Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
FEBRUÁR 16, !U*f»l.61 3 Igazságos lakáselosztás A nyilvánosság előtt tevélienykednek a társadalmi bizottságok Még sorolhatnám hasonló tisztázatlan kérdéseket, hiszen a hétköznapok munkája számos példát hozott a felszínre. Az 1964. évi lakáselosztásnál figyelemmel lesznek e problémákra és konkrét javaslatot terjesztünk a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. E javaslatok kidolgozásához segítségül kérjük a kerületi és városi lakásgazdálkodási társadalmi bizottságokat és több elméleti és gyakorlati szakember véleményéti Türelmet, megértést, bizalmat I Visszatekintve a bizottságok eddigi tevékenységére, a következő képet kapjuk: több mint 200 család költözött szövetkezeti lakásba és 144 igénylő kérelmét * elégítettük ki állami térítésmentes lakással. A rendelkezésre álló szűkös lakáskeret ellenére az első két kategóriába tartozó igények közül 42-t ez ideig kielégítettünk. A város lakosságától türelmet, megértést kérünk, bizalmat a hatósági és társadalmi munkások irányában, hiszen a város lakáshelyzetének javítása, majd végle ges rendezése és megoldás: egyetemes érdekünk. Dr. Böhm Jáno< osztályvezető Új elnök Drávátokon Xegyes ikerbárányok születtek a Bükkösdi Állami Gazdaságban. A gazdaság szabadságmajori .juhászaidban négy ikerbárányt ellett egy törzskönyvezett fésűs-merinói anyajuh. A kisbárányok szépen fejlődnek, növekedésben már utolérték társaikat. — Azt hiszem igen. bár én is eléggé új ember vagyok, a múlt év tavaszán helyeztek ide, mindjárt az egyetemi vizsgák után. — Amikor ide kerültem, lényegében nem tud tam semmit a szövetkezetről. Annyit láttam, hogy már csak két napra való takarmány van és 761055 forint mérleghiány. Később kiderült, hogy ez is szerény számolás eredménye. Úgy hallottam, mindig gyengén gazdálkodó tsz volt a drávafoki. 1960-ban két szövetkezet működött, majd egye sülték. Minden évben új vezetők. rossz gazdálkodás. Jellemző, hogy például több mint 100 ezer forintért vásároltak egy öntözőberendezést, amelyet sohasem használhattak, s közben elavult azonkívül egy KB—les kukoricakombájnt, amelyet Zetor K—25-ös hiján még csak ki sem próbáltak. 1962. év végén munkaegységenként 18 forint 20 fillért fizettek. Nehéz volt ilyen alapokkal indulni még akkor is, ha 1 millió 207 ezer forint állami támogatást kaptunk, hiszen nem mindegy az, milyen a tagság hangulata. Márpedig az nem volt túlságosan jó. — Hogyan sikerülft az év? — Három napja tartottuk a zárszámadást Azt nem mondhatom, hogy elégedett a tagság, de bizakodó, elismerik a javulást. Tudják, hogy a mezőgazdaságban hosszabb időt igényel egy „lerobbant” gazdaság helyrehozása. Okosabban, szakszerűbben A főkönyvelő, Horgos Sándor a zárszámadási beszámolót mutatja. A számokból, tényekből jól látható ennek az Ormánság peremén gazdálkodó tsz-nek a fejlődése. Az egy tagra eső átlagos jövedelem 7036 forint a múlt évi 5000- rei szemben. Készpénzzel fizettek, de munkaegységre átszámítva éléri a harminc forintot. A termésátlagok holdanként, az aszály ellenére is, tíz százalékkal magasabbak az előző évinél. Az egy tehénre eső tejtermelés 1500 yterrőí 1984-re emelkedett. az egy szántóra eső jövedelem 5241 forintról 794-re nőtt. A fed | nem osztható alap 340 ezer forinttal nőtt, ebből 263 ezer forint érték saját erőhőL A tiszta v agyon gyarapodás 1963- ban 1 millió 309 ezer forint, 1962-ben pedig nem hogy nőtt, hanem 156 ezer forinttal csökkent. Ezek az eredmények nagyon szerénynek tűmnek, holott óriási munka árán vaio- I sultak meg. Sárkány Pál már : a tervekről beszél, ártól, nii- I lyen gondosan, pontosan dól- I gozták ki az 1964-es tervet. I — Az állatállomány miiie- j régének javítását tűztük célul. Megkezdjük a juhok és a j szarvasmarhák törzskönyves ; állományának kialakítását. Ez j különösen a tejtermelés nö- I vekedéséhez szükséges, az 1900 literes átlagon még bőven Lehet javítani. Szakosítottuk az állományt, felszámoltuk a gazdaságtalan baromíitenyészetet. s inkább sertés- és marha- hizlalással foglalkozunk, libben az évben 95 marhát és 480 sertést szerződtünk. Az ősszel szépen elvégeztük a betakarítást. 443 holdon a búzavetést, s az őszi mélyszántás nagy része is elkészült. Itt feltétlen meg kéül említeni, hogy a sellyei gépállomás egész évben segített a munkát elvégezni. A gépi munkára alapozunk, mivel a tagság 54 százaléka 60 éven felüli, öt erőgépünk van, négyet kapunk a tavasszal, azonkívül kapunk még néhány munkagépet. A kiemelt növények termesztését szinte teljesem géppel végezzük. Például a gabona vetésétől kezdve a betakarításig géppel dolgozunk, feltfúvóva! juttatjuk a terményt a magtárba. A szálastakarmámy betakarításához is van fűkaszánk, rendsodrónk és széna- bálázónk. A legtöbb munkaerőt igénylő kukorioaműveiés*: is megoldottuk, az idén a 240 holdból csak 70 holdat művelünk hagyományosam, a többit HungaKinnaü gyom tálán ltjuk, a növénytermesztést is folya - ncatosan szakosít}ufc Istálló, vízterroi, gépeli Sárkány Pál sorolja a terv j adatait, tíz hatóan dohánya, ! 40 holdon cukorrépát termesz- I temek, ikercsokutas öntötóte- j lep létesül, amellyel 85 hóid I legelőt tartanak frissen, az- ! után 80 férőhelyes istálló, víz- i torony, gépszín. Utolsókéit ] hagyja a 300 méteres befcötő- ! utat. A majorban tavasszal, j ősszél aikkora a sár, hogy a I kocsik tengelyig besüllyednek I S az út csak ígéret marad, pe- I dig hozzásegítenének, van fvn j zá erejük, a drávafoki Uj Esz- 1 tendő Terrnedőszövetkeaert meg j találta a talajt a lába alatt Bbísí* Emsébe* Amikor elmegy az utolsó vonat Nyirkos, hideg köd szitál. Átszivárog az ember kabátján és testéhez ér. A Szabadság úton a sötétben fénypálcikák remegnek. Taxi kerekei surrannak a szürke aszfalton. A 3Q-as busz aktatáskás, bőröndös nőket, férfiakat tesz le a pécsi vasútállomás előtt. A főépület rákönyököl a térre, homlokán a hatalmas óra: 22.15-öt mutat. A magas csarnokban sorok állnak a jegypénztár előtt, kívülről csak egy kezet látok, behúzza a pénzt, kiadja a jegyet. Ügyes, gyors mozdulatok: pecsét, jegy, lila tintaceruza, s vissza az aprót... Sistergő gőzben az első vágányon az utolsó személyvonat az 1919-es. Márton István és két fűtő a 424-es mozdonyon. Márton leszáll s néz még valamit a masinán. Nemsokára jelt kap és elindulhat, bele a sötét éjszakába. Szekeres János és társai a szerelvényt vizsgálják. — A fékeket, az össze- eresztéseket, a kerekedet, hogy ne legyen semmi baj — mondja lehajoltában. György István távírász a forgalmi irodában a falon függő órára néz, Hideg István rendelkező forgalmista jobbkézzel apró gombokhoz nyúl. Baljával telefont szorít a füléhez. György ujja már a morzén: Jti-ti-ti, tí-tp-tá.” — „Mecsekaljától engedélyt kérek, mehet-e az 1919-es... Igen veszem, az 1919-es indulhat”. Hideg István jegyez, előtte térképszerű ákombákom- ra tesz még számokat, aztán újból hívás: a négy őrhelynek leadja á2 utasítást, azok bemondják a szabad kijáratot. Később parancs fut: a hetes térköz szabad legyen, s az első vágányról kijárhasson a budapesti személy. — Kicsi már az állomás — mondja kis szünetet szakítva — mindig minden vágányunk foglalt. Huszonegy órakor is teher kért engedélyt a bejárásra. De hová tegyem. 25-kor érkezik a bátaszéki, aztán 35-kor egy másik jön, indul a siklósi ... Ki gondolná, hány ember figyelő szeme kíséri a vonatot. míg kifut pályájára és elhagyja az állomást. — Itt minden másodpercnek klappolnia kell — szólal meg Balaskó Zenó, a naplózó., — Százak élete függ ettől! Üjabb telefonok, jelentések, utasítások. Most ebben az irodában egészen Mecsek- aljáig mindent látnak, a kis őrhelyektől kezdve a kékes fényű vágányokig, a váltóktól kezdve az álló, mozgó vonatokig. Aztán bejön Bebesi György, a külső forgalmi szolgálattevő, vagy ahogyan mi hívjuk: a forgalmista. Mi utasok csákót ismerjük, a tárcsás embert, aki feltartja kezét és kifut a’ vonat. Bebesi bejön, mindenki az órát nézi. Hideg most fog jelt adni, utolsó szavakat mondani a mai személyvonatnak, amely elhagyja a várost. Kimegyek a peronra, már mindenki beszállt a vonatba. A hálókocsi sárga függönyein kis rés. Biztosan van már, aki vetkőzik, felakasztja kabátját a miniatűr szekrénykéből kikívánkozó fogasra, odatámasztja a létrát az ágyhoz. Hívoga- tóan int a sima. fehér párna, a jó meleg gyapjúta- ’karó... Az első' osztályban lehúzza az ablakot egy idősebb férfi. Újság van a kezében, bőröndje csatja látszik, s karórájának férne. Ránéz, szeretné már, ha indulna a vonat. A másodosztályban sötét ablakok, kényelmet kereső, fáradt emberek, elnyújtózva, reggelig összezárt érdekes közösségben. És a peronon megritkult kis tábor, akik kísértek, talán már ők is szeretnék, hogy megbillenjenek az acél- kerekek. Ideges kis félmondatok, jelentéktelen dolgokról, a kocsi ajtajában egy nő: — Vigyázz magadra és mondd meg Klárinak ...” Bebesi György már jön, villan a zöld fény és nagy szusszanással elindul az «arctól az 1919-es, amely reggel ötig Márton István kezében van. Hideg István és György István a forgalmi irodában újból „készültségben állnak”, figyelik a láthatatlan pályán a vona- t&t. Az őrhelyek újbői jelentenek: „Most haladt el, tart a 7-es körzetben.” Aztán amikor Mecsekalját elhagyja, már nem az övék, átveszi a figyelést a többi állomás. A restiben a kályha mellé húzódnak a hajnali vonatra várók, a sarokban táskarádió mondja az éjféli híreket, hárman gyűrt lapü kártyát szorongatnak s csapják a lapot a műanyag-borítású asztalra, kihunytak a neon fények is. csak középen a sütemények fáznak a hideg vitrinben, a Cinzá- nós palackok tarka emblémái alatt. A csarnokban két rendőr sétál a lezárt újságosbódék néma őrhelye között, a menetrendek szigorú vigyázzállásban pillantanak le a pádon húnyókra. Nem jön már busz sem a város felől. A város alszik, csendes. A sápadt, sárga kockákon is elpihen a fény, egy ember íelgyűr? gallérját, és elindul az épületiből kifelé. Hallom az üres járdát) léptei kopogását. Elment már az utolsó vo■ megüresedett lakást a rangsorban következő igényjogo- ; sultaknak felajánlotta-e. 1 A lakásgazdálkodási társadalmi bizottságok eddigi te- ' vékenységét a következőkben kívánom bemutatni. 297 kérelmet bíráltak el A bizottságok az első két kategóriába tartozó igényjogosultak közül 297 kérelmet bíráltak felül a helyszínen. Ezt követően 84 legsürgősebb igény kielégítésének sorrendjét állapították meg. E döntésről az igénylőket a névsor nyilvános közzétételé- , vei is tájékoztatták. Ez a módszer egyben biztosíték arra, hogy a lakásügyi hatóságok a bizottság által meghatározott sorrendtől ne térhessenek el, de az érdekeltek esetleges további véleményeit is felszínre hozza. A 84 kimutatásban foglalt és „rangsorolt” személy közül csupán 4 személy jelentett be észrevételt a városi tanács társadalmi bizottságá- ! hoz. A bizottság a beadva- ! nyok mindegyikét indokolat- ! lármáik, megalapozatlannak | találta. A fentieket kivéve j szinte egyetlen esetben sem tapasztaltuk, hogy bármelyik lakásigénylő kétségbe vonta volna a bizottság által megállapított sorrendiség jogosságát. Ez azt igazolja: helyes . volt megfelelő gondot fordí- : tani a tagok kiválasztására j és a bizottságok munkájához i szükséges előfeltételek bizto- j sítására, j Több olyan esetről tudunk, j hogy egyesek „leellenőrizték’’ a névsorban szereplő családok lakáskörülményeit és így saját maguk is meggyőződtek arról, hogy azok lakáshoz juttatása indokolt. Úgy érezzük, hogy a lakosság bizalma nőtt ! a társadalmi bizottságok és ! ezen keresztül a lakásügyi ha- i lóságok munkája iránt. A lakásgazdálkodási társa- ! dalmi bizottságok tagjai szánté rendszeresen és folyamafo- i san részt vesznek a kerületek- '< í nél a félfogadási napokon, köz j vétlenül tanácskoznak, tárgyal nak a lakásügyi felekkel. A I tárgyalás hangnemében jelen- i tős változások következtek be és ugyanakkor lényegesen csökkent a bizottságok mun- | káját követően az ügyfelek | száma is. Mind kevesebb j azoknak a száma, akik vala- j mely vezetőt vagy tanácsi dolgozót teszik felelőssé lakásügyük „kedvezőtlen’: intézéséért. Aránytalanságok Jelentkeznek azonban a la- i kásügyi szerveknél olyan ín- 1 dokolt problémák is, amelyek ezen új társadalmi intézmény létrehozását követően kerültek felszínre. Indokolt és szükséges a közvélemény ilyen irányú tájékozta- í tása is. Számtalan példa mu- : tatja, hogy a kategóriák be- [ tartása a jövőben arányta- ! lanságot eredményezhet. Néz- ! zük talán az elmondottakat példán keresztül: egy család, amely már több évtizede a városban él szoba-konyhás vagy szuterén lakásban és a család szaporulata folytán a jelenlegi létszám 8—10 fő, megelőzi-e azt az igénylőt, aki például 3—4 éve lakik Pécsett, kiváló dolgozó, de főbérleti lakással nem rendelkezik. Még egy példa: a névsorban j szereplő 17 igény kielégítése- ; kor egy 2,5 szobás, összkomfortos lakás áll rendelkezésre. A jogosult jelenlegi lakása elhanyagolt, piszkos. a parketta fekete, zsíros, a la- i kást évek óta nem festették. A család tehát létszámánál fogva a lakásra igényjogosult, de ez esetben — mondjuk meg őszintén —, az új lakásra méltatlan. A gyakorlati munkában résztvevők felvetették például: helyesebb lenne az egyes kategóriákban szereplő igények közül bizonyos százalék szerinti megosztásban kielégíteni a leg- rászorultabbakat. Vagy pedig a választókerületben működő tanácstagok például egy-két családot javasoljanak körzetükből lakásjuttatásra. Pécs város rohamos feji! dése, továbbá számos, szint életveszélyes állapotú laká lakhatatlansága nap mint na; felszínen tartja a lakásproblé mát. Ugyanígy a megoldáséi dekében végzett munka is ér deklődésre tart számot. Ug: hiszem, szükséges, hogy bizo nyos időközönként a nyilvá nosság előtt számot adjunl • ez irányú munkavégzésünk röl. Milyen sorrendben jutnak lakáshoz az igénylők? A városi párt- és tanács vezetők felismerve a korább lakáselosztás és -juttatás hely télén voltát, elhatározták Lakásgazdálkodási Társadat mi Bizottság megalakítását. 1 bizottságok tavaly a II. ne gyedévben megkezdték mun kájukat. Mielőtt a bizottságol munkavégzéséről szólnék, is mertetni kívánom a városi ta nács határozatának lényege sebb rendelkezéseit a lakás gazdálkodással kapcsolatban A tanácshatározat a kerüle tekben 15 tagú, míg a váró; tekintetében 5 főből álló bi zottság létrehozását rendelt« el. A bizottság javaslatot tes; az üres (állami erőből épült bármely címen megüresedő lakás bérlőjének kijelölésére Megállapítja a lakásgazdálko dási szerveknél rendelkezésr« álló keret terhére az igényié sek kielégítésének* sorrendjén és javaslatot tesz a lakásol elosztására. Feladatokat ka pott a bizottság az egyes ke rületekben lakó és a szövet kezeti vagy emeletráépítés akcióba belépni szándékozói igényeinek elbírálásával, a ki elégítés sorrendjének megálla pításával kapcsolatban is. A társadalmi bizottságok meg vizsgálják a kerületekhez beadott igényeket és a követ kezű csoportosításban meg szabják a kielégítés sorrend jót: • — műszakilag életveszélyessé nyilvánított, romos lakásba: lakók; fertőző betegségben szén védők, ha elkülönítésük másképp nem biztosítható: — fő- vagy társbérleti lakással nem rendelkező Jáváit dolgozók; — orvosilag egészségtelen körülmények között vagy utcára nyíló üzlethelyiségben , lakók; — A sokgyermekes csalá dók; — bírósági Ítélet alapján lakáskiürítésre kötelezett jóhiszemű jogcím nélküli személyek (továbbá az egyéb címen jogcím nélkül visszamaradt bérlők); — jogos lakásigény mértékét el nem érő lakásban lakó'- igénye. v fenti sorrenden belül biztosítani kell a fiatal házasok részére a jogszabályban előírt • lakásjuttatást, tehát minden ötödik lakást részükre kell kiutalni. Késedelmet szenved ... A sorrendiség megállapításánál késedelmet szenved az igénylő igényének kielégítése, az utóbbi években (2—3 éve) költözködött Pécsre vagy azóta dolgozik itt; — havi keresete eléri a 35oo—4000 forintot vagy azt meghaladja, vagy pedig három tagú családon felül az egy családtagra eső havi kereset az 1000 forintot eléri vagy meghaladja; — személygépkocsival rendelkezik (kivételt képeznek azok a személyek, akik nyeremény-betétkönyv, totó-lottó, egyéb állami sorsolás útján jutottak vagy jutnak személy- gépkocsihoz); — korábbi lakását kisebbre .agy rosszabbra elcserélte, iiagát, illetve családját juttatta a jelenlegi helyzetbe;-- 30 kilométeres körzetből j; •- pécsi munkahelyére. a kerületi tanács igazgatási osztálya köteles a társadalmi bizottság által megállapított sorrend alapján a megüresedő vagy üres lakások ügyében érdemi határozatot hozni. A társadalmi bizottság köteles figyelemmel kisérni, zóCT az igazgatási osztály a Az elnök szobája csak félig irodajellegű. Az ablaknál két összetolt íróasztal áll aktákkal, írógéppel és egész sor tustintával megrakva, szemben vele egy szekrény, ágy, mintás terítővei letakarva, a végénél magaslábú, régi ovális asztal, az ajtó mellett pedig világosra festett, jól megtermett vaskályha. Most éppen hideg. Ez a berendezés. Az elnök itt tölti a hét legnagyobb részét, munkahelye és lakószobája egyszerre, mert a munka nem engedi mindennap haza Dráva- gárdcmyba. Róla szeretnék írni és a termelőszövetkezetről, amelynek nemrég került az élére. Jelenleg csak a főagro- nómus, Sárkány Pál számolgat az íróasztal fölé hajolva az ablakon bevetődő meleg napfényben. A tagság elismeri a javulást — András elvtárs nincs itthon — néz fél a papírok közül. A komlói tsz-eln ök-tová bb képzőben van. Igen, eléggé új ember a szövetkezetünkben, december közepén került ide a seliyei bankból. Nagyon jól lehet vele dolgozni... — Milyen ember az új dr nök? — Olyan, amilyenre szükség van nálunk, pénzügyi szakember. Ezzel mindent megmondtam— válaszol kissé tréfásan. — És a termelőszövetkezet? Róla bizonyára többet tud?
