Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

1964. MÁJUS 16. mapl6 Befejezöditt a KISZ oktatási év Beszélgetés Vágyi Karola elvtársnővel, a KISZ megyei bizottsága nevelési osztályának vezetőjével Elektronikus ügyvitel Megkezdték munkájukat a Tüzér utcai számítógépek Lukácsi József főmérnök az egyik gép működését ismerteti Rapai Gyula és Ambrus Jenő elvtársaknak. A városokban és falvaikban ezekben a napokban tartják s KISZ-oktatás különböző for ­máiban á zárófoglalkozásokat. Befejeződött az oktatási év. Ebből az alkalomból beszél­gettünk Vágyi Karola elv- társnővel a KISZ megyei -bi­zottsága nevelési osztályának vezetőjével arról, hogyan ér­tékeli a megyei bizottság az elmúlt oktatási évet. — Talán megszokottnak hangzik, de mégis azt kell mondanom, hogy az elmúlt oktatási évben is történt elő­rehaladás a KlSZ-alapszerve- zeteknéL A legfontosabb ered­mény, hogy több ezer fiatal ismerkedett meg a marxizmus —lendnizmus alajjvető kérdé­séről, szereztek újabb politi­kai ismereteket. — Miről tanúskodnak a számok? — A megyében 305 KISZ- oktatási kör fejezte bé a mun­káját 9387 hallgatóval. Ezen­kívül a pártoktatásban is részt vett 2782 fiatal. Legtöbben — 3 í 40-en — a társadalmi is­meretek tanfolyamaiban vet­tek részt. Sokan látogatták az ifj úsági akadémiákat is. A világ térképe előtt körök első és második évfolyamainak több mint kétezer hallgatója volt az elmúlt oktatási évben. Szívesen fogadták a fiatalok az új oktatási formákat is. így a filmszemináriumokat 815, a mezőgazdasági kérdé­sekkel foglalkozó tanfolyamo­kat 264 résztvevő fejezte be eredményesen. A fenti szá­mokban nem szerepelnek a diákfiatalok, akiknek körében szintén több oktatási formát indítottunk. Az oktatás szám­szerűségét, szervezettségét és irányítását tekintve, különösen a Mecseki Szénbányászati Tröszit, Komló város, a sásdi és pécsváradi járás KlSZ-alap szervezetei értek el jó ered­ményeket. — A KISZ megyei bizott­sága milyen tanulságokat vont le az elmúlt oktatási vévből? — Már eddig is sokszor el­mondottuk bizottságainknak, alapszervezeti vezetőinknek, hogy az oktatás megszervezé­sénél vegyék figyelembe a fokozatosság elvét, a fiatalok igényeit. Azt tapasztaltuk, hogy ahol ezt megszívlelték, ott sikeresen zárták az okta­tási évet, elkerülhették a na­gyobb számú lemorzsolódást. Bebizonyosodott az is, hogy ott tanulták a legtöbbet a fia­talok, ott voltak a legérdeke­sebbek a foglalkozások, ahol sikerült jól kiválasztani a propagandista személyét, ör­vendetes, hogy erre az elmúlt oktatási évben nagyobb fi­gyelmet fordítottak az alap- szervezetekben és elsősorban ennek tudható be előrelépé­sünk is. A legtöbb propagan­distánk alaposan felkészült a foglalkozásokra, igyekezett széleskörűen felhasználni a szemléltetést a foglalkozáso­kon, jól alkalmazták a kérde­ző—feleltető módszert. Lát­I ten és a széntröszt néhány ' alapszervezetében, hogy a résztvevők munkáját rendsze­resen figyelemmel kísérték, arról feljegyzéseket készítet­tek és a zárófoglalkozásokon értékelték személy szerint is egész évi szereplésüket a KISZ-oktatásban, megjutal­mazták a legszorgalmasabba­kat. Változatlan probléma a különböző oktatási formákban, hogy a fiatalok inkább csak kérdeznek, de nem igen vitat­koznak a foglalkozásokon. En­nek több oka lehet. Nem ol­vassák el a tananyagot, nem jól magyaráz a propagandista, nem felel meg a foglalkozás időpontja a fiataloknak és így szeretnének minél előbb meg­szabadulni. Úgy véljük hogy ezeket a tapasztalatokat ősz­szel jobban figyelembe kell- venni. — Milyen elképzelések alapján készítik elő a kö­vetkező oktatási évet? — A KISZ-oktatás formái­ban is lesz változás, erről idő­ben tájékoztatjuk az alap­szervezeteket. Uj forma lesz a nemzetközi kérdések tanfo­lyam és a Fórum is. így már a nyáron gondolkodhatnak azon, hogy a fiatalok érdek­lődését, felkészültségét figye­lembe véve, milyen formát A Nehézipari Minisztérium szilikózis bizottságának kuta­tási albizottsága és a Mecseki Szénbányászati Tröszt rende­zésében 1964. május 19—21-én Pécsett tartják meg a „Por­veszély a bányászatban” című konferenciát. A konferencia helye a Pécsi járási Tanács díszterme, a Kulich Gyula u. 5. szám alatt. A konferenciára több kül­földi vendéget is várnak, sőt a programban több külföldi kutató is tart előadást. Eddig az NDK-ból négyen, az NSZK- ból ketten és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból öten jelentették be részvételüket. A tudományos konferenciát május 19-én délelőtt 9 órakor Pataki Mihály elvtárs, a Me­cseki Szénbányászati Tröszt igazgatója nyitja meg, majd a különböző témakörök szerint összesen, mintegy 27 előadás hangzik -el. A következő ki­emelkedő jelentőségű előadá­sokra kerül sor. A POR­TÜDÖMEGBETEGEDÉSEK szerveznek meg ősszel. Feltét­lenül gondot kell fordítani a legalkalmasabb propagandista kiválasztására. Mi megyei szinten is alapos előkészítés­sel szervezzük meg a propa­gandisták nyári képzését. Idő­ben meg kell kezdeni a be­szélgetést a fiatalokkal, annak érdekében, 'hogy az alapszer- vezetek képet kapjanak arról, kikre számíthatnak a KISZ- oktatásban. A jövő évi okta­tási év során propaganda munkánknak néhány sajátos feladatot kell megoldania. Fel kell készíteni a résztvevőket a KISZ II. kongresszusára, majd azt követően biztosítani kell a kongresszus határoza­tainak feldolgozását a külön­böző oktatási formákban. Se­gítenie kell az oktatásnak ha­zánk felszabadulása huszadik évfordulójának méltó megün­neplését. Az internacionalista nevelés szélesítésére nagysze­rű lehetőséget biztosit majd, hogy jövőre ünnepeljük a DÍVSZ megalakulásának hu­szadik évfordulóját és meg­kezdjük a felkészülést a kilen­cedik világifjúsági találkozó­ra. Mindez nagyban elősegíti, hogy a jövő évi oktatási évet az ideinél is eredményeseb­ben szervezhessük meg. Mitzki Ervin leti megfigyelések ásványi po­rok tüdőszövetre gyakorolt ha­tásáról, dr. Andik István a porártalom és a légzésfunk­ció, dr. Szandányi Sándor a különböző pneumokoniozisok röntgen differenciál diagnosz­tikájáról, dr. Pál Tibor, dr. Kardos Kálmán és Debreceni László á ben ton it és a kaolin porokkal végzett állatkísérle­tek eredményeiről, dr. Kardos Károly, dr. Vincze Elek, dr. Pál Tibor és Debreceni László a hegyaljai bentonit és kaolin porok vizsgálatának eredmé­nye, dr, Seres Viktor, Villá­nyi Katalin, dr. Seres Gábor és Kovácsy Béla az elektro- aerosol therápia jelentősége a szilikózis és egyéb megbete­gedések gyógyításában címmel tartanak előadást. Ugyancsak e témakörben és 19-én dél­előtt tart előadást dr. Ulrich László, a pozsonyi Munka- egészségügyi és Foglalkozási Megbetegedések Intézetének kutatója a különböző bánya­kőzetek pneumokoniozis ve­szélyességének meghatározásá­ról. A délutáni időben dr. Hé­ber József előadásával folyta­tódik a konferencia, előadásá­nak címe: a szilikogón porok hatása a hörgőrendszerre. Ez­után dr. Kovács Sándomé az experimentális szilikózis korai szövetreakcióiról, dr. Bank József, dr. Pál Tibor és Deb­receni László a különböző ipa­ri porok tüdőfibrózis okozó hatásának vizsgálata állatkí­sérleteken, dr. Antal Elemér és dr. Dános László a szilikó­zis ellen használt védőoltó­anyag hatása therápiás kísér­letben. dr. Seres Viktor. Vil­lányi Katalin és Kovácsy Bé­la a tüdőporok anorganikus anyagainak vizsgálata és Deb­receni László, Gyurkó István és dr. Pál Tibor a tüdőporok szemcsenagyságának vizsgála­ta címmel tart előadást. Szerdai napon A SZILIKÓZIS ELLENI KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL tanácskoznak a konferencia résztvevői. Az előadásokat dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szén­bányászati Tröszt kutatási osztályának vezetője kezdi, a mecseki szénbányászat szili­kózis helyzetének aktuális kérdései címmel. Ezután dr. Schramm G., az NDK-beüi A MEGHÍVÓN: „Az Orszá­gos Számítástechnikai és Ügy­vitelszervezési Vállalat vezető­sége meghívja önt a vállalat pécsi telephelyének 1964. má­jus 15-én 11 órakor történő ünnepélyes megnyitójára.. Az ünnepségen résztvett eislebeni Bányabiztonsági Ku­tatóintézet képviselője tartja meg előadását a pormérés szervezete az NDK bányásza­tában címmel, majd Krasznai János az üzemi poreLhárítás ellenőrzési rendszeréről és Gyurkó István vegyészmérnök a Széchenyi-aknai bányatérsé­gek porviszonyainak elektron­mikroszkópos felméréséről tart előadást. Délután Czihat Ferenc a be­lélegezhető bányaporok kvarc- tartalmánák röntgenográfiás meghatározásáról című elő­adásával folytatódik a konfe­rencia munkája, majd Kőhal­mi Gyula a csilleszállításnál keletkező por csökkentésének vízpermetezéssel történő le­hetőségeiről és Török Rezső a bányabeli átrakóhelyek porta­lanításáról tart még előadást. Csütörtökön — a konferencia harmadik napján — A PORVESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁNAK MŰSZAKI KÉRDÉSEI és a szénpor-robbanásveszély kérdései, címmel tartanak elő­adásokat. Pányi Ákos a S7én- fúrás portalanításáról, Vékény Henrik a fejtési szénfal át- nedvesítéséről, Meinecke H. az eislebeni intézet kutatója a le­ülepedett bánya'porok gépi fel­takarításáról, Szőnyi György pedig a leülepedett bányabeli szénporok összegyűjtésének eddigi kísérleteiről számol be a résztvevőknek. A szénpor-robbanásveszély kérdései témakörben dr. Meer- bach, a dortmundi Kísérleti Bányatársaság kutatója „A vízzárak és hygroszkópos só- pászták mint a robbanás- és szilikózisveszély elhárításának új útjai a bányászatban” cím­mel tart majd előadást. Ez­után Érsek Elek a pécsi György-akna mellett létesítés­re kerülő kísérleti robbantó- I táró tervéről, Bánhegyi Mi- | há-ly pedig a szénporok rob- i banástech n ikai vizsgálatairól tart előadást. A háromnapos tudományos konferencia a bányászati és orvosi kutató körökben igen nagy érdeklődésre számít, ezt jelzi a sok külföldi résztvevő is, amely egyben elismerése a Mecseki Szénbányászati Tröszt és a tröszt kutatási osztálya eddig végzett kimagasló ered­ményeinek. Rapai Gyula elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára, a városi pártbizottság első titkára, Ambrus Jenő elvtárs és a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, Benedetti Tibor elvtárs. * MILYEN új vállalatról van szó? A Tüzér utca 3 udvarának végében hosszú, alacsony, tel­jesen új, sárgára vakolt épü­let. Az épület hosszirányában különböző helyiségek üvegfal­lal elválasztva. És az üvegfa­lak között szürkére festett, halk zsongású fura gépek. A gépek kezelői fiatal kék-köpe­nyes lányok, asszonyok. Zöme pécsi. Ezt azért fontos meg­jegyezni, mert — látván a bo­nyolult gépeket — felvetődik a kérdés a látogatóban: ho­gyan tanulták meg e géprend­szer kezelését éppen itt, Pé­csett, amikor azonos jellegű elektronikus számítógépekből mindössze tíz egység működik az országban, a tizenegyediket most állítják üzembe! (Lyu­kasztógépekből száznyolcvan működik az országban ..Rö­viden: a törzsgárda (nem több tizenöt főnél) egy esztendő­vel ezelőtt kezdte a tanfolya­mot Budapesten — fél év el­méleti, fél év gyakorlati ok­tatásról van szó — majd az így szerzett ismereteket át­adták — kellő műszaki támo­gatás mellett .— a vállalat többi dolgozójának. A vállalat „többi dolgozó­ja” pedig — fiatal lányok, asz- szonyok — itt ülnek egy var­rógéphez hasonló gépcsoda meülett. Kártyalyukasztógépek ezek. Jobbkézről a „klavaitú- ra”, amelyen barna gombok jelzik nullától-kilencig a szá­mokat. A vállalatoktól bekül­dött bizonylatok tömérdek számoszlopot tartalmaznak: ezek a számok... Különben jobb, ha Bräntigan Teréz ad felvilágosítást a munkafolya­matról: — Ezek a számok, amint a gombokat lenyomom, lyu­kakká változnak. A lyukkár­tya ezután a következő gépre kerül... — Ez eddig rendben van. De mi ez a gyűszű-féle, ame­lyik a bal-gyűrűs ujján van? — Ellenőrző szám. A hetes az én számom. Ezt minden kártyára rányomom s ha va­lamit eltévesztek, akkor ez a szám „rám-vall”, azaz ponto­san tudják^ hol a hiba? A KŐVETKEZŐ teremben Joós Elemémé magyarázza el: mi a lyukkártya következő állomása. — A kártyák, az adatok mennyiségétől függően a • szo- reter, majd a kollátor, tábu- látor és — ezt követően — a dopplergépre kerül és.,. ... És mindezt hallatlan türelemmel hallgatom végig s szégyenlem bevallani, hogy ebből egyetlen szót sem ér­tek. Valaki mégis kiment e kínos helyzetből: Karácsonyi István műszak-vezető: — Ez a gépsor körülbelül négyszáz-fős adminisztrációs munkaerőgárda munkáját végzi el — mindig kívánt ada­tok mennyiségétől függően — hetek, napok, esetleg órák alatt. Képzelje el, hogy a gépsor havonta — átlagosan! — háromszázezer lyukkártyát dolgoz fel! Mondok egy pél­dát. S mondja: Adva van Pécs lakosságának létszáma — mondjuk éppen népszámlálási nyilvántartó lapokon. Ha la­kosság eloszlásának számada­taira kíváncsi a statisztika, akkor a gépek a következő­képpen adják meg a választ: 3/1 számot kapnak a férfiak, 3/2-őt, illetve 3/3-at a nők és gyermekek. A kártyalyukasz­tógép — a nylivántartólapok és a gépkezelő lányok közre­működésével — e fenti szá­mok megoszlása szerint kü­lönválasztják a kártyákat. A kártyák ezután a „rendező­gépbe”, majd a táblázógépre kerülnek. BÁRMENNYIRE is egysze­rűsítem e folyamatot, nehezen érthető. A lényeg viszont még is csak ez: ha a Statisztikai Hivatal mindeme adatokra kí­váncsi, megszerzésük nagy lét­számú munkaerőgárda közbe­iktatásával — legalább kéthó- napi időbe telik, a gépsor vi­szont néhány nap alatt pro­dukálja a kívánt adatokat. Ami pedig kuriózum. Szak-folyóiratok, újságcik­kek, rádió-előadások tanúsít­ják, hogy egyes elektronikus számítógépek még zenei „mű­vek” (persze, egyszerűbb dol­gokról van szó, a művészi színvonal teljes mellőzésével!) komponálására is képesek. Mi igaz ebből? A megnyitón résztvett Lu­kácsi József főmérnök, aki há­romhetes tanulmányúiról nemrég ért haza Angliából, elmondotta: — A budapesti központunk­ban egy Angliából hozott min­ta alapján — egyik elektroni­kánk kengurút rajzolt... — Nem értem... — vetem ismét közbe. — Arról van sző, hogy a vezénylő-táblát a minta alap­ján úgy állítjuk be, hogy a gép olyan kontúrokat „raj­zol” azaz lyukaszt, amilyent akarunk. Karácsonyi 1 István mondja bizonyításképpen: — Budapesten, a közpon­tunkban van egy UMC-nevű lengyel elektronika, amely kellő irányítás mellett leraj­zolja sajátmagát... Való igaz: ez utóbbiak kuriózumok. MERT HISZEN eme új vál­lalatnak, pontosabban nagyon „okos” gépsorának feladata lehet prózaibb, de feltétlenül fontosabb: gyorsan és ponto­sán elvégezni olyan hossza­dalmas és bonyolult számí­tási műveleteket, amelyeknek emberi kézzel, szellemi erőfe­szítéssel történő végrehajtása — a mai technikai követel­ményeknek megfelelően — már túlságosan is lassú. Magyarán mondva: gépesít­jük az ügyvitelt, — azaz: gon­dolkodásra kényszerítjük g gépeket... Rab Ierea* témakörben dr. Timár Miklós tünk olyan kezdeményezést I professzor, dr. Kendrei Gábor Tészükről Sumonyban, Lige- és dr. Juhász Zoltán a kísér ­NAGYTAKARÍTÁS UTÁN wm Kétheti szünet után újból patyolat-tisztán fogadja az (dűlőket a pécsi Üdülőszálló. Felvételünkön: már a vendé­gek fogadására készítik elő az üdülő teraszát. Május 19—21-ént Háromnapos bányászati konferencia lesz Pécsett A téma: porveszély a bányászatban — Számos külföldi szakember is részt vesz a konferencián

Next

/
Oldalképek
Tartalom