Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

jfta (*«*#-’ rnm<*0 Kétszázhefvenháromezer látogató a Mecseki Kultúrparkban Csoportos idegenvezetés a hónap végéig A tizenkettedik Eredményesen működik a Patyolat „Háztól-házig” ak­ciója. Ez körülbelül a válla­lat tizenkettedik szolgáltatá- sa. egyike a legkedvelteb­beknek is. Nem szükséges a tisztításra váró ruhaneműt elvinni a Patyolat átvevőhe- 1} eire, mindössze előtte való nap telefonon kell közölni a vállalattal: melyik időpont a legalkalmasabb arra, hogy a Patyolat emberei a megadott címen, a lakáson átvegyél? a ruhaneműt. Tisztítás után — ismét a megbeszélt időpont­ban — házhoz szállítják a kitisztított felső vagy alsó ruhát, ágyneműt és egyebe­ket. A szállítási költség, téte­lenként csupán egy forint. A tétel természetesen nem egyetlen ruhadarabot jelent. Például egy garnitúra ágy­nemű is egy tétel, de külön egy darab ing is tételnek számít, amennyiben több és n 's fajta ruhaneműt nem tartalmaz a csomag. Az utób­bi időben több mint kilenc- sváz rendelést elégített ki a Patyolat. A város több intéz­ményénél, hivatalánál is át­veszik a dolgozók tisztításra beadott ruhaneműit, ha a munkahelyek vezetői ezt erv- gedélyezik. Ez is előnyös, mert munkaidő után a meg­rendelő hazaviheti a gondo­san csomagolt és vasalt, tisz­ti: ruhát. Figyelemre méltó szolgál­ta lás még a háznál történő gépi-tisztítás is. Az amerikai gyártmányú Clarke-géppel a lakásban elvégzik a szőnyeg rag}' bútor-kárpit, illetve személykocsik kárpit-tisztí­tását is. A gép shampont bo­csát az anyagra, majd utána — a porszívóhoz hasonló el­járással — a habot leszívja róla. Ez a művelet nem jár semmiféle mellék-szennyező­déssel. A gépi-tisztítást is telefonon, levélben vagy sze­mélyesen lehet megrendelni. Mojárá8:elentés Várható időjárás szerda es­tig: túlnyomóan felhős idő, esőkkel, helyenként zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 8—12, leg­magasabb nappali hőmérsék­let északnyugaton 13—16, máshol 17—20 fok között. — Uj tánciskola kezdődik ok­tóber 20-án, kedden este 7 óra­kor Pécs város Művelődési Há­zában (Déryné u. 18.) Tanít: Fellnerné. Jelentkezés a Műve­lődési Ház irodájában, (x) — Áramszünet lesz október 12—17-ig 7—16 óráig hálózat át­építés miatt a Buzsáki és a Ka- rancs utcákban, (x) Évről évre népszerűbb lesz a Pécsi Állat- és Növénykert, valamint az úttörő-vasút, ösz- szafoglaló néven á Mecseki Kultűrpark. Az állatkertet január elsejétől szeptember 30-ig százhétezren tekintet­ték meg, a vidámparknak fél év alatt 132 000 vendége volt. A bevétel meghaladta a 650 ezer forintot, ami bizonyít­ja, hogy a látogatók kedvelik a játékokat. A legnagyobb forgalmat az óriáskerék bo­nyolította le: 60 ezer forintot jövedelmezett. A májusiban felállított repülőt 49 ezren nézték meg, míg a halászjá­tékkal 49 ezer forintért pró­báltak szerencsét. A zsákba­macska 43 ezer forintot for­galmazott, a go-kart és kis­autó 41 ezret. A búvárhalá­szat 24 ezer forinttal gyara­pította a bevételt. A vidámparkban felállított 36 játék közül talán a leg­népszerűbbnek az újonnan felszerelt mesterlövész, a ci­linderdobáló, a dühöngő és a ping-pong halászat mond­ható. megkedvelték az embe­rek a hordóhoz épített futó­szalagot is. A kultúrpark másfél millió forintos költségvetéssel dol­gozik, s ebből mindössze 400 ezer forint az állami támoga­tás. A többit a létesítmények­nek maguknak kell előterem­teniük. Hogy a megnövekedett igé­nyeket jobban kielégíthessék, a vezetőség úgy határozott, hogy délelőtt is nyitva tart­ja a létesítményeket: a taltev megkezdésével szinte napon­ta érkeztek iskolások Pécsre, akiknek általában délelőtt volt idejük feljutná a Me­csekre. Egy-egy csoport láto­gatásakor idegenvezető viszi végig a diákokat az állatker­ten is, a vidámparkban is, miközben magyaráz a kiállí­tott állatokról, a Mecsekről, s magáról a városról. Úgy lát­szik, érdemes volt bevezetni a délelőtti nyitvatartási, mert szeptemberben 12 ezren ke­resték fel a kultúrparkot. Ez azt jelenti, , hogy naponta 250—300 gyermek és szülő, diák és pedagógus utazik vagy sétál fel ide. A vidámpark előrelátható­lag a hónap végéig tart nyit­va, az állatkert — mint szo­kásos — télen is felkereshe­tő. S bár még a zárásig és a jövő évi nyitásig sok idő van, a tervezők és vezetők azon fáradoznak és dolgoz­nak, hogy tavasszal újabb meglepetésekkel fogadják a látogatókat. Ezer értékes tárggyal gazdagodott a múzeum néprajzi osztálya A Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztálya az idén új gyűjtési rekordot ért el: az év végéig a mú­zeum birtokába kerülő nép­rajzi vonatkozású tárgyak száma eléri az ezret. A Mo­hácson, Ivanecz Miklánétól vásárolt tárgyak — összesen kétszáz délszlávjeülegű ház­tartási eszköz — külön érté­ke, hogy készítőjük mind­egyikbe bevéste a nevét és a tárgyak előállításának pontos dátumát. Ezek között talál­ható egy „fenyer” — bádog­ból készített és a nyílásain át sejtelmes fényt árasztó lámpa — amellyel aprószen­tek napján a lányos házak­hoz jártak „korbácsolni” a sokac legények. A víziélet emlékanyagát gazdagítja az egyetlen fatörzsből faragott, négy méter hosszú bodon- hajó, az úgynevezett „csun”, valamint a két nagyméretű I kobakból készített, madzaggal összekötött „plovacska tikva”, azaz úszószerszám, mely a mai úszóöveket helyettesítette a dunamenti délszláv gyer­mekeknél. Sellyén Kasznár István kékfestő műhelyét sze­rezte meg a múzeum: a 400 különböző szerszámmal töké­letesen felszerelt műhelyben akár ma Is dolgozhatnának. Hoffer János szaporcad fara­góművésztől — aki augusztus 20-án kapta meg a népművé­szet mestere címet — 11 dí­szes tárgyat, köztük ostomye- let, botot, sótartóikat, kép-1 kereteket és pipaszárat vásá­rolt a múzeum. Shakespeare: III. Richárd Pénteken tartja új premierjét a Pécsi Nemzeti Színház, Dohai Vilmos rendezésében színre kerül Shakespeare világhírű drá­mája a III. Richárd. Képünk az első felvonás egyik jelenetét ábrázolja. HÍREK OKTOBER Helen napja 14 A Nap kél 6.01, nyugszik 16.59 órakor. A Hold kél 14.16, SZERDA nyugszik 22.56 órakor. Százötven éve, 1814-ben születeti Eg- ■* ressy Béni dalszerző és író, Eg- ressy Gábornak, a Nemzeti Színház nagy művészének testvéröccse. Tanítóként in­dult, majd évekig élte a vándorszínészek kemény életét. 1838-tól egy magyar éne­kes táncos színésztrupp tagjaként má'ifél évet töltött Olaszországban. 1843-tól a Nemzeti Színházban volt kardalos, szí­nész, végül karigazgató. Nem volt kép­zett színész, zenei tudását önerejébö’ sze­rezte, magyaros ízű szerzeményeivel mégis rendkívüli népszerűséget szerzett Mint­egy 50 zenemű alkotása fűződik nevéhez. Petőfinek több költeményét is megzené­sítette. Dalai közül nem egyet máig is népdalként énekelnek. Tőle való a híres Klapka-induló ze­néje. Nevét legmaradandóbban Vörösmarty Szózat-ának meg­kapó zenéje tartja fenn. Irt színműveket, és számottevő ré­sze volt a magyar opera létrejöttében azzal, hogy ő írta Erkel három legkiválóbb operájának: a Báthori Máriának, Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak szövegkönyveit. Franciából, olaszból, németből ötvennél több drámát, vígjátékot és ezen­kívül 19 operaszöveget ültetett át magyarra. A szabadság- harcot vitézül végig küzdötte, főhadnagyi rangot ért el. A harcok közben szerzett betegsége vitte korán, 37 éves korá­ban sírba, 1851-ben. A televízió műsora 1964. október 14-én, szerdán: 9.30: Hírek, képek az olim­piáról. 9.40: Tv-híradó (ism.). 9.50: A varieté fényei. Magya­rul beszélő olasz film (ism.) (16 éven felülieknek!) 11.25: Hírek, képek az olimpiáról. 16.45: Hírek, képek az olimpiáról. 16.55 A XVIII. nyári olimpiai játékokról je­lentjük. Úszás. Közben: Hírek. A Magyar Hirdető műsora. 18.10: A láthatatlan híd. Lá­togatás a Távközlési Kutató Intézetben (ism.). 18.40: Elő­vételben ... 19.00: Hírek, ké­pek az olimpiáról. 19.10: Ma­radandóbb mint a kölni Báb­jelenet (ism.). 19.35: Tv-híradó. 19.55: Lear király Beszélgetés Shakespeare drámájának elő­adásáról. 21.20: Az 1002. éj­szaka. NDK revűfilm. 21.55: Szülők, nevelők egymásközt. A kor gyermeke c. pályázat eredményhirdetése. 22.10: Tv- híradó — 2. kiadás. 22.35: Kisfilm. Kb. 22.45: A XVIII. nyári olimpiai játékokról je­lentjük. A nap eseményeiből. — Megkezdődött a geszte­nyeszüret a pécsváradi Dózsa Termelőszövetkezet zéngővár- konyi üzemegységébe^. Mint azt az első szüreti eredmé­nyek mutatják az ország leg­nagyobb összefüggő szelid- gesztenye erdőjében az idén is gazdag termés várható. — A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa október 15-én, csütörtökön 9 órai kezdettel ülést tart. Napirenden: a SZOT március 13-i határoza­táig, a mezőgazdasági párt- határozat végrehajtásáról je­lentés — előadó: Právicz La­jos —; az 1964. első féléves statisztika és ennek tanulsá­gairól beszámoló — előadó: Szekeres László. — Intenzívebb lett a ba­romfitenyésztés a baksai ter­melőszövetkezet háztáji gaz­daságaiban. Míg az elmúlt év­ben csak 13, addig az idén 39 háztáji gazdaságban, mint­egy 3300 darab Bábolnáról származó Nichig tyúk tartá­sával foglalkoznak. A tojást a tagok a szövetkezeten keresz­tül értékesítik. , — Megkezdték a kelkáposz­ta kipalántázását a mohácsi Üj Barázda termelőszövetke­zet határában. Az úgyneve­zett ádventi kelkáposztából jövő tavaszra is több száz má­zsát exportálnak a Mohács környéki termelőszövetkeze­tekből és háztáji gazdaságok­ból. — Méregkampány kezdődött a megyében a mezei pocok ki­irtására. Eddig 458 mázsa Dieldrint és 138 vagon Aldri- nos Szuperfoszfátot szórtak ki a termelőszövetkezetek. A vé­dekezési költség, csak eddig már meghaladta a 10 millió forintot, Az andoveri Telstar-adóállomás Vasárnap az esti órákban a Magyar Televízió nézői szinte az eseményekkel egy­idősen láthatták a tokiói oVmpia világra szóló verse- n , majd 22 óra 30 perc­tői egy órán át az aznapi eseményekről a részletesebb ké ■'anyagot. Miként oldották meg ezt a technikai bra­VUa ? törekvés az, hogy a te­le. -ló néző az eseményeket a történéssel egyidejűleg, vagy a legrövidebb időn be­lül láthassa. A közvetítés le- brn -nlítására Európa és Áme­nén számára a műho das közvetítés a járható út. Igen ám, de a korábban fellőtt Telstar és Relay mesterséges holdak a Föld és a műhold forgási vi­szonyaitól függően csak kö­rülbelül 20 percnyi közvetítés lebonyolítására alkalmasak. Olyan műhold konstruálását és fellövését kívánta meg a nézők gyors kiszolgálása, amely állandó közvetítést tesz lehetővé. Ennek az az előfel­tétele, hogy a mesterséges hold a Földdel együtt ke­ringve az egyenlítő síkjában egyetlen földrajzi pont felett állapodjon meg. Ezt az előfeltételt teljesíti a Syncom III mesterséges hold. A kívánt pályára való beál­lítása azonban irányítástech- nikia szempontból igen nagy nehézségeket támasztott. A Syncom III-at igen pontosan szabályozható tolóerejű és működési idej& lakéta-haátó­Tokió művekkel kellett felszerelni, amelyek a működését földi irányító központból rádió út­ján vezérlik. A működtetési parancsokat elektronikus szá­mítógépekkel határozták meg és részben az USA-ból, rész­ben Ausztráliából és a már fellőtt mesterséges holdak segítségével róffió útján to­vábbították. A Syncom III pályára ál­lítása azonban nem volt za­vartalan. A hordozó rakéta a kívánt 35 900 kilométer ma­gasság helyett 38 100 kilomé­ter magasságba vitte fel a mesterséges holdat és ezért az előre kiszámított pálya módosítása vált szükségessé. Még nehezebb feladat volt a mesterséges holdat a módo­sított pályára átállítani. Au­gusztus 21-én estére sikerült a Syncom ITT-at olvan ellip­szis alakú pályára állítani, amelynek földközeli pontja 34 180 kilométer. földtávoli pontja 37 900 kilométer. Ezen a pályán a mesterséges hold már csak három perccel sie­tett a Földhöz képest. Szep­tember. ll-re sikerült a mes­terséges hold rakétaműveivel a Syncom III-at 1436 perces körpályára állítani, ami a kí­vánt pályánál mindössze ne­gyedperccel hosszabb kerin­gési időnek felel meg. — Syncom — Tv-néző Televíziós közvetítések az olimpiáról Syncom — Telstar Hogyan történhet ezekután a tv-képközvetítés a Syn­com III segítségével? Tokióban az események színhelyén a Japán Televízió közvetítő kocsijai dolgoznak, mindegyikük egy-egy mozgó tv-stúdió. A képnek megfe­lelő elektromos jeleket azon­ban nemcsak a Japán TV hálózat adóállomásaira to­vábbítják, hanem képmagnó­val rögzítik is. A képmagnón rögzített anyagot megfelelően csoportosítják, „vágják” és késedelem nélkül mikrohullá­mú közvetítőláncon továbbít­ják a japáni Kashima mel­lett épült tv-adóállomásra, amely a jeleket a Syncom III- nak továbbítja. A Syncom III jeleit a kaliforniai Point Mu- guban telepített nagyérzé­kenység ű vevőállomás veszi fel. A Syncom III a japán adó és a kaliforniai vevő­állomás közötti távolság fe­lező pontjában körülbelül a Marshall szigetek felett a Földtől 35 920 km magasság­ban lebeg. A Syncom III adását föld­rajzi helyétől körülbelül 70 fokos földrajzi hosszúságon belül lehet venni, ezért csu­pán a Japán—Amerika ösz- szeköttetés fenntartására al­kalmas. Amerikában azonban a képjeleket újabb képmag­nón rögzítik és akkor, ami­kor a Telstar vagy a Relay mesterséges holdak helyzete ezt lehetővé teszi, a Syn­com III anyagából mintegy 20—20 perces összeállítást közvetítenek Európába. En­nek érdekében a képjeleket az Andover melletti Telstar- adóállomásra juttatják, és a Telstar mesterséges hold je­leit az angliai Goonhilly- Wown és a francia Plemeur- Bodou vevőállomások veszik, innen kerül az Euróvízió, majd az Intervízió hálóza­tába. Ilyen két mesterséges hold­dal megoldott volt a vasár­napi 20 perces műsor. Így érhető el, hogy a magyar néző a két mesterséges hol­das közvetítést szinte az ese­ménnyel egyidőben lássa. Sugárhajtású repü'őgépek Nem mondanak le azon­ban arról, hogy az európai tv-nézők az eseményekről részletesebb képanyagot kap­janak. Ezért a Syncom III képmagnóra rögzített teljes anyagát sugárhajtású repülő­gépek hat óra alatt áthozzák Európába. Ezt az anyagot lát­hatjuk a Magyar Televízió naponta 22 óra 30 perckor kezdődő adásaiban még az események napján az európai tv-nézőkkel egyidejűleg. A néző azonban további részletekre is kíváncsi. Ezért az olimpia eseményeiről To­kióban további képmagnó-fa’- vételt is készítenek és azt sugárhajtású repülőgépeken az Északi Sarkon át Európá­ba küldik. Annak érdekében, hogy az időjárási viszonyok a gépek leszállását semmikéo- pen se zavarják, egyszo—e három gépet indítanak Ham­burg, Frankfurt és Kopnen- hága úticéllal. Az e gének- kel szállított anyagból vesz át az Intervízió és így a Ma­gyar Televízió is. A Magyar Televízió „stáb­ja” az olimpia tartamára Ber­linbe költözött. Oda futnak be a valamennyi lehetőség­gel érkező anyagok és onnan már mikrohullámú közvetítő láncon érkezik az anyag Bu­dapestre. A XVIII. nyári olimoia eseményeiről olvan minőségű képet nem várhatunk, mint amilyent Rómából kaptunk mert a többszöri átjátszás a képminőséget rontja. Mégis az hogy a televízió néző a tó- klói eseményeket otthonában az eseménvek naoián l-s+h»«-- ja, a néző számára ""ők élmény, a híradástechnikának pedig nagy diadala. Sugár Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom