Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-29 / 99. szám
TAVASZI NAPFÉNYBEN XXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 58 FILLÉR 99. SZÁM ANDRIJAN NYIKOLAJEV KECSKEMÉTEN Szeretettel fogadta vendégét a „hírős város66 népe A hazánkban tartózkodó A. N yikolajev szovjet űrhajós alezredes hátfőn délután Budapest töb b nevezetességével ismerkedett meg A Halász-bástyán megostro molták az autogram-gyűjtők. A hazánkban tartózkodó Andrijan Nyikolajev szovjet űrhajós alezredes kedden Kecskemétre látogatott. A kedves vendéget vidéki útjára elkísérte Pap János, a minisztertanács elnökhelyettese, Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Szilágyi László vezérőrnagy, a magyar légierők parancsnoka. A világhírű űrhajós látogatása alkalmából ünnepi díszbe öltöztek a „hírős város” utcái, terei. A város szívébe vezető főútvonalak mentén hatalmas tömeg sorakozott fél az érkezés hírére. A feldíszített budai kaputól a helység központjáig több tízezren köszöntötték forró szeretettel Andrijan Nyikolajevet. Az iskolák növendékei színes zászlókkal integetve üdvözölték, s a lakosság meleg ünneplésben részesítette a város vendégét. Andrijan Nyikolajev a nyitott gépkocsiban felállva, mosolyogva, barátságos integetéssel viszonozta az ünneplést, köszönte meg a szívélyes fogadtatást. A látogatás programjának megfelelően először a magyar néphadsereg egy kecskeméti egységét kereste fel A. Nyikolajev, ahol a város vezetői, a helybeli szervezetek képviselői ünnepélyesen fogadták az űrhajóst. A. Nyiko- lajev megismerkedett az egység életével, majd résztvett a tiszteletére rendezett repülő- bemutatón. Ezt követően A. Nyikolajev csapatgyűlésen találkozott az alakulat katonáival. Délután a vendégek a helyi vezetők társaságában a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárba látogattak. Az üzem dolgozói virágcsokorral kedveskedtek a szovjet nép hős fiának. A. Nyikolajev a gyár művelődési termében szívélyes beszélgetést folytatott az üzem vezetőivel és a dolgozók képviselőivel. A. Nyikolajev ezután megtekintette az üzemet, majd gyűlésen találkozott a gyár dolgozóival, akiknek soraiban a város más üzemeinek képviselői is ott voltak. A gyárudvaron felállított emelvény előtt mintegy ötezer dolgozó gyűlt össze A nagygyűlést Bartuc Sándor párttitkár nyitotta meg, majd Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Bevezetőben arról az őszinte örömről, szeretettről szólt, amellyel Kecskemét város dolgozói körülveszik híres vendégüket. — Az igaz barátságnak ez a megnyilvánulása egyaránt szól a világűrt meghódító pilótának, a szovjet űrhajósegység parancsnokának és a szovjet embernek, aki az egész szovjet nép nagyszerű tulajdonságait testesíti meg, s akit szovjet testvéreink és barátaink képviselőjeként köszöntünk hazánkban. Utalt arra, hogy a szovjet űrrepülők teljesítményei az egész világ érdeklődését az űrkutatásra irányították. Ma senki a Szovjetunió elsőségét a világűr meghódításáért folyó harcban. Ezzel a szovjet tudomány és technika az űrkorszak megvitatásában elévülhetetlen dicsőséget szerzett. — Kedves Nyikolajev elvtárs! — mondotta továbbiakban, nagyon örülünk, hogy közöttünk van, örömünk csak akkor lenne nagyobb, ha kedves feleségét, a világ első űrhajósnőjét, Valentyina Nyikola- jeva Tyereskovát is itt üdvözölhetnénk. Pap János nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűltek viharos tapsa közben A. Nyikolajev szólt a nagygyűlés részvevőihez. — Kedves magyar Barátaim! Engedjék meg, hogy átadjam önöknek a szovjet nép forro testvéri üdvözletét, s vele együtt barátaim, a szovjet űrhajósok jókívánságait. Szeretetteljes baráti üdvözletét : küldi Valentyina Vlagyi- mirovna is, aki most nem tehetett eleget a meghívásnak, s nem látogathatott el az önök nagyszerű országába. Nyikolájev elvtárs ezután néhány epizódot mondott el űrrepüléséből, majd igy fejezte be beszédét: — Engedjék meg, hogy mind a magam, mind barátaim, a szovjet űrhajósok nevében sok sikert kívánjak önöknek a szocialista társadalom építésében és jó egészséget, sok boldogságot valamennyiüknek. A résztvevők nagy tetszéssel, hosszantartó tapssal fogadták az űrpilóta beszédét. A gyűlés az Internacioná- lé hangjaival ért véget, majd A. Nyikolajev szívélyes búcsút vett a vendéglátó üzem dolgozóitól, vezetőitől és visz- szatért a fővárosba. — Szokolai felv. fiz őszi vetések ülepíti kiüli Jól haladnak a tavaszi munkák — Zárt szarvasmarha-tenyészeteket kell kialakítani a tsz-ekben! A hagyományokhoz híven a megyei tanács mezőgazdasági osztálya most is egy-egy faluban tart értekezletet, hogy a résztvevők a tárgyaltakat a gyakorlatban is megszemlélhessék. Ez alkalommal Somberekén jöttek össze Baranya megye és a járások mezőgazdasági vezetői, hogy megtárgyalják a megye szarvasmarha ! tenyésztését és a soron lévő | mezőgazdasági munkákat. Blacsony a tehéniétszám Elsőként Nyilas Lajos, a sombereki Béke őre Terme. 1 lőszövetkezet elnöke ismer- 1 tette a termelőszövetkezet ! eredményeit. Ezután Szántéi i Imre elvtárs, a megyei tanács 1 mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt a megye szarvasmarha-tenyésztéséről. A legfontosabb feladattal, a tehénállomány növelésével kezdte. Elmondotta, hogy az össz-szarvasmarhaállomány tervezett növelését valószínű teljesíteni tudja a megye, de ezen az eredményen bélül nem látszik biztosítottnak, hogy a tehénállomány megfelelő arányban fejlődik. Ezt a feltételezést igazolja az ez év márciusában tartott állat- számlálás. Ebből kiderül, hogy például a mohácsi járásban a tervezett 2128-cal szemben csak 2001, a pécsi járásban 2470-nel szemben 2141, a sás- di járásban 2600-zal szemben 2288, a szigetvári járásban 2940-nel szemben mindössze csak 1895 tehén van. Ezek a Megalakult a Közgazdasági Társaság nutniiuí ucunnrNa Ma tudományos ankétot tartanak II loUpUI Ijd a városi tanács épületében Tegnap délután két órakor, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportja alakuló ülést tartott a városi tanács dísztermében. Az ülésen megjelent dr. Ga- ramvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettes, a társaság főtitkára, dr. Gönczöl Ferenc, az Országos Tervhiyatal osztályvezetője, a társaság titkára. Jelen volt Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának dékánja és dr. Rugási Endre, a városi pártbizottság titkára. Dr. Bihari Ottó nyitotta meg az ülést, majd dr. Ga- ramvölgyi Károly kandidátus emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a Magyar Köz- gazdasági Társaság újjászervezésére még 1959-ben került sor, mert az több szempontból is szükségessé vált. Szükségessé tette a közgazdaság- tudomány marxista—leninista szellemben történő továbbfejlesztésének igénye, a népgazdaság fejlesztésével járó sok gyakorlati probléma, a különböző területen dolgozó közgazdászok összefogása, illetve továbbképzése. A társaságnak ma már kilenc szakosztálya van, nevezetesen: ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi, nemzetközi, politikai gazdaságtana, népgazdasági tervezési, pénzügyi, statisztikai, illetve matematikai közgazdaságtan;. A társaság pesti megalakulását követően vidéki csoportok jöttek létre már Miskolcon, Veszprémben és Szegeden. Mivel Baranya megye ipara sokrétű és jelentős, s miután hasonlókat mondhatunk a mezőgazdaságáról is, szükségessé válik a Baranya megyei csoport megalakítása is. A célok azonosak az országos feladatokkal, csupán any- nyi a különbség, hogy területi sajátosságokban jelentkeznek. A pénzügyminiszter-helyettes előadása után az egybegyűltek egyhangúan megalakították a Magyar Közgazda- sági Társaság Baranya megyei Csoportját, melynek elnökéül dr. Nagy Józsefet, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatóját, titkárául pedig Kovács Attilát választották meg. Kovács Attila az Építésgazdasági és Szervezési Intézet Pécsi Kutatócsoportjának vezető közgazdásza. A gyűlésen kimondották, hogy négy — ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és általános — munkacsoportot alakítanak. Az alakuló ülés, amely tegnap dr. Bihari Ottó dékán zárszavával ért véget, ma tudományos ankét jelleggel folytatódik ugyancsak a városa tanács dísztermében. A konferencián Baranya, Somogy és Tolna megyék távlati fejlesztéséről lesz szó. „A népgazdasági területi tervezés és Baranya, Somogy, Tolna megyék főbb távlati fejlesztési kérdései” címmel dr. Kőszegi László, az OT osztályvezetőhelyettese tart előadást, melyhez a következő korreferátumok hangzanak el: „A mezőgazdaság távlati fejlesztésének kérdései” Szilágyi Sándor, az OT osztályvezetőjének előadásában, „A munkaerőhelyzet és munkaerő-gazdálkodásunk időszerű feladatai” dr. Tímár János, az OT osztályvezetőjének előadásában, „A településhálózattal, kereskedelmi hálózattal és közműellátással összefüggő kérdések és távlati elképzelések” című referátum dr. Borsos Ferenc, az OT munkatársa előterjesztésében. Az előadások délelőtt 9 órakor -kezdődnek el, s rövid ebédszünet után, délután 2 órai kezdettel vitát rendeznek az elhangzóttakiról. számadatok világosain jelölik a további munka irányát, a kétéves előtervek ne csak állattenyésztési, hanem közgazdasági és üzemszervezési szem pontokat is vegyenek figyelembe, hogy a tervezett tehén- létszámot minél előbb elérjék. El kell érni, hogy az osszá l - lományon belül a tehene, aránya, különösen a nagymü- tú szarvasmarha-tenyésztő vidékeken (a sásdá, pécsváradi. mohácsi járásban és a pécs- járás nyugati részében) legalább 42 legyen és tsz-szin- ten feltétlenül érje el a 37— 38-at. A tehénlétszám és a szarva; marhaállomány fejlesztéséne;; állandóan visszatérő problémája a férőhelykérdés. Bár a helyzet valóban nem a legró- zsásabb, mégis meg kell állapítani, hogy a férőhelyek helyes kihasználásával nagyon sokat lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. A 100 férőhelyes istállókban nagyon sok helyen 7—8 helyet borjúk foglalnak el, vagy mint például Versenden ötven férőhelye; növendékmarhák töltenek be. Ez abból adódik, hogy a gyakori figyelmeztetés ellenére is megfeledkeznek a kisparaszti gazdaságokból fennmaradt férőhelyekről. Szándel elvtárs hangsúlyozta, hogy a háztáji tehénállomány csökkenését meg kelj akadályozni. Jobban hí kell használ»! a meglévő állományt Az utóbbi időben egy helyes nézet sajnos eltorzult formát öltött a megyében. Arról van szó, hogy a gümőkóros állományokat fokozatosan ki kell selejtezni és a helyükre negatív állományt állítani. Ez az elv helyes is, a fokozatosság elvét azonban feltétlenül be kell tartani. Tehát a gümőkóros állományt csak akkor szabad selejtezni, ha me: felelő negatív állományt tudunk a helyére állítani. Sajnos sok probléma van a meglévő tehénállomány kihasználásával is. Baranyában mindössze csak 69.1 az ellesi százalék. De például Mohács városában csak 54.2. Ennek az aránynak a javítása érdeké(Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! • • 1964. ÁPRILIS 29. SZERDA * AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A • -/-••• ________________________ , . , ■ ■MII —— I ——
