Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-14 / 241. szám
BM. OKTÓBER 14. ^APL^ Nagy mennyiségű tégla vár elszállításra Mohácson Kimerül a 100 éves bánya? — Miért fordulnak vissza üresen a vasúti kocsik? líéíeser köbméter hordalék Pécs utcáin Megkezdődött a héttői zivatar okozta károk helyreállítása Az idősebb munkások azt mondják, hogy a mohácsi téglagyár körülbelül száz esztendős. Hajdanában Rosenthal Sámuel alapította, majd a fiad vezették a Duna partján épült tégla- és cserépgyárat. A technika épp olyan volt, mint minden korabeli téglagyárban: egy kisebbfajta körkemence és a teljes kézi munka. Mindössze egy teherhúzó szamara volt a gyárnak, az vontatta fel a bányából a kitermelt agyagot. A gyárnak előnyt jelentett a Duna, hiszen az égetett téglát uszályon szállították rendeltetési helyére. Évente ezer lakóház A cserépgyártást 1951-ben megszüntették s azóta kizárólag téglát készítenek, abból is csak egyetlen fajtát, a kisméretűt. Az elmúlt tíz esztendő alatt 16 millió darabról 22 millióra emelkedett a termelés. Egy közepes nagyságú családi ház felépítéséhez 22 ezer tégla kell, ebben a gyárban, — jelenleg a megye legnagyobb téglagyára — tehát é> ente pontosan ezer lakóház téglaszükségletét állítják elő. A mohácsi tégla kiváló. — Csak egyetlen gond foglalkoz- . írtja a gyár vezetőit, hogy mi lesz később, ha agya gba- mvajuk kimerül. Két lehetőség kínálkozik: vagy újabb bá- nvát nyitnak az országút má- s:k oldalán (a Bár felé vezető út mentén), s akkor egy alag- úton át szállítanák az agyagé1.. vagy pedig távolabb, azí úgynevezett Korsós-gödrök I területén jelölik ki a gyár új j helyét. Ez utóbbi esetben, vagy oda telepítik az egész ütemet, va.gypedig kötélpálya j kiépítésével szállítják a gyár jelenlegi területére az agyagot. Persze mindez még a tá- . volabbi jövő kérdése, hiszen e mostani készletek még mintegy hat esztendeig biztosi iák az évi 2Ö—22 milliós termelést. Szamár helyett Ze!or vontat Rósenthal Sámuel szürke szamara régen eltűnt a téglagyárból, sőt már a lovak is. A bánya szinte teljes egészében gépesítve van. Két nagyteljesítményű bagger termeli ki az agyagot és ezt két zetor „kuli” vontatja a feldolgozó helyekre. A présgépek márciustól október végéig dolgoznak, a kemence pedig egész éven át A préseknek 22 millió a maximális kapacitásuk, a kemencék mintegy évi 30 milliót is képesek lennének kiégetni. De a nyers- gyártás időhöz kötöttsége nem engedi a teljes kihasználást, talán ha még egy prés gép lenne, akkor a mennyiség emeléséről is lehetne beszélni. A gyárban további gépesítést kívánnak megvalósítani. Jelenleg talicskával hordják be a nyers téglát és ki az ége- tettet a kemencékből. Jövőre talán elektromos targoncákkal végzik majd ezt a munkát. A nehéz munka miatt ugyanis egyre nehezebb munkást szerezni. A 22 millió tégla előállításához legalább 176 fizikai dolgozóra volna szükség, azonban csak 152-en vannak. Nem kapnak munkást, pedig a keresetek nem x'osz- ezak: a havi átlag eléri a kétezer forintot. Tehát csakis a további gépesítés javíthat cs»k a jelenlegi helyzetültön. Ösceroher 20-ra befelezik az éves tervet A gvár termelése nem indult zökkenők nélkül a tavasszal. Kevés volt a nvers— A SZAKSZERVEZETEK BARANYA MEGYEI TANÁCSA több «/•elvezett dolgozó kérésére közli. hogy a Szakszervezetek Me- g’ ei Tanácsa Elnöksége raegálla- p i-i-t kötött a Megyei és Városi Tanács kereskedelmi osziálvá- \; ; ?;• olaikályháli szabadon tar ténö árusításáról. A negyedik negyed évben is szakszervezeti utalvány néíkíil teljesen szabadon Miét olajkályhát vásárolni. tégla, mely az indulást biztosította volna. Ennek oka abban kereshető, hogy a múlt év őszén a nagy esőzések 300 ezer nyerstéglát mostak szét, ezenkívül későn kezdett ta- vaszodni, s a gyártás majd 1 hónapot késett. Ettől függetlenül bíznak az idei terv maradéktalan teljesítésében, különösen sikeres volt a harmadik negyedév: 9 150 000 helyett 9 600 000 téglát égettek. Előreláthatóan december 20-ra befejezik az éves tervet. A gyár területén milliószám áll a tégla, nyers és égetett egyaránt. Ez érthetetlen, hiszen az építkezéseken hiány cikk a tégla. Miért nem szállítják el? A szállításvezető elmondta, hogy szeptemberben a MÁV csak 104 vagont nem állított ki. Sőt olyan nevetséges helyzet is előfordult, hogy a MÁV pécsi igazgatóságának egyik szolgálati helye kötbért jelentett be, mert nem szállítottak időben téglát. A gyár persze azért nem szállított, mert éppen a MÁV nem adott kocsit. Ennél is érthetetlenebb azonban ez a helyzet, hogy a -mohácsi téglagyárból üresen gördülnek ki vasúti vagonok és üresen térnek vissza Pécsire, holott a téglát pontosan Pécsre kellene szállítani. A vagonokban szén érkezik Pécsbányatelep-rendezőről a mohácsi gyárba. Ott kirakodás után órákat áosorognak a vagonok, majd üresen visszatérnek a pécsbányatelepi állomásra. A vasút nem engedi, hogy megrakják téglával és éppen a pécsbányatelepi állomásra küldjék, ahol fogadnák a szállítmányt. Elleniben vasárnap megjelennek a TEFU és az ÉPFU teherautói és gépkocsival szállítják a téglát Pécsié vagy Komlóra, gyakran éppen a szénbányászat területén levő építkezésekhez. Azért jönnek vasárnap és teherautóval. mert sürgős szükség van a téglára. így ezer téglánál kereken 170 forintot fizetnek rá. Az OPW elve Ezt a semmiképp sem érthető, eljárást felül kellene vizsgálnia a MÁV pécsi Igazgatóságának és a szállítással foglalkozó szerveknek, például a megyei szállítási bizottságnak. S ha nincs akadálya annak, hogy a szenet szállító vagonok visszafelé téglát szállítsanak, akkor intézkedni kell az ügyben, elvégre az „OPW elvek” a megyében legalább annyira érvényesei!, minit országok relációjában. Gazdagh—Nyírek Mint már jelentettük, a hétfői zivatar sok kárt okozott Pécsett. Tegnap megtörtért a város mindhárom kerületében. a felmérés, mely szerint a Mecsekről lezúduló víztömegek 2000 köbméter hordalékot szállítottak a város utcáira, feltéptek 1000 négyzetméternyi aszfalt- és ugyanannyi kiskocka-burkolatot. A makadámutakból 10 000 négyzetméternyi erősen megrongálódott. Az úttestek burkolatában bekövetkezett kárt mintegy 650 000—700 000 forintra becsülik. Felszaggatott úttestek » Az I. kerületben a Dugonics utca alsó szakaszán teljesen megbontotta a maka- dámalapot a víz. A Fürst Sándor utcában elöntötte a hőerőmű házainak környékét is, mert a víznyelők nem tudták befogadni a nagytömegű csapadékot. Vízbetörést jelentettek az Erzsébet utca 11. számú lakóépületből. A II. kerületben legjelentősebb kár a Landler utcában keletkezett, itt felszakította a kiskockaburkolatot és abból több kocsira valót elsodort. Kisebb károk keletkeztek a Márton utca—Kossuth Lajos utca találkozásánál lévő áteresznél, a Hunyadi úton, a Rákóczi út és a Bajcsy Zsilinszky út sarkán, a Zetkin A krakkói, bécsi és pécsi egyetem alapításának érdekességei Dr. Adam Vetulani lengyel professzor előadása az egyetemen A Művelődésügyi Minisztérium vendégeként Pécsre érkezett dr. Adam Vetulani, a krakkói Jagello-egyetem jogtörténeti tanszékének vezető tanára. A lengyel professzor az egyetem aulájában „Néhány észrevétel a krakkói, a bécsi és a pécsi egyetem alapításának körülményeiről” címmel tartott német nyelvű előadást. A krakkói egyetem ez év májusában ünnepelte alapításának évfordulóját, a bécsi a jövő évben, a pécsi egyetem pedig 1967-ben jubilál. Az egyetem létesítésével kapcsolatban Nagy Lajos király ugyanarra az elhatározásra jutott, mint korábban nagybátyja, Nagy Kázmér lengyel király és ő utána IV. Rudolf osztrák herceg. A három uralkodó kezdeményezését megelőzte Luxemburgi Károly cseh király, aki már 1347-ben megszerezte VI. Kelemen pápa hozzájárulását Studium generale alapítására Prágában. A prágai egyetem egyik fő szószólója Luxemburgi Károly királyon kívül a frissen alapított cseh egyházmegyei tartomány metropolitája, Par- dubicai Ernest érsek volt. A bécsi egyetem alapításában tevékenyen közreműködött a passaui püspök, akinek egyházmegyéjéhez tartozott annakidején Becs. A magyar tudomány is figyelembe veszi azt a nagy szerepet, amelyet Nagy Lajos király tanácsadója, Vilmos pécsi megyéspüspök játszott a magyar királyság területén ?Sipítandó Studium generale koncepcióiénak létrejöttében. Az ő tevékeny szerepének tulajdonítják, hogy nem a királyság fővárosában, hanem éppen az ő egyházmegyéjében keletkezett az első magyar egyetem. A krakkói egyetem alapításánál fontos sajátosság tapasztalható — amellyel a bécsi és pécsi Studium generale megalapításánál is találkozunk — nevezetesen, hogy a királyi alapító oklevél keletkezése korábbi pápai megerősítő bulla keletkezésénél. Ezzel a jelenséggel kizárólag V. Orbán pápa uralkodása idején találkozunk és éppen a mi három közép-európai egyetemünkkel kapcsolatban. A krakkói okirathoz hasonlóan, Nagy Lajos király alapítólevelében a Kúria szintén egy komoly fogyatékosságot észlelt, azt, hogy a király nem vállalt kötelezettséget a pécsi egyetem pénzügyi alapjainak biztosításával kapcsolatban. Amint azt a lengyel okiratból tudjuk, a király formálisan kötelezte magát meghatározott illetmények fizetésére, melyek a névszerint megjelölt tanszékek ellátmányának alapját alkotják. A bécsi okiratban az uralkodó pénzügyi hozzájárulása nagykiterjedésű telek (negyed) juttatásban jutott kifejezésre, amely az „egyetemi város” céljait szolgálta. Nagy Lajos király — sajnos elveszett alapító levelében — a legfeltűnőbb fogyatékosság a hasonló természetű kötelezettség hiánya volt. A Kúria, ösz- szehasonlítva a magyar király okiratát a lengyel király és az osztrák hercegek privilégium-leveleivel, észrevette, hogy abban nem történt említés az egyetem további sorsa szempontjából olyan fontos kérdésről, mint a pénzügyi ellátmány. Magyarországgal szemben az avignoni Kúria még szigorúbban járt el, mint a lengyel királlyal. Ez utóbbitól csupán azt kívánta, hogy a későbbi alapítási okiratba vezesse be a privilégium-levél megkérdőjelezett pontját, azaz a helyi egyházi hatóságoknak a vizsgák ellenőrzésére és az egyetemi fokozatok megadására vonatkozó jogát. Magyar- országgal kapcsolatban viszont V. Orbán pápa határozottan figyelmeztetett, hogy amennyiben a király nem biztosítja az egyetem pénzügyi alapjait, a pápai meg- erősítő-bulla automatikusan érvényét veszti és az egyetem megerősítését semmisnek tekinti. Az V. Orbán pápa uralkodása alatt keletkezett mindhárom egyetem közös vonása az, hogy a pápa kizárta a teológiai kar létesítését, jóllehet a krakkói egyetem előtt alapított prágai egyetem teljes volt és az összes későbbi európai egyetemeknek joguk volt a teológiai kar fenntartására. A pápának három egyetemünk szerepét csökkentő, arre a rendelkezésére IV. Károly császár volt befolyással. Arra törekedett, hogy Prága megelőzze a szomszédos országok egyetemeit az oktatott tudományokból és a szomszéd országokból is oda jöjjenek a hallgatók. Mindhárom egyetemnek így csonka egyetemnek kellett maradnia. Hamarosan azonban, előbb a bécsi egyetem, majd a XIV század vége felé a krakkói egyetem más pápák meghatalmazásából engedélyt kapott a teológia egyetemi oktatására. Az agronómusnő Ügy kezdődött, hogy az asszonyok választották meg Kovács Imrémét agro- nómusinak. A vóká- nyi termeLőszövcíke- zefben ugyanis íö’eg asszonyok dolgoznak, az ő váll okra hárul a munka zöme. Persze Kovácsaié előtt is volt szakembere a. gazdaságnak, mégis akadozott az irányítás, mivel a kocsma túl közel volt az ag- ronómusi szobához. Az indulatok néha csak parázsló ttak; de nemegyszer a felszínre is törtek, az egyik agronómus önként elment, volt olyan, akit egyszerűen elzavartak. Az asszonyok a februári közgyűlésen kérték, hogy Kovács Imréné legyen az agronómus, véle szeretnének dolgozni. — Miért’: — Azt hiszem meg unták az örökös pet- patvart és rendet, nyugalmat akartaik. — Hogyan lett agronómus? — Bár városi lány voltam. — az apám Pécsszabolcson volt bányász — tulajdonképpen falun nőttem fél. Azelőtt is itt dolgoztam Vákánybam, kilenc évig voltam tanácselnök. — Miért változtatott pályát? — Tanulni akartam és szivem szerint a mezőgazdaságot választottam — beiratkoztam a szent lőrinci technikumba, most tavasszal végeztem, és rögtön jöt tem a tsz-be. Persze az agronó- musnak nem könnyű a dolga. Minden reggel már ötkor — nagy dologidőben négy órakor — ott van a határban, ellenőriz, irányít, szervez. A munkaideje nem télik le a nyolc órával, kint marad este, ameddig szükséges. Teljes egészében ő irányítja a növénytermesztést több száz hold föld gondja van a vállán. Minden délután eligazítást tart, hogy másnap melyik brigád hova menjen dolgozni, hogyan osszák el a gépeket. Egész nap talpon van, nyáron lovaskocsival, rossz időben lóval járja végig a mezőt. Legújabban az a terve, hogy motorkerékpárt vásárol és ■gy gyorsabban odaér egyik helyről a másikra. Tanácselnök korában a jogi pályára akarták rábeszélni, de ő állhatatosan kitartott: — Arra gondoltam, ha egy paraszt- embernek paragrafusokat magyarázok, azzal nem sokra megyek, de ha beállítok előtte egy gépet, mindjárt más szemmel néz rám. Az asszonyok, akik megv álasztották, helytállnak a keze alatt. Nem zúgolódott senki, amikor sürgető munka idején három műszakban dolgoztak. Azelőtt ez szinte elképzelhetetlen lett volna. Kovácsné nem sajnálja a fáradtságot, és ha az asszonyok az első szóra nem jönnek — végig járja a falut és külön beszél velük. Kovács Imréné megtalálta a helyét és a hivatását, nem is akar városba menni. A férje, aki eddig a MÁV-nál dolgozott, szintén tagja a szövetkezetnek — traktoros lett. — Ezek szerint a férje a beosztottja? — Igen. de ez még nem okozott problémát közöttünk. Neki is éppúgy kiadom a munkáit mint a többieknek, és tőle is éppúgy megkövetelem a végrehajtását, „a családi” kapcsolatot otthonra hagyjuk. Az agronómusnő a hivatása mellett még háziasszony is, akinek gyereke van. — Az otthoni munka nem marad el? — Ez is megoldódott. A szombat délutánom mindig szabad, ilyenkor mosói, nagyta kari tok. egyszóval a háztartási munkát végzem. A kislányom mezőgazdasági technikumban tanul. — Az anyuka példáját követi’: — Igen, kijelentette, ha nem lehet agronómus, nem -s akar továbbtanulni. — Megállja-e helyét a női agronómus? — de ezt már az elnöktől kérdezem. — Őszintén szólva először egy kicsit féltem, hogy nő lesz, az agronómusunk. de most már nagyon örülök, hogy Kovács- né került ide. Kitünően megszervezi a munkát, az asszonyok szerelik. Klára, Anna, József és Gábor utcákban. Vízbetörést jelentettek a Légszeszgyár utca 34 . a Landler u. 24., az Aradi Vértanúk útja 52., a Felsőmalom u. 10.. a Kisflórián u 4 számú házakból, valamin! a Böck János utca és Barátúr utca sarkán lévő épületből. Ez utóbbiból kilakoltatták és átmenetileg ideiglenes lakásban helyezték el a bérlőket. A kerületben abból eredtek a legnagyobb károk, hogy hónapok óta húzódik a közműlefektetés céljából felbontott úttestek és gyalogjárók helyreállítása. A III. kerületben azon kívül, hogy egy füzesdűlői lakás lakhatatlanná vált, nem okozott különösebb károkat a csapadék. A kereskedelem az „Elegancia’’ női ruhaszaküzletből jelentette a legnagyobb kárt: mintegy 55 000 forint értékű árut nedvesített itt át a betörő víz. A végleges kárt csak később tudják megállapítani. Azonnali intézkedések A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai és a szakosztályok dolgozói, a tanács irányítása alá tartozó vállalatok dolgozóival együtt még a zivatar elvonulása előtt intézkedtek a károk azonnali felméréséről és a szükséges munkák elvégzéséről. A Gázmű telepén brigádot alakítottak az esetleges csőtörések azonnali kijavítására. Erre nagy szükség volt, mert az Anna, Alkotmány és Kis-Flórián utcákban gázcső- törések történtek. Az azonnali javítással megelőzték a baleseteket. A Köztisztasági Vállalod brigádjai — amint lehetett — munkához láttak. Hét brigád indult a város legveszélyeztetettebb részeibe. A víztömegek elvonulása után a Kórház téren, a Márton utcában, a Lenin téren, a Szabadság úton, a Felső-Vám- ház utcában, a Rákóczi úton. a Doktor Sándor utcában és j az Alkotmány utcában megkezdődött a hordalék eltakarítása. A vállalat központjában este 9 óráig ügyeletet tartottak, akárcsak a Pécsi Ingatlan Kezelő Vállalatnál, ahol este 10 óráig készenléti [ szolgálatban voltak az ácsok, nogy a viztomegeK au. veszélyeztetett házakban észt vehessenek az esetleges életveszély elhárításában A Pécsi Víz- és Csatorna Müvek, munkagödreibe zúduló víz többhelyütt földomlást, egy helyen pedig csőtö- lést okozott és ebből 30 000 forintnyi kár keletkezett. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat I, kerületi házikezelőségein elmondották, hogy a zivatar 32 helyen okozott nagyobbmérű tetőbeázást. Egyébként a II. és III. kerületben is sok helyen volt alagsori vízbetörés, pincebeázás. A harmadik kerületben nyolc lakásban következett be csapadékvízieve- zető csőtörés. A Doktor Sándor utca 36. számú házban a vízbetörés következtében megrepedt az egyik tartópillér, a. Kisflórián utca 4. számú házban alapfalrokkanás történt. A PIK dolgozói mindkét helyen azonnal megkezdték a helyreállítási munkát. A PIK álltai becsült kár 400 000 fo-' rint. Á kór kisebb lehelne Körösi Lajos vb. elnök elvtárs elmondta, hogy a végrehajtó bizottság elrendelte a zivatar okozta károk helyreállításának azonnali megkezdését, Közölte továbbá, hogy a kár megközelíti az egymillió forintot. A kár mérsékelhető lett volna, ha egyes vállalatok, történetesen a DÉDÁSZ (mely a' kábelfektetéseknél sokkal több járdát és úttestet vágat fel mint amennyit helyre tud állíttatni) az Építőim-ri Vállalat (melynek hibájából víz árasztotta el egyes bolgárkerti lakóházak alagsorait), a Sport- Hangszer- és Játékáru, Nagykereskedelmi Vállalat (mely tiltó rendelkezés ellenére is óriási ládákat tárol a Bercsényi utcai víznyelőkön! gondosabbak. Nem duzzadt volna fel Ilyen magasra a kár összege akkor sem, ha a vejj^ szélyeztetett lakások bérlői óvintézkedéseket tesznek, s mint a Légszeszgyár utca 34. számú ház lakója aki homokzsákokkal torlaszolta el a víz elől lakását — valami módon ők is védekeznek. Vidékről érkezett jelenté- . seink szerint a ritka természeti jelenségnek számító októberi jégverés több helyütt kárt okozott.
