Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
' 1964. ÁPRILIS 18. Drágulnak-e a bolti árak? Nem akartam fogadatlan prókátora lenni a kereskedelemnek, de az utóbbi időben annyit emlegették a bolti árak drágulását, hogy a kérdés egyre inkább foglalkoztatott. Mivel Pécsett az áru- választék legszélesebb skáláját éppen az Állami Áruházban találhatjuk így érthető, hogy kérdéseimmel dr. Sebők Imrét, az áruház igazgatóját kerestem fel. Még mielőtt előszedte volna bizonyító adatait. kész cáfolattal állt elő. Bizonyítanak az átlagárak — Alapvető tévedés, hogy emelkednek az árak. Ha nem is csökkennek jelentős mértékben, de stabilak és inkább árcsökkenésről lehet beszélni, mint emelkedésről. — Mivel tudja ezt bizonyítani? — Az egyes áruféleségeknél kigyűjtöttük az átlagárakat Ezek azt mutatják, hogy a cipőt, a konfekció-ruhát, közepes minőségben, átlagos ízlésnek és igényeknek megfelelőéin milyen áron tudják megvásárolni a dolgozók. A cipőkkel kezdtük. Férfi- oipők átlagára 1960-ban 217 forint volt, tavaly pedig már 197 forintra csökkent. Női cipőt átlagosan 158 forintért vásárolhattak négy éve, míg a,, múlt évben már 142 forint volt az átlagár. Igaz, 1962-ben már 141 forintnál tartottunk és átlagosan 1 forint emlke- déssel kellett tavaly számolni, de ennek oka a nagy meny- nyiségben piacra dobott 4— 500 forintos csizmácska és a fogazott, transzparens talpú cipő volt — £* a gyermekcipők? — Érdekes az átlagár alakulása. Míg 1960-ban 80, 1962- ben 79, addig tavaly 84 forintért vásárolhattak átlagos áron gyermekcipőt. — Vagyis emelkedtek az árak? — Szó sincs róla. Ugyanis tavaly egy kormányrendelet előírta, hogy az úgynevezett ütköző számokat amelyeket gyermekek és felnőttek is viselhetnek, nagyobb mennyiségben kell forgalomba hozni. Az pedig tudott dolog, hogy 'a gyermekcipők ára számonként emelkedik. így éppen a legdrágább, a 35-ös szómon felüli cipőkből került jelentős mennyiség a boltokba, ami megemelte az átlagárakat. de nem az árakat. Mi lett olcsóbb? Csökkenést mutatnak az ádatok a férfi felsőruhában is. A három év előtti 825 forint helyett ma már 780 forintért vásárolhatunk. A legtöbb fogy a fésűs szövetruhákból, amiknek az ára 1372 forintról 1224 forintra csökkent. Férfikabát 931 forinttal szemben ma már 846 forintért kapható átlagos áron. A női kabát árcsökkenése hetven forint volt az elmúlt évek átlagában és a női ruhák közel száz forintos áresést mutatnak a kigyűjtött adatok alapján. De csökkent — mintegy 15— 20 százalékkal a női fehérnemű ára is, ezen belül is a nylon és a habselyem lett olcsóbb. — Tehát sehol, egy áruféleségnél sincs jelentős áremelkedés ... — Azt nem mondhatjuk, mert például a kötöttáruk drágultak, de ennek is megvan a maga objektív magyarázata, amit bárki ellenőrizhet. Megváltozott a divat. A vékony kötött pulóverek helyett divatba hozták a vastagabb, nehezebb árukat. Márpedig mindenki tudja, hogy a kötött dolgok ára függ az élőállitásukhoz felhasznált anyag súlyától. Ha valakinek több anyagból készült pulóverre van kedve, akkor nyilván drágábban kapja meg azt, mint a vékonyabb, köny- nyebb árut. Hasonló helyzettel találkozunk a méteráruknál is. Kimondottan áremelkedésről nem beszélhetünk, csupán azt tapasztaljuk — most már évek óta —. hogy az ipar, a keresettebb középáru szövetek helyett a drágábbat gyártja és fezért a vásárlóknak úgy tűnik, mintha drágultak volna a szövet-árak. Az is hiba, hogy ugyanazt vagy éppen hasonló mintát egy közepes és egy drágább szövetnél is alkalmazzák és így a vevő könnyen kimondja ítéletét, hogy „a múltkori olcsó anyagot ma már drágábban hozzák forgalomba.” Pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy ugyanaz az Eszterházy mintás anyag más gyapjútartalommal és minőségben kerül a polcokra. 11 tartósabb, jobb árat keresik — Ez eddig rendben is lenne, de sokszor halljuk á véleményt, hogy ugyanabból az összegből ma kevesebbet vásárolhatunk, mint mondjuk két-három évvel ezelőtt és mindig hozzáteszik, hogy ez az árak lassú, de tendenciózus emelkedésével magyarázható. , — En mást mondanék — folytatja az áruház igazgatója —. Vegyük a nyári öltönyöket. Néhány éve még mindenki az olcsó vászonruhákat kereste. Ma legfeljebb a tropikálig ereszkedik le, de mindenesetre keresi a drágább éltartó öltönyöket. A 18 forintos nyakkendő lassan csak raktári áru lesz, helyette a vásárlók svájci perion nyakkendőt vesznek, ami lassan hiánycikk, éppen a nagy kereslet miatt. Ugyanakkor háromszorta drágább. Vagy beszéljünk az ingekről. Már a 80—90 forintos ing is olcsónak számit, mert a kereslet inkább a NEVA és a nylon ingek felé iránytű, amik nyíl-1 ván valóan nem olcsók, éppen tartósságuk miatt. De kérdem én, a vevők nagy többsége kér-e az áruházban 135 forin tos öltönyszövetet? A kereslet 280 forint felett kezdődik. Vagyis megnőttek az igények és a drágább, szebb, tartósabb árukat vásárolják. Szép, tartós minőségi — de éppen itt van a hiba. A drága, de ugyanakkor gyenge minőségű, rosszul szabott vagy gyorsan tönkrement áru is drágulást jelent a fogyasztónak — a bosszúságán túl. — Nálunk már évek óta megszerveztük a minőségi áruátvételt, ami azt jelenti, hogy a hibás áru nem kerül a fogyasztó elé a pultra, hanem azonnal visszaküldjük az iparnak. Barkóit áremelés alig-slig fordul éld — Mégis mi van akkor, ha az áruház burkolt áremelést tapasztal? Például ugyanazt az árut, kisebb átalakítás, formaváltozás után az ipar sokkal drágábban próbálja eladni a kereskedelemnek? — Ilyen alig-alig van és mi nagyon vigyázunk rá, hogy ne is legyen. Ha mégis tapasztalnánk, azonnal visszaküldjük az iparnak és értesítjük a felettesünket is. A kereskedelem nemcsak azért van, hogy forgalomba hozza az árukat, hanem azért is, hogy minél jobban kielégítse a fogyasztók igényeit és védje is érdekeiket, ha jogos reklamációról van szó. Gáldonyi Béla A főpróba szünetében Csak néhányan ülünk a színház sötét nézőterén, de mindannyiunkat ellenállhatatlan kacagásra ingerel, ahogy a pajkos windsori polgárasszonyok: Vigné és Dusné beletuszkolják a potrohos, nők körül legyeskedő Falstaff urat a szennyes ruhákkal teli kosárba. Azóta, hogy a XVI. század utolsó éveiben Shakespeare megteremtette Sir John Falstaff halhatatlanná vált, komikus figuráját, a negyedik évszázad színházrajongó közönsége kacag a póruljárt lovagon. Kacag rajta a shakespeare-i színpadon, az öreg Verdi utolsó remekművében és a német romantika egyik jeles komponistájának, Otto Nicolainak legismertebb operájában, A windsori víg nőkben. Ennek az ellenállhatatlan humorú, lírai szépségekben is gazdag zenéjű vígoperának a bemutatójára készül most a Pécsi Nemzeti Színház. A főpróba , szünetében néhány percre a riporternek is alkalma van elbeszélgetni a rendező Horváth Zoltánnal, a vezénylő Sándor Jánossal és az egyik szereposztás szerint Falstaffot játszó Marczis Demeterrel. RIPORTER: Milyen elgondolások alapján esett a választás Nicolainak erre a nagyon bájos, bár ritkán játszott művére? RENDEZŐ: A Shakespeare jubileumi év során, szinte kínálkozott az alkalom, hogy színházunk bemutassa A windsori vík nőkből készült Nicolai-operát. t*"«»**•** S'fKji b »•» •» ** * *«»»*** mi * Vörös Márton i A SZÉCHENYI TER REQENYE Az öttwmyú Város című ét- beszélő kötet szerzője újabb helytörténeti gyűjteménnyel gazdagította ősi városunk történelmi példatárát. E legújabb könyvé is — hasonlóan az előbbihez — színes, olvasmányos formában oldja fel a sok évszázados múlt legtöbb- nyine száraz biirtokjélenitésék- bői, anyakönyvi adatokból, az ősi protocoll úrnőkből, egykori saj tó termeli okból gyűjtött forrásanyagot. S ezúttal is a szerző dicséretére legyen mondva: nem ragadtatta el magát a históriázá kedv csábításaitól. Avatott kézzel, történészi tárgyilagossággal meg tudott maradni a szigorú hitelesség mellett, s így a hoz- záfűzései is csak a történések vizuálisabb megfogalmazására törekszenek. A krónikás kézzel fogja az olvasót, hogy körülvezesse az éggel boltozott nagy tér történelemről regélő házai, kövei között. És a tér, az ismeretlen ismerős kifcárulkozik, hogy két marókkal szórja elénk a kincseit. Római légiók vonulnak: át a téren rabszolgatömeget hajszolva maguk előtt. Rövid pihenőre meg is állnak, de inkább kegyeletből, mint kegyelemből. A környék még sivár, mert a római táblás törvényék megtiltották a nec- ripodis (halottak városa) közelében a letelepedést, az építkezést. Tehát a Széchenyi tér környéke ekkor még a római sírkamrák őrzője, a római légiók táborozóhelye volt Aztán évszázadokat lépünk előre, hogy különös eseményeknek legyünk tanúi. A kereszteshad j áratok korát éli a város. Gottmar és Emiko szétvert seregei itt vonulnak át a rómaiak útján, de ekkor már a püspöki város főterén ott áll a monumentális Ber- talan-templom. Alakul a város és vele együtt a tér. Aztán földig rombol mindent a tatáxdúlás. Megállapodunk egy büszke dátumnál is. 1367 után rohamosan növekszik a Széchenyi tér társadalmi funkciója. Nagy Lajos ekkor szervezte meg az első magyar egyetemet Pécsett 1459. Ebben az évben lett Pécs püspöke, Európa ünnepelt költője Janus Pannonius. 1476. októberében itt tartott országgyűlést Mátyás király. Es arcúikor a nagy király meghalt, erről a térről indult el Zsi gmond pécsi püspök ezer lovassal, hogy Corvin János mellett szavazzon a királyválasztáson. 1543. július 20-án lármás török sereg vonult be a város főterére, amely ettől kezdve másfél évszázadon át a szenvedések terévé változott A büszke Bertalan-tamplomot lerombolták, annak helyén és annak köveiből építették fél a Mekkára tájolt dzsámijukat. A főtér lassanként török jellegűvé alakult. Itt ütöttek sátrat a török bazárosok, a damaszkuszi pengésék, az anatóliai selyemszövők. 1686. októberében négy napi ostrom után Banden! Lajos seregei „felszabadították" ugyan a várost a török alól, de a leégett, elpusztult főtér siralmas képe fogadta a bevonuló katonákat. A tegnapi Bazár tér üszkös romjai között császáriak táboroztak. 1704-ben Sándor László kuruc ezredes vonult be a városba 3000 főnyi seregével és nem sokkal később már Heberstein katonái mészárolták a lakosságot és szinte porrá égették az akkor már virágzásnak indult várost S a csapásra újabb csapással felélt a pestis járvány. Az utolsó halottat 1710. augusztus 5-én temették él, s utána a főtéren a város egész lakossága fogadalmat tett, hogy a tér közepén Szentháromság szobrot állít. Mit látott még a Széchenyi tér? A torok uralom után másfél évszázaddal a császár uralom a török idők rémségeit idézte. Amint a szabadságharc évei közeledtek, úgy váltak egyre sűrűbbé a nyilvános testi fenyítések, amelyekért a pécsi ifjúság vett egyszer-egyszer elégtételt. A pécsi akadémisták, gimnazisták, céhlegények keserítették meg nem is egy alkalommal az osztrák helyőrség életét. A XX. században további harcokról és szenvedésekről mesél a főtér. Az első világháború pécsi gyalogezredeinek és nyolcas huszárainak 30 000 halottjáról, majd a szerb meg szállás, később pedig a Horthy darutollasok szomorú korszakáról. Aztán újra kéaanfog bennünket a króni kás és megidézi előttünk 1944. március 19-ének reggelét. A tér fölött német felderítő gépek ellenőrzik a város lélegzetét. A tér zsúfolásig tele német katonai járművekkel, s ettől kezdve hónapokon át új elnyomókat láthattak a pécsiek a sok szén védést átélt téren. Aztán 1944. november 29-én dübörgő szovjet tankok vonultak a történelmi térre, s ettől a naptól kezdve a pécsiek „kongresszusi termévé” alakul a Széchenyi tér. Május elsejéken lobogó zászlók alatt, diadalmas jelszavak kíséretében az ünneplő emberek tízezred vonulnak át rajta. Mégsem tudunk még elbúcsúzni a krónikástól. Megállít bennünket a történelmi Kossuth Lajos utca sarkán, ahol az éjszakai város félhomályából elénk szólítja Bukvay Pétert, aki az utca elején a török után felépítette a legelső házat. Ezzel kezdődött el az akkor még romokban álló mai Kossuth Lajos utca építése. A következő utunkon már őt, Bukvay Pétert szeretnénk elkísérni, mert ezzel a történettel adósunk maradt még a kfóniká& — *—gy. — t RIPORTER: A rendező számára mit jelent ez a shakespeare-i alap? RENDEZŐ: Véleményem szerint a shakespeare-i alakok szinte semmit sem veszítettek eredeti karakterükből, a shakespeare-i helyzetek a zenével párosulvá maradéktalanul megmaradtak az operában is, úgyhogy a rendezőnek tulaj donképpen nincs is más dolga, mint hogy ezeket a helyzeteket kiélezetten, frappáns módon tálalja a közönségnek. RIPORTER: Gondolom, azért mégsem ilyen egyszerű a rendező helyzete, hiszen a művet, a figurákat sokféleképpen lehet értelmezni. RENDEZŐ: Szándékom az volt, hogy az emberi gyönge- ségeknek, fonákságoknak ebből a halmazából ne a tragédiát domborítsam ki, hiszen az opera szereplői: a féltékeny férj, a leányát szerelme ellenére férjhez kényszerítő szülő, vagy főképp maga Falstaff, ez a szerelem- és egyúttal pénzsóvár figura tragikusak is lehetnének. A szerzők és nyomukban én magam mégis azt vallom, hogy mindezeknek a fonákját kell látnunk, mert a közönség nevetésével. gúnykacajával ezek az alakok elnyerik méltó büntetésüket vagy jutalmukat, hiszen lehet-e komikusabb annál, hogy Falstaffot háromszor is alaposan megleckéztetik vagy lehet-e csodálatosabb költői kép, mint hogy a lány szerelméért harcolva csak úgy tudja elérni a boldogságot, hogy tündérré változik. RIPORTER: Sándor János vezényelte a pécsi operatársulat előző vígopera-bemuta- tóját, Rossini Szevillai borbélyát, így komoly része van az együttes vígoperai profiljának kialakításában. KARMESTER: Valóban hálás és érdekes feladat volt számomra ez a munka. Bevallom, hogy a két Falstaff közül eddig Verdi művét ismertem jobban. Amíg Verdi zenéje filozofikus és inkább az öregedő Verdinek az életről, a szerelemről elmondott bölcs véleményét tartalmazza, addig ez az opera kedves, könnyed, humoros és lírai jelenetekben gazdag mű, mely úgy érzem, hogy Shakes- peare-nek remekművét teljesen új és a pécsi közönség számára ismeretlen oldaláról tudja bemutatni. RIPORTER: Nem lehetett könnyű feladat színházunk művészeit, énekeseit, akiky^i- dig döntően komoly, súlaps drámai vagy lírai szerepekben énekeltek, átformálni ilyén könnyed, kacagtató vfgoperai figurákká. Hogy ez milyen jól sikerült, arról a főpróba néhány jelenete is tökéletesen meggyőzött. Mégis, mi a véleménye szerepéről Marczis Demeternek? OPERAÉNEKES: Ebben a színházi évadban a Basilio és a II. Fülöp után Falstaff a harmadik parádés básszussze- rep, amit énekelhetek. Nagyon örülök ennek a szerepnek, mert remek színészi és énekesi feladatokat rejt magában. Ennek ellenére mindaz, amit a fiatal énekesgárda — Tréfás István, Bolla Tibor, Berczeli Tibor, Hotter József, Csongor József, Ágoston Edit, Illés Éva, Horváth Sári, Pécs- váry Gabriella, Bárdos Anna, Cser Tímea — mát a főnró- jjákon nyújt, előrevetíti a várható megéremelt sikert... — nt —i A régi séma nem vált be Tasnádi István és felesége megvásárolta a Pécs, György u. 13. sz. alatti házat és ezzel elkezdődött a bentlakók kálváriája. A házban főbérlőként egy szoba és konyhában Streicher György és felesége lakott, — de 3 szobás lakást foglaltak el Tasnádiék is — két albérlővel. Tasnádiék szemet vetettek Streicherék kis lakására és elkezdték a főbérlő üldözését. Minden eszközt megragadtak, csakhogy Streicheré- ket kitegyék lakásukból. Tasnádiné például a pécsi járásbíróságnál feljelentette Streichelt ■— becsületsértésért. Art állította, hogy Streicher mindennek elmondotta, majd egy kábeldarabot Ióbálva a kezében közeledett feléje. Ezt látta többek között Bállá Pé- terné is. Az egészből persze egy szó sem volt igaz. A feljelentést bírósági tárgyalás követte. Tasnádiné megkérte Ballánét: tanúskodjon mellette, mondja, hogy látta az esetet. Más „tanúkat" is állított Tasnádiné, akik az ő igazát állították —*• mint utóbb kiderült valótlanul. Streicher nem tudott kellően védekezni a „tanúk" vallomásaival szemben, és a bíróság becsület- sértésért 600 forint pénzbírságra ítélte. Tasnádiék első támadását követte a második. Tasnádiné felbújtására ismét Balláné volt a „végrehajtó”. Balláné telefonon értesítette a rendőrséget, hogy Streicher összeveszett egy férfivel és tőrével megszurkál- ta. A nyomozás megállapította, hogy hamis bejelentés érkezett. Egy siker és egy kudarc után Tasnádiék újabb támadásba lendültek. Bogár- di Istvánt, egyik albérlőjüket arra akarták rábírni, hogy Streicherrel kapcsolatos egyik esetükben hamisan valljon. Megígérték neki, ha megteszi, egy havi lakbérét — 250 forintot — elengedik. Bo- gárdi István — tudva az egész Tasnádi kontra Streicher ügyet — nem vállalkozott a hamis tanúzásra, hanem az igazat mondta eL A házi perpatvar ezzel korántsem ért véget —- megkeserítették Streicherék •minden napját. Egyik hamis vádat a másik után intézték a főbérlö ellen. A régi séma — a lakó állandó zaklatása — azonban nem vált be. A bíróság a nyomozás alapján kiderítette az igazságot. Tasnádi Istvánnét 2 rendbeli hamis vádért, 2 rendbeli hamis tanúzás bűntettére való felbújtásért és 2 rendbeli hamis tanúzásra való rábírásért 2 év és 6 hónapi. Tasnádi Istvánt \ rendbeli hamis tanti- zásra való rábírás bűntettéért 7 hónapi, Bállá Péternél (Pécs, Bartók B. u. 37.) pedig hamis tanúzás bűntettéért 1 ■vi szabadságvesztés- e ítélte, de büntetet 3 évi próbaidő- e felfüggesztettej t
