Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-23 / 223. szám

4mkiß±. a «IM Két és fél millió csibe Ötvenkét gép ontotta a naposcsibéket - Megkezdődött az évi nagykarbantartás Keltetőszobákat létesítenek A peremváros peremén A Baranya megyei Mlezó­gű/dat:agi Vállalat, . keltetőjé­ben néma csend fogadja a belépőt. Leálltait a keltetőgé­pek. amelyek januártól au­gusztus végéig ontották a csi­béket. es megkezdték az évi kebelező karbantartást. A vál­lalat évi tervét teljesítette és több mint két és fél millió naposcsibét adott át a keres­kedő- iemnek. Hapoitta 30 ezer csibe A pécsi keltető a legnagyobb kt"-: ilású az, országban és fő­szezonban — március, április apukban — teljes üzeme­le .: esetén 52 keltetőgép mű­ködik. egyenként 12 000 tojás­áéi. 'Az egy milliomodik csibe április 17-én kelt ki — egy b./ ap elmúltával május 20- ár követté a második millió. \épületben hét szinten fi ; ik a munka. Az alagsor í legmélyebb részén történik a í tojások 'tárolása, feldolgozása. ■ Itt találhatok, a nagyteljesít­ményű lámpák, melyekkel a tojás ésxraképességét állapít­ják meg. A tojások szakszerű vizsgálata, ellenőrzése lénye­ges feladat, mert itt dől el, hogy a tojás alkalmas-e arra, hogy a gépbe kerüljön. A hő- méi-seklet télen-nyárom egy­formán 14—15 Celsius fok kö­rül van, ami a tojások tárolá­sára a legkedvezőbb. A többi szintek közül ötöt a keltető- gépek foglalnak, el, amelyek katonás rendben sorakoznak egymás mellett. Volt olyan nap, hogy 30 ezer csibe bújt ki a tójáéból. Évről évre nő az üzem termelése. Az idén négymillió tojást vásároltak j fel, jövőre ez a szám ötmillió­ra emelkedik. Az üzemet dicséri egy bdzo. nyos „házi újítás” bevezetése, amit itt alkalmaztak az or­szágban először. A naposcsibe ugyanis igen kelendő portéka, nehéz, az igényeket kielégíteni. Ezért, bógy fokozzák a telje­sítményt, 20 százalékkal több tojás kerül a gépekbe, mint a kapacitás. Baromfinevelés a padláson Az épület legfelső színitjén, a padláson érdekes kép fogad­ja á látogatót A válaszfallal ellátott „termek” sorakoznak egymás mellett tele növendék pecsenyecsirkével. A csirkék, miután kikerültek a tojásból, fuikt ülnek a padlásra, ahol szakszerű ellátás várja őket. Már a folyosóra is csak a cipő fertőtlenítése után szabad be­lépj) i. Állandóan 5000 csirke van a nevelőben, s tíz hét alatt elérik az 1—1.20 kilós súlyt. Takarmánykeverékkel etetik őket, villanylámpák ad­ják a fényt és a meleget. Ki­tűnő eredményeket érnek el, az állandóan vezetett kimuta­tás szerint, 1—1.5 százalékos az elhullási arány. Fontos az a tény is, hogy aránylag ol­csón állítják elő a csirkét, mert 3 kilogramm takarmány­ból egy kilogramm hús lesz, ami a piac szempontjából nem közömbös. Ezzel a módszerrel szinte üzembiztos a csirkeme. velés. A Keltető Vállalat ve­zetői, szakemberei nagy on szí­vesen adnak tanácsot azoknak a tsz-eknek, ahol a nagyüz.mi ba rornifnevelésben még fenn­akadások vannak, vagy' nagy az elhullási arány. Jöjjenek el, nézzék meg, hogyan csi­nálják itt — ez a tapasztalat- csere csak hasznos lehet. A lövő iervei elválasztására kevésnek bizo­nyulnak a meglévő helyisé­gek. Ami a jövőt illeti, persze j azért tervekben nincs hiány, j a fő cél a kelésd százalék eme- { lése. Ezt úgy próbálják elérni, j hogy új módon keltetik a csi­béket. Az eddigi gépek he­lyett most keltetőszobákat ala J kítanak ki, amelyek lényege- j sen gazdaságosabbak. Egy­Megindulásakor. ! 953-ban a Pécsi Keltető a legkorszerűbb volt az országban. Amig más­hol petróleummal fűtöttek. — ami a tojásokra és az ott dol­gozókra egyaránt ártalmas volt, — Pécsett már a kazán­fűtést alkalmazták. Ahogy év­ről évre növekedett a kapaci­tás, emelkedett a gépek szá­ma, úgy az üzem lassanként „kinőtte önmagát”. A többszin­tes elhelyezés liftet igényel­ne, nincs megfelelő raktártér es a különböző munkafázisok egy keltetőszoba ugyanúgy , „működik”, mint a keltetőgép. de annak többszörösét termeli. • A tervek már megvannak, s i hamarosan megindul az első kísérlet. Aránylag kevés anya­gi befektetés szükséges a meg­valósításhoz. A keltetőszoba j ÍOO négyzetméter területű lesz, megoldják a teljes hő- í szigetelést, automatikus villa. I mosfűtést vezetnek be, amely állandóan 38 fok hőmérsákle- j tét tart, párásító, szellőző be­rendezést létesítenek. A kel- j tetőszoba nagy előnye, hogy j egyszerre 150 000 tojást lehet | elhelyezni benne. Ha a kísér- ! let s ík erre! jár, akkor elő- j szőr egy szinten, majd a ké-1 sőbbiek folyamán pedig az egész üzemben bevezeti az új keltetés! módszert. Addig is. amire mindez meg j valósul, a karbantartási mun- j kák befejezése után, decem- j bér 9-én újra megindul az| üzemben a termelés, meglel- nefc tojással a gépek és ja- j nuárban elindul az első csibe- j szállítmány a bsz-ekbe. Csatal Erzsébet j lottói ■Ti SZÍNHÁZ \Mtu A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. szept. 23-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Hétközjiapjaiiüc . .. összeállítás. A tartalomból: Jelentés a föl­dekről. — Útközben jegyeztük fel: Átkelés. — Szökédi könyv­tár az őszi szezon előtt. — Em­berek, emberek! Humoreszlc. — Dalok, az őszről. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mikes Éva és Németh József énekel, Chris Barber együttes j átsziki 18.50: Éjszaka történi. — Riport Pécs szerdára virradó éjszakájá­ról. .19.00: A Pécsi Zeneművészeti Szak iskola leánykara énekel. Vezé­nyel: Agócsy László. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Filmzene. 19.40: Látógatás a Pécsi Műszaki Szemle szerkesztőségében, 19.50: Csárdások. MOZI; Rövidítések: szv. « széles vsáznú, szi. =* színes. Park: A betörő (szv. szi. i, ne­gyed 7, fél 9). Petőfi: A betörő (szv. szí, fél S, háromnegyed 7, 9). Kossuth: Élők és holtak I—H. (szv. fél 4, fél 8, dupla hely ár). Kossuth Híradó: Magyar híradó. Mázsák helyett egészség. A folyón, A különös hangjegy, A rét szel­leme. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Fekete Gyémánt: Nyolc és fél (szv. 6). Csak 18 éven felülieknek! Építők: Oly közel az éghez (g, 7). Mohács: Adám két bordája (6. 8). Szigetvár: A földről jött ember (szv„ 8). Siklós: A hazudós Billy (szv., 7). Sellye: Férjhezznennl ti­los (8). Harkány: Embervadászat (szv., 7). Beremend: Boccaccio 70. t. (szv,, szi., 3), Csak 18 éven fe­lülieknek! Boly: Hol a tábornok (8). Alágocs: A benzinkút herceg­nője (7). Pécsvárad: Párduc X., XT. (szv., szi., 7. Dupla helyár. Me­szes: Az arariyember (szv., szi., 6), Amikor ezt a riportot fel­vettem. elém tolakodott egy kérdés: mit adtunk a pe­remvárosok peremén élő embereknek, a törzslakesság- nak, munkásoknak, akik ott születtek, ott élik le életüket? Amiben nincs különbség, — j bárki, bárhol is lakjon — a/ az egyetemesen megjavult életkörülmények a gyerekek iskoláztatásától kezdve a tele­vízióig, a kedvezőbb anyagi helyzettől a kultúrálódásig. Az emberi kívánságoknak azonban egészen más a ská­lájuk itt Újhegyen, a Nagy­kozári út környékén, mint a ! belvárosban, Uj-Mecsekaljún, | Kertvárosban vagy akár Mer szesen. Ha azt mondom: útvi­szonyok, ezen csodálkozik az újmecsekaljai lakó, de Új­hegyen elborul a tekintet. Hogy egyetlen rossz, használ­hatatlan út mi mindentől fosztja meg egy peremkerület lakóit, annak csak ők a meg­mondhatói. Sárban, latyakban, gödrökön át Szakvári János Szöcske utca 2. szám alatti lakos, Korbach Gyula rendőrtörzsőrmester, körzeti megbízott és Palotai Márton, a Népfront helyi el­nöke invitál: „Jöjjön, nézze csak meg a környéket, hall­gassa végig az embereket, akár az utcán, a boltban vagy a lakásukon...” A Kokszművek mellett — a Mohácsi útról — rákanyaro­dunk a Nagykozári útra. Az út hossza talán két kilométer vagy valamivel kevesebb. El­ső szakaszán árok nincs, bo­kán felül érő fekete por. Ez a szakasz tart a slam-tavakig. Esőben a víz megáll az út­testen, nincs lefolyó. —- A dömperek, amelyek földet hordtak ere — meséli Palotai Márton — szándéko­san betemették az árkokat, ! hogy könnyebben közlekedje- ; nek. Én láttam a saját sze­memmel. A kocsik — lovaskocsik és teherautók — hordják ki a slammot, lepotyog, elporlad, a fekete por belepi az út olda­lait borító növényzetet. A ko­csi felveri a fátyol-finom port és nem ül el gyakran félóra alatt sem. A férfilakosság zö­me itt jár le az Erőműhöz és a Kokszöművekhez, és persze, a diákok valóságos regimentje minden reggel, délután pedig haza. Fehér ingben, blúzban itt közlekedni . . . Rossz rá­gondolni is. Horváth Zsuzsával beszélek. Jön lefelé az úton. Tizenkilenc esztendős lány. euere akkor történt, amikor 50 méternyire voltak tőle az egymást váltó bányamentők. A történetet a Komlói Köz­ponti Bányamentő Állomás parancsnoki szobájában jegyez­tem fel. Frey Ferenc mérnök, olvasta Pel a vaskos mentő­napló egyik jegyzőkönyvi ki­vonatából. De statisztikát is mutatott, mely szerint csupán az idei ti. negyedévben 6 269 oral fordítottak bányatüzek oltására. Ez a szám mindennél beszédesebben bizonyítja, mit vállaltak magukra a bánya­mentők, amikor a szigorú tan­folyam után szolgálatra jelent Ív lek. Szátnolrdok kell nemcsak a bányatűzzel, hanem a tűz oiiozta egyéb következmé­nyekkel is. Elsőszámú ellen­ségük a tűz, nemcsak a hő­ségével fenyeget, hanem más­sal is. Felfalja a banyajára­tok éltető elemét, az oxigént, és a helyébe alattomos ellen­séget ültet. Nem is egyet, A felgyülemlő szénmonoxid ha­lálos mérgezést, a metán pusztító erejű robbanást, a robbanás pedig végzetes om­lásokat okozhat. A menekvést mégsem bíz­zák apáról fiúra testált „taliz­mánjukra”, „jó szerencsét” kívánó köszöntőjükre, van an­nál hatásosabb ellenszerük Is a bajok elkerülésére. Ez az el­lenszer a korszerű technika és a bányamentők tízparancsola­ta. Nem sorolom fel mind a tizet, de érdemes néhányat megemlíteni belőle. Ilyeneket: első a biztonság, azután • munka! Mentésnél ne járj egyedül! Tüzetesen vizsgáld meg a készüléked! Idejében térj vissza! stb. Látszólag nem sokat mondó parancsolatok ezek, de ha jobban mögéjük nézünk, ha pontonként analizáljuk őket, kötetnyire való részfeladatot találunk mögöttük. A jól kép­zett, tapasztalt mentő nem­csak a veszélyek korai fei's- merésében. nemcsak a mentő­készülékek. az elsősegélynyúj­tások szakavatott alkalmazá­sában jártas, hanem pedagó­gus vagy inkább pszihiátei is egv személy ben. ÉI etniei > t és esetén ismernie kell a beszo­rultuk pillanatnyi vagy várba-, to idegállapotát és aszerint kell cselekednie. Mert a men ­tés percek alatt is megtörtén­het, de gyakran sok órás, fá­radságos. idegfeszító munka eredménye. Ilyenkor a mentő élete, testi épsége is veszély­ben forog. Ez az, amiről nem szabad tudomást szereznie a bennszorultnak. Ilyenkor a nagyon gyors, de a higgadt­ság jegyeit viselő munka és nem utolsósorban a menek­vésre váró füléig eljutó biz­tató szavak vagy utasítások már önmagukban is sikerrel kecsegtetnek. S mi történik, ha mégis pá­nikba esnek a bennszorultak? Erre is vannak példák. Töb­bek között az a négy év előtti bányaszerencsétlenség, amely Kossuth-akna LV. szintjén tör­tént. Transzformátor-robbanás következtében a kihúzó lég já­ratban füst keletkezett, amely a H-es szinti vájvégekre kényszerítette a bányászokat, s ezzel el is zárta előlük a menekülés lehetőségét. A ki- latástalanság csakhamar pá­nikhangulatot keltett, s már- niár ott tartottak, hogy neki­rohannak a biztos halállal já­ró útnak. S ebben a válságos pillanatban, a fojtogató füs­tön keresztül közéjül« toppant két bányamentő, akik egy előző mentőakció következté­ben elfogyasztották oxigén- készletük. utolsó tartalékát is. Az első pillanatban kitörő örömmel fogadták őket, ami sajnos csak. addig tartott, amíg rá nem jöttek, hogy ve­lük együtt azok is hasonló sorsra jutottak. A kétségbe­esés még elemibb erővel je­lentkezett, s ezután hiábavaló volt már a mentők csillapító, nyugtató igyekezte. Itt már csak az erély segíthetett. Ami­kor a bennszorultak már-már nekirontottak a füsttenger­nek, a mentők husángokat ra­gadtak és azzal állták el az utat — Aki egy lépést is meré­szel, leütjük! Azt hiszem nem kell hozzá­tenném, hogy egy órával ké­sőbb. a mentés után, milyen hálálkozással köszönték meg a bányászok a két bátor men­tő „életveszélyes fenyegeté­sét”. Ezt is Frey Ferenc, a bá­nyamentők parancsnoka mond ta el, amikor kikísért a „lak­tanya” kapujáig. De nem hagyta még, hogy elköszönjek. Kérte, nézzem meg az ügye letes szobát, érdemes azt is megtekinteni. S ekkor Külö­nös dolog történt. — Ez itt a városi, ez a tröszti, ez meg a diszpeeser- telefon — mutatott rá az író­asztalon sorakozó készülé­kekre. Aztán a falhoz lépett, —• És ez a legfontosabb — tette rá a mutatóujját a fúl - baépített, fehér foglalatos nyomógombra. — Csak ennyi kell hozzá. És a következő pillanatban ijesztő bődüléssel verte fel a csendet a mentőállomás riasz­tó dudája. — Most pedig számoljon ti zig, s jöjjön utánam. Nem jutottam el tízig a számolásban, amíg a követ­kező események peregtek le a szemem előtt: a szobák sarkig csapódott ajtai mögül overal- los emberek cikáztak elő, s mire a nyomukba eredhettem volna, már el is tűntek a ha­talmas mentőkocsi belsejé­ben. S még mindig nem ju­tottam el a „tízig”, amikor a piros lobogóra bontott kocsi hatalmas motorzajjal kisur­rant a garázsából. És Frey Ferenc csak akkor adta ki a második parancsot: — Állj!' Próbariadó volt! S amikor a bányamentők most már ráérőbben szökdös- tek le egymás után a kocsi hágcsójáról, nyoma sem volt rajtuk sem feszültségnek, sem megkönnyebbülésnek. Egyiknek sincs helye az é tízparancsolatukban. Pálinkás György — Hogy megy munkába vagy színházba, moziba, ami­kor az eső ... Nem hagyja végig monda­nom a kérdést, legyint: — Levetem a köröméipőmet. mezítelen lábba) tudok csak átvergődni. A mohácsi úton aztán lakik egy barátnőm, ott mosok lábat és utána felhú­zom a cipőmet. Csak így. Másként nem lehet. Ha feliét blúzban jövök, sírvafakadok mire kiérek a Mohácsi útra. Ahovó dupla dí*ai kérnek a fuvarosok Aztán elmondja még, hogy egyetlen fodrászüzlet van a telepen. Hetente kétszer tart nyitva. — Most is? Nem tudja, de nézzem csak meg a fodrászatot. Megnézem. — Nem igaz! — kiáltok fel hitetlenül az elémtáruló lát­ványon. Pedig igaz. Hajdani borospince présháza. A tető félő, hogy leroskad, az ajtó rozsdás, mocskos, kopott. Visszafordulunk ismét a Nagykozári útra. Az iszap- szén-tavak után valamivel jobb az út, leszámítva a göd­röket, vízmosásokat, amelyek­be négyéves gyereket ha be­leállítanék, a fejebúbja sem látszana ki. Este itt közleked­ni — életveszélyes. Árok? Nincs. Senki, soha nem tisztí­totta őket és lassan egyszintbe kerültek az út szintjével. Az út utolsó vagy ötszáz méteres szakaszán harminc­negyven centiméteres mély barázdák húzódnak az úttes­ten. Most száraz az idő, de emberfia még lovaskocsival sem tud áthaladni, mert törik itt láb. tengely, kerék egy­aránt. Pedig jobbról utcák, balról szintén zsákutca tor­koltának ide a főútra, azaz a Nagykozári útra. Csak néhány utca nyúlik ki a Koksz utcáig, amely aztán összeköti a tele­pet a 6-os műúttal. Hamvas utca l, szám. Itt lakik Vándor János lakóbi­zottsági tag. — Én már képtelen vagyok összehívni itt egyetlen lakó­gyűlést is. „Dehogy jövünk! Úgy sem az lesz, amit mi akarunk!” — ezt mondják a lakók. Mit akarnak? Utat. Áthívják a szomszédból Eiehert József lakóbizottsági elnököt. Magas, idős ember. — Beteg volt s Ginder Re­zső, más alkalommal a Ben- cze Andrásné vagy ott volt az Orbán Péter is! A kocsi nem tudott feljönni, ölben meg hordágyon vittük őket az autóig, vagy négyszáz métert bukdácsolva a sárban, piszok­ban. A taxisofőrök egyszerűen nem hajlandók eljönni a Nagykozári útra. Dupla fuvar­díjat kérnek a maszek fuva­rosok, ha tüzelői: szállíttatunk. Ha egyáltalán elvállalják, persze! Vándor János: — A közvilágítás rossz. Kéthavonta ha jön erre egy- egy szerelő. Akkor kicserélik az égőket. Itt, a mi sarkun­kon én magam a saját vil­lanykörtémet csavarom be, ha nem ég az utcai lámpa. Új hír: szőnyeg, függöny, ágynemű OTP hitellevélre is vásárolható a komlói méteráru boltban (Lapos) Palotai: — Két télefon van: egyik közös velem és a népbolttal, a másik az iskoláé. De telefo­nálni! Gyakran hónapokig nem jó a vonal. Mellétünk a pos+éhoz. úristenhez — mind­egy’. — Télen ródlival húzzák fel a babatejet, riieg a kenyeret. Sör soha nincs a boltban A legközelebbi vendéglő a Mo­hácsi út sarkán vág’. « Budai út sarkán. És lakik itt ezer- kétszáz-ezerbáromszá' ember. Munkásemberek, nyuRd'' Ez ám az éremnek a másik oldala ... — mondják. A Pécsi Állami Gji/tiíisag traktorai, hernyótalpasai — Danitz-pusztára menet - fó',- vágják az úttestet, tönkre tet­ték a Szöcske utcát annyira, hogy már a hernyótajp?iu is benne ragad a sárban. Erre most az úttal párhuzamosan húzódó kaszálón — ameiv a pécsszabolcsi termelőszövte: zet tulajdona — közlekednek, hogy azt is tönkretegyék. S akik az utat tönkre*e*ték Újhegyen a Bor utcát most javítják. Teherkocsik hordják a követ, társadalmi munká­ban pedig a lakók egy része vágja, ássa az úttest „tükrét”. Pedig itt az út viszonylag ló, vagyis sokkal jobb, mint a Nagykozári út, ami egyheti forgalmasabb is. Miért ezt ja­vítják? Bencze József I. kerületi ta­nácselnök: — Azért, meit fokozatosan ki akarjuk javítani az utat egészen a Nagykozári út tor­kolatáig, hogy az autóbusz- járatot megindíthassuk. Az is- kolásgyerekeknek ne kelljen télen, derékig érő hóban mászkálniuk kilométerekét. Az elnöknek igaza vén. De a Nagykozári útra torkolló id­eák lakói ezzel még aligha lesznek kisegítve. Mit lehetné tenni? — Salakot hordatunk idei«? lenesen majd a Nagykozári útra. De csak kora táv asszak Nincs szállítóeszköz és pefszí- pénzünk sincs rá. Higgye él, ami tőlünk telhető, azt mee tesszük, De Via rtinés több pénzünk, mit csináljunk?' — kérdi és valóban látja is. 's- meri is a problémát, de le­hetetlent ne kívánjunk tőle. Nos, összegezünk csak! A salakra lesz valami ősz- szeg, de csak a tavasszal. Tel­jes útfelújításra nem kei t sor két-hárotíl éven belül. "7. I. kerületi tanács jogköre zel ki is merült. De ... A z Erőmű Beruházási Vállalat, — amelynek dömperei tönkre tették a Nagykozári út aló szakaszát —, mikor hajlandó megcsináltatni az utat, amely re egyébként 800 ezer forint áll rendelkezésére? Nincs ki­vitelező? Nincs vállalkozó? Mert ezzel érvelnek. Lehet, hogy így van. De egy perem» város lakosságának sok éves panaszára ezzel már nem lehet és nem is szabad érvei ni. Aztán: nem furcsa-e, hágj a belvárosban egymás heg n- hátán állanak a presszók, ét­termek, italboltok, kisvendég­lők, az újhegyiek viszont egyetlen nyavalyás pohár sör­től is meg vannak fosztva? A belvárosi közvilágításra ser ki panaszt nem tehet, de itt, kint, a peremváros szélé ' a közvilágítási viszonyokat ' meri-e az Áramszolgáltató Vál­lalat vezetősége? És mcv •: a Péesi Állami Gazdaság hen­nát vesz magának annyi me- részséget, hogy az általuk tönkretett utakat nem hogy egyszerűen nem hozzá' '-'-ly­re, hanem új csapások- ág­nak idegen földön?! A családi házakkal beépül* utcákat nemrég elnevezték hivatalosan Hamvas, Szirom. Fátyol, Kakukk és Szöcske utcáknak. Mindenki neve! ezen a környéken. A lakói; más nevet adtak: Gödör, Árok, Sár, Latyak, Por és Fsl- rahányt-borsónak kereszt' ''- a hajdani dűlőket. Csak n Szöcske utca fedi a valósit1.' !: ebben az utcában est1 szöcske-módjára lehrt közlekedni. R«l 5 ,c

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom