Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-03 / 52. szám

£964. MÄRCTÜS t «^PtA 3 Az Éj RépíroRtbízottságok alakuló ülései At elmúlt két napon há­rom járásban és Mohács vá­rosban tartották meg a já­rási-városi népfront-bizott­ságok alakuló üléseiket. Feb­ruár 28-án, pénteken a pécs- váradi járási és Mohács vá­rosi, 29-én, szombaton a pé­csi járási és szigetvári járá­si bizottság tartott ülést. A pécsi járási alakuló ülésen Ognyenovics Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok Szövetsége főtitkára, a szi­getvári járási alakuló ülésen Achátz Imre elvtárs, a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának elnöke és Sztergár János elvtárs, a oeofront megyéi titkára vet­tek részt. Az alakuló ülése­ken megválasztották a járá­si városi bizottságok elnök­ségeit és azok tisztikarát, Duplaszírű pulyka Ritka, érdekes „ajándék­kal lepte meg a természet az egyik baranyai pulykát: két szívet adott neki. A felbon­colt állat „pótszive” a ren­des szív közvetlen szomszéd­ságában fejlődött ki. Ugyan­olyan formájú, mint a má­sik, de csak negyedakkora — körülbelül cseresznye nagyságú — és a hegye fel­felé állt. A szakemberek megállapították, hogy a nagy és a kis szív egyaránt mű­ködött, tehát a számyasál- lat • vérkeringését egyidejű­leg két szív szabályozta A kettős szív arra mutat, hogy — normális esetben — iker­pulyka kelt volna ki a to­jásból, ami szintén elég rit­kán fordul elő. A biológiai érdekességnek számító dupla szivet a pulykát kikeltető és felnevelő Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat kon­zerválta Négy központi feladat a társadalmi munkások számára A kerületi, elnökök részvé­teiével tegnap délután meg­tárgyalták a pécsi Városi Ta­nács elnökénél az idei legfon. tosaibb feladatokat, többek kö­zött a társadalmi munka to­vábbi szervezését, amelyről dr. Gétóbár Tibor, a végrehajtó bizottság titkára adott tájé­koztatást. A társadalmi mun­ka lényegében már 1945-ben megkezdődött, majd néhány év múltán elhalt és 1957-ben kezdődött újra. Pécsett 1958- ban terveztek először társa­dalmi munkát a tanácson, és a betervezett 400 000 forint he­lyett 812 000 Ft értékű mun­kát végeztek. Majd 1960-ban, amikor előtérbe kerültek a központi nagyjelentőségű fel­adatok, már 4,6 millió forint- m emelkedett a társadalmi munka, és 1961-ben a vidám­park építésénél érte el a csú­csot Ekkor a város lakossága ötmillió forintot teljesített, és az egy főre Jutó társadalmi munka értéke meg­haladta a 43 forintot Ezután fokozatosan visszás- esett a társadalmi munka ko­rábbi lendülete és 1962-ben 1,6 millió forint, tavaly pedig már csak 1,1 millió forint ér­tékű munkát vehettek nyil­vántartásba. Nem arról van szó, hogy a lakosság körében csökkent volna az alkotó erő. Inkább az volt a hiba, hogy nem válogatták meg kellőkép­pen a célkitűzéseket. Másrészt pedig a lakosság igényeit fi­gyelembe vették ugyan az egyes feladatok megtervezésé- I nél, de amikor a társadalmi 1 munka szervezésére került sor, i nem beszéltek ismét a lakos­1. Megépül a balokdnyi sportkombinát 2. Meleg víz a balokányi strandfürdőben 3. Duna-vizet kap a nyugati ipartelep 4. Tovább épül a pécsi tó Jól teleltek a vetések Kísérleti kertészet Nagydobszán Műtrágyát szórnak Gorösgalon Offenzíva a gyümölcsfák kártevői ellen Tegnap megindult Baranyá­ban a hadjárat a gyümölcsfák védelméért és a nagyobb gyü­mölcstermésért. Mivel a me­gye gyümölcsfa-állományának 90 százaléka a háztáji gazda­ságokban, a kertekben és szór vány-gyümölcsösökben van, a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ Baranyában is kötelezővé tette a gyümölcs­fák védelmét. A megyei ta­nács v. b. mezőgazdasági osz­tálya — a járási tanácsokon kérészül — utasítást adott va­lamennyi községi tanácsnak, hogy március 2—8-ig fatiszto- gr.tási hetet rendezzen, Ezen a héten tehát össze­sen 4 millió 156 ezer gyü­mölcsfát kell letisztogatni. Eb­ből 2 millió 259 ezer fa a há­zikertekben, 684 ezer a szór­vány-gyümölcsösökben, egy­millió 212 ezer pedig a sző­lők között van. A fatisztoga­tási hét március 8-án zárul. Aki március 10-ig nem végzi el a munkát, annak fáit a községi tanács március 20-ig köteles a földművesszövetke­zeti növényvédő brigáddal megtisztíttatni és lepermetez- tetni, természetesen az illető gazda költségére, sőt szabály­sértési eljárást is indítani el­lene. Általában a községi ta­nácsok, mint a helyi állam- hatalmi szervek kaptak uta­sítást az egész akció átfogó szervezésére és ellenőrzésére, így az ó feladatuk az is, hogy növényvédelmi előadásokat szervezzenek. A fatisztogatási hétre és ál­talában a tavaszi növényvé­delmi munkákra részletes tervet dolgoztak ki Eszerint a gyümölcsfák koronájáról, a csonkok meghagyása nélkül, le kelj vágni az elszáradt, be­teg vagy menthetetlenül fer­tőzött ágat, gallyat és vesszőt te kell szedni a koronáról a téli hemyóíészket, a lepke- tejás-csomókat, a le nem hul­lott száraz leveleket levél- csomókat ffirürnőlesmúmiát s mindezeket a helyszínen el kel! égetni A nyúlrágást, a fagyfoítot és 8 fán található minden nagyobb sebet meg isöl tisztítani minden elhalt és élettel®» résztől. * szélé* pedig éles késsel simára vág­ni és sebfedő réteggel bevon­ni. A megyei tanács v. b. me­zőgazdasági osztálya arról is gondoskodott, hogy ehhez a nagyszabású akcióhoz elegen­dő növényvédőszer álljon ren­delkezésre. Az AGROKER Vállalat segítségével ötszáz­hatvan mázsa Neopolt, ötven mázsa Hungária DL 40, tizen­hat mázsa Vitigran és húsz mázsa HCH áll rendelkezés­re. hogy számiba vegyék felajánlásad kát Az is tapasztalható egyes vállalatofcnál, hogy nem szí­vesen veszik igénybe a tár­sadalmi munkát, pedig erre egy korábbi rendelkezés mó­dot nyújt. Ezután ismertette Galabár elvtárs az idei feladatokat Kétféle társadalmi munkát szerveznek ebben az évben. Lesznek köz­ponti és kerületi feladatok. Több évre szóló — az egész tanácsciklus alatt tartó — tár­sadalmi munkának tervezik a balokányi sportkombimát, a tó és térségének 'kiépítését. Eb­ben az évben a műszaki ter­vező munkát végzik el, ugyan­is m Balokány-Mget kiépítése szorosan kapcsolódik a távlati városrendezési tervhez Köz­ponti és még ebben az évben megvalósításra váró feladat lesz a Pécsi Hőerőmű meleg­vizének elvezetése a balokányi medencékbe. A feladatok kö­zött szerepel az Üszög és a nyugati ipartelep közötti ipa­ri vízvezeték kiépítése. Végül tovább folytatják a pécsi tó építését Ezekhez a munkálatokhoz elsősorban a fiatalságot, a sportkörök tagjait, az iskolá­kat, üzemi fiatalokat, honvéd­séget kívánják mozgósítani, de igénybeveszik a kerület lakos­ságának önkéntes segítségét is. A kerületekben már a sző­kébb közösség érdekeit szol­gáló feladatokat valósítanak meg. Így az I. kerületben 1964 az utak éve lesz. Mintegy öt­vein utcában terveznek útépí­tést, amihez igénybeveszik a lakosság társadalmi munkáját is. A II. kerületben előtérbe j kerül a Tebtye általános ren­dezése, játszóterek, zöld-terü­letek kialakítása. A III. kerü­letben fő feladatként jelent­kezik az idei társadalmi mun­kában a Rókus-domb rendezé­se, valamint Kovács-telep fej­lesztése. Javasolják a városi tanács vezetői, hogy a kerületekben és a választási körzeteikben hívják ossz» a Okosságot és beszéljék meg a legfontosabb feladatokat, valamint azt, nogy . ki-ki a maga képességei sze­rint mennyi és milyen társa­dalmi munkát vállal. A társadalmi munkát ebben az évben is ugyanúgy mérik, mint a múltban, az elvégzett munkaórák után bélyeget kap­nak az önkéntes munkások, és 100—150—200 óra után elnyer­hetik a bronz-, ezüst- és arany-plakettet. — Előnye azonban az idei társadalmi munkának, hogy nemcsak a központi feladatokért, hanem a kerületekben végzett kisebb jelentőségű, de ugyanakkor helyileg nagyon fontos felada­tokért is bélyeget kapnak a dolgozók. Elhatározta azt is a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy jutalmazzák a társadalmi munka szervezé­sében és végrehajtásában ki­tűnt legjobb kerületet. Ezért a legközelebbi tanácsülés elé ja­vaslatot terjesztenek, hogy je­lentős összeget biztosítsanak erre a célra. Megenyhült az idő, jófor­mán az egész megye terüle­téről eltűnt a hótakaró, s nap­fényre kerültek a vetések. Megjelentek az első gépek a határban, megkezdődött az el­ső mezőgazdasági munka, a fejtrágyázás. A legtöbb ter­melőszövetkezetben felkészül­ten várják a tavaszt. DEMKÖ LÁSZLÓ főagronómus, Nagydobsza; — A múlt héten újra két termelőszövetkezettel, Tót- szentgyörggyel és Merenyével egyesültünk. Miénk a határ Szigetvártól egészen a somo­gyi földekig. A napokban ha­tárjárást tartottunk, s mond­hatjuk elég jól átteleltek a vetések, s most már meg­kezdtük a fejtrágyázást. A nagy hozamú búzákra holdan­ként két mázsát, a magyar búzára másfelet szórunk. 1148 hold a búza vetésünk, 53 hold rozsunk és 570 hold őszi ár­pánk van. Gépparkunk majd­nem teljesen készenlétben áll, a 18 erőgépből 3 még a gép­állomáson van. kettőt pedig a saját műhelyünkben javíta­nak. A tervek szerint 5 új gépet kapunk a tavasszal, ez­zel együtt a kombájnozás ki­vételével minden munkát gép­pel tudunk elvégezni. A ta­vaszi vetőmag 80 százaléka is rendelkezésünkre áll, a többi naponta érkezik. Nagyon so­kat vetünk a tavasszal, 560 hold kukoricát, 110 cukorré­Kilencvenezer pár kesztyű Siklósról Kilencvenezer pár keszty űt gyártanak ebben a negyed­évben a Pécsi Kesztyűgyár siklósi telepén. A kesztyűk 60—65 százalékát exportra szállítják. Képen: a gépi varro­dában. pát, 90 rostlent, 70 naprafor­gót, 75 étkezési borsót, 200 hold egynyári vegyes takar­mányt és 310 hold burgonyát. Mi leszünk a megye egyik legnagyobb burgonyatermesz­tő termelőszövetkezete. As idén kísérletképpen kertészet­tel is megpróbálkozunk a me- renyei üzemegységben, aho! az új 220 holdas víztárolóból öntözhetünk is. Egyelőre Pap­rikát és paradicsomot ter­mesztünk. KOVÁCS LAJOS, a Görösgali Állami Gazdáiéig igazgatója: ? — Megfelelően felkészül­tünk a tavaszra. Gépeink ké­szen állnak, 6-án tartjuk a szokásos rajt előtti gépszem- lét. Negyvenkét erőgépünk és öt teherkocsink van, azonkí­vül kijavítottuk a hozzájuk tartozó munkagépeket, s a kombájnokat is javítják, pe­dig azokra csak később lesz szükség. Megkezdtük a mű­trágyázást, s mintegy 300 hol­don elvégeztük. Nehéz egy ki­csit most, mert nagyon felen­gedett a föld, az emberek és a gépek mélyen belesüpped­nek a sárba. A vetések jól megerősödve mentek a télbe, s jól bírták a hideget, a vas­tag hótakarót Rengeteg az egér, gyorsan meg kell kez­denünk az irtásukat. Ha a későbbiekben nem lesz ked­vezőtlen az időjárás, nagy ter­mésre számíthatunk. 1300 hold búzát vetettünk, a tavasszal még 150 holdon borsót és 100 holdon a ménesnek zabot ve­tünk. A vetőmagot elkészítet­tük, s várjuk a jó időt;*« JOÓ ISTVÄN főkönyvelő, Nemeske; — Nagyon szépen átteleUek a vetéseink, ha továbbra is szépen fejlődnek, jó aratást I várhatunk. Az ősszel 42 hold i búzát vetettünk és 200 hold I árpát. Mihelyt megszikkad a I föld és rá lehet menni, meg- j kezdjük a fej trágyázást. 450 ; mázsa műtrágyánk van, azon- j kívül az istállótrágyát is fo­lyamatosan hordjuk. A gépek rendben vannak, nem sokat kellett rajtuk javítani. Az idén a tervek szerint kapunk még két Utost és egy K 25- öst. A tavaszi vetésekhez a vetőmag rendelkezésünkre áll. csalt a cukorrépa hiányzik, de lehet, hogy már az i? úton van. Tíz hold tavaszi árpát vetünk, 20 zabot, 170 kukori­cát, 60 burgonyát, 35 cukor­répát, 30 napraforgót és « hold mákot* A fiatalasszony kinyitja a garázsajtót • közben nem mulasztja el megjegyezni, hogy a garázs tulajdonkép­pen az ő ötlete volt. — Akkor azt mondta az apám: „örülsz majd lányom, ha egy szereket beállít­hatsz”. Nos, hogy tetszik a szekér? A belsejét ne nézze, kicsit tollas, utoljára csirké­ket vittünk benne a piacra s még nem értem rá rend­behozni. En inkább a garázst né­zem, tágas bejáratával, be­ton padlózatával, s arra gon­dolok: de sok pécsi autótu­lajdonos megirigyelné! A pi­ros-drapp Moszkvics zomán­ca úgy csillog, mint a fia­talasszony szeme, melyből azt olvasom ki: „Látja, ez a kocsi a miénk, s ez volt az első kocsi Tengeriben”. Ezt különben is tudom. Már a boltban összeakadtam két leendő autótulajdonos­sal, azok mondták: az autó­zás története Harasztiéknál kezdődött Azelőtt paraszt ember nem tett ilyen „köny- ayelmüséget”. Azóta igen. A Gálák vő je, a Kelesnyei gyerek volt a második. Az­tán egy reggel a Vajdáét unokája is azzal állított be az iskolába, hogy „édes­apám Pestre ment autót néz­ni”. A kisebbik Papp gyerek rákontrázott 1 „Az enyém is' de a miénk Wartburg lesz, az sokkal szebb, mint a Sko­da”. „Nekünk két autónk is volt — »ólt a vitába * Ha­AUTÓLÁZ TENGERIBEN rasztiék kislánya —, de az egyiket eladtuk. Minek ket­tő? Meg különben is a Tra­bantot úgy nyertük a taka­rékon, s kinek kell egy Tra­bant?” A gyerekek fecsegtek, a felnőttek cselekedtek. Fel­ütötte fejét az autóláz. Ezen a télen öt tengeri fiatalem­ber iratkozott be gépkocsi- vezetői tanfolyamra. Kettő már korábban megszerezte a jogosítványt Valameny- nyien tsz-tagok. Harasztiék is. A garázsból az istállóba megyünk. A kert végéből ide látszanak a melegágyak, az egymás mellé állogatott há­zilag készített nádtakarók. Az ablaküvegek alatt már ott zödül a paradicsom- és paprikapalánta. A frissen meszelt istálló­ban Haraszti István fogad. Épp most szögei te fel a tojó- fészkeket. Farostlemez, desz­ka és dróthulladék minden­felé. A lábas jószág a jobb oldalra szorult, bal felét „le­választották” a földtől a plafonig érő drótkerítéssel A dolog, mint megtudom, sürgős, holnap vagy holnap­után hozzák Baksáról a Shaver csirkéket, száz dara­bot vállaltak. — |fem, ebben nem at vá­gunk az elsők — magyaráz­zák — Már mindenfelé csi­nálják a faluban. Vajdáék, Mátraiék a televízióban is benn voltak a ShaverreL Bomba-üzlet, ahogy mondani szokták. Igaz, hogy nagyon drága (darabja 60 forint) meg nagyon kényes, fűtött ól kell neki, meg táp, önetető meg ventillátor,, amely a le­vegőt cseréli. De mindennap tojik télen is. A tojást a tsz-en keresztül értékesítjük, s így megjár a 20 fillér nagyüzemi felár. Harasztiné befele tessékel a házba. Beim a nagymama ebédet főz. A kommódon egy vadonatúj, nagyképernyős „Duna” televízió néz velünk farkasszemet odébb rádió, lemezjátszó. Szemközt a nya­ralónak kinevezett üvegve- randás kis villában csinos ülőgarnitúra, hűtőszekrény. A fiatalasszony kérdezés nél­kül elmondja, hogy a beté­ten nyert Trabant ára némi kiegészítéssel még azon mód benn van a takarékban. Egyelőre még nem tudják, ezt az öreg házat épitsék-e át vagy várjanak addig, míg a nagylány szakmát vá­laszt Hátha Pécsre kerül­nek. s akkor inkább ott épí­tenek Á kérdés megíntesak ntt motoszkál a nyelvemen, tu­lajdonképpen már azóta, hogy betettem a lábam eb­be * parányi alig 40 bárból álló faluba. Aztán ez a „mi­ből” mégsem hangzik el, mert a válasz mindig önként adódik. Itt is csakúgy; mint az előbb Vajdáéknál, ahol a szuterén kútjából hidrofor nyomja a lakásba a vizet, s a villanyboilerral felszerelt fürdőszobában négy generá­ció élvezi a melegzuhanyt Mert Vajdáék, azaz a fiata­lok nevén Kiss-Nagyék nyol­cán vannak, dédszülők, nagyszülők, fiatalok és gye­rekek. Nemrég elkészült vil­lanygépekkel felszerelt tágas portájuk 300 000 forintot ér. A fűtött tyúkólban Vajdáék­nál is ventillátor forgatja a levegőt, s a kertet — hála a hidrofornak — a lakásból öntözik. A melegágyakban, ott díszlenek már a paradi­csom- és paprikapalánták. Pappéknál is van meleg­ágy és van Shaver csirke és vadonatúj Alba Regia. Itt is együtt van a pénz a Wartburgra. És Gáláknál már ott áll a kocsi a ga­rázsban. Mátraiék pedig még ebben az évben megveszik. Bs minden kert végében ott vannak a melegágyak, az istállóban a szerződött jó­szágok, az ólakban a Shaver csirke. A tengeriek saját ka- | csijukon hordják Pécsre a j zöldséget, mikor még 40 I forint a paradicsom kilója, és a tojást, mikor 2 fázist I darabja, meg • csirkét. £1 eszükbe sera bit meg­kérdezni egymástól, hogy miből telik. Telik az erőből, a munkabóL Mert valameny- nyien kétkezi munkások, a baksai tsz tagjai, ahol 54 forint egy munkaegység ér­téke Tengeriben most ké­szülnek a családi tervek. Kiss-Nagyék például 1000 munkaegység teljesítését vállalták. A fiatalok itt is. meg a többi családnál is már kizárólag a tsz-nek szentelték életüket. Kiss- Nagy Lajos gépész Baksán, s 2000 forint fix a havi jö­vedelme. Papp Béla techni­kumba jár s most neveztek ki állattenyésztőnek, Őt is * késő este veti haza Baksá­ról. Haraszti István gyalog­munkás, arat, zsákol, ami jön. De 6 is tanul, kertésze­ti technikumban tesz érett­ségit az idén, az apósa Hő­gye Lajos sertésgondozó a tsz-ben. Hogy a háztáji is virul, hogy a tengeriek még a le­vegőből is pénzt csinálnak — ez főleg az öregek és az asszonyok érdeme. Viruló tsz-ben nem vált ki ellenér­zéseket a viruló háztáji gaz­daság. Ebből a községből egyetlen ember sem jár az iparba, várasba dolgozni, va­lamennyien tsz-tagok s létük a közösség függvénye. S ha a címben azt írtuk — autó- köz, mindjárt méltó írhat­nánk — munkalás, mert es hofttÁ tártnak az igazsághoz — Un# •— 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom