Dunántúli Napló, 1964. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1964-03-19 / 66. szám

1M4. MÁRCIUS 19.

NAPLÓ

3

Elutazott a Baranya megyei küldöttség, a Hazafias Népfront Ili. kongresszusára

Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei titkárságán jöttek össze Baranya küldöttei és a ma kezdődő kongresszuson képviselik a megye és Pécs dolgozóit. Itt beszélgettünk el a küldöttekkel. akik a kétnapos tanácskozás alkalmával megvitatják a népi-nemzeti egység kialakulását, a szocialista társadalom építését.

KÁLÓ KÁLMÁNNÉ

lyett 100,4 százalékot teljesí- tettünlR?tíe így is negyedéves szintenmár 54 000 tonna plusz ban vagyunk. Ebben benne van a két termelő vasárnap is, ami 17 000 tonnát hozott. A hónap végére meglesz a 60 ezer tonna többtermelés.

— És éves szinten?

— 105 ezer tonna az éves vállalásunk, de úgy néz ki, hogy már az első félévben tellammal, gondolatommal a | békén munkálkodom. A nem- | zeti egységet kívánom segí-| teni. Versben ezt így fogai- j maztam meg:

Kaló Kálmánná Klskassáról indult a kongresszusra, Az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet tagja, tejkezelő.

— Én havifizetéses vagyok, de a tsz többi tagja is elégedett, hiszen a múlt évi eredmények alapján 34 forint 80 fillért fizettek egy munkaegységre, most pedig havonta húsz forint munkaegységenként! előleget kapnak. Nálunk az asszonyok jól dolgoznak, tavaly voltak, akik 300 munkaegységet is szereztek, s kiváló oklevelet kaptak most a nőnap alkalmával. De vannak bedolgozók is, akiknek a munkaegysége meghaladja a 200-at

KASZA LAJOSNÉ

Mintha csak ezt igazolná

Kasza Lajosné is, aki Dráva- piskiről utazott a III. kongEz is „beruházási"

jesítjük. Méghozzá a teljesítmény növelésével és az önköltség csökkentésével létszámemelkedés nélkül,

DR. PALLÉR JÁNOS NÉ

rt: i mely átformálja az öreg [Föld képét, értelmet ad a létnek,

[alkotásnak,

és visszaadja méltóságod,

[ember!”

KISZELI GYULA

resszusra. Ö a termelőszövetkezetben besegítő tag, de a hat tagú családnak tavaly 600 munkáegysége volt

POZSGAI KÁROLT

Pozsgai Károly, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmérnöke miről is szólhatna másról, mint a bányászok jó munkájáról

Igaz, a rossz idő. visszavetett bennünket és így a szo- 104—105 százalék beHosszúhetényben él és pedagógus dr. Faller Jánosné, akit a most lezajlott népfrontválasztásokon beválasztottak a megyei elnökségbe. Tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának is.

— Az a célom, hogy az emberekkel közvetlen kapcsolatot alakítsak ki, hogy minden problémát, személyit' és anyagit, teljes bizalommal és őszintén feltárjam a tanácstag előtt.

Faller Jánosné Hosszúhe- tényben született és öt évvel ezelőtt került oda vissza. így „földijei” között dolgozik.

— Ez is a szép a munkámban és bár sok lehetőség lett volna az utóbbi években, hogy elkerüljünk a faluból, mégis maradunk, mert itt akarunk sokat tenni a közösségért a férjemmel együtt, aki tagja a járási tanácsnak;

PÁKOLITZ ISTVÁN

— A szocialista nemzeti összefogás eszméjét, a szocialista országépítést kell szolgálnia az irodalomnak — mondta Pákolitz István költő, a kongresszus küldötte. — Az irodalom jelentős mozgósító erőt képvisel és az a feladata, hogy eszmei, művészi szem pontból segítse széppé tenni mindennapos életünket Én például, ha nem is szó szerint á békéről írok verseimben, azért Minden idegsróKisvaszarről került Pécsvá- radra Kiszeli Gyula római katolikus plébános. A Hazafias Népfront megyei bizottságának a tagja.

— Amikor 1961-ben Pécsvá- radon kezdtem meg működésemet, azonnal felvettem a kapcsolatot a tanáccsal és kölcsönös szimpátia alakult ki közöttünk, mert közös céljaink is vannak. Ilyenek a községfejlesztés megoldása, a honismereti szakkör munkája, amelynek én is tagja vagyok. Azóta már sok mindent fel tudunk mutatni, így százezer forintért restauráltuk a Szent István korabeli Mindszeritek templomát, tavaly pedig a kétszáz éves plébániatemplomot festettük át, amelynek igen gazdag, műkincset érő az aranyozott rokokó berendezése. Az általános hangulatot csak jónak mondhatom, a szomszédos községekből Pécsváradra szivárgó lakosok gyorsan otthonuknak érzik a csodálatos va- rázsú falut,

Két hónappal ezelőtt még

a szigetvári Zrínyi Termelő- szövetkezet neve alatt egy kis tsz-t értettek az emberek, amilyenből kettő is volt ebben a faluban. Ma már több mint 3000 holdon gazdálkodó szövetkezetként tartják számon. Egy hónapja a két szigetvári, a Zrínyi és az Uj Élet, valamint a zsibóti és a becefai Termelőszövetkezet megszavazta az egyesülést.

— Én ott voltam mindegyik közgyűlésen — mondja Paizs József párttitkár — s mondhatom, nagyon kevesen húzódoztak, hogy jobb lenne várni még ezzel a lépéssel. Nagyobb területen megfelelő vezetéssel, felszereléssel jobban gazdálkodhatnak, előnyösen egészítik ki egymást

A kölcsönös segítség már most, egy hónap után is tapasztalható. A vidéki üzemegységekben kevesebb volt a tartalék, szilázsal csak a volt Uj Élet rendelkezett nagyobb mennyiséggel. Megosztották, s így ha jól beosztják a szálastakarmányt, nem lesz hiánya tavaszig.

Bent, a csöppnyi irodában hatan fogják körül a hosszú, lapos asztalt

— A tervkészítéssel már készen vagyunk, sőt, már a pénzügyi terv megerősítése folyik — mondja Illés Béla íőagronómus —. Hamarosan üzemegységekre is lebontjuk. Most adatokat adunk az 1963 —64-es évi öntözésekről, öntő- aőberendezések

Baranya megye küldöttsége tegnap a déli gyorssal Sztergár János megyei titkár vezetésével elutazott a III. kongresszusra, amely ma reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kezdi meg munkáját. A kongresz- szus megyei küldöttei: Acbátz Imre, a Pécsi Közgazdasági Technikum Igazgatója, Ambrus Jenő, a Pécs városi pártbizottság első titkára. Arnold János, villányi tsz- elnök, Bagl Barnabásné pécsi munkásnő, Baratt József, a Hazafias Népfront Orsz. Tanácsának osztályvezetője, dr. Barla Szabó Jenő, a Pécsi Gyermekkórház Igazga tója, Bárdos Lajos gerényesl tsz-tag, Csendes Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Dalmadi György nyugdíjas, Deszáncsics János mohácsi járási népfront- titkár, dr. Faller Jánosné hosszú- hetényl tanítónő, dr. HeUmer József egerágl állatorvos. Káló Kálmánná kiskassal tsz-tag. Kasza Lajosné drávaplskl tsz-tag, dr. Kelemen László főiskolai tanár, Keresztes János kékesdl tsz-brt- gádvezető, dr. Kerpel-Frónlus . Ödön Kossuth-dfjas, a Magyar Tudományos Akadémia Levelező tagja, egyetemi tanár, Kiszeli Gyula pécsváradi róm. kát plébános, Kovács Béla gerdel tanító, dr. Marczel István mohácsi járási főállatorvos, Mikest Lajos vájár Nagy Pál siklósi járási népfronttitkár, Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Szövetsége főtitkára, Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke. Pákolitz István költő, Petőcz István abaligetl tanító, dr. Pilaszanovich Imre egyetemi docens, Popovlcs Lázár Up- pói görögkeleti esperes, Pozsgal Károly, a Mecseki Széntröszt főmérnöke, Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Takács Margit színművésznő, dr. Tl- gyi József egyetemi docens.

u

Szinte naponta adnak hírt

az újságok különböző beruházásokról, anyagi befektetésekről. pontosan megjelölve az építés költségét, valamint az új létesítmény okoz- I ta termelésnövekedést. Ez j eddig rendben is van, terme- j szetes. hogy a termelés kor- J szerűsítése, modernebb fel- j szerelések biztosítása növeli ; a termelés eredményeit. Egy lessé ^laposabb tanulmányozás után mégis észrevehe- j tünk egy érdekes jelenséget, j Egyes munkahelyeiken, gaz- j daságokban a korszerűbb fel i szerelések, nagyobb beruhá- j zások ellenére sem érnek el j olyan jó eredményeket, mint néhány kevésbé jól ellátott I gazdaságban. És itt döbbenünk rá, hogy van egyfajta „beruházás”, amelynek értékét pénzben ugyan nem lehet kifejezni, mégis nagyon fontos és okvetlenül tükröződik a termelés eredményeiben is. Ez a „beruházás’ az emberekkel való bánás!

Ahonnan példáimat vettem. — az állami gazdaságok életéből — különösen fontos ez. Ezeknek a gazdaságoknak nagy része még ma is a világtól távoleső kis pusztákon van. Nemegyszer villany, iskola nélkül. Elképzelhető hát, hogy az itt élő emberek körülményei meglehetősen kedvezőtlenek — s bár sorsuk megjavítása érdekében már sok anyagi intézkedés történt, ők azok, akik legjobban Igényük az emberi bánásmódot, megsokszorozott figyelemmel, szeretettel kell velük foglalkozni. Talán»kü- lönösnek hangzik, hogy mondjuk egy állami gazdasági igazgatótól, üzemegységvezetőtől -azt követelje az ember, hogy szeretettel foglalkozzék beosztottjai ved.

Nos, akkor álljon itt egy. példa. Állami gazdasági igazgatóról lesz szó, akinek igazán legkisebb gondja kellene legyen, hogy a hatalmas, több ezer holdas gazdaságban dolgozó sok ember közül melyik iszik és melyik nem. Volt egy dolgozo, aki rendesen dolgozott ugyan, de a fizetés után beült a kocsmába — és ahogy ez szokás, édeskeveset láto.t ebből a pénzből a csalá Egy gzép napon azonban mi történt? A fizetés után,' napon az Illető, ahogy szokta, beült a kocsmába, nem sokáig ült egyedül az asztal melletit, mert pár perc máivá megjelent az igazgató, s leült embere asztalához, ö is rendelt egy nagyfa öt. Miről beszélgettek, miről nem, nem lehet tudni. Mindenesetre ittak még egy nagyfröccsöt, aztán mindketten fölkeltek szépen és hazamentek. Részegeskedé--, pénzszórás elmaradt — s n fizetés után két-három nag^- fröcosön túl azóta sem megy az illető.

Persze, ez az igazgató nemcsak ezt teszi meg, jó- néhány hasonló példát lehelne róla elmondani. Arról, hogy miképpen alakított ki dolgozóiból egy harmonikus közösséget .arról, hogy men.'.' nyi időt szentelt apró-cseprő kis emberi ügyekre. Arról azt hiszem fölösleges beszélnem, hogy ezt az embert a gazdaságban nagyon becsülik, adnak a szavára, és ha kér valamit, azt nagyon szívesen megteszik neki. S mert ilyen a hangulat, a munka is sokkal jobban megy — jobbak az eredmények, „jövedelmez” a pénzben ki nem fejezhető „beruházás”.

Erről az igazgatóról soli helyen példát vehetnének, nem ártana, ha a vezető beosztásúak ellátogatnának néha beosztottjaik lakására, elbeszélgetnének velük és legkisebb problémáik megoldásában is segítséget nyújtanának. Ez nem Jdsdedóvo’’ elmélet. Azok, akik pusztán élnek és dolgoznak tudják, hogy . erre a törődésre milyen nagy szükség van, tudják. hogy csak így leltet komolyan előrelépni.

LE

Növendékhangverseny a Liszt Ferenc Zeneiskolában

Az idei zenei évad szerény, de annál kedvesebb, meghittebb eseményének színhelye volt kedden este a pécsi Ltezt Ferenc Zeneiskola. A szülői értekezlettel egybekötött növendék-hangversenyen harminc általános iskolába járó, zongorázni tanuló leány és fiú mutatta be tudását, tehetségét, fejlődését. A növendékek — valamennyien Máthé Pálné tanítványai — a Zeneiskola minden osztályát képviselték. Előadásuk színvonalas volt, jó felkészülésről tanúskodott. A kezdők közül el - sősorban Bocsárdi Albert, Földes Judit, Józsa Lívia, Hajnal Judit és Rab László szerepeltek sikerrel, A haladók közül kiemelkedő teljesítményt nyúj tott szép játékával a Habar.- testvérpár, Horváth Dalma, Józsa Rita, Pogány Ildikó, Rónai Béla, Selymes Éva.,

Sgyeiiilés lilán.

rőL — Van munka éppen elég, sokat töprengünk, ráadásul rossz az idő is, késik a tavasz...

— A munka kellős közepén tartunk, új emberek, új területek kerültek hozzánk, szervezési nehézségeink vannak — mondja az elnökhelyettes, Turbéki János —. Különösen az nehezíti a munkát, hogy a vezetőség szétszórtan dolgozik. Itt szeretnénk majd berendezni a központot, de ebben az apró szobában nem férünk el. A könyvelőcsoport az Uj Élet volt irodájában működik még, ide-oda szaladgálunk, ha szükség van valamire. Úgy egyeztünk meg a főagronómussal, hogy ő a könyvelőkkel, én meg itt a régi irodámban maradok. Persze, ez nem megoldás, mindent meg kell beszélnünk, nem lehetünk külön. A tanács segít, hogy megkapjuk az MHS-től azt a nagy termet a bejárattól jobbra. Legalább három helyiséget tudunk ott kiképezni. Félő azonban, hogy sokára lesz ebből valami, s nekünk szétaprózva kell dolgoznunk ...

Turbéki János és ülés Béla jól ismeri a szigetvári gondokat, a két szigetvári tsz elnökeként működtek. 1960-ban, a niHpilii Imiiéin a két termelőszövetkezet szinte a semmivel indult, gépek nélkül, kicsi állatállománnyal. A Zrínyi Tsz-nek eleinte csak 12 tehene volt, s a munkaegység az első év végén 12 forintot ért Tavaly viszont már 30 forintot osztottak, s ehhez jött még a 18 forintos prémium is. Az Uj Élet sem indult jobban. Az első évben 19,50-et, tavaly pedig 39,50-et ért a munkaegység. A Zrínyi Tsz kertészkedett, öntözőberendezést vásárolt, s friss, zöld árujával ellátta a községet, szerződést kötött a konzervgyárral. Az Uj Élet talán merészebbre vállalkozott, átalakította a régi téglagyárat és baromfitelepet létesített.

És most az egyesülés után? Jelenleg 17 erőgépük van, évközben még kapnak ötöt. Cél a termelőszövetkezet komplex gépesítése. Azonkívül mindegyik szövetkezet hozott magával valamit, amelyet nagyüzemi szinten továbbfejlesztenek, s komoly eredményeket érhetnek eL Fejlesztik a kertészetet, a baromfi tenyészetet, az állatállományt, valamint a zsibóti üzemegységben 180 hold szőlőt telepítenek.

— A tavasszal egy 20 ezres csibenevelőt építünk, majd egy 5 ezres tojóházat, ■ jövőre a tervek szerint ismét egy 5 ezres tói óházzal bővítjük •!

telepei, — mondja az elnök- helyettes. Három turnusban hozunk Bábolnáról 30 ezer csirkét, valamint 10 ezer hampshire fajtát is nevelünk. 35 ezret szerződtünk, a többit helyben adjuk el. A tojástermelést is növeljük, a2 őszre benépesítjük az ötezres tojóházat

Az idén 90 holdon kertészkednek, ebből 50 holdon öntözéssel. Szépen fejlődnek már a palánták a 420 melegágy! ablak alatt Egyébként 155 holdat öntöznek összesen, a kertészeten kívül 55 hold kukoricát és 50 hold pillangóst.

— Sajnos nincs férőhelyünk — mondja Turbéki János — Otszázhuszonnyole szarvas- marhánk van, ebből 175-öt hizlalásra szerződtünk. A marhaállományunkat talán 100-zaI tudjuk csak növelni, nem kapunk beruházást az idén. Hatszáz szerződött hízóra is megvan az alapanyagunk.

— Sajnos az idén még nem

szakosítottuk a növénytermesztést folytatja Illés Béla íőagronómus —, mert a becefai és a zsibóti üzemegység önálló elszámolású. Ez mindenképpen nehezíti a munkát, több az adminisztráció, nehezebb a szervezés, de reméljük jövőre sikerül megszüntetni. Ezt az évet arra használjuk fel, hogy a négy üzemegységet egyszintre hozzuk megerősítsük.

Bozsér Eresébe