Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

4 NAPLÓ 19M. MÁJUS a. > Hruscsov elvtárs megérkezett Alexandriába Kairó: Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő, alá foly­tatja látogatását az Egyesült Arab Köztársaságban, ma reg­gel a Nasszer elnök és Amer marsall kíséretében különvo- naton Alexandriába utazott. Nyikita Hruscsov, Nasszer elnökhöz fordulva kijelentet­te: Felszólalásaik során felve­tettek egy kérdést, amelyet már nagygyűléseken is több­ször hallottam. Valóban fon­tos kérdésről van szó: az arab egység kérdéséről. Mi, szovjet emberek, széle­sebb egységre, nem csupán a nemzeti keretek közötti egységre gondolunk. Mi úgy értelmezzük az egységet, hogy a világ minden népe közös erővel folytassa kö­zös harcát a békéért, a szo­cialista és a kommunista társadalom felépítéséért. Az arab nemzet nagy győ­zelme lenne, ha minden arab egységes államba egyesülne. Az arab népek egyesülése megfelel érdekeiknek, mert ennek következtében minden vonatkozásban erősebbek len­nének. Pontosan ez az, ami­től az imperialisták és a gyarmatosítók félnek. Ezért nem akarják, hogy az arab népek egyesüljenek. A gyarmatosítók széttagol­ták az arab népet és foszto­gatják az arabokat egyenként és valamennyiüket. Az egész arab nép erős, hiszen száma 80 millió, s olyan helyen él, ahol kimeríthetetlen termé­szeti kincsek rejlenek. Ha mindez a gazdagság az arab nép kezében összpontosulna, akkor boldogan és jómódban élhetne. A szovjet emberek — foly­tatta Hruscsov — jól tudják, hogy az araboknak mi a vá­gyuk, mire törekszenek, őszin­tén amellett vagyunk, hogy egyesüljenek, hogy elég erő­sek legyenek és hogy termé­szeti kincseik gazdái legye­nek. Politikánknak ez nem mond ellent, sőt, teljesen meg­egyezik érdekeinkkel. Ha a Szovjetunió gazdasági ha­talmához az arab nép ereje és hatalma csatlakozna, ak­kor ez a két erő még job­ban fékezhetné a béke, a szocializmus ellenségeit. Mi, szovjet emberek — je­lentette ki a szovjet kormány­fő — őszinték vagyunk az arabokkal szemben. Mi vala­mennyi nemzet, nem csupán az arab nemzet dolgozóinak barátai vagyunk. Hazánkban több mint száz nemzetiség él és azok valamennyien — munkások, a parasztok és az értelmiségiek — együtt dol­goznak és küzdenek jobb jö­vőjükért. Azt akarjuk, hogy az arab nép egyesült erővel szocialista alapokon építhesse a szebb és jobb életet. * Mint Egyiptom vendégsze­rető földjére érkezésének nap­ja óta mindenütt, úgy a Kai­róból Alexandriába vezető út­vonalon is a lakosság rend­kívül szívélyes fogadtatásban részesítette a szovjet kor­mányfőt. A különvonatot, amelyen Hruscsov, Nasszer és Amer marsall, az EAK első alelnöke utazott, a Szovjet­unió és az EAK zászlóival dí­szített állomásokon sok ezer főnyi közönség üdvözölte. Megérkezése után Hrv ?sov és Nasszer nyitott gépkocsin haladt végig Alexandria ut­cáin. Útjuk ezúttal is újjon- gó emberek sorfala között ve­zetett. A város lakosainak tíz­ezrei melegen üdvözölték Hruscsovot és Nasszer elnö­köt. Hlag’yat*—kavindai tái*»valá«ok A kanadai kormány meghívására magyar kormány- küldöttség utazott Ottawába, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar—kanadai kapcsolatok rendezéséről. A küldöttsé­get Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese vezeti. A budapesti vásáron láttuk Film Film Fűm Karambol Máriássy Judit és Máriássy Félix, a „Karámból” című új magyar film alkotói egy cél­talanul őgyelgő erős fiatal­ember tragédiáján át a huli­ganizmus, az értelmetlen élet, és a butaság felett igyekez­tek ítéletet mondani... Az erkölcsi érzék és arányérzék nélkül ténfergő Terpinljó Gyula ábrázolásával, és a Wéber mérnökházaspár’ mun­kás életének párhuzamos be­mutatásával Máriássyék szin­te didaktikusán magyarázták filmjükben, hogy melyik a he­lyes út, mit kellene a fiata­loknak követni ..: A képek, szituációk ügyes csoportosítá­sával az értékes és értelmes élet szépségeire sikeresen fel­hívták a figyelmet. A film azonban nagy meg­döbbenéseket nem okozha­tott, nem kelthetett olyan belső elmozdulásokat, melyek után az emberek átgondolják és újrarendezik életüket... A film végén megállapítják, hogy „nem történt valóságos karambol”... Ez a végered­mény az egész filmet jel­lemzi. Nem történt igazi tra­gédia, nem akadtak igazán drámai konfliktusok, de nem is akadhattak, mert a film főhőse, Terpinkó Gyula nagy erejével, nagy étvágyával, bakkecskeségével és primitív beszédkészségével együtt sem volt igazán emberszabású. Ha valakit megharap egy kutya, az nem dráma, hanem bal­eset! így van az ember ezzel Terpinkó ellenfele a felesé­A7 ASSZUÁNI GÁT FELAVATÁSA UTÁN * eókám rrosí maga sem tud szóhoz jutni! á Terpinkóval is. nem lehet drámai Wéber mérnöknek, gének, de a filmbéli KISZ- titkárnak sem. Így az ember nem azt várja izgatottan, hogy a dráma milyen fordu­latot vesz, hanem azt, hogy ezt a fővárosba tévedt, gon­dolkodásra és munkavégzésre képtelen élőlényt mikor csuk­ják be az állatkertbe? De eszükben sincs állatkertbe csukni, komolyan veszik, har­colnak vele, nevelgetik. S az élőlény miután csaknem ha­lálos karambolt okozott, rá­borul egy kerítésre és sírva fakad. A forgatókönyv szerint valószínűleg itt következett be Terpinkó lelkében a nagy fordulat, de miután én már kutyát, kanárit, lovat és maj­mot is láttam sírni, nem hi­szek a fordulatban. Máriássyék mindezt nagy jószándékkal és kellemes for­mában tálalták. Amikor ki­lép az ember a moziból, hal­ványan érzi, hogy ezzel a Terpinkóval, és ezzel az új magyar filmmel nem stim­melt valami, de aztán száz méteres séta után elfelejti az egészet. A „Karambol” nem is jó, nem is rossz annyira, hogy tűnődésre, vitára kész­tesse a nézőt Bertha Bales« A pavilonban mosolygó fekete arcok fo­gadnak. Nigéria, Afrika felébredt óriása. 1960 óta. mióta elnyerte függetlenségét, hatalma­sat változott a világnak ez a. tája. Afrika nyugati partján terült el országuk. Ott, aho’ az ipar csak fogalom, vagy talán még az sent volt, most rohamosan fejlődik. A gyarmatosí­tók elűzése után az eddig főleg mezőgazda­sággal foglalkozó ország fokozatosan és terv­szerűen fejleszti könnyű- és nehéziparát. Ez a sokmillió lakosú afrikai ország keresi a kereskedelmi kapcsolatokat. Kiállításuk ez évben még igen kicsi, de ntár a népművé­szei! termékek és bőrdíszművek mellett sa­lát gyártmányú táskarádiókkal is találkozha­tunk. Csodálatos színekben pompázó, nehéz selyemanyagokban is gyönyörködhet a láto­gató. A nigériai pavilont érdemes megnézni már csak azért is, hogy jövőre legyen össze­hasonlítási alap fejlődésük lemérésére. // Árut vérért — vért áruért" Joel Brand vallomása a frankfurti perben Eichmannal folytatott tárgyalásairól Bonn: Az Eichmann két alvezére, Krumey és Hun- sche ellen folyó frankfurti perben megkezdődtek a tanú- kihallgatások. Már az első tanú, a Tel Avivban élő Joel Brand meg­cáfolta Krumeynek azt az állítását, hogy neki semmi köze nem volt a magyaror­szági deportálásokhoz. Joel Brand a bíróság előtt kijelen­tette: Krumey volt a buda­Ökolharc a francia parlamentben Párizs: A francia nemzetgyűlés épü­letében csütörtökön súiyos in­cidens játszódott le Francois Mitterrand volt miniszter, ra­dikálispárti képviselő és Pier­re Bas UNK-képviselő között. Mitterrand egy levelet ol­vasott a parlament postahe­lyiségében, amikor a kor­mánypárti képviselő hozzálé­pett és ököllel az arcába csa­pott. A meglepett ellenzéki képviselő szembeszálll táma­dójával. A tettlegességnek a parlamenti őrök ' vetettek vé­get. A két képviselő között tá­madt Incidens az előző napon a parlamentben lezajlott szó­csata utójátéka. Amikor Mit­terrand a szónoki emelvény­ről élesen bírálta a kormány választási törvényjavaslatát, Bas félbeszakította őt. A szó­nok azzal vágott vissza, hogy a degaulleista képviselőt sze­mélyes elfogultság vezeti. El­mondotta, hogy amikor a ten­gerentúli területek minisztere volt, fegyelmi eljárást indít­tatott Pierre Bas ellen, aki a minisztérium tisztviselője- ként szabálytalanságokat kö­vetett el. Az UNR-képviselő viselt dolgairól — mondotta — hajlandó becsületbiróság előtt beszámolni. Mitterrand a támadás miatt Chaban-Delmas házelnökhöz intézett panaszában a garáz­da UNR-képviselő felelősség- revonását követelte. pesti SS-különítmény tényle­ges vezetője, ő tárgyalt, in­tézkedett, ő írta alá a külön­böző rendelkezéseket, Hun- sche pedig Eichmann legret­tegettebb alvezére volt Buda­pesten és borzalmas brutali­tásokat követett el. A tanú azonban — Hunsche megköny nyebbülésére — konkrét té­nyeket ezzel kapcsolatban nem tudott előadni és a bíró­ság kérdésére azt mondotta, hogy csak másoktól hallotta, hogy Hunsche milyen brutá­lisan viselkedett. Joel Brand vallomásában részletesen beszélt azokról a tárgyalásokról, amelyeket Bu­dapesten Eichmannal és alve- zéreivel folytatott. Ezek so­rán a tanú állítása szerint Eichmann kilátásba helyezte egymillió deportált szabadon bocsátását tízezer tehergép­kocsi fejében. — E tárgyalásokon — mon­dotta Brand —, részt vett egy elegáns, polgári ruhába öltö­zött férfi is. Később tudtam csak meg, hogy az illető Kurt Becher SS-tábornok volt, az SS-központ gazdasági osztá­lyának vezetője. (Becher ma Brémában nagykereskedő és befolyásos összeköttetései ré­vén mindmáig elkerülte a fe- lelősségrevonást). Brand így számolt be Eich­mannal folytatott tárgyalásai­ról. — Eichmann ezekkel a sza­vakkal fogadott: „Tudja, hogy ki vagyok, én folytattam le az akciókat Lengyelországban, Csehszlovák! óban és másutt Most Magyarország követke­zik. Hajlandó vagyok eladni önnek egymillió zsidót. Árut vérért — vért áruért”, — Eichmann tízezer teher­gépkocsit követelt és kijelen­tette: kötelezi magát arra, hogy ezeket a tehergépkocsi­kat csak a keleti fronton hasz­nálják majd fel. Ekkor rög­tön világos lett előttem, hogy itt nem annyira tehergépko­csikról volt szó, mint inkább arról, hogy ellentéteket szítsa­nak a szövetségesek között. Ez a terv minden bizonnyal Himmlertől származott, aki a nyugati hatalmakkal szövet­kezve szerette volna tovább folytatni a háborút a Szovjet­unió ellen. Brand végül elmondotta, hogy Eichmannal folytatott megbeszélése után Krumey személyesen kísérte öt Becs­be és ott felültette egy Tö­rökországba induló repülőgép­re, hogy előterjessze az angol­szász hatalmaknak Eichmann ajánlatát. Bm. Építőipari Vállalat felvesz ­vagonrakodókat Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaügyi osztá lyán Pécs, Rákóczi u. 56. ÜNNEPI KÖNYVHÉT május 23 —31-ig /

Next

/
Oldalképek
Tartalom