Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

NAPLÓ 1964. MÁJUS 24. Fürdőváros ssületik Fekete Ferenc, a siklósi já­ra- tanács építési csoportve­zetője elmondhatja, hogy bá­báskodott az üdülő-fürdővá­ros megszületésénél és hiva­tali munkájával elősegítette felnövekedését. Fiatal szak­ember tele tervekkel és ambí­cióval. Most is vonalzót és tervrajzot szorongat a kezé­ben. miközben a gimnázium mellett az ,új kétemeletes tár­sasházban beszélgetünk Sik­lós—Harkány—Máriagyűd jö­vőjéről. Itt kapott modern la­kást, amelyben a beépített bú­torok, a vízvezeték, a fürdő­szoba előre vetíti a kialakí­tásra váró üdülő-város képét. Bér emend „aivóvárosa” Sok feltétele van annak, hogy ebből a három község­ből a távlati fejlesztési terv megvalósítása során város le­gyen. Először is iparosítás. — Siklós szolgáltató ipara igen jelentős. Ezenkívül van téglagyár, kő- és márványbá­nyája, faipari vállalata, kesz­tyűgyára és jövőre elkészül az új kenyérgyár is. Az üdülő­fürdővárosban Siklós megma­rad járási székhelynek, mű­emléki jelentőségű központ­nak és ipari negyednek, Har­kány jelentőségét meghatá­rozza a melegvíz. Itt üdülők, gyógyintézetek épülnek. Má­riagyűd pedig a turisták szá- ir óra nyújt kedvező terepet. Mindehhez a távlati általános rendezési tervben lehetőséget biztosítanak. Közigazgatásilag már együvé tartozik a három község és így a tanács rendel­kezésére álló minden anyagi erőt ennek a célnak a meg­valósítására fordítanak. Ezek a lakóházak, — ame­lyek egyikében Fekete Ferenc is lakik — az elmúlt évek­ben épültek. Melléjük és szemben a vásártérre ehhez hasonló épületeket terveznek. Csakhogy addig, amíg a köz­művesítést, csatornázást meg nem oldják, többszintes lakó­házakat tömegével nem épít­hetnek. — A törpevízmű már mű­ködik. Ma már Siklós lakos­ságának hatvan százaléka a törpevízműből kapja az ivó­vizet. Most a csatornázási ter­veken dolgoznak és az év vé­gére el is készül, akkor nem lesz akadálya a magasabb tár-, sasházak megépítésének. 'A távlati elképzelések szerint a gimnáziumtól a volt állami gazdasági központig fokozato­san lebontjuk az öreg épüle­teket és itt, valamint a vásár­téren épülnek majd a laká­sok. Érdekes terven dolgoznak. A beremendi cementgyárat bővítik. A nagyharsányi hegy sok esztendőre elegendő alap- anyaggal szolgál, sőt felvető­dött a gondolata egy aszbeszt- lemszgyár megépítésének is. A gvár-fejlesztás új munkáso­kat- azoknak Dedig új laká­sokat iaient. Úgy gondoljál: sokkal jobb gazdasági és kul- turáiis feltételeket tudnak biz- te-ítani a munkásoknak, ha s~'~”kra Siklóson építik tel a '.'kősókat. ’ ­E* mintegy ötszáz lakást je’nntene a következő évek­ben. De nemcsak állami beru- hír-'sból, hanem OTP hitel­re is sokan kívánnak épít­kezni a kesztyűgyár, a bank­fiók, a faipari vállalat dol­gozói közül. Számukra 1967 és 1970 között tudnak közmű­vesített területet biztosítani; Ez lenne hát Siklós fejlesz­tési terve a következő évek­ben. A községnek jelenleg 5897 lakosa van, de Harkánnyal, M áriagyűddel együtt -megkö­zelíti a kilencezret. A távlati tervek pedig már 25 ezer la­kosú üdülő-fürdő város kia­lakítására nyújtanak lehető­séget. Átmentünk Harkányba is. Arborétum a falvak között Végig kocsiztunk az arboré­tum mentén. Fekete Ferenc elmondotta, hogy nem cél a három falu összeépítése, in­kább az, hogy nagy területű parkkal — arborétummal — kapcsolják egybe a kialakí­tásra váró város egyes részeit. Három sétány szeli majd át a hatalmas parkosított-f ásított területet. A vizes részeken hi­dat építenek. Nyolc hidat ter­veznek az arborétumban be­toncölöpökre, könnyű faszer­kezetre, hiszen ugyanis csak gyalogosok használják majd. Egy-egy híd hossza eléri az ötven métert is. — Ebben az évben jelentős összeget kaptunk az arboré­tum fejlesztésére. Az erdőgaz­daság különféle cserjéket és fákat ültet el a sétányok men­tén. — A tervekben csónakázó tó is szerepel. — A terepviszonyok* miatt nehéz lenne kialakítani. Bü- döstapolcán, az arborétum kö­zepén, a tervek szerint üdü­lőket és gyógyintézeteket épí­tenek. — És Harkány? — A pécsi országút két részre osztja a községet terü­letileg is, a rendezési elkép­zelések szerint is. Az úttól keletre alakítanák ki az üdülő övezetet, lényegében már most is folyamatosan fej­lesztjük, nyugatra pedig a la­kótelepet növeljük. Talán néz­zük meg! A fürdővállalattal szemben, keskeny utca vezet az új la­kótelephez. A Zöldfa vendég­lő előtt kezdődik tulajdonkép­pen és egészen a vasútig hú­zódik. Az új iskola határolja egyik oldalon, a futballpálya a másikon. És mindenütt kö- vesút. Végig az új házak előtt. Ügy érzi az ember, hogy ta­lán először az utak épülhet­tek meg és hozzá alakították a házsorokat. Valójában mind a kettőt egyszerre jelölték ki az általános rendezési terv­ben. Igen modern elhelyezé­sük van a házsoroknak. Akár­honnan érkezik az ember, vé­giglát a kertes-tágas épülete­ken, mert fűrészfogas beépí­tést alkalmaztak. Villanegyedek A Sós-dűlő ma Harkány legkorszerűbb negyede. Fej­lődését bizonyítja, hogy amíg 1980 és 1963 között elég volt *az OTP-nek átadott hatvan telek, tavaly — egy év alatt negyven telket igényeltek és építenek be fokozatosan. — Kik építkeznek, harká­nyiak, baranyaiak? — Leginkább tolnaiak. Tol- namözs, Szekszárd, Tolna ás mindenhonnan a tsz-parasz- tok. Egy szekszárdi tsz-juhász háromszobás szuterinos, gará- zsos házat épített két fiának Harkányban, Az üdülőtelepen is Tolna megyei termelőszö­vetkezetek igénylik a parcel­lákat. — Mi az oka idevándorlá- suknak? — Talán a melegvíz, és egészen bizonyosan a jó jö­vedelem a tsz-ben. Nerh kér­deztük még... A melegvíz és a jövedelem mellé tegyük oda a városias feltételeket is. Harkányban ma 18 millió forintos költséggel épül a csatornahálózat és a szennyvízderítő berendezés. Művelődési és szórakozási le­hetőségek nem- egyszer vetek­szenek a pécsivel. Ezért nyug­díjasok és ifjú házasok — ha­csak tehetik — szívesen vá­lasztják lakóhelyül. Kevés a telek. Ez is városias probléma. Ma Harkányban ott tartanak, hog a belsőségekből szeretné­nek kihasítani vagy száz új telket. — A Kossuth Lajos, a Tán­csics és a Petőfi utca által ha­tárolt részen igen nagy, hosz- szú kertek vannak. Egy utca nyitással, kisajátítással lega­lább százötven lakás megépí­tésére alkalmas területet kap­nának. Csakis ilyen módon tudjuk kielégíteni az igénye­ket. — És az üdülőtelepen? — Ott még vannak telkek, de csak hátul. Azokat már nehéz értékesíteni. Mindenki arra vár, hogy majd újabb telkeket alakítunk ki közelebb a kövesúthoz. A utóbusz-kör járat A közlekedés ma már jó a három község között. Rend­szeres járat hozzá-viszi a la­kosokat, túristákat, de gyalog is alig egy órai túra a harká- ny—siklósi út. És a közleke­déssel is a városias jelleget kívánjuk növelni, ezért te­hermentesítik Siklós belváro­sát. Két terelő főútvonalat is kijelöltek. Az egyik a Posta épület mögött szelné át a fa­lut, a másik lekanyarodna a vár felé és alulról kerülné meg a belvárost. Közigazgatásilag is, gazda­ságilag is lassan alakul a Siklós—Harkány—Máriagyűd alkotta üdülő-fürdőváros Ba­ranya leendő új városa szel- lős, tágas zöldövezetekkel, hatalmas arborétummal, mű­emlékeivel, gyógyvizével. Uni­verzális város lesz belőle né­hány év vagy évtized múltán, ahol a pihenés, a gyógyítás összeolvad a turisztikával, a hagyományok ápolásával, a szőlőhegyi bokrokkal, Szezonkezdés Szigetváron 1700 vagon konzervet készítenek — Tizenhárom és fél millió forintos beruházás Gáldonyi Béla 1963-ban 90 millió forint ér­tékben 1300 vagon konzerv­árut készítettek a Szigetvári Konzervgyárban. Nagy részét már rég elszállították a kül földi és hazai megrendelők­nek. A raktárakban még meg­találhatók a múlt év termékei, de már egymásután hagyják el az utolsó szállítmányok a gyárát. Az egyik helyen cse­mege uborkát csomagolnak, másutt a gyümölcsleveket rak­ják a vagonokba. Ürítik a raktárakat, hogy legyen hely az új készítményeknek. Fes­tik, takarítják az üzemrésze­ket, kipróbálják a gépeket, szerelik az új zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó sorokat. Szükség van a körültekintő előkészületekre, hiszen ebben az évben 110 millió forint ér­tékben 1700 vagon konzerv­árut készítenek. Ennek több mint hatvan százaléka kerül majd exportra. 200 vagon zöldborsó Elsőnek a zöldborsó vonal kezdi meg a munkáját. Jú­nius 6-a és 8-a között akarják megkezdeni a borsó feldolgo­zását. A tervek szerint 200 vagon zöldborsó konzervet ké­szítenek majd. Ez napi 10—12 vagonos termelésnek felel meg. A gyár a körzetéhez tar- tazó' termelőszövetkezetekkel 750 hold zöldborsóra kötött szerződést. Üjdonságnak szá­mít, hogy a gyár a termelő- szövetkezetek rendelkezésére bocsát öt borsócséplőgépet, így a gyárba már csak a 110 vagon zöldborsószem érkezik. Ez előnyös a szövetkezetek­nek is, mert a szárat és a hüvelyeket megtarthatják, azonnal szilázst készíthetnek belőle. Az egész borsófeldolgozást gépesítik. A borsószemeket beöntik az osztályozógépbe és a feldolgozó sor végén már üvegekben jön ki a konzerv­áru anélkül, hogy közben kéz­zel hozzáérnének. Az elmúlt évben a borsófeldolgozást las­sította az osztályozó. Az idén kaptak még egy nagyméretű osztályozógépet, most szerelik. A zöldség sterilizáló kapaci­tást is növelik. Üj helyiséget építettek részére, itt helyezték el a gyár húsz sterilizáló ka­zánját. Üj beruházások A megnövekedett terv telje­sítése érdekében átépítik a gyümölcsfeldolgozó részleget, új kazánt szerelnek fel, a leg­több munkahelyen új gépeket állítanak fel. Beruházásokra Szerelik a gyár új nagymére tű zöldborsó osztályzóját. 13 millió 691 ezer forintot fordítanak az idén. Befőttféleségekből — meggy, cseresznye, kajszi és ősziba­rack, szilva, birsalma, körte, alma — 143 vagon készül. Teljesen új lesz a meggyfel­dolgozó sor, ahol a mosást, a nagyság szerinti osztályozást, a magozást teljesen gépesítik, új folyamatos előfőző berende­zést állítanak munkába. Meggy, szilva és kajszi dzsemekből 53,5 vagon ké­szül. Ennek feldolgozásához az idén állítják munkába a nemrégiben Lengyelországból érkezett folyamatos dzsemfőző gépet. Meggy, és kajszibarack ízekből 21 vagonnal készíte­nek. Meggy, alma, kajszi- és őszibarack, valamint birsle- vekből 85 vagon, az alma- és meggyborból 150 vagon, a málna, a narancs és a cit­romszörpökből 50 vagon hagy­ja majd el a gyárat. Nagy mennyiségben készíte­nek különböző zöldségkonzer­vet, savanyúságot. Zöldbab­ból 75 vagon, lecsóból 120 va­gon, paradicsomsűrítményből 26 vagon, különböző savanyú­ságokból 255 vagon készül. Az utóbbiból 150 vagon cse­megeuborka lesz. Szovjet ex­portra ismét gyártják a za- kuszkát is. Szentlőrincen lét­rehoznak egy paprika tisztító telepet, ahol 180 nőt foglal­koztatnak majd, akik naponta 200 vagon paprikát tisztínak meg. ősszel és télen készítik el a 300 vagon zakiíszkát. 1300 munkást foglalkoztatnak A szezonkezdésre a gyár ve­zetősége biztosítja a szükséges munkaerőt. Jelenleg hatszá- zan dolgoznak a gyárban, ők képezik az állandó munkáslét­számot. Szerződéssel az idény­re négyszáz munkást vesznek fel és a nyári szünidőben al­kalmaznak szigetvári diákokat is. Ügy tervezik, hogy a nagy munkák idején 1300 munkás dolgozik majd az üzemben. A gyár vezetőit egyre töb­bet foglalkoztatja a rekon­strukciós terv is, amely egyre közelebb kerül a megvalósí­táshoz. 1970-ig több új üzem­rész, raktár épül, újabb gé­peket kapnak és a jelenlegi 1700 vagonos kapacitás helyett 4 ezer vagon konzerváru hagyja majd el a gyárat évente. Természetesen a be­ruházások előkészítése mellett a fő figyelmet az 1964-es terv teljesítésére kell fordítani; Néhány hét, és teljes erővel megkezdődik az új szezon a Szigetvári Konzervgyárban. Mitzki Ervin ELINDULNI írják „t”-vel is, „th”-val is. Majláth-, vagy Majlát- puszta. Baranya egyik leg­nagyobb pusztája. Iskola, villany, hetenként kétszer játszó mozi, bolt, italbolt, bekötőút. A Bogádmind- szenti Állami Gazdaság üzemegysége, tanácsilag Kisszentmártonhoz tartozik. Nevezetessége nincs, legfel­jebb Mester György ba­jusza. Az illető bajusz nem nagy, de mindkét ág., külö­nös gonddal köralakúvá pö­dört. Olyan, mintha a gaz­dája egy szőrnyolcast visel­ne az orra alatt. Mester György 1913-ban született, kilenc éves kora óta lakik Majláthpusztán. Két osztályt járt. kocsis volt, most is az. Két lánya van, mindkettő Pesten van férjnél. Szeretik őt, gyakran meglátogatják. Az egyik nemrégiben szerzett neki egy bajuszkötőt. — Nem is tudom honnan, mert nem igen lehet hozzá­jutni. Régen bajuszkötő bőveb­ben volt. — Mit akar megtudni? — Volt-e a pusztán a fel- szabadulás előtt villany, bolt, kocsma? — Nem, csak a demokrá­— Iskola? — Az is csak a demokrá­ciában. Az iroda a régi inspek­tori „kastély”-ban van. A kapu előtt egy Öreg, fájós lábú magyar vizsla fekszik. Az üzemegységve­zetőé. Az üzemegységvezetőt Várdaróci Józsefnek hívják, alacsony, mozgékonyarcú, apró szeme van — első lá­tásra nem rokonszenves. — Milyen lakásokban laknak az emberek? — Háromfélében. Nemré­giben épült kilenc ikerla­kás, szoba konyhás. négy szoba összkomfortos — ezekben fürdőszoba is van. A többi család régi cseléd­házakban lakik. Ezek közül még hét-nyolc nem padlós. Várdaróci József megmutat három lakást. Mindegyik fajtából egyet. Át kell men­ni a pusztán háromszor is. Szórt település. — Látja: egy istálló egy lakóház. De majd a távlati terv... — Milyen távlati terv? — Negyven lakás épül. Az istállók jók ugyan, de így egészségtelenek, oda tele­pítjük az újakat, aztán egy­szer talán ezeket le lehet '-‘■.ítani. Mutatja, hova kerüljek az új istállók. Járdán megyünk. Életem­ben először látok pusztán járdát. Az üzemegységvezető mo­solyog. — A községfejlesztési alapból építettük. Megmutatja a kocsmát is. Meglehetősen elhanyagolt helyiség. — Ronda, ugy-e? — kér­dezi. —Az. Ekkor körbemutat. Ezt a mozdulatát már ismerem és engem is öröm fog el. Ez a kocsma sem marad így so­káig. — Ide farost-lapok kerül­nek, szépen ki lesz pingál- va, a söntéspultot kicseré­lik. — Meg a kocsmárost is — mondja valaki, ami je­lenthetné azt is, hogy csak a kocsmárost akarja heccel- ni, de azt is, hogy az egész­ből nem hisz egy szót sem. Én elhiszem. Az előbb már félszemmel láttam a nagy fákkal szegélyezett utcasort. Városban sem val- lanának vele szégyent. Az ikerlakások kicsik. Egy szoba, szűk konyha. Hosszában választották el a házakat s ez nem a leg­előnyösebb. Az utolsókat már nem is így osztották be. A kétszobásak nagyon szépek. Tágas udvar, fák és két(!) szoba. Miért nagy szó ez? Az ötvenkét család közül csak huszonhárom lakik egészséges új házakban. A többiek nem. Ambruséknál még padló sincs. — Nem is akarták pad­lózni? — De igen, már a deszka is megvan. Fönt van a padláson. — Miért? — Mert amikor föl akar­tuk szedni a követ feltört a szobában a víz. Meg kell várni még lemegy a talajvíz kicsit. Ennek a háznak trotil kellene vágy dinamit. Egy nagy durranás és volt nincs! Ez sajnos még a jö­vő zenéje. — Itt kérem megveszik a . dolgozók az új bútort aztán két év múlva dobhatják el — mondja Várdaróci Jó­zsef. — Fogja csak meg a fa­lat — biztat az asszony. Nem kell megfogni, szem- melláthatóan vizes. Ambrus Imre és felesége 1936 óta laknak Majláth­pusztán. A szoba is konyha is te­nyérnyi. A szomszédban Magyarék ugyanilyen la­kásban laknak négy gye­rekkel. A legidősebb 11 éves a legkisebb 8. Ambruséknál mosógépet is látok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom