Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
naplő 60 éaes múzeuma A nemrég véget ért múzeumi hónap során többször volt már erről szó, a hivatalos megemlékezés is megtörtént. Hogy ha mégis visszatérünk erre az évfordulóra, annak az az oka, hogy 60 évvel ezelőtt, 1904. - november 27-én, tartották a pécsi Városi Múzeum megnyitási ünnepségét. Az akkori idők szokásának megfelelően az ünnepségről emlékfüzetet is adtak ki. Ez a kiadvány tartalmazza az ünnepség műsorát, a díszgyűlés lefolyását. az azon elhangzott beszédeket. Ezek közül számunkra most, az évforduló pillanatában, leginkább Marosi Arnold felolvasása a legérdekesebb. Marosi volt a múzeum első igazgatója s mint ilyen, a díszes megnyitási ünnepségen indíttatva érezte magát, arra, hogy a pécsi Városi Múzeum történetéről beszéljen. Előad-sából megtudhatjuk, hogy Pécsett a múzeumügynek b’zonyos előtörténete is volt és ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor nem 1904-ben, hanem 1898-ban kellene meg- je’ölni a pécsi múzeum alapításának időpontját. A pécsi múzeum kezdeményezője Farkas István 48-as honvédtiszt, pécsi ügyvéd volt, aki 1871-ben kelt végrendelete szerint egy Pécsett felállítandó Városi Múzeum és Könyvtár részére, 1000 forintot ha- grományozott. Ezután sokáig a'udt az ügy, bár a városi törvényhatósági bizottság mindig felszínen tartotta a kérdést. Nagyobb lendületet Juhász László, városunk méltatlanul nem emlegetett régésze, adott az ügynek, aki 1898-ban gazdag régészeti gyűjteményét kiállít ás-szerűen elrendezte, a közönségnek bemutatta és a beléptidíjak jövedelmét a Városi Múzeum céljaira ajánlotta fel. A Juhász-féle kiállítás 1898 szeptemberében megnyílt. Ezzel voltaképpen megvalósult Pécsett a múzeum, már csak annál is inkább, mert ennek a kiállításnak a visszhangjaként a városi közgyűlés 1899. április 25-én határozatot hozott a Pécs Városi Múzeum felállítása ügyében. Ennek a Létesítendő múzeumnak az alapját egyrészt a Juhász-féle archeológiái gyűjtemény, másrészt pedig a Farkas-féle múzeumi alap adta. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ezután ki az a múzeum, amelyet ünnepélyes keretek között 1904. november 27-én nyitottak meg. A felszabadulás előtt Pécsett két múzeum működött. A már említett Városi Múzeum. és az 1938-ban létesí- • oh vuiranya megyei Múzeum. I utóbbi Dombay János a' "''őmunkája és fáradozásai r-’-é" iöt,t létre. A két mú- , | 7'’ "" között kezdettől fogva , 'i ne munkamegosztás volt «ztaíható. amennyiben a ci Múzeum, bár általános , ] 'tevékenységet folyta- . inkább helytöi-téneti és - >''zi. a Megyei Múzeum ” ’ inkább régészeti vonat, '77. VOit. \ két múzeum szervezett :< 'mállásában nem szolgálattá eredményesen sem a tudományos kutatás, sem a mú- -c.t népművelés célkitűzése* * s ezért sor került volna egyesítésükre akkor is, ha 1951-1 jen nem szervezik újjá országosan a magyar múzeum ügyet. Ekkor a magyar múzeumok állami kezelésbe kerültek és egy-egy helységben egységes irányítás alá vonták a múzeumokat. Dombay ! János nagy érdeme, hogy & két pécsi múzeum egyesítését már a hivatalos egyesítés előtt előkészítette, majd pedig végrehajtotta. Az új, egységes pécsi múzeum Janus Pannonius nevét vette fel és etendult azon az úton, amelyen hamarosan hazánk legnagyobb vidéki múzeumává lett. Ennek az útnak nézzük meg néhány kiemelkedő állomását. Még 1948-ban, tehát az egységesítés előtt létrejött a Városi Múzeum természettudományi része. 1949-ben néhai Mattya- sovszky Jakabné hatalmas népviseleti gyűjteménye került a múzeumba. 1951-ben a Zsol- nay kerámia gyűjtemény zömével gyarapodott a múzeum. 1952-ben új elrendezésben megnyílt a középkori kőtár. Ekkor került a múzeum birtokába Pécs legrégibb és műemléki szempontból is legjelentősebb lakóépülete, a Káptalan utca 2. sz. ház. 1950-ben korszerű laboratórium létesült, amelyhez 1952-bem a természettudományi osztályon pre- parátor-műhely Is csatlakozott. 1962-ben külön fotólaboratórium létesült. Közben a múzeum dolgozóinak létszáma is nőtt, s amíg a városi és megyei múzeumban, annak idején, összesen négy tudományos dolgozó dolgozott, ma a Janus Pannonius Múzeumnak 9 tudományos munkatársa van és a tudományos technikai személyzet 4 fő. A pécsi múzeum kezdettői fogva jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Azonban ez is 1951 után bontakozott ki a maga teljességében. Ennek a sokrétű, folytonosan felfelé ívelő tudományos tevékenységnek legbeszédesebb bizonyítékai az 1956 óta megszakítás nélkül megjelenő nagyszabású évkönyvek. A múzeum évkönyveiben megjelenő publikációk szoros kapcsolatban vannak a múzeum feltáró-, és gyűjtő tevékenységével. Gondoljunk csak Dombay János, Papp László, Bándi Gábor vagy Kiss Attila ásatásaira, Gebhardt Antal természetrajzi, Kodalányi János, Füzes Endre és Mándoki László néprajzi, valamint Szabó Gyula legújabbkori történeti gyűjtéseire. A múzeumi népművelő munkának legkimagaslóbb állomásai voltak a nagyszabású, vidéki viszonylatban egyedül álló, állandó kiállítások megnyitásai. Közülük elsőnek a régészeti kiállítás készült el, sorra követték a Zsolnay kiállítás, a természettudományi kiállítás, a néprajzi kiállítás és a Modern Magyar Képtár kiállítása. Az egyre inkább kiteljesedő múzeológiai munka méltán tette központtá a pécsi múzeumot és alkalmassá arra, hogy a múzeumok tanácsi kezelésbe adásakor, melyet itt, Baranya megyébe« kezdeményeztek és próbáltak ki, a Janus Pannonius Múzeum legyen a megyei vezető múzeum, az a múzeumi központ, ahonnan a megye többi múzeumát, gyűjteményeit irányítják. Ma a Janus Pannonius Múzeum 7 helyen (Természettudományi osztály. Néprajzi osztály, Modern Magyar Képtár, Római sírépítmények, Románkori kőtár, Régészeti osztály. Művészettörténeti- és Helytörténeti osztály) van elhelyezve. 7 állandó kiállításunk van; a gyűjteményekben őrzött anyag tételszáma megközelíti a 300 000-et. £vi látogatottságunk pedig 150 000 fölött van. A 60 éves Janus Pannortius Múzeum viszonylag rövid története alatt ilyen nagy útat tett meg és ilyen szép eredményeket ért el. Az intézmény fejlődése biztosíték arra nézve, hogy a továbbiakban is eredményesen működik majd közre mind tudományos, mind népművelő tevékenységével városunk, megyénk, hazánk népe, sőt az egész emberiség javára. DANKO IMRE Új műfaj a fantasztikus irodalom? Hallatlanul gyors iramban fejlődik a világ. A technika szinte naponta lepi meg újabb csodákkal az embert, Az ismeretanyag feltartóztathatatlanul gyűlik, halmozódik, figyelemmel is alig győzzük követni. Kiszámították, hogy az emberi ismeretek 1750—1930- ig körülbelül megkétszereződtek, de 1950-től ilyen arányú növekedéséhez már csak egyet len évtizedre volt szükség. Egy új technikai forradalom korában élünk, amely rányomja bélyegét az élet valamennyi területére. Ez alól az irodalom sém kivétel. Nemcsak a technikai fejlődés napról-napra bővülő szótára lopakodik be a különféle irodalmi műfajokba, a verstől a drámáig, hanem egy új műfaj tör utat: a tudományos fantasztikus irodalom, amely létjogot követel az irodalomban. Itt azonban két dolgot is tisztázni kell: Először is; valaki azt mondhatja, hogy a fantasztikus irodalom nem újkeletű. Elég megemlíteni ifjúkori olvasmányaink egyik legkedveltebb íróját, Vemét. (Nemrég olvastam valahol, hogy zseniális elképzeléseiből közei száz valósult meg.) Évtizedekkel ezelőtt az úgynevezett utópisztikus regényeket az ifjúsági irodalom közé sorolták, de a mai fantasztikus regényeket már nem lehet a serdülő ifjúság irodalmi kategóriájúba kényszeríteni, úgy mondjam „kinőtte gyermekkorát”. Ma évente világszerte ezer számra jelennek meg a fantasztikus regények. Vannak országok, ahol milliós példányszámban. külön folyóiratokban látnak napvilágot, Így jutottunk el a másik sztázásra váró kérdéshez: Igazi irodalom-e a fantasztikus regény vagy elbeszélés? Egyelőre az írók jelentős része erősen idegenkedik tőle és szeretnék kirekeszteni az „igazi irodalomból.” Ezt bizonyítja as a tény is. hogy irodalmi lapjaink hasábjain egyáltalán (tisztelet egy-két kivételnek) nem közölnek ilyen műveket Pedig jónéhány író bebizonyította, hogy ez a speciális műfaj lehetővé teszi, az esztétikai követelmények betartásai amely nélkül nem lehet műPÁTZAY PÁL . szobrot Sufcamó elnök számára készítette a művész) (Fotó: Nagy Éva) vészi színvonalú irodalom. Az is biztos, hogy minden kísérletezés, sok közepes és gyenge művet is terem. így van ez a fantasztikus irodalomban is. Ez azonban nem rekesztheti ki az igazán mély, emberi problémákat, alapos műveket az iradolomból. Néhány kritikus szerint a fantasztikus elbeszéléseknek és regényeknek körülbelül olyan a .viszonya az irodalomhoz, mint a plublicisztikáé.' Azonban ez is csak féligazság, mivel egy riportszerű feldolgozási mód alapvetően' különbözik egy regénytől, amelynek hőse él, harcol, viaskodik, szenved, szeret és gyűlöl, csak egészen más környezetben, csak a mindennapitól teljesen eltérő körülmények, viszonyok között. Véleményem szerint napjainkban a fantasztikus regény már kivívta méltó helyét az irodalomban. Ezt bizonyítja az olvasók rendkívüli érdeklődése is. Ma a fantasztikus regények talán a legolvasottabb könyvek. Egy-egy új mű szinte napok alatt elfogy a könyvkereskedésekből. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy a világ- ürrepülés korában alaposan megnövekedett az érdeklődés a technika csodálatos világa iránt. A szerzők felvillantják az olvasók előtt az ezernyi meglepetést rejtegető holnapot. Jó fantasztikus müvet nehéz írni. Az írói adottságokon kívül nem elég a mindennapi élet ismerete, a gazdag élményanyag és a szárnyaló képzelet. Ez a műfaj bizonyos fokú műszaki és tudományos ismereteket is megkövetel, mert a fantáziának a mai technikai vívmányokra és a belőle táplálkozó valószerű elképzelésekre, lehetőségekre kell támaszkodnia. Egy egyszerű példa: Ha valaki a holdutazás történetét dolgozza fel. feltétlenül ismernie kell többek között a Holdról szerzett eddigi ismereteket, a világűrrepülés tapasztalatait. Ez azonban csak az alap, vagy még inkább környezet, amelybe ha nem sikerül „beágyazni” húsvér hősöket, legjobb esetben is csak egy tudományos ismeretterjesztő cikk születhet, semmiesetre sem irodalmi mű. A fantasztikus irodalom áthidalja a tudományos és a szépirodalom közötti óriási különbségeket. Persze ez nem jelenti a két műfaj összeolvadását, illetve alapvető jellegzetességeinek megszűnését. A szépirodalom az emberi sorsok, érzések ábrázolója és az is marad. Az atomkorszak, a rakéta és a világűrkutatás kora azonban elkerülhetetlenül és egyre jobban rányomja bélyegét. A fantasztikus művek írói előtt szinte kimeríthetetlen, végtelen lehetőségek állnak. A modern tudományok minden ágazata forradalmi változások küszöbén áll, amely szárnyakat ad az alkotói képzeletnek. A világűrkutatás, a biológiai, a kibernetika, a lélektan és más területek a fantasztikus művek világa. .Az ember és a gép viszonyának hagyományos tematikája a tudomány új és újabb területein elevenedik fel. Az írók tolla nyomán kitárul előttünk a jövő, a csillagok világa, megjelenik a holnap embere, az okos gépek sokasága. De milyen is lesz az a jövő? ) így jutottunk el a világnézethez. az eszmei állásfoglaláshoz. Számos nyugati kritikus és irodalmár azt bizonyítja, hogy a fantasztikus irodalom politika-mentes. Benne a gépeké a döntő szó, az ember és a gép viszonyában nincs politika. hacsak bele nem beszélik. Csupán az Egyesült Államokban évente megjelenő 100-120 fantasztikus regény (vagy utánzat) többsége egész másról ca- núskodik. Ha nem vesszük figyelembe a világűrbe áthelyezett szokványos detektív történeteket, a „szupermannok” hősiességét dicsőítő kalandregényeket s csupán a legnevesebb ameri ai, illette nyugati szerzők műveit vizsgáljuk, kiderül, hogy nagyon is sok közük van a világnézethez. Többségük z ember degenerációjával, a gépekkel szembeni gyengeségével, kiszolgáltatottságával és az emberiség pusztulásának szörnyű víziójával foglalkozni. Nyugaton egy új kifejezés született: az antiutópia. Ez azt jelenti, hogy míg a klasszikus utópisztikus irodalom a társadalmi és technikai haladé- ■>- hetőségeire támaszkodott, addig a mai burzsoá faritaszti- JíHg irodalom a kérlelhetetlen természeti erőkkel, gépekk \ sőt túlvilág! lényekkel szemben tehetetlen ember vívódásait ábrázolja. Így próbálják az, olvasóba beleoltani minden harc kilátástalanságának, a reménynek a jövő érzését és a kapitalista rend örökkévalóságát hirdetik. Íme két példa: Aldouse Huxley. halála előtt kiadott könyvében „A szigef’-ben (1962 > a képzeletbeli Pala sziget lakói elérik a társadalmi haladás én jólét legmagasabb fokát, de agresszió áldozatául esnek és visszatérnek az ellentmondásokkal teli Kapitalista társadalom keblébe. Philipp WHley: Győzelem (1963.) című könyvében leírja az atomháborút, amelynek következtében csak néhány ember maradt életben az amerikai atomóvóhelyek (ez éppen az atomóvóhely-láz időszakában jelent meg és újabb megrendeléseket biztosított az óvóhely építő nagyvállalatoknak). Természetesen az Egyesült Államokat szovjet rakéták pusztították el. s válaszképpen az- amerikai atomtengeralaít- járók a Szovjetuniót tették tönkre. A nyugati „an ti utópist a" művek többsége a tőkés társadalom politikáját tükrözik és ezért természetes, hogy a szocialista fantasztikits irodalom merőben más elvekre épül. Szerzőnek biztos alapot nyújt a tudományos világnézet és » társadalmi fejlődés meghatározott célkitűzése. T. Jefremov: Adroméda ködét Lem, lengyel író több művét vagy, hogy magyar szerzőt is említsünk, Fehér Klára: A. földrengések szigeté-t megszerették az olvi-iók. A Szovjetunióban napjainkban! megjelenő fantasztikus művekből mély humanizmus, az emberi ás- - zanságába vetett bizalom árad. Példaként érdemes megemlíteni G. Altov és V Zsuravljo- va: Ballada a csillagokról című regényét, amelyben szörnyű veszély fenyegeti egy távoli csillagrendszer élőlénylakta bolygóját: A világűrben uralkodó vonzási törvények következtében a bolygó hosszú időre más pályára tér és így kikerül két napja életet jelentő fényéből. Ekkor földi emberek egy mesterséges napot találnak ki. amely mesterséges bolygóként kísérné az égitestet, és fitt megmentik a pusztulástól. Ka- zancev: Visszatér a jégkorszak című érdekes művében a szovjet tudósok feltalálnak egy olyan sugarat, amely megállítja a nukleáris fegyverek láncreakcióját és így sikerül megakadályozni az atomőrültek végzetes merényletét az emberiség ellen. Az ember szelleme és fizikai képességének állandó fejlődése, magas fokú erkölcs, és az emberiség iránt érzett felelősség jellemzi a művek nőseit. A jövőben az emberi ész győzelmébe vetett bizalom csendül ki belőlük. Sok sikerült regény, elbeszélés íelzi már e műfaj térhódítását. A jövő emberének megformálása a képzeletszülte környezetben nagyon bonyolult írói feladat és a kísérletezések a tévedések elkerülhetetlenek. A fantasztikus irodalomról minden bizonnyal még évek*? fognak vttatkozni az irodalmárok. Annyi azonban bizonyos. hoffv a holnap Írbe*"’ma e műfaj nélkül nehezen képzelhető el. SZflCS RÉT, A (Üj Szó)
