Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
január t, NIAPLÓ 3 i Az igazgatói alap a termelés serkentője Baranya megyében nem ke▼és a nagyüzemek száma. A nagyüzemek pedig komoly összegű igazgatói alapot képezhetnek, s nem mindegy, hogy ezt mire költik. Az igazgatói alap a gyenge gazdasági vezető kezében „adakozássá” válhat, de gondos felhasználása a termelést is serkentheti. Az alábbiakban a Pécsi Bőrgyár példáján szeretnénk bemutatni az igazgatói alap felhasználási módját Hogyan képesik as igasgatói alapot? Talán legelőször azt kell ismertetni, hogyan jut egy üzem igazgatói alaphoz? A gyár igazgatói alap képzésére jogosult a dolgozók összlét- száma alapján, s minden egyes dolgozó után 140 forintot „rakhat félre” erre a célra. A Bőrgyár létszáma alapján ez mintegy 200 ezer forintot jelent egy év alatt. Ennek az összegnek a felét minden körülmények között biztosítják, akár rosszul, akár jól gazdálkodik az üzem, míg a másik fele az alaprentabilitási terv teljesítésétől függ. Ha a gvár többletnyereséget ér el. akkor nyereségrészesedést fizethet A nyereségrészesedés! ösz- nzegből is „foghatnak vissza” az igazgatói alap pótláséira, ha az üzemi tanács ezt jónak látja. Nézzük meg most már konkrétan a Bőrgyár igazgatói alánját! Az 1902. évi jó gazdasági munka alapián lehetővé vált mintegy 226 ezer forint összegű igazgatói alap képzése, s ebben 52 ezer forint összegű nvereségrészesedési „hozzájárulás” is volt. Mire használták fel a pécsi gvár- bar az igazgatói alapot 1963- toan? Mire fordít fák? jii+ntmpTítwVra jutó összeg: 107 ezer forint Jóléti kiadásokra fordított Összeg: 119 ezer forint volt. Vizsgáljuk meg először a jóléti kiadásokat, s vessük papírra a tétefleköt: Művelődési otthon támoga tása 15 ezer Ft Sportkör támogatása 60 ezer Ft Harkányi üdülőre 20 ezer Ft Dolgozók májusi vendégeié 6 ezer Ft Nőnapi kiadások 6 ezer Ft Gyermeküdültetésre 12 ezer Ft Összesen: 119 ezer Ft Ezekre a kiadásokra valóban szükség volt. A gyermek- üdültetésre fordított pénzt ugvan ki is sokailná, a nőnap alkalmából vásárol!; ajándékok kedves figyelmességre vallanak. A dolgozók május elsejei vendégelése tradíció „Munkae^ységöszlöndíj“ A mohácsi járás termelő- szövetkezeteiben is egyre nagyobb hiányát érzik a szakmunkásoknak. Ezen a problémán úgy igyekeznek segíteni, hogy érdekeltté teszik a tagokat a tanulásban. A homorudi Kossuth Tsz- ben bevezették, hogy a szakmunkásképző tanfolyamot nem este, hanem nappal tartották. Azoknak a tagoknak, akik ezen a szakmunkásképző tanfolyamon részt vettek, szabadidőt adtak és jóváírtak nekik bizonyos munkaegységet is. Minden tanfolyamon résztvevő minden órára 0,1 munkaegységet kapott. A munkaegység és a szabadidő biztosítása elérte a célját. Szorgalmasan járnak az emberek a tanfolyamokra. A példát a majsi Táncsics, a hímesházi Oj Élet, a dunn- fclvi Kossuth Termelőszövet- kaasaöfcaa is követték* a Bőrgyárba», üdülőt is fenn kell valamiből. A művelődési otthon „gazdája” a szakszervezet és az SZMT, de a gyárnak is előnyös működése, s ezért a művelődési otthon támogatása természetes. ,A sportkör ügye már nehezebb dió, hiszen a sportkört az MTS finanszírozza, a sportkörnek önálló költségvetése van, amiből pénzhez juthat. De a Bőrgyár két sportága is magasabb osztályba került, ezért aztán a költségvetés tételein szereplő összegek nem fedezték az NB Il-t így az igazgatói alapnak kellett segíteni. Sajnos, jövőre már nehezebb lesz a dolguk, mert az átszervezés következtében a gyár idei terve nem jól sikerült. Nem hozza meg azt a gazdasági eredményt, amit vártak, s emiatt az Igazgatói alap képzése is nehéz lesz. Különösen kedvezőtlen a nyereség- részesedés ügye, míg tavaly négy napot fizettek, az idei munka alapján aligha kerül sor egy nap kifizetésére. Ezért aztán a támogatás is elmaradhat. Jutalmazások A jutalmazásoknál szép példáját láthatjuk annak, miként lehet az Igazgatói alapot hasznosan felhasználni. Nem kevesebb, mint 12 ezer forintot fordítottak a gyár ösztöndíjasai, a különböző helyeken tanulók támogatására, segítésére. Találhatunk a kifizetések között olyan tételt: ..Zetfkln Klára női szocialista brigádnak a marhaboxkiké- szítő műhelyben végzett kivá- '6 munkája fejében 1090 forint jutalmait adtunk.” „Búcsú And rás fiatal műszakinak, a KuBaranyahhlvőgen a kultúrotthon előtt két-három ember beszélget. Van Idejük, télen pihen a falusi ember, ilyenkor mérlegeli az évet. Zárszámadásra készülnek, leltároznak. A tsz-iroda jelenleg a kultúrotthonban van, mert tavaly az épület leégett. — Már két éve minden hónapban készpénzzel fizetünk — mondja Raposa Jenő, a Közös Ut Tsz. elnöke. — Az évi összes bér 80 százalékát, 2 millió 200 ezer forintot kifizettünk, a zárszámadáson csak a maradék 20 százalékot és a földjáradékot osztjuk. Gondolom, január végén megtarthatjuk a zárszámadást. — Mennyi volt az átlagos havi kereset? — Különböző. A munkától függ. A traktorosok két-három ezret, az állattenyésztők 2100-at, a kocsisok 1300—1400- at és a növényápolók is megkeresték a havi HOO-ait. Nem nagyon érettük meg a gabonakiesést, mert a 62-es zárszámadásból maradt félmillió forint készpénz, átjött erre az évre. Idén már nem tudunk ennyit hagyni, viszont a takarmányunk és hízó-alaoanyagunk biztosabb. 1200 sertés, 180 szarvasmarha-hízónk lesz, az ábrak- takarmány is elegendő, legalább augusztusig. * — Nincs itthon az elnök elvtárs — fogadnak a csány- oszrói termelőszövetkezet irodájában. — Különben is jobb, ha nem írnak rólunk, gyenge a tsz, keveset fizetünk. — Mennyi lesz a részesedés? — Kicsit több lesz, mint a tavalyi — mondja a főkönyvelő, Kiss István. Huszonöt-huszonhat forintot várhatunk. Év végén csak pénzt osztunk, a terményt már év közben kiadtuk. Nem valami jól sikerült ez az esztendő. Nem kedvezett az időjárás, meg aztán legalább ötven jó munkás elkelne még nekünk... * — Az idén már készpénzzel nos helyettesítéséért, s ezalatt az idő alatt végzett jó munkájért 2200 forintot adtunk ki.” „A 19 fős konyhai személyzet öt ember kiesése ellenére kiválóan végezte az étkeztetést, ezért 1500 forint céljutalomban részesítjük őket.” „A gyár ötéves távlati fejlesztési tervének kidolgozásáért a munkát kiválóan elvégző brigádnak 3200 forintot utaltunk ki.” De forgathatunk olyan pénztárkifizetési nyugtákat is, amelyen a kazán gyárrészleg, a cseres gvárrész! eg. a műszaki osztály, az adminisztrátorok jutalmazásai szerepelnek. Több kifizetés történt hagyományos ünnepeink alkalmával, április 4-én, november 7-én is. A Bőrgvár igazgatói alapja felhasználásának egyik pozitív vonása, hogy nemcsak az ünnepek alkalmából kiosztott „sematikus” jutalmazásra került sor, hanem célfeladatok elvégzésének ellenértékeként is lutal mázták a dolgozókat. Ennek pedig nagy befolyása van a termelésre, ösztönzi a dolgozókat, kedvet ébreszt bennük nagyobb feladatok elvégzésére is. Új lehetőségek Az igazgatói alapot a Pécsi Bőrgyárban tehát jól használták fel, hasznos dolgokra költötték. Remélhetőleg az átszervezés elmúltával 1964- ben olyan munkát tudnak végezni, hogv az igazgatói alap képzésének lehetősége kibővülhet. Ez egyaránt kedvező a népgazdaság és a gyár munkásai, alkalmazottai számára. fizettünk minden hónapban — mondja Sellyén a főkönyvelő, Pók Lászlóné. — A betervezett bér 60 százalékát kiadhattuk, 3 millió 124 ezer forintot. Többet kapnak az idén a tagok, mint a múlt évben. — Mennyivel? — Ha munkaegységben számítom, körülbelül 32 forintnak felel meg. Tavaly 26 forint 10 fillért fizettünk egységenként. A zárszámadáson 900 ezer forintot osztunk szét. Több is lehetne, de rossz volt az esztendő. A kenyérgabonából 2000 mázsa kiesett. A jó cukorrépa-termés valamennyire behozta, 150 holdon átlagosan 180 mázsa termett, de előfordult 240 mázsás termés is egv-egy holdon. Aztán a hízott állatokból is szépen kaptunk, marhából 1 millió 245 ezer forintot, sertésből 2 millió 33 ezer forintot. Hatvannyolc tinót pedig januárban szállítunk el, s még azok is beszámítanak az év végi számadásba. * — Nem lesz meg a tervezett munkaegységérték — mondja Nagyréti József, a bogdásai Egyetértés Termelő- szövetkezet főkönyvelője. — harminckét forintot számítottunk, de csak 25-öt fizetünk. Hogy mikor? Január végéig talán meglesz a zárszámadás, mindig elkészülünk a leltározással időben. Az idei eredményeken nagyon meglátszik a rossz időjárás. — Volt kiesés? — Összesen 300 ezer forint. Búzából 100 ezer, burgonyából 50—60 ezer, a többi pedig lucerna, lóheremag volt, amely tudvalevő, hogy kis tételben is nagy összeget jelent. Aztán sok pénz elment a két traktor kétszeri javítására is. Az állatállomány viszont nyereséget hozott, 150 ezer forintot. A szerződött sertésekért, marhákért és juhdkért 930 000 Ft-ot kaptunk. A 10 ho’das cukorrépánk is jól fizetett, orémiu- mot is adunk érte 16 mázsa cukrot osztunk a cukorrépa ápolóinak. A harkányi bábán tartani tartózkodó Ribli JáSzűcs István Zárszámadás Lantos Miklós felvétele Kísérletek nagyüzemi szinten Terjednek a modern szőlőművelési módok — Európa egyik leg jelentősebb j ajtó gyűjteménye Pécsett A Pécsi Szőlészeti Kutató- Intézet elmúlt évi munkájának értékelésekor elsőnek eg> szorosan véve nem tudományos eredményről kell beszámolni. Arról, hogy az intézetnek sikerült hasznos kapcsolatot kiépíteni a Villányi Állami Gazdasíggal és néhány szőlőtermelő szövetkezettel, ahol nagyüzemi szintű nagytáblás kísérleteket folytathatnak. élőit A pécsv&radi járási tanács mezőgazdasági osztályán Lelkes Ede osztályvezető tájékoztat. — Január 4—5-re befejeződnek a leltározások. A tavalyihoz képest rosszabb az eredmény, 3,65 forinttal kevesebbet ér az átlagos munkaegység. A gabonatermésen nagyon meglátszott a 700 hold veszteség, amelyet részben ősszel nem tudtunk már elvetni, részben tavasszal szántottunk alá. A növénytermesztésben összesen 9 millió forint a járás vesztesége. Ebből 3 milliót behozott az állattenyésztés. — Melyik termelőszövetkezetben fizetnek a legtöbbet? — Az idén a véméndi Lenin Termel ős 7/5 vetkezői ben ér legtöbbet a munkaegység, 50 forintot, legkevesebbet, 14 forintot pedig Mecseknádssdon. A többi tsz-ben a munkaegység értéke mindenütt meghaladja a húsz forintot. (B. E.) Már tavaly közel ezer holdon indultak meg a különböző nagyüzemi szintű kísérletek. Ezek a kísérletek felölelik a magasművelést, az egysíkú tőkenevelési formákat, a hagyományos bakhátas művelés helyett a Guyot- és a kordonművelós bevezetését, a vegyszeres gyomirtást, az új telepítéseket és a régiek átalakítását, valamint a trágyázás problémáit. A kezdeti stádiumban lévő munka már most nagy eredményeket ért el — bár szorosabban. véve egyelőre még ez sem tudományos jellegű. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a modern művelési formákat sikerült megkedveltein! Baranyában, — s ahol megkedveltetnd még nem. ott is sokkal kevesebb az eleinte általános ellenérzés. Különösen sokat jelentett ebből a szempontból a széles sortávú szőlőkben köztesként vetett zöldborsó termelése. A kísérletek nagyon jó eredménnyel iáírtak. Első permetezésig kétszer tudták megszedni a zöldborsót. s leszántásával megoldódott a zöldtrágyázás problémája Is. A fenti kísérletek ke! az intézet tudománvos munkatársa dr. Diófásj Lajos foglalkozott. Az intézet vezetője dr. Németh Márton továbbra is nemesítéssel és fajtakuta+ás- sal foglalkozott. Az intézet már korábban Is híres fáita- gvűiteménvét újabb harminc fajtával gyarapította. Ezzel a faitewűltemény 336 fajtájával Euróoa egyik legjelentősebb gyűjteménye lett. Gyakorlati eredménvekhez vezetett a klón-szelekció is. A klón-szelekdó lényege egyetlen kiváló tulajdonságokkal rendelkező töke szaporítása. A múlt évbon már a szekszárdi, villányi és a tar- cali állami gazdaságnak több ezer rügyet szállított az intézet, ahol ezekből törzstóblá- kat létesítenek és gondoskodnak további szakszerű szaporításukról. A fajtakutatás lránt egyébként az utóbbi időben élénk nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg — mivei a kutatásnak ezt az ágát nem tartották túlságosan fontosnak az elmúlt években. Most kiderült, hogy klón-szelekcióval 20 százalékkal tudják emelni a termelési szintet. Némeih Mártonnak sikerült az egyébként majd két évtizedig tartó szelekció-időt évekkel csökkenteni. Ez Jelentős mértékben meggyorsítja a munkát. Németh Márton több tudományos munkán is dolgozik. A faitakatalógus, az Arrme- lográfiai Atlasz és a borszőlőhatározó mellett most fejezett be egy nagyobb tanulmányt fontosabb termesztett borsző- lőfajtáink értékvizsgálatáról. Ez a munka a maga nemében egyedülálló. Gyakorlati szempontból vizsgálja meg fontosabb borszőlőfajtáinkat. Elemzi vegetációs stabilitásukat* fagytűrésüket, virág-jellegüket, vizsgálja a töppedési mutatót, szüreti biztonságot, napfényigényt, beérési mutatót, a bor minőségét Ebben az évben folytatódnak és szélesednek a bázisgazdaságok révén most már nagyüzemi kísérletek — természetesen a szorosan vett tudományos munkák is. LE Korszerű baromfitenyésztés A Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat kétéves továbbképző tanfolyamot indított novemberben, amelyen Somogy, Tolna és Baranya megye baromfitenyésztői vesznek részt. A tanfolyam hallgatói megismerkednek a nagyüzemi baromfitenyésztés legújabb eredményeivel. Tegnap Vágó József tudományos kutató, a Földművelésügyi Minisztérium üzemszervezési osztályának munkatársa a nagyüzemi baromfi tartás üzem- szervezési kérdéseiről tartott előadást. Elmondta, hogy Magyarország a külföldi államokhoz képest lemaradt a baromfitenyésztésben. Helyes üzemi szervezéssel, az ökonómiai viszonyok figyelembevételével azonban a baromfitenyésztés gyorsan fejleszthető. A ben még nem érjük el a világszínvonalat. A tojástermelésben is az országos átlag 120—125 darab, a világszínvonal pedig meghaladja a 200-at. Erre nálunk is megvannak a lehetőségek a takarmánykeverék-ellátás fokozásával és az épületek korszerű sí téséveL A zárt állattartásban nem kielégítő még a mikroklíma, különösen ősszel és télen magas a pára- tartalom. Fűtéssel és jó szellőztetéssel kell megőrizni a 65—70 százalékos páratartalmat, és a 14—17 Celsius fokos állandó hőmérsékletet. Az építkezések egyre többe kerülnek, míg régebben egy férőhely 70—80 forintba került, most meghaladja a 200- at is. A népgazdaságnak a nagy befektetés csak úgy éri meg, ha megfelelő intenzív fajtákat tenyésztünk, és ha minimumra csökkentjük az idényszerűséget. A téli hónapokban is egyenletes lesz a tojáistermelés a gazdaságos nyújtott-éves üzemrendszer alkalmazásával. Nem dőlt még el, hogy ipari vagy mezőgazdasági hátteres lesz-e a baromfitenyésztés A mezőgazdasági hátteresnél a tsz-ek társulása baromfitenyésztésre, előrelépést jelent. Jó példa erre a hajdúböszörményi tenyészet. Az építkezés külföldön gyorsabb ütemben halad, Németországban és Csehszlovákiában már a téglán kívül szivacsos műanyagot is használnak erre a célra. Ilvmódon egv hónán alatt elkészítenek egy hatalmas baromfiólat. A to-kívül kísérleteznek a 70 000 befogadó- képességű monoVil okkos ha- romfiólakkal i*. i
