Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-30 / 100. szám
2 fVAsn.0 im. Április «#. 1-nío-J* ar üt Repülőgép a vidámparkban Mái hírben és képben is be- s7,\ ínmk aról. hogy a Mecseki Vidámparkba költözött a nyugdíjazott kétmotoros LI-2. Kalandos úton ért a reptérről új állomáshelyére az egykor könnyedén repülő monstrum. A repülőtértől a Széchenyi térig aránylag simán ment a gép vontatása, de a tértől a Vidámparkig rengeteg akadállyal kellett megküzdeni. Az útjavítások. az éles kanyarok és főként a Hunyadi úti építkezések sok gondot és sok fáradságot okoztak a szállítóknak. A Pálosét fölött a Mecsek kapuig ér''*'* társasházak előtt a járdán és az útszélen hatalmas téglarakósok akadályozták a gép továbbjutását. Körülbelül 50 ezer téglát kellett a szállítóknak félrerakniuk, hogy a repülőt elvontathassák. Így hát nem csoda, ha a Széchenyi tértől a Vidámparkig tíz órába I teliéit az út. A számyaszegett gép most mór túljutott a park kapuján és ott húzódik meg a lombok alatt. Néhány napon belül újból útrakel. és hogy ne kelljen pavilonokat, épületeket elbontani, talpfákból hidat is készítenek neki. Az út szerencsére olyan széles, hogy mindössze 3—4 fát kell csak kivágni. Már készítik a park szokatlan méretű új „játékának” betonlábait. Három betontuskón áll majd az újból összeszerelt repülőgép és 7 és fél méter magasan álló orrából remek kilátás nyílik majd a környező tájra. A csonka szárnyú gép különböző helyeken elhelyezett szárnyai, Ü motorjai is látványosságai már a parknak, de összeszerelve bizonyára egyik leglátogatottabb érdekesség lesz. A képen- ajkai lányok nézegetik az óriáskerék mellett heverő hatalmas méretű csillagmotorokat. (Erb) Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt, időnként kissé megélénkülő nyugati szél. A talajmenti fagyok keleten is megszűnnek. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 17—21 fok között. B E y © R A s Tóth Péter vezényelte a szerdai balettelőadást A színház szerda délutáni balettelőadását vendégként Tóth Péter, az Állami Operaház karmestere vezényelte. Sándor János külföldi útja miatt „ugrott be”, és még további három alkalommal láthatjuk őt dirigálni. — Szívesen vállaltam ezt az izgalmas feladatot — mondotta a fiatal, magastermetú karmester a délelőtti próba szünetében. — Már csak azért is, mert eddig is nagyon sok balettet dirigáltam az Operaházban: Bartókot, Farkas Ferenc Furfangos diákjait, Sztravinszkij Sacre du Printemps című művét, melynek koreográfiáját Eck Imre készítette. Bekhez különösen régi „har- costársi" barátság fűz. Több mint egy évtizeddel ezelőtt Eck első koreogáfiai kísérleteit — Debussy, De Falla, Strauss zenéjére — én vezényeltem. Azóta is érdeklődéssel figyelem és nagyra értékelem a pécsi balett munkáját. így többszörösen is kedves számomra ez a váratlan meghívás. Római vízvezetékek Pécs város múltjának megismeréséhez hozott közelebb bennünket két újabb lelet, amelyeket a napokban tártak fel. Fehér Sándor kubikos, a Gázművek régi munkása figyelmeztetett mindkettőre, mert őt minden érdekli, ami a föld alól kikerül és elveszni nem engedi. A Káptalan utca 2. szám előtt egy török és egy „Villanyszerelő gépállomás“ Baranyában A gépállomások átszervezése | üzemeltetnek már, és több során valósággal új mezőgaz- olyan gazdaság van, ahol 10—15 dasági üzemek jönnek létre j motor hajtja a gépeket. Ezek- Baranya megyében. A termelő- j nek a berendezéseknek rend’ szeres karbantartása és javítása eddig nem volt megoldva. A Kozármislenyi Gépállomás részben a már működő villanymotorok felügyeletét látja el, részben új szerelési munkákat is végez. Evégett külön tervező- és kivitelező csoport alakult az állomáson. A mérőcsoport tagjai pedig a biztonsági berendezéseket ellenőrzik. A gépállomást ellátták a szükséges műszerekkel, továbbá gépkocsikat és motorkerékpárokat kap, hogy a dolgozók gyorsan eljuthassanak a megye minden részébe. Az átszervezés befejezésekor hatvan villamos-szakember, illetve szakmunkás dolgozik majd itt. A kozármislenyi „villanyszerelő gépállomás” szakemberei a napi munkájuk mellett két érdekes tanulmány kidolgozását is vállalták: a villamosenergiával történő öntözés és a villanymotorok éjszakai üzemeltetésének megoldására. Ezenkívül „menetrend”-et készítenek a villamosgépek üzemeltetésére, hogy a termelő- szövetkezetek minél gazdaságosabban ki tudják használni a transzformátorokat. szövetkezetek erő- és munkagépeinek javítása mellett ugyanis minden gépállomás specalizálja magát valamilyen fontos feladat végzésére. Villányban például az öntözőberendezések, Mágocson a kompresszorok, Palotabozsokon az új gépek garanciális javítására rendezkednek illetve rendezkedtek be. Most a Kozármislenyi Gépállomás elvállalta a mezőgazdasági üzemek kisfeszültségű villanyhálózatának és berendezéseinek karbantartását, javítását A megye termelőszövetkezetei közel ezer villanymotort régebbi, véleménye szerint római vízvezeték csöveit vágták át. A Rókus-domb lábánál pedig egy határozottan római csővezetéket, amely a bálicsi római vezeték folytatása és a mai csibekeltető felé vitt vizet. Innen már régebbről ismeretes egy török és egy a múlt század közepéről való vezeték is. — Hogyan tudta ilyen rövid idő alatt átvenni ezt a nem könnyű feladatot? — Szombaton megnéztem az előadást, hétfőn odahaza megtanultam. Partitúra alapján, belső hallással tanulok, ami modern zenénél különösen nehéz, de így rögződik legjobban. Kedden este még az Operaházban a Wozzeck-et dirigáltam, szerdán délelőtt már Pécsett főpróbáztunk, délután pedig előadás. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy bele tudjak illeszkedni a már jól gördülő, ösz- szekovácsölódott produkcióba. Operába gyakran ugrottam be. Ez nem ritka eset, hiszen egy-egy opera előadásának megvan a kialakult gyakorlata. Balettelőadás dirigálását átvenni sokkal nehezebb, hiszen a lépésekhez való alkalmazkodás, a táncmozdulatok és a zene szinkronjának biztosítása a karmester egyik fő feladata. Ezután a művekről beszélgetünk. Négy balettzene — négy különböző világ a karmester számára is. — Rendkívül érdekes kísérletnek érzem a Vivaldi zenére való táncot, ami véleményem szerint tökéletesen fedi az abszolút zene gondolati tartalmát. Egészen más feladatot rótt rám Szabó zenéje és ismét mást. talán a legnehezebbet Láng Istváné. A Hiperbola modern hangvétele olyan, hogy több idő kellene az elmélyedéshez, ami a gondolati tartalomhoz is közelebb viszi a karmestert. Üdítő és szórakoztató volt Kincses ötletes dzsesszzenéjének dirigálása. A zenekarról is esik néhány szó. Tóth Péter régi ismerősként jött, hiszen évekkel ezelőtt már dirigálta a tehetséges pécsi együttest. így pillanatok alatt sikerült kellemes hangulatot teremteni. Talán a legjellemzőbb erre, amit Tóth Péter búcsúzóul mond: — Úgy jöttem Pécsre, mintha hazajöttem volna ... v— nt — A televízió műsora április 30-án, csütörtökön: 17.18: Hírek. 17.25: Orosz társalgás haladóknak. Az utazás. 17.45: A jövő hét műsora. 18.00: „A láthatatlan múzeum" A legújabbkorl történeti múzeumról. 18.30: Vállalják a veszélyt... A vadállatok idomító!. Amerikai kisfilm. 18.50: Esti mese. 19.05: Vidéki színházak tv-fesztiválja. Brecht: A kaukázusi krétakör. Három- felvonásos színjáték közvetítése a Debreceni Csokonai Színházból. (Csak 14 éven felülieknek). Az I. szünetben: TV-híradó. A IL szünetben: Rajk András színházi jegyzete. 22.05: Telesnort. 22.30: TV- híradó, 2. kiadás. hírek — Szellő községben a fásítási hónap alkalmával mintegy 3800 darab facsemetét ültettek el az elmúlt héten. Drávasztórán befejezték a vetést A drávasztárai Déli őrszem Termelőszövetkezetben tegnap befejezték a tavaszi vetést. A szövetkezeti gazdaság összesen 1478 katasztrális holdnyi szántóterületén a tavasszal háromszáz hold kukoricát, húsz hold silókukoricát, tíz hold csala- mádét, valamint negyven katasztrális hold kertészeti növényt vetettek. Kertészetükben már április tizenkettedikén befejeződött az ültetés, mégpedig a korai káposzta és a karfiol ültetése, sőt, ezt a két növényt már meg is kapálták. A drávasztárai eredmény azért figyelemreméltó, mert a tsz-nek viszonylag kevés a munkagépe. Nyolc erőgépük mellett mindössze négy munkagéppel rendelkeznek, így sokszor gondot okozott a traktorok foglalkoztatása. — Azonkívül nincs saját kukoricavetőgépük, holott ebben a szövetkezetben legalább három TVD—6-os vetőgépre lenne szükség. Különautóbusz Pécsről Csehszlovákiába és Lengyelországba KfllOnautóbuszt indít az IBUSZ pécsi irodája június 30-án Pécsről Csehszlovákiába és Lengyel- országba. Az ötnapos utazás mintegy 1170 forintba kerül, és a résztvevők a csehszlovák Tátrán keresztül jutnak el Lengyelországba, ahol meglátogatják Za- kopánét, Krakkót. Kirándulást tesznek Kasprowy Wierchre és a Gubalowkára. A különautóbusz július 4-én érkezik vissza Pécsre. Ezenkívül igen megnövekedett az érdeklődés Ausztria és Olaszország tránt, elsősorban az egvéni turisták veszik igénybe az IBUSZ Iroda szolgáltatását és kérik közreműködését a vízumok megszerzéséhez. LOBOGÓZZUK FEL AZ ÉPÜLETEKET Pécs megyei jogú városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a város területén lévő valamennyi szerv, vállalat, • intézmény vezetőjét, valamint a háztulajdonosokat, s ház- gondnokokat, hogy „május 1.” ünnepére a köz- és magán- épjileteket április 30-án és május 1-én lobogózzák fel. — Szederkényben a könyv - terjesztés érdekében „Háztól házig” mozgalmat kezdeményeztek a könyvterjesztés érdekében. Minden családhoz 2 könyvet küldenek azzal: ha megtetszik, vásárolják meg — Pécsváradon május 24- én tartják a járási seregszemlével egybekötött Zengó Majális kulturális napot. Ugyanakkor kerül sor a Pécsváradi Művelődési Otthon átadására is. — A ül. kér. tanács végrehajtó bizottsága értesíti a kerület lakosságát, hogy az j Ércbánya Vállalat legényszállásának klubhelyiségében 1064. május 5-én 9 órakor ülést tart. — A mohácsi szőlőtermelő szakcsoport kezdésében a város belterületén még az első félévben korszerű borkóstoló nyílik. A borkóstolóban tájjellegű borok kaphatók majd. — A Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a Fogadalom című brazil film előadásai a műsorplakáttól eltérően 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. — A magyarherielcndi melegvlzű fürdő (kismedence) máj us elsejétől, mi ndennap reggel 8-tól délután 5 óráig üzemel. — Kiváló Vállalat címet nyerte el a Dél-dunántúli RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat az elmúlt esztendőben elért kiemelkedő termelési eredményeképpen. Az erről szóló oklevelet a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője április 29-én délelőtt fél 11 órakor adta át a vállalat dolgozóinak. Ugyancsak: tegnap este rendezte élüzem- avató ünnepségét a Pécsi Vegyesipari Vállalat a Nádor étterem összes termeiben. — Április 26-án, vasárnap Gyöngyösmelléken rendeztek véradónapot. Ide jöttek el a szomszédos kisebb települések, Endrőc, Pettend, Várad, Bürüs. Szörény, Teklafalu és Zádor lakói. 489-en jelentek meg és 441-en adtak vért, összesen 141 litert A KAKICSI UTCÁN Kákics, 1964. április 27. A keltezést feltétlenül szükségesnek tartottam ideírni, mert erről a témáról már huszanöt évvel ezelőtt írtak riportot. Móricz Zsigmond járt itt Kiss Géza, a neves folklór-kutató református lelkész „egykés” könyve biztatására. Eljött megnézni a „hulló magyarságot". Móricz a tiszteleteshez kopogtatott be — én Szűcs Dezső igazgató tanítót kértem meg — jöjjön velem végig a kákicsi utcán, öt éve él a faluban, jó ismerője, „mindenese” a kákicsi kultúréletnek. Tanító és népművelő, kultú- ros és tanácstag. Szemtanút kerestünk, aki beszélt Móricz Zsigmonddal negyedszázaddal ezelőtt. — Akkor menjünk Éva nénihez — mondta a tanító és a , szomszédba vezetett. Joó Éva néni hetvenöt éves, net- hézkes-beteges asszony. Bütykös botra ereszti az évei súlyát, még a beszéd is nehezére esik. — Egy hónapig lakott nálunk és a tiszteletes úrral járták a falut. Velem is beszélgetett és mindig jegyezett, az volt a szokása. Fényképezést is rendezett a templom előtt rettenetes hidegben és biklát vettek föl az asszonyok. Aztán Móricz visszautazott Budapestre és a Pesti Naplóban megjelent a cikk. — Azt merte írni rólunk, hogy piszkosak vagyunk, hogy egykések vagyunk. A világ szégyönire kitövött minket. — És a falu mit szólt a cikkre? — Mit szólhatott. Kicikköl- tek és belebetegödött a papunk. Hívatott is még aznap a tlszteletös úr, hogy „Évi- cém, akármit csináljon, hagyja abba és szaladjon át gyorsan.” Ott találtam az ágya szélin és rázta a zokogás. „Lássa — mondta neköm — mit tevött velünk. Ezt én nem élőm túl.” — Talán nem volt igaza Móricznak? — Volt benne igazság, de nem mindön. Az édösanyámék tizenketten voltak. Nekem két gyereköm él és van már öt unokám, három dédunokám. Hát mondja, egykés vagyok én? — Maga nem, de a többiek ... — Hát csak kérdözze meg a többieket is. Átmentünk a szomszédba. Katica néni — egyidős Éva nénivel — palántázni indul a kertbe. Nem látszik rajta a hetvenöt év. Mozgékony, friss, kedves öregasszony. Kezében kék-zománcos edény, abban meg friss zöld palánták. — Nálunk is kilenc gyerök volt odahaza, de nekőm már csak egy maradt. Az uram az első világháborúban meghalt. „Hasba maradt” a lányom. De már neki is csak egy gyereke lett* mert az urát elvitte a második háború. Sokan vagyunk özvegyek a faluban, vagy tizenöten. Ezért kevés a gyerök. A falu még most is egyre fogy és ebben Móricznak igaza volt, csak az általánosítással haragította magára a kákicsi asszonyokat. Éppen azokat írta ki, fényképezte le, akiknek két-három gyerekük volt és közben vádolta az egykét, mint a falu pusztulásának tényleges okát. Akkor 539 lakosa volt a falunak, 1949-ben leapadt 510-re és négy éve már csak 474 embert találtak Kákicson a népszámlálók. Két korosztály is hiányzik a faluból. Az ötvenesek és a húszévesek csoportja. Persze, nem lehet mindent rákenni a háborúkra. Azok is sokat tizedeltek, de az igazi siralmas állapotokat az „egyke” teremtette meg. Nagy családokat inkább csak a „bevándoroltak” között találni, akiket Biharból hozatott ide a tsz, hogy a kihalt, üres Szilas-pusztát betelepítse. — Ha se fiatal, se középkorú, akkor ki dolgozik a közösben? A tanácsi kirendeltség vezetője, Járvás László mondja: — Éppen a napokban néztük meg a tsz vezetőségével a tagság életkorát és negyven éven aluli egy sincs köztük. Viszont minden második háznál megtalálni a hetvennél idősebb öreget — Hát a fiatalok? — Bementek a városba a szénbányához, meg a vállalatokhoz. Fixfizetés, havi kereset és nagyon könnyen megközelíthető Pécs. Este mindig hazajárnak, de reggel ötkor megint elmennek. — Akkor minden hajnalban megtalálom a fiatalságot a vasútállomáson. — Ahogy mondja. A technika elviszi őket a faluból. Látszatra így is van, de mégsem ez az oka a fiatalság elszállingózásának. Ha egyszer majd a kákicsi tsz is jól fizet, akkor nem bumliznak naponta három órát a vonaton. Ahogy az „egykének” is gazdasági alapja-oka volt, úgy a fiatalokat is a tsz gazdasági megerősödése láncolhatja a faluhoz. Ennek már biztató jelei is vannak. — Néhány éve még csak 13 forintot ért egy munkaegység. A tavalyira 33 forintot fizettek, az idén 44 forintot terveztek. — Ez már vonzó a fiataloknak. — Jönnek is vissza apránként. A Kovács Jani a vasutat hagyta ott, és most a tsz-ben traktoros. A többi is jön majd, csak nem szabad türelmetlennek lenni. A falu élni akar. Egyszer meg keli, hogy álljon ez a fogyatkozás. Talán már meg is állt. Magam láttam vagy harminc lurkót a kákicsi utcán. Mellettük a nagymama, aki még csak egy gyereket szült, de már két unokára vigyáz. Mondják, hogy Anica — a kákicsi körzeti bába és védőnő — mindig úton van. Ügyeli a gyerekeket, a terhes anyákat és már nem győzi gyalogosan, busszal. Motort vásárolt, úgy járja a környéket. — Építkeznek-e? — Minek az itt? — kérdi vissza a kirendeltségvezető —. Ha az öregek kihalnak, a ház elég az egy szem gyereknek, inkább renoválnak. Ezt kifogásolta Móricz, a meszelést, festést. Most megnézhetné ... minden második házat frissen pucolták. Mész szaga terjeng még most is a levegőben. Az ablakokon sárga roló, a takaros házak előtt virágoskert. Az alacsony kerítésen csak behajol az ember és eléri a tulipánt, az árvácskát, a tea-rózsát A rózsa oltásához nagyon értenek a kákicsiak. Nincs ház rózsatövek nélkül. És dáliák és krizantémok, mert ahol sok az öreg, oda sok krizantém kell. A kultúrházhoz színpadot építettek, az udvarát kerthelyiségnek töltik fel a fiatalok. Az árokpartot gereblyével húzták el a kövesút mentén. A kultúrház előtt park épül. Mit mondjak még? Az analfabéta tanfolyamot? Két év előtti statisztika szerint még 34 analfabéta volt a faluban. Nyolc százalék. Nagyon sok. — De megszerveztem az alapismereti tanfolyamot és tizen megtanultak írni-olvasni — újságolja az igazgató-tanító —. A legtöbbje fiatal volt. Ök még hasznát veszik az írásnak. Tavaly tizenöten végezték el a nyolc általánost. Most megint tizennégy felnőtt jár a hetedikbe. Ez is Kákics — az új, az élni akaró falu. És az is, hogy a napokban ketten kérték felvételüket a pártba. Az alapszervezetnek 13 tagja van, most tizenöt lesz. Lassan-lassan bekapcsolódnak a politikába is. A Vass K (Kerti), a Vass Sz (Szilva), a Vass I (István) családok ősi fészke újra éled. Amit róluk írt huszonöt évvel ezelőtt Móricz, ma már nem állná meg a helyét. Kivirult a falu, mint az orgonabokrok, a lugasba kényszerí- tett szőlőtőkék. És az áprilisi napsütésre előtipegett házéból Joó Éva néni is, hogy a szomszédokkal beszélgessen egy keveset — talán éppen az unokákról. . Gáldonyi Bél»
