Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

Pécs legfiatalabb felsőfokú tanintézete

Beszélgetés dr. Kisbán László igazgatóval

A bírálat múltiából

Amióta az ember kettőig tud számolni és az almafát meg tudja különböztetni a jegesmedvétől — mindent józan vagy kótyagos esze ítélőszéke elé idéz. mindenről véleményt mond. Elég ha Luciferre, minden bírálók ősére hivatkoznak, aki megjegyzései miatt arra kárhoztatott, hogy a glóriát és az angyalszárnyat szarvval és lópatával cserélje fel.

Különösen érdekessé vált a bírálat, amióta az ember a szép jegyében alkot. Az idők folyamán a műalkotó véleményt mondott közönségéről, a közönség meg róla, további variánsokként a műalkotók — úgyszintén a műélvezők — egymást ócsárolták. Á kritika hol simogató volt, mint a tavaszi lágy szellő, hogy dörgedelmes, mint a nyári égihá- ború, hol rátapintott az igazságra, hol célt tévesztett, de mindig létezett, és jó, hogy igy volt.

A bírálat múltjából viszünk terítékre néhány megtörtént esetet, annak bizonyítására, hogy nemcsak napjainkban dívik ez a szokás. Hivatkozunk legelőbb Euripidészre, az ókor kiváló tragédiaszerzőjére. A híres görög drámaíró érteti ahhoz, hogy műveit az avatatlan kritikusoktól megvédje. Egy napon, amikor egyik tragédiáját játszották, a nézők közül többen a színészek felé kiáltottak egyes jelenetek közben, hogy azokat el lehetne hagyni, mert feleslegesek. Euripidész ekkor felállt az emelvényre és így szólt a nézőközönséghez:

— Tragédiámat nem azért írtam, hogy ti tanítsatok engem, hanem azért, hogy ti tanuljatok tőlem.

Ha már a bírálatról van szó, semmiképpen sem mellőzhetjük az ókor egyik „legjózanabb eszét”. Szókratészt. aki arról is híres volt, hogy gya.kran sajátmagát is helyreigazította éspedig ekképpen: — Az, amit most elmondtam, nem a leghelyesebb, azért most még egyszer elmondom,. Egyszer Szókratész előtt valaki széles körű olvasottságával kérkedett. A filozófus egy darabig hallgatta az áradozást. majd így szólt:

— Azok, akik igen salait esznek, rendesen nem a legjobban érzik magukat; azok, akik igen sokat olvasnak, nem mindig a legokosabbak. hanem azok a legbölcsebbek, akik az olvasottakból a legszükségesebbet megtartják.

Az igazság kedvéért elárulhatjuk, hogy a bírálás az ókorban sem járt kellemetlenség nélkül, főleg ha olyasvalakit kellett elmarasztalni, aki kellő hatalommal is rendelkezett. Philoxenosz görög költőt egyszer felkérte Dionüsziosz, Szí. rakuza zsarnoka, hogy mondjon véleményt költeményeiről Philoxenosznak volt bátorsága kijelenteni, hogy a versek nem szépek, sőt a legtöbb közülük rossz. Dionüsziosz ezért haragjában és önteltségében a költőt börtönbe záratta. Philoxenosz barátai felkeresték az uralkodót és kegyelemért könyörögtek, míg végre a zsarnok kiengedte a nagyon őszinte költőt a börtönből. Igen ám, de éppen megkegyelmező, sének napján Dionüsziosz újabb verseket irt. és ezeket is átadta Philoxenosznak és kérte őszinte kritilcáját, a szerinte sokkal jobban sikerült versekről. A költő, miután elolvasta a verseket, a börtönőrhöz fordult és csak annyit mondott:

— Vezess vissza a börtönbe.

Sokáig elidőzhetnénk az ókoriaknál, ha minden bírálót fel akarnánk sorolni, ezért időben kissé eltávozunk tőlük. Megállapodunk példának okáért az angol Swiftnél, a Guli- ver népszerű szerzőjénél, aki éles nyelvével gyakran magára, haragította kortársait. Égy ifjú drámaíró egyszer megkérdezte, hogy mondjon bírálatot színművéről. Amilcor hosszú idő után a fiatalember beállított Swifthez, az iró e szavakkal fogadta: — Fáradtságot vettem magamnak, és elolvastam a darabját. Most sokkal kevesebb lesz a hiba benne, mint eddig. A kezdő szerző hálálkodva, boldogan távozott. Amikor odahaza kitette a kéziratot, rémülten látta, hogy Swift a színdarabot elejétől végig kitörölte.

Minden idők legepésebb embere — így nevezik Vol- taire-t, aki inlcább eltűrte, hogy megbotozzák, száműzzék, börtönbe vessék, semhogy „befogja a száját”. Az irodalom kontárjainak mindig őszintén megmondta a véleményét. Egyszer egy királyi herceg örvendeztette meg egy nagyszabású ódával: „Az utókorhoz!" — ez volt az óda címe, Voltaire mi mást tehetett, elolvasta. — Hogy tetszett? — kérdezte a hercegi költő. Voltaire udvariasan meghajtotta magát, és gúnyosan így szólt: — Csinos, csak attól tartok, hogy nem jut t címzett kezéhez.

Kant német filozófus, aki talán a legtöbbet foglalkozott a józan ész bírálatával, szívesen és gyakran mondott véleményt. Egyszer megkérdezték tőle: — Hogy lehet az, hogy rossz íróból is sokszor jó kritikus lesz? — Az úgy történik

— válaszolta a filozófus — mint a bor átváltozása. A gyenge borból is sokszor a legjobb ecet lesz.

Éleselméjűségéről és zabolátlanságáról volt ismert Heine, a németek halhatatlan poétája. Egyszer egy fűzfapoéta elküldte neki összes verseit elbírálás végett. Nem sokat nyomott a kis csomag, mindössze néhány kilót. Levél is volt gondosan mellékelve hozzá, melyben a lelkes költő ékes rímekben arra kérte a nagyra becsült mestert, hogy olvassa el verseit, mert úgy érzi: egy Heine ajkáról még a dorgálás is lovaggá üti az embert, lehet mondani, nemesi rangra emeli. Heine a verseket ezzel a rövid megjegyzéssel küldte vissza: — Szavaira hivatkozom, ezért tekintse úgy. mintha kineveztem volna önt nagyherceggé!

Jules Janin francia kritikus egy írónőtől regénykéziratot kapott, hogy mondjon róla bírálatot. A kritikus figyelmesen elolvasta a kéziratot, melynek közepén hosszú párbeszéd Piául t meg két szerelmes között egy erdő sűrűjében. Ez or eszmecsere kerek húsz oldalon át tartott. Janin a következőket írta az írónőnek: „Kedves asszonyom! Jöjjön velem egy erdő sűrűjébe! Meg fogja látni, nem lesz szültség olvan hosszadalmas beszélgetésre, hogy megértsük egymást. Üdvözli Janin”.

A hajdani bírálat áradatának útját állja a helyszűke, s mielőtt zárnánk sorainkat, idézzük Moliére-t. A nagy vígjátékíró ezt mondta egy honfitársának, aki mások írásait ócsárolva kritizált, ő maga azonban még nem alkotott semmit: — Önnek borzasztó előnye, hogy még nem csinált semmit, de ezzel nem kell visszaélnie.

Postagalambtó! a szputnyikokig

Az UNESCO jelentése sze- , jelenő napilapoknak együttvé- rint 3-0 milliós egyszeri pél- ve is csupán 25 százaléka tut

II Itäumijofc

SOLYMÁR JÓZSEF: Vigasztalás magamnak

Egy hajdani uradalmi intéző életsorsát, a változott viszonyok között való magára találását ábrázolja az író „merész” eszközökkel. Hiszen ez j az ember fiatal korában afféle botos hajcsár volt, intéző korában pedig megserétezett egy béresgyereket, tehát volt mit tartania a dolgozók hatalmától. Munkájával igyekszik jóvátenni a múltat, mégis kényszermunkára ítélik. Ám az idők változása számára is visszaadja a munka és a boldogulás lehetőségét. Mindezt igen közvetlen formában, érdekfeszítően mondja el az író.

MOCSÁR GABOR: Pirostövű nád

Egy nagyobb lélegzetű kisregény és tizenegy elbeszélés sorakozik a kötetben, valamennyi igen érett, mély emberismeretről és különösen a magyar falu életében való otthonos biztonságról tanúskodó írásmű. Különösen jellegzetes a címadó elbeszélés, melyben egy agyafúrtan ügyeskedő "téesz-elnök pompásan megrajzolt alakját állítja elénk az író bölcs, szemhunyorgató humorral.

Az Eszterék homloka című kisregény szinte játékos formában vet fel súlyos erkölcsi problémákat, s rámutat mai életünk nem egy ellentmondására. Néhány remekbe készült háborús metszet villantja fel a paraszti lélek sajátosságait. A hajdúsági tanyavilág embereit kísérteties testi-lelki pontossággal varázsolja elénk az író elbeszélései javában.

Tadeus Holuj:

A mi világunk vége

Az auschwitzi haláltábort. csodával határos módon túlélt író naplószerű megrendítő érzékletesség- gel eleveníti fel a soha el nem felejthető szörnyűségeket, a tömeggyilkos náci rendszer futószalagszerűen lélektelen, embertelen működését és a mechanikus törvényszerű összeroppanását. Sokan írtak már erről a témáról, mely mégis kimeríthetetlen, mert írástudó szemtanúk, így Holuj is sok újat tud mondani a világtörténelem e szennyes korszakának Kzörnyalakjairól, s áldozatainak magatartásáról. Megtudjuk, hogy a szervezet*- gyilkolás gépezetének fogaskerekei közé hogyan hatoltak bele a szervezett ellenállás finom homokszemcséi, hogyan Tet- ték lehetetlenné működését, s hogyan mentették meg értékes emberéleteket. A lengyel iró különösen élesen állítja reflektorfénybe a lengyel nemzeti erők tragédiáját a varsói felkelés idején.

lésével. Juhász Gézával, a későbbi neves irodalomtörténésszel (már akkor megjelent Babits Miihályról, Móricz Zsig- mondról szóló értékes monográfiája) Debrecen irodalmi életéről: a Válasz-ról vitáztunk, felidézve a Holnap határkövét az új magyar irodalomban.

Szabó Pállal rengeteget barangoltunk a pesti utcákon. A Nemzeti Múzeumnál Arany szobra előtt mindig kalapot emeltem s Szabó Pál ezen mindig meghatódott. Budai kiskocsmákat kerestünk fel. (Kár, hogy akkor már nem élt Krúdy Gyula, csak írásainak hangulatára ismertünk rá és emlékezetére mindenütt megettük a magunk kispör- költjét.

A ,,bentlakókon” kívül itt hozott össze az alkalom Csuka Zoltán költővel, a Láthatár c. folyóirat szerkesztőjével. Ivó Andrics és Iván Can- kar művészetéről ő beszélt először és a délszláv irodalomnak azóta is ő az egyik legfőbb népszerűsítője. Berda József Újpestről gyalogolt be naponta a szigetre. Kenyér, szalonna, hagyma volt a bőség szarujában. Nehéz élet volt az övé, de szabad, mint a madár. A „kövér kacsasültek”, jó borok ábrándjaiban élt állandóan.

AZ I. G. E.-KONGRESSZUS

ELŐADÁSAI mindig délelőtt voltak. Ezek részleteire kevésbé emlékszem. Talán Ködeién yi János beszámolója, Féja Géza előadása, Buday György szegedi ismertetője csengenek vissza bennem. Az előadások nem voltak olyan emlékezetesek, mint az 1932- m balatonfüredi I. G. E-kong- MBSZiísom Kosztolányi Dezső Mres Széchenyit idéző: Lenni •"•ov nem lenni c. előadása. Au Móricz Zsigmond, BujesyPatinája még nincs az új tanintézetnek, sőt a környezete is feldúlt, de már alakul arculata, teljes ütemben folyik a hajdani laktanya átalakítása, hogy e nemes célú intézménynek végleges és modem otthont nyújtson. A tanév néhány nappal ezelőtt kezdődött a Pécsi Felsőfokú Vegy ipari Gépészeti Technikumban, s ez alkalommal felkerestük az intézet igazgatóját, hogy választ kérjünk néhány kérdésre.

— Mióta működik a Felsőfokú Technikum Pécsett?

— A Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum az idei tanévvel a harmadik működési évébe lépett. A tanév befejezésével elsőíztoen bocsátunk ki végzett hallgatókat. Tanintézetünk országos viszonylatban is jelentős, hiszen hasonló csak egy van Esztergomban. Kazincbarcikán is működik ilyen irányú felsőfokú tanintézet, de annak a profilja a műszerezés és az automatizálás, vagyis a vegyipari gépészetnek egy szű- kebb területe. Mindhárom iskola a Nehézipari Minisztérium fennhatósága alatt működik.

— Milyen Iskolai előképzettség szükséges ahhoz, hogy valaki a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban folytathassa tanulmányait, s milyen képzettséget nyújt?

— Előfeltétel a gimnáziumi érettségi vagy másfajta technikumi végzettség. Egyes üzemek kérelmére vagy javaslatára indokolt esetben az igazgató eltekinthet ettől a kétféle iskolai bizonyítványtól, ha a jelentkező a felvételi vizsgát ugyanúgy kiállta, mint a többiek. Az ilyen jelentkezőknek még magyar nyelvből is vizsgát kell tenniük. Megjegyzem, hogy ilyen kérelem az. elmúlt három év alatt még nem fordult elő.

Végzős hallgatóink a jelenlegi elképzelések szerint szak. technikusi oklevelet nyernek sikeres • államvizsgáik letétele után. Ez a kérdés még nincs véglegesen lezárva. 'Nagy tábora van annak a nézetnek is,-Zsilinszky Endre, Kodolányi János élnökliéseire élénken emlékszem. Móricz Zsigmon- dot 1933 tavaszán ismertem meg feleségével: Simonyi Máriával Szombathelyen. Mégha, tódtam szeretetétől, ahogy invitált magukhoz Leányfalura, Móricz Zsigmond pedig ebben az időben eléggé kedvetlen volt. Ezen a nyáron tartották Moszkvában az első írói kongresszust, amelyre a „polgári Európa” írói is meghívást kaptak. (Mint ismeretes minket Nagy Lajos, Illyés Gyula képviseltek és utaztak el a Szovjetunióba. Mindketten beszámoltak útj ükről. Nagy Lajos Zsilinszky lapjában, a Szabadság hasábjain, Illyés Gyula pedig Oroszország c. remek könyvében adott hírt az ottani világról.) Mó- ricz Zsigmoindot bántotta, hogy nem mehetett ki Moszkvába. József Attila sértődéséről is sokat beszéltek a szigeti napok alatt.

Az egész kongresszus (és az I. G. E. munkájának) fáradhatatlan szervezője Kodolányi János volt.

Bajcsy-Zsilinszky Endre, mint az I. G. E. elnöke több alkalommal eljött közénk. Abban az időben .Tarpa népét képviselte az országgyűlésen. Ez az izzó hevüietű politikus akkor már éles ellentétben volt Gömbös Gyuláékíkal.

Még most is látom nagy izgalmát, ahogy a kongresszus befejezésével az írókat próbálta „betömi” az Albrecht királyi herceg által adott vacsorára, amelyet ugyancsak a Palatínus szállóban rendeztek meg. Ezen már — természetesen — nemcsak a vendég- írók vettek részt. Drága Zsilinszky Endre hiába ajánlgat- ta hol, mennyiért lehet estélyi ruhát kölesönvenni, az írók zöme nyári ruhában jelent

hogy a végzett hallgatók „üzemmérnök” címet kapjanak tanulmányaik befejezésével, ugyanúgy, mint a hasonló NDK-beli tanintézetek hallgatói.

— Milyen tapasztalatokat nyújtott az idei felvétel?

— Körülbelül kétszeres jelentkezés volt. az idei tanévre. A tervezett létszámot 3 fővel léptük túl, hetven helyett hetvenhárom hallgató kezdte el tanulmányait. A tapasztalat: nagyon eltérő az egyes középiskolák által felkészített tanulók matematikai és fizikai tudása, bár a tanterv azonos az ország minden középiskolájában.

— Milyen iskolatípusban végzett tanulók vannak előnyben.

— Meglehetősen kétoldalú ez a probléma. A gimnáziumban végzett tanulók előnyben vannak, mert fizikát érettsé- gileg tanulnak, sőt abból érettségi vizsgát is tesznek. A technikumok tanulód csak az első két évben tanulják a fizikát, s mire ide kerülnek a felvételi bizottság elé, már halványabb a tudásuk. Éppen ezért, szükségesnek látom, hogy a technikumok tanulói előre számoljanak . ezzel és magán- szorgalommal frissítsék fel fizika-ismereteiket. Ugyanakkor a technikumok tanulói nagy hasznát veszik későbbiekben a szakmai tárgyaknak, mind az elméleti, mind a gyakorlati órákon.

— Mennyi a tanulmányi idő, milyen tárgyaltból kell államvizsgát tenni a tanulmányaik befejezése után hol helyezkedhetnek el a hallgatók?

— A tanulmányi idő hat félév, A hallgatók a negyedik félév végén szigor-latot tesznek matematikából és mechanikából. A hatodik félév végén vég&zigorlatot kell tenniük a minisztérium által kinevezett állami vizsgabizottság előtt államvizsga formájában marxizmusból, vegyipari gémeg a fogadáson. Vacsora előtt a királyi fenség sorra járta az asztalt. Bajcsy-Zsilinszky mutatta be az írókat. Mindenkihez volt „kedves szava” a hercegnek. Néhány írót ismert, írásaikat is emlegette. De a hangulat azért — dacára a sok simításnak — nehéz volt. Szabó Pál mellett ültem akkor is. S amikor a Habsburg hercegnek bemutatták, Szabó Pál — bizony — az aratást emlegetve, Dózsa György aratásáról szólt, amely még mindig késik. Bajcsy- Zsilinszky Endre örült a legjobban. amikor a vacsora végén az utolsó pohár is elcsengett a virágokkal díszített asztalnál.

S másnap aztán elszéled- tünk. Mindenki visszatért a dolgos hétköznapokba. Végig ballagtam a Duna parton, a kénes lapokról jól ismert „Margitszigeti parkrészlet”-en. Ez a kép egy régi képet idézett nekem: Ady Endrét, aki itt járt egy háborús nyáron, amikor a „véres panorámák” elzárták előle Párást, Svájcot, Rómát s ő betegen. Csinszka oldalán sétált a „Nyulak szigetén”. De ezt már én is csak képen láttam, az egyik háborús képeslap hasábjain. Diák voltam még és ezt a képet láttam legelőször Ady Endréről.

HARMINC ÉV suhant el az idők szelében, s milyen harminc év! Nekem ez az írói kongresszus felejthetetlen emlékeket hozott. Mert felejthetem-e Móricz Zsigmond arany- jánosd sörényét, Bajcsy-Zsilinszky Endre kurucos kiállását, és másokat, akik azóta a magyar Pantheon halottjai, de emberi alakjuk, szavuk a Margitsziget szelíd iái alól szói vissza hozzánk.

Bárdosi Németh János

pék üzemtana és gépek üzem- | tana című szakmai tárgyak- j bői. Az elhelyezkedés általá-1 ban vegyipari üzemekben tör- 1 ténik. A gyárak és vállalatok j részéről máris nagy az érdek-1 lődés. Számos vállalat vezetője keresett fel bennünket, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést kössön a kiszemelt hallgatókkal. így például a Chinoin, az Egyesült; Gyógyszer- és Tápszergyár, a Szászhalombattai Ólajflnomí- ! tó és a Szigetvári Konzervgyár.

— Milyen tanszékek működnek az intézetben?

— Az intézetnek öt tanszé- j ke van: marxizmus, matematika és fizika, általános gépészet, vegyipari gépek és műveletek, valamint a kémia tanszék. Az iskola vezetősége minden esztendőben megszerezte a szükséges szakembereket. Jelenleg elegendő előadó van. ebben a tanévben tizenegy újonnan alkalmazott, főhivatású tanár — vegyész és gépészmérnök — állt szolgalatba tanintézetünknél. Sokan közülük ezt megelőzően is felsőfokú oktatási intézményben tanítottak,

— A gyakorlati oktatás terén még vannak némi nehézségeink, de jelentős segítséget kapunk a társintézetektől és vállalatoktól, akikhez segítségért fordultunk. így például a Budapesti Műszaki Egyetem, a Pécsi Hőerőmű és a Pécsi Sopiana Gépgyártól. Ezek a nehézségek csak addig állnak fenn, míg a mi műhelyünk és laboratóriumunk el nem készül. Erre körülbelül két év múlva számítunk, s ha készen lesz, valóságos kis üzem áll majd a rendelkezésünkre.

— Ugyanitt működik egy középfokú vegyipari gépészeti technikum. Milyen kapcsolatban vannak, a felsőfokú intézménynek az utánpótlást jelenti-e ez a középiskola?

— A két iskola közös igazgatás alatt működik. A középfokú technikumnak külön tanári kara van, de kooperá- lás történik az oktatás frontján, amely rendkívül előnyös a középfokú technikum tanulói számára. A technikum kő. zépkádereket képez, s ezért nem jelent kizárólagos utánpótlást a felsőfokú intézet részére.

— Ml indokolta, hogy a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumot Pécsett alapítsák? Hol

lesz a végleges székhelyük?

— Elsősorban a sürgősség indokolta. A kormány elhatározta a vegyipar nagyarányú fejlesztését, az iparnak viszont szakemberekre van szüksége, mégpedig gyorsan. Az intézet alapítását három évvel ezelőtt júniusban rendelték el, de úgy, hogy szeptemberben már indulnia kell a tanításnak. Pécs felelt meg a legjobban, hiszen itt kaptunk épületeket. Az a megoldás is hozzájárult ehhez, hogy a mi országunk nem nagy, nincsenek távolságok, tehát a j vegyipar üzemei bárhol le- gyenek is, könnyen megközelíthetők.

— Az intézet véglegesen itt marad Pécsett, miénk a Rókus utca teljes frontja, mind a három épületet birtokunkba vettük és megkezdtük az átalakítást. Ha elkészülünk az építkezésekkel, rá sem fognak ismemi a hajdani laktanyára. Csupán az építkezési munká. latokra 25 millió forintot fordítunk, s körülbelül ugyanennyit a gépészeti berendezésekre. Tehát maradunk Pécsett — fejezte be nyilatkozatát dr. Kisbán László.

dányszámú lapok. 400 millió rádióvevő készülék, 130 millió televíziós készülék áll az emberiség rendelkezésére.

A jelentés elmondja, hogy 80 országban 155 hírszolgálati iroda működik. A Föld lakosságának Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában élő mintegy 70 százaléka ennek ellenére alig tájékozott. A világon megjelenő napilapok 38 százalékát az európaiak, 23 százalékát az észak-amerikaiak vásárolják meg. ugyanakkor az ázsiai, afrikai és a latin- amerikai országokba a megél.

A hírközlésben új fejezetet hozott az 1962-es év. az első távközlési műhold felbocsátása. Ennek ellenére továbbra is felhasználják a hírközlésben például a postagalambokat. A Reuter hírügynökség, amely 1850 óta postagalam bokát tartott szolgálatban, jelenleg a Telstar mellett galambokat is felhasznál fényképezőlemez, k és filmek egyszóval kének továbbítására. A salamból- g- ■ sabban kézbesítenek, rr'nt autók, mert őket nem hátráltatja a csúcsforgalom...