Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

8 napló 19(54, NOTEMBB* A 1 MB 1-be jutóit a PEAC térti asztalitenisz csapata Az Ércbányász SC férfi asz- taHtenis?-csapata mellett még egy NB I-ben szereplő együt­tese van Pécsnek. A PEAC az NB II-ben biztosan vezet és az utolsó, most vasárnapi for­dulóban már nem lehet elven­ni az elsőséget az egyetemis­táktól. Pécsett mindig népes tábora volt a kaucsuk-labdának. A sportág történetében azonban még nem fordult elő, hogy két csapat is a legjobbak között , szerepeljen. A PEAC együtte­sében régi rutinos játékosok, ■ őr. Pintér, ár. Kőhalmi a Vö­rös Meteor színeiben már éve­ken keresztül sikeresen ját­szottak az NB 1-ben. Dr. Hra- öóvszky Tamás az NB II. mérkőzésein bizonyította be: lent azoritíari á PEAC-rtdla n egyedije _ erpber^ kérdése, _ Sze-' derkényiy a csapat patai iQefi tehetséges játékosa Budapes­ten a Műegyetemen- folytatja tanulmányait. Reá nem igen ^.zűrftít h átnője sajgée&i e k; Ameny,. nuVben azonban, sikerül ..meg­felelően ffiégefősítePt az együt­test. a PEAC csakúgy mint az Ércbányász $C, gyökeret verhet az NB T-ben. Pécsett sokan kedvelik az asztaliteniszt, Msz a legutóbbi versenyen több mint 200-an állták rajthoz. Főleg fiata­lok. Ha megfelelő szakember irányítja fejlődésüket. nem kell félteni az NB 1-ben sze­replő pécsi csapatokat, után­pótlásuk biztosítva lesz. As iskolai testnevelésről és sportról nyilatkozik Gábriel József, a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője Rendelkezés a labda­rúgók átigazolásáról November 23. és 30, között kedvezményes átigazolásra kerül sor a labdarúgó sportban. Az erre vonatkozó határozat rés/lete^cn intézkedik az átigazolási tehetőségekről. Néhány »ontosabh ren­delkezés: Az NB 1. osztályú csapatok kiadatással várakozási idő nél­kül Igazolhatnak labdarúgót NB l-ből. NB I-es együttesből ki­adatás nélkül legfeljebb egy játékost, NB l. B., vagy alacsonyabb osztályú csapatból kiadatás nélkül. Az átigazolható játékosok »zá­rna legfeljebb 5 lehet. NB 1. B. és alacsonyai» osztályú együttesek akkor igazolhat­nak játékost várakozási idő nélkül, ha tőlük ugyanúgy került játékos magasabb osztályú csapatba. A magasabb osztályba tör­ténő átigazoláshoz nem kell kiadatás. Egy NB I. B. vagy alacsonyabb osztályú csapatból legfeljebb két játékos Igazolható át, ezek az együttesek viszont a tőlük átigazolt játékosok kétszeresét igazolhaják. NB I-es játékos kiadatással átigazolható alacsonyai)' 's/.tá- lyú csapatba, de egy sportegyesületbe csak egy játékos* v / N« l-be feljutott két csapat játékosállományának erősítéséről, ücí e az NB I-ből kiesett két együttes Játékosállományának megóvásá­ról az átigazolást lebonyolító bizottság külön intézkedik. Tőiét vártunk a Pécsi Dózsától Labdarúgás. NB tll. mérkőzé­sek: Mohács—Baja, Mohács 10.00, Máza-Szászvári Bányász—Kalocsai Kinizsi, Szászvár 13.30, Kapos­vár! Kinizsi—PEAC, Kaposx'ár '.0!j30, Kalocsai Honvéd— Pécssza- bolcsi Bányász, Kalocsa 13.00. Magyei I. osztályú mérkőzések: Beremend—Magyarszék, Bere­rnend 17.00, Ércbányász SC—Helyi- ipar. Ércbányász SC-pálya 10.00, Előrs—Lánycsók, Postás-pálya 10.00, ‘Bóíyv-Hidas. Boly 0.30. Szí- yetv'ar—siklós. Níöz^gó 14.00,' Kini­zsi-1—Postás^ Iiely^ipar-yálya 9.00, Vasas I. Bányász—Pécsi' VaSaS. Vasas I. bányatelep 9.00. Kézilabda. Magyar Népköztár­sasági ICupa-raérkőzések. Bp. Elekt­ro r^os—pécsi Bányász, férfi, Bm- rapest 13.55, Goldberger—Pécsi Bá- nyész. női, Budapest 15.10. Sakk. NB n. mérkőzések: Pé­csi Bányász—Bp. Szállítók, Kom- iáti ,út 9.00, Pécsi Ércbányász SC— Dunaújváros, Ságvári Kultúrott­hon 9.00. Asztalitenisz. NB n. mérkőzé­sek* Bp. Adócső—PEAC, férfi, Budapest 9.30. Könnyűipari Mi­ni«? éri um—Pécsi BTC, női, Bu­dapest 9.30. :<f't labda. Magyar Népköztár- sat'úgj Kupa-mérkőzések: A PEAC, a S\ü. Honvéd, a Bp. Spartacus és a Kaposvári Honvéd férfi csa­pi « nak részvételével, Baja 8.00. A Tanárképző Főiskola, a Szé­kesfehérvári Építők, a Ganz MÁ­Ez a számsor as idei NB I-es böjnoikság pécsi termése. Bizony, eléggé beszédes számok ezek. Egy esztendő alatt csak négyszer győ­zött a csapat (Dorog, DV.SC, Cse­pel és SZEAC ellen) és tíz alka­lommá!. — legtöbbször a mezőny­ben — csak döntetlenre futotta erejéből, l’aián egyedül a gól­arány árulta el. hogy a Pécsi Dó­zsa többre is képes, hiszen ha nincs a kispesti 7:3-as kisiklás a Honvéd eilen, altkor csalt gól­aránnyal számítva akár a hetedik helyen, is lehoi-ftónek. ■., *-■. A bajnoki pontokból nyolcat, te­hát 45 százalékot vidéken szer­zett az együttes. Az arány nem rossz, de nagyobb harckészséget bizonyítana, ha nem 18. hanem legalább 24 összponthoz lehetne a vidéki Sikereket hasonlítani. A pécsiek fegyelmi helyzete nem eshet különösebb kifogások alá, hiszen mindössze ketoen — Mó­ricz és Halasi — álltak a fegyel­mi bizottságok élőtt és amint az «életekből is kitűnt, „megbocsát­ható” szabálysértéseik miatt. Az év végi statisztika arróa 5s árulkodik, hogy az edző a mér­kőzéseken 2S játékost (!) szerepel- Csanadi Árpád, az MTS elnökhelyettesének, a Nemzetközi Oilm- teteti. Nem valami szép mutató piai Bizottság magyar tagjának előadásával kezdődnek meg Pé- ! ez. hiszen a csapat ,,kalória ke- csett a sportakadémia előadásai. Csanádi Árpád a Tanárképző Fő- | rétéből” mindössze ketten, Vla- iskola új épületének 3-as sz. elő adótermében hétfőn 18 órai kéz- \ szák és Borovácz nem öltötték dettel a tokiói olimpiai játékok ról tart beszámolót a pécsi sport- j magukra az első csapat mezét, vezetőknek, társadalmi aktíváknak, sportolóknak. Az érdeklődőket Minden mérkőzésen csak egy errv szívesen látjuk. Kedden Csanádi Árpád Komlóra látogat, ahol bér, Dunai János szereoelt! Csu- ugvancsak megkezdődnek a sport akadémia előadásai. _ pák 23, Dunai H. 22, Halasi és Hétfön este: Csanádi írpád előadása a Tanárképző Főiskolán Az a körülmény, hogy a Pécsi Dózsa Labdarúgócsapata aü 1964. éves bajnokság befejeztével is tag­ja maradt az NB I-es mezőny­nek, pozitívumnak tefkinthető u-gyan, de nem tarthatjuk külö­nösebb sikernek. Azért nem, mert a csapatban rejlő képessége­ket ismerve, a sok éves elsőosz­tály ű tapasztalat utón ez év ele­Jén a szurkolok, de a szakosztály vezetői, sőt játékosai is valamivel magasabbra tették a mércét. A szintmagasság nem a U-—12. hely volt, hanem valamivel magasab­ban a középhelyezések táján. Ezt a mércét a pécsi fiúk elég sok­szor leverték 1964-ben. hiszen pontszám-ban. játékban is jóval kevesebbet nyújtottak a vártnál. 11. Pécsi Dó*sa 26 4 10 12 28i37 18 Olimpia 1964. Tokió Ha ilyen térkép rendelkezésünkre .állt volna Tokióban, Köny- ny«bben megtaláltuk volna a versenyek, sportesemények színbe Iveit, ÍV* Tokióban a házaik általában 5— 6—8 és 10 emeletesek, de sok az egyemeletes kis fa ház. Ma már magas házakat is mernek építe­ni, mert megtalálták a földren­gésálló kötőanyagot. A házakat fél méternyi közökkel építik, hogy földiökéáeknél ne vegyék át egy­mástól a rezgéseket,, a belváros és külváros között lényeges "kü­lönbség nincs, kivétel Ginza -és közvetlen környéke, a kereskedel­mi központok. Az olimpiai falu 91 hektáron terült el. nem is csoda, ha ezen a területen az első este eltévedtem. Félórás bolyongás után. a szem­be jövő magyar csoporttól vol­tam kénytelen megkérdezni, hogy nem tudják-e hol lakom? Útba­igazítás helyett mindjárt felaján­lották. hazavisznek, mert közülük Is két hetes kint tartózkodás után egy sportoló úgy eltévedt, hogv kétségbe esetten telefonált * ma­gyar irodára, hogy küldjenek érte egy kocsit, mert már 1 ©biciklizte a lábát térdig. Az eset csattanó­ja. hogv a magyar irodával szem­ben levő épületből telefonált, s ál­talános derültségre csak ki kel­lett lépnie az épületből, hogy sa- íát szállására jusson. Az első nap nehézségeihez tar­tozott. a záraikkal való ismerke­dés. mert r ku.es fordítva nyílt és zár amiből többrendbeli bo­nyodalom származott a fürdőszo­ba és egyéb helyiségek körük Könnyen megoldották a nehézsú- .yúak. mert az ajtói, leemelték a sarkáról. Az olimpiai falunak külön klinikája, étterme, színház erme. klubhelyisége. áruháza, bankja és postahivatala volt. Az ‘nemiekben 306 szakács- 530 fel- /.Olgáié — amely egyetemi hail- *at6kbó tevődött össze — és 33 Őpincér intézte 7100 versenyző élelmezései. Nagy áikére, volt. a magyar konyhának, sok más nemzetiségű versenyző állt. sorba. hogy néha & jó magyar kony­háról falatozzon. A női szállásterületre, amelyet elkerítették a férfiakétól, csak nő léphetett be s e fölött gondosan Őrködtek a bejáratnál tartózkodó egyetemista őrök. Egy alkalommal az orvos látogatását három rend­őrnő és két férfi rendőr kísérte. Mindennapos edzésöel télitek a napok a megnyitó ünnepségig, r nel v ren dkí vül • h a mar elérkezett az új benyomásokkal zsúfolt na­pokkal. A megnyitó napján, ok­tóber 10-én. ünnepi ruhában gyü­lekeztünk, s vonultunk az 57 autó­buszból álló karavánnal, a stadion melletti sportpályára. A különbö­ző egyenruhák színes forgatagá­ban. jelvénye*erélés közben. is­merkedéssel. regi ismerősök üd­vözlésével töltöttük azt a rövid időt. ami a felvonulás kezdetéig ’*°ndelkezésünkre állt. FrógvoMánvos ceremónia kö­zött zajlott le a megnyitó ünne­pély. A sportolók felsorakozása után megérkezett az olimpia? láng. egv Hirosimában, az atom­bomba ledobásának napján szü­letett fiatal japán sportoló fu­tott be az olimpiai lánggal. Fel­hangzott. az olimpiai signál. a ten­gerészek behozták az öt karikás lobogót s magasba kúszott az olimpiai zászló. A japánok ki­váló Ono mond+a el az olimpiai esküt a sportolók nevé­ben. az ünnepi beszédek eiliang- ' ása után n lapárt uralkodó, Pierre Coub**»*lir szellemében meg­nyitotta & xvm. olimpiát. Ezzel Megkezdődött a béke és barátság ’egyében a világ sportolóinak ne- •nes vetélkedése. Felemelő Pillanat volt az. olim- >iai kandeláber meggyújtása, két . ♦/„n ít i»r*ő verc^nvek alatt, lo- bogásával ébren tartotta olimpia! szmét. Tóleső érzéssel töltött ej, hogy itt ebben a távol-keleti or­szágban is felhangzott a mag3'a- rok bíztatása a nézőközönség só- rathőT. (Folytafiufkl Rádi 19-19 alkalommal lépett pá­lyára. A többiek már jóval keve­sebbszer. Mindössze hat mérkő­zésen szerepelték azonos össze­állításban a pécsi lilák. Nem volt tehát idén kialakult, helyesebben kialakított csapata a Pécsi Dó­zsának. Vajon miért? Sok volt a sérült El kell fogadnunk mentségként azt, hogy a sérülések egy csapa­tot sem sújtottak úgy, mint a pécsieket. Ha a klubok vala­mennyien kimutatnák az ez évi ,,betegnapok” számát. fogadunk, hogy ez a Pécsi Dózsánál lenne a legmagasabb. Györkő már a márciusi nyitányon kiesett és az­óta sem játszott bajnokin az el­ső csapatban. Bendes. Török, ) Vajda 3—3 hónapokra váltak harc­képtelenné éé Udvaré ez, Vincze, Dunai H., Rádi, valamint Vári is heteiken át szerepeltek a sérültek névjegyzékén. Ez a körülmény nemcsak Pécsett, mindenütt meg- r"sV,‘°zíti a csapatikiaHakítás mun­káját. A fentiek után is nehéz egyet­érteni a túlzottnak tűnő személyi cserékkel. A csapat szakvezetői ezt azzal indokolták, hogy míg másutt — például Tatabányán és Győrött — csaknem 12—13 azonos képességű játékos állt az edzők rendelkezésére, addig Pécsett a Tó forrott, tapasztalt é*s »z NB I-es szintet minden mértékben meg­ütő játékosok száma ennél jóval kevesebb. Orcziíalvi edző talán ezért is, csaknem valamennyi já­tékosának módot nyújtott a bi­zonyításra. Ez az elhatározása nem találkozott ugyan a közvé­lemény egyetértésével, jogos bí­rálatokra is alkalmat adott, de talán hasznos lehet a lövőt ille­tően. Most ugyanis meggyőződhe­tett az edző arról, hogy kikre számíthat és kikre nem! Visszatérve a bajnoki év mél­tatására. azt megállapíthattuk, hogy bizonyos fokú fejlődés mu- tn«ko7ott * látékosok technikai képességeiben, fizikai adottságai­ban. Nem történt megfelelő előre­lépés a csapat taktikai fegvóime- 7ettsége és talán ennek folyomá­nyaként a csapat és a játékosok eredményességc terén. Pedig n lel­ki ismeretté! végzett téli alapozás mindén tekintetben sikereket ígért. Hogy azután mégis miért kezdett olyan en^t-váltan a -csa­pat, azt most utólag nehéz eldön­teni. lehet, ho-gv n tatai tábor túlzót* megterhelést leien tett a vorábban kisebb munkához szo­kott játékosok részére? Tény. hogv mire az alapozás eredménye kézzelfoghatóvá vált. lóegynéhánv ^ontot hullatott d * Pécsi Dózsa 4«? ez megnyirbálta az együtt« leltdereiét. 4 ttímortfis és védekezés Sok szó esett a «spat defen­zív harcmodoráról is. Anélkül. hogy a ..bizonyítványt” kíván­nánk magyarázni, azért, elmond­juk. hogv játékosértekezletéken, taktikai megbeszéléseken az edző elképzelése, utasítása nem az volt, amit a Pályán sokszor lát­tunk a csapattól. Említettük már előbb a játékfegyelem hiányos­ságait. Talán egyedül Csepelen játszotta azt a csapat, amit rövi­den így tudnánk megfogalmazni! Védekezz, amikor szükséges, de akikor biztonságosan és támadj, ha mód nyílik erre, de lendülete­sen és « biztonságról mag nem feledkezve! Csepelen 3:0-á gő­zeimet eredményezett ez 9 'éebe­hajtott taktika! Persze :ein könnyű mindig vegrehajum uert ehhez sok nagy munkábM- tak­tikailag igen fegyelmezett, látsza­ni es • . hajiani” agyarai A tudó Játékosra van szükség. És sok sok hónap a begyakorlásra! A csapat és egyéni teljesítmé­nyek terén erősen hullámzó a kép. Régen, éveken át a „szigor rú” közvetlen védelem jelentette az erőt. Idén kevés Jó bírálatot kaptak a védőjátékosok, az elfo­gadható gólarány ellenére is- Danka és Kocsis, a két taparsz> talt harcos kivált. Kiválásuk előtt Ők sem tudták azt nyújtani, mint korábban. Bend es súlyosan meg­sérült. A fiatal Udvarácz még nem rendelkezik kellő tapaszta­lattal. Móricz alapozás nélkül csak lassan melegedett játékba^ A fedezetpár összetételében nem vált állandó részesévé a pécsiek­nek. Pedig a csapatjáték szem* pontjából a védők és támadók közti élő kapcsolat biztosítása a legfontosabb csapatépítési felada­tok közé tartozik. A Dózsa idei csapatában még a Csupák—Halasi kettős nyújtotta véleményünk szerint is a legtöb­bet. de sajnos ez a felállás kü­lönböző okok miatt nem lehetett állandó. így csaknem valamennyi NB I-es csapatunk iohb fedezet- párral küzdötte végig a baj nőid évet, mint a Pécs. Itt icell meg­dicsérnünk egyébként a csapat „mindenesét”. Csupák Józsefet, aki Kocsis visszavonulása után a csapatkapitányi tisztet is viSeb, Csupák volt az, akit t\ csapa«, ér­dekeinek megfelelően a legtöbb helven szerepeltetett az edző éí= ő volt az, aki a különböző poszto­kon szinte kihagyás nélkül az át­lagosnál végig jobb, időnként ki­emelkedő teljesítményt nyújtott. A támadósor sem volt egysét?#^. Nem az egyéni képességek hiá­nya, hanem inkább a csnnat.r un­kában való kellő részvéted elma­radása, a taktikai fegyelmezetlen­ség bénította meg sokszor a csa­patot. A csatárok közül egyetemi tanulmányai ellenére az idősebb Dunai érdemel csak dicséretei. Dunai n. nem kamatoztatta idén a csapat érdekében tehetségét, egyénieskedő játéka nemegyszer egyenesen kárára volt csapatá­nak. Az új fiúk körül Vineze és Pápai még nem szokták meg az NB I-«s légkört, de egy-kétszer igazolták tehetségüket. Rádi nem küzdött mindig a tőle megszokott nagy önbizalommal. Vári szerep­lése a legkisebb haszonnal sem járt és ez a játékos egyenesen rossz hatással volt a fiatalabbak­ra. Távozása jelentette az iga­zi „erősítést”. A fiatalok dicsérete Még egy-két mM az idén beve­tett fiatalokról, ök akkor kerül­tek be a csapatba, amikor bi­zony nem valami 1ól állt «- *>é- csi Dózsa „szénája”. Tüske, tcon- rád, Légrádi és Frepnán nem okoztak csalódást. Sőt, Tüske Csaba egv-kétsaer egészen ió be­nyomást keltett. De még csak te­hetségek, egyikük sem kiforrott játékos. Mindegyikük helytállása dicséri a klubnál már korábban megkezdett nevelő munkát. Most, túl az idei viharos bs*'- ftoki esztendőn Orczifalvi István edző és a szakosztály vezető«- bi­zakodással tekintenék a lövőbe. A szurkolók is eredményesebb fit. esztendőt várnak. Viszont ha m áf Őket említettük, nem hagyhsHuk szó nélkül a Pécsi Dóz^a otthoni gyatra szereplését, amiben nem­csak a csapat volt a hibás, kicsit azok le. akik vasám a nőn­ként megváltották ugyan a belé­pői elveket. de nem ?mTTkolöV.s»y. bériem kritikusként ültek fel a VTátóra és az első balsikerek lát­tán hátat fordítottak az egvíH*.»^ nék. Ez a körülmény ts csökken­tette a fiúk egyébként is meg- ♦Anázott Önbizalmát. Di ébbo! következik, hogy a téli pihenő alatt menceak » lab­darúgóknak és vezetőiknek kell a tapasztalatokból tanulni, han^m azoknak is, akik jövőre már nem szeretnének a kiesé« rém« miatt aggódni! Y. 4 nokságain vesznek részt. Mind­ezeken felül módot nyújtunk arra is, hogy a megfelelő tanulmányi előmenetelő és magatartású ta­nulók a társadalmi egyesületek­ben sportolhassanak. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy az a szervezeti felépítés jól biztosítja a tömegsportolási feltételeket és megfelelően szolgálja a minőségi sport utánpótlását is. Ezt bizo­nyítják a különböző szinteken megrendezett versenyek eredmé­nyei is. Lenetoseget ad az uj ranter\ ahhoz is, hogy az iskola hely; adottságait, személyi és tárgyi el. látottságát, az anyag kiválasztá­sánál messzemenően figyelembe lehessen venni. Az új reform* tantér.' ilyen nagy pozitívuma hogy sikerült kiiktatni a maxi­malista szintkövetelményeket, me­lyek a korábbi tantervek jellem­zői voltak. Ez nem jelenti azon­ban azt, hogy a másik végletbe, a minimalizmusba estünk volna hanem az új tantervben az el­érendő eredményszintek alkal. mazkodnak az egyes tanuló cso­portokhoz,sőt .va. tanulók -előkép- okához. ■ Milyen a p4csi iskolák személyi és .tárgyi ellátottsága? . — A város 26 általános és Ti középiskolájában a személyi el­látottság megfelelőnek mondható, a szakellátottság viszont teljes. Sajnos a tárgyi ellátottság a régi típusú iskoláknál gyengébb, több iskola nem rendelkezik tornate­remmel vagy sportudvarral. Első- sorban az általános iskoláknál ha! zavarólag, hogy 1964-től nem áll rendelkezésre a Művelődésügyi Minisztérium felszerelés támoga­tási kerete, mely évi 150 000 fo­rintot tett ki. Ennek az összeg­nek a kiesése az iskolai szertárak minőségi és mennyiségi megfo­gyatkozását idézte elő. A hiányok pótlása a jövőben saját költség- vetési keretünkből történik és ebben az esztendőben ezt a kö­zépiskolák vonalán már meg t* tettük, a jövő évtől kezdődően pedig az általános iskolák ül megkapják a támogatást. — Hogyan értékeli a város is­kolai sportmunkái át? — Általános és középiskoláink­ban az iskolai sport mindenek­előtt az iskolai testnevelés szer­ves kiegészítője. Célunk, hogy az általános iskolai úttörő szer­vezet, mind a középiskolai sport­kör biztosítsa a tanulók döntő többségének foglalkoztatottságát. A célkitűzés megvalósítására az általános iskolákban az úttörő sportórák. a középiskolákban pe­dig a tömegsport órák lehetősé­geit használjuk fel. A tömeg­sporton túlmenően azonban bizo­nyos fokú minőségi ‘ sport kiala­kítására is van lehetőség. A kö­zépiskolákban 2—3 minőségi szak­osztály működik és ezek az MTS szakszövetSégek versenyein, baj­Az iskolai testnevelési és sport- munkáról beszélgettünk Gabriel Józseffel, a Városi Tanács Műve­lődési Osztályának vezetőjével, az MTS Pécs Városi Tanácsának el­I nőkségi tagjával. — Milyen szerepe van a test­nevelésnek az iskolai oktató-ne­velő munkában? — tettük fel az első kérdést. — A szocialista nevelés kereté­ben a testi nevelés, ezen belül a testnevelés szervesen illeszkedik az iskolai oktató-nevelő tevékeny­ségbe. A testnevelés ma már nem melléktantárgy, hanem i&fmrmsá v^öbbi'H ‘i^^ÓoajoIódik.^az oktatás egészé­hez, melynek'célkitűzései vannak, •mint értelmileg és testileg egy­aránt sokoldalúak fejlett fi^talhk nevelése a szocialista társadalom számára. Tehát a testnevelés néni egyszerűen tantárgy. és nem­csak a tanulók testi képességét, erejét» ügyességét fejlesztő tán* tárgya, hanem akarati, erkölcsi és esztétikai tulajdonságainak ki­alakításában is döntő jelentő­ségű. — Milyen változást hozott az új oktatási reform az iskolai testne­velésben? — A testi nevelést, így a test­nevelést is közelebb hozta a gya­korlati élethez. Jobban figyelem­be veszi a fiatalság életkorát, életkori sajátosságait, elmélyül­tebb és több lehetőségei nyújt a tanult anyag begyakorlásához. Mai sportműsor VÁG és a Komlói Bányász férfi, a Szigetvári Vörös Meteor, a Ba­jai Építők, a Székesfehérvári Va­sas és a Székesfehérvári Építők női csapatainak részvételével, Komló 8.00. Teke. Osztályozók az NB II-be jutásért a Pécsi Bányász részvé­telével, Budapest 9.00. Röplabda. Villámtorna Zalaeger­szeg férfi és női válogatottjának, a Kaposvári Dózsa férfi és a Ka­posvári -Ruhagyár - női. a PEAC ■női, a Dózsa férfi és a megyei utánpótlás válogatott férfi és női válogatott csapatainak részvételé­vel. Egyetemi Tornacsarnok 8.Ö0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom