Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
NAPLÓ 1964. MÁJUS 24. Fürdőváros ssületik Fekete Ferenc, a siklósi jára- tanács építési csoportvezetője elmondhatja, hogy bábáskodott az üdülő-fürdőváros megszületésénél és hivatali munkájával elősegítette felnövekedését. Fiatal szakember tele tervekkel és ambícióval. Most is vonalzót és tervrajzot szorongat a kezében. miközben a gimnázium mellett az ,új kétemeletes társasházban beszélgetünk Siklós—Harkány—Máriagyűd jövőjéről. Itt kapott modern lakást, amelyben a beépített bútorok, a vízvezeték, a fürdőszoba előre vetíti a kialakításra váró üdülő-város képét. Bér emend „aivóvárosa” Sok feltétele van annak, hogy ebből a három községből a távlati fejlesztési terv megvalósítása során város legyen. Először is iparosítás. — Siklós szolgáltató ipara igen jelentős. Ezenkívül van téglagyár, kő- és márványbányája, faipari vállalata, kesztyűgyára és jövőre elkészül az új kenyérgyár is. Az üdülőfürdővárosban Siklós megmarad járási székhelynek, műemléki jelentőségű központnak és ipari negyednek, Harkány jelentőségét meghatározza a melegvíz. Itt üdülők, gyógyintézetek épülnek. Máriagyűd pedig a turisták szá- ir óra nyújt kedvező terepet. Mindehhez a távlati általános rendezési tervben lehetőséget biztosítanak. Közigazgatásilag már együvé tartozik a három község és így a tanács rendelkezésére álló minden anyagi erőt ennek a célnak a megvalósítására fordítanak. Ezek a lakóházak, — amelyek egyikében Fekete Ferenc is lakik — az elmúlt években épültek. Melléjük és szemben a vásártérre ehhez hasonló épületeket terveznek. Csakhogy addig, amíg a közművesítést, csatornázást meg nem oldják, többszintes lakóházakat tömegével nem építhetnek. — A törpevízmű már működik. Ma már Siklós lakosságának hatvan százaléka a törpevízműből kapja az ivóvizet. Most a csatornázási terveken dolgoznak és az év végére el is készül, akkor nem lesz akadálya a magasabb tár-, sasházak megépítésének. 'A távlati elképzelések szerint a gimnáziumtól a volt állami gazdasági központig fokozatosan lebontjuk az öreg épületeket és itt, valamint a vásártéren épülnek majd a lakások. Érdekes terven dolgoznak. A beremendi cementgyárat bővítik. A nagyharsányi hegy sok esztendőre elegendő alap- anyaggal szolgál, sőt felvetődött a gondolata egy aszbeszt- lemszgyár megépítésének is. A gvár-fejlesztás új munkásokat- azoknak Dedig új lakásokat iaient. Úgy gondoljál: sokkal jobb gazdasági és kul- turáiis feltételeket tudnak biz- te-ítani a munkásoknak, ha s~'~”kra Siklóson építik tel a '.'kősókat. ’ E* mintegy ötszáz lakást je’nntene a következő években. De nemcsak állami beru- hír-'sból, hanem OTP hitelre is sokan kívánnak építkezni a kesztyűgyár, a bankfiók, a faipari vállalat dolgozói közül. Számukra 1967 és 1970 között tudnak közművesített területet biztosítani; Ez lenne hát Siklós fejlesztési terve a következő években. A községnek jelenleg 5897 lakosa van, de Harkánnyal, M áriagyűddel együtt -megközelíti a kilencezret. A távlati tervek pedig már 25 ezer lakosú üdülő-fürdő város kialakítására nyújtanak lehetőséget. Átmentünk Harkányba is. Arborétum a falvak között Végig kocsiztunk az arborétum mentén. Fekete Ferenc elmondotta, hogy nem cél a három falu összeépítése, inkább az, hogy nagy területű parkkal — arborétummal — kapcsolják egybe a kialakításra váró város egyes részeit. Három sétány szeli majd át a hatalmas parkosított-f ásított területet. A vizes részeken hidat építenek. Nyolc hidat terveznek az arborétumban betoncölöpökre, könnyű faszerkezetre, hiszen ugyanis csak gyalogosok használják majd. Egy-egy híd hossza eléri az ötven métert is. — Ebben az évben jelentős összeget kaptunk az arborétum fejlesztésére. Az erdőgazdaság különféle cserjéket és fákat ültet el a sétányok mentén. — A tervekben csónakázó tó is szerepel. — A terepviszonyok* miatt nehéz lenne kialakítani. Bü- döstapolcán, az arborétum közepén, a tervek szerint üdülőket és gyógyintézeteket építenek. — És Harkány? — A pécsi országút két részre osztja a községet területileg is, a rendezési elképzelések szerint is. Az úttól keletre alakítanák ki az üdülő övezetet, lényegében már most is folyamatosan fejlesztjük, nyugatra pedig a lakótelepet növeljük. Talán nézzük meg! A fürdővállalattal szemben, keskeny utca vezet az új lakótelephez. A Zöldfa vendéglő előtt kezdődik tulajdonképpen és egészen a vasútig húzódik. Az új iskola határolja egyik oldalon, a futballpálya a másikon. És mindenütt kö- vesút. Végig az új házak előtt. Ügy érzi az ember, hogy talán először az utak épülhettek meg és hozzá alakították a házsorokat. Valójában mind a kettőt egyszerre jelölték ki az általános rendezési tervben. Igen modern elhelyezésük van a házsoroknak. Akárhonnan érkezik az ember, végiglát a kertes-tágas épületeken, mert fűrészfogas beépítést alkalmaztak. Villanegyedek A Sós-dűlő ma Harkány legkorszerűbb negyede. Fejlődését bizonyítja, hogy amíg 1980 és 1963 között elég volt *az OTP-nek átadott hatvan telek, tavaly — egy év alatt negyven telket igényeltek és építenek be fokozatosan. — Kik építkeznek, harkányiak, baranyaiak? — Leginkább tolnaiak. Tol- namözs, Szekszárd, Tolna ás mindenhonnan a tsz-parasz- tok. Egy szekszárdi tsz-juhász háromszobás szuterinos, gará- zsos házat épített két fiának Harkányban, Az üdülőtelepen is Tolna megyei termelőszövetkezetek igénylik a parcellákat. — Mi az oka idevándorlá- suknak? — Talán a melegvíz, és egészen bizonyosan a jó jövedelem a tsz-ben. Nerh kérdeztük még... A melegvíz és a jövedelem mellé tegyük oda a városias feltételeket is. Harkányban ma 18 millió forintos költséggel épül a csatornahálózat és a szennyvízderítő berendezés. Művelődési és szórakozási lehetőségek nem- egyszer vetekszenek a pécsivel. Ezért nyugdíjasok és ifjú házasok — hacsak tehetik — szívesen választják lakóhelyül. Kevés a telek. Ez is városias probléma. Ma Harkányban ott tartanak, hog a belsőségekből szeretnének kihasítani vagy száz új telket. — A Kossuth Lajos, a Táncsics és a Petőfi utca által határolt részen igen nagy, hosz- szú kertek vannak. Egy utca nyitással, kisajátítással legalább százötven lakás megépítésére alkalmas területet kapnának. Csakis ilyen módon tudjuk kielégíteni az igényeket. — És az üdülőtelepen? — Ott még vannak telkek, de csak hátul. Azokat már nehéz értékesíteni. Mindenki arra vár, hogy majd újabb telkeket alakítunk ki közelebb a kövesúthoz. A utóbusz-kör járat A közlekedés ma már jó a három község között. Rendszeres járat hozzá-viszi a lakosokat, túristákat, de gyalog is alig egy órai túra a harká- ny—siklósi út. És a közlekedéssel is a városias jelleget kívánjuk növelni, ezért tehermentesítik Siklós belvárosát. Két terelő főútvonalat is kijelöltek. Az egyik a Posta épület mögött szelné át a falut, a másik lekanyarodna a vár felé és alulról kerülné meg a belvárost. Közigazgatásilag is, gazdaságilag is lassan alakul a Siklós—Harkány—Máriagyűd alkotta üdülő-fürdőváros Baranya leendő új városa szel- lős, tágas zöldövezetekkel, hatalmas arborétummal, műemlékeivel, gyógyvizével. Univerzális város lesz belőle néhány év vagy évtized múltán, ahol a pihenés, a gyógyítás összeolvad a turisztikával, a hagyományok ápolásával, a szőlőhegyi bokrokkal, Szezonkezdés Szigetváron 1700 vagon konzervet készítenek — Tizenhárom és fél millió forintos beruházás Gáldonyi Béla 1963-ban 90 millió forint értékben 1300 vagon konzervárut készítettek a Szigetvári Konzervgyárban. Nagy részét már rég elszállították a kül földi és hazai megrendelőknek. A raktárakban még megtalálhatók a múlt év termékei, de már egymásután hagyják el az utolsó szállítmányok a gyárát. Az egyik helyen csemege uborkát csomagolnak, másutt a gyümölcsleveket rakják a vagonokba. Ürítik a raktárakat, hogy legyen hely az új készítményeknek. Festik, takarítják az üzemrészeket, kipróbálják a gépeket, szerelik az új zöldség- és gyümölcsfeldolgozó sorokat. Szükség van a körültekintő előkészületekre, hiszen ebben az évben 110 millió forint értékben 1700 vagon konzervárut készítenek. Ennek több mint hatvan százaléka kerül majd exportra. 200 vagon zöldborsó Elsőnek a zöldborsó vonal kezdi meg a munkáját. Június 6-a és 8-a között akarják megkezdeni a borsó feldolgozását. A tervek szerint 200 vagon zöldborsó konzervet készítenek majd. Ez napi 10—12 vagonos termelésnek felel meg. A gyár a körzetéhez tar- tazó' termelőszövetkezetekkel 750 hold zöldborsóra kötött szerződést. Üjdonságnak számít, hogy a gyár a termelő- szövetkezetek rendelkezésére bocsát öt borsócséplőgépet, így a gyárba már csak a 110 vagon zöldborsószem érkezik. Ez előnyös a szövetkezeteknek is, mert a szárat és a hüvelyeket megtarthatják, azonnal szilázst készíthetnek belőle. Az egész borsófeldolgozást gépesítik. A borsószemeket beöntik az osztályozógépbe és a feldolgozó sor végén már üvegekben jön ki a konzerváru anélkül, hogy közben kézzel hozzáérnének. Az elmúlt évben a borsófeldolgozást lassította az osztályozó. Az idén kaptak még egy nagyméretű osztályozógépet, most szerelik. A zöldség sterilizáló kapacitást is növelik. Üj helyiséget építettek részére, itt helyezték el a gyár húsz sterilizáló kazánját. Üj beruházások A megnövekedett terv teljesítése érdekében átépítik a gyümölcsfeldolgozó részleget, új kazánt szerelnek fel, a legtöbb munkahelyen új gépeket állítanak fel. Beruházásokra Szerelik a gyár új nagymére tű zöldborsó osztályzóját. 13 millió 691 ezer forintot fordítanak az idén. Befőttféleségekből — meggy, cseresznye, kajszi és őszibarack, szilva, birsalma, körte, alma — 143 vagon készül. Teljesen új lesz a meggyfeldolgozó sor, ahol a mosást, a nagyság szerinti osztályozást, a magozást teljesen gépesítik, új folyamatos előfőző berendezést állítanak munkába. Meggy, szilva és kajszi dzsemekből 53,5 vagon készül. Ennek feldolgozásához az idén állítják munkába a nemrégiben Lengyelországból érkezett folyamatos dzsemfőző gépet. Meggy, és kajszibarack ízekből 21 vagonnal készítenek. Meggy, alma, kajszi- és őszibarack, valamint birsle- vekből 85 vagon, az alma- és meggyborból 150 vagon, a málna, a narancs és a citromszörpökből 50 vagon hagyja majd el a gyárat. Nagy mennyiségben készítenek különböző zöldségkonzervet, savanyúságot. Zöldbabból 75 vagon, lecsóból 120 vagon, paradicsomsűrítményből 26 vagon, különböző savanyúságokból 255 vagon készül. Az utóbbiból 150 vagon csemegeuborka lesz. Szovjet exportra ismét gyártják a za- kuszkát is. Szentlőrincen létrehoznak egy paprika tisztító telepet, ahol 180 nőt foglalkoztatnak majd, akik naponta 200 vagon paprikát tisztínak meg. ősszel és télen készítik el a 300 vagon zakiíszkát. 1300 munkást foglalkoztatnak A szezonkezdésre a gyár vezetősége biztosítja a szükséges munkaerőt. Jelenleg hatszá- zan dolgoznak a gyárban, ők képezik az állandó munkáslétszámot. Szerződéssel az idényre négyszáz munkást vesznek fel és a nyári szünidőben alkalmaznak szigetvári diákokat is. Ügy tervezik, hogy a nagy munkák idején 1300 munkás dolgozik majd az üzemben. A gyár vezetőit egyre többet foglalkoztatja a rekonstrukciós terv is, amely egyre közelebb kerül a megvalósításhoz. 1970-ig több új üzemrész, raktár épül, újabb gépeket kapnak és a jelenlegi 1700 vagonos kapacitás helyett 4 ezer vagon konzerváru hagyja majd el a gyárat évente. Természetesen a beruházások előkészítése mellett a fő figyelmet az 1964-es terv teljesítésére kell fordítani; Néhány hét, és teljes erővel megkezdődik az új szezon a Szigetvári Konzervgyárban. Mitzki Ervin ELINDULNI írják „t”-vel is, „th”-val is. Majláth-, vagy Majlát- puszta. Baranya egyik legnagyobb pusztája. Iskola, villany, hetenként kétszer játszó mozi, bolt, italbolt, bekötőút. A Bogádmind- szenti Állami Gazdaság üzemegysége, tanácsilag Kisszentmártonhoz tartozik. Nevezetessége nincs, legfeljebb Mester György bajusza. Az illető bajusz nem nagy, de mindkét ág., különös gonddal köralakúvá pödört. Olyan, mintha a gazdája egy szőrnyolcast viselne az orra alatt. Mester György 1913-ban született, kilenc éves kora óta lakik Majláthpusztán. Két osztályt járt. kocsis volt, most is az. Két lánya van, mindkettő Pesten van férjnél. Szeretik őt, gyakran meglátogatják. Az egyik nemrégiben szerzett neki egy bajuszkötőt. — Nem is tudom honnan, mert nem igen lehet hozzájutni. Régen bajuszkötő bővebben volt. — Mit akar megtudni? — Volt-e a pusztán a fel- szabadulás előtt villany, bolt, kocsma? — Nem, csak a demokrá— Iskola? — Az is csak a demokráciában. Az iroda a régi inspektori „kastély”-ban van. A kapu előtt egy Öreg, fájós lábú magyar vizsla fekszik. Az üzemegységvezetőé. Az üzemegységvezetőt Várdaróci Józsefnek hívják, alacsony, mozgékonyarcú, apró szeme van — első látásra nem rokonszenves. — Milyen lakásokban laknak az emberek? — Háromfélében. Nemrégiben épült kilenc ikerlakás, szoba konyhás. négy szoba összkomfortos — ezekben fürdőszoba is van. A többi család régi cselédházakban lakik. Ezek közül még hét-nyolc nem padlós. Várdaróci József megmutat három lakást. Mindegyik fajtából egyet. Át kell menni a pusztán háromszor is. Szórt település. — Látja: egy istálló egy lakóház. De majd a távlati terv... — Milyen távlati terv? — Negyven lakás épül. Az istállók jók ugyan, de így egészségtelenek, oda telepítjük az újakat, aztán egyszer talán ezeket le lehet '-‘■.ítani. Mutatja, hova kerüljek az új istállók. Járdán megyünk. Életemben először látok pusztán járdát. Az üzemegységvezető mosolyog. — A községfejlesztési alapból építettük. Megmutatja a kocsmát is. Meglehetősen elhanyagolt helyiség. — Ronda, ugy-e? — kérdezi. —Az. Ekkor körbemutat. Ezt a mozdulatát már ismerem és engem is öröm fog el. Ez a kocsma sem marad így sokáig. — Ide farost-lapok kerülnek, szépen ki lesz pingál- va, a söntéspultot kicserélik. — Meg a kocsmárost is — mondja valaki, ami jelenthetné azt is, hogy csak a kocsmárost akarja heccel- ni, de azt is, hogy az egészből nem hisz egy szót sem. Én elhiszem. Az előbb már félszemmel láttam a nagy fákkal szegélyezett utcasort. Városban sem val- lanának vele szégyent. Az ikerlakások kicsik. Egy szoba, szűk konyha. Hosszában választották el a házakat s ez nem a legelőnyösebb. Az utolsókat már nem is így osztották be. A kétszobásak nagyon szépek. Tágas udvar, fák és két(!) szoba. Miért nagy szó ez? Az ötvenkét család közül csak huszonhárom lakik egészséges új házakban. A többiek nem. Ambruséknál még padló sincs. — Nem is akarták padlózni? — De igen, már a deszka is megvan. Fönt van a padláson. — Miért? — Mert amikor föl akartuk szedni a követ feltört a szobában a víz. Meg kell várni még lemegy a talajvíz kicsit. Ennek a háznak trotil kellene vágy dinamit. Egy nagy durranás és volt nincs! Ez sajnos még a jövő zenéje. — Itt kérem megveszik a . dolgozók az új bútort aztán két év múlva dobhatják el — mondja Várdaróci József. — Fogja csak meg a falat — biztat az asszony. Nem kell megfogni, szem- melláthatóan vizes. Ambrus Imre és felesége 1936 óta laknak Majláthpusztán. A szoba is konyha is tenyérnyi. A szomszédban Magyarék ugyanilyen lakásban laknak négy gyerekkel. A legidősebb 11 éves a legkisebb 8. Ambruséknál mosógépet is látok,