Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
4 ftijkÍH’iü'u* Befejeződött a bányabiztonsági konferencia Beszélgetés a vendégekkel A Mecseki Szénbányászati Tröszt igazgatója fogadást adott a háromnapos bánya- biztonsági és egészségvédelmi konferencia külföldi résztvevői és előadói tiszteletére a tröszt klubjában. A fogadáson beszélgettünk a konferencia résztvevőivel a tanácskozások tapasztalatairól. Buráit kapcsolatok — A magyarok is és mi is »— mondotta Zdziszlav Macie- jasz krakkói egyetemi tanár — minden bányavonatkozású tevékenységünkben és intézkedésünkben elsősorban az embert látjuk, őérte teszünk mindent, hogy minél nagyobb biztonságban és egészséges körülmények között jó levegőben, megfelelő hőmérsékleten dolgozzon. Azonos a koncentrációra való törekvés is. A termelékenységet növelni csak a koncentráción keresztül tudjuk. Van két olyan fejtésünk, ahol 1200 tonna szén a napi termelésünk. A koncentráció bevezetése előtt a 300 tonna is szép eredménynek számított. Persze telepeink mások, nem ritka az ötméteres szénvastagság sem. Mi szívesen tanultunk a konferencián magyar kollegáinktól és örvendünk a személyes kapcsolatok megteremtésének, mert ezek a kapcsolatok tudományos munkánk könnyítését szolgálják. — A kutatási osztályon járva nagy feüikészültséget tapasztaltam — állapította meg Glatz Vojtelc ossztravai tudományos kutató. — A látott sok készülék azonos a mi intézetünk készülékeivel. Nekem újszerű volt és tetszett a szén öngyulladását jelző készülék. Amikor az új legényszállásra megérkeztem, ott győződtem meg igazán arról, hogy mennyire gondoskodnak itt a bányászokról. Mi csak most kezdjük építeni ezeket a nagyon hasznos létesítményeket. Vesna Jodicic-csal, a csinos jugoszláv mémöknővel, a belgrádi kutató intézet tudományos munkatársával köny- nyebben beszélgetek, mert magyarul mondja el véleményét. — Ez az első kapcsolatom Péccsel. A szénporkutatás érdekel legjobban. Nálunk az ilyen jellegű kutatások csak most kezdődnek, éppen ezért érdekelnek nagyon az itteni eredmények. Jó dolog eredeti készülékeket látni. Bevallom, hogy egy pécsi publikáció alapján mi is szerkesztettünk egy készüléket, amit ma is használunk. Sok hasznos tapasztalattal térek haza. A konferencia nagyon hasznos és tanulságos volt. A kezdődő kapcsolatoktól nagyon sokat várunk, mert a mi bányászati problémáink az adottságoknál fogva nagyon sokrétűek. Dr. B. Pfeiffer, a lipcsei bányabiztonsági kutató intézet igazgatóhelyettese örömének adott kifejezést, hogy elmélyíthette a baráti kapcsolatokat. — Nagyra tartjuk a munka védelmi és egészségügyi törekvéseket szolgáló konferenciák jelentőségét. A magasabb teljesítmények magasfokú biztonság segítségével érhetők eL Sok a tennivalónk A beszélgetésen részt vett Pataki Mihály trösztigazgató, Tamássy István NIM-főmér- nök, Vavra Imre, a tatabányai tröszt főmérnöke és Radó Aladár, a konferencia szervezője is. Pataki Mihály elvtárs trösztigazgató a konferencia tanulságaként a követendő főbb feladatokat jelölte meg: — Inttézkedéseinlcnek még inkább a bányatüzek és a gázkitörések megelőzésére kéül irányulniuk és többet kell tenni az omlásos esetek csökkentésére. Célkitűzéseink előterében a szilikózis elleni küzdelem áll. — A hallottak és a látottak alapján a konferencia eredményességét abban látom — mondotta Tamássy István, a NIM főmérnöke —, hogy a hivatalos törekvéseken túlmenően társadalmi téren is mód nyílik a konferencián a heterogén magyar bányák problémáinak megvitatására. A mecseki szénbányászat mindig a bányaveszély leküzdésében elöl járt és éppen ezért nem véletlen, hogy ezt a konferenciát Pécsett rendezték meg. A konferencia után sok tennivalónk lesz, amit a háromnapos tanácskozás vetett fel. — Az elhangzott előadások alapján a szellőztetés és a bányatűzzel kapcsolatos lengyel előadás anyaga hasonlítható számomra legjobban — emelte ki Vavra Imre, a tatabányai széntröszt főmérnöke. — De Kaurek Róbert vegyész mérnök előadása is elgondolkoztatott. Előadása alapján az J ’vu't a mohácsi cigánytelep közegészségügyi helyzete A mohácsi városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának tagjai vizsgálatot tartottak a mohácsi cigánytelepen. A bizottság tagjainak véleménye szerint a település egészség- ügyi viszonyai folyamatosan javulnak. Az •’tób*'5 uó'ir>teiepen. s ezzel ..—o/.i kedett azoknak a cigánylakta épületeknek a száma, amelyek megfelelnek az egészség- ügyi követelményeknek. A cigánytelep udvarainak- zöme tiszta, rendezett. Említésre méltó eredmény, hogy míg az előző vizsgálat alkalmá- . ve1 ?4 családnak nem volt ' •e, ez ma már csak i tizenegy helyen hiányzik. öngyulladásos tüzek megelőzése érdekében bevezetem a szén összetételének rendszeres vizsgálatát. A konferencia véleményem szerint nagyon hasznos volt, de nem ártott volna itt felvetni azt a gondolatot, hogy egyes kutatási problémákat központosán kellene kezelni. Sokszor egymástól függetlenül folynak a trösztöknél azonos jellegű kutatómunkák. A javaslat alapján sok kutató szabadulhatna fel és foglalkozhatna más területeknek a vizsgálatával. Új eljárások A konferencia szervezője, Radó Aladár mérnök véleménye szerint a konferencia mindazokkal a kérdésekkel foglalkozott, amik a pécsi szénbányászatban komoly problémákat jelentenek. — Elsősorban azt várom tőle, hogy megjavul a szellőztetés, valamint szélesedik a telepek metánjának a lecsa- polása. Remélem, tovább javul a bányák műszerezettsége és korszerű porlekötési eljárások kerülnek bevezetésre. Három nap tanulságainak, tapasztalatainak összefoglalása nemzetközi résztvevők és illetékes magyar szakemberek részéről egy beszélgetés során csak érintőleges lehet. A tapasztalatok alapján történő új eljárások bevezetése a közeljövő feladata. Takács József UTA2ÄS MIC! K.ORCR SAJNOS Pallér Gáspár csak néhány percig ért rá, éppen utazás előtt találtam. Pedig azt mondták: ha meg akarja tudni a Szentlőrinci Tangazdaság sikereinek titkát, beszéljen a főagronómussa!. Pallér Gáspárral. Mindenesetre a pár perc alatt is kiderült, hogy különös főagronómus ő: egyben a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tanára is. — Melyik foglalkozását szereti jobban? — Elválaszthatatlan a kettő, de talán a gyakorlat közelebb áll a szívemhez. Pallér Gáspár tanítási eredményeit nem ismerem, de gazdaságának eredményei — pedig mindössze kétezer hold körüli — az idei mezőgazda- sági kiállításon sok nagy gazdaságot messze felülmúltak. A gazdaság állattenyészete nem kevesebb, mint hét díját kapott és ezek közül kettő nagydíj, három első díj. — A legértékesebbnek feltétlenül Mici nagydíját tartom — mondja Pallér Gáspár —, hiszen életteljesítményéért kapta. Ezek szerint a meglehetősen öreg, 14 éves tehén az ország legjobb tehene. Legalábbis az volt az elmúlt időszakban. S az eredmények titka? Pallér Gáspár a munkatár- I sai felsorolásával kezdi, köz- ) tűk a két agronómussal. a növénytermesztő Horváth Jánossal és az állattenyésztő Dömö- j tör Jenővel. AZ ISTÁLLÓT Standeisky István agronómus vezetésével járom. A 88-as számú Mici. az ország legjobb tehene egykedvűen kérődzik a jászol mellett. Küllemre nem a legszebb.-— Egyik célunk az, hogy a magyar tarka küllemét is javítsuk többek között. Mert természetesen minden tekintetben javítani kívánjuk. Sze— Szokolal felv. — kUsifoft, H&fflbcu* A naggyal kezdem. A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet Mária-telepi és szentmiklósi szőlőivel, ahol leszüretelték már a íaoránérőket. A Leányka 88 mázsát, a Velitele- ní 60-at, a Fehérburgundi 48-at, a Szürkebarát 60 má- znát fizetett holdanként s valamennyi 20 fokon felüli cukortartalommal. A szentmiklósi telep hatalmas tábláit járjuk, s nem is akármilyen alkalomból. A hagyományos szőlőtermesztési bemutató folyik több mint száz résztvevővel, s ami szintén hagyományos, ezúttal is dr. Diófáéi Lajos tudományos kutatóé a szó, aki ki tudja hányadszor s hányadik delegáció előtt mondja el újra és újra a telepek kutató, kísérletező eredményeinek egyre biztatóbb tapasztalatait. Állami gazdaságok szőlészei, tsz-ek agronómusai, mezőgazdasági szakiskolások és magángazdálkodók figyelik, jegyzik a hasznosíthatót: a korszerű zöldtrágyázás, a tőkeműve- lés, a növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás nagyüzemi eljárásait A sok hasznos sízaiktainács azonban maradjon a szakembereké. Az én jegyzetfüzetembe a szentmiklósi, a máriai, a makári szőlőtóle- pek egyéb vonatkozású adatai kerültek bele, melyek t> nem lg érnek fel a szaiktu dásig, de új híreket adnak szőlőkultúránk jelenlegi szín- vőnáláról, méghozzá Németh Márton telepvezető jóvoltából, aki leegyszerűsítette, példákra váltotta fel a ter- meléstechnikai kísérletek, a fajta- és nemesítési kutatások szakmai nyelvezetét. — Mi nem trágyázzuk, hanem etetjük a szőlőt, — így kezdte, s hadd mondjam tovább az ő nevében, mi mindenre futotta az etetésből, az „osztályon felüli” ellátásból. Többek között arra, hogy jövő év őszére feltálalják messze híres kísérletük eredményét. Kinemesített klánjaikat élszaporítják és 1966. tavaszán egy- egy tőkéjük származékából már nyolc holdnyi telepítésre elegendő törzsvesszőit nyernek. TörzstábLa-vessző- jüket ezután az állami gazdaságok, a tsz-ek kapják, s hadd írjam le a példát is, mit jelent majd a gyakorlatban. Az országiban ez ideig 90 ezer holdon termesztenek kadarkát holdankénü 15 mázsás átlagterméssel. S néhány év múlva e törzs- tábla-vesszőkkel történő csere után 19,5—20 mázsás átlagra emelhetik a holdanként! termést, ami kész kis forradalmat jelent a kadarka-termesztésben. Nem sac----,,, oontos mérés r edióéi.j - -z. hiszen a? említett nemesített vessző B; latonbogláron, Tárcáién, Aba- . új szántón és Tokaj környékén is átesett a próbán, hirdetve a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet országosan is első helyét a klon-szelekciós nemesítésben. Jövőre Badacsony, Villány és Szekszárd is követi a példát Még a Sizüret is másként folyik itt, mint az eddig látott kisüzemi, nagyüzemi gazdaságokban. A tengernyi táblákban itt-obt látni csak szedőket, puttonyozókat, s a hozzá nem értőnek az a benyomása, hogy amolyan feléből. harmadából való szüretelés ez. Hiszen előttük is, mögöttük is fürtökről roska- dó sorok maiadnak érintetlen, mintha bizony a kapásoknak hagynák hátra a takarás idejére. Ezt a gyanakvást vehette észre rajtam a telepvezető, mert magyarázni kezdte a különös szüret titkait. — Ebben az egész komplexumban a nagy táblákon belül 1200 parcella van, s ezeket érés szerint szüreteljük. Elmondta, hogy a máriai telepen olyan parcellák is vannak, hogy öt literes hordó is elegendő a szüretelésükhöz. Minden egyes parcella termését külön szüretelik, elkülönítve préselik és külön hordókban tárolják. Az ilyen miniatűr „hordő| retnénk a kor igényeinek megfelelő szarvasmarha-típust kialakítani. Ezen kicsit meglepődöms vajon milyen típusú szarvas- marhát Igényel a huszadik század? — A kísérletek nem új keletűek. már régebben s nemcsak Magyarországon foglalkoznak a kérdéssel. Szeretnénk két szarvasmarha-típust kialakítani. Egy kisebb testtömegű tejelő típust és egy nagyobb testtömegű húst must* * Ennek számtalan előnye lenne, mert a kisebb testű szarvasmarha takarmányértékesítése nyilvánvalóar jobb, mint a nagytestűeké — köny- nyebben ér el magasabb tejhozamot. — Mekkora lenne az ideális súly? — Hat, hat és fél mázsái Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi átlagsúlyunkat egy mázsával kell csökkenteni. — Folyik másutt is ilyen kis testtömegű szarvasmarha- típus kialakítását célzó tenyésztés? — Igen, több állami gazdaság foglalkozik vele. Már a neve is megvan az új típusnak: magyar barna. Az istállóban példás rend uralkodik. Az egyedi takarmányozásról tanúskodnak a táblák. Valamennyi állat táblájára felírták a napi abrakmennyiséget. méghozzá a reggelit, délit és estit egyaránt; — Ugyanis háromszor etetünk és háromszor fejünk naponta. Külön dolgozók végzik a fejőst, egy másik csoport eteti és gondozza az állatokat; •— Fejlesztik-e a szarvasmarha-állományukat? — Igen, a közeljövőben kapunk egy száz darabból álló szimentáll tenyészetet és persze azt is el kell mondanom, hogy új istállókat is épitür k. — Tehát nem a magyar tarka lesz a „sláger” a tangazdaságban? — De igen, a megkezdett munkát folytatjuk s a szí men- táliak azt hiszem sohasem szorítják ki tőlünk a magyar tarkát. VÉGEZETÜL — a Mici körüli utazás záróakkordjaként — megnéztük a mesterséges borjúnevelőt. „Utánpótlásban’* nincs hiány a gazdaságban — s azt hiszem a gondozás is kifogástalan. Talán csak egy tényt erről: a borjak gondozója mind a hetvenhárom borjút külön a nevén tudja nevezni, <L) zásra” természetesen olyan esetekben, kerül sor, ha külföldről behozott vagy saját nemesítésű fajtákat szüretelnek. Már éppen kérdezni akarjam, hogy a sok újdonság mellé kikísérletezték-e már a sokfajta szőlő egyenkénti szüretelésének csalhatatlan időpontját, amikor az egyik nagyparcellás olasz- rizlingesben tanúja lehettem a legidősebb „kísérletnek”. Németh Márton telepvezető, a szőlőfajták Európa-hírű ismerője, lecsípett egy szőlőszemet és szertartásosan megforgatta a szájában. — Na, ez is közelében van már a húsz foknak, de megéri, hogy várjunk vele. Ilyen időben háramnaponként egy cukorfokot emelkedik az értéke. * Mennyivel könnyebb volt a dolgom Gyenis Antal magángazdálkodó szőlejében a Bálics tetején! Hogyne, amikor bonyolult szakkifejezések helyett Így summázta szőlősgazdái rangját. — A szőlőnek nem gazda kell, hanem szolga. ÉS amíg elfogyasztottuk a kóstolónak elénk tett csodálatos zamatú aszú-borát, lassanként úgy módosult Antal bácsi iménti mondása, hogy a szőlőhöz gazda is kell, meg szolga is kell. Tapasztalt gazda és hűséges szolga egy- személybem. És mind a kettő ott tárulkodott ki előttem, amikor sorravette. mit kapott és mit vár még „édes gyerekétől”. Rajta kívül kevés szőlő»* OLVASÁSI ÓRA
