Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

1964. JŰNIUS 14. IVAPLÓ 3 Töltsük el hasznosan a szabad időt! Olvasás, tánc, mozi, színház a jelenlegi sorrend Több lehetőséget kell teremteni! Amin.t arról már hírt ad­tunk, a KISZ megyei Bizott­ságának kibővített ülése meg­vitatta, milyen tennivalók áll­nak az ifjúsági szervezet — és nyugodtan hozzátehetjük: az egész társadalom előtt — a fiatalok szabad idejének célszerű és hasznos eltöltése tekintetében. Lehet, hogy a téma így el­ső hallásra kissé keresettnek, talán öncélúnak is tűnhet, de valójában sem keresettségről, sem öncélúságiról nincs itt szó. A szabad idő növekedése korunk technikai forradalmá­nak következménye, és erre a jelenségre így, vagy úgy, mindegyik társadalom kényte­len reagálni. Tehát nekünk is számba, kell venni, milyen lehetőségek, milyen új felada­tok lépnek elő a megnöveke­dett szabad idő nyomán. Mennyi szabad idejűk van a fiataloknak? A fejlett tókés országokban a növekvő szabad idő tányéré a tőkés társadalom egy hatal­mas arányú szórakoztató ipar­ág létrehozásával reagált. A komrnérsz-szórakoztatás kétes értékű eredményei láttán már az első segélykiáltások is el­hangzottak. Egyes nyugati szocialógusok a „nép új ópiu­mát” fedezték fel a megnöve­kedett szabadidőben, egyik nyugaton élő híres fizikus ha­zánkfia pedig az atombomba mellett az egyre növekvő sza­bad időt jelölte meg az embe­riségre leselkedő legnagyobb veszélynek. Nagyon távoK és idegen hangok ezek a pesszimista se­gélykiáltások, de mutatják: ilyen hatása is lehet a szabad időnek, ha az nem az embe­rek személyiségének a minden oldalú kibontakoztatását, fel­emelését szolgálja És értel­metlennek is tűnnek az ilyen szociológiai „elméletek”, ha a szabad időben azt a nagy lehe­tőséget látjuk, amelynek a segítségével az emberek tö­megeinek a műveltségét emel­hetjük magasabb színvonalra, biztosíthatjuk a színvonalas szórakozást számukra, így az egész társadalmat emelhetjük fel az élet magasabb színvo­nalára. Nem véletlen tehát, hogy a KISZ figyelme a fiatalok sza­bad ideje felé fordult, és a Központi Bizottság az alap­szervezetek és bizottságok fontos feladatául jelölte meg az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltése érdekében végzendő munkát. A felmérések szerint a leg­több szabad idővel a szüleik háztartásában élő tovább nem tanuló 14—16 éves fiatalok rendelkeznek. A mezőgazda­ságban dolgozó fiataloknak té­len napi 5 óra, nyáron és ta­vasszal napi 2—3 óra, vagy ennél kevesebb, az iparban, kereskedelemben, közlekedés­ben dolgozó fiataloknak átla­gosan napi négy óra szabad­idejük van. A tanulóifjúság napi elfoglaltsága átlagosan 10 óra, a szabad idejük ettől függő. Tanulás, utazás, szórakozás Mivel töltik a fiatalok je­lenleg a szabad idejüket? Egy- részük hasznosan, tanulással, különböző társadalmi és kultu rális rendezvényeken való részvétellel, igényes szórako­zással. Egy részük szabad ide­jének nagy részét leköti az utazás, — Baranyában 14 490 fiatal utazik rendszeresen la­kása és munkahelye között —, a házi munka. Ez a nagy cso­port elsősorban a rádió és televízió műsorai mellett, al­kalmanként a művelődési há­zak műsoraiban találja meg a szórakozását. A fiatalság egy jelentős részénél még iiem alakult ki a színvonalas szó­rakozás. művelődés iránti igény. Javarészt a vendéglátó ipar, a kártya szolgáltatja ré­szükre a szórakozást és tölti lei saabad idejüket. Ha a szórakozási formák sorrendjét tekintjük, akkor első hélyre kerül a felméréseit szerint az olvasás, azt követi a társastánc, majd a mozi kö­vetkezik és az ifjúság minden rétegénél a színház kerül a negyedik helyre. örvendetes, hogy a fiatal­ságunk olvasó fiatalság. A megkérdezett ipari tanulók 78 százaléka, a középiskolások 90 százaléka, a munkásfiatalok 80 százaléka rendelkezik sa­ját, 30 köteten felüli kis könyvtárral. A pécsi Magyar írók Könyvesboltja vásárlói­nak egyharmada fitaL az ide­gennyelvű és zenemű köny­vesbolt vásárlóinak pedig 80 százaléka (!) kerül ki a fia­talok közül. A filmek tekintetében ma is az izgalmas, kalandos és a vidám filmek vezetnek. Az ifjúságinak egy kisebb rósz« az, amelyik keresd a magas művészi színvonalú filmeket. A színház iránti érdeklődés így fest: 2472 középiskolás, 439 ipari tanuló, 533 egyete­mista és főiskolás, 850 katona vásárolt az elmúlt évben szín­házbérletet. A műfajok iránti érdeklődés sorrendje: vígjáték, operett, dráma, opera, balett. A zene áll legsokoldalúbban az ifjúság érdeklődése előtt Elsősorban a tánczene és a jazz vonzza a legtöbb zene­kedvelőt, sorrendben követ­kezik az operettzene, a népi zene és az opera. Feltűnő, hogy a zenekari hangverse­nyek iránt milyen csekély a munkásifjúság érdeklődése. A múzeumok is félreesnek egy kissé az ifjúság érdeklő­désétől. Nézzük a számokai! A megkérdezett Pécsett lakó ipari tanulók 50 százaléka, a középiskolások 32 százaléka nem ismeri a pécsi múzeumo­kat A sporttevéken y ség terén örvendetes a falusi spartaikiá- dok népszerűségének a növe­kedése. 1960-ban 4370 rész­vevővel. 1963-ban pedig 17 000 részvevővel zajlottak le. Egy­re többen hódolnak a turisz­tikának és vesznek részt tö­megsport-versenyeken. Segítőlrészségben nincs hiány Ezek a dióhéjrövidségnél is rövidebb tények, amelyek a fiatalság szabad idejéről valla­nak. Nem pesszimista kép ez. De itt megrekedni sem lenne jó. A tanácskozás megállapí­totta, hogy a jelenlegi lehető­ségek még korántsem elégítik ki az igényeket, másrészt még korántsem mondhatjuk, hogy Megnyílt a baranyai képzőművészek kiállítása Siklóson valamennyi fiatalban sikerült felkelteni a valóban hasznos igényességet. A KlSZ-szerve- zetek egy részének még sze­gényes a programja. Sok he­lyütt nincs még biztosítva a szabad idő hasznos felhaszná­lásához minden lehetőség, sok helyütt nem készülnek még el a fiatalok számára a sok­oldalú szórakozás programjai. Részben anyagi, részben szemléletbeli problémák ezek. Anyagiak, hogy sok község­ben, főleg kisközségekben helyiség problémák nehezítik a munkát, nincs még elegen­dő sportlétesítményünk. De szemléletbeliek is, mert sok helyen kirekesztik a fiatalo­kat a községi kultúrotthonok- ból, nem mindig kapnak se­gítséget a tömegsport rendez­vények számára. (Valaki ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy kicsit sztárrendszer jellemzi a sporttevékenységünket...) Feltétlenül tenni kell azért, hogy a munkásifjúság is fel­fedezze a színházat és a hang­versenytermei A Pécsi Balett előadásaira is feltétlenül több fiatalt kell bevinni a színház­ba. De a mai magyar és vi­lágirodalomhoz is közelebb | kellene vinni az olvasókat, nem beszélve a mai képzőmű­vészetről. És folytathatnánk a sort így tovább. Segítőkészségben, szándék­ban nincs hiány. A színház KISZ-tagjai ígérték, segítenek áz öntevékeny kultúrcsopor- toknak, irodalmi színpadok­nak a műsorok megválasztá­sában, a munkásfiatalok ré­szére ezer színházbérletet ajánlottak fel a jövő évi szín­házi idényre, kedvezményes feltételekkel, a társastánc ta­nításában is biztos lesznek vállalkozó társadalmi mun­kások, akik a négy (!) főhiva­tású tánctanár mellett a jövő évben fiatalok ezreit tudják a modern táncokra megtaní­tani. És így tovább, és így tovább... LciieíiM-e optimisták? Bizonyosan lehetünk. A tár­sadalom összefogásával meg tudjuk teremtem azokat a fel­tételeket, amelyek között az egyre táguló szabad idő nem holt idővé válik a fiatalság, — tegyük hozzá: a már nem fiatalok számára, hanem az ember sokoldalú szórakozásá­hoz nyújt lehetőséget, olyan szórakozáshoz, olyan időtöltés­hez, ami tartalmat ad az élet­nek, ami teljesebbé teszi az emberek életét. Kuruc* Pál Szombatom este 6 órakor a siklósi várban ünnepélyesen megnyílt a pécs—baranyai képzőművészek reprezentatív kiállítása, s ezzel kezdetét vette a kétnapos várfesztivál. Pap László, a Janus Panno­nius Múzeum igazgatója kö­szöntötte a kiállító művésze­ket és a közönséget, • majd Vida Sándor elvtárs, a siklósi járási tanács elnöke elmondta megnyitó beszédét. A kiállí­tásom a megyei pártbdz»ttság képviseletében megjelent Szentirányi József eűrvtárs, az agitációs és propaganda osz­tály munkatársa, továbbá Ta­kács Gyula, a megyei tanács és Gábriel József, Pécs város Tanácsa művelődési osztályá­nak vezetője, Marenics János, az MSZMP siklósi járási bi­zottságának első titkára. A Pécsett és Baranyában élő képzőművészek alkotásai hat tágas termet töltenek meg, s a látogatóban már az első pillanatban a bőség, a művészi gazdagság érzését kel­tik. Ez a kiállítás történelmi­leg és művészileg méltó foly­tatása a Pécsi Modem Kép­tár anyagának, s lehetővé te­sz), hogy megyénk képzőmű­vészeti életét folyamatában, fejlődésében lássuk. A kiállítás szinte teljes keresztmetszetét adja Pécs- Caranya festészeti életének, s ez a keresztmetszet most elő­ször nemcsak a nevek felvo­nultatását jelenti, hanem ko­moly tartalmi betekintési, ál­talános elemzést arról, hogy rnit csinálnak, hogyan és mennyit dolgoznak a megyé­ben élő művészek. A tábla­képek szokványos gyűjtemé­nye helyett most az olaj kom­pozíciók társaságában bemu­tatásra kerültek grafikák, ak- varellek, mozaiktervek és mo­zaikok, illusztrációk, porcelán- művek, izgalmas kísérletek, választ kereső gondolatok, színekben és formákban meg­fogalmazva. A tárlaton bemu­tatásra került műveket, a zsű­ri jól választotta meg, így a legtöbb művészről teljes képet nyerünk. Ez a teljesség ter­mészetesen nem kiállított mű­vek számában realizálódik, hanem azok egyéniséget, gon­dolatvilágot tükröző kifejező erejében. Ha átsétálunk a hat kiállítótermen, és sorra meg­nézzük a képeket, a legtöbb alkotás mögött megérzi az ember a műtermet, a maga jellegzetességével, Martyn, Bi­zse, Lantos vagy Simon Béla- féle világgal. Megérzi az em­ber, hogy sok munka, kísérlet, átfestett éjszaka után, jelen­tek meg ezek a képek a ki­állítóteremben, s ilyen él te­lemben a képek nem egy ke pet jelentenek, hanem egy- egy festészetet, kialakult vagy alakulóban lévő alkotói mód­szert, stílust, egyéniséget. Ma­gyarul a Siklóson bemutatott képzőművészeti alkotásoknak komoly, megbízható fedezete van, tehetségben, munkában. Külön örömöt okozott, bogi a siklósi tárlat reprezentatív jellege mellett is megőrizte műhelyszerűségét, s Marty n Ferenc nagyszerű csendéletei mellett megjelentek Mallar ds illusztrációi és porcelánművei is. Ugyanezt mondhatjuk el Simon Béla, Lantos Ferenc, Soltra Elemér, Bizse János említése kapcsán is, hiszen az alkotói folyamat és művészi sokoldalúság, a kiállítás anya gán belül valamennyinknél tettenérhető. A grafikai anyag ban megismert szép vázlatok Végleges olajkompozícióban történt megfogalmazásával több művésznél is találkoz­tunk. A kiállítás széles áttekin­tést igyekszik adni a megye képzőművészeti életéről. Idő­ben talán Mattyasovszky Zsol- nay Lászlóval és Dobrovits Péterrel kezdődik az anyag, s a fiatal Vida Dezsővel és Er­dős Jánossal fejeződik be. Ki­állításra kerültek Bérces Gá­bor, Bizse János, Bokros László, Buday Lajos. Cseh László, Dobrovits Péter. Er-Jő- si András, Erdős János. Gábor Jenő. Gebauer Ernő, Haraszti Pál, Horváth Olivér, Kelle Sán­dor, Kolbe Mihály, Lontos Fe­renc. Martyn Ferenc, Mattya­sovszky Zsolnay László, Platthy György, Simon Béla és Vida Dezső alkotásai. A siklósi várfesztivál újabb színes rendezvénnyel gazda­godott. Tegnap délelőtt a já­rási tanács előtti téren a sik­lósi általános iskola tanulói­nak munkáiból utcai gyermek­rajz- és fotókiállítás nyílt. B. B. JCafrOSJzekeifi króniká t a A betűkön századéiért ka.es- Itaríngók. öreg ember lehet, aki irta — gondolom magam­ban. A vers Kaposszekcsőről ér­kezett a szerkesztőségbe. Alá­írása: Nagy Béla tsz-tag. Az aratásról szól, arról, hogy me­gint elkezdődik ez a szép, ne­héz munka. S akármilyen ne­héz, a parasztember mégis örömét leli benne. A sorok itt-ott döcögnek, de i azért a vers folyamatos, ked- vés — látszik, hogy szívből írták. Meg kell keresnem ezt a Nagy Bélát. Kockás ing van rajta, alig észrevehetően sántít a jobb lá­bára. Permetezni készül. Ti­pikus öreg magyar paraszt, régimódi ősz bajusszal. — Maga irta ezt a versen Bólint és szégyenlősen el­mosolyodik. — Igen, elég sok verset ír­tam már élelemben. Szó se róla, tényleg elég sok. Mutat egy biblia-vastag­ságú füzetet, minden lapja te­le van. Vajon miért kezdett irni ez a parasztember? Mi késztette rá, hogy fáradtan, munkától elnyűtten este tol­lai fogjon s versekbe kezdjen? — Mikor kezdett írni? — Az első világháborúban, a. fronton. — Aliért? A kérdés természetesen rossz. Mert miért is kezd el írni egy költő. Nagy Béla megvonja a vál­lát: — Nem tudom. Csak úgy jött magától. Végiglapozzuk a kánt/vei. Nagy Béla inkább azokat a verseket mutatja, amiket a falu ünnepi allcalmaira írt. Pedagógusnapra, zárszámadás­ra — Zárszámadásra Is szokott verset írni? — De még mennyire. Azt gondolom, már el is várja ;ő lem a falu. Benne van cöbrr minden, ami az évben törte Igazi krónika ez a zárszám­adási vers. Benne a tsz gonl- ja, öröme. A huszadik századi parasztköltőnek már mirt'to ’- napos gyakori szava le'' < kombájn, munkaegység, zeior. hibrid kukorica. — S másról nem irt verset, csak ilyen ünnepi felkősz&n- tőket meg krónikákat. — De igen — mondja s ki­csit bizonytalan lesz. Nagy nehezen sikerül rábe­szélni, hogy azért múlt - t. meg a „másféle” verseket is Ezek a „másféle” versek na­gyon izgalmasak. Bennük r egy parasztember életútja a világháborútól napjainkig. A munka örömétől a pa-oszi- ernbert ért sérelmekig sok minden. Bizonyára valaha ér­tékes dokumentumgyűjte­ménynek számít ez a vastag teleírt füzet. S talán majd a paraszt Iáik néhány ízes-fordulatos sora Is megmarad. S az, hogy eo öreg parasztember miiver. V t látja, hogy milyen erő rejlik az összefogásban. Kicsit nai­van így fogalmazta meg: KIVÁLÓ IF JO MÉRNÖK Ha arra kérném, számolja össze, hányszor ült már vizs­gáztató bizottság előtt, törhet­né a fejét. Melyik vizsga volt a legizgalmasabb? Az érett­ségi. Tudta, hogy sikerül, el­végre nem szerencse dolga, hanem arról ad számot, hogy mit tanult a négy év alatt. Egyetemi felvételi vizsga? Helyhiányában nem vették fel. — Akkor pedig dolgozni megyek — mondta édesany­jának. — Nem találtál könnyebb helyet az érettségiddel? ... Itt nem fenékig tejfel ám az élet!... — Ültél volna vala­mi íróasztal mellé, mint itt a tehervagonok dzsungeljében robotolni — ugratták munka­társai a ferencvárosi rendező­pályaudvaron. — Értsétek meg, közlekedé­si mérnök akarok lenni. — Akkor rossz helyre jöt­tél, fiú. Nincs valami nagy­bácsid a minisztériumban? Könnyebb út az az egyetem felé... Könnyebb ót... Még ha lenne is egy ilyen nagybácsi. Mit tudják ezek a fiúk, miért akar egy alföldi gyerek közle­kedési mérnök lenni. Csak élnének az Alföldön, ahol nyáron égető homokot söpör a szél, s ahol a fák kétrét , hajlanak a téli hófergetegben. Kétréthajlanak, de mégis bír­ják a vihart. Rendező pályaudvar ... Na­ponta több száz szerelvény, rengeteg váltó, megannyi sín­pár ... Pontosságot, fegyelmet igénylő munka a kocsirende­zőé. — Főnok elvtárs, én tanul­ni szeretnék. Gondolom, le­tenném a szakvizsgát. — Birod a munka mellett? Hazafelé menet a vonaton tanult. Letette mind a hat szakvizsgát s így lett forgal­mi szolgálattevő Budafokon. Az egyetemről kétszer eluta­sították helyhiány miatt. Már három éves „szakmai” gya­korlattal rendelkezett, amikor újra felvételire ment. — Tavaly végeztem. Egy év óta vagyok itt a Pécsi Igaz­gatóságnál mint üzemmérnök — mondja Kiss Béla, mintegy pontot téve a múltra. Nos, akkor az a kérdés, miért állt újra a vizsgáztató bizottság előtt, s miért volt ez a vizsga izgalmasabb az előzőeknél? Egyszerű oka van. Itt nerrt- csak a mérnöki munkából, a hivatásszeretetből, hanem em­berségből is vizsgáztak. Ve­gyük a mérnöki munkát, hi­szen ez a könnyebbik rész! — Igazgatóságunk területén idén 600 000 tonnával több árut kell szállítani, mint ta­valy. E célból irányvonatokat közlekedtetünk. Ezek Pécstől —Budapestig, a ferencvárosi rendezőig viszik az árut. De vagonokat raknak a kisebb állomásokon is. Vegyük pél­dául pécs-dombóvári szakaszt. Egy-egy állomáson négy-öt kocsi. Tolatás tehervonatok szedik össze. Szedik? Szede­getik! Sok a kocsik álláside­je, lassú a szerlevények me­netsebessége. A tanulmányom azzal foglalkozik, hogyan le­hetne ezek menetidejét rövi­díteni, a kocsik tartózkodást idejével együtt. Aktuális tanulmány? Na- gyonis. Maholnap itt az ara­tás. A mezőgazdaság vagonok­ra vár. De szén kell az üze­meknek is, iparcikkek várnak elszállításra. S hogyan legyen elég a szűkös vagonkészlet, ha a feladata háromszor-négyszer akkora. Nem nehéz a vizsgabizott­ság dolga ... És az embeség kérdése? ’ bizony nehezebb mérni. S ;.c héz is számot adni egy akko­ra KISZ-alapszervezet titká­rának, ahol 200 fiatal dolgo­zik, mint a pécsi pályaudva­ron. — örülnék, ha egyszer azt mandhatnák rólunk, mi vá­gunk a legjobb KlSZ-alap- szervezet. Kétszáz fiatal sokat tehet, ha a képességeikét meg­felelően hasznosíthatják. A jó baráti szellem a munka­helyen nagyon fontos. Zsúfolt a pályaudvarunk, nehéz bal­esetmentesen dolgozni. Azt ja­vasoltuk, vállaljunk védnölt- séget egymás testi épségéért. — Közős kirándulások, kul­turális rendezvények alapjá­ban nem nagy dolgok, de jobb munkaszellemet teremthetnek. Tanulnunk kell. Én is szeret­ném megszerezni a második diplomát is, a közgazdász mérnökit, őszinte legyek? Fél­tem, hogyan tudják értékelni ezt a munkát... — S attól nem félt, hogy pont heten pályáztak a Ki­váló ifjú mérnöki címre és hátha ez a szám nem hoz sze­rencsét? — Nem vagyok babonás. Elnyertük mind a heten... Az állomás előtt fiatalok | veszik körül. Szavukat nem ■Jlom, de látom, nevetve ! a kezét. Chépányl K >' „Megszámlálhatnád-e a sok [kis porszeme*. Amely együtt alkot óriás [hegyekét. Ilyen a te erőd, megába mit [sem év De sok együttvéve, óriással [felért' <L> Ismét sokan nyertek a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatás.) sze­rint a 24. játékhéten — nein végleges megállapítás szerirt — öt találatos lottószelvény nem volt. Négy találatot 213 fogadó ért el, nyereményük egyenként 19 658 forint. Há­rom találatot 9410 fogadó ért cl. nyereményük egyenként 225 forint. — Két találata) 179 442 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 11 forint 80 fillér. Vizsgázott ! KAZÁNFŰTŐT és kazánházi SEGÉDMUNKÁST azonnalira alkalmazunk. : Patyolat Vállalat, Pécs, I Tüzér utca 13. sz. alatt. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom