Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

4 WAPC9 1994. FEBRTTAK & 1 Választások, kitüntetések a Vöröskeresztnél Sünden városban és Járásban megtartották a kongresszust előkészítő taggyűléseket A Vöröskereszt alapszerve- setei készülnek az áprilisban sorrakerülő IL országos kong­resszusra. Az I. kongresszust 1961-ben tartották. Ebből az alkalomból a megye járásai­ban és városaiban vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlé­seket tartottak decemberben és januárban. A megyei kül­döttértekezletre pedig február 9-én a pécsi járási tanács nagytermében került sor. A járási küldöttgyűléseken beszámoltak az elmúlt évek munkájáról, a tisztasági moz­galmakról, a térítésmentes véradásról, az egészségügyi állomások tevékenységéről. A pécsváradi járás például jó szervező munkával az elsők közé küzdötte fel magát és tavaly minden községre ki­terjesztették a tisztasági moz­galmat. Az elsők között szer­vezték meg a kiszállásos térí­tésmentes véradást Terveik között szerepel a termelőszö­vetkezetek egészségügyi hely­zetének javításában hatéko­nyabb közreműködés, a köz­épületek, • közterek etb. rendbehozásánál a társadalmi munka fokozása. A komlói városi küldöttér­tekezleten elmondották, hogy a város lakosságának 10 szá­zaléka tagja a vöröskereszt­nek. Jó munkájukat jellemzi, hogy a Kenderföld és a Kos- suth-aknai cigánytelep lakói­nak — ahol legnagyobb volt a csecsemőhalálozás —, meg­szervezték az anyák Iskolája tanfolyamot. A város tiszta­sága érdekében 1473 lakóhá­zat vizsgáltak meg és érté­kelték tisztaságukat. Gondot okoz még Komlón a térítés- mentes véradás. Ebben az év­ben újabb 1000 véradót kell szervezni a mozgalomnak. Meghaladja a kilencezret a pécsi városi vöröskereszt 126 alapszervezetének taglétszá­ma. A 263 egészségügyi állo­másban pedig 1315 aktivista tevékenykedik. Közel 4000 házat vontak be a lakóterü­leti tisztasági mozgalomba és sikeresen terjed a térítés- mentes véradás. Pécsett két év alatt 4300 személy adott térítésmentesen vért. A vá­rosban évente 10—12 iskola teljesíti a „Tiszta iskola — egészséges ifjúság”-mozgalom feltételeit. A szigetvári járásban az el­múlt két évben 225 egészség- ügyi felvilágosító előadást tar­tottak. Jól szervezték meg a térítésmentes véradást is Szi­getváron, Somogyhárságyon, Mozsgón; Molványhídon. A járás valamennyi községe be­kapcsolódott a Vöröskereszt által szervezett tisztasági mozgalomba. A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Vezetősége az egész­ségügyi és szociális feladatok sikeres teljesítése érdekében végzett áldozatkész munkáju­kért a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Boronyák And- rásnénak, a kelet-kökönyösi alapszervezet titkárának, dr. Frankl Agnes körzeti orvos­nak, Kántor Sándoménak, a Pécsi Postaigazgatóság alap­szervi titkárának, dr. Flosz- mann Gabriella, a Pécsi Kesz­tyűgyár üzemorvosának, Hegy­vári Pálné, a Pécsi Kesztyű­gyár alapszervi titkárának, dr. Czirfusz Jánosné pécsi fö- védőnőnek, Kanizslay István­ná pécsi alapszervi titkárnak, dr. Siklósi István körzeti or­vosnak, Kongresszusára készül a Hazafias Népfront Megkezdődtek a bizottságok úJiávátasztási gyűlései Épül a Pécsi tó Az elmúlt év őszén kezdték meg a Pécsi tó építését az or- fűi völgyben. A társadalmi munkások tavaly összesen 7780 órát teljesítettek és en­nek értéke megközelíti a hat­vanezer forintot A társadal­mi munkát március elsejével folytatják, de addig is tovább szervezik az üzemekben és vállalatoknál, valamint egyes dolgozóknál az önkéntes mun­kát. Ezekben a napokban sem áll a munka a nagy tó épí­tésénél. Harminc-ötven teher­autó szállítja a követ, a ka­vicsot, a homokot és a ce­mentet a helyszínre. Most ab­ban reménykednek a tó épí­tését szervező bizottság veze­tői, hogy még a kemény hi­deg idő alatt sikerül teljes mennyiségben a helyszínre szállítani a nagy gát megépí­téséhez szükséges összes anya­got. A cement már a helyszí­nen van, hét vagonnal küld­tek a tóhoz. Két vagon vas­betonszerkezet szükséges a gát berendezéseinek megépí­téséhez és az elmúlt két hét alatt mintegy hatezer tonna követ vittek a tóhoz, A múlt év novemberében megtartott ülésén határozta el a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, hogy ez év ta­vaszán megrendezi a III. Or­szágos Kongresszust Buda­pesten. A megyei, városi, já­rási és községi népfrontbd- zottságok az ülés határozata alapján azonnal hozzáfogtak a kongresszusi előkészüle­tekhez. Ugyanis a III. kong­resszus előtt újjáválasztják a népfrontbizottságokat és meg­választják a küldötteket a városi és a megyei értekez­letre, majd pedig itt a kong­resszusra. Baranyában is aktívabban tevékenykednek ezekben a hónapokban a népfrontbizott­ságok. A gyűléseken beszámolnak a lakosságnak a Hazafias Népfront tevékenységéről az elmúlt négy esztendőben, azok­ról a nagyszabású feladatok­ról, amelyeket Baranyában elsősorban a falvak fejlesz­tése, szépítése érdekében, zöm­mel társadalmi munkában vé­geztek el a Népfront kezde­ményezésére. A tanácstagi beszámolókhoz hasonlóan a hozzászólók itt sem panasz­kodnak, vagy követelnek, ha­nem felajánlják társadalmi segítségüket egy-egy feladat megoldásához a „ml falunk fejlődése” érdekében. Pécsett az újjáválasztási gyűlésekre a 22 körzeti bi­zottságnál február 4 és 23 között kerül sor. A pécsi küldöttek városi értekezletét február 27-én rendezik meg a városi művelődési házban, amelyre 250 küldöttet dele­gál a város lakossága. Ezen az értekezleten kerül sor majd a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának, valamint elnökségének meg­választására, de ugyanitt vá­lasztják meg a Baranya me­gyei népfront-értekezlet kül­dötteit is. A megyei értekezletet már­cius 5-én a Fegyveres Erők Klubjában tartják meg. Az értekezleten megválasztják a megyei bizottságot, az elnök­séget és a III. országos kong­resszus baranyai küldötteit, akik a tavaszon megrende­zésre kerülő kongresszuson megyénket képviselik. Koncert kevés hallgatóval Amikor nemrég új falra­gaszt fedeztünk fel Pécs há­zainak falán, úgy gondoltuk, hogy a Fegyveres Erők Klub jában megrendezésre kerülő három hangversenyből álló sorozat idejét összeegyeztet­ték hasonló rendezvények időpontjával. Az első, a pén­teki hangverseny azonban az ellenkezőjét igazolta; Ezen a napon ugyanis a Liszt-te­remben is hangzott el hang­verseny. Mi másra lehetett gondol­ni az ütközés felfedezése után, mint arra, hogy a ren­dező szerv majd olyan kö­rültekintő közönségszervező munkát végez, mely biztosít­ja a megfelelő számú hall­gatóságot. Feltevésünk azon­ban nem volt „helytálló”, mert a 40—50 főnyi közép- iskoláson és néhány szak­emberen kívül alig voltak a koncerten, amelyen nem ki­sebb együttes lépett fel, mint a Néphadsereg Mű­vészegyüttesének Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitünte­tett énekkara! Pedig milyen hasznos lett volna városunk nagy férfikarának, a Pécsi Közlekedési Vállalat férfi­karának, de a többi kórus­nak is meghallgatni ezt az együttest! TÍZEZER vizsgálat Tízezer vizsgálatot végeznek általában egy évben a Megyei Minőségvizsgálóban, ahol mészkőtől kezdve a mézeskalácsig mindenféle anyagot analizálnak. Fő profiljuk az élelmiszer. Képen: a Minőségvizsgáló Intézet egyik munkatársa a liszt sütőipari ér­tékének megállapításán dolgozik farinográffaL A fiatal közönségnek „tudható be” gondolom, hogy Gál György Sándor, a ne­ves zeneíró, aki ez alkalom­mal a műsorközlő feladatát látta el — a maga nemé­ben ragyogóan —, úgy be­szélt a zenéről, mintha az ott ülőket meg kellene győz­ni Lasso, Palestrina stbj művészetének nagyszerűsé­géről. Szavai nyomán úgy tűnt, mintha Pécs kóruséle­te nem nevelne zenét sze­rető hallgatóságot, még az ifjúság körében sem. (ékik ott ültek, azok még Bartók muzsikáját is tisztelik!! Ha a rendező szerv — feltéte­lezhető — olyan hallgatósá­got ígért, amelynek meggyő­ző szavak kellenek, miért nem gondoskodott azok megjelenéséről?! Visszatérve Bartók zené­jének tiszteletére; azt kí­vánjuk csak megjegyezni, hogy azt elsősorban a tol- mácsolónak kell tisztelnie, Márkus Éva hegedűművész­nő a Román táncok előadá­sával nem ezt bizonyította! A mű színtelenül, éretlenül szólalt meg; de nem dicsér­hetjük meg a műsor első ré­szében előadott Vitali mű­ért sem. A kísérő Steinert Mária minden igyekezete el­lenére sem tudta azt hyúj« tani, a lehangolódott zongo^ rán, amit vártunk tőle. Col« leri Gavotte-ját nem tart­juk helyesnek olyan átirat­ban megszólaltatni, amilyen ben hallottuk, mert több bosszúságot okoz. mint élve­zetet! A műsor harmadik szólistája. Sáros Éva két Liszt-, illetve Kodály-dali adott elő. A Néphadsereg Művész- együttesének énekkara Pö­dör Béla vezényletével kel­lemes, szép perceket szer­zett Örömmel fogadta a kö­zönség azokat a műveket (Zsoldos szerenád, Egy már­ványszoborhoz, Visszhang, Esti dal), is, amelyek nem­egyszer csendültek fel Pécs hangversenydobogóin, de hallgatásuk — Ilyen kitűnő kórustól különösképpen —• mindig felüdülést élményt Jelent. Liszt Éjfél és Kodály Nemzeti dal című művének hiteles, minden tekintetben példás interpretálása ritka pillanatokkal ajándékozta meg a jelenlévőket CVáraaí P,j övöm h qöíid a qqe.vme.lz Ül. Itt lakik a boldogság A dombok Ölelte szép fek­vésű mecsekjánosi gyermek- otthonban 130 kisfiút és kis­lányt gondoznak. Az Intézet dolgozói igyekeznek pótolni a szülői szeretetet. Amikor ott jártam, dr. Horváth Marcell, az intézet orvosigazgatója ép­pen reggeli ellenőrző körút­ját végezte. Minden szobát meglátogatott Féltő, szinte apai gondoskodással vizsgálta a rácsos kis ágyakban fek­vő, vagy az ágy szélébe ka­paszkodó fehérmackós kicsi­ket. — Minden reggel vizltálok, ettől függ, hogy a gyerekek aznap milyen étkeztetést kapnak — mondta. — Ha valamelyikük beteg, megfele­lően változtatjuk táplálkozá­sát Egy gyermek havonta mint­egy 1500 forintjába kerül az áilamnák. Kik ezek a gyerekek? Leg­jobb j ük házasságon kívül szü­letett. Vannak, akiket szüleik körülményeik miatt nem tud­nak megfelelően nevelni. Nem egy kicsi akkor kerül ide, r-Vkor a szülők válnak s -in es bírói döntés arról, melyiküké legyen a gyerek Szabadságvesztésre tgyesrane&eit 9b üéé nevelik, ha elhelyezésükre más lehetőség nincsen. Há­rom éves korukig itt találnak otthonra. Számos példa bizonyítja: szülők elhozzák ide gyere­küket, aztán egy életre el­feledkeznek róla. Sokukat azonban az anya vagy az apa szeretete itt is továbbra kíséri. Doboznyi levelet mu­tatnak — valamennyit szülők írták. „Tisztelt Nővérke! Kis­lányomról Irt levelét meg­kaptam. Nagy örömmel ol­vastam a sorokat, amelyek egészségéről, fejlődéséről szá­moltak be. Nem is tudom le­írni, milyen öröm az szá­momra, amikor Ágikám egészségéről tudatnak. Ké­rem, továbbra is vigyázzanak rá. Itt küldök 50 forintot — majd én ezt magamon meg­spórolom — nagyon kérem, hogy ebből fényképezzék le többféleképpen és küldjék el a képeket. Tetszik tudni, hogy egy anyának milyen nehéz, ha nem láthatja gyermekét. Aranyos kislányom, nagyon jó legyél, fogadj szót, hogy mindenki nagyon szeressen. Édesanyád nemsokára el­megy érted és haza jövünk együtt. Akkor lesz nekünk igazái» boldog új évünk?, — írta levelében egy asszony, aki eddig körülményei miatt nem tudta nevelni gyerme­két, de — mint mondták — most rendes férjet talált. Egy másik levél a börtönből író­dott. Az asszony 50 000 fo­rintot sikkasztott. „Nagyon kérem önöket, sokat írjanak kicsi fiamról, mindent sze­retnék róla tudni. Érette ér­demes élni és dolgozni. Na­gyon fáj, hogy nem láthatom első lépéseit s amikor beszél­ni, tanul, nem lehetek vele. De sajnos ennek úgylátszik így kellett lenni... Még 10 hónap és újra láthatom kis­fiámat. Addig is nagyon kö­szönöm Önöknek a sok fá­radtságot amivel helyettem kisfiámmal törődnek.” S akiket elfelejtenek? — Jönnek az örökbefoga­dók — mondja a főnővér. — Aki nem látja, el sem hi­szi, mennyi házaspár nyitja ránk az ajtót — gyerekért. Nemrég egy idősebb férfi kopogtatott az igazgató Iroda ajtaján. Elmondotta, hogy Öt élő gyermekük van, megszü­letett a hatodik is, de — meghalt. Több gyermekük már nem lehet. Nagyon szo­morúak a meghalt fiúk miatt. Helyette egy gyermeket őrök­~ Látni kellett volna azt az örömet, amivel evitte in­nen a „hatodikat” — mondja az igazgató. — Idősebb nénike és bácsi­ka látogatott meg a multko- rában bennünket — folytatja a főnővér. — „Nagyok már a gyerekeink, elmentek hazul­ról. Ügy gondoltuk, felneve­lünk ml még egyet... ezért jöttünk” — mondták. Az örökbefogadásra Jelent­kezők közül azonban a leg­több a gyermektelen házas­pár. — Nyáron ml sokszor el­visszük a gyerekeinket Kom­lóra sétálni — mondja az igazgató. — Ilyen séták al­kalmával szerzett papát és mamát Kalányos Marika is. Egy nagyon rendes házaspár többször látta gyerekeinket Komlón. Egyszer csak csen­gett az intézet telefonja és érdeklődtek: mikor visszük ismét a kicsiket sétálni. Mér ott várt bennünket a házas­pár. — Kérem, nekünk nagyon megtetszett és már többször láttuk a csoportban azt a kis cigánylányt — mondták. — Nem lehetne Örökbefogadni? Kalányoe Mari azóta már pa­pának és mamának szólítja ezt a házaspárt. Az Intézet statisztikai ki­mutatása szerint az ott ne­velt gyermekekből az elmúlt évben 26-ot vittek el neve­lésbe, 12-őt pedig örökbefo­gadtak. A nevelésre elvitt gyermekek legtöbbjét ki ké­sőbb örökbefogadják. Az el­múlt évben tehát az intézet gyermekeinek közei egyhar- mada talált otthonra. A gyer­mek utáni vágy szép statisz­tikája ez. A számok mind­össze egyetlen Intézetből va­lók. S ha ezekhez még hozzá­tennénk a csertői, a bakócai és a többi intézetek adatait, kikerekedne a bizonyosság: nagy öröm a gyermek. — Sok boldogság költözik a gyerekkel az otthonba — mondja az Igazgató, miközben egy dossziéban lapoz. — Itt van a kis Elvira esete is. — Karácsony előtt vitte el egy házaspár Pécsre. Itt a cí­mük is: Kertváros, Rakéta utca 24. A cím alatt egy most épülő új utcasor egyik szép csa­ládi házát találom. Kopogta­tásomra fiatalasszony nyit ajtót, ölében egy szőkehajú, kékszemú, pufókképü csöpp­ség. A konyhában beszélgetünk — miközben öltözteti, ba­busgatja. — Igen, 6 a ml kis Elvi­ránk — mondja és cuppanós puszit nyom a kislány ‘mo­solygó arcára. Elmondja, hogy 8 éve házasok, nem le­het gyermekük. Ezt a házat egy évvel ezelőtt építették, addig a József utcában laktak egy nedves helyiségben —al­bérletben. — Először felépítjük az otthonunkat, aztán hozunk bele egy kislányt is — így állapodtunk meg a férjemmel — mondja, miközben kék mackóba öltözteti a kicsit és fűzi kis fehér cipőjét. Las­san megy a dolog, meri a kis Elvira mindig átkarolja a mama nyakát és jókat ne­vet hozzá. — Tudja, voltam én mái abban az Intézetben — foly­tatja. — ki Is néztem egyet, de mire odáig Jutottunk vol­na hogy elhozzuk, — már elvitte más. Nem baj, gon­doltam, jut azért majd ne­künk is. ölébe kapja a kislányt. — Hát ez jutott, ez a sző­keség, ez anyjának, apjának legnagyobb boldogsága. Ami­kor én elmentem érte, a fér­jem átment ide az üzletbe csokoládét, almát venni. Az­zal várt haza minket. Ami­kor beléptem az ajtón, fér­jem megállt előttünk, néz'e, csak nézte a kicsit, aztán át­ölelt bennünket, — S azóta? Nevet — Ha azt látná, amit ők együtt művelnek! Ha a fér­jem hazajön a bőrgyárból, az elsó: veszi az ölébe. Na­gyon örül velem együtt... ci­peli, birkóznak együtt... — Ma... ma, pa... pa — gügyögi a kislány s kerekre tágítja szőke nagy szemét. Már elvitték a* összes ro­konokhoz, megmutatták a szomszédoknak Is. Kis családi ház a Kertvái- rosban — itt lakik a boldog, ság. ,i Garay Ferenc i

Next

/
Oldalképek
Tartalom