Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGY E SÜLJEIT K! a hit . .; U í -f-t ••••••••• • • • • • • • //.\\VAV.VAV.V.*XvV' 1964. JÜNIUS 5. ■•*••• I PÉNTEK A1 MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 130. SZÁM Jól dolgoznak az építőanyagipari vállalatok 29 ezer tonna kő terven felfii — 34 millió égetett tégla A megyében tett látogatást a bolgár katonai küldöttség Fogadás a megyei pártbizottságon - Koszorúzási ünnepség Harkányban Rapai Gyula elvtárs megyénk életével ismerteti meg a bolgár küldöttség tagjait. Az év második és harma­dik negyedében végzi felada­tai zömét az építőipar. Me­gyénkben igen jelentős mun­kát végeznek építő vállalata­ink. A feladatok meghaladják a tavalyit. Most arra kértünk választ, hogy az építőipar él­tetői, az építőanyagipari vál­lalatok az év öt hónapjában hogyan tudták teljesíteni ter­vüket, mennyire segítették elő az építőipar munkáját? KOMLÖI KÖBANYA VÄLLALAT Már az első negyedév is na­gyon jó eredményeket hozott A komlói üzem 8000 tonná­val több követ termelt, mint amennyit a terv előírt. — A r. agy harsány i üzem is 100 szá­zalékra teljesítette tervét. Áp­rilisban a nagyharsányi üzem megelőzte Komlót és terven felül 5000 tonna követ adott a komlói 3000 tonnával szem­ben. Májusban pedig egészen kimagasló eredményt értekei a nagyharsányiak. Terven fe­lül 10 ezer tonna követ bá­nyásztak, míg a komlóiak tar­tották a 3000 tonna terven fe­lüli eredményüket. Ez a vállalat az első öt hó­nap alatt összesen 29 ezer tonna követ adott terven fe­lül a népgazdaságnak. BARANYA ÉS TOLNA MEGYEI TÉGLAIPARI VÄLLALAT Megfeszített erővel dolgoz­nak a téglaipar munkásai. Az Az immár hagyományossá 1 vált építők napját az idén jú­nius 14-én rendezik meg Pé­csett és a megye területén. Az elmúlt évektől eltérően, az idén nem rendeznek központi ünnepséget, haneim az építők napját vállalatonként külón- külön tartják meg. Az üzemekben a vállalatok igazgatói, vagy régi munkás- mozgalmi harcosai mondanak ünnepi beszédet, amelyben megemlékeznek az építő-, fa. i és építőanyagipari dolgozók tevékenységéről, valamint az ! építők napja jelentőségéről. A legtöbb vállalatnál ez alka­lommal nyújtják majd át a | kiváló dolgozóknak a kitünte- I léseket és jelvényeket. Min­den építőipari vállalat az ün­nepségre meghívja a saját nyugdíjasait, akiket köszönté­nek, majd megvendégelnek. A vállalatok közül alegna- gyobbszabású ünnepség a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál és a Pécsi Porcelángyárban lesz. Az Ál­lom: Építőipari Vállalat június 14-én délelőtt 10 órakor a Tü­zér utcai legényszálláson tart­ja meg az építők napját gaz­dag változatos programmal. A vállalat ez alkalommal kiállí­tást is rendez, amelyen be­mutatta majd az építőipar fejlődését, a korszerű építési technika gyakorlai alkalma­zását. Ezt megelőzően, június 8-án a Baranya megyei Állami Epí­első negyedév, de különösen a márciusi zord időjárás na­gyon visszavetette a nyers­tégla-készítést, s így ebben a hónapban 10 millió nyerstég­la készítésésével maradtak el. Május vécéig nyerstéglá­ból 57 milliót gyártottak, s a tervezett 41 millió égetett tég­lából 34 milliót sikerült át­adni a TÜZÉP-nek és az épí­tőiparnak. A lemaradás behozására több műszaki intézkedés vált szükségessé. Néhány üzemben áttértek a kétműszakos