Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

2 NAPLÓ 1964. JULIUS 30. Nemcsak a páciens beié« Az Orvostudományi Egyetem Slomatológiai Klinikáján jár­tam a minap. Járás helyett persze jobb kifejezés, hogy bukdácsoltam. A bejárati ajtó előtt homok­kupacok. Hatalmas maltcros- l.ida, ablakból lelógó gumi­cső. A földszinti folyosón ce­nten tevzsAkok és más anyagok halmaza. S fent az emeleten szanaszéjjel deszkái akások, bú­torok. kövek, cementlapnak, csövek <*:•> (|) tovább* A be­tegek sopánkodnak. ..Miért kell ennyit várni?” Miért kell ennyit botladoz­ni?” A „Fogpótlás” feliratú ajtó mögött piszkos falak, bo­káig érő gödrök. A két szom­szédos teremben mintha vala­mit építenének. De egyetlen I munkást sem látni. Egy kék­köpenyes emberrel beszélge­tek, (betegnek adom ki ma­gam), s együtt sopánkodunk, — nem a fogam miatt (bár amiatt is lehetne!), hanem — a klinika lehetetlen állapota miatt. Azt mondja az ember, bo£y dceembcr végén kezdték meg a/, építők a munkát. Három helyiséget azóta képtelenek befejezni. Majdnem sír sze­gény; „Mindjárt itt a tanév kezdete. Mi lesz itt, istenem!” Miért nem dolgoznak az épí­tők? Az ember a szívére teszi a kezét; „Itt lehet a baj”. S mondja tovább: a födémet még február közepére elkészí­tették, de azóta hol ember nincs, hogy anyag nincs. A múltkor itt volt néhány em­ber. hogy dolgozzék. Panasz­kodtak, hogy nincs cementjük. A kékköpenyes ember ment el és kért kölcsön valahonnan egy zsákkal. \ klinika orvosainak nincs helyük, képtelenek a betege­ket gyorsan ellátni. Kíváncsi­ságból tovább nézelődtem a szobákban. A könyvtár a fo­lyosón, az új és a régebbi or­vosi berendezések egy szobá­ban vannak összezsúfolva. S abban a helyiségben szeretné­nek fekvőbetegek részére he­lyet biztosítani, de éppen a raktározás miatt nem tudnak. Lehetetlen állapotok ural­kodnak e fontos egészségügyi intézményben! Nevetséges és képtelenség, hogy három — normális szobanagyságú — helyiséget az építők fél év alatt ne tudnának rendbehoz­ni! Ennyi Idő alatt akár egy palotát is fel lehet építeni. Lassan itt az új egyetemi tanév kezdete, ilyen állapotok között nem fogadhatják a hall­gatókat, de az oda járó bete- ceket sem. A klinikán ettől függetlenül gondosan kezelnek minden beteget, ha mostohák is a körülmények, meggyó­gyítják a beteg pácienseket. De vajon mikor gyógyítja meg az építőipar a „beteg klini­kát?” A választ tettekben kéri a klinika is. de a klinikát lá­togató nagyközönség is! ff) Dr. Gróf Pált a Bőrgyógyászati Klinika igazgatójává nevezték ki Kornél adjunktus köszöntötte vezetőjüket. A 107 ágyas Pécsi Bőrgyó­gyászati klinika dél-dunántúli jelleggel működik, s a fekvő­beteg gyógyításon kívül mint- ; egy napi 120 Járóbeteget ke­zel. A klinika speciális mun­katerülete a vírusos, rákos és allergiás eredetű betegségek i| kezelése, gyógyítása, illetve '! kutatása. Profiljába tartozik ►f az égett betegek ellátása is. í| Dr. Gróf Pál elvtárs 1941- | ben került a Pécsi Bőrgyó- I gyászati Klinikára. Több mint I két évtizedet dolgozott dr. É Melczer Miklós professzor irá- H nyitásával. Az új igazgató az Intenzív gyógyító illetve irá­nyító munka mellett tudomá­nyos kutatással is foglalko- y zik. A bőrélettan illetve kór­élettan néhány kérdését vizs­gálja, elsősorban a normális reakciójú bőr, illetve túlérzé- kennyé vált bőr gyulladásos jelenségeinek mechanizmusát kutatja. A kutatások jelentő­ségére utal az a tény is, hogy az allergiás betegségek száma —- különösen a gyógyszerfo­gyasztás növekedésével — vi­lágszerte emelkedett­Az új igazgató első tudo­mányos értekezései még 1938- ban jelentek meg külföldön. Ezeket azóta újabbak követ­ték a világ számos szaklap­jában. Munkája elismerését jelzi, hogy 1959-ben az orvos­tudományok kandidátusa cí­met nyerte el, és egy nem­zetközi tudományos szervezet, az Europian Academy of Al­lergy magyarországi szekció­jának is tagja. Dr. Gróf Pál a felszabadu­lás óta intenzív társadalmi munkát végzett az egészség- ügyi szakszervezetben, a vá­rosi tanácsban és az élet sok más területén. 1962-ben Ki­váló Orvos címmel tüntették kL ' HÍREK JULIUS 30 CSÜTÖRTÖK A Nap kél: 4.19, nyugszik: 19.22 órakor. A Hold kél: 22.21, nyugszik: 10.19 órakor. Név­nap: Judit. Ezer újszülött a Mecseki Erdőgazdaság „anyakönyvé”-ben „Gólya társasház" épül a Pécsi Bőrgyár kéményein — A KPM Pécsi Közúti Igazgatóság a 6 sz. budapest— pécs—barcsi főközlekedési út 172-f-300 — 173 +750 km szel­vény közötti szakaszát a va- rasdi völgyhíd javítási mun­kái miatt augusztus 4-én 7 órától 6-án 17 óráig teljes szélességben lezárja­Pécs legritkább madara: a gólya. Eddig ugyanis csupán egyetlen pár fészkelt a város belterületén, mégpedig a bőr­gyár főépületének kéményén. Az „üzemi madarak” élete — a márciusi megérkezésük, az áprilisi költésük, a fiókák májusi megjelenése, a táp­lálékhordás júniusban, a jú­liusi repülőgyakorlatuk és az augusztusi költözésük — ked­ves látvány a városi ember számára. A gólyák annyira ragaszkodnak az egyébként mindig mozgalmas, forgalmas gyárhoz, hogy amikor pár éve a szélvihar elsodorta a fészküket, azonnal újjáépítet­ték a régi helyükön. A bőrgyár dolgozói és a környék lakói a közelmúltban ismerős és ismeretlen gólyák szokatlanul nagy sürgés-for­gására figyeltek fel. A régi fészektől néhány méterre levő kéményen rövid idő alatt új fészek épült és megkezd­ték egy még újabbnak a ra­kását az épület harmadik ké­ményén is. Valóságos „gólya társasház” készül tehát a bőr gyár tetején és lehetséges, hogy a többi, használaton kí­vül álló kéményt is hamaro­san birtokba veszik a mada­rak. Egyelőre nem lehet ponto­san megállapítani, hogy „kik” költöznek be az új fészkekbe. A jelekből mégis arra követ­keztetnek, hogy az egyik fészket az öreg gólya-házas­pár az idén kelt fiókáknak adományozza, míg a másikat a Pécsre beköltöző „vidéki rokonok” foglalják majd el. „anyakönyviébe valóságos rekord-szaporulatot — több mint ezer szarvasborjút, őz­gidát és vadmalacot — je­gyeztek most be. Két egymást követő kemény tél után, ame­lyek rendkívüli módon meg­viselték az erdők-mezök la­kóit, az újszülöttek ilyen nagy száma kellemes meg­lepetésként érte a szakembe­reket is. Az erdőgazdaság vadrezervátumaiban például 214 szarvastehénnek 180 bor­ja lett, ami 85 százalékos — ritkán tapasztalt jó — szapo­rulatnak felel meg. Megköze­lítően hasonló az arány az őzeknél is és ennek egyik oka, hogy meglehetősen nagy számban születtek az idén kettesiker gidák, sőt akadtak hármasikrek is. Az új szapo­rulattal együtt összesen 1600 szarvast, 2900 őzet és félezer vaddisznót rejtenek a bara­nyai erdők. Az erdészek érdekes jelen­ségre figyeltek fel az „anya­könyvezés” során: az idei vadivadékok szebbek, mint általában szoktak lenni. En­nek az a valószínű magyará­zata, hogy áz elmúlt két zord tél nagyarányú szelektálást vitt végbe a vadálományban. EJ armincöt éve. 1929. július 30-án halt meg Gőgös Ig­nác, a magyar munkásmozgalom legjobb . harcosainak egyike. Ta­nult mestersége asztalos volt. Az első világháború elején orosz ha difogságba esett. Ott ismerkedett meg a munkásosztály törekvései­vel. Bekapcsolódott a Bolsevik Párt küzdelmeibe és a Nagy Ok. tóberi' Forradalom fűzében edző­dött bátor, áldozatkész kommu­nistává. 1921-ben tért haza és teljes odaadással vett részt a ma­gyar munkásosztály harcában. Küldött volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának első, bécsi kongresszusán, majd a párt titkárságának lett tagja. 1925. őszén került a Horthy-kopók kezére. Szörnyű módon megkínozták. A bíróság előtt félelmet nem ismerőén, büszkén állt ki a kommunisták igazi ügye mellett. Az elszenvedett gyötrések, a csaknem négy esztendeig tartó fegyházbüntetésének kegyet­len bánásmódja aláásták egészségét. Kiszabadulása után már nem kelt fel betegágyából és két hónap múlva elhunyt. A Horthy-rendszer még a halott kommunistától is rettegett. Te­metésén négy szuronyos csendőr biztosította a néma csendet. — Kedden délután 2 órakor városunkba érkezett a Mon­gol Népköztársaság magyar- országi nagykövete és kísérete. A vendégek a délutánt Har­kányban töltötték, s este is­mét Pécsett voltak. Szerdán délelőtt visszatértek a fővá­rosba. — „Pécs és a dunántúli városok fejlődése** címmel a napokban érdekes előadást tartott a Veszprémi Nyári Egyetemen dr. Ruzsás Lajos, a Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos kuta­tója. Előadását több nyelven szinkronon tolmácsolták a külföldi hallgatók részére. — Fekete bivalyüsző érke­zett a Mecseki Allatkertbe a Debreceni Állatkertből. A jö­vő héten pedig puma is ér­kezik bemutatásra, illetve ki­helyezésre a Budapesti Ál­latkertből; — A Veszprémi Nyári Egye­tem százhúsz főnyi külföldi hallgatója, javarészük lengyel, német és csehszlovák, kedden ellátogatott Pécsre, Siklósra és Harkányba, ahol megtekin­tették a nevezetességeket. — A 12. sz. Autóközleke­dési Vállalat értesíti az utazó- közönséget, hogy 1964. július 29-től a 33-as viszonylatban az alábbi járatpárt közleked­teti mindennap: Kossuth tér i: 23.25, Tettye i: 23.45. Právicz Lajos Thüringiai képeslapok Az alkonyat a Saale folyócs­ka mellett ért bennünket Ápolt, kanyargós utakon, kis hegyi falvak bajor stílusú há­zai között Saal féld be vezetett ütünk. Itt van az NDK leg­nagyobb kohója: a „Max- Hütte”. Száz éves már ez a ko­hó és most teljes rekonstruk­ció előtt áll. Nemzedékek dol­goztak itt, kohász dinasztiák, és ma is százával adja a „Max- hütt” a képzett szakembere­ket az iparnak. Valóságos szakemberképző iskola a „Max- hütt”. Széles skálájú oktatá­si szervezetet működtet Ez évben új vonásként bevezették azt, hogy a jó tanulók a szak­munkás-végzettséggel egyúttal érettségiznek. Ritkaságszamba megy az iskola tanműhelyeiben látott értékes és korszerű fel­szerelés, különösen az oktatás szemléltetése nagyszerű. Itt aztán valóban kiegészül az el­mélet a hasznos gyakorlattal! Láttuk a modern oktató terme­ket, a rekeszes, helyváltozta­tásra képes tanulóasztalokat a fizika-teremben, a gyakorlati méröpulttal (energia páddal). Megcsodáltuk a hydrodynami- kai laboratóriumot, ahol min­degyik tanuló önálló kísérlete­ket végez... Az üzemi. Kísérleti Kutató Intézet eredményes munkájá­ból csak villanásnyit: barna­szénből előállított kokszot itt láttunk először. Az üzemi ku­tatók munkáját dicséri ez az eredmény. Figyelemre méltó a nevelő- gárda összetétele is. Csak né­hány nevet említek azok kö­zül, akikkel a baráti meghí­vás során a tanári klubban megismerkedtünk. Kühne elv­társ 1949-ben. szakmunkás volt, ma diplomás mérnök, Stader elvtárs a napokban kapja kéz­hez a mérnöki diplomát. Mül­ler, Salczmann és Eckert elv­társak is a munkapad mellett nőttek tanárokká. A magas kemence és a prés­mű között kifeszített színes zászlófűzérek figyelmeztettek bennünket, hogy sietnünk kell Gerába a 6. Munkásfesztivál ünnepélyes megnyitására. Saalfeld központjában öt ze­nekar — közel 200 dobossal — lampionos felvonulása zárta el utunkat. Ez a színpcímpás felvonulás bevezető volt szá­munkra a fesztiválhoz... Igyekeznünk kellett hát, hogy időben érjünk a gerai köz­ponti megnyitóra.;. ­Gera felkészült. A százezres lélekszámú me­gyeközpont a fehér Elster partján ünnepi, színes ruhát öltött. A zászlófűzérek, zöld­szegélyes utak, teorek, a főpá­lyaudvar új impozáns épülete — mind az ünneplés egy-egy láncszeme. A főtér magas há­zaiban, a nagyszerű Laden- Strasse hivogatóan szép jelképe a vendégvárásnak. A megnyitón Walter Ulb­richt elvtárs is részt vett 30 ezer ember hatalmas tapsvi­hara és háromszoros üdvkiál­tása köszöntötte a sportsta­dionba érkező Walter Ulbricht elvtársat, feleségét és kísére­tét. ötven tanfáros jelezte a fesztivál ünnepélyes megnyi­tásának kezdetét. Az egybe­épített hármas színpad a sta­dion négy tribün-szektorára épült. A sárgás-kék tribün- háttérrel szemben teljes nagy­ságában fehér díszletezés köz­ponti fő helyén Picasso szí­nekben pompázó „virágcsokra” ékeskedett. Ettől jobbra a fér­fikórus és a fúvószenekar, balra a női kórus és a szimfo­nikus nagy zenekar helyezke­dett el. Gera város tanácsel­nöke házigazdaként köszön­tötte a résztvevőket, majd Beirauter elvtárs, az NDK Szakszervezeti Központja tit­kára hivatalosan megnyitotta a „6. Munkásfesztivált”. Picasso virágkölteménye előtt 300 dalos ajkáról szállt a dal... Harminchárom műsor­szám pergett le két óra alatt. Hogy melyik volt a szebb — nehéz megfogalmazni. Összes­ségében azonban ki kell (mon­dani: magas színvonalon mu­tatta be az ünnepi megnyitó esztrád jellegű műsora a klasz- szikus tánctól a tvisztig, a tömegdaloktól a legszebb, s legújabb szóló számokig a mű­vészet tükrében a Német De­mokratikus Köztársaság né­peinek magasfokú igényét, kulturális színvonalát Volt még egy 34. műsorszám is, amit a műsorfüzet nem tar­talmazott: az egész várost ezernyi színbe öltöztető 20 perces, csodálatosan szép tűzi­játék. Minden reflektor ki­aludt, csak a stadion melletti pázsitról 5 másodpercenként kilőtt színes rakéták milliárd­nyi részecskéi világítottak, s a 30 ezer ember percekig tar­tó hálás tapssal köszönte a szép estét, a tűzijátékot A kelet-német 6. Munkás- fesztivál műsora 144 oldalas programfüzetben rendkívül érdekes látnivalókat hirdetett Összesen 438 rendezvény volt a fesztivál 3 napja alatt a ge­rai körzet 6 városában. Párhuzamot vonva a mi hasonló jellegű rendezvé­nyeinkkel, nem árt említeni a következőket: 850 ezer ember vett részt a fesztivál rendez­vényein, nem számítva azt a tömeget, amely nem jutott be egy-egy olyan műsorra, ame­lyet nem szabadtéren tartották, vagy akik a műsorokon kívül vettek részt a fesztiválon. És ez a népünnepély-jelleg nemcsak az utcákon, tereken árusító pavilonokban, az esti utca-bálokban fejeződik ki, hanem abban is, hogy a ha­gy ománjso® thüringiai Wurs­tért, a híres thüringiai sülthur káért Jéna főterén, a rudolí- stadti hercegi kastély udvarán hosszan kígyózó sorban álltak hazaiak és külföldiek egy­aránt; hogy a legnevesebb mű­vészek léptek fel vállalva fá­radozást „gázsi” nélkül. Ép­pen ez a hatamas érdeklődés; a hivatásos, öntevékeny művé­szek és a közönség, a produk­tum és a látniakarás megkapó közelsége egyik legértékesebb tapasztalatunk a fesztiválról. Az említett 850 ezer rendez­vénylátogató önmagában ugyan nem sokat mond, de ha azt is elmondjuk, hogy ez a szám azt fejezi ki, hogy Ge­ra megye minden lakója leg­alább egy rendezvényt meg­tekintett a fesztiválon — ak­kor érthető a tapasztalat ilyen irányú levonása. A 438 rendezvényből 302 öntevé­keny, 57 öntevékeny és hiva­tásos közös, 47 hivatásos és 32 kiállítási rendezvény volt. Valamennyi műfajban 9000 öntevékeny csoporttag mutat­ta be képességeinek legjavát. Természetesen küldöttségünk a rendezvények tized részét sem tudta meglátogatni. A gazdag programból a ben­nünket közelebbről érintőket tekintettük meg elsősorban. Ugyanilyen helyzetben volt valamennyi küldöttség, és az a mintegy 200 újságíró kül- és belföldről, akik előre helyet biztosítottak magunknak. (Folytatjuk.) A televízió műsora 1964. július 36-án, csütörtökön 17.58: Hírek. 18.05: A nap­fényes bánya. — Közvetítés Kesédről, hazánk legnagyobb külszíni bányájából. 18.25: Paletta. 18.55: Telesport. 19-20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.^0: A jövő hét műsora. 20.00: Az alattvaló. Magyarul beszélő NDK film. (14 éven felü­lieknek!) 21.45: Kerékasztal beszélgetés a régészeti lelet­mentésről- 22.15: Tv-híradó. — 2. kiadás. — Közöljük kedves olva­sóinkkal, hogy a jövőben bel­politikai rovaton a 31-68-as telefonszámon (Hunyadi út 11; sz. alatt, a II. emeleten) min­den nap délután 3 órától este 8 óráig ügyeletet tart. Kér­jük bejelentéseiket, esemé­nyekről szóló információikat ezen a számon közöljék szer­kesztőségünkkel; — Már a második cigány- család kezdett házépítéshez az idén Nagydobszán. Az épülő családi házak helye a község belterületén, illetve közép­pontjában vasi. — A norma kétszeresét tel­jesítette a termelőszövetkezet aratógépével Bálint Károly traktoros és Fábián Sándor gépkezelő: 150 helyett 300 kát, holdon vágták le a gabonát. Bányaomlás Egy halott két sebesült Július 28-án este 8 óra 10 perckor halálos baleset tör­tént Szabolcson. A Mecseki Szénbányászati Tröszt Béke­aknáján újra nyitották a íl-es számú főkeresztvágatot. A 22- es és a 23-as telep közötti ha­rántoláson azonban omlás kö­vetkezett be. Három bányász az omlás alá került, Spengler Ferenc 30 éves, Vasas I. 27- es házszám alatti lakos — egy gyermek apja — meghalt. Barát Sándor csapatvezető vá­jár és Faddi István csillés főleg zúzódásokból keletkező könnyebb sérüléseket szenve­dett- Mindketten klinikai meg figyelés alatt vannak. A fö-» kapitányság a bányarendésze­ti hatósággal vizsgáltatja ki, hogy mi volt az omlás oka. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, ma több helyen, holnap már ke­vesebb helyen eső, zivatar. Mérsékelt, átmenetileg meg­élénkülő északnyugati szél. A meleg keleten Is mérséklődül. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 13—17 fok, legmagasabb nappali hőmér­séklet 23—27 fok között. — A Balaton vizének hőmérsék­lete Siófokon 24 lóik l 1 Tegnap délben rövid ünnep­séget tartottak a Pécsi Bőr gyógyászati Klinika előadóter mében- Dr. Cholnoky László, i Pécsi Orvostudományi Egye tem rektora közölte a klimké dolgozóival, hogy dr. Grói Pált az intézmény igazgatója vá nevezték ki. A rektor, majc dr. Tényi Jenő, az Orvostudo­mányi Egyetem pártbizottsá­gának titkára meleg szavas kíséretében gratulált az ú; igazgatónak, majd a klinikí dolgozói nevében dr. Dvorszkj A dúslombú baranyai er dőkben. az ország egyik leg gazdagabb vadállományú terű létén, véget ért az újszülöt vadak számbavétele. A Me cseki Állami Erdőgazdasáí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom