Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
4 WAPC9 1994. FEBRTTAK & 1 Választások, kitüntetések a Vöröskeresztnél Sünden városban és Járásban megtartották a kongresszust előkészítő taggyűléseket A Vöröskereszt alapszerve- setei készülnek az áprilisban sorrakerülő IL országos kongresszusra. Az I. kongresszust 1961-ben tartották. Ebből az alkalomból a megye járásaiban és városaiban vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket tartottak decemberben és januárban. A megyei küldöttértekezletre pedig február 9-én a pécsi járási tanács nagytermében került sor. A járási küldöttgyűléseken beszámoltak az elmúlt évek munkájáról, a tisztasági mozgalmakról, a térítésmentes véradásról, az egészségügyi állomások tevékenységéről. A pécsváradi járás például jó szervező munkával az elsők közé küzdötte fel magát és tavaly minden községre kiterjesztették a tisztasági mozgalmat. Az elsők között szervezték meg a kiszállásos térítésmentes véradást Terveik között szerepel a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetének javításában hatékonyabb közreműködés, a középületek, • közterek etb. rendbehozásánál a társadalmi munka fokozása. A komlói városi küldöttértekezleten elmondották, hogy a város lakosságának 10 százaléka tagja a vöröskeresztnek. Jó munkájukat jellemzi, hogy a Kenderföld és a Kos- suth-aknai cigánytelep lakóinak — ahol legnagyobb volt a csecsemőhalálozás —, megszervezték az anyák Iskolája tanfolyamot. A város tisztasága érdekében 1473 lakóházat vizsgáltak meg és értékelték tisztaságukat. Gondot okoz még Komlón a térítés- mentes véradás. Ebben az évben újabb 1000 véradót kell szervezni a mozgalomnak. Meghaladja a kilencezret a pécsi városi vöröskereszt 126 alapszervezetének taglétszáma. A 263 egészségügyi állomásban pedig 1315 aktivista tevékenykedik. Közel 4000 házat vontak be a lakóterületi tisztasági mozgalomba és sikeresen terjed a térítés- mentes véradás. Pécsett két év alatt 4300 személy adott térítésmentesen vért. A városban évente 10—12 iskola teljesíti a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság”-mozgalom feltételeit. A szigetvári járásban az elmúlt két évben 225 egészség- ügyi felvilágosító előadást tartottak. Jól szervezték meg a térítésmentes véradást is Szigetváron, Somogyhárságyon, Mozsgón; Molványhídon. A járás valamennyi községe bekapcsolódott a Vöröskereszt által szervezett tisztasági mozgalomba. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége az egészségügyi és szociális feladatok sikeres teljesítése érdekében végzett áldozatkész munkájukért a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Boronyák And- rásnénak, a kelet-kökönyösi alapszervezet titkárának, dr. Frankl Agnes körzeti orvosnak, Kántor Sándoménak, a Pécsi Postaigazgatóság alapszervi titkárának, dr. Flosz- mann Gabriella, a Pécsi Kesztyűgyár üzemorvosának, Hegyvári Pálné, a Pécsi Kesztyűgyár alapszervi titkárának, dr. Czirfusz Jánosné pécsi fö- védőnőnek, Kanizslay Istvánná pécsi alapszervi titkárnak, dr. Siklósi István körzeti orvosnak, Kongresszusára készül a Hazafias Népfront Megkezdődtek a bizottságok úJiávátasztási gyűlései Épül a Pécsi tó Az elmúlt év őszén kezdték meg a Pécsi tó építését az or- fűi völgyben. A társadalmi munkások tavaly összesen 7780 órát teljesítettek és ennek értéke megközelíti a hatvanezer forintot A társadalmi munkát március elsejével folytatják, de addig is tovább szervezik az üzemekben és vállalatoknál, valamint egyes dolgozóknál az önkéntes munkát. Ezekben a napokban sem áll a munka a nagy tó építésénél. Harminc-ötven teherautó szállítja a követ, a kavicsot, a homokot és a cementet a helyszínre. Most abban reménykednek a tó építését szervező bizottság vezetői, hogy még a kemény hideg idő alatt sikerül teljes mennyiségben a helyszínre szállítani a nagy gát megépítéséhez szükséges összes anyagot. A cement már a helyszínen van, hét vagonnal küldtek a tóhoz. Két vagon vasbetonszerkezet szükséges a gát berendezéseinek megépítéséhez és az elmúlt két hét alatt mintegy hatezer tonna követ vittek a tóhoz, A múlt év novemberében megtartott ülésén határozta el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy ez év tavaszán megrendezi a III. Országos Kongresszust Budapesten. A megyei, városi, járási és községi népfrontbd- zottságok az ülés határozata alapján azonnal hozzáfogtak a kongresszusi előkészületekhez. Ugyanis a III. kongresszus előtt újjáválasztják a népfrontbizottságokat és megválasztják a küldötteket a városi és a megyei értekezletre, majd pedig itt a kongresszusra. Baranyában is aktívabban tevékenykednek ezekben a hónapokban a népfrontbizottságok. A gyűléseken beszámolnak a lakosságnak a Hazafias Népfront tevékenységéről az elmúlt négy esztendőben, azokról a nagyszabású feladatokról, amelyeket Baranyában elsősorban a falvak fejlesztése, szépítése érdekében, zömmel társadalmi munkában végeztek el a Népfront kezdeményezésére. A tanácstagi beszámolókhoz hasonlóan a hozzászólók itt sem panaszkodnak, vagy követelnek, hanem felajánlják társadalmi segítségüket egy-egy feladat megoldásához a „ml falunk fejlődése” érdekében. Pécsett az újjáválasztási gyűlésekre a 22 körzeti bizottságnál február 4 és 23 között kerül sor. A pécsi küldöttek városi értekezletét február 27-én rendezik meg a városi művelődési házban, amelyre 250 küldöttet delegál a város lakossága. Ezen az értekezleten kerül sor majd a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának, valamint elnökségének megválasztására, de ugyanitt választják meg a Baranya megyei népfront-értekezlet küldötteit is. A megyei értekezletet március 5-én a Fegyveres Erők Klubjában tartják meg. Az értekezleten megválasztják a megyei bizottságot, az elnökséget és a III. országos kongresszus baranyai küldötteit, akik a tavaszon megrendezésre kerülő kongresszuson megyénket képviselik. Koncert kevés hallgatóval Amikor nemrég új falragaszt fedeztünk fel Pécs házainak falán, úgy gondoltuk, hogy a Fegyveres Erők Klub jában megrendezésre kerülő három hangversenyből álló sorozat idejét összeegyeztették hasonló rendezvények időpontjával. Az első, a pénteki hangverseny azonban az ellenkezőjét igazolta; Ezen a napon ugyanis a Liszt-teremben is hangzott el hangverseny. Mi másra lehetett gondolni az ütközés felfedezése után, mint arra, hogy a rendező szerv majd olyan körültekintő közönségszervező munkát végez, mely biztosítja a megfelelő számú hallgatóságot. Feltevésünk azonban nem volt „helytálló”, mert a 40—50 főnyi közép- iskoláson és néhány szakemberen kívül alig voltak a koncerten, amelyen nem kisebb együttes lépett fel, mint a Néphadsereg Művészegyüttesének Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett énekkara! Pedig milyen hasznos lett volna városunk nagy férfikarának, a Pécsi Közlekedési Vállalat férfikarának, de a többi kórusnak is meghallgatni ezt az együttest! TÍZEZER vizsgálat Tízezer vizsgálatot végeznek általában egy évben a Megyei Minőségvizsgálóban, ahol mészkőtől kezdve a mézeskalácsig mindenféle anyagot analizálnak. Fő profiljuk az élelmiszer. Képen: a Minőségvizsgáló Intézet egyik munkatársa a liszt sütőipari értékének megállapításán dolgozik farinográffaL A fiatal közönségnek „tudható be” gondolom, hogy Gál György Sándor, a neves zeneíró, aki ez alkalommal a műsorközlő feladatát látta el — a maga nemében ragyogóan —, úgy beszélt a zenéről, mintha az ott ülőket meg kellene győzni Lasso, Palestrina stbj művészetének nagyszerűségéről. Szavai nyomán úgy tűnt, mintha Pécs kórusélete nem nevelne zenét szerető hallgatóságot, még az ifjúság körében sem. (ékik ott ültek, azok még Bartók muzsikáját is tisztelik!! Ha a rendező szerv — feltételezhető — olyan hallgatóságot ígért, amelynek meggyőző szavak kellenek, miért nem gondoskodott azok megjelenéséről?! Visszatérve Bartók zenéjének tiszteletére; azt kívánjuk csak megjegyezni, hogy azt elsősorban a tol- mácsolónak kell tisztelnie, Márkus Éva hegedűművésznő a Román táncok előadásával nem ezt bizonyította! A mű színtelenül, éretlenül szólalt meg; de nem dicsérhetjük meg a műsor első részében előadott Vitali műért sem. A kísérő Steinert Mária minden igyekezete ellenére sem tudta azt hyúj« tani, a lehangolódott zongo^ rán, amit vártunk tőle. Col« leri Gavotte-ját nem tartjuk helyesnek olyan átiratban megszólaltatni, amilyen ben hallottuk, mert több bosszúságot okoz. mint élvezetet! A műsor harmadik szólistája. Sáros Éva két Liszt-, illetve Kodály-dali adott elő. A Néphadsereg Művész- együttesének énekkara Pödör Béla vezényletével kellemes, szép perceket szerzett Örömmel fogadta a közönség azokat a műveket (Zsoldos szerenád, Egy márványszoborhoz, Visszhang, Esti dal), is, amelyek nemegyszer csendültek fel Pécs hangversenydobogóin, de hallgatásuk — Ilyen kitűnő kórustól különösképpen —• mindig felüdülést élményt Jelent. Liszt Éjfél és Kodály Nemzeti dal című művének hiteles, minden tekintetben példás interpretálása ritka pillanatokkal ajándékozta meg a jelenlévőket CVáraaí P,j övöm h qöíid a qqe.vme.lz Ül. Itt lakik a boldogság A dombok Ölelte szép fekvésű mecsekjánosi gyermek- otthonban 130 kisfiút és kislányt gondoznak. Az Intézet dolgozói igyekeznek pótolni a szülői szeretetet. Amikor ott jártam, dr. Horváth Marcell, az intézet orvosigazgatója éppen reggeli ellenőrző körútját végezte. Minden szobát meglátogatott Féltő, szinte apai gondoskodással vizsgálta a rácsos kis ágyakban fekvő, vagy az ágy szélébe kapaszkodó fehérmackós kicsiket. — Minden reggel vizltálok, ettől függ, hogy a gyerekek aznap milyen étkeztetést kapnak — mondta. — Ha valamelyikük beteg, megfelelően változtatjuk táplálkozását Egy gyermek havonta mintegy 1500 forintjába kerül az áilamnák. Kik ezek a gyerekek? Legjobb j ük házasságon kívül született. Vannak, akiket szüleik körülményeik miatt nem tudnak megfelelően nevelni. Nem egy kicsi akkor kerül ide, r-Vkor a szülők válnak s -in es bírói döntés arról, melyiküké legyen a gyerek Szabadságvesztésre tgyesrane&eit 9b üéé nevelik, ha elhelyezésükre más lehetőség nincsen. Három éves korukig itt találnak otthonra. Számos példa bizonyítja: szülők elhozzák ide gyereküket, aztán egy életre elfeledkeznek róla. Sokukat azonban az anya vagy az apa szeretete itt is továbbra kíséri. Doboznyi levelet mutatnak — valamennyit szülők írták. „Tisztelt Nővérke! Kislányomról Irt levelét megkaptam. Nagy örömmel olvastam a sorokat, amelyek egészségéről, fejlődéséről számoltak be. Nem is tudom leírni, milyen öröm az számomra, amikor Ágikám egészségéről tudatnak. Kérem, továbbra is vigyázzanak rá. Itt küldök 50 forintot — majd én ezt magamon megspórolom — nagyon kérem, hogy ebből fényképezzék le többféleképpen és küldjék el a képeket. Tetszik tudni, hogy egy anyának milyen nehéz, ha nem láthatja gyermekét. Aranyos kislányom, nagyon jó legyél, fogadj szót, hogy mindenki nagyon szeressen. Édesanyád nemsokára elmegy érted és haza jövünk együtt. Akkor lesz nekünk igazái» boldog új évünk?, — írta levelében egy asszony, aki eddig körülményei miatt nem tudta nevelni gyermekét, de — mint mondták — most rendes férjet talált. Egy másik levél a börtönből íródott. Az asszony 50 000 forintot sikkasztott. „Nagyon kérem önöket, sokat írjanak kicsi fiamról, mindent szeretnék róla tudni. Érette érdemes élni és dolgozni. Nagyon fáj, hogy nem láthatom első lépéseit s amikor beszélni, tanul, nem lehetek vele. De sajnos ennek úgylátszik így kellett lenni... Még 10 hónap és újra láthatom kisfiámat. Addig is nagyon köszönöm Önöknek a sok fáradtságot amivel helyettem kisfiámmal törődnek.” S akiket elfelejtenek? — Jönnek az örökbefogadók — mondja a főnővér. — Aki nem látja, el sem hiszi, mennyi házaspár nyitja ránk az ajtót — gyerekért. Nemrég egy idősebb férfi kopogtatott az igazgató Iroda ajtaján. Elmondotta, hogy Öt élő gyermekük van, megszületett a hatodik is, de — meghalt. Több gyermekük már nem lehet. Nagyon szomorúak a meghalt fiúk miatt. Helyette egy gyermeket őrök~ Látni kellett volna azt az örömet, amivel evitte innen a „hatodikat” — mondja az igazgató. — Idősebb nénike és bácsika látogatott meg a multko- rában bennünket — folytatja a főnővér. — „Nagyok már a gyerekeink, elmentek hazulról. Ügy gondoltuk, felnevelünk ml még egyet... ezért jöttünk” — mondták. Az örökbefogadásra Jelentkezők közül azonban a legtöbb a gyermektelen házaspár. — Nyáron ml sokszor elvisszük a gyerekeinket Komlóra sétálni — mondja az igazgató. — Ilyen séták alkalmával szerzett papát és mamát Kalányos Marika is. Egy nagyon rendes házaspár többször látta gyerekeinket Komlón. Egyszer csak csengett az intézet telefonja és érdeklődtek: mikor visszük ismét a kicsiket sétálni. Mér ott várt bennünket a házaspár. — Kérem, nekünk nagyon megtetszett és már többször láttuk a csoportban azt a kis cigánylányt — mondták. — Nem lehetne Örökbefogadni? Kalányoe Mari azóta már papának és mamának szólítja ezt a házaspárt. Az Intézet statisztikai kimutatása szerint az ott nevelt gyermekekből az elmúlt évben 26-ot vittek el nevelésbe, 12-őt pedig örökbefogadtak. A nevelésre elvitt gyermekek legtöbbjét ki később örökbefogadják. Az elmúlt évben tehát az intézet gyermekeinek közei egyhar- mada talált otthonra. A gyermek utáni vágy szép statisztikája ez. A számok mindössze egyetlen Intézetből valók. S ha ezekhez még hozzátennénk a csertői, a bakócai és a többi intézetek adatait, kikerekedne a bizonyosság: nagy öröm a gyermek. — Sok boldogság költözik a gyerekkel az otthonba — mondja az Igazgató, miközben egy dossziéban lapoz. — Itt van a kis Elvira esete is. — Karácsony előtt vitte el egy házaspár Pécsre. Itt a címük is: Kertváros, Rakéta utca 24. A cím alatt egy most épülő új utcasor egyik szép családi házát találom. Kopogtatásomra fiatalasszony nyit ajtót, ölében egy szőkehajú, kékszemú, pufókképü csöppség. A konyhában beszélgetünk — miközben öltözteti, babusgatja. — Igen, 6 a ml kis Elviránk — mondja és cuppanós puszit nyom a kislány ‘mosolygó arcára. Elmondja, hogy 8 éve házasok, nem lehet gyermekük. Ezt a házat egy évvel ezelőtt építették, addig a József utcában laktak egy nedves helyiségben —albérletben. — Először felépítjük az otthonunkat, aztán hozunk bele egy kislányt is — így állapodtunk meg a férjemmel — mondja, miközben kék mackóba öltözteti a kicsit és fűzi kis fehér cipőjét. Lassan megy a dolog, meri a kis Elvira mindig átkarolja a mama nyakát és jókat nevet hozzá. — Tudja, voltam én mái abban az Intézetben — folytatja. — ki Is néztem egyet, de mire odáig Jutottunk volna hogy elhozzuk, — már elvitte más. Nem baj, gondoltam, jut azért majd nekünk is. ölébe kapja a kislányt. — Hát ez jutott, ez a szőkeség, ez anyjának, apjának legnagyobb boldogsága. Amikor én elmentem érte, a férjem átment ide az üzletbe csokoládét, almát venni. Azzal várt haza minket. Amikor beléptem az ajtón, férjem megállt előttünk, néz'e, csak nézte a kicsit, aztán átölelt bennünket, — S azóta? Nevet — Ha azt látná, amit ők együtt művelnek! Ha a férjem hazajön a bőrgyárból, az elsó: veszi az ölébe. Nagyon örül velem együtt... cipeli, birkóznak együtt... — Ma... ma, pa... pa — gügyögi a kislány s kerekre tágítja szőke nagy szemét. Már elvitték a* összes rokonokhoz, megmutatták a szomszédoknak Is. Kis családi ház a Kertvái- rosban — itt lakik a boldog, ság. ,i Garay Ferenc i
