Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
1961 JÚLIUS 30. NAPLÓ' Testvéri egyetértésben ÁllMlAS KERTVÁROSI UTCA A nemzetiségi lakosság helyzetéről tanácskozott a pécsi járási pártbizottság A pécsi járási pártbizottság legutóbbi ülésén a nemzetiségi lakosság helyzetével foglalkozott. A pécsi járás területén horvát és német nemzetiségiek élnek. A horvátok a járás középső részén összefüggő területen 13 községben laknak. A 13 községben létszámuk mintegy 3500 fő. a járás lakosságának 8.76 százaléka. A német lakosság a járásban több községben él, többségűk 7 faluban helyezkedik el. Ossz létszámuk közel 1500 fő, a járás lakosságának 3.71 százaléka. Megnőtt a lakosság aktivitása Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi lakosság jelentős fejlődésen ment keresztül. A Eszékben végzett munkájuk alap ján értékelik az embereket és nem aszerint, hogy ki milyen nemzetiségű. A több nemzetiségi t.sz-ekben is jól megértik egymást a különböző nemzetiségiek. A nemzetiségi lakosság mindjobban részt vesz a politikai, társadalmi és kulturális életben. A nemzetiségi községek pártszervezeteiben nőtt a nemzetiségi párttagok aránya, bár ezen a területen még nem elégséges az előrehaladás. A községi tanácstagok összetételében a nemzetiségiek képviselete kielégítő. A nemzetiségi községek KlSZ-szer- vezeteiben a fiatalok közösen vesznek részt, a házasságkötéseknél ma már mind jellemzőbb a vegyésházasság. Jelentős fejlődést tükröz a népfrontbizottságok politikai munkája is. Jelenleg az 1443 néofrontbizottsági tag közül 445 nemzetiségi, ebből délszláv 231. német 214. A nemzetiségi lakosság politikai fejlődését tükrözi a társadalmi munkában való részvétel is. Az egy keresőre jutó társadalmi munka értéke például Atán 85. Birjánban 1,65, Pécsed vardon 71, Szalántán 201, Pogányban 52 forint. Élénk kulturális tevékenység A járási pártbizottság az elmúlt években a nemzetiségi községekben is megszervezte a pártoktatást. Az 1963—61-es évben 14 községben szervezlek téli tanfolyamot, amelyen 450 hallgató vett részt. Az idő szerű kérdések tanfolyamát 5 nemzetiségi lakosú községben (Pécsudvard, Ujpetre, Vókány, Szalánta, Nagykozár) szervezték meg több mint 70 hallgató részvételével. Belvárdgyu- lán gazdaságpolitikai tanfolyamot szerveztek 30 fő részvételével. A nemzetiségi lakos- nemzetiségi káderek szakmai ság politikai fejlődését segítette a délszláv és a német szövetség munkája is. Egy- egy rendezvényen vagy képviselői beszámolón zsúfoltak a kultúrotthonok. A járásban a nemzetiségiek kulturális fejlődésének alapvető feltételei biztosítottak. Számos helyen indítottak dolgozók iskoláját is. A TIT- előadások rendszeresek. Az 1963—64-es évadban hat délszláv és egy német nemzetiségi községben volt ifjúsági akadémia. A községek könyvtári ellátottsága megfelelő, a könyvtáraknak mintegy 700 állandó nemzetiségi olvasójuk van. Német és horvát nyelvű könyvek is találhatók a könyv tárakban. A családok 85—90 százaléka rendszeresen járat valamilyen újságot, folyóiratot, szaklapot. Átón, Belvárd- gyulán nemzetiségi hagyományokat ápoló tánccsoport működik. A járásban 13 községiben folyik nemzetiségi nyelvoktatás, ebből 6 községben német, 6 községben szerb-horvát és egy községben mindkét nyelv- oktatás van. A német nyelv- oktatásban 227 tanuló, a szerb horvát nyelvű oktatásban 245 tanuló vesz részt. Szalántán magyar szülők gyermekei is részt vesznek a szerb-horvát nyelvoktatásban. A nemzetiségi lakosú községek többségében a tsz-ek mégszilárdultak és jól fejlődnek. Közülük kiemelkedő a belvárdgyulai és a szalántai tsz. A délszláv és német ajkú községekben működő tsz-ek többsége teljes gépesítésre van betervezve. Nagy problémát okoz azonban, hogy 11 községnek nincs bekötőútja. A jelentés meghallgatása után a pártbizottság tagjai közül többen hozzászóltak, javaslatokat is mondtak el. Bruck József elvtárs többek között javasolta, hogy még több gondot fordítsunk a politikai továbbképzésére. Dr. Gungl Ferenc elvtárs elemezte a nemzetiségiek helyzetét és arról beszélt, hogy mint növekszik a nemzetiségiek aktivitása az élet minden területén. Javasolta: a nemzetiségiek lakta községekben a párt- szervezetek tűzzék napirendre a nemzetiségiek helyretét, az eddigieknél is jobban igyekezzenek problémáikat megoldaná. Dr. Hetesig György elvtárs a nemzetiségiek hagyományainak ápolásáról szólott arról, hogy még jobban hozzá kell segíteni őket hagyományaik megőrzéséhez. Átán például néphagyományokat bemutató állandó kiállítás van. Beszélt a klubélet ápolásáról és arról, hogy a klubéletet mindjobban meg kell tölteni megfelelő tartalommal is. Érvényesül pártunk politikája Pap János elvtárs, a pécsi járási pártbizottság titkára foglalta össze a napirendi pan tot és a hozzászólásokat. Elmon dotta, hogy a járásban gyakor latban jól érvényesül a párt nemzetiségi politikája. Beszélt arról, hogy fokozni kell a politikai munkát, az eddigieknél jobban kell tájékoztatni a nemzetiségieket mind a bel-, mind a külpolitikáról. Javasolta, hogy a nemzetiségi községekben a sajátságos helyzeteket figyelembe véve, a pártszervezetek vitassák meg a nemzetiségi problémákat, segítsék a politikai légkör még további javulását, » ezekre a taggyűlésekre hívjanak meg pártonkívülieket is. A pécsi járási pártbizottság ülése hozzájárult a nemzetiségiek között végzendő munka további javításához, az emberek közötti jóviszony erősödéséhez. (Garay) Több tanuló felnőtt, ssín vonalasabb előadások A szigetvári járásban a leg- i dést, hogy a nagyobb iskoutóbbi tanácsülésen megtárgyalták az elmúlt évad népművelési munkáját, valamint a következő évadra vonatkozó irányelveket, terveket. Az eredmények között első helyen az szerepel, hogy a művelődök körébe bekapcsolódott fiatalok, idősek száma megnövekedett. Ebben nagy szerepet játszott a népművelésben dolgozók aktivitása, a legmegfelelőbb formák megtalálása és alkalmazása. A lemorzsolódás ellen A tavalyi tanévben a járásnak már 30 községében, illetve iskolájában folyt felnőttoktatás. Egyes községekben. például Rózsafán. So- mogyviszlón, Boldogasszonyfán úgy oldották meg a kérEgy nyugtalan ember Mihály, tehát ma azt mondjuk rá, hogy nyugdíjas. Régen így mondták volna: még mindig stram ember. Annyit hallottam róla, hogy dolgozni akar. Az izgat, mért nem pihen ez az embér, mi fűti, mi hajtja? De így nem kérdezhetem, mert mit mondhatna erre, — a mezőgazdasági gépészet szeretete, a pénz, az öntudat? Annyiszor leírt szavak, hogy önmagukban már A Böck János és a Barátur utca találkozásánál sok kárt okozott a nagy esőzések alkalmából lezúduló víz. A két utca találkozásánál most víznyelőt és vízelvezetőt kövez a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat brigádja. keveset mondának. Talán az élete... Elmondja. Kicsit irigylem érte. Főleg az egzotikuma miatt. Járt Dél-Amerikában is. Nyugtalan ember volt mindig. Q így mondja: — Mivel sok mindenhez értettem az üzemi vonalon, min dig oda raktak, ahol ilyenekre szükség van. De ez már inkább 1945 utánra vonatkozik. Volt erdő- kitermelésnél vezető, majd állami gazdasági tervelőadó, utána gépészeti előadó a megyei Beruházási Vállalatnál. Kiemelik a Mohácsi Gépgyárhoz műszaki vezetőnek, mert a gyár — ahogy mondja — le volt züllesztve. Kezdte fölfejleszteni: új öntöde, szerelő csarnok, 20-ról 200-ra nő a munkáslétszám másfél év alatt. Már nagy munkákat csinálnak, országos tervekbe dolgoznak bele, de aztán a pesti központ beleszól: elég a helyi szükségletre termelni, háztartási cikkeket. Így lett megint gépészeti előadó, ezúttal az Erdőgazdaságnál, majd tervező mérnök Pesten az FM-nél, de mivel lakást csak ígértek, visszajött Pécsre. 1954-ben a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke. Ekkor volt az a jelszó, hogy arccal a mezőgazdaság felé. A 17 gépállomáson azonban csak két képzett mérnök volt a vezetők közt. Megkezdődött a szakvonal erősítése, főleg az ötvenötben végzett mezőgazda- sági gépészmérnökökkel. Még ebben az évben országosan az első helyre kerültek. Sok új gépet is kaplak, főleg kombájnokat a Szovjetunióból. De más is történt! — Életemben még nem voltam beteg, de ez roppant strapás állás volt. ötvenhat tavaszán szivdefektet kaptam. Külön oka is volt ennek. Ekkoriban volt egy elképzelése. Jártak hozzá, gyanús szemmel méregették. Ugyanis azt mondta, hogy nem jó a gépállomási módszer. Az tudniillik, hogy a tsz-ek csak igénylik a gépeket, és éppen akkor, amikor leginkább szűk ségük volt rájuk, a gépállomások általában nem tudtak adni. Pedig a mezőgazdaságban az egy napi késés is nagy veszteség. És hogy képzeli a dolgot? — kérdezték tőle a különböző központokból kiszállott előadók. A gépállomások mint javítóműhelyek szerepeljenek, és a gépek legyenek kint a tsz-ekben — volt a tömör válasz. Tehát ahogy most van. Közben ötvenhat júniusában nyugdíjba vonult. — Még jöttek hozzám az FM-böl — említi —, hogy hát hogyan is képzelem ezt az átszervezést. Bár elbeszélgettem velük betegen is, még is kértem, hogy hagyjanak ki az egész gépállomási ügyből, mert ennek a betege lettem. így alakult tehát. Egyidő- ben még a megyei MERT- nél volt minőségi ellenőr, az export- és importgépeket vizs gálta, de a havi ötven óra nem volt elég erre a munkára, ezért az általa javasolt fiatalembert vették a helyére állandó státuszba. És a napokban szólt a megyei főagronómusnak, hogy elmenne olyan helyre, ahol szakmai tanácsainak hasznát vehetik. Akár egy közeli tsz- be is. Vagyis segíteni akar, hiszen a mezőgazdaságban a műszaki vezetés ma sem meg felelő mindenhol. — Mert azt állíthatom, hogy a szakmából nem estem ki — mondja búcsúzóul, mintha ebben valaki is kételkedne. (Weidinger) Iákból jártak át pedagógu sok az órákat megtartani. Másutt központi helyen szervezték meg az oktatást, s a környező községekből idejártak a dolgozók. így folyt az oktatás Ibafán, Görösgallon. Egyes helyeken, mint például Szentlászlón vagy Szulimán- ban két csoport tanulását együtt oldották meg- Ilyen változatos formák alkalmazásával sikerült elérni, hogy tavaly közel 500 dolgozó iratkozott be az általános iskola egyes osztályaiba. Igaz, a lemorzsolódás idén is elérte a 30 százalékot, de egyes helyeken már csaknem megszűnt, a többi helyen pedig bonyolult okok következménye. Elsősorban ott sikerült eredményesen küzdeni a lemorzsolódás ellen, ahol gyakorlott, kiválóan felkészült pedagógusok tanítottak, akik a tankönyvek, a tantervek rugalmas alkalmazásával a tananyagot a felnőtt dolgozók igényeinek, érdeklődésének megfelelően tudták alkalmazni. Éppen ezért azt tervezik a szigetvári járásban, hogy gyakrabban szer veznek majd tapasztalatcserét, továbbképzést a kevésbé gyakorlott pedagógusok részére. A másik fő tényező viszont az, hogy a társadalmi összefogás, mely rendkívüli segítséget jelent a beiskolázásnál, még nem terjed ki odáig, hogy a beiratkozott dől gőzök el is végezzék az iskolát. Ezért azt tervezik, hogy a jövő tanévben rendszeresebben fogják figyelemmel kísérni a dolgozók iskolájának hallgatóit, s ahol szükség van rá, azonnal beavatkoznak a lemorzsolódás megszüntetése érdekében. További előkészítő tanfolyamokat is szerveznek, amelyek nagyon megkönnyítik a dolgozók folyamatos tanulását. Ezenkívül még sok terv van a járásban: csoportos konzultációk, egy- egy nehezebb anyagrészből elő adások tartása, rádió, televízió igénybevétele, múzeum- látogatások stb. — csupa olyan terv, amelynek megvalósítása tovább fogja növelni a felnőttoktatás eredményeit. Kevés a mezőgazdasági szakkör Az ismeretterjesztésben különösebb fejlődés nem történt. A számok hirtelen megemelkedésével nem járt együtt a jó tartalom, s ilyen körülmények között nem csoda, ha a hallgatók száma nem nőtt. Igaz, az egyes előadások aránya javult, mert több természettudományos előadás hangzott el, de még mindig nincs annyi mezőgazdasági, műszaki előadás, amennyire szükség volna. A tervekben éppen ezért nem szerepel az. hogy több ismeretterjesztő előadást kell tartani, hanem inkább azt szeretnénk elérni, hogy nívós, jó azakemberek által tartott előadások legyenek, amelyeknek van is, számottevő hallgatósága. Az egyre inkább közkedveltté váló szellemi vetélkedők, szellemi öttusák, filmvetítések stb. segítségével kell inkább folytatni az ismeretterjesztő munkát, s ezeket a formákat ki kell egészíteni a kissé elha- nyagoltabb múzeumlátogatásokkal, közös kirándulásokkal, országjárásokkalAz ismeretterjesztés másik jól bevált formáját a szakkörök jelentik A járásban tavaly 25 szakkör működött', közöttük a jól dolgozó kézimunka szakkörök, amelyek ki állításokat is rendeztek, pl. Mozsgón és Nagypeterden. A honismereti szakkörök is szépen működtek, Somogyhássá- gyon és Mozsgón. A honismereti szakkörökre ebben az évadban nagy feladat vár: fel szabadulásunk 20. évfordulójával kapcsolatos gyűjtő- és kutatómunka. Kevés viszont még mindig a mezőgazdasági és műszaki szakkörök száma. Mindössze Mozsgón volt egy gyümölcs-, Somogyapátiban egy növénytermesztési szakkör. Ezen a téren a lehetőségeket sokkal jobban ki kell majd használni a következő évadban. Hatezren olvasnak a szigetvári járás könyvtáraiban A könyvtárak tanácsi kézelésbe vétele sokat lendített nemcsak a könyvtárgyarapi- táson, hanem a könyvállomány színvonalán is. 1960-ban például 30 ezer kötet volt a járásban, ma pedig, az elavult példányok selejtezése után is 40 ezer fölött van a könyvállomány. A járásban egy lakosra átlag 1,19 könyv jut, ami szépnek mondható. Ugyanakkor emelkedett az olvasók száma is, tavaly csaknem 6 ezer könyvtári tag volt a járásban, s a kikölcsönzött kötetek száma jóval meghaladta a 10 ezret. Természetesen szükség van még az anyafii feltételek javítása mellett fel- világosító munkára is, például azért, hogy több mezőgazdasági és más szakkönyvet olvassanak a dolgozók, s hogy a 18 éven felüli olvasók aránya javuljon. A tennivalók különösen na gyök az öntevékeny művészeti munka terén- A legnagyobb hiányok talán leginkább a zenei nevelés területén vannak, kevés a jó érte: kar, zenekar, holott ehhez lehetőség is volna, nemcsak igény. Javítani kell a klubok munkáját is, tartalmasabbá kell tenni, s élettel megtölteni. S a sokat emlegetett feladat: a televízió adta tehetőség ötletesebb beépítése a népművelési munkába Szigetváron is a fontos feladatok közé tartozik. t 1
