Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

4 ("NAPLÓ 1964. MÁJUS lfc Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár-(Folytatás az 1. oldalról) Sorukban üdvözölhetjük az elsőízben megjelenő Bolíviát, az Egyesült Arab Köztársasá­got, Etiópiát, Görögországot, Indonéziát, Nigériát és Tanga- nyika-Zanzibárt. Biztosra vesszük, hogy a vá­sár sikerrel teljesíti azt az alapvető feladatát is, hogy híven tükrözze népgazdasá­gunk, s elsősorban iparunk fejlődésinek legújabb ered­ményeit. Köszönetét mondok a vásár rendezőinek, építőinek és ki­állítóinak odaadó munkáju­kért. Kívánom, hogy siker ko­ronázza fáradságukat. Biztos­ra veszem, hogy a kölcsönö­sen kedvező üzleti eredmé­nyek mellett a vásár ez évben is hatékonyan járul hozzá a népek békés gazdasági kap­csolatainak fejlődéséhez. Az 1964. évi Budapesti Nem­zetközi Vásárt ezennel meg­nyitom. A párt és a kormány vesetői megtekintették a vásárvárost Az utál zetői ünnepélyes megnyitó járt és a kormány ve- .egtekintették a vásár­várost. Először a Magyar Tu­dományos Akadémia pavilon­jába látogattak el, ahol az Akadémia elnökségéneik ne­vében Ligeti Lajos, az Aka­démia alelnöke üdvözölte a vendégeket. Az Akadémia tu­dományos intézetei sok érté­kes berendezést mutatnak be az idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron, jónéhány nemzet­közi viszonylatban is figye­lemre méltó műszert. Különö­sen felkeltette a figyelmet az MTA biológiai kutatóintéze­tének alga tömeg tenyésztő be­rendezése, amely a jövőben takarmányt juttathat a mező­gazdaságnak. alapanyagot a gyógyszergyártásnak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke meg­tekintette a berendezésnek a helyszínen előállított produk­tumát is és elismerően nyilat­kozott. Már a vásár megnyitásakor rendkívüli sikert aratott a szí­nes televízió is, amely az Akadémia pavilonjának egyik nagy slágere. A tudósok egyébként elmondották, hogy az Akadémia tudományos in­tézetei sok olyan kutatási esz- kö” mutatnak be, amelyeket rr> a közeljövőben haszno­sít’':* mindennapi munkájá­ba- az ipar. A Budapesti Nemzetközi Vásár egyik leglátványosabb és különösen az asszonyokat, lányokat vonzó kiállítási csar­noka — a könnyűipari pavi­lon. ahol Földi László, aköny- nyűipari miniszter első he­lyettese köszöntötte a vendé­geket. A körséta következő állo­mása a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium pavilonja volt, ahol dr. Horgos Gyula miniszter fogadta az államférfiakat. A magyar szerszámgépipar sok új konstrukcióval vonult fel. Ezután a külföldi pavilo­nokhoz érkeztek a vendégek. A magyar párt- és kormány­vezetők először Kuba kiállí­tását nézték meg, ahol Raul Leon Torras, a kubai külke­reskedelmi miniszter első he­lyettese és dr. Juan Jósé Fuxa Sanz nagykövet fogadta a ven­dégeket. A bolgár pavilonban — ahol Peko Takov belkereskedelmi miniszter és Jancso Georgien nagykövet várta a körséta résztvevőit, bemutatták a töb­bi között a bolgár ipar leg­értékesebb termékeit, villany­motorokat, rádiókat és külön ­böző ízléses bútorokat. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság pavilonjában dr. Grete Wittkowski • minisztereliiök- helyettes, a kormánydelegáció vezetője és Wilhelm Meissner nagykövet üdvözölte a vendé­geket. A megnyitó ünnepség rész­vevőinek útja ezután az olasz pavilonba vezetett, ahol dr. Paolo Vita-Finzi nagykövet fogadta a vendégeket és ka­lauzolta végig a látványos, tágas és érdekes építészeti megoldású pavilonon. A vásáron tett körséta kö­vetkező állomása a finn pa­vilon volt. ahol dr. Reino S. Palas nagykövet volt a házi­gazda Meleghangú üdvözlő szavai* finn népviseletbe öl­töm** leány tolmácsolta. A magyar államférfiak útja ezután az impozáns látványt nyújtó és a gazdag kiállítása anyagot tartalmazó szovjet pavilonba vezetett. A magyar pár’- és kormányvezetőket D. F. Uszlyinov, a Szovjetunió Miimsztertanácsónak első el­nökhelyettese, a Népgazdasági Főtanács elnöke, a hazánkban tartózkodó szovjet kormány- delegáció vezetője és a dele­gáció tagjai, köztük G. A. Gyenyiszov nagykövet üdvö­zölték. D. F. Usztyinov N. Sz. Hruscsov üdvözletét tolmá­csolta. A pavilon bejárata előtt a kiállítás rendezőinek nevében piros szegfűcsokrot nyújtottak át Kádár János­nak. M. K. Lvov pavilonigaz- gató kalauzolta a vendégeket, elsőként a közhasználati cik­keket, az új műszálszöveteket, bőrdíszműárukat, cipőket, a forgóállványra helyezett hűtő- szekrényeket, a híres szovjet szőrméket, majd a gépipar számos újdonságát mutatta be. A vendégek megszemlél­ték a 7 és fél kilós súlyú, hordozható, gépkocsiba is szerelhető televíziós készülé­ket. amely a Szovjetunióban ősszel kerül forgalomba. Ká­dár János megjegyezte, hogy bizonyára nagy sikere lesz, mert bár kisméretű, de jó, éles képet ad. Az osztrák pavilonban dr. Bruno Pittermann alkancellár és dr. Simon Koller követ a pavilon bejáratánál várta a magyar államférfiakat. A pa­vilonon végighaladva Kádár János meleg kézszorítással, mint régi ismerőst üdvözölte az osztrák ipar és kereskede­lem több képviselőjét, akik állandó részvevői a budapesti vásárnak. A körséta az angol pavilon­ban folytatódott. A bejáratnál I. T. M. Pink nagykövet üd­vözölte a vendégeket, akiket először a Gestettner cég sok­szorosító nyomdagépéhez ve­zetett, utána a különböző ki­állító cégek mutatták be ter­mékeiket, köztük számos or­vosi műszert, működés köz­ben egy elektromos hegesztőt, végezetül pedig a színes tele­víziót. A pavilon mellett a vendégek megnézték az Acrow cég fémvázas tornyát, amely az építkezéseknél használatos állványelemekből épült. A jugoszláv kiállítási csar­nokban Djorde Vukic, a pavi­lon Igazgatója bemutatta a vendégeknek Hakija Pozderac­nak a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjának, az általános gazdasági ügyek titkárának vezetésével hazánkban tartóz­kodó jugoszláv kormánykül­döttséget. A lengyel pavilonban a ven­dégek hosszú időt töltöttek az automatagépeknél, amelyek a traktorok és traktora 1 k a t té zek megmunkálásának szinte va­lamennyi műveletét el tudják végezni. A csehszlovák pavüorobain Michal Chudik, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Kommunista Párt El­nökségének tagja, Frantisek Pisek budapesti csehszlo­vák nagykövet és Zdenek Reiser igazgató üdvözölte az államférfiakat s végigkalau­zolták őket a tavalyinál jóval nagyobb területet elfoglaló és a kiállítási anyagot tekintve is gazdagabb csarnokon. A belga pavilonban J. J. L. Pierre Vanheerswynghels bu­dapesti belga nagykövet kö­szöntötte a látogatókat. Nigéria kiállításán a hagyo­mányos viseletbe öltözött kül­döttség élén F. A. Ede pavi­lonigazgatóval — köszöntötte a vendégeket. A Német Szövetségi Köz­társaságból érkezett kiállítók nevében Rolf Pusch, az NSZK Külkereskedelmi Minisztériu­mának képviselője mutatta be a kiállított elektrotechnikai termékeket. A Budapesti Nemzetközi Vásár egyik figyelemreméltó kiállítása Japán árubemuta­tója. A többi közt egyik szen­záció a nagyteljesítményű elektronmikroszkóp. Ken-Ic­hiro Yoshida rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter felhívta a párt és kormány vezetőinek figyelmét a műkö- désbeh lévő automata forgá­csolóra is. A Tanganyika-Zanzibár ki­állítás külön érdekessége a vásárnak, mert mint Mathew Mhuto igazgatóhelyettes mon­dotta, elsőízben vesznek részt európai vásáron, és elsőízben mutatják be új könnyűipari termékeiket, a legújabban elő­állított iparcikkeket A nemzetek csarnokának tőszomszédságában levő fran­cai pavilonban Pierre Franc­fort nagykövet köszöntötte a vendégeket és bemutatta a ki­állító cégek jelenlevő kép­viselőit. Az indiai pavilonban S. Venkataraman ügyvivő látta el a házigazda tisztét és mind­járt felhívta a figyelmet a pavilon bejáratánál elhelye­zett grafikonra, amely jelzi a magyar—indiai áruforgalom fejlődésének távlatait. A három óráig tartó körséta utolsó állomása a svájci kiál­lítás volt. Fock Jenő nyilatkozata a BHV-ről A körséta után Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyet­tese értékelte a látottakat. Elmondotta, hogy a vásári körséta az idén nagyobb fel­adat elé állítja a látogatót, mint tavaly. A nagy bőség­ben felsorakozó hazai és kül­földi termékek között csak erőteljes koncentrációval lehet tájékozódni, örvendetes je­lenség ez, ebben is tükröző­dik a megnövekedett érdeklő­dés országunk iránt. Mutatja, hogy egyre kívánatosabb az országok közti gazdasági kap­csolatok kiépítése és fejlesz­tése. Ez tekinthető az éven­ként megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásár legfontosabb feladatának. — Az a véleményem — mondotta Fock Jenő —, hogy az idei vásár teljes mérték­ben megfelel ennek a feladat­nak. A külföldi kiállítók szá­ma és kiállítási területe az idén már valamelyest meg­haladja a hazaiakét. Ez így van rendjén és — bár ez a következő években a hazai kiállítóktól még gondosabb válogatást, a rendezőktől még jobb szakosítást követel meg — fel kell készülni arra, hogy a következő években a kül­földi kiállítók igényeinek még jobban eleget kell tenni. A hazai gyártmányok se­regszemléjét Fock Jenő a kö­vetkezőképpen értékelte: A vásár jól teljesíti azt a flz FKP XVII. kongresszusa Párizs: A Francia Kommunista Párt XVII. kongresszusán, a pári­zsi Mutualitéban megkezdődött a vita Waldeck Rochet főtit­kárhelyettes kongresszusi be­számolója felett. A kongresz- szus pénteki tanácskozásán, amelyen Louis Aragon elnö­költ, a megyei pártszervezetek küldöttei szólaltak fel. A fel­szólalások központi témája a demokratikus erők egységének kérdése volt. Lazarino felszólalásában arra is rámutatott, hogy Marseille- ben, a francia—kínai baráti társaság helyi szervezetét a Francia Kommunista Pártból kizárt renegát elemek marok­nyi csoportj a a kínai vezetők nézeteit terjesztő gócponttá alakította át. Egységbontó munkájuk azonban kudarcba fulladt a marseille-i tengeré­szek és kikötőmunkások ellen­állásán. A kongresszus második nap- | jának kiemelkedő eseménye j Mihail Szuszlov, a szovjet párt- j küldöttség vezetőjének felszó­lalása volt. A kongresszus j résztvevői helyükről felállva. ! hosszan ünnepelték a Szovjet- ! unió Kommunista Pártját és elénekelték az Intertiacionálét Balul sikerült bankrablási kísérlet egy olasz kisvárosban Berjamo: A Bergamo közelében fekvő Ixjvere olasz kisváros bankjá­ba csütörtökön két fegyveres bandita rontott be és arra kényszerítette az alkalmazotta­kat, hogy a fal mellett állva, felemelt kezekkel nézzék vé­gig, amíg a magukkal hozott zsákokat ropogós bankjegyek­kel töltik meg. A banditák any- nyira elmerültek „munkájuk­ban", hogy nem vették észre, amikor az egyik női alkalma­zott kisurrant a kijáraton és az* maga mögött bezárta. A tisztviselőnő értesítette a rendőrséget, s az körülzárta az épületet, majd megadásra szó­lította fel a rablókat. Feleletül az egyik bandita az ablakon keresztül kézigránátot dobott ki A gránát azonban senkiben sem tett kárt. A bandita az el­ső után egy újabb gránátot akart az utcára dobni, az azon­ban a kezében felrobbant. A robbanás következtében a két betörő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azonnal kór­házba kellett szállítani őket. Szerencsés véletlen folytán a bank alkalmazottai közül sen­ki sem sérült meg. Tengeri botrány New York: Példa nélkül álló eset tör­tént a Karib-tenger nemzet­közi vizein. Már három nap­ja motor nélkül sodródik a Splendour nevű angol tar­tályhajó, amelynek elromlott a gépezete. A hajó SOS-jelzé­seket ad. Noha több nyugati állam zászlaját viselő hajó haladt el mellette, senki sem nyújtott segítséget a Splen- dournak, mert a hajó szovjet olajat szállít Kubába. A New York Herald Tribune szerint a Splendour mellett elhslr'tó hajók tulajdonosai attól fél­nek, hogy a kubai blokád megszegéséért ők is feketelis­tára kerülnek. Egy nyugatnémet haló a Splenduor segítségére sietett, de amint a nyugatnémet ka­pitány arról értesült, hogv a tankhajót kubai kikötőbe kel! vontatni, továbbállt. Az Egv*i sült Államok parti mentcs~ci- gálata, amelynek közvetlen feladata a bajbajutott hajók megsegítése, kijelentette, ho”v az angol tankhajó kisegítése „nem tartozik hatásköréi'-:". A szolgálat mindössze arról értesítette a körzetben tartóz­kodó hajókat, hogy az argó! tartályhajó „forgalmi akadályt képez". Lapzártakor érkezett Sporting Lisszabon-MTK 1:0 (1:0) feladatát, hogy ország-világ előtt számot adjon iparunk teljesítőképességéről, fejlődé­sének irányairól. — Sikeresnek mondható a kiállított hazai termékek ki­válogatása. Az áttekintést a tavalyinál magasabb fokú sza­kosítás is megkönnyíti. Egyéb- j ként megnőtt azoknak a pa- ! vilonoknak a száma is, ame- I lyekben a külföldi árukat szintén szakosítottan csopor­tosították. Mindez sokban hoz­zájárult a jobb összehasonlí­tás lehetőségéhez. Eleget tesz a vásár amnak az alapvető feladatnak is, hogy segítse a külkereskede­lem munkáját és igen széles exportskálát tárjon külföldi látogatóink elé. A választékból egyedül a mezőgazdasági gé­pek hiányoznak, mivel ezeket — bizonyos nemzetközi kere­tek között — az őszi mező- gazdasági kiállításon mutat­juk be. — Meggyőződésünk, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár az idén is eredményesen tel­jesíti egész népgazdaságunk számára fontos feladatait. — Ezúton is köszönetét mondók eredményes munká­jukért mindazoknak, akik a j vásár szervezésében, építésé- I ben, a kiállítás rendezésében , részt vettek, valamint akik itt í szolgálatot teljesítenek — fe- j jezte be szavait Fock Jenő míniszterelinök-helyettes. A Kupagyőztesek Európa Kupájának megismételt dön­tő mérkőzése Antwerpenben. Pénteken este az Antwerpe­ni Olimpiai Stadionban került sor a Sporting Lisszabon és asz MTK közötti Kupagyőzte­sek Európa Kupája megismé­telt döntő mérkőzésére. A ma­gyar csapatban nem volt vál­tozás, maradt a szerdai együt­tes, míg a Sporting változta­tott. Baloldalát erősítette meg az első mérkőzésen balfede­zetet játszó Carlost vonták vissza a balhátvéd helyére, új. játékos mutatkozott be a jobb­fedezet posztján Peridis sze­mélyében, míg balszélsőt Mo­rals játszott, akinek mindig ez az igazi helye. Meglehetősen idegesen kez­dett mindkét csapat és az első percben már a portugálok ju­tottak gólhelyzetbe. Készéi bi­zonytalankodott és Morais kö­zelről a bal kapufa mellé küldte a labdát. A 9. percben gólt szerezhetett volna az MTK, Halápi szögletrúgása után Kuti került óriási hely­zetbe, de senkitől sem zavar­tatva közelről a bal kapufa mellé gurította a labdát. Ugyanúgy mint a szerdai első mérkőzésen, a mezőnyben most is a Sporting játszott jobban. A 16. percben Halápi ugratta ki nagyszerűen Kutit, akit elhúztak a védők és a játékvezető nagy hibát vétve nem előnyszabályt alkalma­zott, hanem szabadrúgást ítélt. Ezt Vasas küldte fölé. A 21. percben baloldali tá­madás után szögletet ért el a Sporting. Morais állt a labdá­nak és a jobblábbal élesen megnyesett labdája érintetle­nül jutott az MTK kapujának baloldalába (1:0). Hibázott Ko- valik, hibáztak a védők. A 29. percben Nagy előtt adódott kitűnő helyzet, de a jobbfedezet kapásból elhamar­kodottan mellé lőtt. A félidő utolsó eseménye Geo lövése volt, a balösszekötő jó hely­zetből magasan kapu fölé küldte a labdát. A második félidőben kemé­nyebbé vált a játék. Az első perctől kezdve az MTK hihe­tetlen nagy akarással vetette magát a küzdelembe, de né­ha bosszantó hibák is akad­tak, és néha ilyeneken múlt egy-egy sokat ígérő akció jó befejezése. A 60. percben ragyogó MTK támadás után az utolsó pilla­natban mentett Sándor elől Carlos. A 63. percben portu­gál ellentámadást Geo fejezi be fölé lövéssel. A 68. perc­ben Bödör lőtt fölé. Az MTK támadott, hatalmas nyomás alatt tartotta ellenfelét, Car- valhonak szinte másodpercen­ként kellett közbeavatkoznia. Körömszakadtáig védekeztek a portugálok és ha véletlenül ki tudtak bontakozni, akkor húzták az időt, néha kisebb­fajta sportszerűtlenségekkel is. Az utolsó percekben sza­badrúgás után Nagy találta el a kapufát, s ezzel vége is lett a mérkőzésnek, amely az MTK szempontjából igen bal- szerencsésen végződött, hiszen egy szögletből kapott góllal szenvedtek vereséget, annak ellenére, hogy a mérkőzés 90 percéből 60 percig ők voltak a jobbak. Letartóztatták a szicíliai maffia siyik legfőbb vezetőjét Róma : Correoneban, a maffia biro­dalmának központjában letar­tóztatták Luciano Licciot, aki húsz éven át egyik legfőbb vezetője volt a szicíliai maf­fiának. A letartóztatott maffiavezér nevéhez fűződik a háború utáni évek szicíliai paraszt­mozgalma egyik legjelentő­sebb vezetőjének, R izottonek meggyilkolása is. Liccionak több mint har­minc gyilkosságot rónak ter­hére. A maffiavezémek kap­csolatai voltak különböző pilitikai körökkel. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó V. alkalmaz kövezőket, aszfaltmunkáso­kat, útmunkásokat, útépí­tési gépkezelőket és kubi­kosokat. Kereseti lehetőség teljesít­ménybérben havi 1600— 2000,— Ft. Jelentkezés a munkaügyi előadónál, Ró­zsa Ferenc u. 17. sz. alatt. Baranyai boszorkánypörök A Széchenyi tér regénye nyomán néhány olyan prob­léma is felmerül, amelynek befejezését azért nem tisztáz­hattuk, mert ez a rész már más színhelyen játszódott le. Elsősorban a Pellegrandt há­zaspár 1741. évi boszorkány- pőrére gondolunk, amellyel kapcsolatban a felizgatott és fellázított tömeg jelképes tü­zet rakott a Széchenyi (akkor Szentháromság) téren gúny­dalok közepette és halált kö­vetelt a két ártatlan emberre. Pellegrandt Györgyöt azért nem ítélték sem máglya-, sem egyéb halálra, mert a céh­mesterekből alakult pécsi ta­nács szenátorainak józansága lehetővé tette a fiatal házas­pár megmenekülését. A pécsi tanács felvilágosult és a tö­meggel szembenálló vélemény­nek egy jelentős társadalmi háttere is volt. Ebben az idő­ben Pécs püspöki város, és ez a városjelleg a földesúri szolgáltatásokkal igen nagy terhet rótt a városra. A ta­nács 1703 óta elkeseredett harcot vívott az autonómiá­ért, s ennek a küzdelemnek eszközei közé tartozott az obstináció, a makacsság min­den fajtája. Amikor tehát fe­lülről sürgették a Pellegrandt- ügy tárgyalását, s a város csakazértis megmakacsolta magát, s úgy határozott, hogy Pellegrandtékat így vagy úgy, de megmenti; Mi is volt a tulajdonképpe­ni vád? A fiatal sörfőző Pellegrandt először is egy öngyilkos há­zában (tehát a kor felfogása szerint kísérteties falak kö; zött) rendezte be a kis sör­főző üzemét. Másodszor: az ósdi kémény kitisztításával a boszorkányok éjszakai köze­ledését segítette elő. Arra sen­ki sem gondolt, illetve nem akart gondolni, hogy egy ió- huzatos kéményre a kis üzem­nek szüksége van. Harmad­szor, s ez volt a legkomo­lyabb vád: Pellegrandt árny­ból, tehát „Isten testéből” fő­zött sört, s ezzel a környékre szárazságot és pestisjárványt hozott. Ami a pestist illette, a kiadott császári rendelkezé­sek bizonyították, hogy a jár­vány egész Európában pusztí­tott, s nemcsak a „sörfőzés környékén”. Ennél a kérdés­nél kemény helyzetbe került a pécsi tanács, mert a Sorház utcában ő maga is legalább tízszeres mennyiségben főzet­te a sört „Isten testéből”, sőt ebből a sörből földesúri jut­tatás címén állandócin kapott a püspöki aula is. Nyilvánvaló, hogy az apró pécsi sörfőző céhes műhelyek fogtak össze, hogy a Dombó­várról érkezett konkurrenciát kiirtsák, s kemény harccal, intrikával elérték, hogy abo- szorkánypört megindították; Halálos ítéletről nem leheteti I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom