Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

mn november t

3

ír vége etíftli számadás

Mennyit léptek elére Baranya megye tsz-ei?

Földvári Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozata |

A most folyó mezőgazdasági munkákkal — szántás, műtrágyázás, vetés — mar jórészt a jövő gazdasági évet alapozzuk meg, az 1964-es év lényegében már mögöttünk van s főbb vonásaiban értékelhető.

Megállapíthatjuk, hogy ez az éy lényegében sikeres volt, s a termelőszövetkezetek újra nagy lépést tettek előre a mezőgazdasági termelés növelése, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása útján.

A bozamok nőttek

Az elmúlt év időjárása szeszélyes volt. Ez egyes növényféleségeknek, mint például a répa, kukorica stb. kedvezett, másoknak nem. A kedvezőtlen időjárás — a júniusi több hetes aszály — következtében a gabonafélék idei termésátlaga., nem áll arányban azzal a mun- | ka befektetéssel, gondossággal I és szakszerűséggel, amellyel ; termesztésüket a nagyüzemi j gazdaságokban végezték. Legsúlyosabb kiesést a sörárpában okozott az időjárás, melynél a megyei termésátlag mindössze

3.6 mázsa. Az árpaszemek száma a kalászokban ideális volt, de az aszály miatt a szemek megszorultak s a szokásos 30 körüli helyett a hektoliter súly csak 62—70 lett. Az őszi árpával ugyancsak mostohán bánt a,; időjárás, ennél a növénynél a megyei átlagtermés 9,7 mázta. Kenyérgabonából már nem volt ilyen nagy kiesés s a 10.1 mázsás megyei átlagtermés közepesnek mondható, sőt ha az ötéves tervet megeiőző ö! év átlagához, a 8.7 mázsához viszonyítjuk, akkor a fejlődés kielégítő.

A kapásnövényekből kimondottan jó termést takaríthattunk be. Ä kúköficá, mint legfőbb kaftásnövény megyei átlagban 18 mázsa májusi morzsolta! adott holdanként s ez kereken 4 q-val magasabb az ötéves tervet megelőző 5 év átlagánál. Ezt elősegítette a vegy szeres gyomirtás térhódítása. Ma már a kukoricaterület 51 ! százalékát kapálás nélkül, vegyszeresen művelik a termelőszövetkezetek. Cukorrá- ! pából a megye átlagtermése1 meghaladta a 160 mázsát, ami __ az ötéves terv előtti időszak , 118.4 mázsás átlagához képest j igen szép eredmény.

Mtak a teíHts'ési íeltéte?ek

Hogy a növénytermelési hozamok a körülményekhez képest így alakultak, ahhoz jelentősen hozzájárult a javuló eszközellátottság, a termelési feltételek javulása. Ebben az évben már a szántóterületekre holdanként közel 2 mázsa műtrágyát használtak fel. Ezen belül az intenzív búzák termesztésére 3 mázsán felüli műtrágya-adagot használtak fel a termelőszövetkezetek. Nőtt a gépellátottság is. Az elmúlt nyáron a gabona 88 százalékát gépekkel aratták le a tsz-ek. Az előző években gátolta a munkát a vetőgéphiány. Ebben az évben csak vetőgépből 94 darabot kaptak a tsz-ek. A silózáshoz 50 kombájnt. illetve járvasilózót kapott a megye. Az őszi betakarítási munkákat segíti az a 162 pótkocsi, melyet a termeli szövetkezetek ebben az évben vásároltak. A közös gazdaságok gépparkja 180 erőgéppel gazdagodott, ebből 53 > az UE—28-as. Az elmúlt év- > bon 81,5 millió forintot for- > dítottak a közös gazdaságok ' erő- és munkagép-vásárlásra, i

tőbrigádok gépszíneket és gépműhelyeket építenek érte.

Az öntözés fejlesztésére fordított beruházás 21 millió forint volt ebben az évben. Ebből mindenekelőtt víztárolókat létesítettek a tsz-ek. A fennmaradó összeget öntöző- berendezések vásárlására hasz nálták fel. Ezek a beruházások jórészt a következő c'vben kamatoznak majd. Az állatni gazdaságokkal együtt 1965-ben már 20 ezer holdat öntöznek Baranya megyében » nagyüzemi gazdaságok.

Kitt az árutermelés és az áinértékesilés

A megye szövetkezeteinek árutermelési terve 1963-hoz képest 19,9 százalékkal nőtt Az áruértékesítés egyes cikkeknél, így például a kenyérgabonánál alatta maradt a tervnek, de az elmúlt évhez képest mégis jelentős a fejlődés, hisz míg 1963-ban 3468 vagon, addig 1964-ben 5200

vagon kenyérgabonát adtak td a termelőszövetkezetek az áU lamnak. Hízottsertés-tervét 102 százalékra teljesíti a megye, ami azt jelenti, hogy az 1960 évi — ez a kormány által megszabott viszonyítási alap — 80 107-tel szemben az idén 105 000 hízott sertést adnak közellátásra, Hízómarhából 100 százalékos, baromfihúsból 118 százalékos, tojásból 137 százalékos és tejből 104 százalékos a közös gazdaságok várható tervteljesítése, ami azt jelenti, hogy a megye termelőszövetkezetei ebben az évben 13,1 százalékkal adnak több árut, mint 1963-ban.

Javult a tsz-áliatállomány minőségű

Az állományfejlesztési tervnek megfelelően a szövetkezeti közös szarvasmarhaállomány létszámát tekintve nem

i nőtt az idén. de minőségben 1 i lényegesen javult. Sok tér- ! I melőszövetkezet hajtott végre ! minőségi cserét a tehénállo- j mánynál. Éppen az elmúlt ■ Íretekben fejeződött be a tsz-ek jelentős löszében a tbc- I mentesítés. A sertésállomány- j nál az anyakocák létszáma I nőtt, de jövőxe tovább kell növelni. Jelenleg a termelő- szövetkezetek 80 százaléka képes hízóalapanyagát saját szaporulatából fedezni. Az ezen a nyáron megalakult Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei éppen ezekben a napokban kezdték röeg a tsz-ek sertésállományában a tömeges szelekciót, ami azt jelenti, hogy a legszaporább kocák utódait fülcsipkével jelölik meg, s azokat állítják tenyésztésbe.

A jobb idő beálltával a legnagyobb lendülettel folyik a munka a turonyi ter- melőszövetkezet földjein. A traktorok befejezik az elmaradt szántásokat, tárcsáznak, a „kész” földeken vetnek, másutt meg műtrágyáznak. A képen: Szili László, Szombati István és Szabó József búza alá tárcsáznak a turonyi dombtetőn.

A magatartás grafikonja

Kitt a tsz-lígság jövedelme

, Bár a zárszámadások még

; nem történtek meg, azt azonban már az eddigi vizsgálatok is megmutatják, hogy a szövetkezeti gazdaságok bevételi tervüket 99,1 százalékra teljesítik. Ezt a nem egészem egy százalékos kiesést mindenekelőtt az alacsonyabb kenyérgabona-értékesítés s az ebből eiedő 84,5 millió forintos veszteség okozta. Továbbá többletkiadást okozott az a 13 milli forint, melyet a mezeipocok elleni védelemre használtak fel. Az állattenyésztés ezzel szemben 28 millió forint többlet bevételt hoz s ehhez jön még 36 millió forint terven felüli bevétel a különböző kisegítő üzemágakból.

Az egy tagra eső tervezett jövedelem 10 808 forint, a tényleges ennek alatta marad, előreláthatólag 9746 forint lesz, ami 90.2 százaléknak felel meg. Kereken 2 százalékkal azonban még így is magasabb az előző évinél. Csökken a mérleghiányos tsz-ek száma s a gyenge tsz-ek közül Bükkösd, Pécsudvard. Pogány, Felsőmindszent, Bara- nyajenő, Vejti és Boldogasz- szonyfa már egy fokkal előbbre lép és a közepes tsz-ek közé kerül.

MAGAS NYÁRFÁKKAL

| szegélyezett országút mentén,

! egy parkban áll az üzem. Tör- I téneime nincs, öt esztendeje j indult .meg a termelés, s a kö- } vetkező évben hatvanötezer j kesztyűt gyártottak. Ebben az évben elérik a három&záz- ! kilencvenezer párat. Ami á I termelést illeti, e két adat közötti távolság lemérhető különböző mutatókkal, statisztikai táblázatokkal. S erről könnyebben beszélhetne a Pécsi Kesztyűgyár siklósi telepének vezetője. Párkányi József. Ami nehezebb: a szemé- j lyi ügyek felmérése. Indulás- j kor 90—100 fő, ma pedig "73 a létszám, következésképpen ! hasonló arányban nőttek a gondok is. A dolgozók zöme | helybeli, a többi Beremendről Harkányból, Nagyharsányból j jár be reggelente, a távolabb l eső falvakból pedig hétfőn haj I nalban utaznak Siklósra és szombaton vissza, ami azt jelenti, hogy vágj’ másfélszáz; dolgozó lakik albérletben a' járási székhelyen.

Az albérlet-konjunktúra te- j hát várható volt.

— Kilencven ipari tanulónk I van, nagyrészük albérletben I lakik. Megnéztük a lakásvi- | szonyokat. Volt olyan csatád, ahol hét albérlőt tartottak, ; egy-egy ágyban ketten feküd- j tek. Ezek a fiatalok fejenként!

száznyolcvan-kétszáz forint lakbért fizettek. Különböző intézkedéssel próbáltunk enyhíteni ezen, de végső megoldást nem találtunk — mondja Párkányi József.

— Amikor az üzem létesült, talán gondoskodni kellett volna arról, hogy a bejáró dolgozóknak valami szállást biztosítsanak. Éneikül üzemtelepítést elképzelni sem szabad manapság.

— Szó volt erről annaikDiáksereg a szerkesztőségben

Ép t4si bertihéTésokra 57 nvll é

Több mint 57 millió forintot fordítottunk a megyében termelőszövetkezeti építési beruházásokra. új majorok, istállók és egyéb nagyüzemi épületek létesítésére. Az építő !oar sajnos ezt az összeget kivitelezni nem tudja, azonban a fel nem használt örz- szeg nem vész el, mert az ebben az évben is igen jói műkői termelőszövetkezeti épíKékköpenves diáksereg lepte el a szerkesztőséget. Kopácsolnak, kopácsolnak reggeltől estig szüntelen.

Ülök az Íróasztalomnál és lassan belep a por. Szétverik a szobámat. Talán a főszerkesztő szobája jobb lesz, talán ott dolgozni is lehet ... Kezemben az írógép, botorkálok.

Csend fogad az ajtó előtt Lenyomom a kilincset. Egy raj kékköpenyes élén dr Molnár Miklós tanár. Magas termetű, határozott hangú ember.

— Első pár lépjen előre.

— irányítja tanítványait. — Tiiesch ide véssen eg}1 80 > X50X15-ÖS doboznak helyet, mutat az ablak mellé.

Tiiesch barna svájcisapkás fiatalember előveszi mérőszalagját és rajzolja a méretet.

— A párja pedig attól a doboztól kiindulva véssen egy hornyot, tizenhárom és feles csövet kell levezetni a szekrényig. A cső pontosan a jobbsarokhoz csatlakozzék. Megértettétek ?

— Meg. — mondja az első pár és kezdik a. munkát.

Munkát kap mindenki. Kopácsolni kezd a IH/d osztály, s talán hangjuk egészen az iskoláig, a Nagy Lajos Gimnáziumig elhallatszik.

Valahogy ismerősnek tűnik az első pár. Tiiesch Gábor meg Wiant László.

— Persze. — mondják ők

— hiszen ott lakunk a szerkesztő úr szomszédságában, Petőfi utcaiak vagytnífc,

— Akkor mondd csak Gábor fiam, hogyan választoltad ezt a szakmát a gimnáziumban?

Irul-pirul a fiú, aztán mondja.

— Ez a legjobb. Érdekel, tetszik, az öt plusz egy jó dolog.

— Egy nap csúsztatás ugye... nem kell tanulni,

— kerülök a hátuk mögé.

Ne higgye azt. Ezt is kel!

tanulni, sőt az elméleti része talán az egyik legnehezebb tantárgy. A gyakorlati oldala valamivel jobb. mert erő az még akad, — erre mind a ketten kihúzzák a derekukat.

— Látták-e már hasznát odahaza a plusz egynek?

— De még mennyire, — csillan a szeme Gábornak és a vésőjével Laci felé integet.

— Náluk a csengőt mi szereltük, nálunk meg a villanykapcsolókat.

Majd Gábor sorolja a terveit. Nem akar villanyszerelő lenni hanem a Közgazda- sági Egyetem külkereskedelmi szakán szeretne tovább tanulni az érettségi után Igaz, mindez csak távoli vágyakozás, most a tanulás d lényeges, s a négyes rendű- séget is feljebb kívánja tornászni a jövő esztendőre.

— Nekem egyenesen előképzés ez a politechnika. — mondja Wiant Laci — meri rádió-és televízió-műszerész nek készülök. Ha érettség.; tem. megyek az 500-asokh: szakközépiskolába. Igaz a gépipari most is jobb len

volna, de anyuék lebeszéltek, azt. mondták gimnáziumban tanuljak.

— Űgyse vettek volna fel, — néz rá barátja — hisz a triumvirátusunk harmadik tagja oda pályázott, de nem vették fel.

— Egyébként teljesen mindegy, a politechnika kitűnő előkénzést ad nekem a Nagy Lajosban, s ha netán mégis máshova akarok menni tanulni, akkor ugyancsak jó lesz. Igazam van? — néz rám a szemüveges Laci fiú.

— Tökéletesen, — mondom neki, s kérdezem tőlük, hogy az iskolában véstek-e már falat.

— Én még nem. — siet a válasszal Gábor, majd közös akarattal elmondják, hogy mennyire előnyös részükre, ha valahol „igazi” munkát végezhetnek.

— Sokkal nagyobb szakmai tapasztalatot szerzünk ilyenformán, s az sem mindegy. hogy ennek haszna is van az életben. — teszik elém a legnagyobb igazságot. miközben Gábor elérte a fizenötcentis mélységet a falban és lassan kialakul a szekrényke helye.

Kiesik egy tégla, száll a por és éktelen kopácsolás veri fel a főszerkesztő szobáiét is. Tovább botorkálok az ivógépemmel, hátha sikerül csendes helyet találnom.

' -en a riportomat nekem kellene írnom vágyán.

Gazdagh István

idején.

De csak „volt”. A község vezetőségének az volt a véleménye: csak induljon be az üzem minél előbb, lakást majd biztosítunk. Különben is, olyan nagyszámú munkaerőfelesleggel rendelkezik Siklós, hogy az üzem csak győzze felvenni a dolgozókat.

Az üzem győzte. Olyannyira, hogy rövid időn belül távoli falvakból kellett toborozni munkásokat. Ezeknek pedig itt helyben kellett volna megoldani a lakhatási lehetőségeket. A Könnyűipari Minisztérium azonban hallani sem akart munkásszálló létesítéséről. Azzal érveltek, hogy az utánpótlás is véges lesz egyszer. hiszen az üzemet hét- nyolcszáz főre tervezték. A vidékről bejárók majd asszimilálódnak a községben, vagyis letelepszenek és a probléma megoldódik.

Azóta évek teltek el, és még ; hosszú évek múlnak majd el,

[ mire ez az elképzelés teljesül.

Viszont egy szállodának ter- ! vezett ideiglenes munkásszál- ] lás megépítése kifizetődött I volna, hiszen Siklós és környé- j kének idegenforgalma közis> mert, ugyanúgy a szálloda- ; szobáik hiánya is.

A SZEMÉLYI ÜGYEKNEK

; csak egy része a lakásproblé- : ma.- Másféle gondjaink is vam> nak.

A felvételt orvosi vizsga elő> zi meg. A varrodában — bár> mennyire is tökéletes a vilá- l gítás. gyakran előfordul, hogy

> valakinek látási zavarai jelent.

’ keznek. A közelmúltban Hor- ! váth Annát, Miczek Ilonát ' helyezték könnyebb beosztás- ! ba orvosi javaslatra.

Fizetésük csökkent-e ez- ; zei? — kérdem.

— Nem. Az áthelyezés elég ; bonyolult dolog, hiszen az

> üzemen belül kell új munka> helyet biztosítanunk, de a ke- 1 reset marad a régi, erre na- ! gyón vigyázunk. Anyagilag ! nem rövidülhet meg egyetlen

> dolgozó sem.

Az üzem minden esztendőben új szakmunkásokat nevel magának. Ezek a fiatalok a paraszti világból csöppentek be egyik napról a másikra a gyári kollektívába. A szigorúbb íegyelem ha szokatlan is eleinte, később azért azonosulnak a követelményekkel. — Több ipari tanuló kiválóan vizsgázott és valóban jó kezű szakmunkásokká váltak. Kivétel aztán itt is van persze.

— Ismeri a kis Szlipcse- vics Palit? Egyszer írt róla, akkor niég tanaié volt.

Alacsony, szőke kis bero mendi fiú, emlékszem rá, alig érte fel a munkaasztalt.

— Mi van vele?

— Elégedettek voltunk mindig a munkájával, de a közelmúltban mégis csak „ösz- szerúgtuk a port”.

Nos, ez a Pali gyerek egy import-mappa tételt nem úgy dolgozott fel. ahogy a technológiai utasítás előírja. A mestere figyelmeztette, hogy javítsa ki az elrontott kesztyűket. A fiatal szabász azonban mégis tovább küldte a 25 pár kesztyűt, de a MEO-nál elakadt, kiderült, hogy 21 pár selejtes.

— Ilyen esetben mit csinál az üzemvezetőség?

— A kárt megfizettettük vele, de ez csak részmegoldás volt, — meséli Párkányi üzem vezető. — összecsomagoltam a selejtes kesztyűket, beültem a kocsiba és elmentem Bere- mendre Pali szüleihez.

Meglepődtek, mert Pali otthon mindig azt mondogatta, hogy az üzemben elégedettek a munkájával, „agyondicsér- nek”. Ez persze addig igaz is volt, amíg ez a hanyagsága be nem következett. A szülők restelkedtek, megígérték- hogy a gyereket ráncbaszedik.

— Hasonlóképpen jártunk el akkor is. amikor Matkó Andris, szintén fiatal szabász, tönkretette a dulirozó kést.

A hét-nvolcszáz forint é"‘é- kű dulirozó kés a szabász- mesterség lelke. Matkó Andris addig ütögette az áz‘r>*b- medence öntöttvas szé’é’mz. míg az éle teljesen ki nem csorbult.

— Miért tette?

— Csak sejtem, hogv miért. Amikor az apjával beszéltem, mondta, hogy a gverek a mohácsi kesztyűszövetkezethez akart átmenni. Gondolom. ísv próbált indokot szerezni, amiért kiléphet.

— Ott magasabb a kereset’

— Dehogy magasabb! Különben is. itt sem rossz a ke, resetük. Csupán bennük v*>n ■ a vándorlási láz. mert lok. Mi nedig nem engedők meg a vándorlást, hiszen r«n azért nevelünk szakmunkásokat, hogy aztán egy szén napon itt hagyjanak bennünket.

A történethez még hn’—’- tartozik, hogv Andrist Js „ráncbaszedhette” az ao;p.

! mert amikor az Ozerov»?"**» elbúcsúzott a szülőktől ris kilépett volna a lakás'-öt. de az apja félre nem szigorral parancsolta v>m—y mondván. ..van még beszélm- valónk egymással”

Kiragadott néldák a problémák erdejéből.

AZ ÜZEM ÍÓ hfrneV*>t szerzett magának külföldön tűnő termékeivel. Ez az ü" m kollektívájának érdeme. A rósz példák viszont azért említendők, hogy a termelés grafikonjának emelkedő görbéié mellett meglássunk egy másik görbét is. amelv már n^m olyan egyenes, néha m»«törik: ez az emberi ipa«at?rtf4 görbéje, ami mindig is bonyolult volt és sokáig az is lesz.

Rab Ferenc