Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
Könyvheti Benjámin László, kétszeres Kossuth-díjas költő. Küzdelmes ifjúkor után évekig fizikai munkásként dolgozik, majd tisztviselő. Első verseskötetét 1939-ben adja ki, verseit rendszeresen a „Szép Szó”-ban, a „Kelet Népé”-ben, és a „Népszavában” jelenteti meg. A felszabadulás után sok vidéki és fővárosi lap munkatársa, majd a „Szabó Ervin” Könyvtár dolgozója. A „Nyugat” hagyományainak nyomán indul, de egyik irodalmi csoporthoz sem tartozik. Hősei és igazi társai, a kisemmizett munkások, parasztok. Felszabadulás utáni költészete egyre több intellektuális tartalommal telik meg, s verséiben az igenlés és a tagadás küzd egymással. Lírájának humánus tartalma azonban vívódásai közben sem gyengül. Űjabb verseiben a helytállás igénye és a küzdés igenlése kap helyet elsősorban. Mint műfordító is jelentős, legtöbbet oroszból fordít. Legújabb kötete, a Szépirodalmi Kiadó gondozásában, Világ füstje címen jelent meg. Lengyel József, Kossuth-díjas író. A Vörös Újság egykori kultúrrovat vezetője, több mint harminc évi emigráció után kezdhetett hozzá igazán írói terveinek megvalósításához. Izgalmas, dokumentumértékű emigrációs-kori műve, a „Visegrádi utca” után, még három jelentős regényt írt. A most megjelent „Elévült tartozás” című kötet az író ösz- szes elbeszéléseinek gyűjteménye. Lengyel József kísérletező művész, intellektusa nem elégszik meg az izgató, új problémák szokványos formájú feldolgozásával, hanem magát a műfajt is átalakítja írásai mondanivalójának megfelelően. Hazatérése után írott elbeszéléseiben egyrészt régi élményeit eleveníti fel, az új- raélés láttató költői erejével, másrészt a mai kor különböző izgalmas politikai és erkölcsi kérdéseire ad választ. A kötet eddigi novellaírói pályafutásának tükre, sok oldalról világítja meg azt a tiszta, • komoly, emberséges erkölcsi „tartást’ mely írói szemléletére jellemző. vendégeink Simon István, Kossuth-díjas költő. Helye a legfontosabb mai magyar költők között van. A paraszt származású lírikus költői hangját mélységes emberszeretet és egyszerű tisztaság jellemzi. Nem kevésbé nagy szó az sem, hogy versei az egyszerű olvasók sokasága előtt is rendkívül népszerűek és olvasottak. Most, a Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent, „Gyümölcsoltó” című, nagy, válogatott verseit tartalmazó kötete vonzóan gazdag képet ad Simon István eddigi munkásságáról, 1949- től 1963-ig. Az elmúlt időben tíz verses kötete jelent meg. Közös emberi ügy Csanádi Imre, József Attila- díjas költő. „Ördögök szekerén” című, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteményes verseskötete, negyedszázad költői termését öleli fel. Első versének 1938, utolsónak — e kötetben — 1963. a dátuma. Hű tükre a gyűjtemény egy megpróbáltatásokban, vívódásokban telt, de emberségét soha fel nem adó költői életnek. A szenvedésre fogékonyabb mint az örömre. Művészi eredménye ez a kötet egy visszaeséseken, válságokon átküzdött szocialista hitnek. Csanádi a népköltészet és a modem líra képalkotásait forrasztja eggyé. Képeit az erős realizmus, valósághitel, ter.- mészetközelség jellemzi. £|r, ír — betűzgettük haj- ^ daná ábécés könyvünkben, aztán felnőttünk, és igyekeztünk reálisan helyükre tenni a fogalmakat: „Az író ír, az olvasó, pedig olvas”. így egyszerű adás-vétel lenne az egész, primitív része a civilizáció mechanizmusának (a cipészek megtalpalják a fodrászok cipőjét, és a fodrászok levágják a cipészek haját). Az olvasás, a könyvek és a kultúra ügye sokkal bonyolultabb, szövevényesebb, emberibb ügy. Szellemi szegénylegények persze akadnak még, nemre, korra, iskolai végzettségre, és foglalkozásra való tekintet nélkül. Üzemi riportokban gyakran olvassuk^ hogy a rossz útra tért fiatal nemcsak lopott a gyárból, de ráadásul nem is olvasott, nem járt színházba, moziba stb. A szellemi érdektelenséghez nem kell feltétlenül lopni, ismerek sportolókat, főmérnököket, orvosokat és közgazdászokat, de még írókat is, akik nem olvasnak. Puritán, igénytelen emberek, lemondanak a világ feléről. Az igénytelenség a szellemi javak esetében persze nem nevezhető erénynek... A könyvek esetében hazug minden olyan természetű megfogalmazás, hogy az író ír, az olvasó pedig olvas... Közös emberi ügyről van szó, olyan folyamatról, melyben valamilyen fokon szinte mindenki részt vesz. A hat-hétéves gyerekek néhány hónap alatt megismerkednek az olvásás és a betűvetés mesterségével, s Móra Ferenccel, Jókai Mórral kerülnek kapcsolatba, aztán Thomas Mann-nal, Hemingwayvel, a világgal. Részesei lesznek eseményeknek, melyek száz évvel ezelőtt játszódtak a Sa- lamon-szigeteken, ötven éve Alaszkában, vagy öt éve Párizsban. A mágikus folyamatnak valahogyan mindenki részese, könyveket ír, olvas, nyomtat, vagy terjeszt... A könyv az egyik legdemokratikusabb összekötő erő az emberek között. Az írók, költők feltárják belső életüket, gondolataikat, reflekszióikat az emberek előtt, helyzetük szinte ősközösségi. De nemcsak saját magukat írják, hanem folyamatosan tükröt tartanak az emberi élet elé, megvilágítva a létformákat, társadalmi viszonylatokat, ábrázolják a szépet, és szatirikus éllel támadják a rosszat, elmaradottat, embertelent. A könyvekben szinte mindenki felismerheti a saját, vagy a szomszédja életsorsát, a bemutatott életsorsok alapján a moralista rögtönzött magaslatára emelkedhet, és megítélheti a drámát, és sorsfordulókat előidéző cselekedeteket. A könyvekbe mindenki belelapozhat, mindenki áttekintést nyerhet a környezetéről. A könyvek társadalomformáló ereje különösen a szocializmust építő társadalmakban óriási, hiszen a kollektív gondolkodás, szemlélet, magatartás valóságos misszionáriusa a könyv. Magyarországon a klasszikusok között most már 100 ezres példányszámú kiadványok is előfordulnak, így az emberek közös élménye a Háború és béke. ezrek és ezrek járják be Móricz Zsigmondiig'. a Dráva mentét, az Alföldet, ezrek halásznak, harcolnak és poharazgatnaik együtt Hemingway hőseivel, veszik át Mak- szim Gorkij. Majakovszkij. Walt Whitman gondolatmenetét. Egyetemes, megbízható közös élményben van része az olvasó embereknek, s a közös élmény. közös gondolkodásmód is jelent magasabb szinten kollektív érzésvilágot. A könyv, az olvasás közös ügye az embereknek, azoknak is akik csak most ismerkednek az írásjelekkel, és azoknak is, akik olvasnak már, vagy most írják első könyveiket. A könyv összekötő kapocs ember és ember között, szellemi út, ami átvezet évszázadokon, országhatárokon. A könyv mindemellett ” hűséges társa is az embernek, ott fekszik az asztalok sarkán a kenyér és a cigaretta- tálca között. Szórakoztató és hasznos élvezetet nyújt, megnyugtat és fellázít ha kell. A könyv bútor is, legszebb dísze a lakásnak. Egy lakás könyvek nélkül üres, idegen ... A könyvnéilküli lakás nemcsak esztétikai értelemben kelt az emberben bizonytalansági érzést, hiszen nem a vizuális esztétikai élmény hiányzik az embernek legjobban, hanem a lehetőségek. Ahol az ember bármelyik pillanatban nem I nyithat ki egy könyvet, ami J arról szól, hogy mennyit dol- goznaik a brazil parasztok, | vagy merre utazgatott Jack j London, vagy hogyan élnek a mai francia írók, ahol az ember bármelyik pillanatban nem nyithat ki egy albumot, melyben Goya festmények, vagy Ankara látképe van, abban a lakásban az ember nem érzi magát elég szabadnak, és nyugtalan lesz. A könyv nélküli lakás zárt, börtönszerű világ. Cél lehetne tenni a kér* dést, hogy az ünnepi könyvhét vajon kinek az ünnepe? Az íróké, könyvtárosoké, vagy az olvasóké? A válasz így aligha lesz szabatos, mert: az ünnepi könyvhét az Ember ünnepe. Bertha Bulcstt Művészeti ösztöndíjasok A Megyei Tanács VB, a Pécs mj. Városi Tanács VB, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviselőinek bizottsága kiosztotta az 19S3. évben elnyert művészeti ösztöndíjakat. A bizottság 3000 Ft-os ösztöndíjban részesítette Kende Sándor írót. Haraszti Pál, Kováts Éva, Lantos Ferenc, Simon Béla, Soltra Elemér festőművészt. cA känf/iß/iel műsora MÁJUS 2 5-ÉN délután 5 órakor a Jelenkor szerkesztőségében a Pécsett élő írók találkoznak a könyvheti íróküldöttség tagjaival és a Magvető Könyvkiadó képviselőivel. Este 7 órakor irodalmi est lesz a Városi Művelődési Házban, ahol Czine Mihály mond bevezetőt, műveiből Benjamin László, Csanádi Imre, Csák Gyula, Lengyel József és Simon István olvas fel. Közreműködik a Versbarátok Irodalmi Színpada. MÁJUS 26-án délelőtt 10 órakor Koczkás Sándor irodalomtörténész „Irodalmunk helyzete” címmel előadást tart a megyei tanács v. b. termében. Az előadáson a megye kulturális vezetői, Írók, pedagógusok vesznek részt. Este Művészeti díjak,és ösztöndíjak Csák Gyula író. 1930-ban Nyíregyházán született. Püspökladányban, majd Debrecenben végezte iskoláit. Első novelláját tizenkilenc éves korában közölték, ekkor lépett az! újságírói pályára is. írásait főként az „Új Hang”, „Új írás”, „Kortárs” című irodalmi folyóiratok jelentetik meg rendszeresen. Első riportkötete, „Baráti egyet- I értésben” címmel jelent meg \ Í957-ben. Témája: képek a ta- I mási Vörös Szikra termelőszövetkezet életéből. Ezt köve- I tik az 1958-ban, „Háromszor a tűzvonalban” címmel kiadott [ visszaemlékezései. '1963-ban j publikálta irodalmi körökben élénk vitát kiváltó „Mélytengeri áramlás” című irodalmiszociográfiai írását. fél 8 órakor irodalmi est lesz Komlón a Zrínyi Művelődési Házban, melyen Csanádi Imre, Csák Gyula, Lengyel Jó- zséf és Simon István találkozik a közönséggel. Este 6 órakor író-olvasó találkozó lesz a Zsolnay Művelődési Házban, amelyen Galambost László költő vesz részt. Ugyan csak este 6 órakor kerül sor az ünnepi rendezvényre Vasas 11. telepen, ahol a helyi iskola irodalmi színpada ad műsort. A Petőfi fiókkönyvtárban este 7 órakor Bárdost Németh János költő találkozik az olvasókkal. MÁJUS 27-ÉN este 7 órakor a Bőrgyárban megrendezésre kerülő író-olvasó találkozón Kende Sándor, délután 2 órakor a Széchenyi téri Könyvesboltban Pákolitz 1st-> ván és Kende Sándor, este 6 órakor a gyárvárosi Művelődési Házban Borsos József, este 7 órakor a mecsekaljai fiókkönyvtárban Lázár Ervin, a pécsújhegyi Buzsáki Imre könyvtárban Arató Károly találkozik a közönséggel. Május 27-i irodalmi est Pécsett, a Nőszövetség helyiségében, Széchenyi tér 17. szám alatt kerül megrendezésre, amelyen Berták László, Makkai Ida és Galambost László olvasnak fel verseikből. Ugyancsak május 27-én lesz a mágocsi irodalmi est is, amelyen Bertha Bulcsú és Pákolitz István szerepelnek. MÁJUS 28-ÁN a Pannónia Sörgyárban este 7 órakor Szöllősy Kálmán, este fél 7 órakor a pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban Bertha Bulcsu találkozik az olvasókkal. Május 28-án délután 4 órakor a kertvárosi Munkásklubban irodalmi vetélkedő lesz, este 6 órakor „Hogyan mit olvassunk?” — címmel Malomban Várady Géza tart előadást. MÁJUS 29-ÉN este 7 órakor Bertha Bulcsu és Pál József Hidason tartanak irodalmi estet. MÁJUS 30-ÁN este 6 órakor a Jankovics-telepi iskolában megrendezésre kerülő íróolvasó találkozón Makkai Ida vesz részt. Délután 2 órakor a pécsi Benedek Elek gyermekkönyvtárban irodalmi vetélkedő lesz, amelyet Várady Géza vezet. Az ünnepi könyvhét befejezéseként május ’ 30-án este 7 órakor a pécsváradi művelődési házban Bertha Bulcsu író és Pál József költő tartanak irodalmi estet. Az ünnepi könyvhét könyvei Az idei könyvhétre 63 mű jelent meg. 1 100 000 példányban. Ez a példányszám másfélszerese a tavalyinak. Az egyes kiadványok is magasabb példányszámban kerülnek az olvasók elé: a verseskötetek 5—7 a regények 20—30 ezer példányban. A klasszikusok között akad százezer példányt meghaladó kiadvány is. A könyvhét középpontjában a mai magyar irodalom alkotásai állnak. Különösen gazdag a termés a verses!: öteíckból. Az elmúlt évek'o°7 viszonyítva nagyobb a klasszikusok száma is. s b"<-i»bb a választék a külföldi szépirodalomból. Az alábbiakban az Ünnepi Könyvhét könyveiből ismertetünk néhányat: Benjámin László: Vila_ fű j: A kötet a Kossuth-ói;us költő verseinek válogatott gyűjteménye. Költői indulásától legújabb verseiig, mintegy áttekintést ad három évtizedes költői pályafutásáról, különböző korszakairól. A költő egyébként a könyvhét alkalmából Pécsre látogat és irodalmi esten találkozik az olvasókkal. Garai Gábor: Artisták Gazdag gondolatiság és változatos forma párosul Garai Gábor verseiben. Legtöbb költeményében a közélet felé fordul, a holnap szocialista embertípusáért küzd , a szellemi- erkölcsi béklyók ellen. Simon István: Gyümölcsoltó A Kossuth-díjas költő legszebb verseit tartalmazza a kötet. Simon István egyébként szintén az Ünnepi Könyvhét pécsi vendégei között szerepel. Váci Mihály: Szegények hatalma A költő új, közéleti ihletésű, szocialista szenvedélyű verseinek gyűjteménye a kötet. A könyv részben versmondó hanglemezekkel kerül forgalomba. Galabárdi Zoltán: Átkozottak Galabárdi regénye 1925-ben játszódik egy faluban, ahol egy csodálatos tehetségű, de fizikailag nyomorék kisgyereknek el kell pusztulnia a falu kegyetlenségének, embertelenségének, a szinte középkori előítéleteknek következtében. Goda Gábor: ördögűzés (I.—II.) A két kötet az író összegyűjtött elbeszéléseit tartalmazza, az 1930-ban írt Nulla Lajos kirúg a hámból című novellától az 1961-ben írt Aki egy szót elvétett-ig. Körkép A Gondos Ernő szerkesztette kötet az újabb magyar novellista nemzedék gyűjteménye. A kötetben többek kö' zött szerepelnek a Pécsett élő Bertha Bulcsu és Lázár Ervin írása, valamint Baráth Lajos, Bor Ambrus, Csúrka István, Fejes Endre, Galambos La*- jós, Moldova György, Szako nyi Károly és Tabák Andrái novellái. Németh László: Társadalmi drámák (I.—II.) Németh László társadalmi drámáinak első kiadása 1958- ban jelent meg. A ielenlegi kiadásba belekerült két azóta született alkotás, az Utazás és a Nagy család. Széchenyi Zsigmondi Nahar Negyedik kiadásban jelenik meg kitűnő vadászírónk indiai útleírása. Könyvéből nemcsak izgalmas vadászatok történetét, de a maharadzsák, a „titokzatos” India világát is megismerjük. Tersánszky J. Jenő: A céda és a szűz A kötet kisregényeket tartalmaz. Vannak a történetek között hadi regények, a Hor- íhy-időkből származóak. Egyik legjelentősebb ma élő írónk kötete kilLencszáz oldalnál is nagyobb terjedelmű. A művészeti szövetségek 1964. október 15-ig tegyenek előterjesztést a fenti követelményeknek megfelelő művek díjazására. Az előterjesztést a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályára kel! eljuttatni. A művészeti díjnak 3 fokozata van: I. fokozat: 5000 Ft, II. fokozat: 4000 Ft, III. fokozat: 3000 Ft. Az egyes fokozatokat több műalkotás is elnyerheti. A bizottság kivételes esetben (kiemelkedő alkotás, művészi jubileum) nagydíjat is adhat. A nagydíj 10 000 Ft. A díjakat 1964. november 7. alkalmából ünnepélyesen adják át a művészeknek. II. Az I. pontban meghatározott határidőig ösztöndíj elnyerésére is pályázhatnak az alkotóművészek minden művészeti ágban és műfajban, olyan konkrét művekkel, melyek befejezéséhez alkotó szabadságra van szükségük. A pályázatban ismertetni kel! a készülő mű tartalmát, terjedelmét (méreteit), az eddig elvégzett munkát és a szükséges alkotószabadság időtartamát. Az ösztöndíjak benyújtásának helye és időpontja, a döntés módja és kihirdetése azonos az I. pontban foglaltakkal. Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Pécs mj. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa A Baranya Megyei Tanács, a Pécs mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottságai, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa a művészeti élet szocialista irányú fejlődésé- j nek előmozdítására, a pécsi és baranyai művészeti élet támogatása, a kiemelkedő művészeti alkotások elismerése céljából, a múlt évhez hasonlóan, művészeti díjban részesíti a művészek arra érdemes műveit. Emellett ösztöndíj adományozásával, alkotószabadság biztosításával segíti a készülőben lévő alkotások befejezését. I. A művészeti díjakat és ösztöndíjakat alapító szervek a művészeti szövetségek előterjesztésének figyelembevételével művészeti díjjal jutalmazzák az 1964. január 1-től 1964. október 15-ig nyilvánosságra hozott műalkotásokat. (Könyvalakban, folyóiratokban, vagy más módon publikált; megfilmesített, vagy a televízióban, rádióban, illetve színpadon előadott irodalmi műveket; kiállításon bemutatott, vagy zsűrizett képzőművészeti alko- I tásokat; nyomtatásban megjelent, vagy a nyilvánosság- | nak bemutatott ének- és ze- ! neműveket.) , I A művek elbírálására alakult bizottság bármely, a szocialis- [ ta társadalom igényeinek esz- j mei és művészi szempontból megfelelő müvet jutalmaz; különösen méltányolja a mai életünkkel foglalkozó müveket.
