Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-04 / 155. szám
194M. JCLTOS 4. i\iapl6 A községpolitikai tervkészítés problémáit vitatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tájékoztatás Baranya közrendjéről, közbiztonsági helyzetéről HETVEN HOLDAS TERASZ A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénteken Szigetváron tartotta ülését és ennek első napirendi pontjaként a járási tanács végrehajtó bízott ságának községpolitikai munkájáról előterjesztett jelentést vitatta meg. A központi községeket fejlesztik A jelentés felölelte a szigetvári járás gazdasági és kulturális élétét. Felsorolta a fejlesztésben 1958 óta elért eredményeket, továbbá azt, hogy milyen új létesítményekre volna szükség a járásban. Érdekes adatokat közölt arró', hogy az I960, évi népszámlálás óta 45 községben csökkent a lakosság száma, míg növekedés csak a járás 4 községében mutatkozott az elmúlt három év alatt. Ezért a községpolitikában a központi hely zetet elfoglaló, a környékükre gazdasági, kulturális vonzerőt gyakorló községek fejlesztésére törekszenek a jövőben. Ennek szem előtt tartásával jelöltek ki a szigetvári járásban 13 fejlesztésre alkalmas községet. Az idővel elsorvasztásra kerülő falvak száma 24, ezekben már most sem adnak ki építési engedélyeket. Helyette arra bírják rá az építeni szándékozókat, hogy — saját érdekükben — a fejlesztésre váró községekben építkezzenek. A végrehajtó bizottság tagjai felszólalásaikban elismerték a járási tanács vb. községpolitikai tervének tényközlő értékeit, de valamennyien hiányolták abban az elemző, a feladatokat konkrétan megszabó munkát, mely miatt a községpolitikai terv nem egyéb, mint az elért eredményeket rögzítő és kívánságokat texatíve felsoroló kimutatás. A községpolitikai tervnek erről az általános, nem eléggé konkrét jellegéről beszélt Horváth Lajos, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is, de mindamellett érdemeként említette, hogy megyénkben először kísérelte meg hosszabb időre tervszerűen megszabni a községfejlesztési munka irányát. Jó példaként említette, hogy ahol az anyagi erőket megfelelőképpen csoportosították — így a könyvtárhálózat fejlesztésében, falusi klubok felszerelésében, az ibafai általános iskolai kollégium létrehozásában, a szigetvári mozi Lollo-frizurás bájos lányka: — Az igazgató elvtárs kint van a vonalban. — Milyen vonalban? — A tejvonalon, végigjárta a tejcsarnokokat. Ügy látom, Ön nem járatos a tejszakmában .. j Valóban nem. Különben aztán előkerül a véméndi sajtüzem vezetője, Halmai Ernő, akinek a nevével már találkoztunk a május elseje körüli kitüntetésosztáskor. Akkoriban kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója és a Külkereskedelmi Minisztérium Kiváló Dolgozója címet. A külkereskedelmi kitüntetést az indokolja, hogy az üzem kitűnő minőségű ementálisajtot gyárt— az összmeny- nyiségnek mintegy 65 százalékát — exportra. Az üzemet tavaly alakították át, most szép, ragyogóan tiszta, korszerű körülmények között folyik a sajtgyártás. Az üvegfallal leválasztott laboratóriumban jénai-üvegekben tej mintái-: sorakoznak. Háromféle tejsav-baktériu- mokkal „oltják be” a tejet, s ezek a baktériumok biztosítják a tej alvadását, a sajt érését, jellegzetességét. — Milyen ízének kell lennie a jó ementáli sajtnak? — Akkor jó, amikor íze hasonlít a dióbéléhez. És persze sok minden függ a tej minőségén is. Az átlagos zsírtartalom 100 kiló tejnél 3,4, 3,8 kilogramm, de gx építésében — ott az eredmények is biztatóak. Javasolta, hogy a községfejlesztési alap leihasználását a jövőben jobban hangolják össze a népgazdasági jellegű beruházásokkal, felújításokkal. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a helyi lehetőségek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet, hogy egészségügyi, szociális vonatkozásban megszüntessék azt az indokolatlan elmaradást, mely a .szigetvári járás és a megye többi járása között jelenleg még megvan. Gyulai János, a megyei tanács községfejlesztési előadója arra mutatott rá, hogy a községpolitikai tervezés gyengeségeinek egyik magyarázata, hogy a járási községfejlesztési csoport voltaképpen csak papíron létezik. Összhangban a népgazdasági beruházásokkal Földvári János, a megyei ta nács vb-elnökhelyettese a köz- ségfejlesztéeben az egészséges sorrendiség kialakítását javasolta: azt építsék, amire a közösségnek legnagyobb szüksége van. Csendes László viszont az előrelátó tervszerűségre hívta fel a figyelmet: ott építkezzenek, ahol az új létesítmények megfelelő kihasználtságát hosszú időn át biztosíthatják. Az élénk vitát Palkó Sándor, a megyei tanács vb-el- nöke foglalta össze. Abban határozta meg a községpolitikai tervkészítés célját, hogy a községfejlesztési alap a helybeli népgazdasági beruházások kai, felújításokkal összhangban, a lakosság legszélesebb rétegeinek bevonásával, javas lataínak figyelembevételével kerüljön felhasználásra. Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára egészítette ki Palkó Sándor elvtárs községpolitikára vonatkozó meghatározását, majd az elfogadott községpolitikai alap elveket figyelembevevő újabb előterjesztés készítésére szólították fel a szigetvári járási tanács végrehajtó bizottságát. Tovább javult a közbiztonság Ezt követően dr. Nemes Alajos ezredes, megyei rendőrfőkapitány tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a közrend és közbiztonság helyzetéről. A bűnügyi helyzet, a társa- Ileírni tulajdonvédekm munka, a fiatalkorúakkal, a gyermek- védelemmel kapcsolatos kérdések ismertetése után a meg előzés jelentőségéről beszélt. A bűnügyi helyzet alakulásában, valamint a közrend és közbiztonság megszilárdításában mind pozitívabban éreztetik hatásukat a bűncselekmények megelőzése érdekében tett rendőri intézkedések. A megelőzést elősegíti, hogy a rendőri szerveit mind szélesebb tömegkapcsolatokra Lesznek szert, a dolgozók hatékonyan segítik a rendőri szervek munkáját. Az utcák rend jenek fenntartásában, a bűn- cselekmények felderítésében jelentős segítséget adnak az önkéntes rendőrök. A megelőző intézkedések eredményes es gyakran alkalmazott formája a dolgozók nevelése, a lakosság tájékoztatása. 1964. első negyedében mintegy tizenötezren hallgatták meg az ebből a célból a társadalnd tulajdon védelméről és helyes közlekedésről tartott előadásokat. Pécsett, Komlón és Mohácson KRESZ-versenyt, valamint balesetvédelmi kiállítást rendeztek. A gazdasági vezetőkkel anikétokon beszélik meg a társadalma tulajdon védelmét célzó megelőző intézkedéseket: így a megye tsz- elmökeinek, a vállalati jogászoknak tartottak ilyen ankétekéit. Ezeket folytatják és az üzemi balesetek problémáira is kiterjesztik. E megelőző munka nyilván hozzájárult ah hoz, hogy 1963-ban a megye közrendjét és közbiztonságát illetően jelentős javulás volt és a társadalom széleskörű segítő]Leszsége alapot nyújt ah hoz, hogy az 1964 első négy hónapjában egyes bűnesetekben mutatkozó heSyzetromlást is mielőbb felszámolják. Dr. Nemes Alajos megyei főkapitány jelentését dr. Szalmás) Lajos, a megyei ügyészség vezetője egészítette ki a törvényesség betartásával kap csolatos tájékoztatójával. A továbbiakban a megyei könyvtárhálózat munkájára, a megyei idegenforgalmi hivatal fél ügyeletére hozott határozatokat a végrehajtó bizottság. A Szekszárdi Állami Gazdaság egyik lejtős, 70 holdas területén talajerózió meggátlá- sára mintegy hárommillió forintos költséggel teraszosítanak. A Talajjavító Vállalat földmunkagépei rövidesen elvonulnak és átadják a frissen készíted teraszokat, hogy a gazdaság megkezdhesse a talaj előkészítését a szőlőtelepítéshez. A szőlőket úgy telepítik, hogy a terület alkalmas legyen a gépi művelésre. Aratás előtt a falusi boltokban Ha aratnak falun, arat a boltvezető is, noha látszólag benn hűsöl az üzletben, mert kenyeret kiadni, élesztőt mérni, kaszakövet árulni látszólag nem is komoly munka. De csak csukjon be a bolt! Hí szem-szájnak ingere Kólát Sándornénak 370 lakost kell ellátnia Nyugot- szenterzsébeten. A sok vásárló 40—50 ezer forintot hagy havonta az üzletben. A júniusi forgalom a 70 ezret is eléri. — Ha több a munka, kevesebben sütnek, mindjárt több kenyér fogy. Nyáron 90—95 kiló kenyeret esznek meg az erzsébetiek naponta. Aztán ha melegebb van és a munka is sürget, jobban igénylik az édességet is. Dobostortából, krémesből és linzerből 600 forintot árulok ki egy héten. Az üzletben sok a vásárló, de bőségesen van áru is. Aratáskor a munkás szeret jól és jót enni. Ha nem is otthon készül az étel, legyen kívánatos, mint az üvegbe zárt sertéspörkölt, marhapörsftja a folyamatos megrendelés az NDK-ból, Egyiptomból, Belgiumból, Görögországból, Málta szigetéről stb. — Milyen előnyökkel rendelkeznek a svájciak, vagy mondjuk a finnek? — kérdezem Halmai üzemvezetőtök — Először is mások a bak- terológiai viszonyok. A két említett országban már a természeti fekvése miatt is tisztább a levegő, nem olyan szennyezett káros baktériumokkal, mint mondjuk nálunk, vagy más országokban. Aztán: fejlett a szarvasmarhatenyészetük, dúsabb tápértékű és változatosabb a takarmányuk is. Ezek nagyon komoly előnyök. — On mennyi ideje dolgozik a szakmában? — Harmincnégy esztendeje. — Bizonyára nevelt néhány kitűnő szakembert utánpótlásként... Felsorol néhány nevet, és jelenlegi munkahelyeiket is: Kéméndi János (Zalaegerszegi sajtüzem) Spón Bálint (Boly) Emmert János (Villány), Kovács Gyula (Zirc). Csak néhány a sok közül. Aligha tudná megszámolni a mester, hány tanítvány került el a keze alól három és fél évtized alatt, többnyire sajtmesteri minősítéssel. Mert alti ezt a címet birtokolja. az mégiscsak elismerés ebben a szerény — a köztudatban ritkán emlegetett — érdekes nt*'Irmában. Uab Ferenc nagy kereksajtot ezer liter tej felhasználásával készítenek el. Az üzem napi 18 00C liter tej-feldolgozásának eredménye tehát napi tizennyolc kereksajt. Ez eddig rendben is lenne. — De miért lyukas az ementáli? Halmai Ernő elmagyarázza: — Széndioxid képződik a sajtban, s így keletkeznek a lyukait. Ha kerek vagy enyhén ovális a lyuk, akkor jó, ha viszont a lyukak elvesztik kerek formájukat, és ráadásul, ha egy furat-mintán a szükséges két-három lyuknál több .jelentkezik a sajtban, akkor már kifogásolható a minőség. , Tehát, nem is olyan egyszerű dolog ez. A sajt érési ideje átlagosan három hónap, ezután kerül szállításra. Az ideális érési idő persze hat hónap lenne. Ehhez viszont megfelelő árutartalék szükséges, mint 1 amivel mondjuk a svájci sajtgyártók rendelkeznek. És ha már itt tartunk, nézzük csak meg, milyen helyet foglal el a hazai — ezen belül a véméndi —• ementáli a világpiacon? A finnek járnak az élen, utána a svájciak következnek. A mi termékeink portos besorolása nem Ismeretes Halmai Ernő előtt, annyi azonban biztos: előkelő helyünk var a világpiacon. Ezt tanúkőit vagy a Pick-szalámi és Csabai kolbász, amit néha kilószám visznek innen a falubeliek. Kolatnénál mindent megtudni, ami, Erzsébeten történik. Akárcsak a kocsmában, itt is sokszor beszélgetnek az emberek. Ki rafiakötegre ül, ki vegyszeres zsákra, s amíg elfogy a „Hüsi”, a falu dolgairól folyik a szó. Csak az imént említették, hogy aratókat szerződtetett a szövetkezet Felsőszentmárl ónból s most ámulva tekintenek az elporzó teherautó után: lám már meg is érkeztek. — Jöhetnek — mondja Ko- latné. — Jut itt ennivaló az idegeneknek is. Csak zsírból van egy mázsa. Liszt, cukor, só — akár egy üzemi konyhának való! S ha a munkához kaszára, fenőkőre, tokmányra vagy egyéb eszközre is szükségük lenne a felsőszentmártoniak- nak, csak menjenek be az erzsébeti boltba. Ha ügyes a boltvezető, nem csak a szokványos élelmiszereket tartja. Ügyel arra, hogy legyen választani valójuk a vásárlóknak. Kolatné minden héten hozat túrót, tejfölt Ka- csótáról és sajtból is legalább három-négy félét tart az üzletben. Az itolgHótós kifogástalan Pósa Lajos, a nagypeterdi 28-as földművesszövetkezeti bolt vezetője már több hiány cikket sorol fel. Nincs az üzletben kasza, pedig az utóbbi napok szélviharai összekuszálták a nagypeterdi gabonákat is. Szerencsére akad majd kasza a tsz-tagok háza- táján, s kisegíthetik baj esetén a Szigetvárról érkezett aratógépet meg kombájnt. Ha kaszával, sarlóval, négy ágú villával és egyéb eszközökkel már nem járulhat az aratáshoz Pósa Lajos, igyekszik olyan élelmiszereket tartani, amit a vásárlók többsége legjobban szeret. Készételekből a nagypeterdiek által legkedveltebbeket hozatta. A marhapörköltet, pacalpörköltet, babgulyást, székelykáposztát szeretik leginkább, a porított levesekből meg a gulyást, a zöldség- és a húslevest. Friss kenyér mindennap vant édességből meg legalább annyiféle mint bármelyik városi fűszerüzletben. Az itt vásárolt ételekhez olcsó palackozott bort, palackos és kimért sört a szomszédos vendéglőben kapnak a peter- diek. Idén az italellátás kifogástalan. Húsznapi készlet Ugyanezt mondja a i-ózsa- fai bolt vezetője, Király Kálmánná a borról, sörről. Náluk arról is szó van, hogy az kiviszi a jégbehűtött sört és a hűsítő italokat a munkásoknak. Amiatt joggal méltatlankodik, hogy sem az AGROKER, sem a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat nem reagált arra a megrendelésre, amelyben többek között sarlót is kért. Ezen már nem segíthet, ezért szívesebben beszél arról, hogy látta el élelemmel a falut: húsznapi készlete van mindenből. Sok a sajt és kpl- bász. Van aratószalonna, lehet olcsó munkásinget, aratótörülközőt, klottnadrágot és pettyeskendőt venni. Sőt arról is szó van, hogy ha kell. Királyné beáll szakácsnőnek — csak kérjék a termelőszövetkezetbeliek az olcsó, íze:' ebédet. Az üzemi konyhával — bármilyen okosak is a rózsafai tsz-tagok — azonban még nem tudtak megbarátkozni. A napközi otthont, ahoJ gyermekeik egész napos ellátást kapnak, már igénylik, az ebédet, amit más főzne meg helyettük és a helybe szállítaná — még nem. Fmsz-konyha Mozsgón Mozsgón már más a helyzet. A helybeli tsz-tagság már tavaly szeretett volna üzemi konyhán étkezni, de akkor még nem lehetett. Az idei aratást azonban már úgy végzik el, hogy egyetlen ász- szonynak sem kell közben a főzéssel fáradoznia. Legalább is ezt mondja Kovács János, a szigetvári járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke Tőle tudtuk meg, hogy Szigetvár után Mozsgón hozza létre a földművesszövetkezet az első „vidéki”’ üzemi konyhát és éttermet. — Teljesen elégedettek vagyunk a kereskedelem aratási felkészültségével. Ügy látjuk, az egész kereskedelmet áthatja a segíteniakarás. Az egész járás területén kifogástalan az élelmiszerellátás. Csak néhány olyan helységünk van. mint Dióspuszta, Terecseny és Csebény. ahová csak lovaskocsival lehet bemenni, s ezért vontatottabb az ellátás Az italboltok itt hetenként egyszer kapnak árut, s ha a boltvezetők nem elég körültekintők, bizony előfordulna:. hogy napokig nem lehet h sítő italt, .kapni. A pusztákra hetenként 2—3 alkalommá! visznek ki kenyeret, s a másnapos, harmadnapos kenyeret már nem szívesen vásárolja a lakosság. Az a véleményünk, hogy ezeken a helve- ken, különösen az aratás idején nagyobb felelőssé""'“’, előrelátással kell do!" Erre a föleimJvesszővé " központ nak is .felhívtuk ; figyelmét. Harsány! Márta ideális arány 4—4,4 százalék — Honnét kapják a legjobb tejet? — A véméndi termelőszövetkezet, de a közvetlen környék termelőszövetkezetei is magas zsírtartalmú tejet adnak át üzemünknek. A zengő- eárkonyi szállítmánnyal már kevésbé vagyunk megelégedve. 3-1-3,4 százalékos zsírtartalmú tejük arra vall, hogy a tejest nem végzik tökéletesen. A fejés kezdetén alacsony zsírtartalmú tejet lehet csak kifejni ezért nagyon lényeges, hogy az utolsó cseppig ki kell fejni a tejet, a zsírtartalom itt a legmagasabb. A tejet átszivattyűzzák a aolygó-keverő kádakba. Há- iom-négy óra hosszat keverik a tejet a kádakban, mire i sajt-anyag formázható lesz. \ túrószerű anyag ezután a lajtkendőkbe, majd a sajt- cávára kerül, a következő nunkáfolyamat a sajt-prése- és. Fokozatosan 2 400 kilogramm súlynak ,megfelelő :rővel préselik a hatalmas :erek sajtot, körülbelül 16— .8 órán át, hogy a savó ki- isurogjon. Innét kerül a sajt íz érlelő pincébe, ahol még itókezelést kap: a rárakódó lenészrétegtöl megszabad! t- ák. Hatalmas, kocsikerék nagyágú sajtról van szó. Egynek- gynek a súlya hetvenöt— ryolcvan kilő. Egy tíywt Híért lyukas az ementáli?
