Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-01 / 51. szám

tm. március i. iuaí»*-& 3 Tudósítás Zobák-aknáról: A kezdő lépések Fokozatos on f $0 vagonra emelkedik a napi termelés — Idén befejezik a külszíni építkezéseket — Óriás teljesítményű szellőztető berendezés Népgazdaságunk nagy be­ruházása, a több mint egy- rnilliárd forintért épülő zobá- k: bányaüzem lassan elkészül. Mindenképpen monumentális á zobáki építkezés. A két magas aknatorony kötéltár- esái hangtalanul forognak, s körülötte meghúzódik minden ipari létesítmény, mint két kotlós körül a csirkesereg. — Persze ezek az építmények önmagukban ugyancsak óriá­siak: a gépházak, a kompresz- szorházak, az üzemi csarno­kok és az akna központja, melyben 3000 személyes öltö­ző és fürdő biztosít igen nagy kényelmet az új üzem új dol­gozóinak. A dombra kacska­ringózó út mellett szelíden megbújnak a kis családi há­zak, s közel az aknához egy­re sokasodnak a négy-öteme­letes lakóházak. Környezetük nagyon szép. Magas, dús lom­bú fák közé épülnek a bá­nyászok lakóházai, a kilátás pedig egyenesen festői, le a völgybe, majd a szemben hú­zódó erdős hegyoldalakra. Sza natóriumnak, üdülőnek sem kell ennél szebb tájat ke­resni. Hatalmas msénvagyon Az üzem vezetőivel hosszan beszélgettünk az áj bánya­üzem helyzetéről* 36 helyre telepítették-« az aknákat? — Van-e elegendő szén vagyon? — Jó-e a szén minősége? A két akna a legkörültekintőb­ben megválasztott helyre van építve, az aknapillérek nem kötnek le szénvagyont. Már jelenleg is mintegy száz­ezer tonna fejtésre kész szén­vagy ona van az aknának, s a megkutatott zobáki területen körülbelül 65 millió tonna fe­keteszén húzódik. Ha a ter­vezett napi 300 vagonos ka­pacitást tekintjük alapnak, akkor éppen 65 évig fejthetik a szenet az új akna területén. Ez jelenti nagy beruházá­sunk biztos jövőjét, hiszen egy-egy bányaüzemet általá­ban ötve® esztendőre szoktak tervezni. A szén minősége nem tér el különösképpen a többi komlói bánya szenének minőségétől. Ez érthető is, hi­szen a zobáki széntelepek egyenes folytatásai a többi komlói telepnek csak valami­vel mélyebb szinten. Mint a bányaüzem Igazgatója el­mondta, fokozatosan megkap­ják az Anna-akna, a kossuth- akna. a III-ss akna és a Bé­ta-akna telepeit a zobáki bá­nyamezőben. A termelés megindult A széntermelést január el­sején kezdték meg a zobáki üzemben. Jelenleg egy front­fejtés üzemel és naponta 35 vagon szenet szállítanak. Egy újabb frontfejtés előkészítése folyamatban van, előrelátha­tóan két hónap múlva indít­ják meg benne a termelést, s akkor napi 70 vagonra nő a kapacitásuk. Zobák-aknának ebben az évben napi 100 va­gonos átlagteljesítményt kell nyújtania, ami azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben már 150 vagon szenet kell ter­melniük. Ezt a teljesítményt tartani kell a jövő esztendő­ben is. Körülbelül négy-öt év múlva érik el a napi 300 va­gonos eredményt* Zobák-akna kezdő üzem, s ezt figyelembe kell venni el­ső lépéseinél. Itt egyik ne­gyedévről a másikra jelentős termelésfelfutást kell elérni, olyant, amely próbára tenne egy régen beolajozott gépeze­tet is. A telepek — ahol a fej­tés folyik — nem rosszak, kö­zepesnek mondhatók. A 8-as telep például négy méter vas­tagságú, a dőlése pedig 30— 50 fok. Ilyen körülmények között kizárólag a hagyomá­nyos fejtési módokat lehet al­kalmazni* Vannak bizonyos eltérések is az új üzem mezőiben. A kőzetnyomás valamivel erő­sebb, mint a megszokott kom­lói bányákban, s ebből kifo­lyólag a monoxidképződés Is erősebb. Ezért gyorsabb tem­pót kell diktálni az előreha­ladásban. Olyan technológiai menetet szükséges kidolgozni, amely biztosítja legalább az egyméter 80 centis sebességet. Ahogyan az igazgató mond­ja: „Újra kell tanulni Itt a bányászkodást”. Természete­sen a nyomás elleni védeke­zés ma még sok erőt és ener­giát követel, rontja még a tel­jesítményt, de a kilátások biz­tatóak. Benépesedik a három- eser fős őltöxő Az irodaház, amelyhez csat­lakozik a háromezer fős mun­kásfürdő és öltöző, az orvosi rendelők sora, az étkezde és a többi szociális intézmény, készen áll. A távfűtéssel ellá­tott épületben kellemes a hő­mérséklet, a szobák világosak, kényelmesek. Az ablakon ki­tekintve az aknák környéké­re, még nagy káoszt lehet lát­ni, de nem sokáig. Ebben az esztendőben 120 millió forintot költenek a to­vábbi építkezésekre; föld alat­tira és föld felettire egyaránt. A felszíni létesítmények épí­tése az idén teljesen befeje­ződik. A terep rendezésére, parkosításra, 2,5 millió forin­tot fordítanak. A zobáki ak­na Magyarország legnagyobb, legkorszerűbb bányaüzeme lesz, de nem marad el euró­pai színvonalon sem a leg­újabb bányaüzemektől. Ezt a bányát — mint annak idején a Széchenyi- és István-akná- kat — egyetemen taníthatják a jövő bányamérnökeinek, s erre büszkék lehetnek azok, akik tervezték és építették. Az akna munkáslétszáma állandóan emelkedik. Jelen­leg már 1200 dolgozója van az üzemnek. A szakképzett vájárok, segédvájárok és csil­lések és a műszaki gárda a tröszt összes üzemeiből ver­buválódik. Lassan-lassan ki­alakul a hatalmas üzem törzs- gárdája. Bár hadd jegyezzem meg, hogy a régi üzemeknél bizonyos elfogultság néha je­lentkezik, amikor munkáso­kat kell átadni Zobáknak. Milyen meleg van a sobáki bányában? Erről elég sokféle hír ke­ring az emberek között. Mond ván, hogy mély bánya, éppen ezért elviselhetetlen meleg van benne. Az igaz, hogy a kőzethője igen magas. A má­sodik szinten, amely több mint hatszáz méter mélység­ben van, a kőzet hőmérsék­lete plusz 44—45 fok és 19 méterenként emelkedik egy fokkal. Elképzelhető tehát, hogy a 900 méteres tervezett mélységben bizony majd 60 fokos meleget „lehel” a kör­nyezet Természetesen a bányabeli hőmérsékletet lehet szabá­lyozni. A zobáki aknán olyan nagyméretű szellőztető beren­dezést helyeztek üzembe, amelynek a kapacitása meg­haladja három bányaüzem együttes lehetőségeit A be­rendezés percenkénti teljesít­ménye 13 000 köbméter leve­gőáthúzás. Ennek segítségével a frontfejtés és a többi mun­kahelyek hőmérséklete ponto­san 24 Celsius fok. Gazdágh István Mexőgaxdaságunk általános fejlődési vonala jó (Folytatás az 1. oldalról) búza ára nálunk elég magas, termelése kifizetődő. Másik fontos kérdés a ta­karmányozás. A Központi Bi­zottság megállapította, hogy Magyarországon állandósult a taikarmányhiány. Kukoricából jelentős terméseredmény-javu­lást értük el. 1962-ről 1963-ra az egy holdra jutó. átlagtermés 14,5 mázsáról 15,9 mázsára emelkedett, mégis importál­nunk kell takarmányt, mert az őszi árpa, zab, olajosmag- vak, pillan gósok terméskiesé­se és a rossz rét—legelő gaz­dálkodás miatt takarmány- szükségleteinket nem tudjuk hazai készletből fedezni. Elsőrendű feladat ezen a té­ren a kukorica hozamának növelése. Ehhez a feltételek jók, hiszen a kukorica 100 százalékát őszi mélyszántásba tudjuk vetni, megfelelő meny- nyiségű hibrid-vetőmag ren­delkezésünkre áll, növelni tudjuk a tőszámot, nagyobb arányban tudunk kemizálnd. Fontos feladat itt még a be­takarítás gépesítése is. Jövő év végére el kell érnünk a szárbetakarítás teljes gépesí­tését és jelentősét kell lép­nünk a csőtörés gépesítésé­ben is. Magasabb színvonalú állattenyésztést! Az állattenyésztés helyzeté­rőL szólva Rapai elv^árs el­mondotta, hogy legfontosabb feladatunk ezen a téren a tehénlétszám csökkenésének megakadályozása. Ennek ér­dekében csökkentik a tehén- kivágást, hogy a tej-, trágya- és exportigényeket megfele­lően kielégíthessék. A tehén- ldvágások csökkenése termé­szetesen maga után vonná a húsellátás zökkenőit, ha ezzel egyidőben nem növelnék a sertéstenyésztést és felvásár­lást. Növelni kell a kocaillo- mányt' a koca'artó háztáji gazdaságok számának csök­kenését meg kell akadályoz­ni. Az a különös helyzet állt elő ugyanis, hogy amíg a ház­táji disznóvágások aránya csökkent, a húsfogyasztás egy főre jutó évi átlaga 45 kilóról 50-re emelkedett A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés gondjait egyaránt fokozza a háztáji gazdaságok állatállományának csökkené­se. Mi okozta ezt a csökke­nést? Sajnos, a megerősödött termelőszövetkezetek vezetői közül sokan elhanyagolható­nak tartják a háztáji gazdasá­gok állattenyésztését Ez na­gyon helytelen álláspont. Min­den tsz-vezetőnek be kell lát­nia a (háztáji gazdálkodás fon­tosságát, azt, hogy a háztáji gazdaság a nagyüzemi gazda­ság szerves része, és biztosí­tani kell számára a feltétele­ket — takarmányt, apaállatot, szerződéskötést Az állattenyésztés feladatai közül nagyon fontos az egy kiló hús előállítására fordított takarmánymennyiségnek leg­alább 4,5 kilóra való csöklcen- tése, és a hizottsertések elő­állítási idejének 10—11 hó­napra való csökkentése. Ezek a szintek már csak azért sem elérhetetlenek, mert jónéhány baranyai tsz már fölül is múl­ta ezt a termelési szintet. Vajon képes-e a magyar mezőgazdaság a kenyérgabo­na, az állattenyésztés és a ta- karmánytermesztés nagy fel­adatait egyidőben megoldani? A kenyérgabona-kérdést meg kell oldani, az állattenyésztést fokozatosan kell megfelelő szintre emelni, ugyanígy a ta­karmány problémát is, bár bizonyos, hogy egy ideig még takarrnányimportra szorulunk. A megnővefoedett öntözött te­rületeken ezért elsősorban ta- karmányféleségeket kell ter­meszteni, s nagy gondot kell fordítani az öntözött terüle­tek talajerejének visszapót­lására. Zöldség-, gyürnő lesfogyasz­tás tekintetében elértük a leg­fejlettebb országokat, az egy főre eső évi fogyasatás az 1962-es 138 kilóról 1963-ra 16/5 kilóra emelkedett. A zöldség-, gyümölcstermelés egyik leg­fontosabb feladata a tároló- helyek hálózatának megépíté­se, a járulékos beruházások megoldása. fe ipar szerepe a mezőgazdaságban A mezőgazdaság gépest lésé­vel kapcsolatban is javult a helyzet. Megoldásra váró fel­adat az erő- és munkagépek arányának javítása — több pótkocsit kell biztosítani a mezőgazdaságnak. Az alkatrész diétás megoldására a Köz­ponti Bizottság kötelezte a Külkereskedelmi Minisztériu­mot. A gépesítés jelenlegi szakaszán azonban még nem szabad megfeledkezni a kis­paraszti gazdaságokból fenn­maradt munkaeszközökről! Az iparnak egyre nagyobb szerep jut a mezőgazdaságban a gépesítésen túl a műtrágya, gyomdrtószerek előállításában. Műtrágya-ellátottságunkat nö­velni kéR, ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy 1965-ben egy évi egymillió tonna kapacitású műtrágya- gyár építését kell elkezdeni. Rapai elvtárs végezetül a falusi pártszervezetek munká­járól szólt. Rapai elvtárs beszámolója után Czégény József elvtárs, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának veze­tője tartott előadást Czégény József elvtárs előadása A megye múlt évi mező- gazdasági munkáját lemérő zárszámadások lezajlottak. Megállapíthatjuk, hogy alap­jában véve jól gazdálkodtak, a rossz év ellenére is javult a termelés színvonala, növe­kedett a belterjes irányú fej­lődés és a gabona kivételé­vel a terméseredmények Is növekedtek. A megye 98,4 százalékra teljesítette felvá­sárlást tervét s ez jó ered­ménynek számít. Növekedett a termelőszövetkezetek közös és tiszta vagyona, valamint a közösből származó jövedelem. Ugyancsak emelkedik a nem lesben. Távcsővel megpillan­tottam, bár eléggé sötét volt már. Rohantam a hegyre fél, ahol megláttam. Egy pillanatra megálltam, pihenni. Kaptam a látcsövemet — de mintha a föld nyelte volna el a med­véi. Csüggedve ejtettem le a látcsövet, amikor szusszan ást hallottam. A sűrűben — előt­tem 5 méterre —1 ott állt a medve. Nem tudom, ki volt jobban megijedve.;. Na, de nálam puska volt. Csak találomra választok ki egy albumot Isiandi fényké­pek. — Ezekről egy érdekes dol­got mesélhetek mondja a világjáró. — Amikor Nobile 1929-ben léghajójával a fény­képek ábrázolta táj közelében lezuhant, néhány utasa nem halt még. Sérülten, — ki kar­ja tör ten, Id lábatörten — vá­rakoztak a mentőexpedicióra. Három ember azonban nem várt tovább, — egy hatalmas úszó jégtáblára léptek, így akartak megmenekülni. Élel­mük egy delta sem volt. Hosz- izú heteket utaztak a jégtáb ári csak vizet, jeget és halat láthattak. Megmenekül­tek, azaz, hármukból csak ketten! Mindketten kitűnő kondícióban voltak, amikor megtalálták őket De ho/1 a harmadik? Azt mondták meg­halt Az lslandisik — én 1934- oon jártam ott, néhány évvel 4 történtek után — akkor is váltig erősítették: a jó kcedi- ció szinte száz ezázalékesas som titel hogy a magmirme­küH két ember megette a harmadikat... Legutóbbi útjáról érdeklő­döm, a Mont BlancróL El­mondja, hogy nagy a turista­forgalom, oszlop nélküli kö­télpálya visz 2400 méter ma­gasságba. Onnan pars»» még messze a Mont Blame 4810 mé­ter magas csúcsa. A hegyet megmászó első turistapár szobra a Mont Blanc alatt lé­vő kis városka főterét díszíti. — Régien, ha másként nem ment, ágyúból lőtték ki az egyik sziklafalról a másikra a mászókötelet. — Így jutottak a csúcsra — mondja — Sole hegymászó lelte halálát a jég és hó birodalmában. Még ma is több mint 10 emberről nem tudnak. Évtizedeikkel erelőtt; indultak útnak és azóta nincs hír róluk, ha csak a gleccse­rek le nem hozzák a holttes­tüket. A gleccserek, ezek a naponta 50 centit előrehaladó jégfolyők különös meglepeté­seiket is tartogatnak — még ma is. Elmeséltek egy esetet; Vagy ötven éve történt: hegy­mászásra indult egy csoport, köztük egy. vőlegény is. Meny­asszonya egy darabig' elkísérte őket, aztán az egyik menedék- háztól már nem ment velük tovább, csak a közeli viszont­látás búcsúját intette a cso­port felé. A vőlegény nem jött vissz,-. Később sem talál­ta meg a . mentőexpedíció, öt- ven év múlva, — amikor a menyasszony már matróna v<oit — viszontlátta fél évszá­zada éttűrrt vőlesénvAt A gleccser jégkoporsója hozta magával a magasból A jég konzerválta a, testet ötven év után láthatta vőlegényét ép­pen olyan fiatalon, mint ami­kor elbúcsúzott tele. Ma már persze könnyebb a csúcsra fel­jutni, de a jég, a hó, a hirte­len támadt vihar, most is ezer veszélyt rejt — A magyar világjárók is­merik vagy ismerték egymást? — kérdezem Gyula bácsit és Kittenfeergiar Kálmánt emlí­tem hirtelen, a nagy AMka- kutatót — Jól ismertük egymást, nem egyszer együtt vadász­tunk. Gyula bácsi könyvtárát bön­gészem. Telve van útleírások­kal, világjáró barátainak dedi­kált könyveivel A «ok közül kiveszek egyet — Ezt a Fekete István de­dikálta nekem. Bogáncs — a címe, ismerős, film is készült belőle, Pécsett is forgatták egy részletét — mondja Ugylát- szák, nemcsak világjárók is­merik jól Gyula bácsit Az utazás és a vadászat a szenvedélye Gyula bácsinak. Nem vett autót, nem vett há­zat, — erre költötte keresetét. Most újabb útra készül, is­mét Franciaországba. A Mont Blancot és környékének he­gyeit ábrázoló térképet vesz elő. A sok csúcs közül rámu­tat egyre: „Most ide akarok elmenni”. Garay Ferenc i m* , munkaegységre osztott jövede­lem. A készpénzt osztó tsz-ek száma az elmúlt évben 9-ról 16-ra emelkedett. A tsz-ek 16 millió forinttal többet osz­tottak ki, mint tavaly. Az egy főre eső évi átlagjöve­delem a mohácsi járásban volt a legmagasabb, 10 600 forint. Sajnos, megyénkben is aránytalanul csökkent a ház­táji gazdaságokból származó jövedelem, s még jónéhány termelőszövetkezet mérleghiá­nyos. E téren a drávaszabol- csi tsz tartja a „rekordot” 3,5 millió forinttaL A gyengén gazdálkodó tsz- ek közül kilenc került a kö­zepesek közé, de mások visz- szaestek. Ez annak is tulaj­donítható, hogy felemelték a kulcsszámokat, a követelmé­nyek magasabbak lettek. Czégény elvtárs ezután a megye legégetőbb mezőgazda- sági tennivalóiról beszélt. Felhívta <* figyelmet a fejtrá­gyázás gyors befejezésére, a déli részeken felgyülemlett belvizek levezetésére. Gondos­kodni kell a kenyérgabonák vegyszerezéséről és már most meg kell kezdeni a betakarí­tás előkészületeinek szervezé­sét. Kukoricából fedezzük az abraktakarmány 70 százalé­kát, így a kukoricatermesz­tésre a megyében is nagy gon­dot kell fordítani. Biztosítani kell a háztáji gazdaságok hibrid-vetőmag ellátását, a tő­számot 14—16 ezerről 18—20 ezerre kell emelni a talajerő állapotától függően. Meg kell oldani a vetőgépek szemes­vetőre való átalakítását A háztáji állatállomány csökkenésének, megakadályo­zása érdekében valamennyi tsz tegyen intézkedéseké*, úgy tervezzenek, hogy ezt * feladatot is meg tudják ol­dani. A megye traktaráltamány* növekedett, ezzel kapcsolato­san fokomra kelj. a traktoros- képzést, mert aas eddig beis­kolázott 900 fő nem tudja ki­elégíteni a jelentkező nagy igényeket. A fokozatosam gép­javítóvá alakuló gépállomá­sok feladatai között továbbra is szerepel a gyenge tsz-e< segítése. Baranya szakember-ellátott­sága az országos átlagnál gyen gébb, ezért él kell érni a meglévő szakemberek lete!^ pftését. A termelőszövetkeze­tek vezetőségében időszeri' személyi változtatásokat most kell végrehajtani, nem a mun­ka csúcsán. Egye* tsz-ekbem rendkívüli arányban megnőtt az alkalmazottak és az Im­produktív dolgozók foglalkoz­tatottsága. Ez nem egészséges jelenség. Ügyelni kell, hogy az improduktív dolgozók szá­ma csak akkor növekedjék, ha ez feltétlenül szükséges. Hozzászólások * Mer Ma Crfrses — a JBgkeporsők egrivé Czégény etvtáns előadását hozzászólások követték. Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV igazgatója a háztáji gazdasá­gokban rejlő nagy lehetősé­gekről beszélt. Elmondotta, hogy a gyümölcstermelés me­gyénkben még 90 százalékban egyéni és háztáji kéjben van. A terméshozam nagyon ala­csony, ezért fontos feladat a hozam növelése. Szekeres László elvtárs, a sásdii járási pártbizottság tit­kára a járás eredményeiről és problémáiról beszélt. Nagy Jó­zsef elvtárs, a Magyar Nem­zeti Bank Baranya megyei fiókjának Igazgatója etoond- nrz erős tsz-ék emeSi­feedő jövedelmével nem áll arányban a felhalmozás. A 10—12 százalékos kötelező tar- talékolás véleménye szerint nem elegendő. Rosfcó Zsigmond elvtárs, a siklósi termelőszövetkezet el­nöke a tsz eredményeiről, prob lémáiról beszélt, szerinte asz improduktív dolgozóik számá­nak növekedését a tsz-ék na­gyobb adminiszibrációja idézi elő. Ez az adminisztráció egyólíkcsriit szükséges. Kurucsai József elvtárs. uz A" und Pír «gazdaság igaz; a járu léke» beruházások fontosságá­ról szólt. A hozzászólásokra Rapai Gyu&a elvtárs és Czégény Jó­zsiéi dívtál» válaszolt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom