Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
' WM, AVOrSZTÜS w. IVAPIÓ" 9 Siklós, 1964., hétköznap. Matematikus felfogás szerint a képletet így kell felállítani: Siklós = Tenkes + vár. A Tenkes kapitánya, Örsi Ferenc és a Magyar Televízió rnűve, a várat pedig (az ország legnagyobb épségben maradt vára, „ősét”, a Serena- castrumot még a rómaiak építették), kevés túlzással a turisták baranyai Mekkájának lehetne nevezni. Az ember, bármelyik égtáj felől is közeledik Siklóshoz, a várat veszi észre először, ahogy tömören, vaskosan, mint egy emlékmű emelkedik ki a teknő szerű völgyből. Kapuján az év első hét hónapjában több mint kilencven ezer látogató lépett be a várba, és az idei rekordforgalom: már teljesen biztos. Itt, a kínzókamrákon, a freskókon meg a képtáron kívül esetleg; a „várkapitány” irodájában egy XIX. századi „csodalakatra'’ bukkanhat a turista, amit eddig csak nagyon kevesen tudtak kinyitni, pedig — bosszantóan egys.zerű. Kétezer látogató egyetlen nap A várkapitány természetesen nem Tenkes, hanem tiszteletbeli alapon: Fazekas Isi- vár, a vár gondnoka. Hálálkodó jellegű képeslapokat mutat, meg a vendégkönyv szokásos, bejegyzéseit, a refrén mindig ugyanaz: „Sok szeretettel gondolunk vissza ...” A Tenkes vetítése óta ugrásszerűen megnőtt a siklósi vár forgalma, jönnek a turisták autóbusszal, vonattal, kerékpáron, személykocsival, a múlt vasárnap több mint kétezer (!) látogató fordult meg a várban, iskolásgyerekek meg felnőttek. Szinte kivétel nélkül mindenki arra kiváncsi, hogy hol mászott fel Tenkes kapitány a vár falára, hogy hol omlott be Buga Jakabék mögött a titkos alagút, hol volt ez. meg az, és mindez — amel lett, hogy egy kissé elgondolkoztató és az idegenforgalom látványosságainak reális megítélésére int, pillanatnyilag veszélyes is, mert közben állandóan folyik a vár helyreállítása, hol egy cserép hullik le a tetőről, hol az állványok állják útját a turistának, de a turisták szívósak, és megszállottan keresik a rejtelmeket, felnvitják az aknákat, mindenhová bemásznak, mindenütt kincseket keresnek. — Az emberek sajnos nagyon fegyelmezetlenek. Állandó rettegésben vagyunk, hogy mikor kell a mentőket hívni — panaszkodik a várkapitány. — Volt már baleset? — Eddig nem. Ez mindenesetre megnyugtató. Az is megnyugtató, természetesen más szempontból, hogv — ha lassan és körülményesen is, de egymásután szer vezik meg a turisták kényeimét szolgáló „apróságokat”, ■min1 oéldául a vetítőszobát, ahol felsősorban rossz idő ese- fén) majd vetítettképes eiőadá sokat rendezhetnek a várról, sőt: szó van arról, hogy kapnak a Tenkes kapitányából egv teljes kópiát — vagv a többnyelvű vártörténeti tábla — vagv például az aj tón vitásra működő kápolnazene. kora- be1'’ hangszereken. rejtett ha^ "szórókkal, ezek mind a közeljövő várújdonságai, de ezek a kétségtelenül kellemes meglepetések se feledtetik el a siklósi vár lényegesebb ide- .aenfo’'0almi problémáit, például azt. hogy a kispénzű turista számára az étkezés, enyhén szólva problematikus, vagv azt. hogv vár turistaszállójában csak emeletes ágyak vannak, külföldi csopor tokát itt éjszakára nem lehet elhelyezni. A legsürgősebb feladat A siklósiak nem kevés öngúnnyal azt mondják, hogy az idegien a várban kezdi Siklós felfedezését, és nagyjából ott is fejezi be, én viszont nem lennék a helyükben ennyire szigorú, sőt: azt a bizonyos matematikai képletet a következőképpen folytatnám: Siklós = Tenkes + vár -f- kitűnő, az országban szinte egye düláíló éghajlati viszonyokkal rendelkezik, a korai zöldfélék meg a szőlő termesztésében ez beláthatatlan jelentőségeket je lent 4- a községek számát tekintve az ország legnagyobb járásának a székhelye + a húszéves távlati fejlesztési terv szerint a jelenleg is közös tanáccsal rendelkező Siklós, Harkány, Gyűd és Tero- hegy, húsz—huszonkétezer összlakossal várossá alakul. A tanács vezetői, mint Nagy Elek tanácselnök, Toroké Miklós elnökhelyettes és mások is, természetesen óvatosan fogalmaznak. — Ehhez le kell győznünk a vizet, ez a legsürgősebb feladat — mondja Nagv Elek. és átnyújt egy tucat fényképet, nézzem meg. A képek a legutóbbi felhő- szakadás után készültek, szürkék, ridegek és embertelenek. A Szabadság és a Rákóczi utcán folyószerűen zúdul végig az iszapos víz. jön a hegyről, hozza a termőföldet, az emberek kissé szédülten a falakhoz húzódnak, a szituáció elég gé ijesztő, a víz „mélysége” helyenként órákon át elérte a hetvenöt centit. További ada tok: a víz tizenkét házat öntött el, körülbelül ezerötszáz köbméter iszapot hordott le a a közterületre, volt olyan lakás, ahol az ágyak a viz színén lebegitek, és az ár elvonulása után tizenöt cent's iszapréteg borította a padlót. — Minden évben kétszer- háromszor „lerohan” bennünket a csapadékvíz — mondja a községi tanácselnök, és egy térképet terít az íróasztalára. — Ez a Keleti-öv csatorna terve. Az elnevezés egy kissé nagy vonalúnak tűnik, de ettől függetlenül nyolcszáz ház épségéről, lakóinak biztonságáról' van szó. Közegészségügyről, meg azokról a kórokról, amiket a lezúduló csapadékvíz a termőföldben okoz, meg az erőfeszítésekről — a lakosság, a helyi és a járási, illetve a megyei vezetők erőfeszítéseiről, hogy Siklóson meg lehessen teremteni a városias élet- feltételeket, hogy az idegenek ne fejezzék be Siklós felfedezését a várban, ahol elkezdték. Ez a hétkilométeres csatorna a továbbiak szempontjából stratégiai feladat. Az Attila és a Petőfi utcától a vasútvonal északi oldalán halad majd a 9. számú őrházig, ott a csatornát át kell vezetni a közút és a vasútvonal alatt-, térképét, egy ideig töpreng, megfontolt ember. — A közútiaknak két, a MÁV-nak pedig egy csatorna áteresztőt kellene építtetni az országút, ilietve a vasúti pálya alatt. Egyelőre hallani sem akarnak róla. Azt mondják: őket nem zavarja a csapadékvíz. jüvcre megkezdik a csaiornázast A rideg, embertelenül szürke fényképek még előttem vannak az asztalon, nem tudom : az illetékesek képviselői vajon látták-e már ezeket a felvételeket, egyáltalán: tudnak-e arról, hogy a csapadékvíz mellett Siklósnak van egy másik, a városias fejlődés szempontjából alapvető „vízproblémája”: a csatornázás? Többlépcsős, 15 ezer folyómé- terés, 13 millió forintos munka, aminek az első lépcsőjét a tervek szerint már a jövő évben elkezdik építeni. A tervek. Nagy Elek megint az asztalfiókba nyúl, összesítő ki- mutatásoücat meg rajzokat mutat, ezeket is nézzem meg, ritkán lehet látni ilyen szép, pedáns tanulmánytervet, és írjam meg: Csere István és Rinczler Gyula mérnökök munkája. — A második lépcső befejezése után már merészebben gondolunk arra, hogy Siklós várossá fejlődik. A terv lényege: egyrészt gravitációs úton, másrészt átemelő segítségével vezetik el a szennyvizet. Ha a község vezetőinek van „titkos naplómellett se tud segíteni) egy kissé szimbóluma is a siklósi korszerűtlenségeknek. — Meg az iskola — mondja Farkas Tivadar, a járási párt- bizottság munkatársa. — Jöjjön, megmutatom, hogy miiyen Körülmények között foil ik az iskolai oktatás. Kell a 16 tantermes iskola A kanyarban iévo központi iskolát jelenleg tatarozzák belül, festékes vödrök, téglatörmelék meg asztalos szerszámok között közlekedünk, » ha a pillanatnyi kép iwkább egy háborús jelenetre emlékez tét is, nem nehéz megállapítani, hogy a központi iskola a siklósi korszerűtlenségek köze tartozik. Néhány jellegzetesebb adat: 968 tanuló, 26 csoportban, plusz mintegy 156 ipari tanuló, meg hatvan felnőtt tanuló. Az iskola tulajdonképpen öt helyen működik, tizennyolc tanterem van, negyven fős osztályok és harmincöt négyzetméteres osztály területek, reggeltől estig teljes műszak, ami elsősorban az alsósokat sújtja, télen este, hidegben, hóban, sötétben baktatnak haza, ugyanis a felsősök jelentős része vidékről jár be, az autóbuszok ebéd- után indulnak haza, tehát a részükre nem lehet délután: tanítást szervezni. Az oktatás- nevelés színvonala az ilyen körülmények ellenére is jó. £■ ha figyelembe vesszük, hogy a diáklétszám évente általában egy osztállyal, azaz negy- ven-ötven fővel emelkedik. Utcaszélességben zúdul le a víz a Szabadság út és a Dózsa György út kereszteződésénél. és az állami gazdaság területén át, a Basa-dűlőnél torkollik a Lanka-csatornába Látszólag minden egyszerű: a terveket a községfejlesztési alapból megcsináltatták, a csatorna két és fél millióba kerül, a lakosság, főleg az érdekelt utcákban százezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott föl, az építkezés szorgalmazására egy bizottságot is alakítottak, Vagyis a Keleti-öv csatorna Siklós közügyé, de ez a közügy a MÁV és a közúti illetékesek képviselőinek közömbös elzárkózása miatt pillanatnyilag veszély ben forog. A tanácselnök összehajtja a juk” (azt hiszem, minden vezetőnek van valami hasonló, notesz vagy csak egyszerűen álmodozások formájában), akkor ebben a naplóban a csatornahálózat második lépcsőjének elkészülte után ilyenele lehetnek: közegészségügy, vendéglátóipar, közvilágítás, nyilvános WC, új üzemek, mint a kenyérgyár, az új cementgyár, a kesztyűgyár bővítése, ötszáz új lakás, kisebb telepek fejlesztése, idegenforgalom, meg egy korszerű piac, mert a jelenlegi (amit szegény tanácselnök állandóan „szemmel tarthat”, hiszen csak ki keli nézni az irodája ablakán, de egyelőre a legjobb indulat Siklós központja, háttérben a várral. azt hiszem nem indokolatlan a siklósiak kérése: az új, tizenhat tantermes iskola. — Akkor korszerűen helyezhetnénk él a gyerekeket, és felszabadulna néhány helyiség is, szakkörnek, klubnak... — mondják reménykedve. A siklósi teremhiány több, mint korszerűtlen. Például: a községben huszonnégy KISZ- szervezet van, és nincs egyetlen helyiségük, ahol összejöhetnének, illetve: most kaptak a főutcán egy 4x6 méteres termet, vagy inkább szobát, most berendezik, száznyolcvan sportoló fiatal klubja lesz itt, ha kissé szűkösen is. A járási művelődési háznak több mint húsz szakköre van, de jelenleg, objektív okok miatt kiszorultak a művelődési házból. — Működnek ezek a szakkörök? — Biztos. — Hol? — Azt pillanatnyilag nem lehet pontosan tudni — kapom a választ és a reménytelen vállmozdulatot. Hogy Siklós újból város legyen Régen telt meg ennyire a jegyzetfüzetem, s ha jól meggondolom; egyelőre csak bizakodásokról meg erőfeszítésekről van szó: Keleti-öv csatorna, iskola, csatornarendszer a szennyvíz elvezetésére, új piac, új középületek, utcakialakítások, parkok, meg egy községgazdálkodási vállalat, ami a szó szoros értelmében megszabadítaná a tanács vezetőit az ingatlankezelés, a köztisztaság, a kertészet, a kerítésépítés, a homok- és kőbányászat, valamint az útépítés közvetlen, mindennapi irányításától. Ezek az apró-cseprő feladatok kíméletlenül lekötik a vezetők idejét és energiáját, egy nagyobb eső után a tanácselnök szobája nagyjából egy forgalmas vasúti váróteremhez hasonlít, és mindez: a szoros t. A „várkapitány” rejtélyes lakatja. telemben vett tanácsi munka rovására megy. Általában jól működnek az állandó bizottságok, jó a tanács és a lakosság kapcsolata, de a vezetőknek többet kellene törődni a konkrét irányítással, úgyis mondhatnám: „a lakossági munkával”, de ez jelenleg lehetetlen, amíg az Építésügyi Minisztérium illetékesei különböző akadályokat gördítenek a községgazdálkodási vállalat létrehozása elé. A történeti kutatások szerint Siklós — még a múlt században is — mezőváros volt. azután visszafejlődött, és volt egy időszak, amikor ez a visz- szafejlődés szisztematikussá vált. 1957 óta alapvető változások történtek Siklóson. Ezek a változások — ha az ember a belső vonatkozásokat keresi, eléggé bonvolultak, mert az emberek belső, érzelmi rétesében Siklós tulajdonképpen ma is város, kisvárosias szokásaitól az éjjel kettőig nyitvatartó bárig, a történelmi büszkeségektől a konkrét társadalmi erőfeszítésekig. Hogy Siklós megint város legyen, add5 a több mint göröngyös az út. de a tapasztalatok szerint tehet a lakosságra számítani, a tanácsnak olyan aktívái vannak, mint György Gyula. Balogh József meg Kasza Ferenc. Az összetétel, is városias: hatvan százalék az iparban dolgozik, húsz a mezőgazdaságban. A várossá fejlődés korszerű koncepciókat és akciőképes vezetést kíván, ennek jegyében hamarosan létrehozzák a községi pártbizottságot. Siklósnak több mint háromszáz kommunistája van. de a párt- szervezet jelenleg kissé a nvug díjasok klubjához hasonlít, s mint mindenütt, itt is a kommunistákra várnak a legfontosabb feladatok. — Sokat várunk a községi pártbizottság tevékenységétől — mondja Bors László, a járási pártbizottság osztályvezetője. Szűkszavú és a kelleténél látszólag tömörebb válasz ez a kérdéseimre, de Siklóson nem kedvelik a fölösleges szóvirágokat. és ehhez hozzá kell szokni. Bizakodnak, de egyszerűen és következetesen és a gyakorlatban a célszerű megoldásokra törekednek. A turista számára jelenleg még a várban kezdődik Siklós felfedezése. és ott. is fejeződik be. Egy ideig még így lesz. Meg!télszerez5i!ik a félekszám Ami azt illeti, lehettem volna lelkesebb Is, hiszen lakótelepekről, új üzemekről, köz- intézményekről, a lélekszám megkétszereződéséről van szó, 'ehát általában lelkesítő dolgokról, de inkább arra ügyeltem, hogy ne széoítgessek, nincs erre szükségük a siklósiaknak. Lehetséges, hogv sokkal nehezebb és körülményesebb lesz ez a várossá- alakulás. mint az pillanatnyilag látszik, de véleményem szerint, abban a bizonyos matematikai tételben előbb- utóbb felcserélődnek a tagok, körülbelül ígv: Siklós = város -f- ipari központ + mezőgazdasági központ 4- 5de- genforsalmi és kulturális központ -f- vár egy mman- Hkus érdekesség: a Tenkes kapitánya. , Thiery Árpád ’’cp: Erb János 1 1
