Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

FEBRUÁR. z. KlAPiO Miért sok a selejt az építkezéseknél? IJj raktárak 1500 vagon gabonának Ankét a szerkesztőseidben A köae!&rnúM>ca*i mintegy tizenöt művezető és építés- vezető vett részt azon az an­kéten. amelyet a Dunántúli Napló rendezett Az ankét célja a következő volt: kide­ríteni azokat & hiányosságo­kat, amelyek manapság elő­idézik a selejtes, kifogásolható munkát az építőiparban. A résztvevőik — akik közvetlen kapcsolatban állnak a mun­kahelyekkel, — sok érdekes és főleg megszívlelendő meg­figyelést közöltek velünk. Ezért is hozzuk nyilvánosság­ra az ankétem lezajlott be­szélgetést, hogy a pécsi -s Baranya megyei építőipari vállalatok vezetői, továbbá tervezők, mánisztériuini szak­emberek a maguk hatásköri szintjén vizsgálják meg e fel­fedett jelenségeket Mikor ellenőr iasxen a müvexető? Először a aséScroeé utánpót­lás keriütt a beszélgetés kö­zéppontjába. Az ipari tanuló- Icat meg keü tanítaná a mun­ka minden fázisának lelkiis­meretes elvégzésére. Ezt azért tartják fontosnak, mert ta­pasztalták: néhány kihagyott munka-fázis később — nroákxxr a lakók elfoglalják új ottho­naikat — megbosszulja magát, s ezért fordul elő, hogy beázik a mennyezet, lekopik a festés, felduzzad a parketta, nehezem nyitódnak az ajtók, ablakok... Ez a silány műníka egyébként nem jeülesmz» az építőmunká- sok zömére, de rnándág akad­nak hanyag és felelőtlen mun­kások. Az ipari tanulók „szak­értői lelkiismeretét!’ ineűll tehát feltótlenül fejleszteni, hogy a rossz példa mér eleve ne ta­láljon termőtalajra. A következő kérdés: mi as ólra a öefejtaök? Először is — elenőrsés hiá­nya. A Pécsi Tatarozó Válla­lat képviselője elmondotta — s ez valamennyi építőipari vállalatra vonatkozik: — egy- egy művezető hatáskörébe gyakran nyolc-tíz murikahely is tartozik. Ha minden mun­kahelyet — esetleg! — napon­ta lejár, alig tölthet él egyet­len órát is egy murikén. El­lenőrzésről tehát már ezért sem tehet szó. De a művezető tevékenységlét (ép ítés vezetőj ét szántén!) nagy mértékben gá­tolja az, hogy adsniinisztárióS: feladatokat is rónak rá, ezen­kívül elrabolja idejét az anyag utáni futfcosás, vagy az örökös bizonytalanság a szállítóesz­közök hiánya miatt. Ehhez . járul még a beépítendő anya­gok hiányos minősége, vágj' a szerszámok, néha a gépek h^smálhatatiiafflsága, illetve gyakori üzemzavara. Nem cso­da, hogy ezek után az is elő­fordul hogy még a tervdo­kumentáció áttanulmányozá­sára sem szakíthat magának időt. Mindezek ellenére, ha ellenőrzése során fegyelmezett fenséget tapasztal végül is semmiféle fegye&meaő eszköz nem all rendelkezésűire. A je­lenlévő művezetők és építés- vezetők elmondották még, ha ..javíthatatlan” munkással ál­lanak szemben és javasolják elbocsátását, az intézkedést a termelés sínyli meg elsősor­ban, mert munkaerőhiányban szenvednek. így aztán több szakvezető azt tartja: „ha munkája selejtes is, inkább megtartom, mert több a sem­minél”. Keresünk állandó munkára gépészmérnököt vagy nagy gyakorlattal rendelkező technikust^ Jelentkezés részletes Ön­életrajzzal a „MERT” Mi­nőségi Ellenőrző Rt. pécsi kirendeltségén Pécs, Al­kotmány «• I, Ezzel a véleményükkel per- j sae nem lehet egyetérteni: a j hanyag ember több kárt okoz, j ha meghagyják munkahelyén, | mint ha elküldenék. Az vi- j szánt igaz, hogy a gyakran j „örömmel” távozó elbocsátott doigozó már másnap munkSt talál magának főleg az ipar­ban és nagyon sokszor maga­sabb órabért is. Ez esetben nyilvánvaló, hogy a vállalatok egymás közötti együttműködé­sére lenne szükség olyan vo­natkozásban, amely eleve le- hetelenné teszi a hanyag sze­mélyek örökös vándorlását. Eire vonatkozóan vannak murikatörvénykönyvi paragra­fusok is, de gyakran kijátez- szák. All a munkn A másik probléma: selejtes anyagok vagy rossz szervezés? Néhány példával is szolgál- í hatunk. A BM. Építőipari j VálüBlait egyik műszaki dol­gozója elmondotta, hogy egyes munkai lelyeken oxigén-hiány miatt néha egy hónapi időtar­tamra is leáll a munka, s köz­ben a palackokra kötbért fi­zet a váHalat. Rossz a vízhá­lózatihoz, illetve a fűtőtestefo- hez fdiísaszsnálaindó csövek nartőség» — deformáltak, rtb. A menetvágó gépek — ame­lyeket a csőszerelésnél alkaür maznaSc — tűi gyakran meg­hibásodnak. Kitűnő találmány a szögbelövő pisztoly — főleg panelí'alafcnél használnék — de oly gyorsam xneghibásod- psaSs, (belső alHratrésztönés!), hogy több bosszúságot akoz­nak, mint hasznot. A vízves»-1 ték áteresztő szelepét, továb­bá a szifonokat műanyagból gyártják, h asonffókópipeai i a vízvezetékek könyökcsöveit is. Sohasem váltak be! Hatvan— hetven fokos melegvíz érinté­sére a műanyag beragad, meg­törik. Való igaz, hogy ha hő­nek és hidegnek ellent nem álló műanyagot szerelnek be, előbb vagy utóbb hiba je­lentkezik. Miért gyártják. Ha nem tökéletes — miért erő­szakolják rá a kivitelező vál­lalatokra'! Teljesen igazuk van az építőipari szakembe­reknek: vannak dolgok, ame­lyeket a műanyag — legalább is a jelenlegi minőségében — nem helyettesíthet. A mű- ányiag nem bírja el. a menet­vágást, nem bírja él a hide- get-meleget Csoda-e, ha a lakók egy egészen rövid idő elteltével ilyenirányú pana­szokat tesznek? Aztán: a kom­lói kórház építésénél egészen nevetséges probten® merült föl: a tervező olyan „csuklós­rendszerű” ablak-kereteiket tér vezeti, amelyek ugyan célsze­rűek és szsépek is, csupán eb­ben az országban sehol sem gyártják. Más: a Pécsi Építő Kisipari Szövetkezet egyik leg mostohábban ellátott kollektí­va. Kapacitásukhoz mérten eléggé magas a tervük, de az anyagpótlás...?! — jobb erről nem beszélni. Legföljebb egy példa erejéig: A Pálos-temp­lom mellett épült szövetkezeti társasházak átadási ideje azért húzódott hosszú heteket, mert a szövetkezet képtelen volt beszerezni hullámpala-lemeze­ket. Végül is egyik jövendő lakó — „civilben” orvos — bi­zonyos kapcsolatai révén szer­zett hullámpalát és így elioé-í sziült átadásra az épület. < Ugyancsak a .KTSZ panasza: 1 nem kapnék raoaaiklapot, (aí Pécsi Cementipari Vállalat < gyártja a Siklósi úton) és ezért > jó néhány óvoda és iskola fel- $ újítása abbamaradt, den épület műszaki-átadási jegyzőkönyve megmutatja az építőipar legjelentősebb hiá­nyosságait ...” így van ez. Lehet ugyan a hosszantartó téli hónapokra is hivatkozni, legalábbis, ami a múlt esz­tendőt illeti. De a hibák nem egyetlen esztendőt tükröznek. Hogy a PVC-padió anyaga még nem tökéletes, (és még nagyon sok gondot és mérget okoz majd a lakóknak!) — ezt már évekkel ezelőtt ss tudták. Hogy nyáron — tehát a legmegfelelőbb körülmények között végzett munkára — megállapított norma jegyében nem lehet megkövetelni ugyan azt a munkát az építőmunká­soktól, vagy, hogy a panel­falakba soha a jövőben egyet­len szöget beverni nem tud a lakó — ez is már rég világos volt. Hogy a művezetők, épí­tésvezetők — zsúfolt teendőik miatt képtetenek az eütenőr- •zésre és a munka becsületes teljesítésének megkövetelésé­re — régi ügy már. Hogy gé­pek nélkül a munkaerőhiányt megoldani mennyire képtelen­ség, — régi probléma. Hogy a művezetők, építésvezetőik bérezése egyáltalán nincs arányban a megnövekedett feladatokkal és felelősséggel — nem mai probléma. Hogy ak átadási határidők miért év végére szorulnak — holott tér mészertszerűen nehezebb kö­rülmények között zajlanak Je a javítások — és miért nem, mondjuk a nyár közepére? — ez egyszerűen érthetetlen. A megoldd* Nem csak megyére szólók, hiszen a bajok, hibák zömét valahol „fent”, tárca-szinten kell megoldaná, mert hiszen addig nem beszélhetünk sem magas technikáról, sem új módszerek bevezetéséről, sem p>edig egymillió lakásról Sen­ki nem vár csődét. Csupán szervezettséget, szállítási lehe­tőséget, anyag biztosítást, az adminisztráció egyszerűsítését, a tervék átfutási idejének csökkentesét és hathatós jog­kört a fegyelembontók meg- zabolá zására. Rab Ferenc ! Messze még a gabonaaraiás, I a téma mégsem időszerűtlen, i A gabona fogadásának és tá­rolásának megszervezését nem lehet az utolsó percekre hagy­ni. Tavaly köztudomásúan alacsony volt a búzatermés, mégis csaknem 1000 vagon gabonát, — ha átmenetileg is — de a szabad ég alatt tár<Át a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat, Az elmúlt éri aszályos nyár és több ezer ho<ld él nem ve­tett gabona okozta kiesés miatt külföldről kellett behoz­ni búzát a hazai kenyérellátás biztosítására. Jelenleg e téren jóval kedvezőbbek a kilátá­saink: Baranyában az őszi vetési tervet 5 százalékkal túl­teljesítettük, közel 15 000 hold­dal vetettünk el több kenyér-j gabonát, mint az előző évben. A téli időjárás is kedvező, mert országsean talán egyedüli Baranyában borítja egységes j hótakaró a búzákat, s terméss- küátásaink ezért igen kedve­zőek. Mindezek következteben Szandra Károlyinak, a Galbooa- feüivásárló és Feldolgozó Vál­lalat igazgatójának tájékozta­tása szerint a termelőszövet­kezetektől és állami gazdasá­goktól jóval több gabonáit vá­sárolnak lei, mint tavaly. A tavalyinál 3500 vagonnal kéS több gabonát fogridndok, «mi súlyos raktározási prefotemár kai okos. Súlyos a«yagS kárt isteníte­ne az országnak, ha a fárad­ságosan megtermelt kenyér­gabona a smibad ég alatt men­ne tönkre. A probléma súlyos­ságára a megyei pártbizottság felfigyelt, s a végrehajtó bi­zottsági ülésen szeres társa­dalmi összefogásra hívták fel a különböző szerveket. Leg- ] alább olyan mérvű társadat- ‘ írd megmozdulásra van most is szükség, mint az őszé ga­bona vetésének idején, Eredkor még az ipari vállalatok veze­tőd is az ősziek mielőbbi el- I vetését szorgalmazták. Most raktárakra van szűk- j ség. Az Építőipari Vállalat! ezekben a napokban megkezd- j te két-két földszintes, egyen- j ként 150 vagon kapacitású I gabanaraktár építését Mohá- j esem és Siklósán. A Magasépí- tő Vállalat vezetői és dolgozói j úgy segítenek a kenyérprobíé- i ma megoldásában, ha az emlá- ! tett raktárak építését- határ­időre be is fejezik. Mivel az idő sürget, a Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat gyor­san összeszerelhető vasvázas színek építését kezdte még. Az AGROKER útján eddig már 18, egyenként 25 vagon kapacitású csővázas szint sze­reztek be, a Dunaújvárosi Vas műtől pedig további 8 vagy 9 vasvázas- szint várnak. Ezek­nek a színeknek az összeszere­lését a megye különböző építő ktsz-ei fogják étvégezni. Az újonnan épülő raktárak és színek több mint ezer va­gon gabona raktározását biz­tosítják. Még mindig marad a megyében 1500 vagon búzaj aminek nem jut magtár. A vál lalat vezetői in ár az elmúlt hetekben megkezdték a megye területén lévő szükségraktárak fellcutatását, egyelőre nem sok sikerrel. Tavaly néhány gép­állomástól bérije vett a vál­lalat gépszíneket, de az illeté­kes szervek az idén is. csak úgjr, mint tavaly, eléggé tar­tózkodók, nem szívesen en­gedik át az épületeket. Előbb utóbb persze korsze­rű gaboearaktárafcat kell épí­teni, de addig is a fáradságo­san megtermelt búzát kis társadalmi összefogással meg ’ehet menteni. Hol a pótalkatrész? Szinte az egész országban, 1 de elsősorban a dimbes- ; dombos megyeszékhelyeken okozott súlyos nehézségeket | a hosszantartó hideg az autó- j busz vállalatnak. Minden- i honnan érkeztek a jelenté- j sek: Húsz autóbusz áll, ma j reggel négy kocsi nem tn- j dott elindulni— Pécsett pedig csaknem megbénult a forga- j lom. Hiába reklamáltak a gépkocsivezetők, a szerelő-j csarnokokban azt mondták: — Sajnos nincs pótalkat­rész. Nem is tudjuk. mikor lesz. Nem tndjnk elvállalni a javítási munkát, A iegülotékesebbekbe® for­dultunk felvilágosításért.Mit várhatnak a szerelőműhe- < lyek? Milyen segítségre, ja- j válásra számíthatnak as j utasok” — Kérem, » Ikarus autó­gyár ebben nem hibás, — i mondja Kovács István, az anyag- és áruforgalmi fő­osztály vezetője. — Azt hi- j szem, jogos büszkeséggel el- ! mondhat juk, hogy mi száz ! százalékosan teljesítettük a [ kötelezettségünket. Az Autó- kér 1963-as rendeléseit mi \ hiánytalanul szállítottuk. Sőt, I egyes esetekben még töb- j bet is. — Ennek ellenére sincs megfelelő pótalkatrész. Mi ennek az oka? — Bizonyára tervezési hiba történt. A vártnál gyor­sabban nőtt az autópark, és ezzel nem számoltak, ami­kor elkészítették a pótalkat­A régi / • 1 •• I rf uj xokonyvelo! Nem. áj keletű problémák i Bá gondosai* snegfigyeíjük ( ezeket a panaszokat, káderül, hogy a lakók miért panasz­kodnak a falpúposodott par­kettára, a megvetemedett aj­tókra, ablakokra, a rossz víz­csapokra, fűtőtesteikre, rosszul mázolt falakra és egyebekre. És persze, az elkésett határ­időkre. Az . egyik művezető nagj'wn találóan ezt mondotta: „Min­Pécs város Tanácsa «gáz­szolgáltatás megjavítása ér­dekében a Pécsi Kokszmű­veket és a Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalatot 1964. január elsejével egye­sítette. A tanács végrehajtó bizottsága az új vállalat fő­könyvelőjévé dr. Pehr Nán­dort, a Gáz- és Hőszolgál­tató Vállalat főkönyvelőjét nevezte ki5 Dr. Pehr Nándor régi pé­csi családból származik, — örökké mosolygós, vígkedé- lyű ember. Január óta na­gyon megsokasodott tenni­valója és akkor is gondter­hes arccal fogadott bennün­ket, amikor meglátogattuk. Néhány percre elbeszélget­tünk munkájáról, az egye- sííés-szülte gondokról, a fő­könyvelő szerepéről, a régi és a mai főkönyvelői teen­dők közötti különbségről. — Hihetetlenül sok prob­léma jelentkezik az egyesí­tés nyomán — mondotta dr. Pehr Nándor. — Nemcsak általános munkaszervezési, hanem egyéni problémákat is meg kell oldani. A dol­gozók igen érzékenyek és a legkisebb vélt sérelemre is sokkal erősebben reagálnak, mint egyébként. — Gondolom, hogy a mi esetünk azonban, különbö­zik a legtöbb, hasonló egye­sítéstől, ugyanis vállalatunk dolgozói az első napok ne­hézségeit leküzdve, teljes erővel munkához láttak. Eh­hez felügyeleti hatóságunk minden támogatást meg­adott s ma már úgyszólván teljes rendben és nyugodt mederben folyik a munka, — Népszerű-e a főköny­velő a dolgozók között? — A főkönyvelő feladata nehéz. A hibákat felfedni és a hiányosságokra személy­válogatás nélkül rámutatni nem népszerű feladat Az öntudatos dolgozók azonban megbecsülik a főkönyvelő munkáját — Mi a MBÖntaég a tég( idők éa a ma főkönyvelője között? —• Nagy a kölünbség. Ré­gen a főkönyvelő minden kritikai szemlélet nélkül nagyjából csak regisztráló­ja volt a gazdasági esei , nyéknek és elkönyvelte a megkérdezése nélkül hozott határozatokat és könywite- lileg rögzítette a tényeket. A főkönyvelő munkája ma szerteágazóbb, feladata ko­molyabb és felelőssége sok­kal nagyobb, mint régeb­ben. Munkája kiterjed a vállalat tevékenységének ál­landó, mélyreható vizsgála­tára. Ö az, aki kezét a vál­lalat ütőerén — a forinton — tartja és ezen keresztül vizsgálja a termelés gazda­ságosságát és figyelemmel kíséri a vállalat egész mű­ködését — Szereti foglalkozását? — Harminchat étre dolgo­zom egy munkahelyen és tizenöt éve vagyok főköny­velő. Szeretem a foglalko­zásomat és ha újra kezde­ném, ismét ezt a foglalko­zást választanám; —• Mivel tölti szabad ide­jét? ' —• Szeretek sakkozni: A sakkot komoly nevelőesz­köznek tartom, mert küzde­lemre, önuralomra, a hely­zetek gyors felismerésére és jellemes viselkedésre nevek Másik kedvenc szórakozá­som a tarokk. A napi mun­ka áfán jólesik vidám tár­saságban kergetni a pagátot vagy cselt vetni a huszon­egyesnek, Mire elbúcsúztunk, a gond felhői már eltűntek dr. Pehr Nándor főkönyvelő homlo­fe'u-ól és ismét mosolyogva szorított kezet a régi — új főkönyvelői L. S. rész-rendelést. Az Ikarus, mint Magyarországon min­den üzem, éves terv szerint dolgozik. Ezért menetközben rendkívüli, mondhatni meg­oldhatatlan nehézségeket okoz a terven felüli pótalkat­rész-gyártás. Egyes esetekben, mint már eddig is a lehetőségekhez mérten készségesen segí­tünk. Leggyakoribb hiba — azt hiszem ez érthető — a hűtőberendezések szétfagyá­sa. Sajnos gyakran nem­törődömség következtében, mert benne felejtik a vizet. Hűtőberendezés gyártásunk jelenleg a maximális ütem­ben termel. Ennél többet nem todnnk nyújtani. Ja­vasolom, hogy több specia­lis hűtőgépjavitő szervizt ál­lítsanak fel • megyeszékhe­lyeken. Nézzük, wü s*M»»d erre Kincses Sídre, m Antóker igazgatója. — őszinte leszek — kezdi — as első negyedév nehéz­ségein nem tudunk segí­teni Nem áll rendelkezé­sűnkre megfelelő készlet annak ellenére sem, hogy a tavalyi kontingensnél 30 szá­zalékkal több pótalkatrészt rendeltünk az idén mind a hazai gyártóktól, mind a külkereskedelemtől. Sajnos, jelenleg még eldöntetlen harc folyik a külkereskedelem pótalkatrész-exportja és a. hazai igények között, 8 a termelés egyelőre képtelen kielégíteni a követeléseket. Már elkezdődött a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztc- rimn illetékes osztályán en­nek a fontos ügynek a ren­dezése. Azt bátran ígérhe­tem, hogy a második ne­gyedben már sokkal johb lesz az alkatrész-ellátás, és a HI., IV. negyedtől vár­ható a teljes megoldás. Egyes* sürgős esetekben az Ikarus példájára mi Is segí­tettünk ahol csak lehetett, de ezt nagy tételben sajnos nem tudjak biztosítani. Persze ezektől a magy a­rázatoktól még nem indulnak meg az autóbuszok sem Veszprémben, sem Pécsett. De legalább megtudjuk: mit várhatunk a közeljövőtől. Reméljük, hogy az Autókéi által ígért javulás hamaro­san érezhető lesz. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat al­kalmaz építő TECHNIKUST, KÖVEZÖT. ASZFALT-SEGÉD MUNKÁST, KUBIKOST, ÚTÖRT és SZEMÉTTERÍTO DOLGOZÓKAT. Fizetés: megegyezés sze­rint­Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. sz. alatt, a munkaügyi vezetőnél^ k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom