Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-10 / 58. szám

I NAPLÓ 1964. MÁRCIUS 10. Szakmankás-tanfelyamok A homorúdi Kossuth Ter­melőszövetkezetben 31 hall­gatóval általános kertészeti szakmunkás tanfolyam in­dult. A 4500 holdon gazdál­kodó tsz tavaly 140 holdon kertészkedett A tanfolyam megszervezéséhez nagyon s. k segítségei adott a helyi j ártezervezet és az iskola iga: gat ója. A résztvevők havonta hat előadást hallgatnak s a tsz a részvételért 0,1 munkaegy­ség órabért ír jóvá a hall­gatóknak. A , tanfolyam eredményes elvégzése esetén 10 százalékos munkaegység 1V1 óletet kapnak a szak­munkások. Nagy érdeklődés, magas színvonal Jelentős esemény színhelye volt szombaton este a liszt­hangversenyterem. Tíz pécsi öntevékeny kórus mutatta be tizenöt—húsz perces műsorát a kulturális szemle keretén belül megrendezett minősítő hangversenyen. Nagy órdéMődfe előzte meg ezt a valóiban nem mindenna­pi zenei eseményt. Zsúfolt ház fogadta a színpadira lépőének karokat Városunk társadalmi és tö- megszarveaeti vezetőin, kép­viselőin kívül tekintélyes sze­gedi zenei szakemberek foglal­tak helyet a zsűriben. A két és félórás hamgver­besaélés és mérlegelés alapján döntött a zsűri a kórusok minősítésében. Az eredményt vasárnap a Nevelők Házában, a karna­gyok és a kórusok elnökeinek jelenlétében tette közzé a zsü- ri-bizottaág elnöke. Arany oklevelet kapott (a fellépés sorrendjében): a Ta­nárképző Főiskola női kara (karnagy: Sikovits Georgette), a Mecsek Együttes énekkara (karnagy: Hegyi József), a Ne­velők Háza pécsi kamarakó­rusa (karnagyok: Dobos László és Tillai Aurél), a Tanárkép­ző Főiskola vegyeskara (kar­nagy: Tillai Aurél) és a Pé­seny után nagyon alapos meg- esi Közlekedési Vállalat „Bar­tók Béla” férfikara (karnagy: Ügeti Andor); ezüst okleve­let: a Pécsbányatelepi Bányász férfikar (karnagy: Ivasivka Mátyás), a MÁV-vegyeskar (karnagy: Dobák Pál). a Pé­csi Építők madrigálkórusa (kamqgyi Jandó Jenő); bronz oklevelet a Pécsszabolcsi Bá­nyász vegyeskar (karnagy: Jandó Jenő), a KlSZÖV-ének- kar (karnagy: Horváth Gyu­la). Az eümyert fokozatok egy évre érvényesek, miután a kulturális szemlét a követke­ző évben is megrendezik. A kulturális szemle ezen rendezvényén minősítést ka­pott együttesek közül csak az arany oklevéllel jutalmazot- tak vehetnék részt országos minősítésben. így városunk­ból öt kórus szerez majd or­szágos szinten is minősítést és reméljük, városunknak jó hír­nevet a kórusmozgalom terü­letén. (Várna!) Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: hideg idő. Változó mennyisé­gű felhőzet, legfeljebb né­hány helyen hószállingózás. Reggeli párásság, helyenként köd. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 7—12 fok között, helyenként mínusz 12 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden mi- 2, plusz 2 fok között. ŰJ SIKEREK ELŐTT ÄÄPPiilf jtt * s A pécsi balettesek az idei évad bemutatójára készülnek, mely március 20-ájt tartanak a Pécsi Nemzeti Színházban. A „Balett 1964” négy részből áll, melyből kettőt Eck Imre rendez, a másik kettő Fodor Antal, illetve Tóth Sándor koreográfiája. Képünk: Tóth Sándor „Mit takar & kalap?” című vidám szatirikus hangvételű darabjának próbáján készült. Foto: Czakó Egy hét az országutakon tért mtad a két gépkocsive­zető felelős. Ellenük bűnvádi . eljárást ^indítanak. Kovács János Pécs, Jókai utca 22. szám alatti lakos a 12-es Autóközlekedési Válla­lat autóbuszát vezette Zóbák felől Komlóra. Az 5—6 szá­zalékos lejtőn nem fékezett kellőképpen és csak úgy tud­ta elkerülni az összeütközést a lejtőn megcsúszott,* kereszt­ben álló gépkocsikkal, hogy az útmenti árokba vezette a buszt. Ügyében a társadalmi bíróság dönt. Schnézinger Márton Komló, Majakovszkij út 15. sz. alatti lakos Hidasnál egy kanyarban megcsúszott és az árokba bo­rult. Ö és a kocsiban helyet foglaló felesége megsérült. A gépkocsiban 10 ezer forint kár keletkezett Ellene bűnvádi eljárást indítanak. CSÜTÖRTÖK: Orf József, Pécs, Hegyalja utca 54. szám alatti lakos 14.20 órakor a Zsoináy gyár kapujából figyelmetlenül in­dult el. Csak jobbra figyelt és féktávolságon belül egy Berva motorkerékpár elé lé­pett. Mind a ketten elestek és a motoros nyolc napon be­lül gyógyuló sérüléseket szen­vedett. Orf József ellen sza­bálysértési eljárás indult. PÉNTEK: Mikóczi Rezső Lánycsók. Ko66Uth Lajos utca 35. szám alatti lakos tehergépkocsival Pécs felé tartott. Az üszög­pusztai tónál, a kanyarban összeütközött a Szabadi Ist­ván által vezetett személygép­kocsival. Sérülés nem történt, a kár 2300 forint. A balese­A sánta suszter, kihez ro­koni szálak fűztek, reggel kitárta a rozzant zsalugáte- retaet, az ablakba emelte e tőücaéres gramafomt, amely­nek kezelését rám bízta. Megtekertem a kurbkt és a kor divatos énekese, Király Ernő nyekea-gő hangon idéz­te M a K. u. K. kartonaán- dulóit és bskasiágereit. A falu egyetlen susztere pedig kalapált naphosszal Én ámu láttád figyeltem, miként po­fozza helyre az otromba, szétmáló paraszti lábbeliket. Féknarék faszeget tömött a szájába — 6 ha nem is Wbaüt Disney bájos suszter­inasa módján géppuska-ro­pogáshoz hasonló sorozattal köpködte a talpra a szöge­ket — azért a keze nagyon szaporán járt És a szerszá­mok! Kneáp-kés, pangli, falc- fogó, stupírádh, fafütyülő, később a snittvas, amit kék­lő spirituszián gon melegített:, hogy aztán fényesre dörzsöl­je vele a talpszélét No meg a háromlábú suszter-szék. — Ez volt a kézműipar. Ez meg itt — bár a hiva­talos elnevezés Kossuth Ci­pész KTSZ — mégis csak egy valóságos cipőgyár ha­talmas műhelyeivel, neonvi­lágítással, zöldre festett s za­laiatokkal, gépekkel és ze­nét — ebédszünetben — szolgáltató igazi „gramafon- * nal”. Ez az üzem évi 125— 130 ezer pár tűsarkú „cipő­költeményt” gyárt, amelyek aztán Svédországtól Adenig, Dániától Vlagyivosztokig miÄdenhava eljutnak. No persze. a kétkedés azért bennem van: ez a fejlett f-cl.nlki a tömegterme­ié -i- n». h szalagrendszer nem szantotta-e ki a hajda­nában még jónevű minőségi kézműipart? Mert ügye a cipész mesterség alapfoga*­A panglitól a szalagig msAt azért mégsem a szalag, hanem a pangli mellett le­het igazán megtanulni. Azt mondja Beiméi Ká­roly műszaki vezető: — Ez így is van, és a író tanulóink — a lányokait ki­véve — így is csinálják. — Miért a lányok kivéte­lével? — A lányok feüsőrésáké- szítést tanulnak, illetve az ezzel járó tervezést, szabást és megmunkálást. Tulajdon­képpen ugyanúgy csinálják, mint valamikor a kisiparos, csak modernebb gépekkel A fiúknak viszont egyedi da­rabokat is elő keli állíta­niuk. Vagyis a régi mód­szerek és hagyományos szer­számok segítségévéi kell el- készáteniök a cipőt. Cipő. Felhúzzuk az új ci­pőt, félnapi mászkál ás után megállapíthatjuk, hogy köny nyű benne a járás, nem töri a sarkat, nem nyomja az uj- jakat, külön öröm, ha a ci­pő talp nyikorog is — s ez­zel kész. De megcsinálni egy cipőt kisipari módon? Aszón gya: méret, lábrajz, szabás­minta készítés, felsőrész sza­bása, felsőrész megvarrása, előkészítés kaptafára, kéreg- és orrmerevítők, fárahúzás, azaz a „cvükkolás”, a bélés- ragasztás, rámázás, talpalás, sarkalás, fényesítés és kidol­gozás. „Csak” ennyi a egész. Az egyik utáipótlás, La­kács Feri. Tizenöt esztendős, szürke szemű, jóvágású kis­gyerek. Hosszij’netényről jár be busszal, tulajdonképpen autószerelő szakmát válasz­tott, de sok voK • jefenffce­ző, Így aztán kikötött a kap­tafánál. — Min dolgozol? — A prés után a bőrt fceffl egy kicsit megkalapálnora. Szalagon dolgozom. — Kézimunkával el tudsz készíteni egy pár cipőt? Elhúzza a száját; — Nem nagyon. Fél éve vagyok ipari tanuló. De már segítettem a Salk Jancsinak, ő harmadéves. Sajnos, a sarokrámát mindig elfarag­tam. — És te, Jancsi? Dadndo® fiú, apja cipész volt, a szakma tehát nem hal ki a családban. — Néhány pár női, férfi­cipőt csináltam már. Tizenhét lányból és három fiúból áll az utánpótlás­keret. A fiúk cipészek, a lá­nyok felsőrészkészítők lesz­nek. Valamikor az üzemnek volt egy tanműhelye, ahol egyedi munkát végeztek a tanulók kitűnő mesterek fel­ügyelete mellett. Aztán kel­lett a hely, bővült az üzem, és most — ahogy Beiméi Károly mondja — az ipari tanulóképzés nem olyan tö­kéletes, mint ahogy szeret­nék. De ez csak átmeneti ál­lapot. A nyáron raktárhe­lyiséget építenek az üzem udvarán, oda hordják az árut, 6 akkor egy helyiség felszabadul Jövőre az ipari tanulóknak berendezik kis munkaasztalokkal, a hagyo­mányos háromlábú székek­kel, a, szükséges szerszámok­kal. A tanulóév három esz­tendejéből^ két és fél évig kézműipari módon dolgoz­nak a fiúk, s csak az utolsó fö évben állhatnak gép mellé. Az emeleten egy szoba- nagyságú kis műhelyben dolgozik Märcz Antal mo­dellőr és egy fiatalasszony­ka, Aranka, Futó Gyuláné. „Modellőr?” Tervező. — Hány fazont tervezett? — Nem tudnám megmon­dani. Harminc éve csinálom — mondja Märcz Antal. A munkaasztalon rajzok, skic­cek — a tervező elgondolá­sai egyelőre fura vonalak­ban. A rajz alapján elké­szíti a modellt — havonta húszat—harmincat. — A modellek Pestre kerülnek a külkereskedelmi szervek bi­zottságai elé, melyek aztán — ismervén a világpiaci igé­nyeket s egyben a divatot — válogatnak. Amiben „üzle­tet” látnak, megrendelik. — Ezek szerint ön tudja, mi lesz a divat hatvannégy­ben? — Igen. A négesrbama szín már nem nagyon megy a világpiacon. Inkább az élénk színű piros, kék, zöld női cipők. Kicsit gömbölyí­tett orral, magas, de a tűsa­roknál valamivel vastagabb sarokkal. — Mi a véleménye a tfi- sarkuról? — Ami a nőknek: szép, nekem is tetszik. De a baj ott van, hogy nem minden nő tud vásárolni. Hegyes orrút akar, de ne legyen hosszú. Ez lehetetlen, hiszen természeténél fogva is hosz- szúnak tűnik a hegyes, nyúj­tott orr. így aztán inkább fél számmal kisebbet vásá­rolnak és csoda-e, ha biceg­nek, vagy kilépnek belőle a moziban vagy a presszó­ban? — Hóimét szerzi az ötle­teket? — Mindig töprengek, raj­zolok otthon is. — Megnézi a nők lábát? — Igen. De nem úgy mint ön, hanem én szakmai szemmel... — Biztos, hogy csak „szak­mai” kérdésnek tekinti a női lábakat? — Hm, a feleségem is ol­vassa az újságot... Kopomyik Béla meés. Ha évi 125 ezer pár cipőt gyárt az üzem, akkor ő 125 ezer pár cipőt vizsgál át apró­lékos gonddal. Mi a tapasz­talata? — Körülbeóttl hét—nyolc százalékot kiselejtezek. De ez nem jelenti azt, hogy ezek a cipők teljesen hasz­nálhatatlanok. Csupán egy enyhe karcolás vagy légy­csípés, s már ki kell dob­nom, mert a külkereskede­lem és a külföldi cég nem vesd át. — Miért csípik a legyek a cipőt? Elneveti magát: — Nem a cipőt, hanem a bőrt. Argentínában egész esztendőn át a szabadban nő fel a szarvasmarha. Csí­pések, tüskeszúrások, ostor- csapások és egyéb sérülések nyomai maradnak a bőrön még a legjobb megmunká­lás ellenére is. Elég sok a baj a bőrrel, bár... a sok üzem közül a Pécsi Bőrgyár termékeivel vagyunk a leg­jobban elégedettek. Svájcba kifezül egy szál­lítmány. Most csomagolják. A kékszínű, tűsrakú női ci­pők talpbélésén arany be­tűkkel a márka Rab A televízió műsora március 10-én, kedden: 17.30: Hírek. 17.35: A Ma­gyar Hirdető műsora. 17.40: Tapasztalatok — tanulságok. Dr. Fehér Károly jegyzete. 17.50: Ifjúsági filmklub. Vita a március 8-án„ látott Hanni­bál tanár úr c. magyar film rendezéséről. Vitavezető: Ne­in es kürti István. 18.50: Kis koncert. 19.20: Esti mese, — 19.30: Tv-híradó. 19.45: Idejé­ben szóiunk ... 20.05: Jó em­berek között. Magyarul be­szélő szovjet film. 21.25: kvc- rekasztal-beszélgetés a vízi­labdáról. Riporter: Vitray Ta­más. 21.55: Tv-híradó (2. ki­adás.). hirek — A Magyar Népköztársa­ság aranygyűrűs doktorává avatnak csütörtökön délelőtt 11 órakor az egyetem aulájá­ban két végzett joghallgatót Az ünnepségre — mely a fel­szabadulás után az első ilyen jellegű a jogi karon — Pécs­re érkezik Dobi István elv­társ, az Elnöki Tanács elnö­ke is. A két leendő jogi dok­tor — Markos György és Bruhács János — mind a kö­zépiskolai, mind az egyetemi tanulmányaikat végig kitűnő eredménnyel végezték. Az avatás után Bruhács János a nemzetközi jogi, — Markos György az államjogi tanszé­ken tanársegédként dolgoz­nak tovább. — Dr. Werner Heisenberg világhírű Nobel-díj as fizikus, akit az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem csütörtökön a természettudományok dísz­doktorává avatott, egyhetes magyarországi tartózkodás után vasárnap feleségével együtt elutazott hazánkból. — A gáztól meggyulladt * ruhája Fábián Csaba 3 éves, Pécs, Bánki Donáth utcai kis­fiúnak. Mire az égő ruhát le­tépték róla, II. fokú égési se­beket szenvedett. A mentők a bőrklinikára szállították. — A városi tanács pénz­ügyi osztálya felhívja az ér­vényes havi részletfizetési kedvezménnyel nem rendel­kező adózók figyelmét, hogy március 15-ével lejár az a határidő, ameddig a félévi ese­dékes adót ki kell fizetni. A határidőre ki nem egyenlített adó után adópótlékot kell fi­zetni. — Műteremlátogatást szer­vez a Hazafias Népfront Pécs városi bizottsága szerdán este hat órakor Platthy György festőművészhez. Tárlatvezető: Romváry Ferenc művészettör­ténész. — Klubot kapnak a mohá­csi nyugdíjasok, akik aktívan kiveszik részüket a város tár­sadalmi életéből. Felajánlot­ták, hogy segítenek a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottságnak a szórakozóhelyek esti látogatásában. — Ezer forint pénzbírság­gal sújtotta a Pécs városi és járási rendőrkapitányság Sóly­mos István, Pécs, Bartók Bé­la út 34. szám alatti lakost, mert vezetésre jogosító vizs­ga nélkül motorkerékpárt ve­zetett — 106 új ház épült az utób­bi években Somberekén és 79 öreg épületet felújítottak. — Csak az építkezések értéke meghaladja a 11 millió forin­tot. — 28 község művészeti cso­portja nevezett be a Stein­metz Miklós kulturális szem­lére a pécsváradi járásban. — A nagydobszai termelő- szövetkezet merenyei üzem­egységében 100 férőhelyes te­hénistálló építését kezdték meg, a tótszentgyörgyi üzem­egységben ugyancsak építkez­nek, 30 férőhelyes kocaellető- vel bővül a tsz majorja. — A Görösgali Állami Gaz­daság 593 ezer csirke kelteté­sét kezdte meg. A csirkék többségét termelőszövetkeze­teknek adják át. Az idén 30— 40 ezer darab előnevelt csir­két is eladnak. — Szavaló versenyt rendezd Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak KlSZ-szervezete március 11-én, szerdán délután 4 óra­kor az egyetemen. Minden résztvevőt könyvjutalomban részesítenek és a verseny el­ső három helyezettje rész! vesz májusban a keszthelyi helikoni ünnepségeken. 4 ♦ 4 Az adott szó értéke gatót és nem for­dítva. 3. Persze közbe­jöhet váratlan és halaszthatatlanul fontos ügy. Erre az esetre jó szolgála­tot tehet a telefon. Ha már a látoga­tás előkészítője vett annyi fáradtságot, hogy személyesen beszélje meg az Elnökkel az idő­pontot, az Elnök is megtehetett volna legalább annyit, hogy telefonon idő­ben lemondja azt. Vagy pedig másra ruházza át a láto­gató fogadását és tájékoztatását — hogy ne álldogáll- janak ott, mint kelletlen vendégek. Ennek megértésé­hez illemkódex ta­nulmányozása sem szükséges — csak a minden embernek egyformán kijáró megbecsülés. A járási tanács' elnökhelyettese minden előrevállalt kötelezettség nélkül is korrigálta azt, amit a termelőszö­vetkezet elnöke el­mulasztott. . ö fo­gadja köszönetün- ket érte (IS) szédos községbe tart előadást Se baj, mire kiérün biztosan ő is oti hon lesz — nyug tattam meg ma gam. Útközben ha vaseső zúdult a utakra, a csúszóss változott pályates ten gépkocsink be lefutott az árokba Egy Zetor azombai kihúzta és — i kényszerű késede lem miatt — ö órára mégis csal megérkeztünk a ts: elnöki irodába. D< az elnök még min dig előadott és mé| csak a helyettesítő séről sem gondos kodott. Igaz vi­szont, hogy meg hagyta: — Ha meg érkeznek a vendé gek, majd telefo­náljanak értem — mondta titkárnőjé­nek. Az esettel kap­csolatban minden­esetre néhány do­logra szeretném fé hívni az Elnök fi­gyelmét. 1. Mindenekelőtt az adott szó becs- értékére. 2. Arra, hogy s „házigazda” szokte várni a bejelenteti is elfogadott láto­Személyesen ke­restem fel a megy« egyik nagy termeli szövetkezetének el­nökét és kérdezteir meg tőle: tudja-« fogadni március fr án délután 3—4 óra között egy barát ország hírszolgála tának vezető beosz­tású újságíróját. Aj elnök fellapozd naptárát (megörül- tx-ni érmék, hogy il en precíz ember) e;.; miután a pénte­ki napra nem volt s: ímmilyen program bejegyezve — igent n ondott. A vendég, aki járt Európa va­lamennyi országá­ban. még nem is o.’ ::n régen negy- \ : napig Ciprus­ból tudósított, Ma- bsriosz és Kücsük ál’araférfiak fogad­ta . pénteken dél­urán annak rendje és módja szerint megérkezett Pécs­re, hogy innen in­duljunk tovább az említett termelő- szövetkezetbe. In­dulásunkat telefo­non jeleztem — azaz jeleztem vol­na az elnöknek — de meglepetésemre azt a választ kap­tam, hogy á szom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom