Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

1984. AUGUSZTUS 19. ßlAPLÖ 3 Viszontlátásra! Pécsnek van olyan kincse, ami más városnak nincs. Tud török romantikát adni, van­nak római kori emlékei és olyan új városrészei, ame­lyekre méltán kíváncsiak az dégenek, akik között egyre őbb a visszatérő vendég. Közős történelmi múlt Érdekes dologra hívták fel i figyelmet a TELGÁRT, csehszlovák hajó tisztjei: mi­nt nem kutatják fel nálunk *s miért nem ápolják a ba­ráti népekkel közös történel- ni emlékeket? ők azt tanul- ák történelem óráikon, hogy colt egy cseh-magyar király, iki Mohács környékén vesz­ette életét. Hol van IT. La­os síremléke, hol van a hely, ihol meghalt? Nagy neveze- essége lehetne Baranyának a mohácsi csatamező is, az ide- 'enforgalom javára ezt is ki .•ellene használni. Persze kegy 'elvhez illő komolysággal. Tu- lomásul kellene vennünk azt s. hogy Szigetvár nemcsak a n agyar, hanem a horvátok ’ősiességének példaképe is. Ta így fogjuk fel. a Jugosz- ávia felől érkező turisztika gvik célállomásává tehetjük Szigetvárt. Sok külföldi autós hiányolta pár. hogy nem kapott Bara- ivában olyan programot, nelyen rövid idő alatt is so­rát láthatott volna a me­lyéből és láthatott volna min- lent, amit érdemes megnézni. Irt a proeramot. a városról ‘s megyéről készült összes le- •orellóval már a határon kel- ene megkapnia minden kül- öldi turistának; Igaz, hogy ényegesen emelkednék az ide- enforgalmi hivatalok propa- ianda költsége, de ez sok- zorosan megtérülne a növek- ő turista forgalomban. Matrőxlclub Mohácson A mohácsiak gyakran lát­tatnak ácsorgó fiatalasszo- lyokat a Duna-parton, és ez i külföldieknek sem kerüli 1 a figyelmét. Az asszonyok ajókra és a hajókkal érkező érieikre várnak, néha két moon, két éjszakán kérész­ül. Nincs sehol Mohácson lyan hely, ahol éjszakára myhűzód hatnának kivéve ter- nAszetesen a szállodát, de a tz'vnvtalan érkezés, és az azon -t’i továbbindulás miatt nem -.’-mes szobát bérelni. Ha iiel-naopal nyitvatartó váró- lenne az állomás kör- ’•évén megoldhatná a hajós- -'«cZcrpií efféle gondiát. Leg- 1 ;vi-, olvan naev szükség vol- n p7-onban Mohácson egy --’■■árklnhra js ahol a ki- várakozó hajók „nem- lesénvsége néhány :—1" órát tölthetne. Az érkező idegenek han- lulatát, megyénkről, sőt egész lazánkról alkotott vélemé­Komlói Állami Építőipari Vállalat Komló, szállás- falu tamilőintézetébe azon­nal» belépésre felvesz ÉPÜLETBÁDOGOS, ÜVEGES, KŐMŰVES. és ÉPÜLETBURKOLÓ TANULÓT. Szállást biztosítunk. nyét döntően befolyásolják az első benyomások, de felejt­hetetlenek a későbbiek is. Az idegenvezetők résen vannak bár, mégsem akadályozhatják meg a külföldieket abban, hogy megnézzék mondjuk a Széchenyi téri nyilvános WC-t, vagy odaálljanak a megálló­hoz egy Misinára menő autó­buszra várva. Ha a Széchenyi téri WC-t szégyellnünk kell, röstellkedjünk egy kicsit a Mecsekre irányuló autóbusz­forgalom miatt is. Az órán­kénti egy járat a Dömör- kapuhoz és a napi három já­rat a Misinára kevés! Romantika Sokan kíváncsiak lennének a székesegyház előtti víz­lépcső színes világítására. Egy darabig ez is idegenfor­galmi nevezetesség volt, most mégis nélkülözzük. A vízlép­cső vize ugyanis becsurgott a Borforgalmi Vállalat pincéibe. Az első természetes intézke­dés az volt, hogy gondos­kodtak a lépcső víztelenítésé­ről. De azóta nem törfént semmi! Ugyancsak hiányol­ják az idegen turisták, a vá­ros nevezetesebb épületeinek, ezek közül is leginkább a dómnak és a minaretnek a megvilágítását. Egyszer már szó volt róla, nem valósult meg. Baranyának és Pécsnek ép­pen romantikája miatt van­nak különösen kedvelt szál­lóhelyei is. Ilyen többek kö­zött a fehérkuti turistaház. melynek szobáit akár Pesten is kibérelhetik a vendégek. Ez az előzékenység dicsére­tes lenne, ha a Turistaházakat Kezelő Vállalat közölné azt is vendégeivel, hogyan jut­hatnak el Pécsről Fehérkutra. A pécsi Idegenforgalmi Hiva­talban — bár erre nem ille­tékes hely, joggal méltatlan- kodnak az „átejtett” emberek. Legutóbb egy román turista reklamált, mert nem akart 70 forintot taxira költeni és nem akart olyan helyen lakni, ahonnan jármű híján csak gyalog közelítheti meg a vá­rost. Végülis kétszeres árat fizetett pécsi tartózkodásáért, mert az előre kifizetett fehér­kuti szállásról lemondott és Pécsett bérelt a fizető ven­dégszolgálattól szobát. Az is előfordult már, hogy a Tu­ristaházakat Kezelő Vállalat olyan iskolás csoportoknak ad ta ki a fehérkuti turistaházat, mely éjszaka érkezett a pécsi állomásra, s így csak a rend­őrség járműveivel juthattak el szálláshelyükre. Legfőbb ta­nulság ebből: a közlekedési eszközök (elsősorban autóbusz- járat!!!) hiányában az idege­nek inkább lemondanak arról a romantikáról, melyet a fe­hérkuti turistaház nyújtani tud. Azonkívül a Turistahá­zakat Kezelő Vállalatnak nincs joga ahhoz, hogy rossz hírét keltse vendéglátásunk­nak, melynek kifogástalan­ságáért Pécsett és a megyé­ben oly sokat dolgoznak! A vendég szemével Talán hasznos lenne min­denki számára akit illet, ha időnként megpróbálna a ven­dég szemével nézni, a turista agyával gondolkodni, hogy könnyebben felismerje azokat a hibákat, amelyek megszün­tetéséhez nagyon sokszor nem is pénz kell, hanem szív, lel­kesedés és jóindulat. S minél jobban állunk az idegenfor­galommal, minél jobban érzik magukat nálunk a vendégek, annál többen térnek majd vissza és köszönnek el tőlünk újra meg újra viszontlátás­sal; Harsány! Márta Augusztus 20-án megnyílik a szigetvári mozi Az elmúlt héten megtörtént a Szigetváron újonnan épült Zrínyi filmszínház műszaki át­vétele. Azóta a kisebb szere­lési és javítási munkákat is elvégezték. így augusztus 20- án sor kerülhet az ünnepélyes megnyitóra. A szigetvári községi tanács, Szigetvár dolgozói, a Baranya megyei Tanács és a Moziüze- mi Vállalat összefogásával épített filmszínház avatásán Palkó Sándor elvtárs mond ünnepi beszédet s adja át az új mozit üzemeltetésre a Ba­ranya megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatójának. Űj lakóházak a Doktor Sándor utcában ,-s, • U.j lakásokat építenek a Doktor Sándor és a Petői: utcr s ir­kán, a gyógyszertár szomszédságában. A földszintes om 1 ló házak helyére most emeletes, modern lakóházak kerülnek. Pártmunka négy negyedben Uj helyzetet teremtett a Mecseki Szénbányászati Tröszt szabolcsbányai pártszervezetei­nek tevékenységében a szako­sított üzemrészek kialakítása és a négynegyed-es munka­szervezés bevezetése. A párt- szervezet vezetői helyesen Úgy gondolták, hogy a párt­munkának idomulnia kell az üzemszervezéshez, hiszen ered menyesen csak így tudják segíteni a termelő mimikát a bánya kommunistái. Több mint egy éve átszervezték a pártszervezet munkáját, s most már a tröszt többi üzemének partvezetői sorra felkeresik őket, hogy átvegyék tapasz­talataikat. Erről beszélgettünk Győző Jenő pártbizottsági titkárral. Alkalmazkodtak a munkaszervezéshez Minit elmondotta, a több mint háromszázhatvan párt­tag és tagjelölt néhány év­vel ezelőtt még egy nagy pártszervezetet alakított a bányákerülefben. Igaz, hogy három alapszervezetet hoztak létre, de a munkájukat ösz- szefogó csúcsvezetőség nem sok lehetőséggel rendelkezett, az irányítás, a határozathoza­tali terén. Valamilyen „pos­tás” szerepet töltött be az alapszervezetek között. A „könyökvédős" ember Könyökvédős embert keres­tem Mohácson, egy „igazi” öreg városházi tisztviselőt. A választás Leovits Jánosra esett. Közel negyven éve van szolgálatban, sokat tud mesél­ni. De a várt könyökvédős em­ber helyett egy jófogású férfit ismertem meg, Leovits János pénzügyi főelőadót, minden négy évtizeddel ez­előtti MTC-meecs népszerű hátvédjét. Könyökvédőt tehát nem ta­láltam. poros tintatartót sem. Helyette Leovits János bácsi segítségével új oldaláról ke­rült reflektorfénybe a „tiszt­viselő”, az „ügyfél”, a „hiva­tali eljárás”. Régen úgy hívták a Leovits Jánosokat, hogy „nadrágos ember”. — Ma mi nevezhetnénk így az ügyfeleket! — mondja —. A fizikai dolgozó, márpedig a legtöbb ügyfél ilyen, a mun­kájához rossz ruhát használ­hat, s meg tudja kímélni az elegáns öltönyét. Mit? Nekünk a munkaidő alatt is „vasalt nadrágban” illik járni, ígyhát hamarább elkopik. A fizetés, a jövedelem meg ma már na­gyon egy szinten van! Szóval, az ügyfélnek vasaltabb nad­rágjai vannak! Az idősebb generáció mesé­li, hogy — különösen kisvá­rosban és falun — sokan alig mertek belépni a hivatalba, s odabent is legfeljebb a szék szélére ültek, ha egyáltalán bátorkodtak leülni. — Ma már nagyon bátrak, magabiztosak az ügyfelek. Sőt, ha várni kel, türelmet­lenek, sürgetnek is néha ben­nünket. Az egyjogúságnak jó propagandája volt, — nevet Leovits János — ezt minden­ki hamar megtanulta. Sok tisztviselő, régen, „sült parasztnak" nevezte egy-egy falusi ügyfelét. Leovits János szerint ezt ma már nemcsak politikai szempontból nem le­het megtenni. — A felek egyre intelligen­sebbek. Nemcsak azért, mert mindinkább gyarapodik a ta­nult emberek száma. Akinek nincs kellő iskolai végzettsé­ge, az is tájékozódik minden­ről. Még olvasni sem kel!, ott a rádió, a televízió, s min­denről tudomást szerez. Ke­vesebbet kell magyarázni, jobban és gyorsabban megér­tik, mit ír elő a jogszabály. De kellő szervezéssel csökkent az ügyfélforgalom is. Mióta az adóügyekben bevezettük az úgynevezett csekkrendszert, sokkal kevesebbet kell bejár­ni a hivatalba. Az adóköteles ember csak kitölti a csekket és feladja postán a pénzt. Sőt, ha mégis bejön az adóügyi csoporthoz, akkor — bár ez nem kötelességünk — kitölt­jük neki a csekket s azzal sem kell vesződnie. — Régen a sok módosabb ügyfél lenézte a tisztviselőket, „havibéres államszolgának” tartotta őket. Van-e még, aki azzal kérkedik, hogy jobban él, mint a „könyökvédősök”? — Lehet hogy van, de kit érdekel. Most sokkal arányo­sabbak a jövedelmek, nincs olyan ordítóan nagy anyagi ellentét. Persze, aki pálinká­ra, állandó halvacsorákra köl­ti a fizetését, az az ügyfél ví- gabban van, mint mi. De ben­nünket sem kell félteni. Az­előtt is megvoltak az úgy­nevezett díjnokbálak, meg most is az ismerkedési vagy családi estek, de mindegy mi­nek hívjuk, fő. hogy ha kell és valaki kedveli, van ok az ivásra. Azért elárulja, hogy a két fiát szakmunkásnak adta. Az égjük nem akart leérettségiz­ni sem, s motortekercselő és villanyszerelő szakmája van. A másik érettségi után fel­ment Pestre, szerszámlakatos­nak. A Csepeli Autógyárban a prototípusokat készíti. — Jó szakma mind a kettő, nem is adtam volna őket tisztviselőnek! Leovits Jánosnak erre a ki­jelentésére most „politizálni” kellene és bizonyítani az ő szavával is, azt a tételt, hogy egyre inkább eltűnik a kü­lönbség a szellemi és a fizikai munka között. Ezt azonban úgyis igazolja az élet, az el­tűnt könyökvédőivel, és a sza­porodó halvacsoráival, amire tisztviselő és ügyfél „rá na­gyokat gondol”. F. D. — Mikor jött létre Szabolcs- bányán a pártbizottság? — A Mecseki Szénbányásza­ti Tröszt pártbizottságának megalakulásával párhuzamo­san határozatot hoztak arra, hogy a bányakerületben köz­benső pártbizottságot kell lét­rehozni. így alakult meg a 25 tagú bányakerületi párt­bizottság, s az operatív mun­ka irányítására a 9 tagú vég­rehajtó bizottság. A pártbi­zottsághoz négy alapszervezet tartozik, amelynek szen>ezése megfelel az üzem gazdasági felépítésének. Létrehoztuk az István aknai szenes és a Bé­ke aknai szenes, az előkészí­tő üzemi és a napszinti alap­szervezeteket. Most készítjük elő az új követelmények fi­gyelembevételével a szállítási alapszervezet megalakítását, amelyik több mint negyven kommunistát tömörít majd magában. Valamennyi párt- alapszervezet megtalálhatta az üzemszervezésből kifolyólag azt a gazdasági partneriét, amelyikkel együttműködve, komoly eredményeket érhet el a termelő m,unka segítésében és vartirányításában. A négynegyedes munka- szervezés bevezetése megkö­vetelte. hogy a pártszerveze­teik életét, a kommunisták összefogását még gondosab­ban szervezzék meg. Figye­lembe vették, hogy mikor dotaoznak a párttagok- és tagjelöltek, ennek megfele­lően kellett őket párt.csopor­tokba osztaná, a rendezvénye­ket beiktatni, sőt még az üzemiből induló autóbuszok menetrendiéről sem volt sza­bad megfeledkezniük, ha ered- ménves teagyűltéseiket. aktívá­kat akartak összehívni. Megélénkít a noW tevékenység Ma már túli vannak a kez­deti nehézségeken. Elmondhat­ják, hogy a pártmunka át­szervezése nem okozott za­vart, sőt élénlkebbé tette a pártéletet, több lehetőségiét adott a pártcsoportok, alap­szervezeteik öntevékeny mun­kájának kialakítására. — Mindez látszólagos „ap­róságok” eredménye — jegy­zi meg Győző elvtáirs. — Az alapszervezetek Síén öttagú vezetőség áll. ök háromheten­ként tartanak vezetőségi ülést, az időpontot úgy választják KÉNYELEM ki* \ 'Jüt ki, hogy figyelembe veszik melyik műszakban dolgozik a legtöbb vezetőségi tag, s hoz­zájuk alkalmazkodnak. Ha szükséges, a titkár gondosko­dik arról, hogy egy-egy fő műszákcseréjének ne legyén akadálya. Hasonló a helyzet a pártbizottsági va,y a végre­hajtó bizottsági ülés esetében is. Az alap szervezetek tag­gyűléseit minden esetben hét­főn tartják. Ekkor a párttagok a munkaszüneti nap után ki­pihenten jönnek dolgozni az első műszakba, mindenütt a pártonkivüliek cserélnek ve­lük. Eddig ez még egyetlen esetben sem okozott zavart. Hasonlóan a hétfői napokon rendezik meg a pártoktatást is. Ekkor a délutános mű­szakban dolgozók kivételével mindenki részt tud venni a foglalkozásokon. Ök a kö­vetkező héten vesznek részt a pártoktatásban. hiszen minden anyag feldolgozását két hé­ten keresztül végzik. A Dártcsonortok a munka­helyeken alakultak meg. \ bányakerületben huszonöt oártcsoport tevéken vked ik. Egy-egy műszakban három­négy tagja van a pártcsomft- nak. Az azonos munkahelye­ken dolgozó kommunisták ré­szére minden héten egy al­kalommal tartanak pártcso- portülést. s így négy hét alatt mindenkinek alkalma nyílik azon részt ven ni. Ezek a pártcsoportülések általában fél óráig tartanak. — A pártmunka alkalmaz­kodása a négynegyedes mun- Itaszervezéshez nem csupán szervezeti feladói volt, erősí­tette a politikai munkát is. Erre legjobb bizonyíték, hogy egy év alatt 40 új párttagot, illetve tagjelöltet vettünk fel a bányakerületben. Az előző évekkel szemben sokkal ak­tívabbak a taggyűlések, a ter­melési tanácskozások, szak- szervezeti gyűlések is, mind a megjelenések, mind a vitában elhangzó felszólalások tekin­tetében. ■ A pártalapszerveze- tek és pártcsoportok rendsze­resen foglalkoznak a termelési feladatokkal, az embereket érintő politileai kérdésekkel. Segítik az üzemben működő tömegszervezetek tevékenysé­gét. Törődnek az üzemet foglalkoztató gondokkal, mind most jelenleg a Béke-akna átszervezésének problémájá­val. Megtalálták a megfelelő formálhat A jó pórtélét kialakításá­nak egyik legfontosabb fel­tételének tekintette a pártbi­zottság, hogy a pártcsoportok és alapszervezetek élére megr- felelő vezetőket válasszanak. A nagyszámú pártvezető tár­sadalmi munkában szorgalma­san tesz eleget megbízatásá­nak. Éppen ezért nagy gon­dot fordítanak munkájuk se­gítésére a rendszeres titkári értekezletek, politikai tájékoz­tatók megszervezésével. A A több mint egy éves mér­leg azt bizonyítja, hogy az üzem szakosítása, az új mun­kaszervezés nem okozott fenn­akadást a kommunisták mun­kájában. Megtalálták a meg­felelő szervezeti formákat, a legrátermettebb vezetőket, s ennek segítségével a korábbi éveknél magasabb színvonal­ra emelték az üzemben a pártmunkát. Mitzkl Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom