Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
4 NAPLÓ' 1964. JÜLIUS 26. Por, zaj, benzol Mindenki tudja, hogy a cementgyáraik porosak, a textilüzemek zajosak. Vannak olyan gyárak, ahol festékekkel vagy más vegyszerekkel dolgoznak, ismerünk még gázos üzemeket, hideg és meleg munkahelyeket — hogy csak a fontosabbakat említsük. Munka közben tehát sokféle ártalom érheti az embert, s hogy ezek az ártalmak ne menjenek egészségünk rovására, különböző óvintézkedésekre van szükség. Az óvintézkedések viszont akkor megalapozottak, ha vizsgálatok és mérések előzik meg. Ebből a célból hívták létre a megyei KÖJÁLL munkaegészségügyi, csoportját, illetve annak laboratóriumát. Mint a lisztes molnárok A laboratórium dr. Csontos Ferenc, illetve Upar Endréné irányításával évenként legalább kétszer a város és a megye minden üzemét végigjárja. A legutóbbi félévben csaknem hétezer vizsgálatot tartottak a különböző munkahelyeken. A vizsgálatok egyik csoportja fizikai, a másik pedig kémiai természetű. A fizikai vizsgálatok is feloszthatok a por, zaj, megvilágítás, illetve klímaviszonyok (hőmérséklet, páratartalom) méréseire. Az utóbbiak közül a por- és a zajvizsgálatok a legfontosabbak. Ezt mutatják a számok is: a laboratórium csaknem kétezer por- és zajvizsgálatot tartott az első félévben. Amint megállapították, a megye üzemei közül a Bere- mendi Cementgyár, Mohácsi TEMAFORG, Drávaszabolcsi Lengyár, Pécsi Porcelángyár a legporosabbak. A Beremen- di Cemnetgyárban például 1800 porszemcsét mértek minden köbcentiméter levegőben. Ez igen sok, az ilyen helyeken dolgozó emberek olyan fehérek a portól, mint a lisztes molnárok. Mint kiderült, 'híég a cementgyárakban sem „kötelező” ennyi port nyeletni az emberekkel. Amikor ugyanis dr. Hargitai András közegészségügyi felügyelő közbelépett, porelszívókat, illetve porleválasztókat építettek be, az 1800 szemcsés mennyiség egytizenkettedére, tehát 150/ köbcentiméterre csökkent! Ami a zajt illeti, megyénkben a Mohácsi Selyemgyár, Pécsi Kenderfonó a leglármá- sabbak, illetve azok a kőbányai, cementgyári munkahelyek, ahol őrlőberendezéseket alkalmaznak. Mint ismert, a 70 fon erősségű zaj (körülbelül egy túrázó teherautó lármája) az a mennyiség, amelyet . idegrendszeri károsodás nélkül elviselünk. Ezzel szemben a Mohácsi Selyemgyárban 90—100, egyes kőbányai törő- és őrlőberendezéseknél 105— 110 fon erősséget mértek. Az utóbbinál már az ordító beszéd sem érthető. Sajnos, sokkal nehezebb hadakozni a zaj, mint a por, vagy éppen hőség ellen. A zajt ugyanis akkor lehetne csökkenteni, ha a textilipari gépek és különböző őrlőberendezések csendesebbek lennének. Mivel ez egyelőre csak vágyálom, nincs más, mint a nagy zajhoz alkalmazkodni, füldugóval, fülvédővel vagy mással. Elvben ez is megoldást jelenthetne, a dolgozók azonban nem szeretik az ilyen véd őeszközöket. A vegyi mérgezések ellen Mint említettük, a vizsgálatok másik csoportja kémiai természetű. Noha városunkban és megyénkben kifejezett vegyiüzem nincs, az üzemek 60— 7() százalékánál különböző vegyi ártalmak jelentkeznek. Csaknem 900 vizsgálatot tartottak ebben a tárgykörben az elmúlt félévben. Uporné szerint 20 féle vegyi ártalmat vizsgálnak. A sokféle ártalom közül a benzol és egyéb szerves oldószerek kerülnek az első helyre. Amint a vegyészmérnök elmondotta, főként a mohácsi és szigetvári bútorgyárak, a Pécsi Porcelángyár festőműhelye és más objektumok lá- - --.if (.v.jjfJ a szempontból. Közöttük a pécsi műanyagbolt is, mert a nagy tömegben felhalmozott műanyag erős kipárolgása szükségessé teszi ezt. A benzol és egyéb szerves oldószerek ugyanis főként párolgás és belégzés útján kerülnek a szervezetbe. Hogy miből mennyi ártalmas, teljesen a vegyszertől, illetve az egyén érzékenységétől függ. Ha egy köbcentiméternyi levegőben például 100 milligramm benzol van, az majdnem sok. Ezzel szemben 200 milligramm aceton, 1000 milligramm denaturált szesz is lehet egy köbcentiméternyi levegőben, és még mindig csak az ártalmasság küszöbénél tartunk. Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a gyakorlatban rendszerint nem egy, hanem többféle vegyi ártalom jelentkezik egyszerre. Így történt a Mohácsi Bútorgyárban is, ahol a duk- kozás és fényezés alkalmával háromféle oldószer, a benzol, aceton és denaturált szesz ártalmas hatásától lehetett tartani. Noha külön-külön egyik sem érte el a fent jelzett küszöbértékeket, együttesen mégis károsak voltak a dolgozók egészségére, ezért a KÖJÁLL közbelépésére külön dukkozófülkét szereltek fel, külön elszívó berendezéssel. Hasonlóan történt más üzemekben is. Előfordul, hogy kénsav- és sósavgőzök kerülnek a levegőbe, miként a Komlói Kutató- Fúró Vállalatnál, Agrária Keményítőgyárban, vagy a Pécsi Bőrgyárban. Megfelelő elszívókkal küzdenek ellene. A Pécsi Dohánygyárban viszont nikotin terjeng a levegőben, s tekintetbe véve a nyolcórás munkaidőt, ebből már 0,5 milligramm ártalmas köbcentiméterenként. Ez szintén védő- intézkedéseket tesz szüksé gessé. Eckhardt Thurntól„Stokutyáigr Más munkakörbe kerülnek A fizikai és kémiai vizsgálatok méllett a laboratórium arra is kíváncsi, hogy a különböző vegyszerek milyen hatással vannak az emberre. Különösen a benzol- és ólomártalmas munkahelyeken gyakoriak a vizsgálatok. Abból kiindulva, hogy a belélegzett vegyszerek szükségszerűen jelentkeznek a vérben és vizeletben, a laboratórium 7 féle vér és 4 féle vizeletvizsgálatot szokott végezni. Az elmúlt félévben 328 dolgozót vizsgáltak meg ebből a szempontból, s 71 személynél tartottak csak vi- zeletviasgálatokat A vegyszeres ártalmak ellen nemcsak elszívókkal védekeznek, hanem gyógyszeres kezeléssel is. Ha a szükség megkívánja, ideiglenesen vagy véglegesen más munkakörbe helyezik a dolgozót, esetleg táppénzre utalják. Mindegyik esetre volt példa az elmúlt Ez a két ember valóban élt. Az egyik kilencszáz, a másik erős száz esztendeje járt itt, Dél-Baranyában. Igaz, kevés ok ez arra, hogy ennyi idő után előrángassam őket, de szolgáljon mentségemül, hogy egy harmadik miatt teszem, aki pedig nem is élt: Eke Máté, a „Tenkes kapitánya” miatt. Nagy kár, hogy Eke Máté költött alak, mert ha élt volna, okvetlenül turonyi lett volna. Nem Rákóczi idejében tanulták a toronyiak, hogy hogyan kell megugratni a német főurakat. Hétszáz éves gyakorlatuk volt már akkor. A SZÉTSZÓRT HAD BŰJDOSÓ CSILLAGA Az első próbát Péter és Aba Sámuel királyok viszálykodásai alatt tették. Nincs nyom arra, hogy mivel ijesztették meg a fent írt Eckhardt urat és öccsét, Ottmárt, de ez úgy sikerült, hogy ötszáz év múlva talált csak vissza egyik kései unokájuk, Thurn Ákos. Az is véletlenül, menekülés közben, miután 1528-ban Zápolyai János nak segített elveszteni a tokaji csatát és a „szétszórt had bújdosó csillaga” éppen ide vezette Baranyába, ahol meglátta ősei várának romjait, Turonyt. Nem tudni, mennyi ebben az igazság, A HALASZMESTER DÉL VAN. A levegő szem- kápráztatóan vibrál a 35 fokos melegben. A víztükör vakító fényességét csak a partok szelíd zöldje tompítja valamelyest. A tó felett madarak húznak át. Egy hirtelen kiválik s villámgyorsan lecsap a vízre. Kísérőm önkéntelenül is az oldalához kap, de a puska nincs kéznél. A gyanútlan fiatal halak a dé,- li melegben feljönnek „nap- fürdőzni” a melegebb vízrétegekbe. Hosszú sötét csikók mutatják a vízen a halrajok vonulását. Hol itt, hol ott ugrik fel egy játékosan, hogy megmutassa ezüstösen csillogó hasát s már csobban is a víz, ahogy összezárul a feje felett. A .szürke gém így köny nyen jut ebédhez. Az öreg tó — helyi fogalmak szerint öreg, egyébként mindössze három éves — náddal szegett parti részén vízi csibék mocorognak. A magasban méltóságteljesen köröz a fehér kócsag. Toronyiránt mindössze 10 perc járásnyira esik a tó a falutól, de úgy elbújik a völgyben, hogy az idegen itt épp oly ritka vendég, mint a fehér kócsag. Pedig a házigazdák igen vendégszeretők. Tanúskodhat erről az a 30 fős vidám pécsi társaság, mely a szemközti domboldalon ke- pézte egész délelőtt a búzakévéket, s most mind ott lubickol a kis tó hűs habjaiban. Ezek a főtt rákra emlékeztető fiatalok nincsenek tekintettel a halnépség déli sziesztájára, s mitsem törődve a les ben álló piócákkal, hangos kacagással verik fel a tótükör csendjét. Bár a tóban tilos a fürdés, ezegyszer Salgó József halászmester is elnéző. Kánikula van, s ezek a pécsi fiatalok segíteni jöttek a szövetkezetnek az aratásban. A parton száradó 30 méter hosszú kerítő-háló jelzi, hogy ma friss fogás volt. Jófajta tükörpontyok, ■ compók kerültek „hálóba” a vendégek tiszteletére, de nemcsak azért. Fenn a hármas tóban nagyon sok a hal, 12 000 kétnyaras pontyot és 4 000 compót helyeztek ki, s ha ősszel nagy halakat akarnak fogni, ritkítani kell. És még valamiért: a túlnépesedett tóban, ahogy a halak nőnek, könnyen oxigénhiány léphet elő. EZT A SZAKSZERŰ magyarázatot már benn a hűs halászkunyhóban mondja a főhalász, aki egyszemélyben mindenes is. Egy napi munkáját jöttünk ellesni, de kissé későn, Hisz, mint mondja ó már hajnali három órakor lekarikázott a faluból — mindig így kezdődik a nap — aztán csónakba ült, hogy beetessen. A három tavon összesen 36 etetőhely van — a kunyhó ajtajából jól látszanak a vízbe beütött cölöpök — ezeknél szórja be az ocsut, hulladékot, mert a hal még a dohos kukoricát is megeszi. Aztán, hogy elvégezte á Szokásos reggeli ellenőrzéseket a gátaknál, halrácsoknál, árapasztónál, kaszát fogott, hínárt vágott, majd kivetette a hálót a fogáshoz. Mire eljött a dél, a fehér trikóból bizony csavarni lehetett a vizet. A hosszú szárú derékig érő. halászcsizmák mint a mesterség címere még most is ott száradnak az ; ajtó . mellett. Csöndes, szép mesterség. Olyan szép, hogy Salgó József elhagyta érte a családját s olyan csöndben, hogy mint valami remete már két éve ebben a kis parti kunyhóban, távol a világtól tölti hétköznapjait. S az eredmény? Már az ősszel „bomba” lehalászásuk volt a görcsö- nyieknek. A holdankénti 9,25 mázsás halhozammal a gör- csönyi tsz rögtön az elsők közé került az országban. Az idén máir 10 mázsán felüli hozamra számít és a szövetkezettől, ha ezt eléri körülbelül 5 000 forint prémiumot kap. Ez nem megvetendő, ha tekintetbe vesszük, hogy végül is nagy tagú családot tart el. — Hiányzik a család. De a feleségem hiába kérlelem évek óta. nem jön el. Pedig, a tsz. lakást is ígért. Tudja Dávod-Püspökpusztán új házunk van, az árvíz után építettük. Az asszony nem tud belenyugodni, hogy elszakadjunk tőle. De talán majd most, a két fiút még a nyárban elhozom ide vakációzni, talán majd ők meggyőzik. A három tó lenyúlik a kis- déri és ócsárdi határig, sőt mikor a legalsó gát érvlt, egy kis darab földet úgy kellett a kisdériektől kölcsönkérni, kaptak helyette búzaföldet máshol. Errefelé az emberek nagyon szeretik a tavat s ez a vizi ember, Salgó József is azért tudott itt így meggyökeresedni, mert munkája iránt mindenki megértéssel volt. Amikor három évvel ezelőtt hozzáfogtak a földmunkákhoz, a tanács visz- szavonta a beruházási hitelt, mondván: november van, s ebben az évben úgy sem ké- r-iil el a tó. Ekkor a görcsönyi tsz. asszonyai — nélkülük talán nincs is ma itt semmi — férfi erő hijján mondhatni a kötényükben hordták össze a földet az első völgyzáró gáthoz. Ma is az a legerősebb. Az új gátat, amit már szakképzett kubikosok készítettek, máris alámosta a víz, omlik, megerősítésre vár. A HALÄSZMESTER még nem tag, csak alkalmazott, de jól látják • azt a görcsönyiek, hogy nem afféle jött-ment ember, komoly felelősségteljes, nem kell attól félni, hogy egy szép napon odébb áll. No hisz volnának is bajban, hisz rajta. kívül nincs munkás itt se közel se távol, aki a halhoz ért. Épp ezért megbecsülik, építenek rá. Most a szőkéi üzemegységben újra megindult a földmunka egy új, 30 holdas tóegységet alakít ki ott a szövetkezet. Salgó József most már igazi főhalász lesz, segítséget is kap, akit majd kinevelhet utódjának. S egy szép napon talán a család is belátja, hogy az életet nem egy adott telken álló házhoz kell kötni, hanem a munkához, a boldoguláshoz. — Rné — mert a Bayrisches Stammenbuch csak 70 évvel később, 1598-ban közli Thurn Jakab felvilágosításai alapján. Akkor éppen „Thuron” alakban szerpelt a falu neve, s talán ez adta az ötletet a történethez. Mindenesetre a Thurn család szívesen emlékezett a turonyi eredetre, mert még a múlt század végén is újságcikk lett a legendából, s megjelent a Pécsi Figyelőben 1890. július 20-án abból az alkalomból. hogy az egyik Thurn- utód, Albert feleségül vette József főherceg lányát, Mar- gitot. Elhűlve néztem, hogyan tudott Eke Máté inni. Nem akarok itt hasonlóságra célozni, mert nem ismerem ilyen oldalukról a turonyiakat. csak annyit jegyeznék meg, hogy én ezt a tényt is bizonyítéknak érzem. Egy 1291-ből való okiratban olvasható, hogy az esztergomi káptalannak valami vámcsalási pere volt az esztergomi polgárokkal. Ebben a perben turonyi tanúk is szerepelnek, akik bort szállítottak Esztergomba. Majdnem hétszáz évvel ezelőtt! Bizonyára jó bort termeltek, csak azt nem értem, miért kellett olyan messzire vinni, hogy megvegyék. Száz esztendő múlva is találunk adatokat a turonyi szőlőtermelésről. Az 1500-as évek közepén például ugyanannyi bort fizettek váradó címén, mint búzát. A XVII. század végén meg valamivel több is volt a szőlővel beültetett terület, mint a szántó. HÜSZ ÉVI SZÁMŰZETÉS A Habsburgokat már kevésbé szerették. Már az első Habsburgnak, Ferdinándnak megtagadták a hadiadót. De az elsők között álltak Rákóczi mellé. Ezt nem is felejtették el nekik, s az 1700-as évek elején úgy elpusztították a falut a császáriak, hogy a megmaradtak a bissei völgybe húzódtak és 20 esztendeig nem mertek visszatérni. Mikor aztán 1726-ban visszamentek a régi helyre, kőtá- mokkal megerősítették omladozó templomukat és olyan festett famennyezetet építettek rá, hogy amikor 1913-ban le kellett bontani, a Zsolnay- gyár lemásoltatta a festményeket gyűjteménye számára. 1848—1849 tavaszán, a debreceni trónfosztás után bekövetkezett nehéz katonai, politikai helyzetben Kossuth általános népfölkelést hirdetett a haza védelmére. Baranya Eszék eleste után elveszett területnek látszott. De megmozdultak a falvak, s jöttek a fölkelők kaszával, puskával a Dráva mellől is Pécsre, hogy ott a honvédséggel egyesüljenek. Ezeknek egy csoportja július 10-én érte el Turonyt és ott megszállott, A feljegyzések szerint több ezren voltak, de alig volt kétszáz fegyveres köztük. Égj Marócsay nevű preoráns vezette a hadat, akinek nerr volt katonai képzettsége, s i turonyi feljegyzések tábornok megbízottnak nevezik. Ez c Macócsay úgy helyezte el se regét, hogy a falutól délre lévő völgy nyugati emelkedésére 300 embert rendelt előcsapatnak, a többieket a falutól nyugatra, a mezőn telepítette le. A faluba vezető úi mentén a fákat ledöntötték, í dombtetőre 8 őrt állítottak. A TURONYI BÍRÓ FIA A szétverésükre renoell császári hadsereg délről támadott. Ennek volt parancsnoka az a Stokucha őrnagy akit talán éppen a toronyiak magyarítottak kitűnő nyelvérzékkel „Stokutyá”-ra. Amikor a császári hadsereg egyik kapitánya a Tenkes oldaláról megpillantotta a népföl- kélők seregét, nem merte felvenni a harcot, s visszavonult. Stokucha erre teljes haderejével megindult Turonj ellen. Az erdőben elhelyezett 300 főnyi felkelő csapat a túlerővel szemben hátrálni kényszerült, s a faluban lévőkkel együtt az északi oldalon lévő erdőbe húzódott. A császáriak rohammal vették be a falut és a lakosságon kegyetlen bosszút álltak. A bíró fiát, aki félre verte a harangokat, 70 turonyi env berrel és az éppen ott tartózkodó Gájer szolgabíróval együtt kivégezték. Aztán fel. törték a pincéket és miután megittasodtak, folytatták a felkelők üldözését A nagyrészt fegyvertelen felkelőket egészen Szalántáig és Csamó- táig üldözték és borzalmas mészárlást végeztek közöttük. Mikor visszaértek, a falut teljesen fölégették. A tűznek a papiakkal együtt az anyakönyvek is martalékául estek. A pusztítás és öldöklés olyan mértékű volt, hogy a vármegye kénytelen volt szépíteni a dolgot, s jelentésében azt írta a királyi biztos Majláth, hogy félreértés folytán történt. Hogy a jelentésnek nagyobb hitele legyen, gyűjtést rendelt el a megyében a toronyiak segélyezésére, a kato. nasággal visszaadatták az elhajtott marhákat, s a császári lapokban a „turonyi vár” bevételéről adtak hírt. TÁRSADALMI HAGYOMÁNYOK Jó lenne talán valakinek a fentiekhez hasonlókat is egyszer összeszedni, mert még az unokáink azt hihetik, hogy a legnagyobb dolog az volt itt, a Tenkes alján, hogy egy gügye császári ezredes ijedtében belemászott a dagasztó- teknőbe, mikor rászakadt a vásáros sátor. Kisbalázs György Megindult a pecsenyebárány-export Hetente 2 vagonnal szállítanak Görögországba, Olaszországba és az észak-afrikai országokba A közelmúltban véget ért a gyapjúátvétel a megyében. Baranya első félévi gyapjú- értókesítési terve 1500 mázsa gyapjú volt 34 százalékos ren- dementtel, melyet a termelő- szövetkezeteik 1478 mázsás mennyiségben és több mint 37 százalékos rendementtel — gyapjútisztasági százalék — teljesítettek. Ezzel azonban a gyapj úfélvásárlás véglegesen nem zárult le. A második félévben kerül sor a mustra juhok, vágó ál latok gyapjának értékesítésére. Ebben az évben előreláthatólag már a termelőszövetkezetek is adnak ei panofix árut az iparnak. A 10 milliméter magas bundával rendelkező bőr áráért darabonként 70, a 18 milliméteres bundamagasságú bőrökért darabonként 95 forintot fizet a kikészítő ipar. Előreláthatólag több ezer panofixet értékesítenek a tsz-efc a második félévben. A második félévben indul meg — a napokban már be is indult — a pecsenyébárány és hízottürü-export a tsz-ek- ben. Az eddigiektől eltérően áz idén már nem gyűjtik ösz- sze külön gyűjtőállamásokon az állatokat, hanem a termelő- szövetkezetek legközelebbi vasútállomásáról közvetlenül exportálnak az európai és afrikai piacokra. Ezért megszigorították a szerződéskötéseket is és a Gyapjú Textil- nyersanyagforgalmi Vállalat csak azokkal a szövetkezetekkel kötött szerződést, amelyek legalább egy vagon, azaz 200 pecsenyebárányt tudnak egyszerre útnak indítani. Eddig 22 ilyen baranyai termelőszövetkezettel van szerződéses viszonyban a vállalat, s közülük négy tsz már nemcsak a saját hízóanyagát exportálja, hanem vásárolt állatokat is felhizlal a kívánt súlyra és minőségre. Ez év első negyedében az állami gazdaságok 4311, a termelőszövetkezetek 636 szopósbárányt értékesítettek, a má'cdik negyedben — a nyírások miatt — csak 500 darabos volt az össz-értékesítés, Most a második félévben ? nyírások befejezésével erősen fellendült a pecsenyebárány- értékesités és export, hisz af állatokat 100 százalékban exportálják. Az exportot ebben az évben is a termelőszövet1 kezetek kezdték. A múlt héten indult az első két vagon pe- csenyebárány-szállítmány Görögországba, s ettől kezdve minden héten két vagont indítanak útnak jelenleg Olaszországba, majd később Franciaországba. A megye pecsenyebárány exportterve 26 vagon, melyet előreláthatólag még túl is teljesítenek. A második félévben indul be a hízott ürü export is. Az év végéig összesen 2500 hízott ürüt exportálnak a baranyai nagyüzemek elsősorban az észak-afrikai országokba és Közel-Keletre. — Legnagyobb exportszállító ebben az évben is a beremendi, a dunaszek- csői és a véméndi termelószö- v tkezet.
