Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
ifejvvtfl A 3 f »W. ÁPRILIS 11. *>■■ ■ ----------- ----A z ipar és a mezőgazdaság legfontosabb feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás at 1. oldalról) Nincs arányban az építőipari kapacitás és a beruházási igény A megye építőipara ilyen jól még nem vizsgázott év elején, mirtt ebben az esztendőben. Az első három hónap alatt 106 millió forint értékű munkát végeztek eL, amely 4 százalékos túlteljesítést jelent, b 33 millió forinttal több a tavalyi első negyedéves teljesítésnél. Miért indultak ilyen kedvezően? Azért, mert 9 százalékkal több építőipari munkás dolgozott az első hónapokban, mint tavaly ilyenkor, jobb volt az anyagellátás és a téli felkészülés is, mint az elmúlt- években. Részletesen elemezte Papp élvtárs azt a tényt, hogy az építőipari kapacitás nincs összhangban a beruházási igényekkel. A megyének körülbelül 780 millió forint értékű munka elvégzésére van építőipari kapacitása, ugyanakkor az idei igény ennél 250 millió forinttal nagyobb, amely év közben nem csökken, hanem inkább növekszik, hiszen a menetközben! kiegészítések, korrigálások újabb kapacitást igényelnek. A megyében több kiemelt beruházást folyamatosan tovább építenek. A zabák! bányaüzemnél az idén 120 mdl- Eó forintot használnak fél, amelyből 83 milliót építkezésekre fordítanak. Az első negyedévben a kivitelezési műn k álatok rendben haladtaik, s mintegy 34 millió forintot használtak eddig fel. Éppen ezért reálisnak mondható az a terv, hogy a Zobák-akna szeptemberben már 150 vagon szenet termeljen naponta. A Mohácsi Farostlemezgyár harmadik lépcsőjének kivitelezése ugyan késedelmekkel folyik tovább, de ez év májusában az első ütemben megkezdik a próbaüzemelést és véglegesen elkészítik a harmadik lépcsőt a jövő év elejére. Nagyon fontos feladat a Féesd Hőerőmű 4. és 5. gépegységének a beépítése, ez népgazdasági érdek és a 26-os Építőipari Vállalatra vár a feladat, hogy eleget tegyen kötelezettségének. A Hőerőmű építkezésénél szép példája Bzületett a vállalatok közötti együttműködésnek; a szénbányászati tröszt időlegesen ács szakmunkások „kölcsönadásával” segít az erőmű építkezéseinél. A vállalatok munkájának értékelésénél az építőipar került csak az „árnyékos oldalra”. A téglaipar első negyedéves tervének csupán a felét teljesítette, amelyet legfőképpen két ok magyaráz: a múlt évi elemi károk (nyolcmillió téglát „vitt el” az emlékezetes felhőszakadás) és az idei fagyos, hideg téli idő. Az égetett mész továbbra is hiánycikk; sem a Beremendi Cementmű, sem a tanácsi ipar nem teljesítette első negyedéves mészégetési tervét Ugyan csak gyengén (67 százalékra!) teljesítette tervét a cementáru ipar, mert nem volt elegendő folyami kavics. Emeljük a termelékeny* séget és ellensúlyozzuk a munkaerőhiányt Az elmúlt esztendőben mun fcaerőhiánnyal küzdött az építőipar, a szállítás, a vasút és a főszezonban a konzervipar. A tavalyi helyzet nagyjából az idén is fennáll, s továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek majd az említett vállalatok tervük teljesítése során. Éppen azért, mert újabb munkaerőforrások nincsenek, a termelékenység emelésével kell a tervek teljesítését biztosítani. Ennek érdekében fejleszteni kell a meglévő műszaki színvonalat, javítani kell a munka- és üzemszervezést. valamint erősíteni a munkafegyelmet. A szállítás és rakodás gépesítését erőteljesebben kell megvalósítani, s e téren igény be kell venni az összes lehető hitelkedvezményeket. Ugyanakkor jelentősen lehet javítani a munkaerőhelyzeten, ha a vállalatok csökkenők az adminisztrációt a kereskedelemben, a közlekedésben és a vendéglátóiparban keresik a lehetőségét annak, hogy egyre több legyen az önkiszolgáló rendszerű ellátás. A nők fokozottabb munkába állítása ugyancsak segít a munkaerőhiány felszámolásában, de a vállalatok közötti munkaerő- kooperálás szintén jelentős segítséget jelent. A szállítás és a rakodás gépesítése, a a lehetőségek jobb kihasználása elsőrendű feladat. Bár az első negyedéves tervét a vasút és az autóközlekedés rendben teljesítette, mégis szükség van a vasárnapi, a szombati és az éjjeli rakodásra és szállításra is, természetesen a gépesítés, valamint a meglévő rakodógépek jobb kihasználása eJengedhetettan feltétel a további zavartalan szállításhoz. Befejezésül foglalkozott Papp János elvtárs az ipari vállalatok pártszervezeteinek munkájával, a helyi, területi pártbizottságok és az összevont vállalatok központi párt- szervezeteinek együttműködésével, majd az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette. Nagy feladatok állnak megyénk mezőgazdasága előtt Ezután Novics János elv- társ a megyei pártbizottság titkára beszámolt az 1963. december 5-i határozat óta eltelt időben folyó mezőgazdasági munkákról. Elmondotta, hogy a határozatot a járási szervek és az alapszervezetek is megvitatták és az idei tervezésnél már figyelembe vették. Elsőnek a növénytermesztésről beszélt. Elmondotta, hogy a megyében a határozat szellemében sok fajta-kísérlet folyik. A termelő üzemek vezetői állandóan szemmel tartják a tudományos kutatások eredményeit, és mihelyt a kísértetek olyan stádiumba jutnak, az eredményeket a gyakorlatban is alkalmazzák. Baranyában négy gazdaságban folynak búza, kettőben őszi árpa, három—háromban pedig burgonya és kukorica fajta-kísérletek. Ezen kívül foglalkoznak borsóval, cirokkal, maglucernával. Folynak a trágyafelhasználási kísérletek, sor- és tőtávolság kutatások. Tavaly már a kísérteteknek megfelelően vetették el a búzát, a búza-vetésterület 45 százaléka a legjobban bevált Fertőéi, 25 százaléka a nem túl igényes Bezosztája. Autonómiát és San Pastoret csak jó talajerőben lévő földbe érdemes vetni, megfelelő előve- temény után. Szkoroszpelkát a gyengébb minőségű talajokba vetettek, különösen azokon a helyeken, ahol nagy a vadkár-veszély, mert ezekre a területekre ez a fajta a legmegfelelőbb. Fokozatosan kiszorul a termesztésből a Bánkú ti, jelenleg már csak a vetésterület 5 százalékát foglalja el. Fontos feladatokat jelenített a határozat talajerő-fenntartással, istállótrágya-kezeléssel kapcsolatos rendelkezése, s ezen a területen Baranyában szép eredményeket értek ei, hiszen míg 1962-ben 38 ezer hold föld kapott szervestrágyát, tavaly már 44 ezer holdat istállótrágyáztak. Mindez azonban még kevés, ezért fokozni kell a zöldtrágyázást Ebben is nagy fejlődést értünk el Az 1962-es 272 holddal szemben tavaly már 1300 holdat zöldtrágy áztak. Jelentősen növelte a talajerőt a 22 ezer hold évelő pillangós leszán tása. A zöldtrágyázás fokozása továbbra is fontos feladat marad, s egyúttal javítani beül a szervestrágya- kezelést is. Jelenleg már 55 termelőszövetkezet tért rá a naponkénti trágyakihordásra, de ez még csak a szövetkezetek 30 százaléka. Tavaly 500 holddal növekedett a pillangós vetésterület. Ez kevés, tovább kell növelni, mert ez is fontos tényezője a talajerő fokozásának. Az optimális tőszámot búzánál és egyéb kalászosoknál elérték, erről tanúskodik a vetések jelenlegi állapota is, de burgonyából, cukorrépából, kukoricából nem volt jelentős a növekedés, a baranyai talaj viszonyok lehetővé teszik mindhárom növényféle- ■a tőszámnövelést. 1962-höz viszonyítva 63-ban 10 százalékkal növekedett a nyári mélyszántás, $ örömmel vehetjük tudomásul, hogy az őszi mélyszántást tavaly a szántóterület 95,6 százalékán végezték el. A mélyművolés szélesebb körben való elterjedését akadályozta, hogy a nagyteljesítményű gépek a szőlőtelepítések igényeit tudták csak kielégíteni, de ebben az évben már megnő ezék nek a gépeknek a száma, tehát nagyobb területeken tudjuk bevezetni a mélyművetést. fejlődést kell elérni. Az áru- baromfi termeléssel előrelátha- tóleg nem lesz gond, hiszen termelőszövetkezeteink már tavaly is 90 vagonnal szállítottak. Fontos probléma a takarmányeliátás kérdése. Fokozni kell a fehérjében gazdag takarmánynövények termesztését (szójabab, borsó). 1962-ben például egyáltalán nem termeltek a megyében szójababot, 1963-ban már 400 holdat vetettek, és 600 holddal növekedett a borsó vetésterülete is. Ez azonban még kevés, a szójabab és a borsó vetésterületét növelni kell. Ugyanígy nagyobb területeken kell termeszteni pillangósokat. különösen lucernát. A széna minőségének nagy előnyére válik, hogy kezd elterjedni a megyében az állványos szénaszárítás és egyre jobban megkedvelik a termelőszövetkezetekben nagyon előnyös hideglevegős szénaszárítókat. Ezt jelzi az is, hogy a meglévő 15 mellé ebben az évben még 70 darabot igényeltek. Növekedett a takarmányrépa vetésterülete is, de még mindig nem kellő arányban, hiszen a takarmányrépa a háztáji gazdaságot állattartási problémái megoldásának egyik legfőbb eszköze. Az idén a termelőszövetkezetek még nagyobb területen vetnek takarmány- répát, már csak azért is, mert a tavalyi termés nagyon jó volt, nem egy helyen elérte a holdankénti 3—400 mázsát. Fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetekben, ahol erre lehetőség van, vezessék be a takarmányrépa feles művelését. Sok javítanivalót kíván a rét- ét legelőgazdálkodás is. A szakértői vizsgálat Baranyában 6000 hold legelőt és 11 ezer hold rétet talált fenntartásra alkalmatlannak. Ezeket a területeket vagy szántóföldi művelésnek vetik alá, vagy fásítják a terület alkalmasságától függően. A megmaradt legelőket rendszeres ápolással, trágyázással kell javítani. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tavaly már 13 000 holdon folytatlak öntözéses gazdálkodást. Ez a terület ebben az évben 20 000 holdra nő és jövőre már el tudjuk érni a Központi Bizottság célkitűzéseit. Az öntözött területek több műtrágyát kapnak, megindult az öntöző szakmunkások képzése is. Völgyzáró gátak is létesültek, gondot kell rá fordítani, hogy a víztározók hármas kihasználásnak legyenek (öntözés, hal, víziszámyas). Ez a hármas kihasználás még nem mindenütt történik, bár a belvárdgyulai példa jól mutatja, hogy ezzel a módszerrel igen szép eredményeket lehet elérni. Tovább iával a gépellátás is. 1963 végére 54 tsz gépesítését teljesen befejeztük, 1964- ben a tsz-ek tulajdonában lesz a megye gépparkjának 81,4 százaléka. Ilyen ütemben sikerül a tsz-ek teljes gépesítését az előírt időn megvalósítani. Sorba jönnek létre a mezőgazdasági gépjavító üzemek is, 1963-ban két gépjavító alakult, ebben az évben három gépállomás szűnik meg és egy újabb gépjavító jön létre, 1965-ben négy gépjavító állomást terveznek, s a Pécsett létesülő gépjavítóval együtt így a megyében nyolc mezőgazdasági gépjavító állomás működik majd. A gépjavítókra fordított beruházások 1965 végéig elérik a 38,5 millió forintot. Megvalósul a három- lépcsős gépjavítás. 1964-ben újabb 1200 traktorost képezünk ki és az álló- és kisgépek kezelésébe bevonjuk a nőket A termeLőezövetkezetekben jól bevált az anyagi ösztönzés elve, bár kisebb hibák még tapasztalhatók. főleg azért, mert a prém! umí eltétetek inkább a mennyiségi termelésre vonatkoznak, mint a minőségire. Ennek megfelelően az ösztönzési rendszert tovább kell finomítani. Némileg javult a szakember képzés is, 1962—-63-ban 39 állami támogatású társadalmi ösztöndíjasa volt a termelőszövetkezeteknek. Ebben az évben is megvan a lehetősége annak is, hogy a tsz-ek saját erőből küldjenek fiatalokat technikumba vagy egyebemre. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagy feladatok hárulnak a megye mezőgazdaságának irányítóira és dolgozóira, s bár egy-két ponton előreláthatólag nem tudjuk elérni határidőre a Központi Bizottság által kitűzött célokat, a feladatok zömét mégis meg tudjuk valósítani — fejezte be beszámolóját Növi cs elvtára. A megyei pártbizottság mindkét beszámolót egyhangúlag elfogadta. Az ülés Ra- pai Gyula elvtárs zárszavaival ért véget. Állattenyésztésünk helyzete Az állattenyésztés területén bizonyos haladás tapasztalható a telepek koncentálásában. A tavaly épült létesítmények korszerűek, megfelelnek a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek, s a most készülő majortelepítési tervek már a legmesszebbmenően figyelembe veszik a Központi Bizottság határozatát. A fő problémát hazánkban is a szarvasmarhatenyésztés jelenti. A szarvasmarha-létszámot nem sikerült az 1961- es színvonalon tartani, a háztáji nagyarányú csökkenése miatt, bár a közös állomány növekedett. A tehénállomány aránya növekszik ugyan, de csak azért, mert a tehénlétszám lassabban csökken, mint az összállomány. Kétségtelen tehát, hogy ezen a területen igen nagy és fontos feladatok várnak a mezőgazdaság dolgozóira. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1962-hez viszonyítva tavaly a termelőszövetkezetekben 364 literrel növekedett. Javult a 100 tehénre jutó el- lés száma is (69,1), de ezt a Központi Bizottság határozata értelmében még legalább 5,9- del növelni kell. Némi fejlődés mutatkozik a mesterséges borjúnevelés arányában is, de az eredménnyel még nem lehetünk elégedettek, a mesterséges borjúnevelésre való áttérés ütemét növelni kelL Jobb a helyzet a sertéstenyésztésben. 1963-ban a tsz-ek kocalétszáma 1865-tei növekedett, ugyanakkor azonban a háztáji és a kisegítő gazdaságok kocalétszáma csökkent. A hízóalapanyagellátást lényegében már minden termelőszövetkezet — egy-két gyenge tsz kivételével — saját erőből végzi, s úgy látszik, hogy 1965 végére valamennyi tsz önellátó lesz. Ennek egyenes következményeképpen alakulnak ki a zárt tenyészetek. így kevesebb lehetőség van a betegségek széthurcolására. Jól mutatja ezt az elhullások aránya is; míg 1961-ben 18,6 százalék, addig tavaly csak 8,8 százalék. Mindemellett további javításra vár a tenyésztőmunka, a fedeztetési és elle- tési terveket szigorúan be kell tartani. Át kell térni a korszerű takarmányozásra, csökkenteni kell a hízlalási időt. Ezen a területen is tapasztalható fejlődés, mert 1963-ra a hízlalási idő egy évről 11,2 hónapra csökkent A takarmányfelhasználás azonban még így is magas, a Központi Bizottság határozatában előírt négy és fél kilóval szemben tavaly Baranyában minden kiló sertéshús előállításához 5,1 kilogramm takarmányt használtak fel. Korszerű hizlaldái technológia bevezetésével el kell érnünk, hogy ezen a területen már ebben az évben jelentős javulás álljon be. A baromfi- és tojásterme- léssel kapcsolatos határozatok teljesítése megyénkben a szűk beruházási keret miatt nehezen lesz megvalósítható. A 39 millió forintos beruházásból 8,5 milliót terveztünk a tavalyi évre. ebből csak 5,2 millió valósult meg. A tsz-ek tojástermelése 1963-ban 56 százalékkal növekedett, ez azonban még mindig kevés, s azt jelenti, hogy 18 millió darabos Selyemgyári újít óh A Mohácsi Selyemszövőgyár bejáratánál üvegvitrinben állítják ki a gyár dolgozóinak legérdekesebb újításait. Fényes szerszámok, kis kartonodéra rajzolt adatok, tervrajzok hívják fel a figyelmet a legérdekesebb újításokra. Gátszegi Gézától, a gyár újítási felelősétől már a résziebeket is megtudom: — A Könnyűipari Minisztérium iparszervezési főosztálya nemrégiben ellenőrizte a gyár újítómozgalmának helyzetét. Örömmel mondhatom, hogy egyetlenegy elfekvő újítást nem találtak. Volt néhány újítás, melyek kivitelezése anyaghiány miatt nehezen történt, de ez nem a mi hibánk. 1963-ban a gyárban 39 újítást nyújtottak be. Ezek közül tizennyolcat megvalósításra, 12-t kivitelezésre fogadtunk el. Újítási díjként, céljutalomként több mint hétezer forintot fizettünk ki. Az újítóikról beszélgetünk ezután. — A legnagyobb érdem kétségtelenül Molnár Zoltán technológus vezette újítóbrigádé. ö maga a könnyűipar kiváló dolgozója. Három tagja van a brigádjának. Tóth Gyula művezető, Seregi János főművezető és Bánhegyi János lakatos. Á legtöbb újítás a gyárban az ő nevükhöz fűződik. A célfeladatok közül a legtöbbet ők végezték el. Újításaikkal jó hatással vannak az egész gyár újítómozgalmára. Elég, ha elővesszük a munkájukról készült nyilvántartást. Molnár Zoltán hat év alatt harmincegy újítást nyújtott be, melyből huszonnégyet elfogadtak és bevezettek. — Ugyanezen idő alatt Tóth Gyula 16 javaslatából tizet, Bánhegyi János kilenc újításából nyolcat és Seregi János tizenhét beadott javaslatából tizenhatot fogadtak el és vezettek be. Molnár Zofftán brigádja kétszer nevezett be a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe és mind a két alkalommal elnyerték a címet. Most új vállalást tettek, s ismét küzdenek, immár harmad ízben a szocialista brigád cím elnyeréséért. Mit vállaltak a versenyszerződésben? Vállalták, hogy az egész gyárban segítik az újítómozgalom fejlődését. Biztosítják az újítások gyakorlati kivitelezését. Az újításodénál elsősorban a termelést gátló körülmények csökkentésére törekednek. A brigád őrjáratot szervez az esetleg elfekvő újítások felderítésére. Eleget tesznek a tanulás követelményeinek is. Molnár Zoltán a pártoktatás gazdaságpolitikai tanfolyamának ipari tagozatán vesz részt, Seregi János közgazdasági technikumiban, Tóth Gyula művezetőd tanfolyamon képezi magát, Bánhegyi János pedig a pártoktatás időszerű kérdések tanfolyamának hallgatója. A közös szórakozás, a művelődés tervei egészítik ki az új szerződést A gyárvezetőség segíti az újításaik kivitelezését, biztosítja az anyagokat a szerszámokat, vállalták a tapasztalatcserék megszervezését, a jutalmazást. A szerződés pontjainak teljesítése a Molnár-brigád új sikereit biztosítja majd. — Az újítóbrigádon kívül sok más dolgozónk sikeres újításai kerültek bevezetésre — mondja Gátszegi elvtárs. — Érdemes néhányat megemlíteni közülük. Kulcsár Károly és Kindlein József lakatosok nevéhez több értékes szer- számkészítési újítás fűződik. Lőrincz Sándor művezető újításaival elősegítette a szövőgépek termelésének növelését. Kovács Katalin szövőnő érdekes újítást dolgozott ki a termékszáüitás ' megkönnyítésére, amit sikerrel alkalmazunk a gyárban. A selyemgyári újítók tehát szorgalmasan dolgoznak, értékes javaslataik, terveik egymás után valósulnak meg. Mitzki Ervltt Hét és fél vagon rántani való csirke A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat termelési értekezletet tartott, amelyen Szava Dezső igazgató ismertette a dolgozók előtt az elmúlt évben elért eredményeket, valamint az idei tervet. Mérlegzáró beszámolójában rámutatott ara, hogy a vállalatnak az 1963. évben 3 millió 200 ezer darab naposcsibe volt a terve, ezzel szemben 3 millió 445 ezer 814 csibét keltettek. Naposcsibe keltetési tervét a vállalat tehát 107,7 százalékra teljesítette. Rántani való csirkéből a vállalatnak 69 318 darab volt az előirányzott terve, ezzel szemben 89 845 darabot teljesített és ezzel tervét 138 százalékra teljesítette. Vagontételbe számítva ez azt jelenti, hogy a rántani való csirkéből a tervezett 5,95 vagon helyett a vállalat 7,76 vagont teljesített A tojástermelési tervet a vállalat dolgozói 556 484 darab helyett 590 306 darabra teljesítették. A termelési értekezleten 152 dolgozó között 170 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki, ami 20,6 napi fizetésnek felel meg. Ezenkívül tízen „kiváló dolgozó” jelvényt kaptak 2 heti fizetésnek megfelelő pénzjutalommal. Tizenhárom dolgozó oklevelet kapott 1 heti fizetéssé), 64 do! gozó pedig külön pénzjutalmat kapott.
