Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

Bemutatjuk

ÜJ KÖNYVEK

21 mai szovjet novella

A

\RCK.EP

szetesen érzelmi kapcsolatot is jelent. Pécsett főleg prózát játszom majd. de a zene is közel áll hozzám, hiszen közvetlenül zenés színházból jöttem. Szeretek több hangszeren

KJ

míwészeit

Mai témáik színvonalas gyűjteményét nyújtja át ezzel a kötettel olvasóinak a Magvető Könyvkiadó. Huszonegy szovjet író 21 novellája nyújt hiteles és vonzó képet a mai szovjet életről, azokról a kérdésekről, amelyek ma e hatalmas ország lakóit érdeklik. Ez a mű tehát kettős feladatot tölt be. Egyrészt megmutatja a társadalmi környezetet, a társadalmi légkört, amely az egyéneket formálja, másrészt megmutatja az embert, mint ennek a társadalomnak meg- testesi tőjét.

Nyugodtan mondhattuk: ez . az összeállítás valójában a I mai szovjet élet tükre, hiszel I a benne szereplő novellák az I SZKP XX kongresszusa utáni j időszakban születtek: a leg- ! korábbi írás 1956 nyarán je- I lent meg. a legújabb pedig 1963 októberében került az olvasók kezébe orosz nyelven.

Még egy fontos momentumra hívnánk fel a figyelmet. Nem tartalmaz a kötet olyan írást, amely akár önállóan, akár más összeállításban magyar nyelven már megjelent. Ez természetesen bizonyos hátránnyal is jár, mert hiszen olyan írók nagyhatású, forró sikert aratott művei nem kaptak helyet, mint Solohov: Emberi sors-a. Szolzsenyicin: Iván Gyenisov egy napja. De ha helyes irodalompolitikái igény, s tegyük hozzá: olvasói ip'.ny is. hogy új alkotásokat adjunk magyar nyelven a hazai olvasótábor kezébe, akkor csak helyeselni lehet a válogatás mód. szerét.

Az ismert nevek. Karake- vics. Antonov. Kazakov mellett n^ilvan a magyar olvasó- közönség a jövőben kedvenc szerzői között fogja számon- tartani az ebben a kötetben bemutatkozó szovjet íróiét, mint. egv naevmiotú öc gnzdag irodalom méltó képviselőit.

A novellák, akár a taksán, akár a rakétalahoratór:nTn’~"n. vagy a szibériai kohóváresba.n zajlik is le a cselekménve, szórakoztató, lebilincselő olvasmányt nyújtanak, s e°'"H- tal azt is megmutatják- milyen naev=zerű lehető«- tárt a XX. kongresszus az egész szovjet nép elé.

Bolgár István

Jorge semprün: A nagy utazás

rizáló képességem van. Örömmel és szorongással várom szeptember 24-ét, az első beitt a „Mária főhadnagy”-ban kaptam. CVikii Tóbiást alakítom, ami az operettirodalom legjobb táncoskomikus szerepe. Természetesen szeretnék majd prózát is játszani, hiszen a főiskolán prózai osztályban végeztem, csak Egerben próbálkoztam meg a táncoskomikus szerepkörével. Egyébként annak is nagyon

a ^f)( ('si Qtemzeti Színház

„A színészek talán a legboldogabb emberek... Minden évben újra kezdhetik az életüket.. . Üj szezon, új szerepek, sokszor új színház... A színész egyszer ligeti csavargó. máskor főpap, vagy egyenesen király... A szerepében él. örökké lényeges konfliktusok között, megbízható, esztétikailag meghatározott színvonalon ...” — Ilyenekre gondol az újságíró, amikor a sze- zor kezdés zűrzavarából igyekszik „kihalászni” a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött új művészeket, rendezőt, karmestert, színészt, balett-tán- cosjt. ami nem is olyan egyszerű. mivel a próbáik a legkülönbözőbb helyeken folynak. s aki nem próbál, az lakás után szaladgál, kijelentkezik. bejelentkezik, kérdőíveket tölt ki, és tájékozódik, ameny- nyire lehet. Így aztán nem is csoda, hogy a színház új rendezőjével a Nádor kávéházban sikerül beszélni. Náday Pállal a- színészklubban, Izsóf Vilmossal a színház titkárságán, Mendelényi Vilmossal az öltözőben, Kari Máriával a balett teremben, Tóth Máriával próba közben a zongora mellett, és lehetne még sorolni a változatos színhelyeket.

A színház új művészeiről elég nehéz beszélni, mert mindössze annyit tudunk róluk, hogy tehetségesek, meg- b'zhatóan, sokan kiemelkedően dolgoztak előző színházi otthonukban is, Pécsre optimizmussal, %r>k reménnyel és

várakozással érkeztek.

LÉNER PÉTER rendező a budapesti Nemzeti Színházból szerződött Pécsre. Hogy miért,- milyen elképzelésekkel érkezett városunkba, ezt már maga Léner Péter mondja el;

— Meghívott a pécsi színház . .. Olyan feladatokat ígértek, amelyek alapján érdemesnek tartottam otthagyni a budapesti Nemzei Színházat. Azt tudtam, hogy Pécsett a társulat jó, a feladatok is jók, így érdemes munkához látni. — A próbák jó légkörben kezdődtek és folytatódtak. Első rendezésem G. B. Shaw „Az ördög cimborája”. Eddigi rendezői gyakorlatomban az volt a célom, hogy az író gondolatát fejezzem ki, megkeresem, miért írta, mi a gondolati lényege. Shawnál ezt jól lehet folytatni. Jelszónk lehet: „világosan. okosan, szellemesen. Egyébként nem szeretem azt a fajta rendezőt, aki a közönség és az író közé áll. Az előadás akkor jó, ha a rendező eltűnik, a színészben fejezi ki magát, és nem másban. A színészekkel nagyon szeretek foglalkozni, segíteni a lényeg megértését, kifejezését. Ennyit tudok mondani, és talán még annyit, hogy Pécset, a várost is szeretem, mert hangulatos, kultúrált és múltja van. Életemnek az a szakasza, amit itt töltök el, biztosan termékeny lesz.

NÁDAY PÁL színművész az utóbbi években a budapesti Petőfi Színházban szerepelt. Pécsre szinte hazajött.

— Ebben az évben ünneplem 25 éves színészi jubileumomat. A 25 évből 14 évet Pécsett játszottam. Ez terméDöbbenetes erejű írás Semp- run kitűnő könyve: A nagy utazás. Lélekbemarkoló minden sora.

A francia ellenállási mozgalomban résztvevő spanyolt sokszáz társával együtt Buchen waldba deportálják a Francia- országot megszálló nácik. Négy nap és öt éjszaka drámai történetét örökíti meg a regény, vagy inkább lélektani napló, a realistákra emlékeztető fölényes szerkesztéssel és stilá- ris biztonsággal. A főhős szóm* szádjával, egy semuri fiúval beszélget a csigalassúsággal vánszorgó deportáló vonat vagonjában a mellettük haladó tájról, s közben visszaemlékezik előző életének apró történeteire. Aztán hirtelen előre- ugrik és már a táborban eltöltött iszonyatos két esztendő eseményeivel is megismertet minket. Az egyik pillanatban a párizsi Gestapó-börtön cellájában vergődik az undokan- önző rabtársa mellett, az üres levest kanalazva, míg Ramu l- let csirkecombot zabái, a másik pedig lengyelországi zsidók vonatáról szól, amelynek' utasai csonttá fagytak, mint a „kibuggyant láva a vulkán lábánál”.

Dokumentál minden mondata: a sok szörnyű emlékezetű mozzanat közül a szovjet t’=zt felakasztását, a Tábor udvarán visszamaradó ,négv méter magas mezítelen hulla-heka- tombát, a krematórium borzalmas fényeit, a szeren'-íótten lengyel zsidó gyermekek ha- lélbahajszolását. Megragadó a kétszázoldalas remekműben; hogv az író sohasem nyúl különleges módszerekhez: hangig mindig, a legizzóbb vérfor-oló jelenetek leírásakor is hűvösen tázeyilprTns. Az^nT evűgö- zi- le olvasóiét, amit leír!

Hunyady József

játszani. Első szerepemet Shakespeare „111. Richárd” című drámájában kaptam. Örömmel látok munkához — mondta Náday Pál,

KARL MÁRIA balettművész az Állami Operaházból szerződött Pécsre. Budapesten kisebb szólókat táncolt, és állandó tagja volt a karnak. Pécshez a korszerű színházi elképzelések vonzották. Kari Mária így fogalmazta meg indítékait:

— Szerettem volna már korábban a pécsi baletthez kerülni, de ez a vágyam csak most realizálódott. Nagy várakozással tekintek a szezon elé, és meggyőződésem, hogy a pécsi modern balettegyüttesben otthonra találok. Szeretem az együttes szellemét, s annak nagyon örülök, hogy néhány nap alatt sikerült bemutató napját. Imádom a pályámat — mondta a fiatal színművész.

MENDELÉNYI VILMOS

prózista és tánckomikus 1962- ben végezte a főiskolát, a kötelező két évi gyakorlatot Egerben folytatta. Pécstől rengeteget vár:

— Ügy vagyok, mint az orvosok. Az ötéves tanulás után gyakorló éieket dolgoznak át, hogy szakorvosok legyenek. Én is túl vagyok a gyakorló éveken... Számomra Pécs volt a legnagyobb lehetőség. Itt talán sikerül megvalósítanom, amit Egerben még nem sikerült: Jó szerepeket jól eljátszani, jó kollégákkal és jó rendezésben. Első szerepemet

örülök, hogy végre egy igazi színházban léphetek fel. Egerben egy rossz templomban játszottunk, amit átalakítottak erre a célra, mert az új színház még nem készült el. Így ez a pécsi színházszerű színház nekem élmény.

Mendelényi Vilmos már javában próbál, s a színház valamennyi tagja. Optimizmusuk, munkakedvük néhány hét alatt előadásokban realizálódik. Érdeklődve várjuk az eredményt.

Bertha Bulcsu

Á2

illeszkednem az együttesbe. Az „Etűdök kékben” egyik közeli vidéki előadásán már én is színpadra lépek.

különben is egy kissé a nők kora, erre ezernyi a bizonyíték. Kérdés persze, hogy az arckép mint képzőművészeti probléma, létezik-e ma. Számomra mindenesetre igen, és úgy érzem, ha a megoldást megközelítem, többé-kevésbé egész festészetem útja kirajzolódik.

Lássuk a gyakorlatot.

Tizenkét rajz. „Vízparti formák” lehetne a sorozat címe. Benne egyetlen arckép, , a többi fej az állvány körül más, külön kép, olaj. Ez a női fej azonban a sorozatba illeszkedik. Különböző helyekre rakosgatva a rajzok közé, figve- lem, hogv együtt szól-e velük.

Elemeiben azonos a többi képpel. Az arcon és a homlokra hulló hajtincsek közt a hullámmozgás és fénviáték vibrál, a haj — kissé oldalról nézve — lankás. dombos téiat idéz. De elsősorban a mai nő érzelmi, gondolati és társadalmi lényegét láttatja. N>=m az a típus, mint Picasso ..Vasaló nő”-je, vagy Szinnvei „Lilaruhás nő”-je vagy Manet ..Olympia”-ja. Az sincs az arcára írva, hogy egyetemista, kalauznő, agronómuslánv. segédmunkás. kubai miliciVa vagy űrrepülő-e, hiszen mindegyik lehet.

— Tehát túl a felületi hasonlóságon, az arckép máj típus lényén elsősorban. És hn az. akkor benne szükséokő-.. pen meafonalmazóm emberi lényét is — moo-ó-ó. val. lelkivilágával, nov/tni1--. dásmódiával, érdeklődésiből, az emberekhez való kavrsnin- l&val. egyszóval világlátásával együtt.

EZT A TÍPUST a festőnek természetesen sokáig kell keresnie, míg megtalália. 'rah- bek közt ezért is jár-kel a világban. És itt már nem modellről van szó. hanem munkatársról. akinek a kén megszületésében ugyanakkora szerepe van. mint a festőnek nem néhány óra alatt fö-tó-ő lefestés osuDán, hanem hr--- szú, n°héz küzdelem a műért. így lesz a kén igaz, és egyben a festő arcképe is.

Weidinger Vilmos

IZSÓF VILMOS most fejezte be a főiskolát. A színházi munka azonban nem ismeretlen előtte, mert főiskolai évei előtt két évig dolgozott a győri színháznál.

— Eleinte Kecskemétre akartam menni, de aztán hallottam, hogy két hasonló zsánerű színész mint én, már odaszerződött. Idő közben hallottam, hogy a pécsi színház felfigyelt rám, s örömmel jöttem Pécsre. Pécsett a sz’nház fellendülőben van, ilyen helyen öröm dolgozni. Első szerepemet „Az ördög cimborájá”-ban kaptam, Richárd figuráját alakítom. Párhuzamosan a „III. Ri- chárd”-ban is kaptam egy epizód szerepet, amiben a Nemzeti Színházban Rajz János volt emlékezetes. Valószínűleg ki fikarja próbálni a színház,, hogy milyen karakteMINT EGY cella — ez az első benyomás Lantos Ferenc alagsori műterméről. A külvilágot nem érzékeled itt, fél óra múltán azt sem tudod, hogy tél van vagy nyár, és ha fyj a szél, azt is csak onnan, hogy a vaksi ablakon megrebben a pokróc.

Aztán mintha hirtelen szőlőhegyen lennél: a szemközti fal mozaikterv-adta illúziója elragad. Viszonylag elvont szerkezetek, reális formák. Két nő és három férfi idézi fel a szüretet, a bort és talán kissé a szerelmet is, öten. egy telj.es

világot, amely valóságos és költői is egyben, komoly és frissen üde, egyszóval szép. A mozaik mellett, a falon elszórva pontos tanulmány-rajzok, a mozaik alakjainak sajátos kézmozdulatai és a képből fehéren villódzó nőnek a feje. Ráismerni a mozaikon is a keleties, mediterrán vonásaira. /

Lantos Ferenc kirakja a többi képét is az állványra, köréje, a fal mentén, mindenhová. A cella szinte átváltódik, betölti az „adott világ varázsa”.

Optimista világ ez. A megszerkesztett harmóniáé.

A városé, a tájé, az emberé. Szóval alig kifejezhető.

... Az alkonyi Balaton még visszacsillantja a forró nappal fényeit. Az óriás telihold álmos, kék színekbe olvad a fölsejlő nádas és sötét Badacsony között. Vörös színben fekete formák. Valaki azt mondta előtte, ez Szlgliget. Lantos többször volt ott, utána egyszer önarcképbe kezdett, olyanba, amely azonban nem hasonlít rá, de azonos vele, amelyre azt mondhatja, én vagyok. Ott Szigligeten vannak ilyen kúpos hegyek és völgyek hintázó ritmusokkal. A kép olyan, mint egy ikon.

Továbbsiklik a szem, és egyik-másik képnél zavartan rebben, mert nem szokványos, nem megszokott a látvány. Ezek a képek közvetlenül inkább a szemnek szólnak, szug- gesztív, gondolatébresztő szín- és formaviláguk révén. De ehhez nem elég egy pillantás, nézni kell őket. Lantos színei és formái olyanok, amilyeneket a természet és társadalom ezrével nrodukál. de itt szub- jekt'v kisugárzással emberi jelentést tartalmaznák, érzésből és gondolatból szőtt élmé- nve'.- lecsapódásai és kivetítő- dései.

Megközelíteni, beléjük hatolni, azonosulni ezekkel a képekkel, vagvis megérteni, hasonló élményvilággal lehet csak igazán. MáskénD raion- gani vagy elítélni lehet őket, ami szintén azt jelzi, hogy nem hatástalanok. A művész ugvanis — kezdve a barlang- rajzok alkotójától — hatni akar.

Az arcképekkel, a női és férfi fejekkel Lantos Ferenc többet akar. Idézem:

— Egy kort vizuálisan elsősorban a nők jellemeznek. Mint Monn Lisa a reneszánsz fogalmát is jelenti, ugyanúgy kellene kifejezni a mát is az arcképpel. A huszadik század

A

t

I