ter­melésre, másutt pedig hosz- szabbított vagyis 10 órás mun­kaidővel dolgoznak. Igyekez­tek gyorsítani a téglaégetést olyan módon, hogy egyes tég­lagyárak folyamatosan vasár­nap is dolgoznak; Igen nagy gondot okoz a vállalatnak a létszámhiány. Ennek enyhítésére, s a hiány­zó 30 dolgozó pótlására ter­ven felül gépesítették az anyag szállítást. Mohácson. Siklóson pedig szállító brigádok segí­tik az anyagmozgatást. A megtett műszaki intéz­kedésekkel remélhetőleg si­kerül elérni, hogy június vé­gére behozzák a lemaradást. BEREMENDI CEMENT- ÉS MÉSZMC A cementalapanyag vagyis a klinker gyártásában 105 százalékra tudta teljesíteni tervét a beremendi üzem. Ez eredményezte, hogy a cement- gyártási tervet is teljesíteni tudták. A zord idő ellenére a tőipari Vállalat Mátörni úti szállásán, június 10-én pedig a mecsekaljai újszálláson, va­lamint a Porcelángyár kultúr, otthonában zenés könyvis­mertetőt tartanak, könyvkial- lítással egybekötve. Június 13-án este pedig a Pécsi Rá­dió egyórás ünnepi műsort ad az építők napja alkalmából. EGYÉRTELMŰ igennel válaszoltak a kérdésre az Ál­latni Aruház műszaki osztá­lyának dolgozói, amikor né­hány hónappal ezelőtt felme­rült az osztály bővítésének gondolata. Az akkori, mind­össze 40 négyzetméternyi el­adótér már régóta szűk volt. összezsúfoltan vártak vásárló­ra a varrógépek, mosógépek, motorok, olyannyira, hogy ki­választani is nehéz volt a meg felelőt. Ilyen körülmények kö­zött vásárolni, hát még elad­ni! Igazán nehéz volt. Most széles lépcsősor bont­ja meg az osztályt. A föld­szinten maradtak a rádiók, televíziók, villamossági és mű­anyagcikkek, alkatrészek. Az emeleten az edény, porcelán, üvegáruk, játékok és írósze- | rek kaptak helyet. Az eladótér I éppen 30 négyzetméterrel lett körkemencék szintén túltelje­sítették mészégetési tervüket, de ugyanakkor az újonnan át­alakított forgókemencék nera váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. Ezekben a kemencékben azelőtt cementet gyártottak és a jelenleg más technológiával égetett mész csak a tervezett 74 százalékot adta. Ezt a hiányt kőliszt gyártásával igyekszik ellen­súlyozni a vállalat. Kőliszt­ből, amelyet aszfaltút-építés- hez és takarmányozáshoz hasz nálnak, terven felül 2180 ton­nát gyártottak az elmúlt öt hónap alatt, PÉCSI BETONÄRÜGYÄR Május 20-ig nyolc és fél millió forint 'áru termelésé­vel adós a vállalat. A lema­radás legfőbb oka az év első két hónapjában csaknem tel­jesen nélkülözött folyamka­vics. Márciusban és április­ban, amikor megérkeztek a vagonok, még a termelésben dolgozók is kénytelenek vol­tak a vagonok kirakásánál dolgozni. A folyamkavics hiá­nya különösen a bányában nélkülözhetetlen idomkő gyár­tását hátráltatta. De lemarad­tak a mozaiklapok készítésé­vel is. Ezen úgy igyekszik se­gíteni a vállalat, hogy beve­zették a vasárnapi egyműsza- kos termelést. A negyven-öt- ven fő vasárnapi műszakban j körülbelül 20—22 ezer mo­zaiklapot készít. A dombóvári üzemben, ahol főként betoncsöveket gyártanak, eddig két dán rendszerű vibróprés dolgozott. A vállalat TMK-műhelye nem­régiben elkészített egy újabb vibróprést s ennek munkába állítása egy műszakkal felér. A fél évből visszalévő egy hó­nap alatt sikerül ugyan tör­leszteni a nyolc és fél millió forint adósságból, de a lema­radást csak a második félév- j ben lesz képes behozni aBe- tonárugyár. több, s most a hetven négyzet méteren a műszaki osztály az áruház legkevésbé zsúfolt ré­sze. Ha a vásárlók örülnek a bővítésnek, mert így már iga­zán kényelmes a dolguk, az eladók legalább annyira, hi­szen jobb körülmények között kellemesebb a munka. Szabó Györgyné osztályve­zető-helyettes tulajdonosi busz keséggel jár körbe az osztá­lyon. örül, ha a vásárlók fel­fedeznek egy-egy „új” cikket, például a babáknak való pú­deradagolót — amit eddig is árusítottak, csak a nagy zsú­foltságban alig találta meg a szem. Most bőséges hely jut a műanyagújdonságoknak is, van belőlük éppen elég: vi­rágtartók, ruháskosarak, feke- téskészletek, reggelizőtálcák, szivacsok, pohármosók. Az edény-, üveg-, porcelánáruk között is sok az újdonság: ho­A Dobri Marinov Dzsurov vezérezredes, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere vezetésével me­gyénkben tartózkodó 14 tagú bolgár katonai küldöttség — Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere kísé­retében — tegnap reggel a megyei pártbizottságra láto­gatott, ahol Rapai Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta a vendégeket. A baráti beszélgetésen jelen volt Palkó Sándor, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Novics János és Pap János, a megyei párt­bizottság titkárai, Ambrus Jenő, a pécsi- városi pártbi­zottság első titkára, Körösi Lajos, a Pécsi Városi Tanács Véglehajtó Bizottságának el­nöke és a fegyveres testüle­tek képviselői, néphadsere­günk magasrangú tisztjei. Ra­pai Gyula elvtárs tájékoztatta a vendégeket Baranya és Pécs életéről, fejlődéséről, az ipar és a mezőgazdaság hely­zetéről. Koszorúzási ünnepség Harkányban A bolgár katonai küldött­ség rövid városnézés után Harkányba hajtott, ahol 11 órakor kezdődött a koszorú­zási ünnepség a bolgár hősi emlékműnél. A munkanap el­lenére is mintegy százan je­lentek meg az ünnepségen a harkányi dolgozók és az üdü­lők közül. A pontban 11 óra­kor érkező bolgár katonai küldöttséget a siklósi járási párt- és tanácsi vezetők fo­gadták, majd Dobri Mari­nov Dzsurov vezérezredes, a mókára tojásfőzéshez, „Ko­tyogó” kávéfőző, vietnami ko­sarak, kínai zsebkések. S most még a háztartási mérleg sem hiánycikk — ezt már felfe dezték a vásárlók is. Sőt, jé­nai tejforralőt és teafőzőt is lehet kapni! A MEGNYITÁS ÖTA nem­csak a vásárlók, ha tehetik, az áruház dolgozói is sokszor állnak meg elégedetten az új műszaki osztályon. S ha elé­gedettségről van szó, legin­kább az asztalosok és dekora­tőrök lehetnek azok, akik az átalakításra felhasznált 200 ezer forinthoz sok jó ötletet adtak, s amikor kevés volt a pénz, megtoldották saját mun­kájukkal. így varázsolták újjá a régi, kopott berendezést, s így vált olyanná az építők el­vonulása után a műszaki osz­tály, mint amilyen. Bolgár Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere, Czine­ge Lajos vezérezredes, Rapai Gyula és Palkó Sándor elv­társak — a bolgár katonai küldöttség tagjaival együtt — megkoszorúzták a harkányi bolgár hősi emlékművet. Megható jelenet volt, ami­kor a küldöttség tagjai közül kilépett Branimir Ormanov viceadmirális és virágcsok­rot helyezett el az egyik sír­kőnél, amelynek felirata: Podpor. llija Szí. Bodurov Szófia városából. Elesett 1945. március 10-én. Ki volt a hős? Egy alkalmas pillanatban sikerült néhány percet be­szélni Branimir Ormanov viceadmirálissal. Magas, szim­patikus férfi, nem csoda, ha az úttörőpajtások legelőször hozzá szaladtak virágcsok­raikkal és őt halmozták el kérdéseikkel. A hős, akinek a sírjára tegnap — Harkányban — virágcsokrot helyezett el, az unokaöccse volt. — Omurtakban született, földim és rokonom, unoka- testvérem teolt. Harmincegy éves korában, 1945. március 10-én, harc közben esett el. — Mikor látta utoljára? — Nagyon régen. Ügy em­lékszem, kilenc éves lehetett, amikor utoljára találkoztunk, mert nekem emigrálnom kel­lett hazámból az üldözések elől. Amikor visszatértem, már csak a haláláról értesül­hettem. Az édesanyja mond­ta el, hogy honnan kapta fia halálhírét. Így indult el a sír felkeresésére. Közel tíz évvel a háború befejezése után — 1953-ban — Magyarországon járt Brani­mir Ormanov viceadmirális a feleségével. Az unokaöccs édesanyja kérte meg, keresse fel Harkányban fia sírját. Akkor ez még igen nehézkes feladatnak látszott. A hősöket a régi rendszertelenül kiala­kított temetőben találta még. De sikerült Fényképet is vitt unokaöccse sírjáról. — Csak azt mondhator,: róla, igen jó ember volt, ne- gyon szerette családját — szüleit, három nővérét — és a bajtársai is úgy emlegetik, hogy kiváló műszaki tisz' volt... Aztán kicsit elgondolkodik a viceadmirális, keresi a sza­vakat. — Még azt szeretném hoz­zátenni, hogy mi, bolgár ka­tonák nagyon hálásak va­gyunk a baranyaiaknak. En­gem is, társaimat is nagyon meglepett az a gyönyörű hősi emlékmű, amit a régi helyett emeltek a bolgár hősi halot­taknak. Sajnos, ezt a fényké­pet — amit az új sírról ké­szítettünk — már nem tu­dom megmutatni unokaöcsém édesanyjának. Meghalt... Tsz-assznnyok az asztalfőn A harkányi koszorúzási ün­nepség után a bolgár katonai delegáció és kísérete Bolyba hajtott, ahol a Kossuth Ter­melőszövetkezet látta vendé­gül a küldöttséget. A mohá­csi járási párt- és tanácsi vezetők, bólyi úttörőlányok és a helyi közlekedési úttörő őrs tagjai egyenruhában fogadták a vendégeket. A bolgár katonai küldött­séget Szabó Mátyás, a Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke tájékoztatta a közös gazdaság munkájáról, ered­ményeiről. majd rövid kör­utat tettek a gazdaságban. Ezután került sor az ebédre, amelyet a tsz adott a ven­dégek tiszteletére. Az ebéden 16 termelőszövetkezeti tag is részt vett. Klug Györgyné növénytermesztő az asztalfőre került, Dobri Marinov Dzsu­rov és Czinege Lajos elv­társak mellé, de ott volt Ring- laub Józsefné, Simon Ferenc kiváló állattenyésztő, Cséplő György agronómus, Kánig Fe­renc és még sokan mások. Az ebéd kedves, baráti lég­körben zajlott le. Katonai program Ma — pénteken — dél­előtt a bolgár katonai kül­döttség és kísérete felkeresi a pécsi Petőfi laktanyát, ahol tiszteletükre katonai szemlét rendeznek, majd katonai gyű­lésen találkoznak a magyar harcosokkal. A mai prog­ram díszebéddel folytatódik, amelyet a Fegyveres Erők pécsi klubjában rendeznek, Ebéd után — a kora délutáni órákban — a bolgár katonai küldöttség a ■ pécsi repülő­térre hajt, ahonnan külön re­pülőgépen utaznak el váró* sunkbóL K opítok iiiipiíiv*» Jleliet 30 nígApzehn éterrel több ? Koszorúzás a bolgár hősi emlékműnél. i /■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom