Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
1964. JŰNIUS 14. IVAPLÓ 3 Töltsük el hasznosan a szabad időt! Olvasás, tánc, mozi, színház a jelenlegi sorrend Több lehetőséget kell teremteni! Amin.t arról már hírt adtunk, a KISZ megyei Bizottságának kibővített ülése megvitatta, milyen tennivalók állnak az ifjúsági szervezet — és nyugodtan hozzátehetjük: az egész társadalom előtt — a fiatalok szabad idejének célszerű és hasznos eltöltése tekintetében. Lehet, hogy a téma így első hallásra kissé keresettnek, talán öncélúnak is tűnhet, de valójában sem keresettségről, sem öncélúságiról nincs itt szó. A szabad idő növekedése korunk technikai forradalmának következménye, és erre a jelenségre így, vagy úgy, mindegyik társadalom kénytelen reagálni. Tehát nekünk is számba, kell venni, milyen lehetőségek, milyen új feladatok lépnek elő a megnövekedett szabad idő nyomán. Mennyi szabad idejűk van a fiataloknak? A fejlett tókés országokban a növekvő szabad idő tányéré a tőkés társadalom egy hatalmas arányú szórakoztató iparág létrehozásával reagált. A komrnérsz-szórakoztatás kétes értékű eredményei láttán már az első segélykiáltások is elhangzottak. Egyes nyugati szocialógusok a „nép új ópiumát” fedezték fel a megnövekedett szabadidőben, egyik nyugaton élő híres fizikus hazánkfia pedig az atombomba mellett az egyre növekvő szabad időt jelölte meg az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek. Nagyon távoK és idegen hangok ezek a pesszimista segélykiáltások, de mutatják: ilyen hatása is lehet a szabad időnek, ha az nem az emberek személyiségének a minden oldalú kibontakoztatását, felemelését szolgálja És értelmetlennek is tűnnek az ilyen szociológiai „elméletek”, ha a szabad időben azt a nagy lehetőséget látjuk, amelynek a segítségével az emberek tömegeinek a műveltségét emelhetjük magasabb színvonalra, biztosíthatjuk a színvonalas szórakozást számukra, így az egész társadalmat emelhetjük fel az élet magasabb színvonalára. Nem véletlen tehát, hogy a KISZ figyelme a fiatalok szabad ideje felé fordult, és a Központi Bizottság az alapszervezetek és bizottságok fontos feladatául jelölte meg az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltése érdekében végzendő munkát. A felmérések szerint a legtöbb szabad idővel a szüleik háztartásában élő tovább nem tanuló 14—16 éves fiatalok rendelkeznek. A mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak télen napi 5 óra, nyáron és tavasszal napi 2—3 óra, vagy ennél kevesebb, az iparban, kereskedelemben, közlekedésben dolgozó fiataloknak átlagosan napi négy óra szabadidejük van. A tanulóifjúság napi elfoglaltsága átlagosan 10 óra, a szabad idejük ettől függő. Tanulás, utazás, szórakozás Mivel töltik a fiatalok jelenleg a szabad idejüket? Egy- részük hasznosan, tanulással, különböző társadalmi és kultu rális rendezvényeken való részvétellel, igényes szórakozással. Egy részük szabad idejének nagy részét leköti az utazás, — Baranyában 14 490 fiatal utazik rendszeresen lakása és munkahelye között —, a házi munka. Ez a nagy csoport elsősorban a rádió és televízió műsorai mellett, alkalmanként a művelődési házak műsoraiban találja meg a szórakozását. A fiatalság egy jelentős részénél még iiem alakult ki a színvonalas szórakozás. művelődés iránti igény. Javarészt a vendéglátó ipar, a kártya szolgáltatja részükre a szórakozást és tölti lei saabad idejüket. Ha a szórakozási formák sorrendjét tekintjük, akkor első hélyre kerül a felméréseit szerint az olvasás, azt követi a társastánc, majd a mozi következik és az ifjúság minden rétegénél a színház kerül a negyedik helyre. örvendetes, hogy a fiatalságunk olvasó fiatalság. A megkérdezett ipari tanulók 78 százaléka, a középiskolások 90 százaléka, a munkásfiatalok 80 százaléka rendelkezik saját, 30 köteten felüli kis könyvtárral. A pécsi Magyar írók Könyvesboltja vásárlóinak egyharmada fitaL az idegennyelvű és zenemű könyvesbolt vásárlóinak pedig 80 százaléka (!) kerül ki a fiatalok közül. A filmek tekintetében ma is az izgalmas, kalandos és a vidám filmek vezetnek. Az ifjúságinak egy kisebb rósz« az, amelyik keresd a magas művészi színvonalú filmeket. A színház iránti érdeklődés így fest: 2472 középiskolás, 439 ipari tanuló, 533 egyetemista és főiskolás, 850 katona vásárolt az elmúlt évben színházbérletet. A műfajok iránti érdeklődés sorrendje: vígjáték, operett, dráma, opera, balett. A zene áll legsokoldalúbban az ifjúság érdeklődése előtt Elsősorban a tánczene és a jazz vonzza a legtöbb zenekedvelőt, sorrendben következik az operettzene, a népi zene és az opera. Feltűnő, hogy a zenekari hangversenyek iránt milyen csekély a munkásifjúság érdeklődése. A múzeumok is félreesnek egy kissé az ifjúság érdeklődésétől. Nézzük a számokai! A megkérdezett Pécsett lakó ipari tanulók 50 százaléka, a középiskolások 32 százaléka nem ismeri a pécsi múzeumokat A sporttevéken y ség terén örvendetes a falusi spartaikiá- dok népszerűségének a növekedése. 1960-ban 4370 részvevővel. 1963-ban pedig 17 000 részvevővel zajlottak le. Egyre többen hódolnak a turisztikának és vesznek részt tömegsport-versenyeken. Segítőlrészségben nincs hiány Ezek a dióhéjrövidségnél is rövidebb tények, amelyek a fiatalság szabad idejéről vallanak. Nem pesszimista kép ez. De itt megrekedni sem lenne jó. A tanácskozás megállapította, hogy a jelenlegi lehetőségek még korántsem elégítik ki az igényeket, másrészt még korántsem mondhatjuk, hogy Megnyílt a baranyai képzőművészek kiállítása Siklóson valamennyi fiatalban sikerült felkelteni a valóban hasznos igényességet. A KlSZ-szerve- zetek egy részének még szegényes a programja. Sok helyütt nincs még biztosítva a szabad idő hasznos felhasználásához minden lehetőség, sok helyütt nem készülnek még el a fiatalok számára a sokoldalú szórakozás programjai. Részben anyagi, részben szemléletbeli problémák ezek. Anyagiak, hogy sok községben, főleg kisközségekben helyiség problémák nehezítik a munkát, nincs még elegendő sportlétesítményünk. De szemléletbeliek is, mert sok helyen kirekesztik a fiatalokat a községi kultúrotthonok- ból, nem mindig kapnak segítséget a tömegsport rendezvények számára. (Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy kicsit sztárrendszer jellemzi a sporttevékenységünket...) Feltétlenül tenni kell azért, hogy a munkásifjúság is felfedezze a színházat és a hangversenytermei A Pécsi Balett előadásaira is feltétlenül több fiatalt kell bevinni a színházba. De a mai magyar és világirodalomhoz is közelebb | kellene vinni az olvasókat, nem beszélve a mai képzőművészetről. És folytathatnánk a sort így tovább. Segítőkészségben, szándékban nincs hiány. A színház KISZ-tagjai ígérték, segítenek áz öntevékeny kultúrcsopor- toknak, irodalmi színpadoknak a műsorok megválasztásában, a munkásfiatalok részére ezer színházbérletet ajánlottak fel a jövő évi színházi idényre, kedvezményes feltételekkel, a társastánc tanításában is biztos lesznek vállalkozó társadalmi munkások, akik a négy (!) főhivatású tánctanár mellett a jövő évben fiatalok ezreit tudják a modern táncokra megtanítani. És így tovább, és így tovább... LciieíiM-e optimisták? Bizonyosan lehetünk. A társadalom összefogásával meg tudjuk teremtem azokat a feltételeket, amelyek között az egyre táguló szabad idő nem holt idővé válik a fiatalság, — tegyük hozzá: a már nem fiatalok számára, hanem az ember sokoldalú szórakozásához nyújt lehetőséget, olyan szórakozáshoz, olyan időtöltéshez, ami tartalmat ad az életnek, ami teljesebbé teszi az emberek életét. Kuruc* Pál Szombatom este 6 órakor a siklósi várban ünnepélyesen megnyílt a pécs—baranyai képzőművészek reprezentatív kiállítása, s ezzel kezdetét vette a kétnapos várfesztivál. Pap László, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszöntötte a kiállító művészeket és a közönséget, • majd Vida Sándor elvtárs, a siklósi járási tanács elnöke elmondta megnyitó beszédét. A kiállításom a megyei pártbdz»ttság képviseletében megjelent Szentirányi József eűrvtárs, az agitációs és propaganda osztály munkatársa, továbbá Takács Gyula, a megyei tanács és Gábriel József, Pécs város Tanácsa művelődési osztályának vezetője, Marenics János, az MSZMP siklósi járási bizottságának első titkára. A Pécsett és Baranyában élő képzőművészek alkotásai hat tágas termet töltenek meg, s a látogatóban már az első pillanatban a bőség, a művészi gazdagság érzését keltik. Ez a kiállítás történelmileg és művészileg méltó folytatása a Pécsi Modem Képtár anyagának, s lehetővé tesz), hogy megyénk képzőművészeti életét folyamatában, fejlődésében lássuk. A kiállítás szinte teljes keresztmetszetét adja Pécs- Caranya festészeti életének, s ez a keresztmetszet most először nemcsak a nevek felvonultatását jelenti, hanem komoly tartalmi betekintési, általános elemzést arról, hogy rnit csinálnak, hogyan és mennyit dolgoznak a megyében élő művészek. A táblaképek szokványos gyűjteménye helyett most az olaj kompozíciók társaságában bemutatásra kerültek grafikák, ak- varellek, mozaiktervek és mozaikok, illusztrációk, porcelán- művek, izgalmas kísérletek, választ kereső gondolatok, színekben és formákban megfogalmazva. A tárlaton bemutatásra került műveket, a zsűri jól választotta meg, így a legtöbb művészről teljes képet nyerünk. Ez a teljesség természetesen nem kiállított művek számában realizálódik, hanem azok egyéniséget, gondolatvilágot tükröző kifejező erejében. Ha átsétálunk a hat kiállítótermen, és sorra megnézzük a képeket, a legtöbb alkotás mögött megérzi az ember a műtermet, a maga jellegzetességével, Martyn, Bizse, Lantos vagy Simon Béla- féle világgal. Megérzi az ember, hogy sok munka, kísérlet, átfestett éjszaka után, jelentek meg ezek a képek a kiállítóteremben, s ilyen él telemben a képek nem egy ke pet jelentenek, hanem egy- egy festészetet, kialakult vagy alakulóban lévő alkotói módszert, stílust, egyéniséget. Magyarul a Siklóson bemutatott képzőművészeti alkotásoknak komoly, megbízható fedezete van, tehetségben, munkában. Külön örömöt okozott, bogi a siklósi tárlat reprezentatív jellege mellett is megőrizte műhelyszerűségét, s Marty n Ferenc nagyszerű csendéletei mellett megjelentek Mallar ds illusztrációi és porcelánművei is. Ugyanezt mondhatjuk el Simon Béla, Lantos Ferenc, Soltra Elemér, Bizse János említése kapcsán is, hiszen az alkotói folyamat és művészi sokoldalúság, a kiállítás anya gán belül valamennyinknél tettenérhető. A grafikai anyag ban megismert szép vázlatok Végleges olajkompozícióban történt megfogalmazásával több művésznél is találkoztunk. A kiállítás széles áttekintést igyekszik adni a megye képzőművészeti életéről. Időben talán Mattyasovszky Zsol- nay Lászlóval és Dobrovits Péterrel kezdődik az anyag, s a fiatal Vida Dezsővel és Erdős Jánossal fejeződik be. Kiállításra kerültek Bérces Gábor, Bizse János, Bokros László, Buday Lajos. Cseh László, Dobrovits Péter. Er-Jő- si András, Erdős János. Gábor Jenő. Gebauer Ernő, Haraszti Pál, Horváth Olivér, Kelle Sándor, Kolbe Mihály, Lontos Ferenc. Martyn Ferenc, Mattyasovszky Zsolnay László, Platthy György, Simon Béla és Vida Dezső alkotásai. A siklósi várfesztivál újabb színes rendezvénnyel gazdagodott. Tegnap délelőtt a járási tanács előtti téren a siklósi általános iskola tanulóinak munkáiból utcai gyermekrajz- és fotókiállítás nyílt. B. B. JCafrOSJzekeifi króniká t a A betűkön századéiért ka.es- Itaríngók. öreg ember lehet, aki irta — gondolom magamban. A vers Kaposszekcsőről érkezett a szerkesztőségbe. Aláírása: Nagy Béla tsz-tag. Az aratásról szól, arról, hogy megint elkezdődik ez a szép, nehéz munka. S akármilyen nehéz, a parasztember mégis örömét leli benne. A sorok itt-ott döcögnek, de i azért a vers folyamatos, ked- vés — látszik, hogy szívből írták. Meg kell keresnem ezt a Nagy Bélát. Kockás ing van rajta, alig észrevehetően sántít a jobb lábára. Permetezni készül. Tipikus öreg magyar paraszt, régimódi ősz bajusszal. — Maga irta ezt a versen Bólint és szégyenlősen elmosolyodik. — Igen, elég sok verset írtam már élelemben. Szó se róla, tényleg elég sok. Mutat egy biblia-vastagságú füzetet, minden lapja tele van. Vajon miért kezdett irni ez a parasztember? Mi késztette rá, hogy fáradtan, munkától elnyűtten este tollai fogjon s versekbe kezdjen? — Mikor kezdett írni? — Az első világháborúban, a. fronton. — Aliért? A kérdés természetesen rossz. Mert miért is kezd el írni egy költő. Nagy Béla megvonja a vállát: — Nem tudom. Csak úgy jött magától. Végiglapozzuk a kánt/vei. Nagy Béla inkább azokat a verseket mutatja, amiket a falu ünnepi allcalmaira írt. Pedagógusnapra, zárszámadásra — Zárszámadásra Is szokott verset írni? — De még mennyire. Azt gondolom, már el is várja ;ő lem a falu. Benne van cöbrr minden, ami az évben törte Igazi krónika ez a zárszámadási vers. Benne a tsz gonl- ja, öröme. A huszadik századi parasztköltőnek már mirt'to ’- napos gyakori szava le'' < kombájn, munkaegység, zeior. hibrid kukorica. — S másról nem irt verset, csak ilyen ünnepi felkősz&n- tőket meg krónikákat. — De igen — mondja s kicsit bizonytalan lesz. Nagy nehezen sikerül rábeszélni, hogy azért múlt - t. meg a „másféle” verseket is Ezek a „másféle” versek nagyon izgalmasak. Bennük r egy parasztember életútja a világháborútól napjainkig. A munka örömétől a pa-oszi- ernbert ért sérelmekig sok minden. Bizonyára valaha értékes dokumentumgyűjteménynek számít ez a vastag teleírt füzet. S talán majd a paraszt Iáik néhány ízes-fordulatos sora Is megmarad. S az, hogy eo öreg parasztember miiver. V t látja, hogy milyen erő rejlik az összefogásban. Kicsit naivan így fogalmazta meg: KIVÁLÓ IF JO MÉRNÖK Ha arra kérném, számolja össze, hányszor ült már vizsgáztató bizottság előtt, törhetné a fejét. Melyik vizsga volt a legizgalmasabb? Az érettségi. Tudta, hogy sikerül, elvégre nem szerencse dolga, hanem arról ad számot, hogy mit tanult a négy év alatt. Egyetemi felvételi vizsga? Helyhiányában nem vették fel. — Akkor pedig dolgozni megyek — mondta édesanyjának. — Nem találtál könnyebb helyet az érettségiddel? ... Itt nem fenékig tejfel ám az élet!... — Ültél volna valami íróasztal mellé, mint itt a tehervagonok dzsungeljében robotolni — ugratták munkatársai a ferencvárosi rendezőpályaudvaron. — Értsétek meg, közlekedési mérnök akarok lenni. — Akkor rossz helyre jöttél, fiú. Nincs valami nagybácsid a minisztériumban? Könnyebb út az az egyetem felé... Könnyebb ót... Még ha lenne is egy ilyen nagybácsi. Mit tudják ezek a fiúk, miért akar egy alföldi gyerek közlekedési mérnök lenni. Csak élnének az Alföldön, ahol nyáron égető homokot söpör a szél, s ahol a fák kétrét , hajlanak a téli hófergetegben. Kétréthajlanak, de mégis bírják a vihart. Rendező pályaudvar ... Naponta több száz szerelvény, rengeteg váltó, megannyi sínpár ... Pontosságot, fegyelmet igénylő munka a kocsirendezőé. — Főnok elvtárs, én tanulni szeretnék. Gondolom, letenném a szakvizsgát. — Birod a munka mellett? Hazafelé menet a vonaton tanult. Letette mind a hat szakvizsgát s így lett forgalmi szolgálattevő Budafokon. Az egyetemről kétszer elutasították helyhiány miatt. Már három éves „szakmai” gyakorlattal rendelkezett, amikor újra felvételire ment. — Tavaly végeztem. Egy év óta vagyok itt a Pécsi Igazgatóságnál mint üzemmérnök — mondja Kiss Béla, mintegy pontot téve a múltra. Nos, akkor az a kérdés, miért állt újra a vizsgáztató bizottság előtt, s miért volt ez a vizsga izgalmasabb az előzőeknél? Egyszerű oka van. Itt nerrt- csak a mérnöki munkából, a hivatásszeretetből, hanem emberségből is vizsgáztak. Vegyük a mérnöki munkát, hiszen ez a könnyebbik rész! — Igazgatóságunk területén idén 600 000 tonnával több árut kell szállítani, mint tavaly. E célból irányvonatokat közlekedtetünk. Ezek Pécstől —Budapestig, a ferencvárosi rendezőig viszik az árut. De vagonokat raknak a kisebb állomásokon is. Vegyük például pécs-dombóvári szakaszt. Egy-egy állomáson négy-öt kocsi. Tolatás tehervonatok szedik össze. Szedik? Szedegetik! Sok a kocsik állásideje, lassú a szerlevények menetsebessége. A tanulmányom azzal foglalkozik, hogyan lehetne ezek menetidejét rövidíteni, a kocsik tartózkodást idejével együtt. Aktuális tanulmány? Na- gyonis. Maholnap itt az aratás. A mezőgazdaság vagonokra vár. De szén kell az üzemeknek is, iparcikkek várnak elszállításra. S hogyan legyen elég a szűkös vagonkészlet, ha a feladata háromszor-négyszer akkora. Nem nehéz a vizsgabizottság dolga ... És az embeség kérdése? ’ bizony nehezebb mérni. S ;.c héz is számot adni egy akkora KISZ-alapszervezet titkárának, ahol 200 fiatal dolgozik, mint a pécsi pályaudvaron. — örülnék, ha egyszer azt mandhatnák rólunk, mi vágunk a legjobb KlSZ-alap- szervezet. Kétszáz fiatal sokat tehet, ha a képességeikét megfelelően hasznosíthatják. A jó baráti szellem a munkahelyen nagyon fontos. Zsúfolt a pályaudvarunk, nehéz balesetmentesen dolgozni. Azt javasoltuk, vállaljunk védnölt- séget egymás testi épségéért. — Közős kirándulások, kulturális rendezvények alapjában nem nagy dolgok, de jobb munkaszellemet teremthetnek. Tanulnunk kell. Én is szeretném megszerezni a második diplomát is, a közgazdász mérnökit, őszinte legyek? Féltem, hogyan tudják értékelni ezt a munkát... — S attól nem félt, hogy pont heten pályáztak a Kiváló ifjú mérnöki címre és hátha ez a szám nem hoz szerencsét? — Nem vagyok babonás. Elnyertük mind a heten... Az állomás előtt fiatalok | veszik körül. Szavukat nem ■Jlom, de látom, nevetve ! a kezét. Chépányl K >' „Megszámlálhatnád-e a sok [kis porszeme*. Amely együtt alkot óriás [hegyekét. Ilyen a te erőd, megába mit [sem év De sok együttvéve, óriással [felért' <L> Ismét sokan nyertek a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatás.) szerint a 24. játékhéten — nein végleges megállapítás szerirt — öt találatos lottószelvény nem volt. Négy találatot 213 fogadó ért el, nyereményük egyenként 19 658 forint. Három találatot 9410 fogadó ért cl. nyereményük egyenként 225 forint. — Két találata) 179 442 fogadó ért el, nyereményük egyenként 11 forint 80 fillér. Vizsgázott ! KAZÁNFŰTŐT és kazánházi SEGÉDMUNKÁST azonnalira alkalmazunk. : Patyolat Vállalat, Pécs, I Tüzér utca 13. sz. alatt. I