Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

1964. OKTOBER 4. ftlAPLÖ A tbc elleni küzdelem jelenlegi helyzete Ezer alá csökkent Baranyában az évi megbetegedések száma Évezredek óta irtja az em­beriséget a tuberkulózis és pusztítása túlszárnyalta az egyéb fertőző betegségek pusztításait. Terjedése nem­csak fertőző voltával függ össze, hanem a szociális vi­szonyok függvénye is. így ért­hető, hogy a múlt században sőt századunk első évtizedei­ben hazánkban is irtózatos pusztítást végzett. 100 év előtt évente körülbelül 40 000, de még 1928-ban is 27 000 túlnyo- mólag fiatal ember és gyerek pusztult el tbc-ben hazánk­ban. Országos hadjárat a tbc ellen A tbc elleni harcot hazánk­ban Korányi Frigyes, a 48-as szabadságharc lelkes katona­orvosa, majd később világhírű orvosprofesszor indította meg. Munkásságának eredménye­ként 1901-ben nyílott meg az első szanatórium (126 ágy- gyal), az első tüdőbeteg gon­dozó pedig 1906-ban. Sajnos a felszabadulásunk előtti időben a tbc elleni harc igen lagyma­tag volt. Az 1940-ben megje­lent tbc-s törvény jelentős volt ugyan, mert végre állami feladattá nyilvánította a tbc elleni küzdelmet, de nem biz­tosította az anyagi feltétele­ket. Felszabadulásunk és a szo­cialista társadalmi rendszer­re való áttérés végre megte­remtette a lehetőséget a tu­berkulózisnak, mint népbeteg­ségnek a megszüntetésére. Egészségügyi személyzet öt­szöröse a felszabadulás előtti­nek, és jelenleg körülbelül 1000 orvos áll a. tbc elleni küzdelem szolgálatában. A felszabadulás előtt kb. 6000 tbc-s kórházi ágy volt, ma 15 000 körül van. Tbc-s gon­dozó 125 volt, ma 194. A la­kosság röntgen-szűrését szol­gáló úgynevezett Ernyőfény­kép Szolgálatok száma a fel- szabadulás előtt 2 volt, ma már 100. Gyógyszergyáraink ma már 7 fajta erős hatású tbc elleni gyógyszert gyárta­nak oly mennyiségben, hogy exportálhatunk is. A tbc-s be­tegeket ingyen ápolják ma a kórházaink és a biztosított tbc-s betegeink két évig kap­nak táppénzt. Ezen kívül is még óriási összegeket fordíta­nak rendkívüli segélyekre. Hogy a tbc-s hálózat milyen munkát végez egy év alatt, azt is pár számmal illusztrál­juk. 1963-ban 5 400 000 szűrő­vizsgálatot, 276 000 védőoltást és 1 030 000 próbaoltást végez­tek. Ez utóbbi annak megálla­pítására szolgál, hogy az ille­tő védett e a tbc fertőzésével szemben. Ha nem, akkor védő oltásban részesül. A fentieken kívül tbc-s betegeinken még rengeteg műtétet is hajtottak végre ott, ahol erre szükség volt, Kétszázezer röntgenszfirés Baranyában Baranyában és Pécsett is a tbc elleni küzdelem lanka­datlanul folyik. Az Egészség- ügyi Minisztérium tbc-s osz­tálya és a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya igyek­szik minden támogatást meg­adni. A felszabadulás előtt 130 tbc-s ágya volt a megyé­nek. Miután felépült 30 mil­liós költséggel a megyei sza­natórium, 430 a tbc-s ágyaink száma. Jelenleg Pécsett, Kom­lón és minden járási székhe­lyen működik tüdőgondozó és ezen kívül 3 községben még segéd gondozó is. A pécsi és komlói szűrőállomáson kívül 2 (autóbuszra szerelt) mozgó ernyőkép-szűrő szolgálat mű­ködik, illetve az egyik pár hó­nap múlva kezdi meg műkö­dését. Tbc-s vonalon ma 30 orvos és közel 100 egészség- ügyi középkáder működik. Minden gondozónkat korsze­rű, nagy teljesítményű rönt­gengéppel szerelték fel. Min­den gondozót az elmúlt évek­ben bővítettek. Jelenleg négy gondozó részére folyik meg­felelő ház megszerzése, illet­ve bővítése építkezéssel. A fenti személyi és helyiség fej­lesztésekkel tették például le­hetővé Pécsett, hogy minden kerületnek külön gondozói részlege és orvosa van és hogy Pécs város lakosságának rendszeres szűrése végre meg­indulhatott az új szűrőállo­máson. Egy-két adattal illuszt­rálnám a baranyai, illetve pé­csi tbc-s hálózat munkáját is. 1963-ban 50 000 próba (tuber- kulin) oltást és 10000-nél több védő (BCG) oltást végeztek. Röntgenszűrés körülbelül 200 000 történt. 610 tbc-s be­teget ápoltak kórházban, Már nem a fiatalok betegsége Lássuk ezek után, hogy mi­lyen eredményeket értünk el Baranyában és Pécsett a tbc elleni küzdelemben? Jelenleg 4287 beteget tartunk nyilván (ebből 1614 pécsi). Legtöbb nyilvántartott betegünk 1961. év végén volt: 5720, tehát 2 év alatt 1433-mal csökkent a nyilvántartottak száma. Az egy év alatt újonnan felfede­zett betegek száma 1958—62 között állandóan 1000 fölött volt. 1963-ban első ízben csök­kent 1000 alá és 756 volt 1957- ben az új betegek 80 szá­zaléka volt 50 év alatti, ma ez körülbelül már csak 50 szá­zalék. A nyilvántartott tbc-s gyermekek száma 1959-ben volt a legmagasabb 662, je­lenleg 47. És míg például 1958- ban 283 volt az új tbc-s b teg gyermek, 1963-ban már csak 15-öt fedeztünk fel. Te­hát ezen számok mutatják, hogy Baranyában és Pécsett a gyermek-tbc teljes felszá­molása küszöbén állunk. így mód nyílott például a Gyer­mek-kórház tbc-s. osztályának megszüntetésére és. a Gyer­mekklinika tbc-s ágyainak 30- ról 2-re való csökkentésére. Tbc-ben a felszabadulás előtt Baranyában és Pécsett évente körülbelül 600-an hal­tak meg, 1963-ban ez a szám csaknem 100-ra csökkent és ezek is 85 százalékban 50 éven felüliek voltak. Évtize­dekkel ezelőtt — fordítva — a fiatalabb korosztályú tbc-s betegek halálozása volt a ma­gas százalékú, Az egész társadalom ügye Ez a pár adat is mutatja, hogy Baranyában és Pécsett a tbc csökken. Államunk mint fentebb mondottuk, rendkívü­li anyagi áldozatokat hoz, orvosaink is mindent megtesz nek a tbc-s betegek gyógyítá­sa terén. A tbc-nek, mint nép betegségnek leküzdéséhez ez azonban nem elég. Az egész társadalomnak részt kell ven­ni a harcban. Két igen fontos terület, hol a társadalomnak kell mindent megtennie: a védőoltások és szűrések te­rülete. Védőoltással megvéd- jük a tbc-től az oltottakat és ha erős fertőzés esetén meg is betegednek, a betegség eny­he, könnyen gyógyítható lesz. A röntgen-szűrésekkel pedig korán ismerjük fel a beteg­séget, mikor könnyen, gyor­san, jól kezelhető még. Ha mindenki segít ezen két fel­adat maradéktalan végrehaj­tásában, akkor a tbc-t, mint népbetegséget belátható időn belül fel fogjuk számolni. Dr. Bolrrétás András gazda mondhatja magáról a Báli csőn és a Daindolok- ban, hogy olyan hűséggel és olyan alapossággal készült volna ,.hivatására”, mint ő. Negyven évvel ezelőtt, 1920- ban végezte el Keszthelyen a Gazdasági Akadémiát, s tíz egynéhány évvel később itt Bálicson a saját szőle­jében már bronzérmes aszút produkált a kiállításokon. De mással is kirukkolt. Ba­rack-termését szinte az utol­só szemig exportálták még 1947-ben is, amire mégsem gondol jó szívvel vissza. A külkereskedelem egy tíz mázsás tételt rendelt meg tő­le svájci próbaexportra, s ezért a tételért kerek nyolc­van dollárt kapott. De, ami­kor meghallotta, hogy az olaszok ugyanekkora tétel­ért 160 dollárt kaptak, ha­ragra gerjedt. Nem csoda, amikor kiderült, hogy az el­képesztő differenciát az okozta, hogy az ő termését fűrészelt ládákban szállítot­ták. Azt is nehezményezi, hogy Szatymaz és Badacsony mintájára miért nincs Pé­csett is barackkutató inté­zet: — Ilyen bárackvidók ke­vés van az országban, mint a pécsi, megérdemelné a na­gyobb gondoskodást. Lassan odajutunk, hogy elmolyoso- dik, tönkremegy a termé­sünk. A szőlőjéről szívesebben beszél. De úgy is mondhat­nám, a szőlője beszél he­lyette is, mert ilyen kána- ánt sohasem láttam még ma- gmgazdá ikocló birtokában. Mintha csak egy mintada­rabja lenne a Szőlészeti Ku­tató Intézetnek, olyan dús, olyan korszerű benne min­den. Egy katasztrális hol­don emeletes kordonműve­léssel termeszti a szőlőt — bravúros eredménnyel. Nem is tudom, melyiket említsem előbb. A 100—120 mázsát ígérő termésit-e, vagy a ta­valyi 41 cukorfokos must­ját. amelyet még mindig nem palackozott az állami borpincészet. Egyszerűen képtelen rá, hiszen még mindig erjed, vagy ahogy a szakemberek mondják, „két bor” van benne. Az orszá­gos borversenyen aranyér­met nyert vele, de van olyan évjáratú bora is, amelyik ezüstérmet nyert európai szintű versenyen. Amikor belekezd a műve­lés bonyolult szakmagyará­zatába, csak ilyeneket tudok feljegyezni: évente 30—35 mázsa nitrogén, foszfát, káli- só keverékű műtrágyát hasz­nál fel, de a keverés maga is külön művelet nála. Har­minc-negyven deka ható­anyaga van egy-egy tőkének szánt keverékben. — Sokat adok egy tőké­nek, de sokat is kérek tőle — mondja. A legutóbbi rendelésnél megkérdezték tőle, melyik- tsz-nek viszi a sok műtrá­gyát. — Azt mondtam, a Gyenis isz-nek. Csak az a baj, hogy öregszik a Gyenis tsz — te­szi hozzá szemlátomást le­hangolva. — Hatvannyolc éves vagyok, nem tudom meddig bírom még. Aztán feláll és szótlanul int, hogy kövessük. Ne csak a fülünkkel, a szemünkkel is győződjünk meg arról, hogy ő nem a levegőbe be­szél. Megmutatja a híres „emeletes” szőlősorokat és elvezet a hagyományos mű­velésű bakhátas táblába is. Roskadnak a tőkék a ter­méstől. Amikor találgatjuk, hogy a „kordonosban” öt­tíz kilót fizethet a szőlő tő­kénként, ránkcsodálkozik és kijavít bennünket: — Harmincat fiaim, har­minc kilót. Jól is néznék ki, ha öt-tíz kilót fizetne. — öröm lesz a szüretelés, Antal bácsi. — Nekem egyelőre gond. Mert azt is nézzék meg, hogy összedőlnek az oszlo­pok a térő alatt. Mennyit könyörögtem, adjanak be­tonoszlopot meg más egye­bet, mert így nem lehet gaz­dálkodni. Panaszkodik. Azt mondja, felajánlotta már megvételre magánosoknak, a városnak is a szőlejét. A magánosnak nem kell, mert megeszi a hasznot a befektetés, a vá­rosnak meg. nem is tudja, miért nem kell. A végén nem marad más már hátra, fel fogom par­cellázni. Ügy biztosan men­ni fog. Dehát igaza van-e Antal bácsinak? Hiszen nincs egyedül ma már a gondjai­val. mióta belépett a szakszö­vetkezetbe. Azóta támogatja őt is, társait is a MÉSZÖV, ö maga is alapító tagja a társulásnak. Azóta keve­sebb gondjuk van a műtrá­Mennyit termel jövőre Baranya mezőgazdasága? Elkészült a megye jövő évi termelési és beruházási programja A Földművelésügyi és az Építésügyi Minisztérium együttes utasítása, valamint a járások termelési adatai és a megye szakosítási terve alapján a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya elkészí­tette a mezőgazdaság 1965. évi tervfeladatait. Nő a kukorica vetésterülete Kenyérgabonából az idén 87 630. jövőre 88 900 holdat vetnek. Emelkedik a vetéste­rület a mohácsi, a pécsi, a pécsváradi, a siklósi és a szigetvári járásban. Ezen be­lül a búza vetésterülete 1200 holddal, a rozsé 1800 holddal emelkedik. Mintegy ezer hold­dal növelik a takarmányga­bona területét is és jövőre már 138 ezer holdat vetnek. Jelentősen növelik a kuko­rica vetésterületét, elsősorban a . pécsi, a pécsváradi és a siklósi járásban. A megyében 95 ezer holdon — az Ideinél hatezer holddal nagyobb terü­leten — termelnek kukoricát. Nem változik a következő év­ben a hüvelyesek, az ipari növények, olajos növények területe. Ugyanakkor csökken a burgonyáé mintegy 1500 holddal, amit az alacsony ter­mésátlagok, a kedvezőtlen ter­melési viszonyok magyaráz­nak. Fokozzák viszont a zöld­ségfélék termelését és az idei 5234 hold helyett már 5900 holdon termelnek fogyasztásra különféle zöldségeket. A következő években sem növekszik lényegesen a cukor­répa vetésterülete: az idén 6902 holdon, jövőre, sőt, 1966- ban is hétezer holdon terme­lik. A dohány területét 343 holdról 400 holdra, a fűszer- paprikáét hatvan holdról száz holdra, a konzervzöldség te­rűleletét 1160 holdról 1400 holdra növelik jövőre. A következő gazdasági év­ben 38 720 holdon termelnek megyénkben szerződésre nö­vényféleségeket ■ és ezt két év múlva már 40 420 holdra nö­velik. milliót fordítanak építkezésre és 11,3 milliót gépi berende­zések vásárlására. Ezenkívül 5,7 millióért új víztárolókat építenek. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a megyében újabb 3788 holdon honosítsák meg az öntözéses gazdálkodást. Ebből a legnagyobb terület — 1818 hold — jut a szigetvári járásra, a pécsiben 610, a sik­lósiban 410, a mohácsiban 480, a sásdiban 120 és Mohács vá­ros határában 350 hold terü­letet kapcsolnak be ismét az öntözésbe. A 3788 holdas területből 2060 holdon hordozható csö­ves esőztető öntözési rend­szert valósítják meg. Újabb víztárolókat a mohácsi járás­ban (egymillióért), a pécsi já­rásban (3,1 millióért) és a szigetvári járásban (1,6 mil­lió forintért) építenek jövőre. A talajjavítási programot két évre állították össze. Min' den évben hat-hétezer holdon végeznek kémiai talajjavítást. A mohácsi járásban az első évben 2024 holdon, a másik­ban 300 holdon. A szigetvá­ri járásban fordítva: az első esztendőben 440, a második­ban 2200 hold kerül talajjaví­tásra. Jelentős még a javítási feladat a sásdi (1000 hold) és a siklósi (1386 hold) járás­ban. jövőre viszont már 28 970 ko­cától várnak szaporulatot. Ugyanilyen ütemben emelke­dik a kocaállomány a terme­lőszövetkezetekben is. A járások közül a siklósi ne­veli a legtöbb sertést, ebben az évben 84 ezret és jövőre is ennyit, második helyen áll a pécsi járás 49 ezer darabba) és harmadik a mohácsi járás ugyanennyivel. A szigetvári járás sertésállománya 45 ezer, a sásdié 26 ezer, a pécsvára- dié 21 ezer. Ez a létszám jö­vőre alig módosul, viszont 1966-ra — megyei átlagban — 16 ezerrel emelkedik. Beruházások 46 millióért Holdanként három mázsa műtrágya Harmincmillió ön tűzés fej lesztésre Jelentősen növelik me­gyénkben az öntözéses gazdál­kodást a következő évben és csak erre több mint harminc- millió forintot Irányoztak elő. Öntözőberendezés telepítésére 25 milliót költenek, ebből 13,9 gya, a szervestrágya, a sza­porító anyagok beszerzésé­vel. És előny az is, végre elérték, hogy aki a társuláson belül 90 napot dolgozik, az SZTK-t kap. Ma már szőlő- és gyümölcstermelő szakszö­vetkezet a nevük, és négy­száz holdat számlálnak 630 taggal. Erősödnek és mind több szavuk van a gazdál­kodás számukra egyre hasz­nosabb alakításában. Gyenis Antal erre is meg­válaszolt — Van szavunk és van­nak eredményeink is, de nézzenek körül. A pécsi hegyoldalban 2400 hold gyü­mölcsös szőlő van 4000 tu­lajdonos kezén. Számolják meg, hány van közöttük olyan, aki hasonló korú ve­lem, s mindjárt másképp fest a kép. Ml lesz néhány év múlva a szövetkezéssé1, és mi lesz ezzel a csodálatos déli kánaánnaj, a világhírű pécsi barackkal, a híres táj­borokkal? Aztán odalép édes gyer­mekéhez”, a lugasszőlő tő­kéjéhez, és megsimogatja. — De azért mégis azt üzenem a szószátyár „Bálint gazdának”, hogy sose féltse ő attól a „magyarokat”, hogy a lugasrendszer el­rontja a minőséget. Persze ne jöjjön ide meggyőződni az ellenkezőjéről. Ha nekünk nem hisz, menjen le Röh- rendorfba, s nézze meg ott a Lenz Moser művelést. És mindjárt ott helyben kós­toljon meg egy pohár bort is, ha már nem áll módjá­ban nálunk megkóstolni. A megyében 88 900 hold kenyérgabona alá 26 670 ton­na műtrágyát szórnak ki, vágyig holdanként három má­zsát. Az ültetvények alá hol­danként ugyancsak három mázsa műtrágya jut jövőre Egy hold szántóra összesen 158,7 kiló műtrágya jut jö­vőre A siklósi járásban 165,2, a mohácsi járásban 163,9, a pécsváradi járásban pedig 162,9 kiló Nitrogén műtrágyá­ból kenyérgabona alá 1,5 má­zsát, ültetvények alá pedig két mázsát terveznek, hol­danként Az ültetvénytelepítési prog­ram is két esztendőre szól. Szőlőből a megyében jövőre 120, két év múlva további 101 holdat telepítenek a kö­zös gazdaságok. A pécsváradi járás 64, illetve 81, a siklósi járás 33 és a szigetvári járás 23, illetve húsz holddal része­sül ebből. Jelentős gyümölcs­telepítési programot valósí­tunk meg jövőre, ugyanis 253 holdon telepítünk kajszit, diót, őszibarackot és bogyósokat Ugyancsak a pécsváradi járás szerepel első helyen a gyü­mölcstelepítési programban, ahol jövőre 145 hold új gyümölcsössel gazdagodnak a termelőszövetkezetek. Dióból a megyében 95, őszibarackból 137, bogyósokból tíz holdat te­lepítenek. Ide tartozik még a spárga, amelyből jövőre is, két év múlva is húsz-húsz holdat telepítenek. Százezer sertés a közösben Az év végére 287 ezer ser­tés lesz a megyében, ebből tsz-állomány 105 ezer. Jövőre a megye sertésállománya vár­hatóan 267 ezerre módosul, ugyanakkor a közös gazdasá­gokban 124 ezerre emelkedik. További növekedés várható 1966-ban a termelőszövetkeze­ti sertésállományban, amikor már 141 ezret gondoznak itt. örvendetesen emelkedik a kocaállomány. Ez év végén a várható létszám 28 400 lesz, A következő évben me­gyénkben 46,7 millióért épít­keznek a termelőszövetKeze- tek és végeznek különféle, a közös gazdaságot erősítő be­ruházásokat. Ebből 1,5 milliót költenek a szőlő- és gyümölcs- termesztés járulékos beruhá­zásaira. A szarvasmarha-te nyésztés fejlesztésére 20,9 mil­liót fordítanak. A sertéste­nyésztés fokozására 6,3 millió forintot irányoztak elő jövőre. A baromfitenyésztés fejleszté­se 3,7 milliót emészt fel, míg az állattenyésztés járulékos beruházásaira 4,4 millió fo­rint szerepel a programban. Szénaszárító-berendezésbői 33-at építenek jövőre és 8,25 kilométer hosszú bekötő út készül el a tervek szerint. A beruházási program já­rási megoszlása szerint a sik­lósi 10,3, a szigetvári 8.8, a mohácsi 7,9, a pécsi „7,6, s pécsváradi 6,8 és a sásdi 5,8 millió forintot kap az út, a villany és az öntözésfejleszté­sén kívül. Érdemes megemlíteni még, hogy 1966-ban a jövő évi 46,7 millióval szemben megyénk termelőszövetkezetei már 49,7 millió forintot kapnak kü lönféle beruházásokra. Fokozódik a felvásárlás A lakosság ellátását bizto­sítja a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása, amire ugyan­csak elkészítették megyénk programját. A programot két évre állították össze és tartal­mazza a kenyérgabona, bur­gonya, bab, bor, hízott sertés, vágóbaromfi, tojás és tej fel­vásárlását. Kenyérgabonából 1965-ben 6995 vagonnal, két év múlva pedig 7350 vagonnal vásárolunk fel. Burgonyából jövőre 1320 vagon kerül az állami raktárakba; Babból még csak negyven, de két év múlva már 110 vagon kerül közfogyasztásra BaranyábóL A borfelvásárlás értéke aljg változik, jövőre 18 500 hekto­liter, két év múlva csaknem ugyanennyi kerül az állami pincészetekhez. A hízott sertés felvásárlás is örvendetesen növekszik 1965- ben 108 ezer, két é\ múlva már 124 ezer hízót vá­sárolunk fel. A 108 ezer da­rabból 103 ezer darabot a tsz- ek közös állományából biztosí­tanak. Vágóbaromfiból jövőn 140 vagonnal, 1966-ban pedij már 175 vagonnal szállítana! a gazdaságok. Tojásból 1965 ben a felvásárlási terv 2Í millió darabot ír elő és ké év múlva már 28 milliót ad nak fogyasztásra. A felvásá rolt tej mennyisége pedig i jövő évi 396 ezer hektoliterrő 1966- ban 428 hektolitem emelkedik. Sikere van a „láthatatlan tárlatvezetnnek' P. Gy. A Baranya me­gyei Tanács nép­művelési osztálya új kezdeményezé­sekkel segíti elő a képzőművészeti ne­velést. Mivel a me­gyei tanács épüle­tében naponta több százan megfordul­nak, s közöttük mindig új ügyfelek is vannak szép J számmal, az okta­tási osztály folyosó­ján állandó kiállí­tást nyitottak. Bizo- Időközönkéot más-más festők ké­peit függesztik ki. Eddig hat pécsi fes­tőművész alkotásait mutatták be. Van egy másik kezdeményezésük is. A művelődési autó segítségével vándorkiállításokat rendeznek. Ez a tárlat már több baranyai köz­séget megjárt, első­sorban a járási székhelyeket. Jelen­leg hat pécsi mű­vész alkotásai Palo­tabozsokon vannal Somogyhárságyon pedig reprodukció kát mutatnak be. ; két tárlatnak köz< ezer látogatója vo; eddig. Szép szán- mai vásároltak i képeket. A kiáll: .tást egy „láthatai lan tárlatvezetc kalauzolja. Ugyan magnetofonra vei ték a képeket m; gyarázó, kísérő sz< veget, s azt kai csolják „adásra”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom