Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-24 / 224. szám
•ML SZEPTEMBER 24. IK* *■<•*-- *-+jÍ „fij India“ Mővészegyünes Baranyában Ax „Üj India” Művészegyüttes a világ nagy városaiban aratott sikerei után a magyar közönségnek is bemutatkozott. Szeptember 17-én Budapesten a Madách Színházban szere-1 pei.tek sikerrel, majd országos kőrútra indultak. Szeptember j 24-én Mohácson a Bartók Béla | Művelődési Házban léptek [ színpadra, szeptember 25-én este fél 8 kor pedig Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában szerepelnek. A cigányok helyzete a sásdi járásban > Pardon, mi a hobbyja? Kedden: Bá -itananíüli gyógyszerészankét Pécsen Kedden nagyszabású gyógy- s. vész-ankét lesz Pécsett a r gyei tanács épületében. Barr ...a. Bács-Kiskun. Somogy,, Torna és Zala megye mintegy I százötven gyógyszerészét vár- I iák. Az ankétra három magas j l -’ásó csehszlovák szakem- be- is Pécsre érkezik, közte a sziovák tartományi főgyógyszerész. A cseliszlovák vendégek hazájuk gyógyszerészetiről és gyógyszerellátásáról tartatlak előadást. A sásdi járás lakosságának 5.9 százaléka cigány származású. A velük kapcsolatos feladat nem könnyű, hiszen egyszerre kell megoldani a letelepedésüket. a munkábaállítá- sukat és a kulturális életük biztosítását. 153 csalód él a községek belterületén Községi tanácsaink, párt- és gazdasági szerveink munkájának eredménye, hogy a gály- kutó, hosszúmezői, baranya- jenői, gordisai telepek lakói már kulturáltabb körülmények között élnek, ahol elfogadható lakóházak, megfelelő bútorzat, tisztálkodási eszközök és gazdasági épületek jelzik felemelkedésüket. Sikerült néhány elhanyagolt telep felszámolása például Kárászon, Szászváron, ahol állami házak kiutalásával biztosították a községbe való letelepedésüket. 1963 óta 18 család részére utaltak ki állami házat. Építés útján jutott lakáshoz 9 család. Lakásvétel útján települt a községbe négy család. Jelenleg 153 cigánycsalád él a községek belső területén, az összes cigánycsaládok 28.9 A MAGVAK RADIO P«CSI STÚDIÓJÁNAK ISM. szept. 34-1, csütörtöki műsora A 223A m középhullámon: 17.süt: Szerth-horvát nyelv« műsooi Rádió híradó. Stúdiónk felvételeiből. Közreműködik: Vella Jeftovics és Dusica Merni!.. érdekelni fogja hallgatóinkat: Az olimpiai játékok történetéből. A ..rxalmacij*” Tokálegyflttee énekel. IS.00: .Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben. Jo hangulatban . . A tudomány és technika világából. Kivansághangverseny. 18.3»: Magyar nyelvű műsort Zenéről zenére. Közben: 1. Elmondjuk, hogy . 2. Két portré. 19.2Ó: Dél-d'unántűli híradó 19.38: Zenélő levelezőlap. I9.SÍ: Műsorismertetés, íó.óó: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Az ördög cimborája (este 7 órakor). Bemutató bérlet, MOZI: Rövidítések: szv. — szelesvsáznü, szí. ■* színes. Park: Igen (saw., fé) *. fél T, fél 9). Petőfi: Altona foglyai (szv., fél S, fä 7, fél »). Kossuth: A tengeri macska (szv., fél 5, fél 7. fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Szín, mint élmény, 18. sz. világhír- adó, Válóban csoda, Mostár, Balkán középhegység. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: Oly közel az éghez (S, 7), Mecsekalja): Hattyúdal (szv., 7) . Pécsszabolcs: Ellopták a hangomat (szv., 5., 7). Vasas n.: A szerelem kora (szv.. 7). Istenkút: Akik meghódítják az eget (7). Mohács: Ének az esőben (szí., 6, 8) . Szigetvár: Topáz úr (szv., szí., 3). Siklós: Lerombolt híd (szv., 7). Harkány: Magánélet (szv., szí., 7). százaléka. Mintegy 70 család kért építkezéshez állami támogatást. Ezek egy része már meg is kapta az építési engedélyt és a kölcsönt. Sajnos, egyes községek lakói nem szívesen veszik, ha közelükbe cigány kerül. A férfiak 97 százaléka dolgozik A cigánylakosság munkába- állítása terén is örvendetes a javulás. Jelenleg a munkaképes férfiak 97 százaléka dolgozik, 80.5 százalékának állandó munkahelye van. Az állandó munkaviszonyban lévő férfiak 40.1 százaléka dolgozik az iparban (bánya, építő, közlekedés), 30.7 százaléka erdőgazdaságnál, 14.4 százaléka egyéb munkahelyeken. 7.1 százaléka állami gazdaságoknál. A nők munkába állítása vál tozatlanul probléma. Az elmúlt években a munkaképes nők 68 százaléka nem dolgozott. Jelenleg is mindössze 16 százaléknak van állandó mun kahelye. Itt viszont fennáll az a probléma is, hogy sok a gyerek, és gondozni kell őket. A jövőben ezen a problémán a cigány-napközi otthon létrehozásával kívánunk segíteni. Ilyen jelenleg is van Mágo- cson és Sásd II. kerületében. Egyes telepek túlzsúfoltak, mint Kisvaszar, a környék bűzös, a fertőzési veszély állandóan fenyeget. Bár az egészségügyi osztály rendszeresen látogatja ezeket a telepeket, felvilágosító előadásokat tart, a végleges megoldás azonban csak a telep felszámolása. A gyerekek túlnyomó föbhsége iskolába jár Az elmúlt évhez viszonyítva lényegesen nőtt a cigányszármazású tanulók száma. Az összes tanköteles gyereknek mintegy 8 százaléka cigány. Közülük 7.4 százalék rendszeresen jár iskolába. Ez nagyon I komoly eredmény, hiszen a telepek eléggé szétszórtak. Egyes iskolaigazgatók komoly erőfeszítéséket tesznek, hogy a gyerekek iskolába járhassanak. Baranyajenőn Szűcs Árpád iskolaigazgató javaslatára a tantestület társadalmi munkával utat épített a cigánygyerekek részére. Az általános iskola felső tagozataiba 69 cigányszármazású tanuló jár. A végzettek közül hárman középiskolában tanulnak, további kettő ipari tanuló. A tormási községi tanács dicséretesen ösztöndíjat létesített egy cigányszármazású tanuló részére. A példa másutt is követendő lehetne. Nagymértékben csökkent a mulasztási napok száma. Az elmúlt oktatási évben 31.7 napot hiányoztak, az idén 21-re csökkent a hiányzási átlag. Ebben dicséret illeti pedagógusainkat, akik rendszeresen látogatják a telepeket és a szülőket, elbeszélgetnek velük, s egyes helyeken beválasztották őket a szülői munkaközösségbe. Tanulmányi eredményük 2.5— 3-as átlag. Az elmúlt évben eredményes kísérletet végeztünk a félnőtt cigánylakosság népművelési problémáinak megoldására. Sásdon és Baranyajenőn 12 előadásból álló ismeretterjesztő előadás-sorozatot indítottunk. Az előadásokra rendszeresen eljártak. Az itt szerzett tapasztalatokat az 1964—65. népművelési évadban figyelembe vesszük, így Sásd, Mágocs, Baranyajenő és Szászvár külön népművelés» ügyvezetőt kap. Oldatják a felnőtteket is Az analfabétizmus köztudomásúan cigányok között a leg magasabb. Ezért az 1963—64. évi tanévben igyekeztünk társadalmi mozgalmat indítani az analfabétizmus felszámolásáért. Ennek meg is van az eredménye. 175 hallgatót sikerült alapismereti tanfolyamra beiskolázni. Sajnos, hogy mindössze 40—50 százaléka tett eredményes vizsgát. A legnagyobb probléma az oktatás helyének a megválasztása. Az iskolába nem nagyon szeretnek menni. A telepeken nincs meg a feltétele a tanításnak, ezért most minden erőt mozgósítottunk a csoportos tanításra, a pedagógusokon kívül részt vesznek a tanításban középiskolai tanulók, nyugdíjasok, erdészek, akik vállalták az egyéni oktatást. Szabad József, a sásdi járási pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője. 3. Cella trichora A Tettye-patak vizét 1892- fcén szorították be a város Vízvezetékébe és azóta Pécs vízellátásának szolgálatában áll. Neve a török időkből szármázik, de jelentősége nagy volt már a középkorban, sőt, nyilván a korábbi települések idején ia. Kedvező eséssel folyó vizét a gőzgép alkalmazása előtt jól fel lehetett használni a különböző malmok hajtására. A középkorban állítólag 40 malmot is hajtott a Tettye vize, s a malmokról kapta az Ágoston tér feletti városrész a »Malomszeg” nevet. A török után közvetlenül már csak 15 malmot említenek az idevonatkozó megjegyzések, és az Ágos.ton tértől délre a Sörház és Malom utcák felé elterelt vizet inkább az itt dolgozó tímárok haszna bak. A forrás vizét a malomszegi k. osság minden időben ivó- v iz-gyanánt használta, mert a városi tanács többször intézkedett a forrásvíz tisztántartásáról. A XVIII. század l egén, hogy a mosóasszonyok 1 ózza ne férhessenek, és a k-ttye téren legelő szarvas- V. irhákat tőle távoltartsa, r s város tanácsa elrendelte :i forrásnak vasráccsal való ívitését. A Tettye-patakot ábrázoló e r égibb térképünk a XVIII. század második feléről körülbelül 1780 tájáról való.. Eredetijét a pécsi káptalani levéltár őrzi, másolatában azonban megvan a Pécsi Állami Levéltár Pécs városi Tét-képtárában is. Az 1891-ig készült várostérképek lényegében ugyanúgy ábrázolják, mint az 1780 tájáról származó térképünk, amelynek régisége mellett külön értéke, hogy a «»«lmokat Is külön feltünteti. Hol álltak a tettyei malmok? Az 1780 körül készült térkép a Tettye forrásától az Ágoston térig mindössze kilenc malmot tüntet fel: a puskapormalmot, a papírmalmot, a püspöki, székesegyházi és a szemináriumi kallómalmot, a Teufelspauer nevű egyén malmát, valamint a püspöki, káptalani és szemináriumi őrlőmalmokat. Jellemző a feudáliskori egyház gazdasági hatalmára, hogy a kilenc malom közül ekkor csak kettő nincs egyházi tulajdonban. Feltehető, hogy volt még egy malom a mai Bosnyák közzel szemben, a meder jobb oldalán és három magánmalom az Ágoston térhez közel, a szemináriumi malom alatt. Esetleg még kettőt számba lehet venni a telkek rajza szerint Teufelspauer malma alatt is, úgyhogy a térkép szerint is ki lehet mutatni a török hódoltság utáni idők 15 malmát a Tettye tértől az Ágoston térig. Meg kell említeni, hogy a malmok hajtására nem a meder vizét használták, hanem a malomárokba terelt nagyobb esésű vizet, amely nagyobb erőt jelentett. A patakmederbe csak a vízfelesleg jutott. » A malomárok a tettyei romok délnyugati részénél kezdődött, végighaladt a Gyuri út és Tettye út közötti malomdombon, majd a Tettye utca 45. számú ház alatt és a Gáspár utcánál emelték át a meder fölött a keleti oldalra. Végigvezetett a mai Gáspár utcán és a Majtényi utca végén emelték át a meder felett ismét a nyugati oldalra, míg végül az Ágoston tér északkeleti részén egyesült a patak medrével. A puskapormalom négyzetes alakú épület volt, a térkép szerint négy sarkán bástyaszerű kiképzéssel. Közvetlenül a keleti oldalánál haladt az itt még egy ágon folyó Tettye-patak. Romjaiból is alig látható ma már kb. 10 méteres alapfalmaradvány, a kolostor romjaitól északnyugatra, a kövesút túlsó oldalán. A török uralom idején állami malom volt. 1714-ben felrobbant de falai még sokáig álltak, mert 1843-ban Hüttner János Keresztély, aki a papírmalomnak is akkor tulajdonosa volt, a puskaporma- lom épületét megvette. A Gyuri út és a Tettye út közötti malomdomb legfelső részéin, a malomárok kezdetétől délre, a kolostor romjaitól délnyugatra volt a papírmalom. Épülete kinyúlt a Tettye út széléig. Fundamentumának maradványai a Tettye út szélénél, a domb oldalában ma is felfedezhetők. A papírmalomtől délre, egy lépcsőzettel alacsonyabban, a víz jelentős esése után következett a három kaUómailiom, amelyek posztóverés céljára szolgáltak. Rommaradványaik még jóval kivehetők a domb Tettye úti és Gyuri úti oldalainál. A posztóverö-malmok után valamivel lejjebb helyezkedett el a Teufelspauer magánmalma. A mai Tettye utca 65. számú házzal szemben még ma is láthatók romjai, s « romok között még egy nagy malomkő is fellelhető, részben földdel betakartam A Böck János utcával szemben, a Tettye utca 61. számú háztői keletre, a malmok dombjának legdélibb részén volt a püspöki malom. Romjaiból ma már semmi sem látható. A Mindenszentek temnlomá- val egyiránvban, a Tettve- natak medrének keleti oldalán, a Gáspár. Maitényi és Menyhért utcák találkozásánál, részben a Maitényi utca 38. szám alatti ház telkén volt a káptalani malom. Falait néhány évtizede bontották le. A környéken lakó idősebb emberek még emlékeznek rá. A Mindszent utca irányában a malomárok vizét fából ácsolt csatorna segítségével a meder fölött Ismét a nyugati oldalra emelték át és vize itt hajtotta az 1780 körüli térképünkön legdélebbre feltüntetett szemináriumi malmot, amely a mai kesztyűgyár telkén állott. Ahogy a technika fejlődése során a vízimalmok kimentek a használatból, az idő a romjaikból is alig hagyott valamit, hajtóerejük hordozója, a malomárok pedig egészen betemetődött. A Tettye vizét ma a városi vízvezeték nyeli el. Ha a külső csapadékválto-. zástól függően nem lenne 4000 és 6000 vízbőség közötti ingadozása, már a régi medret is elfelejtettük volna. Csapadékos időben azonban, mint bővizű patak zuhog lefelé sebes folyással a Gyuri út alatt, végig a régi Puturla (mai Szent Vince) utcán, érintve a Márton és Kossuth Lajos utcákat, amíg a külvárosi pályaudvartól keletre aztán elhagyja a várost. I>r. Kopasz Gábor — Hát ezek az ókeresztény sírtemplomok! — ka- ; lauzol Fetter Antal a műhelyében. — Az egyiknek cella trichora, a nagyobbnak pedig cella septichora a neve. Eredetijük valamikor másfélezer évvel ezelőtt épült Pécsett, a mai székesegyház illetve püspöki palota közelében .. . Ma már csak az alapjaik találhatók meg. A két sírtemplom-modell mellett egy még nagyobb építmény áll. Görögös oszlopcsarnoka és szokatlanul nagyméretű, kerek kupolája van. — Ez meg a római Pantheon kicsinyített mása! — folytatja az ötven év körüli magas, csontos férfi. — Ezt is abban az Időben építették, Rómában még ma Lelátható. Hatalmas templom, kupolája nem sokkal kisebb a római Szent Péter templom kupolájánál..; A modellek annyira élet- hűek, hogy nem lehet őket eléggé megcsodálni. Micsoda munka lehet emögött! A két sírtemplom tetején ezer meg ezer hajszálvékony cserepecske van >— a Pantheon körülbelül százezer téglából van összerakva! A téglácskák laposak és élesek, akárcsak az eredeti római minták. Az oszlopsorok márványát gipsz helyettesíti, a korinthusi oszlopfők gazdag faragásait szinte mikroszkopikus hűséggel utá nozza. Amikor azt kérdem tőle, hogy miért választotta ezt a passziót, a gyermekkorára emlékezik. Kőműves apjára, meg arra a klottnad- rágos fiúcskára, aki ebédet hordott neki, és arról ábrándozott, hogy építészmérnök lesz. Arról a naiv gyerekről, aki nem tudta, hogy a kőműves gyerekéből nemigen lehet mérnök, s ha a szakmánál akar maradni, csak apja mesterségét folytathatja tovább. Tizenhárom éves korában már kőművessegéd volt és dolgozott, de régi álmai nem hagyták. Szinte kívülről megtanulta az építészet- történetet, s huszonnégy éves korában megépítette egy gótikus kupola modelljét a tanonciskola számára. Később egy római keresztboltozat került ki a keze alól. — Ebből is csak a kupola érdekelt! — mutat a Pantheonra. — Először csak néhány centiméter falat építettem. arra gondolva, hogy az is elég lesz a kupola alá. Amikor elkészültem vele, úgy találtam, hogy jó lenne még egy kicsit megemelni. mert a kupola magasabbra kerülne, s könnyebben tanulmányozhatnám sajátos építészeti megoldásait. Addig emelgettem, toldoz- gattam, mígnem azon vettem észre magam, hogy a megfelelő magasságnál járok ..; — A felesége mit szólt hozzá? — Ellenezte. Szerinte nem volt semmi értelme. — Mennyi időt ölt a három modellbe? — Több mint tíz évet Átalakítottam egész életrendemet. Hazajöttem a munkából, bekaptam az ebédet átöltöztem, aztán kimentem a Pantheonhoz. Parányi kis téglavetőt csináltam, tízezerszám gyártottam a téglát, kis kemencéeskét építettem az égetéshez, termésköveké faragtam, cserepeket készítet tem — szóval dolgoztán mindennap, este nyolc óráig. Évek múltak el így meg a falazással, a legtöbb időt mégis a Pantheon lépcsője \ rabolta el. Több mint öt ( évembe került. — Az a néhány lépcső- « főik? — nézek a modellre. — ' Igazán egyszerűnek iát- | szik. — Az igaz, csakhogy s Pantheonnak másfélezer év alatt elpusztult a lépcsője. Arra gondoltam, hogy talán meg tudom szerezni az eredeti adatokat, ezért min den elérhető ember segítsé gét igénybe vettem. Bene- detti Tibor, vállalatunk i oh igazgatója Bolognába írt. Petrovics Ede levéltáros pe dig Rómát ostromolta a levelekkel. Még választ sem kaptunk. — Végül hogy szerezte , meg az adatokat? — Egy régi építészeti könyvben bukkantam rá. Mindent átkutattam: a megyei, püspöki, az országos levéltárat, s írtam a Mű szaki Egyetemnek is. Igaz arról jobb nem beszélni mert nagyon kibabráltak velem. A kért segítséget nem adták meg, a filmet viszom amit a Pantheonról fényképeztem, maguknál tartották. ( mi több, visszaírtak, hogy készítsek újabbakat, meri diavetítéshez akarják felhasználni. Készítettem ám, csak nem képeket!..; Fetter Antalnak egyébként nem a Pantheon, hanem a cella trichora a leg kedvesebb modellje. Azt mondja, a Pantheon még áll Rómában, de a cella trichora ritkaság. Minden reggel megnézi a modelleket, anélkül neu megy munkába. Há haza jön, a műhelybe vezet útji s lefúj egy porszemet ró luk. Ha a modelleket látja szép, nyugodt álma vu,. Még nem tudja, mit csira velük, amikor megöregszi i Talán a múzeumnak ad/- mert a Nemzeti Múzeum ." igazgatója kérte tőle. Tsi vei? Ókeresztény sírta!1' - rekonsrtukciója lesz a !;ü vetkező. östehetség Fetter Ant: akiből talán világhírű é tész vált volna, ha sorsa tizedekkel ezelőtt mást alakul. Magyar » Baranya megyei Építőipari Vállalat felvételre !■: - pécsi munkahelyre kőniiivesfkel, férfi és női se^écl.munM o’ I« I|l»ife0«0 Sü t és uzsiíf/ülí Wár-?" ;!íH. Jelentkezni lehet a vállal a 1 <v kaüs>\ -.-írk: RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM
