Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

I

2

fcti4kK*8.<u»

tüskés Tibor

Külföldi kis kalauz

Az útirajzok korát éljük. Akinek sikerül eljutni külföldre, siet valami módon élményeiről beszámolni; aki pedig még csak most készülődik az útra, szívesen ol- vassa-hallgatja ezeket az ismertetésekéi. A mt?g növekedett lehetőségek azonban eqy- re anakronlsztikusabbakká tesz

',7 a könnyed információkat. a felületes családi beszámolókat. Aki igazán kíváncsi, maga néz dolgok után.

Az alábbi írás nem egyetlen utazásról szóló beszámoló, hanem egy külföldi utazás tanulságainak spmmdzása kíván 'enni. Nem órarendi pontossággal készült felsorolása a látottaknak, hanem személyes élményekhez és címszavakhoz kötött elmélkedés. Tájékoztatás helyett gondolkodtatni szeretne.

». bánván máznék ksirö'rire'

— Hol töltötted a nyarat? — Ezzel a kérdéssel köszöntjük egymást kalaplen- getve, amikor hosszú idő után, szeptemberben újból találkozunk régi ismerőseinkkel, barátainkkal. S az igazán boldogok azt válaszolják:

— Külföldön.

A szabadság eltöltésének nálunk is egyre általánosabb, egyre népszerűbb formája az utazás. Hosszú évek kényszerű korlátozásai után felemelkedtek a határsorompók. A külföldre szakadt rokonok és ismerősök meghívó-leveleket küldenek. Már tavasszal előkerülnek a térképek, hogy az utazás állomásait böngésszük. Az IBUSZ társasutazásokat szervez és prospektusokat osztogat. Az üzemek tapasztalatcserére küldik a dolgozókat.

Előttem vannak a Statisztikai Hivatal adatai. A háború előtt, a turistaforgalom szempontjából legkedvezőbb évben, 1935-ben mintegy 70 000 magyar járt Csehszlovákiában. Ma ugyan itt az idei év első felében —* tehát hat hónap alatt — 400 000 hazánkfia fordult meg. Éves számítással tehát csupán Csehszlovákiába tízszer annyian utaznak tőlünk, mint harminc évvel ezelőtt.

Az adatok igazságát a

magunk munkahelyén, közvetlen környezetünkben is ellenőrizhetjük.

Az egyik pécsi középiskola augusztus végi alakuló rtekezletén megkérdeztem i kartársakat: — Járt-e a •yáron külföldön? — S az sleola negyven nevelője közül tizenöten válaszoltak ígerí’-nel.

Ezek voltak a részletesebb álaszok:

— Diákokat k!sértem az vDK-ba tanulmányi kirándulásra ...

— Cserelátogatáson voltam ..

— -4 férjemmel Dániában és Nyugat-Németor- s~ágban jártunk egy hónapig.

— IBUSZ társasutazáson vettem részt Lengyelországban.

— Rokonok hívtak meg Csehszlovákiába...

A tanulók között is tá- .Ikozódni akartam, s az egyik harmadik osztályban is föltettem a kérdést. A válasz: 1964 nyorán a 36

tanuló közül,ha tan töltöttek rövidebb-hosszabb időt külföldön. Ketten rokoni látogatáson Csehszlovákiában voltak, ketten az NDK-ba u1 óztak, ketten pedig — -."leikkel — egyhónapos at-európai autóutat tettek meg.

Ahogy az új találmányokkal. fölfedezésekkel kitágul a tudatunkban felfogható,

•r gismerhető világ, úgy "■■norodik össze egyre ki• h égürstté Földünk. A távolság fogalma megváltozik. A kilométerek araszolható távolságokká válnak. Országok határai két lépés küllői közé foghatók. Ami t’s-v" n a megközelíthetetlen s»n ködébe burkolózott, az manapság elérhető közeibe került. Az utazás — társadalmi jelenséggé vált világszerte.

Megnyílt a pécs—baranyai múzeumi hónap

Dr. Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a megyei tanács nagytermében tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitotta a Pécs-Baramyai Múzeumi Hónapot, Az ünnepi megnyitón részt vett Pap János, a megyei pártbizottság titkára, Csendes Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gábriel József, a városi tanács és Takács Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője.

A megnyitó után megkezdődött a Múzeumi Hetek gazdag programja. Országoshírű szakemberek részvételével an- j kétot tartottak „a múzeumi (népművelés kérdései” címméL Bevezető előadást dr. Dankó Imre, a Baranya megyei Múzeumi Szervezet igazgatója tar tóttá. Hozzászólt dr. Ibős Ferenc, a Népművelés főszerkesztője, Maróti Andor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem adjunktusa, dr. Vargha Károly, a Pécsi Tanárképtó főiskola tanszékvezető

szövetkezetek látogatnak a múzeumba. 24-én, szombaton este hat órakor pedig megtartják a Pécs-Baranyai Múzeumbaráti Kör találkozóját. Négyféle anyagból nyolc saját vándorkiállítást rendeznek, s ezt a megye több községében bemutatják. Ugyancsak több faluban szakelőadásokat tartanak. A Múzeumi Hónap keretében megtartják a hatvanéves Janus Pannonius Múzeum tudományos ülésszakát. Ezen részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Dél-dunántúli Tudományos Intézete és a Pécsi Állami Levéltár.

— Csak hat elemim van, ezért nem megy egészen úgy az írás, ahogyan szeretném — szabadkozik a nyolcvan éves Gazsi Lajos bácsi, nyugdíjas siklósi ácsmester. Szabadkozásra pedig semmi oka, mert finom, szálkás betűivel szép, kerek- ded mondatokat ka- nyarít. Lajos bácsi ugyanis visszaemlékezéseinek papírra vetésével tölti nyugdíjas éveit. Az „Egy dalos visszaemlékezései” c., 128 oldalas munkájában az 1868-ban alakult Siklósi Dal- és Olvasókör történetét írta meg, melynek ő kereken fél évszázadig volt a tagja. Kitűnő megfigyelőképességről és jó elbeszélőkészségről tanúskodó sorokban, színesen, élvezetesen írta le a régi dalosversenyeket, országjárásokat, bálák és' mulatságok történetét, nem felejtve ki a műsorokban szereplő dalok szövegét, ' kottáját sem. De számára talán ennél Is kedvesebb az „Amíg az ács inasból mester lett” című másik munkája, ennek csak nemrégiben fejezte be az írását. Ismerteti ebben a 65 évvel ezelőtti inas sorsot és az ács szakma csínját-binját, régi, ma már lassacskán feledésbe menő fogásait, az ócsipar szokásait. Ezt az írását okulás céljával a jelenkor ipari tanulóinak ajánlja könyvének előszavában.

— Találkozhatnak-e az érdeklődők nyomtatásban Gazsi bácsi írásaival? — kérdeztem tőle.

— Az már nem

egészen tőlem függ. Az „Egy dalos visz- szaemlékezései” című., írásomat Várnai Ferenc, a megyei tanács népművelési munkatársa vette magához azzal az ígérettel, hogy a megyei Művelődési Tájékoztatóban közöltét belőle részleteket >— válaszolta.

— Mi indította Gazsi bácsit az írásra? — hangzott a kővetkező kérdés.

— Régi munkás- mozgalmi harcos vagyok én, fiam. Gyermekeim és unokáim életén látom a különbséget múlt és jelen között. Ezért akarok hát segíteni a múlt emlékeinek meg őrzésében, a Jelen számára. Meg hát mindig szerettem írogatni. Ha úgy tetszik ez a passzióm —adta magyarázatát hasz nos időtöltésének,

HÍREK

7 50 éve, 1814. október 4-én született "*■ egy francia kisparaszt házában Jean-Fracois Millet festőművész, a paraszti élet legnagyobb ábrázolóinak egyike. 20 esztendős koráig családjával magi. is a földeken dolgozott, szabad idejében szenvedélyesen rajzolgatott. Egyszerű, dr felvilágosult apja méltányolta fia tehetsegét és tanulni adta. Az ifjú művészjelöl nehezen tudott beletömi a művészeti is kola fegyelmébe. Mesterségbeli tudását Párizsban fejlesztette tovább, majd hogy megélhessen, édeskés rokokó pásztor jeleneteket festegetett. 1844-ben két kiállított életképe feltűnést keltett. Ezidöben any- nyira nyomorgott, hogy vászonra sem volt pénze és régebbi festményeire festett újabbakat. 1849-ben Barbizonhan telepedett le, házikójában nélkülözések között nevelte 9 gyermekét és élte még hátralévő 27 évét. Itt lett világhírű. Az addig divatos, érzelgős, vagy humoros beállítású parasztképek helyett, művészi emelkedettséggel elsőként festette meg az egyszerű, röghöz kötött nép fáradságos, munkás életét, szenvedéseit, örömeit, bánatait, finomkodó kortársait elképesztő realizmussal. Alkotásai: vásznai, szénrajzai, pasz- telljei, rézkarcai a leghíresebb képtárak féltett kincs-i. Számos képét sokszorosítások és képeslapok milliói révén világszerte ismerik.

A televízió műsora

október 4-én, vasárnap:

8.40: Iskola-tv. 9.10: Fizika, az ált. gimnáziumok esti és levelező tagozatának II. oszt. számára. Nagy test — több erő. 9.15: Közvetítés a Hadtörténeti Múzeumból. — 9.55: Sportműsor gyermekeknek. Az Intervízió műsora Moszkvából. 10.40: Huszárkaland. Magyar kisfüm. 10.55: Mesterművek. Hangverseny közvetítése Berlinből. 12.00: Falusi könyvespolc. 16.50: A Magyar Hirdető műsora. 17.00: Versengő városok. Közvetítés Egerből és Veszprémből. A két város ifjúságának „párbaja” munkában, tudományban, művészetben, sportban. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: A kultúra történelemkönyvéből. Madách Imre halálának 100. évfordulóján bevezetőt mond: dr. Sőtér István akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. 20.50: Napló. 1957 — az első szputnyik. — 20.55: Bajbajutott gentleman. Magyarul beszelő angol film (14 éven felülieknek!) ?,?A5: Telesport. 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás.

— Korszerűsítik a Szigetvár—Kaposvár műút baranyai szakaszát. Az Antalszállástól Szigetvárig terjedő útszakaszt kijavítják a közlekedés meggyorsítása érdekében, levágják a felesleges kanyarokat, kiegyenesítik az utat.

— 76 952 forintot nyert 13 + 1es totószelvényével a 38. játékhéten Kulcsár Lajos főhadnagy, a pécsi vámhivatal parancsnoka. Mindemellett egy 12-es és egy 11-es találata is van a régi totózönak.

— Cj erőgépekkel bővült a

szulimáni Március 15 Termelőszövetkezet gépparkja. Két UR—28-as típusú traktort vásárolt a tsz, a nagy őszi munkák megkönnyítésére. Az egyik gép most bejáratos, a másik már dolgozik a földeken.

— TJJ fogorvos! körzetet

létesítenek Szentlászlón. Eddig a környék lakói kénytelenek voltak Szigetvárra bejárni, most azonban helyben orvosi kezelésben részesülhetnek.

OLCSÖBB LETT A NYLON HARISNYA

A Belkereskedelmi Miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben elrendelte a nylon harisnya fogyás* tói árának leszállítását. Az ár- leszállítás hétfőn lép életbe. A 15—20-as finomságú varrás nélküli nylon harisnya 72 forintos ára 48 forintra mérséklődik. A varrásos változaté 58 forintról 38 forintra. A többi nylon harisnyafélék árát is arányosan csökkentik.

— Községi nyaralót építenek a szentlőrinciek jövőre. Hatvanezer forintért megvásároltak egy balatoni teliket, a a falu lakossága társadalmi munkával, valamint a községfejlesztési alap felhasználásával létesíti majd a nyaralót.

— Egy buszváróhely építését kezdik meg Almáske- resztúron a közeljövőben. A községfejlesztési alapból tizenötezer forintot fordítanak az építésre, ebből háromezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a falu lakói.

— Vásár lesz október 4-én Pécsett, 7-én Villányban, 9-én Szigetváron, 12-én Siklóson, 15-én Szászváron, 19-én Pécs- váradon, 20-án Bolyban;

— 12 tonna színesfémalkatrész öntését végzi negyedévenként a Pécsi Vasas Ktsz az öntöde Vállalat mohácsi üzeme ‘ részére. Ezeket az alkatrészeket a különböző vízcsapokhoz használják fel. Ugyanakkor jelentős mennyiségű öntvénnyel segíti azok| nak a ktsz-eknek a munkáját • is, amelyek faipari gépeket ke- ' szítenek exportmegrendelésre.

— 580 ezer forintra emelkedett már a mohácsi városi lakosság által 1964-ben végzett társadalmi munkák értéke.

Időjárásjelentés

Várható időjárás vasárnap estig: változó mennyiségű felhőzet, helyenként kisebb esővel, mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap

14—19 fok között, délen néhány helyen 20 fok körül.

Művelődési házat avattak libaligeten

Idén beíejezik a kisebb baranyai községekben a művelődési bázak építésének programiét

Szombaton művelődési házat avattak a Baranya megyei Abaligeten, a természeti szépségekben bővelkedő közismert kirándulóhelyen. A négyszáz- ezer forintos költséggel épült művelődési ház színházi- és mozielőadásokra alkalmas nagyteremmel, öltözőkkel, klubbal rendelkezik és ezzel kielégíti a hétszázlakosú község ilyenirányú kulturális igényeit. Az avatóünnepségen az abaligeti népitánc-csoport,

énekkar és a nagyhajmási zenekar adott műsort.

Baranyában az idén 13 községben készül el művelődési ház és ezzel egyben be is fejeződik a kisebb községekben a művelődési házak évek óta napirenden lévő építési programja. A jövőben csak a körzeti gazdasági, kulturális központoknak kijelölt és fejlesztésre szánt nagyobb községekben létesítenek minden igényt kielégítő művelődési házakat.

Minden baranyai gólyafészek három-négy fiókát bocsátott útra

érdekes megfigyeléseket tettek a szakemberek. Talán évtizedek óta nem volt any- nyi gólya ezen a vidéken, mint az idén. Korábban ugyanis megszokott jelenség volt, hogy a fészekben egész nyáron át csak az öreg gólyapár lakott. A mostani nyáron viszont minden fészekben átlag három-négy fióka nevelkedett fel. Az Ormánság fal- vaiból például valóságos „gó- lyakaraván”-ok indultak el szeptember folyamán Afrika felé. A fiatal madarak is olyan fejlettek, erősek voltak, hogy csak egészen közelről lehetett megkülönböztetni őket az öregektől.

Ornitológusok szerint az idén országosan is Baranya megyében volt a legnagyobb a gólyaszaporulat. A szakemberek az örvendetesen gazdag „gólyatermés”-t a kedvező időjárású tavasszal és a csapadékos nyárral magyarázzák. Tavasszal ugyanis elmaradtak a vissza-visszatérő hideg, fagyos éjszakák; a hűvös, esős nyár pedig elősegítette a békák és a kígyók szaporodását, s így a gólyaszülők bőségesen tudták táplálni a kicsinyeiket.

Végleg kirepültek fészkeikből a baranyai gólyák és túlnyomó részük már eá is hagyta hazánk területét. Gyülekezésük és vonulásuk során

4 Dunántúli Napló vendegeként Pécsett tartózkodik Heinz ■ Köhler, a Karl Marx-Stadt-i Freie Presse levelezési rovatá- | iák vezetője. Heinz Köhler pénteken látogatási tett a szer- I kcsztőségünkben és elbeszélgetett a pécsi újságírókkal. |

„Amíg az ácsinasból mester lett“

Gazsi Lajos siklósi ácsmester visszaemléke. é <ei

tanára és több muzeológus és népművelő.

Szombat este 7 órakor ünnepi hangversenyt rendeztek.

A Múzeumi Hónap végig gazdag műsorral várja az érdeklődőket. Októberben Tér; melőszövetkezef és múzeum, Műemléki gondok általában és Baranyában, valamint A mohácsi múzeumügy kérdései címmel lesznek ankétok. Október 18-án Termelőszövetkezeti Múzeumi Napot rendeznek, október 18— 24 között pedig megrendezik a Műemléki Hetet. Október 22—23-án üzemek és termelő-