Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

19*4. SZEPTEMBER 15. NAPlff Tartalmas, érdekes előadások Országos fodrászverseny Pécsett A sásdi járásban a párttagság 69 százaléka tanul Közép és felsőfokon is oktatják a marxizmus-leninizmust 15 díj és 36 oklevél került a pécsi állami és szövetkezeti fodrásza fi h irfofiá h a Az elmúlt években a járása pártbizottság propaganda tévé kenysegének fő célkitűzése az volt, hogy a marxizmus—le- ninizmus eszmei offenzívája áthassa az egész járást. Arra törekedtünk, hogy a párt ok ta­tás mozgósítson az időszerű feladatok végrehajtására, nö­velje a hallgatók közösségi szellemét, segítse a szocialista tudat kialakítását és az álta­lános műveltség gyarapítását. Az 1963—64-es pártoktatási évet úgy értékeljük. hogy eredményes volt. A pártokta­tás különböző tanfolyamain 4000-en vettek részt. A párt­tagságunk 69 százalékát oktat­tuk, az elmúlt években mind­össze 35—40 százalékát. Eredményesnek bizonyult a marxizmus—leninizmus közép­szintű oktatás, ahol a vezető beosztású elvtársak politikai ismereteit gyarapítottuk. Az Esti Egyetemen jelenleg mint­egy negyvenen tanulnak. Emel lett megszerveztük a propa­gandista továbbképző öthóna­pos pártiskolát, így biztosított, hogy oktató-nevelő munkánk a jövőben is eredményes lesz. A tanulni vágyók száma az utóbbi időben nőtt. Ezt bizo­nyítja az, hogy párttagságunk növekvő számban vesz részt állami oktatásban. Az elmúlt oktatási évben 62-en végezték el az általános iskola VII— VIII. osztályát. Közel kétszá­zan tanulnak középiskolák­ban, főiskolákon és egyete­men. Ma már össaehasonlíthatat tanul megnőtt a propaganda munka megbecsülése a párt­ban, jobb mint néhány évvel ezelőtt volt. A* eredmények mellett azonban néhány nega­tív jelenség is tapasztalható. Még mindig vannak egyes pártvezetőségi tagok, gazdasá­gi, tanácsi vezetők, akik nem becsülik eléggé a pártoktatás jelentőségét, nem úgy foglal­koznak azzal, mint a pártmun­ka szerves és fontos részével. Egyes pártszervezetek nem ér­deklődnek a folyamatos előre­haladás iránt, csak kampány­szerűen. főleg a beindulás és !>efejezés időszakára terjed ki a figyelmük. Az új pártofetatási évben kevesebb tanfolyamot szerve­zünk, de még tartalmasabb, érdekesebb előadásokat tar­tunk. A kötetlenebb oktatási formáknál (téli tanfolyam, elő adássorozat) olyan témákat kell oktatás tárgyává tenni, melyek érdeklik a hallgató­kat. formálják világnézetüket, segítik az adott terület gazda­sági. politikai és kulturális eredményeinek fejlődését. Az utóbbi időben sok szó esik arról, hogy kik vegye­nek részt a pártoktatásban. Az a legfontosabb, hogy a párt­tagságnak adjunk lehetőséget az ideológiai továbbképzésre, de természetesen a tanulni vágyó pártonkívülieket is be lehet vonni. Tervbe vettük, hogy a párt- oktatásban minél nagyobb számban vegyenek részt a gaz dasági vezetők, részükre azon­ban külön tanfolyamot indí­tunk. A párttitkárok részére járási szinten szervezzük meg az ideológiai továbbképzést. Növeljük a marxizmus—leni­nizmus középszintű oktatásban résztvevő hallgatóinak szá­mát. Az elmúlt évben 18-an végezték el a marxizmus— leninizmus középfokú esti tan folyamát. Ezek egy része je­lentkezett az esti egyetemre. Ebben az évben már 27 fővel indítottuk be a tan folyamot. Népszerű oktatási forma az időszerű kérdések tanfolyama. Ezeken lehetőség nyílik arra, hogy azokat a kérdéseket vi­tassuk meg, amelyek légin- i kább érdeklik a hallgatókat, j A jövőben a gazdaságpoliti­kai kérdések mellett mélyre­hatóbban foglalkozunk a nem­zetközi kérdések és a nemzet­közi munkásmozgalommal ősz szefüggő problémákkal. A tö- megpropaganda formái közül növeljük az előadásos propa­ganda és téli tanfolyamok szá­mát. Ez lehetőséget ad az ak­tuális politikai kérdések meg­ismertetésére, különösen jó al­kalom a pártonkívüli dolgo­zók politikai nevelésére. Szabad József. a sásdi járási pártbizott­ság propaganda és mű­velődésügyi osztályának vezetője Megkezdődött az őszi lehalászás a tsz-ekben 1053 hold tóterületről 4881 mázsa hal Tárható Szeptember első hetében megkezdődött az őszi lehalá­szás a baranyai termelőszövet­kezetekben. Ez év tavaszán 1 053 hold tóterületre összesen 961 mázsa halivadékot helyez­tek ki s erről a területről a tervek szerint mintegy 4 881 mázsa bruttó halmennyiséget fognak lehalászni, melynek nagyrészét piaci halként érté­kesítik a tsz-ek. A 25 halgazdálkodással fog­lalkozó termelőszövetkezet kö­zül eddig hat szövetkezetben kezdték meg a lehalászást A mekényesi termelőszövetkezet­ben 56 mázsa, a bikali tsz-ben 115 mázsa, a dunaszekcsői tsz- ben 46 mázsa, a görcsönyi tsz- ben 15 mázsa, a villánykövesdi tsz-ben 30 mázsa és a mágocsi Béke tsz-ben 150 mázsa halat fogtak ki eddig. A friss tavi hal máris kapható a boltok­ban. Gócz Bélának, a pécsi vá­rosi tanács vb-elnökhelyette- sének megnyitójával vette kezdetét vasárnap délelőtt az országos Pécsi Kupaversenyre benevezett állami és szövet­kezeti fodrászok vetélkedése. Mindjárt az első számban, a nappal is viselhető vashul­lám készítésében harminc budapesti, dunaújvárosi, sze­gedi, szolnoki, Székesfehér­vári, mohácsi, komlói, sziget­vári és pécsi versenyző állt rajthoz, s ugyanannyi csinos modell ült le a számozott tükrös asztalokhoz. Feladatuk az volt, hogy teljesen sima, Nyolc hónap alatt harminc halálos üscmi haleset Munkavédelmi kiállítás és ankét a Rendőrklubban Két búcsú — bárom súlyos sebesült Vasárnap búcsú volt Gil- vánfán és Révfaluban. Rév­faluban Szilágyi Gyula csali­pusztai lakos a kocsmában összeszólalkozott Bukovácz Mihállyal. „Ha nem mégy ha­za. akkor agyonütlek!” — mondta ittas fejjel Bukovácz- nak. A kocsma vendégei azon­ban elzavarták az ittas Szi­lágyi Gyulát. Este nyolc óra tájban, mikor Bukovácz haza­felé tartott, a lakásától mint­egy húsz méterre kiugrott egy bokor mögül Szilágyi és egy bottal olyan súlyosan meg­ütötte őt, hogy húsz napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett Vizsgálatot indítanak a gil- vánfai búcsú ügyében is. Az ugyancsak vasárnap tartott búcsúnak ugyanis két keze-lá- ba törött sebesült lett az eredménye, név szerint Kalá- nyos Ferenc és Bogdán Jó­zsef akiket a pécsi sebészeti klinikára kellett szállítani. Az eddigi vizsgálat szerint vas­tág karóval verték meg őket. A tettesek kézrekerftése ügyé­ben megindult a nyomozás. A Szakszervezeteik Baranya megyei Tanácsa és a Megyei Rendőrfőkapitányság közös rendezésében hétfőin délelőtt a Rendőrkliubban munkavé­delmi kiállítással egybekötött munkavédelmi ankétot tartot­tak. Az anikétra meghívták számos üzem és gyár igazga­tóját, a biztonsági megbízot­takat és munkavédelmi fel­ügyelőiket. A vitaindító beszámolót Ök­rös Imre elvtárs, az SZMT munkavédelmi felügyelője mondotta. Elmondotta, hogy az új munkavédelmi törvény megjelenése után sem tudták a vállalati szervek munkavé­delmi tevékenységét olyan mértékben befolyásolni, hogy a megye baleseti helyzetében általános javulás lenne ta­pasztalható. A megye baleseti statisztikája az ipar területén a következőket szemlélteti. 1963 első félévében 2416 bal­eset volt, 1964 első félévében pedig 2653. A különbözet mintegy 4800 kiesett munka­napot jelent. A baleseteiket el­sősorban vigyázatlanság, a szabályok, technológiai utasí­tások be nem tartása, virtus- kodás, a munkafegyelem meg­szegése okozták. A MEDOSZ területén 1964 első félévében az elmúlt esztendő első fél­évéhez képest a balesetek 30 százalékkal csökkentek. Ha­sonló arányú csökkenés ta­pasztalható a gépállomások­nál és az építők területén is. A balesetek csökkentéséért még sokat lehetne tenni. A Mecseki Szénbányászati Tröszt nél a balesetek száma mint­egy 10 százalékkal nőtt, az ÉDOSZ megyebizottságához tartozó területen pedig a nö­vekvés mintegy 25 százalék. Kétségtelen, hogy a legsúlyo­sabb tragédiát a halálos üze­mi balesetek okozzák. Ez év­ben eddig 30 halálos baleset jelzi a probléma súlyosságát. A beszámoló további része foglalkozott azzal, hogy szá­mos helyen nem sok történik a baleset megelőzéséért. A tör­vény kimondja, hogy a válla­latnak gondoskodnia kell a megfelelő oktatásról és meg ke1! győződni arról, hogy a dolgozó a munkavédelmi sza­bályokat megtanulta-e? Ezt nem tartják be. A törvény azt is kimondja, hogy ha a dolgo­zó figyelmeztetés ellenére nem használja az előírt vé­dőfelszerelést, kj kell állítani a munkából. A Szigetvári Konzervgyárban például a konzerv zárógépeken dolgozó nők nem használják a védő­szemüveget. A beszámoló végén ismé­telten felhívta a figyelmet a munkavédelmi rendszabályok fokozottabb betartására és be­tartatására. Juhász András rentdőrőr- nagy, a Megyei Rendőrfőkapi­tányság vizsgálati osztályának vezetője a rendőrségi munka oldaláról szólt a munkavéde­lemről, majd Kovács Jenő Őr­nagy, a Megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője ismertet­te a közlekedési balesetek sta­tisztikáját. Ezek szerint 1963- ban augusztus 30-ig a megye területén 228 baleset történt. Az idén ez a szám több mint kétszeresére emelkedett. Eb­ben az évben eddig 19 halá­los áldozata van a közúti for­galomnak. Wunderlich József, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat fő­mérnöke a vita során elmon­dotta, hogy a munkavédelmi rendszabályokat sok helyen nem tartják be. Mintegy 30 munkahelyet ellenőrzött, ahol cserepesek dolgoztak a tetőn, de egyetlen esetben sem volt a dolgozó derekán a mentő­öv. Dr. Miskolczi Vilmos, a megye üzemi főorvosa el­mondotta. hogy a balesetek zömét szinte élőre látni lehet. Az a tapasztalata, hogy a balesetek zöme a hétfői na­pon történik és legtöbb kö­zöttük a 18—25 év körüli dol­gozóval történt szerencsétlen­ség. A rendszabályok sziso- rtíbb betartását kérte. — Dr. Rihmer Béla megemlítette, hogv a Mecseki Szénbányá­szati Trösztnél külföldi ta­pasztalatok alapján a munka- védelem fokozása érdekében 3 napos bentlakásos tanfolya­mokat szerveznek. Dr. Rúgást 'Endre, a városi pártbizottság titkára felhívta a. fiwrtmet arra. hogy a mun- 1<:av^oVrnTTv*?7 nrrn ’karrr>*v"'- szerűen kell foglalkozni, ha' nem nap mint nap. A munka- védelmi szemlék nagyon fon­tosak, ezen vegyen részt az igazgató és a főmérnök is. Ja­vasolta, hogy ehhez hasonló ankétot szakmánként is hív­janak össze. Az ankét Bogár József, az SZMT vezető titkárának zár­szavaival ért véget, majd a részvevők a közlekedés rend­jével és az üzemi munkavé­delemmel kapcsolatos kisfil- meket tekintették meg. — A Rendőrklubbap (Sörház u. 8.) megnyílt kiállítás mintegy 50 tablója foglalkozik a munka­védeleminél. A kiállítás min­den nap — ezen a héten — reggel 10 órától 20 óráig te­kinthető meg. Naponta dél­után 3 órakor a témához kap­csolódó filmeket is vetítenek. G. E. rövidre vágott, egyszínű haj­ból olyan frizurát készítse­nek. amit nem díszít se virág, se szalag, se csillám, mégis tessék a tekintélyes zsűri­nek, melynek tagjai a felso­rolt városok legügyesebb szakembereiből válogatták. Az ezt követő 45 percben ütött be az első váratlan pécsi si­ker: Kemény Vali, a Pécsi Fodrászipari Vállalat két éve „szabadult”. 20 éves fodrá­sza megelőzve a rutinos nem­zetközi versenyzők közül még a budapesti Fürst Árpádot is, első helyezést szerzett. Fürst Árpád második, Rózsahegyi Ferenc vashullám készítésben harmadik lett. A férfi angol hajvágásra benevezett fodrászok feladata sem volt könnyű: harminc percet kaptak a hajvágásra és húszat a vágás utáni fésülés­re, frizura alakításra. Ebben a számban a Baranya megyei Fodrász Kisipari Szövetkezet dolgozója, Petter Imre bizo­nyult legügyesebbnek, majd a helyezést illetően Hesz János és Kovács Imre, a Pécsi Fod­rászipari Vállalat versenyzői következtek a sorban. A férfi plasztikus borotva hajvágás­ban is Hesz János és Petter Imre között dőlt el az első­ség, ez alkalommal azonban az ugyancsak kitűnően dol­gozó Hesz János javára. Har­madik helyezett Vörös Dezső, a Pécsi Fodrászipari Válla­lat dolgozója lett. A férfi ösz- szetett verseny győzteseinek sorrendje ezután így alakult: 1. Hesz 280, 2. Petter 277, 3. Vörös 260 ponttal. Az ezután következő ver­senyszámokban annyi szép frizurát készítettek a fodrá­szok, hogy a következő hóna­pok hajdivatját illetően nem kéül félnünk a tipizálástól. A zsűri Fürst Árpádnak, a Bu­dapesti Állami Fodrászipari Vállalat dolgozójának Ítélte az első díjat, a másod) kát Rózsahegyi Ferenc, a harma­dikat Bátorka Józsefné kan­ta. Az estléyi vízhullám és az ezt követő nagyfantázia frizura-versenyben is Fürst Árpád lett az első, aki úti- nyertes frizuráival szerecel majd a Bukarestben rövide­sen megrendezésre kerülő nemzetközi fodrászversenyen is. Az estélyi vízhullám-frizu- ra készítésében Dózsa András- né, a pécsi 1. sz. fodrász­szalon dolgozója került a má­sodik helyre, a harmadik he­lyet Jankovics Viktor buda­pesti versenyző szerezte mes. Nagyfantáziában 1. Fürst, 2. Dózsáné, 3. Jankovics Viktor lett. A női frizurák össze'eti versenyében így alakult a sorrend: 1. Fürst, 2■ Dózsáné, 3. Rózsahegyi, Nagyszerű félórát jelentett ifjú Rónai Lászlónak, az 19«t. évi magyar női fodrász baj­noknak és a zsűri egyes tag­jainak, valamint a nemzet­közi versenyzők revűje. A ki­váló szakmai fel készül tsécréé; valló, húsz-huszonöt perc alatt elkészült frizurák már ót 1964—65. évi divatot hirdet­ték és kivétel nélkül tansvt- hart arattak. Tetszéssel talál­koztak a Pécsi Állami Áru­ház által a szünetben bemu­tatott konfekciós-ruhák és » Pécsi Ruhaipari Vállalat egye­di. őszi-téli modelljei. A jól rendezett, a rendező válalatok (Pécsi Fodrászipar'. Vállalat, Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat, Pécsi Állami Áruház, Pécsi Ruha­ipari Vállalat) nagyszerűé- összehangolt munkáját dicsérő országos fodrászverseny vég­eredményben pécsi siker! Ho­zott. Huszonnégy díjbé1 tizen­ötöt szereztek és a 43 rt’-1*- vél közül harminchatot kaptak. H. M. TIZB WClTBV ES a Bólyi Kossuth Termelőszövetkezet Nemcsak Baranyában, ha­nem országszerte ismerik a bólyi Kossuth Tsz nevét. A legjobb termelőszövetkezetek közé tartozik, kiváló eredmé­nyeit joggal illeti az elismerés. Induláskor, 1949 őszén a kö­zös vagyon mindössze néhány ezer forint volt, a 30 társult család körülbelül 300 holdon kezdte meg a közös gazdálko­dást. Az első lépéseket megne­hezítette a falu rendkívül he­terogén összetétele. Az őslakos németek és magyarok mellett szép számmal kerültek a köz­ségbe felvidékiek és Hajdú-Bi- har megyeiek is. Ahol többféle ember él együtt, mindig nehe­zebb az összefogás, erősebb, nagyobb a visszahúzó erő. A kezdeti nehézségek után a Kossuth tsz minden évben na­gyobbat lépett előre. Hozzájá­rult jó eredményeikhez bizo­nyosan az is, hogy tizenöt év alatt mindössze két elnöke volt, illetve van a szövetkezet­nek, érdekes módon mindkettő Szabó nevű. A mostani elnök, Szabó Mátyás immár nyolc éve irányítja a gazdaságot. A héttagból álló vezetőség az egész falut képviseli, mert ős­lakos, felvidéki, bihari egy­aránt található közöttük. Ma már a tsz 2370 holdon gazdál­kodik, taglétszáma 426 és tisz­ta vagyona 11 millió forint. A számok mögött nagyon sok és szorgalmas munka húzódik meg. Híres arról a bólyi Kossuth, hogy itt valósították meg elő­ször a „vas munkaegységet” — azaz 1955 óta időjárástól és terméseredményektől függetle­nül — 40 forintnál kevesebbet soha nem fizetett egy munka­egység. Persze, hogy ezt meg lehessen valósítani, jól és rend­szeresen kell dolgozni. Az el­nök szobájában egy hatalmas, vitrinben szinte egymást érik a kitüntetések, oklevelek, ajándéktárgyak. Állandó a vendégjárás, külföldi és bel­földi szakemberek és nem szakemberek látogatnak el Bólyba megtudni, mivel sike­rült elérni ilyen jó eredménye­ket. Mi is azt kérdeztük Da'os Antal főkönyvelőtől, mivel ér­ték el azt, hogy az ország leg­jobb szövetkezetei köze tar­toznak? — Igyekszünk korszerűen gazdálkodni, nagy súlyt fekte­tünk a belterjes gazdálkodásra — ami egész éven át bevételt jelent. Fejlett az állattenyész­tésünk, de főleg a tenyészál­lat nevelés hoz nagy jövedel­met. Ha a növénytermesztés­ben esetleg kiesés következik be, az állattartás mindig be­hozza, — mondotta Dalos An­tal. Egyébként szeptember 14-én volt pontosan 15 esztendeje, hogy megalakult a termelőszö­vetkezet.. Ebből az alkalom­ból a napokban közgyűlésen emlékeznek meg a tagok a másfél évtizeddel ezelőtt tör­tént alakulásról és az azóta megtett útról. A Kossuth ter­melőszövetkezet 16 alapító tagjának, akik még ma is s gazdaságban dolgoznak em­léklapot adományoz : r z til ség. Csatai Erzsébet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom