Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-03 / 52. szám

WAPié 1964. MÁRCIUS S. 1 Újszerű kezdeményezések a falusi szakoktatás népszerűsítésére A baranyai falvakban a leg­nagyobb „hiánycikk” ma — kétségkívül — a művelt, képzett mezőgazdasági szak­munkás, Az általános iskolát végzett fiatalok közül eddig évente mindössze 50—100 szer­ződött el tanulónak valame­lyik termelőszövetkezetbe. Többségük inkább a városok­ban keresett munkát. Pedig a rohamosan belterjesedő ba- ranyai mezőgazdaságnak 1970- is. nyolcezer, 1980-lg pedig leg­alább tizenkétezer szakmun­TtirV'gvSándorkfdlIftása a libressióbau Tegnap nyílt meg Túri Nagy Sándor kiállítása a libresstzó- ban és a Magyar Írók Köny­vesboltjában. A huszonöt ki­állított kép részint akvarell, részint pasztell, témájában pe­dig az utazásokhoz kötődik. Túri Nagy Sándor kínai (lt­jából származó képeit már te­meri a közönség, ezekből állí­tott ki isimét néhány újabbat. Ezeken kívül elsősorban ba­latoni képeik alkotják a kiál­lítás anyagát: Füredet, Ti­hanyt és a Balaton-pa/rt más tájait ábrázok) képek. kásra — főleg állattenyésztő­re, kertészre, öntözőre, nö­vényvédőre és szőlészre — van szüksége. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya újszerű kezde­ményezésekkel igyekszik meg­változtatni a helyzetet. A Me­gyei Pályaválasztási Tanács­csal közösen tájékoztatót je­lentetett meg a mezőgazdasá­gi tanulóképzésről — az elsőt az országban! — s ebben ti­zenhat szakma lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a pálya- választás előtt álló fiatalok. Ugyancsak országos viszony­latban új kezdeményezés, hogy minden városból és faluból meghívják az úttörőcsapat-ve­zetőket Villányba és az ottani szakiskolán személyesen tanul­mányozhatják a hároméves mezőgazdasági tanulóképzést. A megyei tanács és a KISZ által szervezett akció során száznál több pedagógus járt Villányban, s számoltak be ezt követően a tapasztalataik­ról a 13—14 éveg növendé­keknek. A baranyai fiatalok végre kezdik „felfedezni” saját falu­jukat, aizaz mind többen ma­radnak otthon és vállalnak munkát a mezőgazdaságban. Ehhez persze az Is hozzájá­rult, hogy jelentősen fejlődött UZSORA Köztudomású, hogy Pécsett sem lehet könnyen hozzájutni albérletihez. Megfe­lelő bérű és az igé­nyeket Is kielégítő albérlet pedig szin­te alig kapható. Ezt a körülményit so­kan 1 kihasználják, és mások szorult helyzetéből sápot húznak — mégpe­dig nem is keveset. Példa erre Mag­yarít danecz Mária, Pécs, Vak Bottyán u. 44. r3v£ számú ház főbérle­ti lakója, aki 2 szo­bát, előszobát és 3 rnellékhely iséget mondhat magáénak. Az egyik szobát ő iakja, — a többi helyiséget pedig az albérlők. Mindenkinek jo­gában álll albrélőt fogadni abban az esetben, ha lakótár­sának megfelelő kö­rülményeket tud biztosítani — elfo­gadható és a tör­vényszabta áron. Magdamecz Mária azonban sem meg­felelő körülménye­ket, sem elfogadha­tó díjait nem tud nyújtani. A mellék­helyiségek — aho­va albérlőket fogad — cementpadlósak, az egyik „szoba” alapterülete pedig még a 6 négyzeit- métert sem éri él. Ezek után mégis szemrebbenés nél­kül kér a helyisé­gek és a gyér bú­torzat használatáért 300—600 forintot S a kényszerítő körülmények miatt mégis kap albérlő­ket. Igaz, sokan csak egy-két hónapig bír­ják a lakbért fizet­ni. A rendőrség fog­lalkozott ügyével és megállapította, hogy 1960 májusától 56 személy lakott nála. Miért álltak tovább az albérlők? Az egyik volt lakó ezt ▼aBJa: „Egy évig laktam ott, a helyi­ség falai vizeseik voltak, ajtók abla­kok rosszak, a pad­ló cement Mosó­konyhában laktunk. Később szolgálati lakást kaptunk.” Egy másik volt albérlő: „Állandó bűz áramlott a he­lyiség lefolyójából. Az albérleti díját fizetni nem tudtuk, keresetünk jórészét elvitte.” A szakértő meg­állapította, hogy a íőbórlő — a tör­vényszabta bérleti díjaikat véve alapul — néhány év alatt több mint 50 000 fo­rint összegű jogta­lan anyagi előny­höz jutott. Csak az albérlőktől megke­resett havonta 2500 —3000 forintot! A főbérlő ellen a rendőrség uzsora bűntette miatt meg­tette a feljelentést. a termelőszövetkezetek gaz­dálkodása és nőtt a tagok jö­vedelme. A most folyó tanév­re már majdnem háromszáz fiatal szerződött el tanulónak a megye szövetkezeti gazdasá­gaiban — többen, mint a meg­előző években összesen. El akarják érni, hogy a követ­kező évek során átlag 350— 400 általános iskolát végzett fiú és lány kapcsolódjék be a mezőgazdasági szakoktatásba. Jelenleg egyetlen szakiskola működik csak Baranyában: a villányi. Tervbe vették, hogy Mohácson és Szentlőrincen is létesítenek szakiskolákat. Megbeszélést tartottak a nyugdíjas pedagógusok A televízió műsora március 3-án, kedden: 17.25: Műsorismertetés. Hí­rek. 17,30: Iskolások mű óra* 1. 100 kérdés — 100 felelet. 2. Uttörőexpedíció a jövőbe. — 18.30: Tisztiiskolások. A Hon­véd Filmstúdió kisfilmje. #— 19.03: Mire jutottak? Riport- film Karcagról. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi hírmagyarázat. 19.50: Barangolás. Kulturális szem­le. 20.20: Ablaktalan ház. Ma­gyarul beszélő lengyel film. (Csak 14 éven felülieknek!) 21.50: Költészet. Federico Gar­cia Lorca: Siratóének. Ignacio Sanchez Mejias: Torreádor fö­lött. 22.10: Tv-híradó. (2. ki­adás.) Megbeszélést tartottak vasárnap délután a Nevelők Há­zában a nyugdíjas pedagógn sok. A megbeszélés után Sur­ján Miklós diafilmvetítéssel élménybeszámolót tartott Len­gyelországról. Halálos baleset Zohák-aknán Alighogy a múlt héten nyil­vánosságra hozták a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség­nek a széntröszt szénelőkészí­tő üzemében előfordult halál­esettel kapcsolatos vizsgálati anyagát, szombaton újabb sú­lyos baleset történt — ezúttal Zobák-aknán. A 8-as telepi fejtésnél — omlás következ­tében — Füle Gyula, Lengyel Kálmán megsérült, Martonvá- rt Gyula pedig életét vesztet­te. Mivel az esettel kapcsola­tosan folyik a vizsgálat, így csak a kötélpályás balesetről számolunk be. A szerencsétlenség a szén­osztályozó függökö tél-pályájá­nak Béta-aknai feladóállomá­sán, február 9-én történt A 37 éves Rekettyéi Gergely fő- csatlósi teendőket látott el a bétái állomáson. Délutáno6 műszakban dolgozott és 17 órakor a szénbunkerok kiürül­tek. Ezért a kötélpályát a III- as aknai szögállomáson leál­líttatta. Társaival takarítási munkához fogott, majd vala­mennyien az öltözőbe mentek étkezni. Fél óra múlva a III- as aknai szögállomáson lévő Nagy Imre főcsatlós szólt Sze­gedi Gergelynek, hogy adjon indulásra vonatkozó jelzést a bétáinknak, mert a további­akban onnan szállítanak. Sze­gedi jelzett is, és — vallomása szerint — Rekettyéi Gerge­ly ék viszonoztak azt csenge­téssel. Ezzel szemben az a va­lóság, hogy a bétaiak közül senki sem jelzett és Szegedi mégis eündíttaitta a berende­A kötélpálya indulási zajá­ra Rekettyéi Gergely kifutott az öltözőből — feltehetően az­zal a szándékkal —, hogy vész csengővel leállíttassa a pályát Talán 20 lépést tehetett meg, amikor a tartókötélről nagy se­bességgel visszafutott egy tele csille Az előtte lévő fás ko­csit a pályáról lesodorva ki­siklott és az állomás padlóza­tára zuhant. A csillék Rekety- tyei Gergelyt súlyosan megse­besítették. A robajra az öltö­zőből kiszaladó munkatársai már nem tudtak beavatkozni. Értesítették a mentőket Re­kettyéi Gergelyt a pécsi Ideg- klinikára vitték, ahol aznap este meghalt A balesetet a kötélpálya olyan időben történt megindí­tása okozta, amikor a Béta- aknai féladóállomáson dolgo­zók még nem foglalták el he­lyüket s a munkakezdésre nem adtak jelzést, Szegedi te­hát nagy hibát követett eL A fény- és hangjelzővel félreért­hetetlenül meg kellett volna győződnie, hogy az indulásra vonatkozó jezést valóban a bétaiak adták-e. V. L Tiltott határátlépésért két és fél évi börtön Ha összeszámoljuk Széche­nyi László börtönbüntetéseit, kitűnik, hogy 1946-tól 1963-ig — 17 év alatt — több mint tizenegy évet töltött börtön- cellában. Többek között ilyen bűncselekmények miatt ítél­ték el: lopásért, majd kémke­désért, hazaárulásért, kettős gyilkosságért halálbüntetést kapott, de 1954-ben kegyelem folytán öt évi börtönre vál­toztatták az ítéletet. Szabadu­lása után tiltott határátlépés­ért két év és nyolchónapi bör­tönre. majd három év múlva másfél évre, tavaly pedig is­mét, másfél évre ítélték. Most tulajdonképpen sik­kasztás miatt állt a bíróság előtt Széchenyi László buda­pesti lakos, aki utoljára a Pécsi Hőerőműnél dolgozott, mint fűtő. Fizetése 2200 forint volt, és ebből egymagát tar­totta el, mert törvényes fele­ségétől származó 12 éves gyer­mekét a húga neveli. Széche­nyi László notórius bűnöző, aki legutóbb úgy próbált pénzt szerezni tiltott határátlépéséhez hogy hitelre képeket vásárolt a Képcsarnok Vállalattól. Azo­kat eladta, a pénzen jegyet váltott a határig, majd átszö­kött Csehszlovákiába. Célja az volt, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaságba jut át, de a csehszlovák határőrök feltar­tóztatták és visszaadták a ma­gyar hatóságoknak. A Képcsarnok Vállalat se­reimére elkövetett sikkasztás miatt (ugyanis nem adhatja el a képeket, amíg a részleteket ki nem fizeti) valamint tiltott határátlépésért két és fél évi szabadságvesztésre ítélte a bí­róság. hírek Ilajdii János - Nemes János: RAJNA, MAJNA. RUHR Enyhülő* magánkezdeményezésre Nincs nap a világsajtóban bonni keltezésű hír nélkül. S nagyon ritka az olyan nap, a i áikor a bonni keltezésű hír nem keit ellenérzést a világ- békéért aggódó olvasóban. Mart a hivatalos Nygat-Né- ipetország a kapitalista világ egyik legreakciósabb és leg- agresszívabb tényezője, amely lebecsülhetetien gazdasági és ■v ikai erejével a fák és a i szerepére vállalkozik a :etközi helyzet változásá­nak és javulásénak minden szakaszában, minden fórumon. Ez a nagyon is egyértelmű kép azonban sok és gyakran egy­másnak is ellentmondó jelen­ség ie, tünetre bomlik szét, ha ii helyszínen közelről vizsgái­nk, Négy jelentős nyugat­német városba, a Majna menti Frankfurtba, egy bonni iskolába, Köln üzleti negyedé­be, s a Ruhr-vidék fővárosá­ba, Essenbe kalauzoljuk el ol­vasóinkat, hogy megismerked­jenek azzal is, ami a külpo- Utikai rovat híred mögött van, « szövetségi köztársaság hét­köznapjaival Nyugat-Németország várat­lan és kellemes meglepetéssel fogadott bennünket. Utazá­sunk első állomáshelyén. Frankfurt am Mainban éppen magyar plakátkiállítást ren­deztek. S hozzá még nem is akárhol! Ennek a pezsgő, pa­rádés kereskedő városnak a kellős közepén, az ősi város­házán, annak is híres Römer csarnokában, sok világhírű művész , bemutatkozásának színhelyén adtak helyet a 70 magyar kiállítás-, színház-, hangverseny-, film- és turista­plakátnak. örültünk, hogyisne örül­tünk volna már a kiállítás té­nyének is; s még inkább elé­gedettek voltunk, amikor • ta­pasztaltuk, hogy a legkülön­bözőbb látogatói körökben is elismerést, sőt, olykor kifeje­zett lelkesedést, illetve csodá­latot vált ki a gazdag anyag. A megnyitón a várost — már­mint a hivatalost, a vezetősé­get — protokoláris udvarias­sággal, de bizonyos tartózko­dással is egy tanácsos képvi­selte. De azután híre ment, hogy nem akármilyen plaká­tokat mutatnak be a magya­rok, hanem az európai élvo­nalba illő munkákat, s egy­szerre csak egyszerű érdeklő­dőként megjelent * kiállítá­son a főpolgármester la. A kiállítás nem állami, hi­vatalos, kulturális kapcsolat eredménye, hanem néhány jó­indulatú „privát ember” kez­deményezése. A spiritus rec­tor: Müller úr, a Nassauische Heimstätte nevű lakásépíttető vállalat igazgatója. Müller úr 1962-ben egy nemzetközi épí­tész-kongresszuson járt ná­lunk és felfigyelt színvonalas, virágzó grafikai művészetünk­re. Ha véletlenszerű Is és csu­pán egy jószándékú ember kezdeményezésének köszönhe­tő ez a frankfurti plakátkiál­lítás — valamit mégiscsak jelez. Mondhatnánk így is: a magyar plakát a frankfurti Rőmerben is idők jele. Kifeje­zője annak, hogy a nyugat­németországi politikai vezetés­re és sajnos a közéletre is olyannyira jellemző merev el­zárkózás és elutasítás minden iránt, ami egy szocialista or­szágból jön — mintha enyhü­lőben, oldódóban volna. Mintha... Mert Id tudja, hogyan is van igazán? Nyu- gat-Németországban az ember­nek a haladás, az enyhülés láttán érzett lelkesedését va­lami zavaró dolog mindig ha­marosan lehűti. A Rőmertől, a magyar kiál­lítás helyétől talán száz mé­terre fekszik a Pál-templom, amely arról nevezetes, hogy 1848-ban ott ülésezett a pol­gári forradalom parlamentje. Ebben a katedrálisban, a ma­gyar plakátkiállítással egyidő- ben egy undorítóan uszító, a hidegháború legrosszabb idő­szakába illő kiállításon épül­hetett Frankfurt népe. S erre a kiállításra ingyenes volt a bemenet, ingyen osztogatták a mélynyomású, díszes kiállí­tású propaganda-anyagokat is. Hiszen van elég pénze az össznémet ügyek szövetségi minisztériumának, amely ezt a „Falak és szögesdrótok mö­gött” című, az NDK-t útszéli hangon rágalmazó hecckam­pányt prezentálta. S még ta­lán az is hozzátartozik a kép­hez: a bonni minisztérium ál­tal rendelt kiállítást viszik szerte mindenfelé az országba. — A magyar plakátkiállítás két hétig volt nyitva, s egye­dül csak Frankfurtban. Nem hatásvadász propagan­da-ügyeskedés részünkről, hogy a két kiállítást, mint el­lentét-párt szembeállítottuk egymással. Szívünk szerint sokkal inkább csak a politi­kai józanodás, enyhülés, a kö­zeledés jeleit sorolnánk. De ez így megtévesztő, hamis ké­pet adna. Az említett két frankfurti kiállítás egymás mellett — helyüket, méretei­ket, rendezőiket, propaganda lehetőségeiket illetően — a valóságos helyzetet, a nyugat­németországi valóságos közál­lapotokat tükrözi. Különösen aki már többször járt Nyugat-Németországban jór érzi, hogy valami meg­mozdult ott a közvélemény­ben, de még a politikai élet irányítóinak körében is. Az elfogultságnak és a csökö­nyösségnek a mindent uraló köde, mintha szakadozna. Pri­vát beszélgetések alkalmával még úgynevezett „mértékadó politikai körök” is szívesen kacérkodnak már az ilyen for­mulákkal: „szót kell értenünk Kelettel, mert a régi, merev álláspont csak az NSZ elszige­telődéséhez vezet”, „felül kell vizsgálnunk a régi pozíció­kat”, „politikánk a nagy át­értékelések és az új utak ke­resésének állapotában van” stb. Ilyen és még hasonló megjegyzéseket e sorok írói unos-úntalan. hallhatnak bon­ni felelős emberek szájából. De ugyanezek a közéleti fér­fiak a fórumon — a parla­mentben, gyűléseken, televí­zióban, a sajtóban — a régi nótát fújják. A mai Nyugat-Németorszá- got nem ok nélkül tartják az európai reakció fellegvárának világszerte. Annái • izgalma­sabb a kérdés, hogy mit vár­hatunk a holnap Nyugat—Né­metországától, attól az új ge­nerációtól, amely már a há­ború utón született és most készül fel az életre. A választ egy bonni gimnáziumban ke­restük. fFolytatjukJ — A szigetvári termelőszö­vetkezet állandó standot lé­tesít a szigetvári piactéren* ahol tavasztól őszig zöldség­féléket árusít, rendszeresen ellátja a község lakosságát — A Gőrösgali Állami Gaz­daság az Elemér-pusztai tele­pén lévő 90 darabból álló csikóállományát 100-as törzs- állománnyá fejleszti ebben ax évben. — Elsőfzben len önálló tá­bora az Idén a Vámház ut­cai Általános Iskola úttörő- csapatának. A Rába menti Körmend község határában ütik majd fel sátraikat, ahol a tanévben legjobb munkát végző pajtások töltik majd szünidejüket EI6ad*s és fnm?etftés a csuha fogásáról Pécs váróé Művelődés! Hátat és a Pécsá Horgász Egyesület március 4-én, saerdán este 6 órakor előadást rendez a mű­velődési ház nagytermében (Déryné u. 18 ), a csuka mes­terséges tenyésztéséről és fo­gásáról. Előadó: Baloeh Pál, az Országos Horgász Szövet­ség aldunsd intézőbizottságá­nak tagja. Az előad á-t film­vetítés követi. Minden hor­gászt és érdeklődőt szívesein látnafc. A belépés díjtalan. — A* Országos Filharmónia közli, hogy a ma estére hirde­tett Halmos György zongora- művész kamarabérleti hang­versenyét betegség miatt bi­zonytalan időre elhalasztja. — A pécsi járás termelő- szövetkezetei a legutolsó je­lentések alapján 95 százalék­ra teljesítették az 1964 évi cukorrépa-szerződéses tervü­ket. — Május 8 és 33 között tartják Pécsett az Úttörők Kul turális Szemléjének kerületi bemutatóit Ez alkalommal mérik össze erejüket az út- - törőcsapatok legjobbjai. — Leesett a fáról és egy szakadékba zuhant .Bakó And­rás ellendi tsz-tag tegnap dél­előtt. A mentők életveszélves állapotban, súlyos fejsérülés­sel szállították az Idegklini­kára. • — Leütötték vasárnap éj­szaka Horváth Károly 26 éves Pécs, Székely utcai lakost. Arczúzódással és fejsérüléssel került az Idegklinikára. — FEBRUÁR 29-1 számún* harmadik oldalán a megyei pártbizottság kibővített ülésé­ről szóló tudósításban „Alako­sabban kell előkészíteni a be­ruházásokat” cím alatt lévő következő mondatot: „...a Mohácsi Farostlemezgyár ter­vezését helyesebb lett vote* az IPARTERV -re bízni. nem Fáy Mihály elvtám • dotta, hanem az utána követ­kező felszólalásokban hang­zott eL ídőjárásjelenté» Várható időjárás kedd esti* változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen havazás. Mér­sékelt, a keleti megyékben ma még helyenként étenk északi-északkeleti szél. Az éj­szakai lehűlés főként keleten kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb szakai hőmérséklet mí»>tsz 3 —mínusz 7, legmagasabb nao- pali hőmérséklet kedden 0 és plusz 4 fok között. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom