Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

4 NAPLÓ 1964. JÜLIUS 25. A varsói találkozó Meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek elterjesztését (Folytatás az 1. oldalról.) az Egyesült Államok arról be­szélt, hogy hajlandó nagyobb mértékben megosztani európai szövetségeseivel nukleáris ar­zenáljára vonatkozó informá­cióit. Amerikai személyisé­gektől sokszor hallottunk olyan kijelentéseket, hogy a sokoldalú NATO-haderő meg­teremtésének semmi köze sincs a nukleáris fegyverek elterjesztéséhez. Ma pedig a Fehér Ház okmányaiban és az amerikai sajtóban úgy akar­ják beállítani az Egyesült Ál­lamok és a NATO új egyez­ményét, mint holmi ártatlan vállalkozást, amely ném jár a nukleáris fegyver elterjedé­sének kockázatával. De miféle más értelme lehet az új megállapodásnak, amely köntörfalazás nélkül kimond­ja: az Egyesült Államok szö­vetségeseinek katonai sze­mélyzetét kiképezik a nuk­leáris fegyver kezelésére, eközben ez a személyzet hoz­zájut a nukleáris fegyver felhasználásának terveihez és olyan adatokhoz, amelyek „értékelik a potenciális ellen­ség lehetőségeit az atomfegy­ver felhasználási tervében”, megismertetik őket a rakéta­nukleáris fegyverrendszerekre vonatkozó amerikai tudomá­nyos és műszaki anyagokkal és így tovább már ebből is látható, hogy bár az Egyesült Államok nyíltan nem adja át szövetségeseinek a nukleáris fegyvert, de felkészíti őket a nukleáris fegyverek birtok­lására és arra, hogy számára alkalmas időpontban a legrö­videbb időn belül alkalmaz­hassák e fegyvert. Csak így értékelhető a jelenlegi egyez­mény. Minden alapja megvan an­nak a feltételezésnek, hogy mindenekelőtt a nyugatnémet igények miatt született meg ez a megállapodás. Nyugat- Németországnak nem kis sze­repe van abban is, hogy a NATO-ban az észak-atlanti tömb sok tagjának tiltakozása ellenére is keresztül erősza­kolják a sokoldalú atomhad­erő megteremtésének tervét. A nyugatnémet militarista körök nyomásának — amint látható — nem álltak ellen a katonai atomtitkok védelmé­ről szóló amerikai törvények, mint nem állt ellen sok olyan úgynevezett „korlátozás” sem, amelyet a nyugatnémet újra- felfegyv érzéssel kapcsolatban a párizsi egyezmények tartal­maznák. Az Egyesült Államok és néhány más NATO-tagál- lam kormánya, amelyek a bé­ke híveinek tüntetik fel a megrögzött német militaristá­kat, csaknem versengenek egymással, hogy közülük ki vezesse kézen fogva az NSZK-t a már kész atombom­bákhoz. Becsapják önmagu­kat és másokat, mondván, hogy az NSZK-t kielégíti az, amit ma megengednek neki és nem követe] holnap még töb­bet Nyugaton talán nem tudják, hogy Straussnak, az NSZK volt hadügyminiszterének ál­lítása szerint a nukleáris fegyver birtoklása és a vele rendelkezési jog „a szuvere­nitás jelképe, jellemző voná­sa és meghatározó ismérve’’? Hassel, a jelenlegi hyugat- német hadügyminiszter pedig arra a tényre hivatkozva, hogy az NSZK adja a NATO- nak a második legnagyobb fegyveres kontingest (az USA után), megfelelő „részesedést követel” a nukleáris tervezés­ben és a nukleáris felelősség­ben. így értelmezik az NSZK- ban „a NATO keretein belül érvényesülő nukleáris együtt­működést”. így aztán semmi csodálatos sincs abban, hogy Bonn lep­lezetlen megelégedéssel, jö­vendő kalandok fejében ka­pott búsás előlegként fogadta a nukleáris fegyverekre vo­natkozó értesülések kiterjesz­tését célzó új amerikai lépést. Miközben pedig egyezményt írnak alá a nukleáris fegyve­rekre vonatkozó tájékoztatás fokozásáról, amikor nyugat­német tisztek és matrózok már felszállnak a Biddle tor­pedóromboló, a sokoldalú atofnhaderő első minitahajója fedélzetére, a — tizenmyoJcha- tatmi leszerelési bizottságban az amerikai megbízottak to­vábbra is azt bizonygatják, hogy az Egyesült Államok az atomfegyverek elterjedése el­len száll síkra. Ez az eltérés a szavak és a tettek között természetesen nem arra vall, hogy az Egye­sült Államok őszintén visel­kedik egy olyan fontos prob­léma megoldásában, mint a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályo­zása. Az amerikai politikusok, amikor szavakban az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozása mellett nyilat­koznak, jogilag, szerződésileg növelik az atomfegyver elter­jesztésének lehetőségeit. A NATO részvevői, amikor megállapodást kötöttek a puk- leáris tájékoztatások cseréjé­ről, semmibe vették az ENSZ- közgyűlés 16. ülésszakának határozatát, amely felhívta az államokat és elsősorban a je­lenlegi atomhatalmakat, te­gyenek meg minden erőfeszí­tést egy olyan nemzetközi szerződés megkötése végett, amelynek értelmében a nuk­leáris hatalmak kötelezettsé­get vállalnak, hogy nem ad­ják át a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést és nem ad­nak át olyan tájékoztatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ilyen fegyvereket gyárthassanak. A világ népei jól tudják, mi­lyen veszélyt rejt magában a nukleáris fegyver elterjedé­se és hogy halogatás nélkül ki kell dolgozni azt a megálla­podást, amely elősegítené e veszély kiküszöbölését. Az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy az NSZK-val és más NATO-államokkal együtt készüljön fel a nukleá­ris háborúra, a fő akadálya egy ilyen egyezmény megkö­tésének. A nukleáris fegyver elterjedését megakadályozó tilalomnak pedig hatékonynak kell lennie, olyannak, amit semmiképpen nem lehet meg­kerülni. Az Egyesült Államok és más NATO-országok kormá­nyai, amikor újabb lépéseket tesznek a nukleáris fegyve­rekre vonatkozó adatolt élter­jesztésére, súlyos felelősséget vállalnak magukra a népek I előtt „c lúilis város“ Megkezdődött a szegedi szabadtéri játékok hatodik évadja Dr. Asztalos nemzetközi sakkverseny győztesei: Gipszlisz és Bobocov Gipszlisz és Bobocov a verseny győztesei. Pénteken befejeződött a közel három hétig tartó nemzetközi sakkverseny. Amint várható volt, Gipszlisz szovjet nemzetközi mes­ter megtartotta vezető helyét. A 12. fordulóban utolérte öt Bobo­cov bolgár nemzetközi nagymes­ter és végeredményben 10.5 pont­tal holtversenyben lettek elsők. Gipszlisz a vers-my után igy nyilatkozott: — őszintén megmondom, hogy a kezdéskor Holmov szovjet nagy mestert tippeltem az első heVre, az egész verseny .ilatt formáién alul, tartózkodóan játszott. Külö­nösen tetszett a verseny 1* gjobb magyar versenyzőjének, Dely mesternek játéka, sajnos az i»lol- só fordulóban vereséget szenve­dett és így nem alakulhatott ki hármas holtverseny. Aivar Gipszlisz lett származású, rigai lakos, ott is végezte e1 a közgazdaságtudományi egyetemet, s jelenleg tervgazdálkodási mun­kakörben dolgozik. Eddig hatszor nyerte el a Lett Köztársaság baj­nokságát, s háromszor előzte meg az ugyancsak lett származású, volt világbajnokot, Tál nagymes­tert. 1949-ben kezdett a sakkozás­sal foglalkozni és 1957-ben sze­rezte meg a nemzetközi mesteri címet. Gipszlisz még fiatal, 27 éves, ’ s Szimagin nagymester a Dely Péter magyar nemzetközi nagymester harmadik lett. legjobb szovjet mesterek közé sorolta. A pécsi versenyen tel­jesítette a nagy mesteri címhez előírt normát, s amennyiben azt még egyszer eléri, úgy a FIDE a nemzetközi nagymesteri címet megadja. Bobocov I bolgár nagymestert már megismerte a pécsi olvasó­tábor. A szófiai testnevelési ta­nár most csak annyit mond: — Ugye jól tippeltem az első nyi­latkozatomban, hogy Gipszlisz lesz az első. De arról már nem szól, hogy az első helyet éppen vele kellett a szovjet mesternek megosztania. Dely Péter nemzetközi mester egészen az utolsó fordulóig úgy állt, hogy beleszólhat az első hely sorsába. Azonban éppen most szenvedte el első vereségét, s így csak a harmadik helyet tud ta megtartani. Holmov szovjet nagymester vé­gig nagyon passzívan játszott, amit bizonyít az is, hogy mind­össze két győzelmet ért el a ti­zenhárom döntetlennel szembeni A verseny elején jól induló Szi­lágyi mester visszaesett, egymás­után szenvedte el a vereségeket* s ez lelkileg teljesen letörte. A verseny részletes végeredmé­nye: 1—2. Gipszlisz szovjet nem­zetközi mester és Bobocov bol­gár nagymester 10.5—10.5 pont, 3. Dely Péter magyar nk. mester 9.5 pont, 4. Bogdanovics jugoszláv nk. mester 9 pont, 5. Bárczay László magyar mester 8.5 pont, 6. Holmov szovjet nk mester 8.5 pont, 7. Malich NDK nk. mester 8.5 pont, 8. Honfi Károly magyar nk. mester 8.5 pont, 9. Haág Er­vin magyar nk. mester 8.5 pont, 10 Kozma csehszlovák nk. mes­ter 7.5 pont, 11. Flesch János ma­gyar nk. mester 7 pont, 12. Szi­lágyi Péter magyar mester 6 pont, 13. Damjanovics jugoszláv nk. mester 6 pont, 14. Czerniak Izrael nk. mester 5 pont, 15. dr. Pogáts József magyar mester 3.5 pont. 16. dr. Paoli olasz nk. mester 3 pont. A mezőny nagy része azonos erősségű versenyzőkből állt. Ezt az is bizonyítja, hogy az 5—9. he­lyeken azonos pontszámmal vé­geztek a versenyzők és csak kü­lön értékszámítás alapján lehetett a helyezéseket megállapítani Az utolsó fordulóban a Honfi—Pogáts dr. játszma nyolc óra hosszat tar­tott, míg Honfi nk. mesternek na­gyon szép végjátékkal sikerült a győzelmet megszereznie. A díjkiosztásra a verseny után a Fenyves szállóban került sor, s Itt osztották ki a pécsi vállalatok és üzemek által ajándékozott ér­tékes tiszteletdíjakat is. A versenyzők szombaton reg­gel utaznak vissza hazájukba s “hogy nyilatkoztak, mindig öröm­mel emlékeznek vissza pécsi tar­tózkodásukra. Vargha Dezső WT ^ « I a m A A varsói találkozó méltán illeszkedik be azoknak a csúcs- találkozóknak a sorozatába, amelyek ennek a nyárnak dip­lomáciai tevékenységére oly jellemzőek, s avnelyeknek je­lentőségét a szovjet miniszter­elnök látogatásai adják meg. Ezúttal is élénk nemzetközi érdeklődés kísérte a szocia­lista országok vezető államfér- fiainak találkozóját, és csak , fokozta az érdeklődést az al­kalom, amire a lengyel fővá­rosban összegyűltek: Lengyel- ország felszabadulásának 20. évfordulója, tehát olyan tör­ténelmi évforduló, mely az új európai helyzet kialakulásának egyik fő eseményéhez fűződik. Hitler hadivállalkozásainak so­rozatát Lengyelország megtá­madásával indította el, s ebben az országban mutatta ki a leg­véresebben a náci rendszer kegyetlen és emberellenes ter­mészetét. Lengyelország felsza badulása húsz évvel ezelőtt az egész emberiség felszabadulá­sának fontos aktusa volt. Az emberek képzeletében össze­forrott a lengyel sors és helyt­állás a pácizmus ellen vívott küzdelemmel, s ma is a leg­élesebben arra figyelmezteti a világ népeit, amit Varsó üzen a világnak ezzel a való­jában ma sem egészen megol­dott problémával kapcsolatban. Gffmulka az ünnepség ven­dégeinek, Hruscsovnak, Ul- brichtnak és Novotnynak a megérkezése alkalmából kifej­tette a lengyel álláspontot azokról a kérdésekről, ame­lyek ma is fenyegetőek, és a bonni kormány politikájából következnek. Meg kell mon­dani, hogy ez az álláspont, amely figyelmeztet a bonni revanspolitikából folyó ve­szélyre, nem pusztán a Len­gyel Népköztársaság álláspont­ja. hanem osztozunk benne mi magunk is, a magyar nép, és kő: ínánya. Teljes mértékben egyetértünk Gomulkának az- , Bal a megállapításával, hogy a nyugatnémet militarizmus szörnyű veszélyt jelent Európa és a világ békéje számára. Gomulka kitért azokra a nyugatnémet próbálkozásokra is, amelyeknek az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a bonni politika agresszív törck véseiről és olyan benyomást keltsenek a világ közvéle­ményében, mintha a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya békés kapcsolatokat igvekezne kiépíteni a szocia­lista országokkal. Ezeknek a törekvéseknek az értékét megfelelő realizmussal kell megítélni, s magunk is tisztá­ban vagyunk vele, hogy a német szövetségi kormány már csak gyengesége miatt sem kí­sérelné meg az NDK beke­belezését, vagy az Odera— N eisse-határ megváltoztatását. Ellenben olyan szövetségi po- b'tikát igyekszik kiépíteni és fenntartani, amely alkalmas arresszív céljainak, ha nem is az elérésére, de minden eset­re a táplálására. Hogy ezek a célok nem reálisak, még akkor sem. há a nyugatnémet kormány szilárdabb szövetsé­geseket talál, mint amilyen jelenleg a NATO, ezt nagyon sokan tudják ma már Nyu- gat-Németországban Is. na­gyon jól tudják, hogy az N«ZK — mint Gomulka is rámutatott — nem a harma­dik birodalom, a Szovjet­unió. Lengyelország és más szocialista országok séta azok. mint a háború előtt voltak. . Megváltozott a világhatalmi helyzet és nehezen képzelhe­tő el olyan fantasztikus ka­landorpolitika a nyugati kor­mányok részéről, mely ezt a tényt számításon kívül merné hagyni. Mindenesetre Hrus­csov lengyelországi látogatása alkalmával felhívta a figyel­met azokra az imperialista tö­rekvésekre. amelyek táplálják a nyugatnémetek revansköve- teléseit. Kijelentette: a revan- sistáknak és az aeresszorok- nak nem szabad elfelejteniük, hogy a második világháború te’!"s '■•ereséget hozott azok­ra. akik kirobbapiották, s ha a7 inroeviaJSsták úiabb hábo­rú* robbantanának ki, ez a kaland teljes megsemmisülé­sükhöz, az egész tőkés rend­szer elkerülhetetlen bukásához vezetne. „Szeged hírős város, Tápé­val határos”... Az ismert népdal kezdő ütemei hangza­nak fel évről-évre a szegedi Dóm téren, a szabadtéri játékok minden előadásának kezdetén. Az idén először, pénteken este csendült fel e dallam, hogy utána Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával megkezdődjék az idei fesztivál. Sokoldalú művészi műsor Az idei játékok műsora egyébként nemcsak sokoldalú, hanem művészileg is rango­sabb minden előzőnél. A már hagyományos Erkel-opera mellett kétségkívül rangot jelent Verdi: Aida című ope­rájának — bátran mondhat­juk így: nemzetközi előadása. Hiszen a címszerepet ismét az a világhírű énekesnő: Marga­ret Tynes énekli, akivel ez az opera éppen két éve, éppen a szegedi színpadon olyan ki­robbanó sikert aratott. A főbb szerepeket Elena Géméi (ro­mám), Aifano La Morema (olasz), és Edmond Hurshell (amerikai) énekes alakítja. Rangot jelent mindenfajta színház számára az eredeti bemutató. Az idei szegedi műsor ezzel is dicsekedhet, hiszen július 30-án mutatják be Farkas Ferenc Kossuth-dí- jas zeneszerző Vidrócki című új operáját Rangos az idei műsor azért is, mert a XX. századi magyar zeneművészet legkimagaslóbb alakja, Bartók s az ugyancsak e századi, már klasszikusnak számító Ho­negger műve is helyet kapott benne. Bartók: A fából fara-1 gott királyfi című balettje az I európai hírű Eck Imre vezette Pécsi Balett előadásában ke­rül előadásra, egy műsorban Honegger: Johanna a máglyán című drámai oratóriumával, melyet Szinetár Miklós rende­zett. (Az utóbbi két mű prózai főszerepét Horváth Terire és Szabó Gyulára, a budapesti Thália Színház művészeire osztották.) Szeged persze lázasan ké­szülődik. De nagy nyári ren­dezvénye ma már nem csupán saját ügye, sokkal inkább az egész országé. Bizonyítja ezt, hogy a Pécsi Balett is, a deb­receni Csokonai Színház ba­lettkara is fellép a Dóm téri színpadon és természetesen, igen sok fővárosi művész is. De bizonyítja ezt az az or­szágszerte megnyilvánuló ér­deklődés is, amelyet más most szinte nehéznek látszik kielé­gíteni. Békés megyei termelő- szövetkezetek és dunántúli bányák, nagyvárosok és ki­csiny falvak lakói szerveznek külön autóbuszokat, külön vonatokat, rendelnek előre szállást; eddig mintegy 65 ezret! Jelentős a külföldi érdeklő­dés is. Már most sok lakója van az új Tisza parii I. osz­tályú nemzetközi camping- nek. Nyugatról s a testvéri országokból egyaránt igen sok turistacsoport és egyéni láto­gató érkezik ezekben a na­pokban Szegedre, s nagyon sokan jönnek át a Balatonról is, hogy megnézzenek egy-egy előadást. A szegediek nagyon szere­tik, s a magukénak vallják a szabadtéri játékokat, a már I hetek óta ott próbáló művé- I székét szeretettük minden je­lével körülveszik. így aztán egy-két érdekesség, kedves tör ténet máris közszájon forog a városban. A Pécsi Balett-et például „esőcsinálónak” ne­vezték el, mert első három színpadi próbájukon, amint a színpadra léptek, azonnal el­eredt az eső. A negyedik pró­bán már nem így történt, reméljük az előadásokon sem. Csirkék, libák a kelléktárban... Gondban vannak a kelléke­sek is, akiknek az idén nem­csak lovakkal kell majd bán­niuk a színpadon, hanem an­nál még ijedősebb és még „fegyelmezetlenebb” állatok­kal: csirkékkel és libákkal is. Bakó József díszlettervező a leglelkiismeretesebb művészek egyike. Már a próbák alatt jött rá — hosszú töprengés után —, hogy a Honegger mű­ben Johanna máglyáját baró- ka égetéséből származó füst­tel kell elborítani. Ennek füstje ugyanis — ha a szél lecsapná — nem köhögteti a közönséget. A baj csak az volt, hogy bárókéból is rög­tön egy mázsára lett volna szükség ..; Azóta már besze­rezték! És ha már az adatoknál tar tunk, soroljunk fel egy-ket­tőt, csak úgy mutatóba. A téren 31 világosító működik, 56 reflektorral dolgoznak. A nagyméretű díszletekhez mint­egy 8000 négyzetméternyi vásznat használtak fel, to­vábbá 30 köbméter faanyagot, 10 tonna vasat és sok mázsa festékanyagot Cserhalmi Inán Áramszünet lesz hálózatkarban­tartás miatt 27-én 7—16 óráig az alábbi helyeken: Irányi D. tér 11—13, Lánc u. 26, Nagy Lajos u. 1—11, 48-as tér 2, Zsolnay V. u. 1— 3, Rákóczi út 73/c, 75, 77, Lenke u., Engelsz út 2—4, Koller u 1—2. Áramszünet lesz karbantartás miatt 27-én 7—16 óráig az alábbi helyeken: Ady Endre u. 8—14, 9— 45, Alsóhavi u. 1—17, 16—20, Béri Balogh A. u. 1—5, Felsőbalokány u. 1—3, 2, Felsővámház u. 1—9, 2— 4, Irányi D. tér 1—13, 2—8, Fel­sőmalom u. 1/1—11, Katalin u. 1/1—2—10, Kossuth L. u. 50— 76, 53—95, Koller u. 5—9, Könyök u. 2—14, Nagy Lajos u. 1—9, Or­solya u. 2—24, 3—23. (x) * Ma délután fél 5 órai kezdettel az MSZMP meszesi helyiségében Flesch János, a sakkszimultán világbajnoka élménybeszámolót tart és a megjelentek részére sói­mul tán-vérsenyt rendez. Minden érdeklődőt szívesen látnak. * Szombaton este 2o órai kezdet­tel a pécsújhegyi kézilabda-pályán esti világítással, szabadtéren ököl­vívó-mérkőzés lesz a Pécsi Bá­nyász és a Pécsi Honvéd csapa­tai között. * Pécs város I. kér. tanácsa v. b. kereskedelmi csoportja értesíti a kerület lakosságát, hogy a me­szesi piacon a gomba árusítását augusztus 1-től engedélyezi, A piacon hetenként kétszer, szerdán és szombaton reggel 6 órától 8 éráig hatósági gombavizsgáló áll a gombát árusítók rendelkezéséi re. Felhívja a gombaárusítók fi­gyelmét, hogy kizárólag a gomba­vizsgáló által megvizsgált gom­bát hozhatják forgalomba, továb­bá a vásárlóközönséget, hogy csak a gombavizsgáló által megvizsr- sált gombát vásárolják. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1964. július 25-én, szombaton du. 14 órától 27- én, hétfőn reggel 7 óráig a kö­vetkező helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 51-81. Járó betegek részére r n- delés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat délután is). II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvo­si szoba). Telefon: 30-00. Járó be­tegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szómba- du. is). III. kerület részére: A PetcL; u. körzeti orvosi rendelőben Telefon : 25-88. Járó betegek részére ••ende- lés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is). Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a (tó­nak (Posta) kell bejelenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom