Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

MM. OKTOBER 4. 3 .Az essköslekotési járulék hat&míréi Äz első eredmények A termelés gazdaságosságá­nak egyik alapfeltétele, hogy az igénybe vett termelési esz­közöket a lehető legoptimáli­sabb mértékben használjuk ki, illetve a tervezett termelést minél kisebb hányadú álló- és forgóeszközlekötés mellett va­lósítsuk meg. Mi teile szükségessé? Kz az elv a szükséges ősz- , tönzök hiánya miatt gazdasági 1 életünkben korábban nem ér- ; vényestül kellő súllyal. Ár­rendszerünkben a termelői árakban számításba vettük ' ugyan a felhasznált élő- és | hol tanunkat, az adott termék előállításával kapcsolatos rá- j fox'dításokat, de a termelésben lekötött álló- és forgóeszközök értéke már .nem jutott meg­felelő súllyal kifejezésre a termelési költségek között, mert az értékcsökkenési há­nyad és a készletek ..haszná­latáért” fizetett hitelkamat jgén alacsony mérvű volt. — Ezért a termelői árak nem fejezték ki teljes egészében a társadalmilag szükséges mun­karáfordítások arányait A vállalatok anyagi érde­ke tsége nem érvényesült az irányban, hogy a meglévő be­rendezéseiket, gépeiket maxi­málisan kihasználják, miután az új tearnelőeszközöket az ál­lami költségvetés terhére „in­gyen”, térítés nélkül kapták, tehát nem volt következmé­nye annak, ha a termelésben túlságosan sok állóeszköz* kö­töttek le és nem járt külö­nösebb előnnyel az sem, ha ezt a nép gazdaságilag fontos elvet — az állóeszközökkel való takarékosságot — érvé­nyesíteni akarták. Ha a ter­melés kereteit bővíteni kellett, a legtöbb esetben a meglévő épületek, gépek jobb kihasz­nálása helyett, új beruházá­sokkal kívánták a szükséges kapacitást biztosítani. Ugyan­akkor azonban az elavult, kor szerűden és sok esetben már használaton kívüli állóeszköz aök kiselejtezése te vonta­tottan történt, mert a válla­• tetők részére nem jelentett; í különösebb problémát a birto- ! kukban lévő állóeszközök vo-j ! lumene. Nem volt sokkal jobb a hely zet a forgóeszközök terén sem. i Évek óta úgyszólván állandó­sult probléma a vállalati anyagkészletek a normaiizált mértéket meghaladó növeke- j dése. Bár a bank a hitelezés | során magasabb kamatok al- i kai mázasával igyekezett ezt ] megakadályozni, azonban a | készletek növekedésének ten- I denciáját ezzel az eszközzel I befolyásolni kevésbé tudta, I mert alapjában véve a válla­latoknál lévő felesleges és in- kurrens anyagok mennyisége j nem csökkent, sőt egyes szak­mákban — részben anyag­gazdálkodási hibák mtett is — inkább nőtt. Mi az eszközlefeéiési járulék? Neon véletlen tehát, hogy a í közgazdászok nálunk és több I más szociális*» országban te évek óta vitáznak a megoldás problémáját illetően. így ke­rült sor megfelelő előkészítés után arra a kormányintézke­désre, amely «serini ez év január 1-töl — egyétthe a népgazdaság egyes területein — a vállalatok S százalékos eszköKleScötési járulékod köte­lesek fizetni a lekötött á3Hó- és foigóeszközök után. Az eszköcstekőftéeti JBmXk bevezetése azt jelents, hogy a jövőben a termelési eszközök után eddig elszámolt érték- csökkenési leíráson és hitel­kamaton kíviE, a termelés költ séged között a lekötött eszkö­zök ér falcét te figyelembe kell venni, miit költségtényezőt. Miután ez a vállalat eredtné. nyére is hatást gyakorol, a termelés gazdaságosságosságá- nak megítélésénél ak eszköz- lekötési járulék feltehetően jobban ösztönöz a beruházá­sokkal való takarékoskodásra, a meglévő állóeszközök haté- konj-abb kihasználására és az anyaggazdálkodás megjavítá­sára. Ezután nem Igéiét kö­zömbös a lekötött eszközök mennyisége. A fizetendő járu­lók a berendezések működési ! műszakok számától független vállalati kiadást jelent, amely­nek a gyártmányegységre eső része csókken, ha a meglévő berendezéseket fokozottabban használj ák ki, illetve ezáltal elérhető nyereség is növekszik. Ennélfogva a vállalatok be­rendezéseik mind extenzív, mind intenzív kihasználásá­nak fokozásában érdekeltté voltak. Ha a kapacitásbővítés csak új tenmelőberendezéseik beál­lításával oldható meg, a vál­lalatnak érdeke, hogy a be­lépő új kapacitás — figye- lembevéve az eszköz! ekötésd járulékot — produktívabb le­gyen, mint a már meglévő. Ha ez az anyagi ösztönző jól mű­ködik, feltehetően a meggon- doltabb beruházási tevékeny­ség és a beüsd tartalékok fel­tárásakor szükséges jobb üzem szervezést eredményezhet. Az eszközlekötési járulék­nak a forgóeszközök álíliomá- r.j'ára is hatással kell lennie. A vállalatok érdekeltek ab­ban, hogy készleteiket a nor­maiizált szinten tartsák és anyaggazdálkodásukat megja­vítsák. A bankkamattal együtt a járulék nyilván, erőtelje- aebben fog a feleslegek leépí­tésére hatni. Kedvezi hatás a;állóeszközöknél Az év elejétől ékeli három­negyed esztendő még kevés idő ahhoz, hogy tsz eszközile- kötésá járuiéit, hatását értékel­jük, azonban a várt pozitív eredmények jelei valamilyen módon megyénkben valameny- nyi vállalatunknál — ahol a járulék fizetése bevezetésre került — márts észlelhetők. A termelés növelését majd­nem mindenütt a meglévő be­rendezések jobb kihasználásá­val tervezik: étémá, amit bi­zonyíthatunk, ha a termelési érték és az álioeszközállorrvány váJtozásának adatait (az esz­közhasználati díjat fizető vál­tat a inknál) összehasonlítjuk: »61 WM. Tftto­terv tás % ABóes'zTc&z 1964 I. VJ áílrmiány 1964 VI. 30. EKESUJO fT Válto­zás % Mecseki SaSc/bSxtyémsM V 1841.— 1874.— -f 1.7 4066.— 4755.— + 16.9 DéSd. Áramszolgáltató V. 412.— 466.— + 12.4 1993.— 2024.— + lő Hőerőmű Vállalat 385.— 496.— + 38.7 1760.— 1767.— 4- 0.4 Mohácsi Farostlemezgyár 126.— 147.— 4- 16.6 376.— 376.— — Kesztyűgyár 109.— 141.— + 29.4 28.— 29.— 4- 2.9 Bm. Tm. Téglasipaai Y„ 95.— 102.— 4- 30.3 148.— 154.— 4- 4.1 A felsorolt vSHalatotav®, amint a táblázatiból is kitűnik — már szémctoafc azzal, hogy feleslegesen ne kössenek le állóeszközöket és ezt a nép- gazdasági érdieket — amely urna már vállalati érdek te, érvónyesitséik. A Szén trösztnél a Zóbéfc- akna foHyaanatban lévő nagy­arányú fejlesztése miatt elté- rö — átmenetileg — aiz ered­mény, amely azonban az em­lített ü zem termelésének nőve- I kedésével egyensúlyba kerül, j A használaton kívüli álióesz j iözökiben mutatkozó mozgás, is az eszközűekötési járulék hatását igazolja. A már elő­zőkben felsorolt vállalatok mindegyikénél határozott in­tézkedéseket tettek, hogy a fe­leslegüktől megszabaduljanak. Pl. Széntröszt állóeszközei kö­zölt 67 milliót tesz ki a hasz­nálaton kívüli állóeszközök értéke 1964. június végén. Ez 38 millióval több mint január 1-én volt, A szaporulatiból 15 millió olyan állóeszköz (gé­pek, berendezések, stb.) ami után eszközlekötési járulékot kell fizetni, s ezért szerepelte- j tik most ezeket használaton j kívüli állóeszközök számteján, I hogy mielőbb megmozgatásra kerüljenek. Ugyanez tapasztalható pl. a DEDÁSZ-aál, ahol a hasz­nálaton kívüli állóeszközök ér téke bár nem változott szá­mottevően, de emögött mégis jelentős állóeszközmozgatások voltak, mert az eszközLeköfcósi járulék bevezetése óta a vál­lasait különös gondot fordít a folyamatos feltárásra és érté­kesítésre. Miután az állóeszközök ér­téke és ennek következtében j az éráik ti:. járulék lé-: nyegi: s.n »agy óbb volument I képvisel, érthető, hogy a «sfr- j koznak a feleolegcA csökken- lalatok éteőaodbera itt próbái- j tésével I készktflazfálksfósfcai haiti a fórt eredmtfiyeket Az áHüóesrtköianSdiőz képest kisebb meonnyiséget kitevő for goeszközök (késhetek) állomá- nyátoan nem következett be a várt változás, nőt a azóban­Mecseíri Szénbányászat! Dóid. Áramszolg. V. Hőerőmű V. Mohácsi Farostlemezgy Kesztyűgyár Bm. Tm. Téglaipari V. Ha itt kisebb arányban is •mint az állóeszközöknél, de mégis csökkenti a vállalati nyereséget az eszközlekötési járulék, és a büntető jellegű bankkamat — a készletnöve­kedés átmeneti jellegűnek te­kinthető és valószínű, hogy az anyagi érdekeltség előbb vagy utóbb arra készteti a vállalatokat, hogy az eddigi­nél hatásosabb intézkedéseket tegyenek a feleslegek leépíté­sére. lévő vállalatok többségénél tovább növekedtek ezek, aanimt ezt a következő táblázat bizonyítja: (MHBó Ft.) KésztetSllomány 19«4. 1ÍW4. I. 1. VI. ». 234.9 244,3 66.8 80,4 34,2 46,3 24,9 30,2 16,9 27,2 22,3 21,4 Az eszközlekötési járulék bevezetésével kapcsolatban voltak ellenérvek is, amelyek ről a közgazdasági lapok, a témáról folyó viták ismerte­tése során bőven írtak. Eze­ket az aggályokat figyelembe véve sem tagadható, hogy ez az új gazdasági ösztönző módszer jelentős segítséget nyújt az eredményesebb gaz­dasági kalkuláció és tisztán­látás megvalósításához. Dr. Nagy József Baranyában 4657 mázsa baromfit vásároltak fel fél év alatt Baranyában az első félév­ben 4657 mázsa baromfit vá­sároltak fel közfogyasztásra. Tavaly az első félévben még csak 3169 mázsa baromfi ke­rült az ország asztalára me­gyénkből. As emelkedés 147 százalékos, ami országos vi­szonylatban is a legjobb. A tojásfelvásárlás féléves adatai is biztatóak. Baranyá­ban tavaly — fél év alatt — 19,4 millió darab tojás került közfogyasztásra, az idén — ha­sonló időszakban — már 30.7 millió, ami 158 százalékos tel­jesítésnek felel meg. Baranya ezzel a teljesítményével az or­szágos átlag felett áll, de sok megye megelőzte a tojáster­melés fokozásával, az állo­mány javításával, baromfi- takarmánytáp etetésévé Sorozatban készül az ipari televízió A Híradástechnikai KTSZ egy évvel ezelőtt készítette el az ! ipari televízió' prototípusát. Az idén már háromszázötvenet, ! jövőre ezret gyártanak a hasznos készülékből. Jelenleg a | gyógyászatnál alkalmazzák és a dunaújvárosi Lenin Kohá­szati Művekben a hengerlés különböző folyamatait figyelik meg segítségével. Az újfajta televízió készülékből külföld is | rendeli. Svéd ndkiildöttség érkezik Pécsre A Magyar Nők Országos Tanácsa vendégeként svéd nőküldöttség tartózkodik Ha­zánkban. A kedves vendégek ma délután kétnapos látoga­tásra Pécsre érkeznek A ven­dégeket Rameisl Ferencne me­gyei nőlitkár és a megvet nötanács mukaiársai fogad­jak. Mai programjuKban vá­rosnézés szerepel. Holnap délelőtt a városi ta­nácson rendeznek fogadás a küldöttség részére, aim n part es allami, varamin' ö- megszervezeti vezetők talál­koznak a svéd nőmozgalom képviselőivel. A továbbiakban a küldői í- ség Siklósra és Harkányba látogat. Megtekintik a siklósi várat, a harkányi reumakór­ház új épületét, majd talál­koznak és baráti beszélgetést folytatnak a megyei nőtan r és végrehajtó bizottságának tag­jaival és a megyei nőmozga­lom aktíváival. Nem a gombhoz varrják a kabátot­Szigetvár — Si, Szigliget — | No! — Ez a címe annak a rí- I portnak, amely a Tükör szep- j tember 22-i számában jelent j meg Lengyel József tollából, í A Kossuth-díjas író a ma­gyarországi várak helyreállí- | fásának problémáit feszegeti, j majd egy rövid kitérőt tesz, I s ebben a következőt írja: I „Herdálják az ország, a nép | pénzét! Ez volt az alaphan- I gúlát, melyben Szigetvárra | utaztam, s a hangulatot nem j változtatta, hogy útközben ér­tesültem: valamiféle mestersé­ges csónakázó tó létrehozásá­ra tízmilliókat szándékoznak valahol — Orfű közelében — költeni. S ez a tó se vízellá­tás, se haltenyésztés céljára alkalmas nem lesz----, de egy e gész falut kellene miatta át­telepíteni ... Mibe kerül? — > kérdezné a leggazdagabb or- j szág idegenforgalmi szakértő­je is. Ilyen hangulatban elég j barátságtalanul fordultam első kérdésemmel a szigetvári ása­tások vezetőjéhez, Kováts Va­lériához ...” A riport többi részében a szigetvári ásatásokról folytat eszmecserét, majd visszatér az országos várproblémákhoz. Ne kövessük útját: marad­junk a Pécsi tónál! Nézzük meg, helyesen tájékoztatták-e Lengyel elvtársat! Hol víkendexzünk ? Századunkban világszerte viharos gyorsasággal bonta­kozik ki a hét végi pihenő­mozgalom. Nincs olyan nagy­város a világon, amelynek ne lenne meg a maga víkend- övezete, legyen az Párizs, Ró­ma vagy éppen Moszkva; 'A szovjet főváros víkendövezete például egymillió embert ké­pes befogadni; Valamennyi nagyváros kö- | rül azok a hét végi pihenőhe- | lyek a legkedveltebbek, ahol nemcsak erdő és jó levegő, hanem víz is található. Hazai viszonylatban Pécs is nagyvá­rosnak számít, a kérdés tehát teljesen jogos: hogy állunk a vízzel szűkebb hazánkban? Bizony rosszul. Erdőnk még- csak lenne, de vizünk nincs. Nemcsak hogy a Duna meg Tisza hiányzik, hanem még egy Kapos, Zala vagy éppen Séd sem folyik keresztül vá­rosunkon. Valószínű ez az oka annak, hogy a strandunk is kevés. Az ország négy megyei I jogú városát, összehasonlítva 1 Pécs a strandok számát, illet- I ve alapterületét tekintve mész ] sze Miskolc és Szeged mögött marad, csupán Debrecen hely- 1 zete hasonló. 1963-ban 175 ezer ember fördött Pécs néhány túlzsúfolt j strandmedencéjében. Érthető, 1 hogy valami más és jobb után | vágynak az emberek. De mi , legyen ez a jobb? Harkány, Abaliget vagy Sikonda? Pécs- i nek ugyanis ez a három hely a víkendövezete. azazhogy in­kább csak kettő, mert Sikon­da az utóbbi éveikben telje­sen „elkomlóiasodott”. Tekint­ve, hogy a komlóiak társadal­mi munkával építenek utat ahhoz a fürdőhelyhez, • ma­kik sincs Sikondán kívül más. Marad tehát Abaliget meg Harkány. Harkány nagyforgalmú für­dőhely, évente körülbelül 700 ezer fürdőjegyet váltanak, me­dencéibe. Ebből 350—400 ezer pécsi. A nyári vasárnapokon négy különvonat, illetve való­ságos népvándorlás indul meg Harkány felé városunkból öt­hatezer emberrel. És nemcsak öreg nénikék utaznak, hogy kikúrálják a reumájukat, ha­nem fiatalok is, mert nincs Pécsett jó fürdőhelyük. Mivel Harkányba három óráig tart oda és vissza az út, s miután ott is heringeshor­dókra emlékeztetnek a strand­képek, a pécsiek egy kisebb csoportja Abaliget felé fordul. A nem pécsieket is beleértve, 80 ezer ember jár ott évente, ami — tekintettel a két tó néhányholdas felületére nem csekély szám. A forgal­mas nyári vasárnapokon Aba­liget is zsúfolt. Hát ezek voltak azok az okok, amelyek miatt a megye és város vezetői a 120 és 17 holdas tó létesítését elhatároz­ták. A két tó csak 14 kilomé­terre lesz Pécstől, ami — te­kintettel a korszerűsített utak­ra — nem mondható nagy tá­volságnak; A tavak nemcsak fürdésre, csónakázásra lesznek alkalmasak, hanem vitorlázás­ra is. Valóságos álom ez a pécsiek szemében. Megjegyez­zük, sokak szerint a nagyobb tavon nemzetközi vitorlásver­seny is megrendezhető majd. Tízmilliós mendemondák ; A Két to a j kivül árvízvédelmi feladatot is ellát majd. A tó ugyanis felfogja és tárolja az orfűi patak víztömegeit, melyek hirtelen olvadás vagy erősen csapadékos időben mindig ve­szélyesek voltak a környék számára. Hogy a pécsi tó alkalmas lesz-e haltenyésztésre vagy sem, arról a tények beszélnek. | A kisebb tóban máris hor- j gásznak. A tó horgászegyesű- ! létének pillanatnyilag 100 tag- I ja van és még újabb három- ! százan várják, hogy horgász- | jegyet szerezhessenek. Az ő igényüket csak a nagy tó fel­avatása után lehet kielégíte­ni, arra pedig előreláthatóan a jövő év végén kerül sor. Téves Lengyel elvtársnak az az értesülése is. hogy .......egy. e gész falut kellene miatta álí telepíteni”. Csupán annyi igaz, hogy lebontanak egy öreg, hasznavehetetlen mal­mot, amely másfél-két kilo­méternyire fekszik Mecsek- rákostól a nagy tó létesítendő medrében. A malom olyan ro­zoga, hogy még arra is alkal­matlannak bizonyult, hogv a tóépítkezésnél dolgozó mun­kásokat ideiglenesen elszállá­solják benne. Egyébként Me- csekrákosnak az 1949-es néo- számlálás Idején még 182 la­kója volt, 1963-ban már csak 136. A község tehát megindult az önsorvadás útján, s hogy ez nem folytatódik, éppen a két tónak, az ott épülő külön­böző objektumoknak, illetve várható fizetővendég -srr' gá­láinak lesz majd köszön!' ető» Lengyel József az* írja, hogy tízmilliókat költünk a két tóra. Ez bizony túlzás, mert nem kerül még tízmil­lióba sem; Aki bővebb rész­letekre kíváncsi, érdeklődhet a megyei tanács építési és közlekedési osztályán; Tájé­koztatni tudják arról is, hogy a pécsiek hány ezer óra tár­sadalmi munkát dolgoztak már a két tó építésénél. Ez nyilván csökkenti a költsége­ket; Lengyel József úgy értesült, hogy a két tó nem lesz alkal­mas vízellátásra. Vass Béla, a megyei tanács építési osztá­lyának mérnöke ezzel szem­ben a következőket mondja: A mintegy 30 ezer lakosú Komló 15 kilométerre fekszik a tavaktól.' A város évek óta vízhiánnyal küszködik, 1963- ban például a város lakói csak napi 3x2 órában kaptak vizet. A két tóban 3 millió köbméter vizet tárolnak, s eb­bűi napi háromezer köbmé­tert lehetne biztosítani a vá­ros számára. Ez a mennyiség fedezné a jelenlegi komlói igényeket. Hogy jó lesz-e ez a víz? Ha a fenolos Duna-víz jó, akkor feltétlenül! Hogy drága pénzbe kerülne a 15 kilométeres vezetéket meg­építeni? Tagadhatatlanul, de a legtávolabbi víznyerő hely már így is 15 kilométerre van Komló városától, s az nem ad annyi vizet, mint amennyit a két tó nyújtana; , Megtérülnek o milliók Tudom, hogy vannak mé» fontos részletkérdések, ame­lyeken vitatkozni lehetne. A megyei tanácson tisztában vannak azzal, hogy a tóépít­kezés zökkenőmentesebb és szervezettebb is lehetett vol­na, és valószínű vannak olyan hibák is, amelyeket ma még nem látnak világosan. Ez azonban nem jelenti azt. hogy ! az orfűi tóra nincs szükség, | s hogy a befektetett milliók I nem térülnek meg sokszoro­san. M.* L. Lottó-tájék őzt at ó A Sportfogadási és Loltó­igazgatóság tájékoztatása úap- ! ján a 40. játékhéten nem ;g- leges megállapítás szerint öt- találatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 53 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 76 572 forint. Há­rom találatot 4169 fogadó ért el. nyereményük egyenként 486 forint. — Két találatot 100 607 fogadó ért el. nyere­ményük egyenként 20 forint 10 fillér. Fehérnemű- és női ruha- javítás. átalakítás, készítés TEMPÓ KSZ Pécs, Doktor Sándor u. 9. Telefon; 18-40

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom