Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

»64. FEBRUAR ML A televízió műsora február 16-én, vasárnap: •41: Iskola-»». Fizika (ián.). 9.40: Hétmérföldes kamera. Uttörőhíradó. kSS: Kis meste­rek. Az Intervízio műsora Moszkvából. 11.00: A berlini vígopera zenekarának hang­versenye. A berlini rádió hangversenyterméből. Az In- tervízió műsora. 12.00: ATen- kes kapitánya. 6. A vásár, (ism.). 12.30: A bemutató mo­zik műsorából. 17.21: Uj uta­kon. Sárkány Pál jegyzete a mezőgazdasági könyvkiadás­ról. 17.30: Mezőgazdasági film­műsor. Tejtermelés, tejkeze­lés. Előadó: dr. Horn Arthur, az Allatorvostudományi Egye­tem tanára. 17.55: A Magyar Hirdető műsora. 18.05: Forró pillanatok. Röplabda EB, 1963. 18.20: A zene barátainak. Pab­lo Casals. 18.45: Utazás a Főid körül. Franciaország. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.50: Esti beszélgetés. 20.00: Világhírű rendezők. Eenni vagy nem lenni. Ame­rikai filmvígjáték. Kb.: 21.45: Telesport. 22.05: Hírek. Tv- híradó (ism.). hírek ' — Ország—VHág-ankétot rendez az Ország—Világ szer­kesztősége és az MSZBT Ba­ranya megyei szervezete 21- én. 18 órakor a Fegyveres Erők Klubjában; Ami a ri­portunkból kimaradt című elő­adás után az ankét résztvevői vetélkedőn vehetnek részt, a győzteseket tiszteletdíjakkal jutalmazzák. Az Ország—Vi- lág-ankétot csütörtökön, 20- án. Komlón a Zrínyi Kultúr­otthon ifjúsági klubjában is megrendezik.; — Színészek—újságírók— Fegyveres Erők Klubja sport- versenyének első fordulójára kerül sor vasárnap reggel ki­lenc órakor' a klub Színház téri épületében. — A „Tanulók személyisé­gének fejlődése” címmel dr. Salamon Jenő egyetemi do­cens tartott előadást Sziget­' várott Az előadás a tovább­képzési napok keretében zaj­. tött le a járási tanács műve­lődésügyi osztályának rende­zésében, amelyen pedagógu­sok vettek részt. — Több száz látogatója volt eddig a Mohácson meg­nyílt országos népi kerámia kiállításnak, amelyen szemé­lyesen megjelent Horváth Mi­hály mohácsi népművész is és a közönség előtt bemutatta sajátos kerámia-művészetét. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és az Orvos-Egészségügyi Dói gozók Szakszervezete Pécs-Bara- nyai Területi Bizottságának Tu­dományos Szakosztálya február 17-én délután 6 órakor az I. sz. Sebészeti Klinika tantermében tu­dományos ülést tart. Tárgysoro- /-F i: Degrell István (n. sz. Sebé­szeti Klinika): A Paget-Schrötter syndromáról. (Bemutatás). Buda­vári Róbert (Igazságügyi Orvosta- n* Intézet): A baleseti mechanis- nms orvosszakértői rekonstruk­ciója közlekedési balasetekbem., Márton Zoltán (I. sz. Sebészeti Klinika): Emlőrákos beteganya- punk értékelése az eredmények az elhanyagolódás tükrében. Mohács Duna-parti gyár­övezetében működik az ország egyetlen Textilhulladék és Fonal Osztályozó Vállalata. Ide gyűjtik össze és teszik is­mét használhatóvá a szövő- dékben, fonodákban, kötött­áru gyárakban keletkező hul­ladékot, hibás, selejtes áru­kat. Nemrég még tépőkapaci­tás hiányában exportáltuk ezeket az anyagokat, majd pe­dig magas áron vettük visz- sza, mivel alapanyagként szük­ség volt rá. A beérkező tarka fonál- és rongykötegeket szín, minőség, fajta szerint osztá­lyozzák. A tulajdonképpeni feldolgozás tépésből, vagy nyújtásból áll. E műveletek után finom selyemszálat vagy vattaszerű anyagot nyernek, amelyet hetven különböző cikként szállítanak szerte az országba a feldolgozóiparnak. Tekintélyes mennyiséget kül­IU1U1C 10 CApUl fUUMAJ cikk például a géptisztító gya­pot, amely egyedül itt készül hazánkban. Ebben az évben kilenc millió kilogramm tex­tilhulladékot válogatnak, dol­goznak fel, amely csaknem 40 millió forint értékű hasz­nos árukét kerül ki az üzem­ből. A vállalatot tetemes költ­séggel fejlesztik. A 30—40 esz­tendős, tűzveszélyes gépeket három-négyszeres teljesítmé­nyű, balesetmentes, olasz auto­mata tépőgépekkel cserélik ki. Egy hat dobos gépsor már működik, kettőt a közeljövő­ben várnak. Nagyszerű újí­tással megoldják a munkater­mek szennyezett levegőjének szűrését, tisztítását. Nyolcezer négyzetméter alapterü létén raktársort építenek, amelyet emelő- és szállítóberendezés­sel is ellátnak. Bekapcsolták a Duna vizét a Pécsi Bőrgyár vízhálózatába A Péési Bőrgyár ipari víz- szükségletét eddig az üzem területén és annak szomszéd­ságában lévő tüskésréti ku­takból nyerte. E kutak víz­hozama azonban az időjárás­tól függően teljesen változó volt, A hozzávetőleges egy napi vízszükséglet 2800—3000 köbméterig terjedt. Tekintet­tel arra, hogy a Pécsi Bőr­gyár továbbfejlesztése a nép- gazdasági tervben szerepel, a termelés emelkedésének több- Íetvízszükségletét a jelenlegi kutak már nem tudják bizto­sítani. Problémát okozott az is, hogy a Pécsi Bőrgyár által kezelt kutak vize rendkívül kemény és ez a bőrgyártás bizonyos munkálatainál, külö­nösen a krómbőrök festésé­nél, káros , minőségi kihatá­Aggódnak a Basamalomi út és környékének lakói: az Állatifehérje és Takarmányo­kat Előállító Vállalat telepén meglehetősen nagy mennyid ségben felgyűlt már az elhul­lott állatok teteme A fagy még késlelteti a bűzt, de mi lesz, ha bekövetkezik a ta­vaszi jóidő? Miért nem dol­gozzák fel legalább addigra ezt a több vagonra való állati hulladékot? A vállalat válasza: — Minden télen felgyülem­lik a hulladék, aminek az az oka, hogy a feldolgozás nehe­zebben megy, mert szinte csontkeménnyé fagyott az anyag. Ennek ellenére most is — mint az elmúlt télen is — fokozottabb ütemben végzik a feldolgozást és mire kita­vaszodik, a „hulladék-hegy” eltűnik. Sajnos, az üzemelte­téssel járó bűz teljesen nem szűnik meg továbbra sem, s ezen a tényen csak az segít, hogy a vállalat — remélhe­Lottótájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alap ján a 7. játékhéten, nem vég­leges megállapítás szerint, őt találatos lottószelvény nem volt. Négy találatot 44 fogadó ért el, nyereményük egyen ként 109 081 forint. Három találatot 3574 fogadó ért el, nyereményük egyenként 671 forint. Kettes találatot 112 809 fogadó ért el, nyereményük egyenként 21 forint 20 fillér. Időjárásjelentée Várható időjárás vasárnap estig: növekvő felhőzet, fő­ként délnyugaton havazások­kal, ónosesőkkel. Élénkülő dél­keleti, déli szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nap­pali felmelegedés fokozódik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet délnyuga­ton mínusz 1—5, máshol mí­nusz 5—10 fok között, észak­keleten még mínusz 15 fok közelében. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap • fok körül. — Rendbehozza a föld­mű vesszövetkezet a nagype- terdi italboltot és kerthelyi_- séget alakit ki, amelyet ta­vasszal ámítanak üzembe. sokat vont maga után. Ezért szüksége mutatkozott bősége­sebb és lágyabb víz beszerzé­sének. Ilyen a Duna vize, amelynek a Pécsi Bőrgyár víz­hálózatába való bekötése az elmúlt hét végén már mégis történt. A vezeték négyszáz milli­méteres átmérővel indul Üszögtől. A közbeeső iparte­lepi leágazások után szűkítet­ték és a vezeték a Bőrgyár­hoz már háromszáz millimé­teres átmérővel érkezik. A gyárban szombaton délelőtt tartották meg a dunai víz „premierjét”. A vizpróbavétel után kimosták a vezetéket és hétfőtől kezdve a Pécsi Bőr­gyár ipari vízszükségletét már a Duna vize biztosítja. A Duna vizének a gyár víz­hálózatába való bekapcsolása két szempontból is nagyjelen­tőségű. Egyrészt a lágy dunai vízzel lényegesen javul a krómbőrök festésének minő­sége. A lágy víz ipari felhasz­nálása nagy szerepet játszik a meleg víz előállításánál. A hőkieserélő berendezésekben ugyanis a kemény vizek kál- cium és magnézium tartalmá­tól Viszonylag rövid idő alatt lerakódás keletkezik, ami a hőleadási hatásfokot rontja. Ennek megakadályozása eddig igen jelentős tisztogatási és karbantartási munkát jelen­tett. A dunai lágy víz haszná­lata ezentúl a gyár dolgozói­nak munkáját is lényegesen megkönnyíti és ez egyben az üzem felsőbőr gyártmányai­nak minőségjavulását is ma­gával hozza majd. A dunai víz felhasználásá­nak a Pécsi Bőrgyárban igen jelentős önköltségi kihatása Is van. Amíg a saját kezelés­ben lévő kutakból a kitermelt víz minden köbmétere hozzá­vetőlegesen 80 fillérrel terheli az önköltséget, addig a Duna vizét — hosszú szállítási út költségeinek figyelembevéte­lével — a Pécsi Viz- és Csa­tornaművek 3 forintos köb­méterenkénti áron számlázza. Ez a körülmény készteti a Pécsi Bőrgyárat arra, hogy a termelés betervezett felfutásá­nak bekövetkeztéig, csak a fent említett króm bőrfestés­hez használja a Duna vizét körülbelül napi 500 köbméte­res mennyiségben. Amint azonban a többtermelés a Pi- esi Bőrgyárban megkezd *h-'V majd, naponta mintegy 20(9 köbméter vizet kíván ;• yi a megépített vezetékből véte­lezni. Metszik a fákat Ismeretlen ragadozók garázdálkodnak Ivándárdán Ivándárdán több mint egy hónap óta titokzatos ragadozó vagy ragadozók' ga­rázdálkodnak éjje­lente. Azért titokza­tosak, mert még sen­ki sem látta őket: hang és nyom nélkül dolgoznak, illetve csak az elpusztított háziállatok hosszú sora tanúskodik a működésükről. Eddig 120—130 házinyúl, 60 —?0 tyúk és kilenc anyajuh esett áldo­zatul a vérengzésük­nek. A kár értéke el­éri a tízezer forintot. Érthetően az egész falu fel van bolydul- va és attól félnek, hogy most" már a nyitott sertésólakra — a fiatal malacok­ra — is sor kerül. Az ivándárdalak kö­zül többen eleinte farkasra vagy róká­ra gyanakodtak. — Farkas azonban nem lehet, mert az nem­igen merészkedik be a házak közé. Róka sem, mert az ólak helyenként szét van­nak rombolva, a zá­rak leszaggatva és a dróthálók letépve, s ez nem futja a róka erejébőL A gyanú most a szabadon kó­borló farkaskutyák­ra terelődött. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy több he­lyen csupán széttép­ték síz állatokat, de nem falták fel, ami jellemző a farkasku- tj’ákra. A falu veze­tői a sátorhelyi vad­rezervátum őreihez fordultak segítségért, akik nyomozást in­dítanak a tltokzatoa ragadozók felderíté­sére. A kellemes, tavaszi as idő munkába szólítja az embere­ket. A gyümölcsösökben meg­kezdték a fák metszését. A pécsi parkok bokrait és fáit a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat dolgozói ápol­ják. Már több mint egy hete a város díszfáit tisztítják: — Igor Ozim, fiatal jugo­szláv hegedűművész már­ciusba hazánkba látogat, s Budapest után március 12- én Pécsett is fellép. Rabolt, csalt, erőszakoskodott Nyolcévi börtönre ítélték llódo« István rántott, a rémült mű házba és pénzt kúráló-kenderföldi nőt partnak lökte, kért kölcsön, mond- lá kos a múlt év agyonszúrással fc- ván, hogy elromlott november 30-án dél nyegette és erősza- a teherautójuk, u‘ én felszállt egy köt követett el raj- nem tudnak haza­felé haladó ta. Utána ugyan- utazná. A kapott a u tóbuszra. Az it- csak erőszakkal el- 100 forintért a ka­tas férfi beszélge- vett az asszony tanakönyvét hagyta lést kezdeményezett pénztárcájából 540 letétben. A Vegyes­ei» távoli nőisme- forintot. ipari KTSZ egyik •■('"'ével. Amikor Hódosa december lakatos-tanulójától • ugfudta. hogy öz-j 2-án behatolt egy a kerékpárt kérte eLvasszony, a Iá- idegen lakásba, kölcsön rövic\ idő- nvához készül és ahonnan sálat és re. Természetesen Fehérhegyen • száll felöltőt vitt el. A ezt is eladta és az le, elhatározta, ő is lopott holmikat el- árát italra költötte, leszáll véle. Bár az adta a pályaudvar A Pécsi Járásbí- stfwvonv szabadko- ran, az árát pedig róság a napokban bekísérte a élitta. Több helyen, tárgyalta a több- UMüvknérésbe, kért így Szederkényben szőrösen büntetett «vébszer két deci is járt Hízottsertés- előéletű Hódosa Ist- bort és megkínálta vásárlás címén, ván ügyét Bűnös- az asszonyt Azután ahoi számítási eüó- Bek mondta ki öss- a sötét méUékúton leget kért és a ka- szesen kftenc-remd- úl tokozása ellenére pott tószegről esfis- beli rablás, csalás, •'-Ár*e tcr. asz- mervényt adott lopás bűntetteden, ■autiyu Áruikor aján December elején ezért nyolc évi sza- bezörgetett m Tol- hódság vesztésre ftfl kapott, kést Irf*. ös S3« ezé- te JLiUíli cÁMla Attila mait már Tatában Ital»talált — Drága Nagymamám! Én itt vagyok Sz... néni­nél. Kérjetek ki, vigyetek el innen! Nem szeretek itt lenni... Elakad. Töprengve gon­dolkodik, mi legyen a kö­vetkező szó, a következő mondat, amely kulcsot ad­hat a távoli nagymama szí­véhez, kulcsot a szabadulá­sához. Sehogysem jut tovább. De hogyan is juthatna, amikor a fejében nem szavak, ha­nem képek kergetőznek, összeülté. majd ijesztő víziók, amiket nem lehet leírni, nem lehet el­mondani. De azért a levelet mindenképpen meg kell írni, különben soha sem ül vonatra a nagymama, hogy eljöjjön és megtudakolja, miért vigyék el innen, miért nem jó itt Azt is meg kellene ind« hogyha eljön, akkor Itt ke­resse a ceByei napköziben, így talán arra is lesz bátor­sága. hogy kézenfogja a nagymamát ás elvezesse Lám, megint nem tudja leírni. Pedig most összefüg­gőbbek a képek. A legelsőn egy szoba, apró fehér ágyak­kal, fehér ajtóval, fehér köpenyes nővérekkel. Egy­forma kanalak, egyforma tányérok, még a kis cim­borák képe is egymáséra formál. Tulajdonképpen olyan, mint az iskola és még son olyan. Nem, mert az iskolában vannak jó ta­nulók is, rossz tanulók is, de itt mindenki elégséges. Mégsem csúnya ez a kép. Még a másik sem. Azon egy „idegen nagymamát” lát, aki az igazgató bácsi­val alkudozik. De milyen szépen alkudozik. Ilyeneket mond: — Jó helye lesz nálunk a gyereknek. Kert, gyümölcs­fa, jó levegő, minden. Hogy öregek vagyunk? Hát majd unokánknak tekintjük. A harmadik kép már za­varos. Eltűnik róla a sok apró fehér ágy, a sofc fe­hérség. Helyébe tolakszik egy salétromos falú, föld- padlójú szoba két nyikorgó ággyal, egy billegő lábú asztalkával és egy elefánt­ormán yú „sparherddel”. A kilencéves Attila télszegen méregeti, hogyan lesz elég a két ágy négyüknek. Mert a* egyik ágyon a „nagy­papa” alszik. Art meg már útközben megmondta neki a néni, hogy sose szomor- Ködjén, „testvérke” várja, akivel el- cimboráskodhat. A negyedik képen nyo­masztó sötétség ük Csak az apró ablakok vetítenek némi derengést a szoba mennyezetére, és ő art lesi egész éjjel. Nem mer moc­canni sem, de ha akarna sem tudna, mert hármuké az ágy. Kívül a „nagy­mama”, a fal felől meg Imre, a „testvérke” szoron­gatja ki belőle a lelket. A következő képek egy­formán iszonyatosak. Vasár­nap ájtatos templomba járá­sok, hétköznap szitkok, nad- rágszíjas ütlegek „szoktat­ják össze” az egymást meg nem értő gyerekeket. Attila a konokabb. Ha nem is érti meg egészen, de éle­dező tudatáig eljutott már a borzongató gyanú. A „test­vérkétől” félni kell. Mindig, olyan furcsákat mond és egyformán ijesztőek a sze­mei akkor is, ha nevet, ak­kor is, ha szomorkodik. De a legrémisztőbb, amikor sír; Az már nem is sirás. Vala­mi hörgő, bugyborékoló ful- doklás inkább. Olyankor lúgot könnyezik, ami kifa- kítja a szembogarát Vagy inkább kimossa a szembo­gár feketéjét ami maszatos csikókban elkenődik a képe két oldalán. Félni kell tőle Különösen, amióta meg- neszelte, hogy Imrét Is épp olyan fehér ágyas házból hozta d a néni, mint őt s mégis kivétett csinál veim, t i r ' • Megkérdeniük: Mi lesz az állati maradványok sorsa a Basamalomi úton? lextilhDlIadékból 40 millió forint értékű hasznos anyag tőén nemsokára — új telep helyet kap. Hozzátesszük: a vállalata valóban kitelepítik Pécs terű letérői, valamilyen — lakot területitől távoli — helyre. Ti zennégy millió forintos be ruházással épül meg az ú üzem, amely teljesen korsze rű lesz. A szükséges új — é higéniát biztosító — gépel hetven százaléka egyébkén már megérkezett. A vállala kitelepítésére valószínűleg eb ben az évben sor kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom