Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

fUAPiÓ 5 SZEPTEMBER t Új Zrínyi-kiállítás várja vasárnap a szigetvára látogatókat Jön a cirkusz I ven olvasható pontos fordí- | tás. Néhány festmény is gazda- ! gítja a kiállítás anyagát. 3zé- i kely Bertalan hatalmas fest­ményének hu másolata Zrínyi kirohanásáról és a Zrínyi le­vágott fejéről készült festmény a kiállítás két értéltes darabja. Az 19t>6-os évfordulón a dzsámit is berendezik kiállí­tási anyaggal, s a mohame­dán templomot körülölelő fo­lyosón is kiállítás lesz. Már most is igen nagy élményt jelent azonban a dzsámi tö­rök és arab felírásaival, a török templomépítészetre jel­lemző sajátosságok bemutatá­sával. A Zrínyi kiállítás bizonyára sok hasznos ismeretet nyújt látogatóinak, s jól szolgálja történelmi hagyományaink ápolását, s emlékezetes él­ményt jelent a Baranyai Va­sárnapok keretében sorrake- rülő Zrínyi ünnepség részt­vevőinek. A HATSÓ KAPUN mentünk be, elől annyi a gyerek, hogy lehetetlen bejutni a Mohácson vendégszereplő Lengyel Nagy­cirkuszhoz. A kocsik csende­sek,. a lakók a városban feka- téznek. a Duna parton sétál­nak. vagy a kocsikban s?iesz- táznak. Aleksander Sild )'.v. niczy direktort is alig tud­tuk előkeríteni. Szimpatikus fiatalember. 35 éves és egyál­talán nem cirkuszigazgató­típus. Nem is az. jogásznak készül, most is vizsgák után nevezték ki a Lengyel Nagy- cjrtusz igazgatójának. Ked- ATÍHfc ..munkaköre” az esztrád. De — mint mondotta. — nem a diri a fontos, hanem a műsor. Ezt a programot már sokféle nemzet könnyű műfajt irányító szakemberei megte­kintették. Svédország lekötötte a műsort, az USA csupán a magyar turnét engedélyezte. Tőlünk hazautaznak. rövid pihenő és azután New Yorkba repülnek. — ön is? — Nem. én Varsóban mara­dok, a Trolle Rodin cirkuszt kalauzolom odahaza. A műsor a „XX lat’’ — Húsz év — címet viseli, vagyis a Rendezés alatt a kiállítás egyik terme. A Janus Pannonius Múzeum , rendezésében nyílik meg va­sárnap. Szigetvárott az állan­dó jellegű Zrínyi kiállítás. Az országban szétszórtan ta­lálható Zrínyi emlékanyagot / a várban együtt láthatja a múzeumlátogató közönség, hi­szen a kiállítás a Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Mú- . xeum. az Országos Széchenyi ., Könyvtár. és az Országos Le- » véliár sokoldalú támogatásá­val született meg dr. Papp László nyugdíjas múzeumigaz­gató és Kováts Valéria rende­zésében. Bár az 1966-os év­fordulóra a kiállított anyag még jelentősen bővül, máris rendkívül gazdag, értékes és kerék egésznek tekinthető: |td,,,a.jfár .építésének és ' ostr'opagna^, kérdésére, s gaz­dái? aríyágot állít ki a szi­getvári ostrom külföldi vissz- ;. hangjából. A kiállítás tárgyi anyagban . igen gazdag. Bemutatja a ko- '* rabéli magyar fegyvereket és a török ostromanyagból is iöbb szép dargbot állít r ki. z . ^aígs során , előkerüli használati eszközök és szer- ) számók úgyanc'sak' bemuta- *, fásra' kerülnek. Munkatörfé- riéti szempontból rendkívül jelentősek, a vár építésénél használt, a maiaknál valami­vel kisebb, egyenesvonalú, tömör kerekű talicskák. Az I iszapos , föld majdnem teljes i épségben őrizte meg e ritka­ságokat, konzerválásuk mégis j több hónapot vett igénybe, s 1 a különleges eszközök és el- járások egész sorának alkal- ' mazása volt szükséges ahhoz, hogy a régi munkaeszközök az érdeklődő közönség elé ke- I rülhessenek. Színessé teszi a kiállítást a rendkívül gazdag metszet* j anyag, amely hű képet ad a , várról és az ostromról. Ki- j emelkedik közülük Zrínyi Pé­ter lovasképe. A kiállítás j egyik legszebb darabja, Dselálzade Musztafa színes! .miniatűréja, amely a török hódoltság kezdetéről ad igen érdekes képet. ' A legmodernebb szerox el­járással készült okmánymáso­latok felelevenítik a vár tör­ténetét. A kiállításon látható j a szigetvári hős, Zrínyi Mik­lós végrendelete. Egy ötven strófás Tinódi históriás ének kezdősoraiból megállapíthat­juk, - hogy' Buda életéről ké- ■szült história» ének. is Sziget­várott született. Az ..okmány­anyagot hozzáférhetővé teszi a I közönség számára a mái nyél­SZÍNHÁZ I Aföi A MAGVAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. szept. 2-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: IÍ.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — össze­ül Li tás. Vidám népdalok. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene AMIGA-lemezekről. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: Nyári mérleg. — Riport műsor. 19.30: Dél-dunántúli híradó. 19.45: A MÁV pécsi fúvószenekara játszik, vezényel: Ball János. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nines előadás. Tájszínház: Nebánesvfrág (este féi 8 órakor). Nagyharsány. , f MOZI: Rövidítések: szv..“ szélesvásznú, szí. = színes. Park (terem és kert): Tékozló szív (szv., fél 5. fél 7, fél 9). Csak 18 éven felülieknek! Utolsó elő­adás jó idő esetén a kertben. Kossuth: Hol a tábornok? (fél 3, fél 7. fél 9). : Kossuth Híradó: Magyar híradó, IlégetöfébBék. IS. viiaghifad'd: Szökellö lábak, suhanó szárnyak. Mennyel, történet, «4/5. sporthír- adó, Akiknek szurkolni fogunk. (Előadások délelőtt 10-től délután 2 óráig folytatólagosan). - < . Fekete Gyémánt: Vigyázat fel­találó (szv., 6). Építők: Nincs töb­bé válás (5, 7). Mecsekalja: 2x2 néha ä (szi., 7). Mohács: Párduc I., II. (szi.. szv.. 4, 8, dupla hely­ár). Pécsvárad: A rendőrségen történt (szv., 8). Siklós: Kálóján cár (szi., fél 9). Szigetvár: Lányok tavasza (szi., szv., 8). Harkány: Epekedő szerlemes (szv., 7). Be remend: Három testőr (szv., szí., 8). Boly: Most és halálom óráján szv., 8). Sellye Hogyan lettem vezérigazgató? (szv., 8). Mágocs: Férjék (8). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi Tános dt II. ' Telefon: 15-32, 15-»; 17 óra után: 88-11 Belpolitikai rovat: 3i-SS. Kiadja: a Balánya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: P.ées. Hunyadi út 11 Telefon: • 15-32, 15-S3, 80-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u, 10. sz 'Fetelős vezető: Mellé* Rezső. Terjeszt] a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok- n/á éta kézbesítőknél. Előfizet« sl • dfj- 1 hórwrprn 1*.— fT Indexszám: 25 054. sége óta a ducatushoz tartozó Bihar határán .tűnnek fel, ma­gában Bihar-ban Somogy hely­név. az erdélyi Torda megyé­ben Ajtonytól délre Koppány helynév (1288.), Alsó-Fehérben pedig 1285-ben Kupán (Kop­pány)' helynév jő elő „Somogy telek” (1288) közvetlen szom- ‘ sz.cdságában. , Az, hogy a Pataj környéki, központi Árpád-nemzetségi . szállásföldön Koppány helynév ■ tűnik fel, mely Fajszon, Tas- konyon, Décsén túl, Istvánon . irmen esik, valószínűsíti, hogy XoPP.ány, Fájsz és Taksony után, Gyécsével egyidőben, de .István előtt foglalt szállást ma­gának. . . Somogybán északon, közel a Balatonhoz fekszik Somogyvár, . mely a néphagyomány szerint Kupa vára, északkeleten fek­szik Koppány is. A két gene­rációval' korábban élő Fájsz dél,ebbve szállásol, míg az ő atyja, Juta(s) még délebbre. Az ükunoka, unoka, fiú után Ár­pádnak, az atyának kell kö­vetkeznie, mégpedig arányos . szállástávolságok alapján, kb. valahol-a Kapos forrásvidékén. Nem csalatkozunk! Hetes ha­tárában, délen Pat(a) puszta személynevet találunk, mely a középkorban falu település, a Kapos forrásfejénél pedig Kor­pád (Kiskorpád) helynév jő elő. 1324-ben még „Kurpad”, azaz Hür-Pad — Uiir-Pad, feje­delmi méltóságnévvel kapcsolt személynév. Ügy hát ez a Pata csak Árpád lehetett! A döbbe­netes az, hogy kissé keletebb­re. Mérő (Mére) határéban Ka- . .locsa. helynevek jönnek elő, ugyanitt a középkorban a Ka­lacsa család birtokos, az el­pusztult „Kalocsa-falva” tájé­kán. Helyi kutatók hiányában- nem lelem a Kara helynevet, térképeken nem tűnik elő, de, hogy itt íeküdt valahol, az nem vitás, mert Csánki D. sze­rint Kis-Kara possessio 1446- ban Bárd, Szomajom és Műére között fekszik. Íme: Kara — Pata — Korpád — Kalocsa. A veszprémi „Pat vására” sorsa nyomán, mely később Pap-vására, a kolozsd Papfal­va nyomán, mely népi em­lékekben Pat-falva, a hortobá­gyi Pap-egyháza nyomán, meiy mellett „Pat halom” tűnik fel, nyugodtan feltételezhetjük, hogy a „Pat” puszta szomszéd­ságában Somogybán feltűnő Pap-Sára is eredetileg Pat-- Sára. Pat(a)-tól nyugatra Sárd helynév tűnik fel, akárcsak Kolozsban Patfalvátöl nyugatra. Láthatjuk, hogy a „Sár” elne­vezés ismétjjnily szorosan ösz- szefügg atíJJ^rpád nemzetség településeivel. A folyó neveket igen jel­lemzőnek tartjuk legkorábbi szállásföldjeinkre. Kolozsban feltűnik a Kapus, de a Kor- pád-nál forrásozó somogyi fo­lyót is első oklevelünk Kapus­nak nevezi! Persze szeretnék ezeket a bizonyítékokat törté­nelmünk több százados épüle­tének „védelmében” lerázni magunkról, hisz „ml bizonyít­ja, hogy ezek az írásokban aránylag többnyire későn fel­tűnő helynevek már a honfog­lalás idején is éltek?” De álljunk meg! Az írásbe-, liség kora előttről nem marad­hatott fenn írásunk! Másrészt, Itt Sctnogyban pedig ez: fäiil Járd 8234 Hetes »92 BodOn Ví.’i ■ Jcitcí 1184 ató O 1248 Papsarc MW-HoS E0SOMO6Y Orct) ©RJ2 • Topűair _ fctűakab O W»I . .«H Jaj' • „ fxi i(ecet JitBíiydet fonalas Kapus »92 * Kovácsi 8532 L •YN&lavi fiatal Lennel Népköztársaság fiatal artistáinak friss, modern műsorát hozták hozzánk. Har­minchárom artista és három technikai dolgozó, de ők sem csak az egyes műsorszámok előkészítésével foglalkoznak. Most is a gyűrűn forgott az egyik, szeretne jövőre már va­lamelyik számban fellépni, mint artista. ö képviseli a „mo2igó” utánpótlást. A műsort nem láthattam, de a szereplőket — igen. Az udvaron jött át Sitkiewicz, aki' a kupolaugrással kápráz­tatja el a közönséget. Aleksan­der megsúgta: Már kétszer el­tört a lába, a keze, már azt hitték, soha nem léphet fel a i porondon. A zömök, csupa-1 izom fiatalember mégis, min­den este tapsot arat. Szeré­nyen kezet nyújt és feljajdu­lok. — Pardon —• mondja — és: segít szétszedni az ujjaimat Fogása, mint a harapófogóé, ha nyugodtan áll, beszélget, akkor is táncolnak izmai a karján, a mellén. Sietve búcsúzaink — mellőz­ve a kézfogást. Alex egy ket­rechez vezet Itt lakik Asz, a hároméves hímoroszlán-humo- risfa. Ahogy meglát, felemeli sörényét és élbődül, hogy szét­rebbennek a gyerekek. Bár le­het, hogy csak ásított unal­mában. Ugyanis egyedül van idehaza. A gazdája — Blasek — valahol a városban éppen kenyeret vásárol vacsorára. Ha hazajön, ide fekszik a ket­rec mellé a függőágyra. Ilyen­kor Asik nagyon nyugodt Szereti a gazdit, aki néha pó­rázom végigvezeti egy-egy vá­rosban és akkor ijedten elfut­nak tőlük az emberek. Pedig Asik nem is veszedelmes ra­gadozó. Naponta nyolc—tíz kiló. húst bevág együltőhely- ben és esténként — a rivalda­fényben — bokszol, játszik BlasekkaL A MEDVÉK szokás szerint izgatottan járnak fel s alá a ketrecben. Az ő produkciójuk a motorozás és a botkszolás. Perzova idomítja őket. Most a lakókocsiban poharakat mo­sogat. majd nagytakarítás kö­vetkezik, padlómosással, por­törléssel. Ez is hozzátartozik az artista szakmához. — Nagyot ütnek a medvék? — ök tudják, én még — hála isteninek — nem tapasz­taltam. Sok az idomított állat a mű­sorban. Alex hamarjában Ösz- szeszámolta: tizenöt állatot láthat a közönség, koztuk oroszlánt, tigrist, medvét, göm­bölyűre hízott, fényesre pucolt lovakat. — Milyen a műsor? Erre a kérdésre nem Alek­sander Sandowniczy direktor válaszolt, hanem Andrássy Mártonné gazdasági titkár, aki elsősorban a jegyeken keresz­tül nézi a Lengyel Nagycir­kusz műsorát Minden este t^lt ház — mondja — n£&$^Jfcjó műsorral leptek meg bennün­ket a fiatalok. Vidám és bátor minden egyes számuk. Nem lehet különbséget tenni, vagy kiemelni egyet sem. Nívós, el­ragadtató valamennyi. A je­gyek nagy része minden elő­adás előtt már elővételben el­kel. És egy meghökkentő ada­tot is mond: augusztus 20-ra már teljesítették az éves ter­vet — bevételből. Érthető, hiszen a 2200 sze­mélyes sátor alatt mindig zsú­folásig megtelt nézőtér előtt lépnek fel már tietek óta, Orosházától Mohácsig — végig az Alföld déli szegélyén, a vá­rosokban és nagyközségekben. — Mi a siker titka? Aleksander hosszan gondol­koMk a válaszon, s amit mond igen megalapozott: a siker tit­ka a bátorság Nemcsak a po­rondon, hanem az új műsor­számok betanulásánál. Bátran nyúlnak fiatal artistáink az újhoz, és arra törekednek, hogy nyújtsanak is valamit: a közönségnek, A Lengyel Nagy­cirkusz artistáinak legtöbbje dolgozó ember volt. Mit értek ez alatt? Egy példa: Risard Bruski néhány éve még tech­nikus volt, aztán elkezdte a zsonglőrösködésit, ma egyik legjob artistánk. Különben az itt fellépő gárda az első, ame­lyik Lengyelországban elvé­gezte az ötéves artista akadé­miát. Nálunk tavaly jöttek ki a hazai akadémia első végzett hallgatói. Bizonyára tőlük s sokat várhatunk — éppen a lengyel példa alapján. JÖN A CIRKUSZ! Ma este már nálunk vendégszerepei­nek egészen szeptember 7-ig. Azután Dunaújváros, majd a Fővárosi Nagysirkusz követ­kezik és azután — New York. Gáldonyi Béli Gondolkozzunk! A helyne- Iád alakíthatja ki maga körül! vek ilyen egybevágó rendjét s ez a nagycsalád az Árpádok csak azonos nyelvű, azonos ha- nagy családja, annak egyik gyományú, azonos kultúrájú, ága! azonos leszármazásé nagycsa- Dr. Zsolt Zslgmond FIGYELEM! Az új KRESZ szerint a ls©ré&p-s»F©]k«st' megváltozott méretű névtáblával kell felszerelni. Ujméretű névtábla a szaküzletekben vásárolható! mihelyt oklevelünk van, a ahol az Árpádtól leszármazó helynevek rendje készen áll Koppány is feltűnik ducatusa előttünk! Kolozs környékén, idején, a helynevek rendje ez:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom