Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
JtÜLTDS a. napló 5 Idegenforgalmi technikusok Idegenforgalmi és vendéglátó tagozatot kellene létesíteni a közgazdasági technikumban A piacokról jelentjük .iák az utolsó kilóig. Az ök~ Sokan meglepődnének, ha valaki így mutatkozna nálunk be: „N. N. vagyok, idegenforgalmi technikus.” Pedig Franciaországban és Olasz országban — ahol az idegenforgalom többmilliós nagyság- rendű — szépszámmal dolgozik idegenforgalmi technikus. Középfokú diploma A világon elsőként 1935- ben Párizsban létesült a kezdetben esti tanfolyamként működő „Section de Techniciens du Tourisme", amelyet a II. világháború után már a két évfolyamos „Centre National d’Enseigment Touristique” nevű felső tanintézet váltott fel. Ezt az intézetet 1958-ben Nizzába telepítették, kereskedelmi ismeretekkel bővítették, meghosszabbították a tanulmányi időt. A „Technicien du Tourisme” vagyis „turistaügyi technikus” címet csak a III. évfolyam sikeres befejezése után használhatta a jelölt. További két évfolyam elvégzése után középfokú diplomát kapott a hallgató, amely őt az idegenforgalmi és vendéglátó szakmában hivatásos szervező és vezető, illetve utazási és szervező irodai vezetői posztokra képesítette. Olaszországban CarmeioCa- ligiuri professzor által Rómában 1952-ben alapított idegen forgalmi szakiskola, az „Institut» Technico per Turismo” képezi az idegenforgalmi tech nikusokat A négy évfolyam majd egy ötödik speciális (szakágazati) év elvégzése után a növendék az „addetto ai servizi tchnici turisiti” címet kapja. Ezzel a diplomával mind az idegenforgalomban, mind a vendéglátóiparban vezetőként alkalmazzák. Ausztriában 1945 óta van már hotelszakiskola, de csak 1963 óta működik idegenforgalmi-kereskedelmi szakiskola. a Fremdenverkehrs-Handelsakademie Ez középiskola jellegű, mert bécsi Hochschule für Welthandel megfelelő tagozata nyújt főiskolai szintű idegenforgalmi és vendéglátói ismereteket. Maga az említett salzburgi iskola öt. évfolyamú. Az első két évfolyam (alsótagozat) a vendéglátóipar gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozik, a harmadik évben csak az idegenforgalmi es utazási irodai ismeretek, a negyedikben az üdülő és gyngyfürdőhelyi ismeretek, míg az utolsó, ötödik évben az állami és magán idegenforgalmi intézmények elvi és gyakorlati munkájának elsajátítására koncentrálódnak a stúdiumok. Svájcban két idegen nyelv a követelmény Svájcban évtizedek óta számos vendéglátó és hotelszakiskola működik, mindenesetben gyakorlati munkával egybekötve. St Gallenben főiskola foglalkozik legmagasabb szintű vendéglátó képzéssel. Azért említettem végsősorban a svájci tanintézeteket, mert kettősirányü szakismeretek nyújtásában bizonyos mértékig lemaradott. Tudunk arról, hogy például a glioni (Montreux mellett) felsőfokú szállodai szakiskola egy-egy osztályába évente mindössze 10—15 hallgatót vesznek fel két évi szakmai gyakorlat igazolása esetén. Az évi tandíj 40 000 forint, melyben az ellátás is bennfoglaltatik. De mosásról, szükségszerű munkaruháról, iskolaszerekről könyvekről stb. a hallgató maga gondoskodik. Egyszóval nem adják Svájcban sem olcsón a tudományt. Ezeknek a kettősirányü (ide- ] genforgalom és vendéglátás) i szakiskoláknak a tananyaga rendkívül széleskörű, de túlnyomórészt szakjellegű. Így például az egyik berni szakiskola anyaga a következő tárgyakból tevődik össze: idegen forgalmi földrajz, közlekedés- Ua, útvonaltan, repülő- és 1 hajójáratok ismerettana, nemzetközi eljárások a határokon, turisztikai térképtan, híradás- technika, bank és pénzügytan, idegenforgalmi szervek feladata és szervezete, utazási irodák működéstana, vendégekkel való bánásmód, törvények és előírások a nemzetközi idegenforgalomban, szálloda és éttermi vezetési és ügyviteltan, s ezek szervezése, propaganda- és turisztikai irodalom, fényképészet, adó- és könyvviteli, ügyviteli ismeretek stb„ s ezeken felül két idegen nyelv elsajátítása. A tanfolyamok mind feltételezik az általános műveltség korábbi megszerzését és így humán tárgyakkal csak az anyaghoz kapcsolódva fog- lalitoznak. Mindezeket azért Írtam le, hogy elsősorban tájékozódjunk a környező nagy idegen- forgalmú államok szakoktatási tevékenységéről, s ezek ismeretében nézzük meg a mi lehetőségeinket is. Nálunk alacsony a színvonal Pécsett és Baranyában az idegenforgalom és a vendéglátás komoly káder- és szak- utánpótlása problémákkal küzd. Idegenforgalmi oktatás teljesen hiányzik, » sajnos azok a vendéglátó üzletvezetői tanfolyamok stb., amelyeket a pécsi közgazdasági technikum vezet, továbbá a „vendéglátóipari technikum” helyi levelező tagozata a kérdést megoldani nem tudja. Ezek a tanfolyamok tulajdonképpen a kötelezően előírt „papírok” megszerzését célozzák, s az egyébként kiváló tanári kar minden erőfeszítése mellett sem tudja azt a tanulmányi mélységei elérni, amelyet a jelenlegi helyzetben az új feladaton megkövetelnek. Csak egy momentum: a megyében dolgozó mintegy 3000 vendéglátó és idegenforgalmi alkalmazottnak alig 2 százaléka beszél folyékonyan legalább egy idegen nyelvet, s talán 10—15 rendelkezik komolyabb szakképzettséggel. A Legszebb kiállítás innen nyílik a történelmi városra. A panorámán uralkodik a dóm. Két nyugati tornya a homlokzattal vaiószmütle- nül kecsesen emelkedik fel a mi szemünkben, akik délről felnézve rá gyönyörködünk benne. Vaskos tömege így a román stílust idézi. Mekkora nyugalom! A Bálics völgyéből leszálló esti szél hűvös árama simogat, hozza az erdőnek, a villák virágainak, hársfáinak fűszeres illatát. A város fölött libegő port arany- ló fénybe borítja a hunyó nap. Álmodozásra késztető gyönyörű hely. Vajon az a gazdag római polgár, aki itt építette meg villáját, tudott-e gyönyörködni benne! Házát nem a dombra, hanem a lábúhoz építette. A völgy forrásainak vízét hosszú vezetéken hozta ide, hogy átriumának medencéjébe mindig hűvösen csorogjon, • kertjében magasra szökjön a viz. A palota romjaira hatalmas hombárt emelt a püspök (mai csibekeltető). Milyen szívpezsdítő látvány, ahogy a patak kiérkezve a parányi fennsíkra körülnéz, merre volna rö- videbb az útja. De az örökké szomjas, repedező mészkősziklák szomjasan isszák fel vízért. Gyorsan berésélte hát ezt a követ a paláig, s legalább így egy nedves szurdokkal szépítette mag a zsályafüves kopár dombod. Az ellopott vizet a mészkő nem tudja megtartani, a kősapka perremén valami erő felszínre kényszeríti, s mint az izzadság a fejfedő alól, I A megoldás módja és útja mégis megvan, ha ehhez az érdekelt minisztériumok is hozzájárulásukat adják. A pécsi közgazdasági technikum belkereskedelmi tagozatának egy vagy két párhuzamos évfolyamát „idegenforgalmi és vendéglátó” tagozattá kellene sürgősen kialakítani. Az ehhez szükséges tanári kar, intézményi keret stb. megvan. Csak a tananyagot kell bővíteni, korszerűsíteni. A szükséges vendéglátói gyakorlati ismereteket a helyi vállalatoknál el lehet sajátítani, mert tanműhelyek stb.-k vannak. A fentieken túlmenően, s a külföldi példának és gyakorlatnak megfelelően azonban szakítani kell a túlzott elmé- letieskedéssel s a növendékeknek az év 12 hónapjából nyolcat az iskolában, három hónapot tényleges gyakorlati munkában kell eltölteni és csalt egy hónap marad szünidőre, éppúgy, mint az ipari tanulóknál. A gyakorlati képzés a nyári főszezonban a tanárok megfelelő felügyelete mellett csakis nagy és szoros elszámolású egységekben történnek, ahol az erkölcsi szempontokon kívül minden vonatkozású biztosíték megvan a növendékek szakmai fejlődésére Pécsi lehetőségek Kívánatos, hogy a megyei és a városi tanács kezdeményezze egyre növekvő idegen- forgalmunk személyi alapjainak megteremtését a közgazdasági technikumunkban egy újtípusú idegenforgalmi és vendéglátó szaktagozat létrehozása által. A külföldi tapasztalatok hazai átültetésével Baranya és Pécs olyan magasabb tudással és képességgel rendelkező idegenforgalmi és vendéglátó technikusi, majdan diplomás gárdával fog rendelkezni, amely alkalmas lesz e szakma vezetőinek új ! szocialista típusát megterem- teni, s a szakmai utánpótlás | gondjait megszüntetni. Geller B. Miklós csorog a víz félkörben a domb lábánál. Nő is ott bogáncs, laboda, mindenféle gyom kéretlenül. Ezért nevezték ezt a helyet a törökök Kérj alán ők. ami vizenyős helyet jelent. Gyűj tőmedencét is építettek, annak csorgója a mai forrás. A római vezeték már rég feledésbe merült, újat raktak a mai Tavasz utcán végig. Mert a török is ide települt a szőlőmunkás magyar szol gá k közé, ami kor 1566 után már nem kéllett félnie a szigeti magyaroktól, Zrínyi Miklóstól. Itt élt Id- risz apó, akinek szent életét, jövőbe látó tudását a nagy szultán birodalmában szerte ismerték. így említi Ibrahim Pecsevi, az árva pécsi kisfiú, akiből kiváló utazó, író lett, s később erre járva, meglátogatta a szentet. Akkor már a vár komor tömege uralkodott a város felett ióréses bástyáival, ágyúival. Fontos része a védelemnek a magasra emelkedő templom csonka tornyaival. Egyikről a müezin imára szólító éneke idáig hangzik, s az apó révült arccal borul le Mekka felé, imádkozik a birodalom örökké tartó életéért, talán éppen ott, ahol eltemették és föléje türbót emeltek tisztelői. Alig múlt el száz esztendő, a birodalom sorvadni, zsugorodni kezdett, a török uralma hazunkban összeomlott. Szolgasorban tengődő magyarok most újra hallhatták a távoli vár felől ide lépkedő déli és esti harangszót Az osztozkodáskor gyakorlatias érzékű jezzutt Három piacot keretek fel szerdán reggel munkatársaink: Pécsett a Felsőmalom utcai, az új-mecsékaljai, a vidékiek közül pedig a mohácsi piacon nézték meg, milyen a felhozatal s hogyan alakulnak az árak. Pécs, Felső-Malom uica A háztömbök közé szorított piacon működik a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja zöldségboltjának hangos bemondója. Harsogó aeneszámok között küzködik a kisárutermeiéssei emigyen: — Itt a MÉK Vállalat hangosbemondója. Közöljük a kedves vásárlókkal, hogy három forint negyven fillérért árusítjuk az újburgonyát, az elsőosztályú paradicsomot tizenihat forintért, az ugyancsak első osztályú tölteni való zöldpaprikát pedig kilónként tizenkilenc forintért. A második osztályú fejeskáposzta nálunk egy forint húsz fillér, a főz»töké hetven fillér, a kajszibaracké kilenc forint. Mindé* «aért fontos, mert a* őstermelői árak ehhez képest máskép alakulnak. Náluk négy-öt forint egy kilő újburgonya ára. A zöldpaprikát még darabonként árulják, forintért, forint húszért. Egyetlen kofa szánta rá magát, hogy kilóra adja, az is huszonnégy forintot kér érte. A tököt forintért, forint húszért adják, a maszek kosarakból vett paradicsomért pedig húsz, sőt huszonöt forintot kell adni kilónként. Az uborka is drága, mert kevés van még belőle, négy forintot is elkérnék érte. A kevés zöldbabért öt forintot kellett fizetni kilónként. A kovászos uborka ára kilenc, a salátának való uborka egy, másfél forinttal kevesebb. Ui-Mecsekalja Mire Uj-Mecsekaljára értünk, a „tenyérnyi” piacon végefelé járt a délelőtti forgatom. Néhány vevő járkált csak a sorok között. A késedelemnek azonban előnye is van, mert ülés Gyula, az új- mecsekaijai piac helvpénz- I szedője és egyúttal statisztiták tették rá a kezüket a ' pompás borokat termő szó- 1 lökre. Idrisz apó türbéjéből kápolnát csináltak. A háború komor kísérője, a pestis-járvány Pécsett is tombolt. A betegeket itt helyezték el fabarakkokban. A pestis ellen Szent Rókus védte a hívőket, így lett a domb, a kút neve Rókus. A kis telep lakói is nagyobb biztonságot éleztek a Rókus, Kis Rókus, Rókus alja utcákban. A szurdok nyugati oldalán építette meg dr. Doktor Sándor a szülő nők otthonát, a bábaképzőt. Uj világról álmodott, emberibb, szocialista világról, s mikor 1919-ben úgy látszott, álmai valóra váltak. belevetette J magát a habzó árba. Napi munkában elfárad- j tak üldögélnek a padokon. ! élvezik a csendet, nyugal-. I mat. Gyönyörködnek a szikiaké rtekben, virágágyakban, üde gyepfoltokban — társadalmi munkájuk eredményeiben. El nézegetik, hogyan jönnek sorba-sorba férfiak, nők, gyermekek kannákkal, csobolyókkal, üvegekkel a ..jó kútra" vízért. S beszélgetnek a múltról, álmodoznak a jövőről. Vezető emberek is üldögélnek közöttük. Ide tesz- szük — hallom — a Misinára vivő drótkötélpálya állomását, ott lesz a buszállomás, amonnan lel telepítik a Sörgyár raktárait, s ott lesz lieiikoptei-áMomús... j Ha ezek megvalósulnak, bizony vége lesz a hely varázsának, pihenésnek, álmodozásnak, s a nyugalomra vágyók mehetnek máshova. , Hová? S. G. li ! kusa pontos adatokkal szolgált: — Csirkét, tyúkot nem hoztak a piacra, ma hiányzott az egyetlen tejfeles néni is, tehát sem túrót, sem tejfelt nem lehetett kapná. Tojást nyolcszáz darabot hoztak s egy forint hatvan fillérért árusították. — De akadt, aki csak egy forint ötvenet kért érte. Ujburgonyából hatvan : kilót hoztak, s öt forintért kínálják kilóját. Zöldségből harminc csomó érkezett egy forint ötvenes árért. Az összesen kilencven kilónyi uborkát tíz forintért adják, függetlenül attól, hogy salátának vagy kovászos uborkának felelt-e nélják kilóját. Zöldségből harminc kiló jött hat forintért., alma is akadt, de csak hullott valami harminc kilóra valót árusítottak négy-öt forintért. Meggyből fél mázsát, körtéből negyven kilóra valót hoztak hét, illetve hat forintért. Uj-Mecsékalján is van egy MÉK zöldség-stand. Igaz, hogy nincs hangosbemondója, de Ugyanakkora árért ad mindent, mint a Felsőmalom utcai MÉK-stand, így árszabályozó feladatát betölti. A tsz-ekl ülés Gyula szerint az idén tsz még nem hozott árut az új mecsefcaljai piacra. Mohács A mohácsi piacon bőséges a felhozatal. Azt még nem állíthatjuk, hogy a termelő- szövetkezetek uralják a piacot, de szép áruikkal méltó versenytársai az egyéni termelőknek. Itt van mindjárt a sárháti Oj Üt Termelőszövetkezet standja. Koszó Ferencné és Ábrahám József 480 kilő válogatott burgonyát hozott ma, s ahogy az árát nézem, el is adlömnyi krumpli kilóját 3 to- rintért, az apróbbat kettőért adják A mohácsi Uj Barázda Tsz-ből paradicsomot, paprikát, uborkát, káposztát, zöldséget, tököt, hagymát, fokhagymát szállítottak a szerdai piacra. A paradicsomot kilónként 16 forintért mérték, a zöldpaprikát 60 fillérért adtait darabonként. Amennyiért drágább az egyesült Béke Őre somberek! termelőszövetkezet zöldpaprikája — Holocsi Mária 80 fillérért adja — any- nyival szebb is. mint a mohácsiaké És itt válogatni is lehet. Nem csoda hát, ha kö- rülállják a kosarakat az asz- szomvok és tízesével, húszasával fizetik a zöldpaprikát. A piacon hullámzik a néo„ nyolc óra tájban megrakott kosarakat cipelő asszonyokkal van tele a mohácsi utca is A főutcán lévő 1-es számú zöldségboltban ugyanis bajosan tudnák megvásárolni az ebédhez valót. Az uborka drágább, mint a piacon, a zöldbabot is magasabb áron mérik. A bolt kizárólag olcsó árukkal tudná vonzani a vásárlókat, az áruk frisseségben úgysem tudnak versenyezni a piaciakkal. De még-a krumpli is drágább — itt 3.40 forint az ára, 40—140 fillérrel több, mint a piacon. Csak a hagv- ma olcsóbb, ezt 2.60-ért árusítja Andrási Miklósné. — Sajnos ide leginkább akkor jönnek az asszonyok, ha olcsóbbak vagyunk, mint a piac, vagy ha olyasmit árulunk, ami ott éppen nincs. A szerdai piacidőben ezért volt néptelen a zöldségbolt. Valóban, sem árban, sem minőségben nem kelhettek versenyre a MÉK cikkei azokkal a zöldség- és gyümölcsfélékkel, amelyeket a mohácsi piacon kaptak az asszonyok. RÓKUS ! GY.4KORL 1 T O IV A Művészeti Gimnázium három tanulója: Kontra Zsuzsa, Mester Éva é4 Kováts Tamás egyhónapos üzemi gyakorlaton vesz részt a Tempó Ktsz kiállítástervező és kivitelező részlegében. A MAGIAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. júl. 5-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó Zenélő képeslapokról. Érdekes utazás a múltba. Vidám népi ritmusok. 18.00: Német nyelvű műsor: Két földművelő Németországban. (A Rádió DDK ajándéka). Szórakoztató muzsika. 18.30: Zenélő levelezőlap. 18.50: Vasúti percek — vasutasnáp előtt. — Riportműsor. 19.00: Hófehérke és a hét törpe.;. — Rajzfilmek zenéjéből. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Operakedvelők negyedórája. 10.40: Határjáráson. Mezőgazdasági körkép. 19.50: A Zengő Népi Együttes énekkarának műsorából. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Színház: Nincs előadd*. Tájszínhaz; Nincs előadás. MOZI: Rövidítések: szv. *= szélesvásznú, szí. = színes. Park: (terem és kert): Halhatatlan melódiák (szí., 5, 7, 9. A harmadik előadás jó idő esetén a kertben). Petőfi: Nincs többé válás (fél 5? fél 7, fél 9). Kossuth: A törvény balkeze (fél 5. fél 7. fél 9, szv.). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Hely te eleven fa. Borostyánpart, Negyven nagypapa. Amikor aludni mennek. (Előadások délelőtt li órától délután 3 óráig /folytatólagosan). Fekete Gyérmint: Szünnap. Építők: Egy ember, aki nincs. J- Találkozás (5. 7). PécsszaboJes: Hamu és gyémánt (5, 7., szv.). Mecsekalja: Már nem olyan időket élünk (7. szv.). Vasas II.: Nápoly négy napja (7. szv.). Mohács: Magánélet (»>. o. szv. Az utolsó előadás jó idő esetén a keidben). Siklós: Kegyetlen éjszaka (fél 9. szv.). Szigetvár: A gyilkos és .1 lány (fél 9). Harkány: Kopaszok bandája (fél 7). 1st cokiit: Majdnem baleset (7).
