Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

4 WAPtO 1964. JANUÁR 4. Külföldi UfocU BELGRAD V. Zekovics, a Jugoszláv Szöv. Végrehajtó Tanács alelnöke, aki a közelmúltban Nairobi­ban időzött, átadta Tito meg­hívását Kenyatta kenyai mi­niszterelnöknek. Kenyatta el­fogadta a meghívást és ugyan akkor ő is meghívta Kenyába Tito elnököt. RÓMA Január 2-ra virradó éjjel Róma Portuenze kerületében fasiszta huligánok támadást intéztek egy tömegszervezeti székház ellen, ahol bombát helyeztek el. A bomba fel­robbanása súlyos anyagi ká­rokat okozott. A fasiszta pro­vokáció felháborította a ke­rület lakosságát, amely köve­telte a rendőrségtől, hogy a támadókat szigorúan vonják .felelősségre. STOCKHOLM B. N. Ponomarjovnak, az ‘ SZKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével csü­törtökön Stockholmba érke­zett a szovjet pártküldöttség, hogy rész vegyien a Svéd. Kommunista Párt pénteken kezdődő XX. kongresszusának munkájában. KHARTUM A szudáni nép szerdán ün­nepelte a függetlenség kikiál­tásának S. évfordulóját. A nemzeti ünnep alkalmából ka­tonai díszszemlét, népünnepé­lyeket és felvonulásokat ren­deztek. BONN Dr. Paul Nevermann ham­burgi polgármester az új év alkalmából adott televíziós nyilatkozatéiban kijelentette, hogy Hamburg városa az új évben különös figyelmet kí­ván szentelni a kelet-európai államokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének. Hangsúlyozta továbbá, hogy Hamburg az európai Közös Piac, az ERTA és a KGST érintkezési felületeinek közép­pontjában fekszik, s éppen „ezért szorgalmazni fogja a „'....íiílot—nyugati kereskedelmi kapcsolatok miinél erőteljes- sebb kibővítését. Lakatos és villanyszerelő azonnalira alkalmaz. Patyolat Vállalat Pécs, Tüzér u. 13. s*. Hruscsov üzenete a világ országainak állam- illetve kormányfőihez (Folytatás az 1. Mairól) mányfő, s ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Tajvan kérdé­sére utal. — Ez a sziget ősidők óta a kínai állam szerves része — mondja üzenetében. — Taj­van szigetének az amerikai csapatok által történő jogtalan megszállásának meg kell szűn­nie- A sziget a Kínai Népköz- társaság elidegeníthetetlen ré­sze és már régen visszatért volna az anyaországihoz, ha egy másik állaim ezt nem aka­dályozná. „Kétségtelenül igazságosak azok a követelések, amelyeket a felszabadult államok támasz tanok arra vonatkozólag, hogy adják át nekik a hozzájuk tar­tozó, de még gyarmati iga alatt vagy külföldi megszállás alatt maradt területeket” — hangsúlyozza az üzemeit. „Ez teljes mértékben vonatkozik természetesen azoknak a né­peknek a területeire is, ame­lyek még nem vívták ki nem­zeti függetlenségüket és to­vábbra is gyarmati helyzet­ben vannak”. Hasonlóképpen fel keil szá­molni azokat a katonai tá- maszpantokát, ás, amelyeket a szóbanforgó államoktól elsza­kított területeken létesítetek. Le kell mondani az erőszak alkalmazásáról olyan államok egyesítésének megoldása so­rán. mint Korea, Vietnam, Németország. A szovjet kormányfő üzene­téiben rámutat: a második vi­lágháborúban a támadók sze­repét betöltött néhány állam revansista köreinek területi „igényeit” a leghatározottab­ban vissza kell utasítani, mert azok éllenitmondanak a béke érdekeinek. Éhből csak ú jabb világháború támadhat. Hruscsov a történelmi, nép­rajzi, vérségi vagy vallási síkra visszavezethető érveken és elképzeléseken alapuló te­rületi követelésekkel és határ­vitákkal kapcsolatban arra. int, hogy „tanúsítsanak kellő megértést” a történelmileg kialakult határok iránt. Hruscsov véleménye szerint az egész emberiséget fenyeget­né egy határviszály miatti fegyveres konfliktus a világ­nak abban a térségében, ahol a múltban mind a két világ­háborút kirobbantották, a je­lemben pedig az egymással szemben álló két katonai cso­portosuláshoz tartozó államok nagylétszámú csapatokat és nagymennyiségű fegyverzetet összpontosítottak. Ilyen tér­ség Európa; ez vitathatatlan. Kétségtelen — hamunk az üzenet, — hogy egy lokális összetűzés olyan államok kö­zött, amelyek területi vitáikat fegyverrel akarják megoldani, nukleáris világháborúvá fa­julhat és az senki t sem kí­mél meg, attól senki sem ha­tárolhatja el magát. Az őrül­teken, vagy a gyűlölettől el­vakult politikusokon kívül senki sem nyugodhat bele ilyen perspektívába. A leghatározottabban ki kell jelentenem — írja üzenetében a szovjet kormányfő, — hogy a Szovjetunióban ilyen poli­tikusok nincsenek, mert ha lennének, kétségtelenül elme­gy ógy intézetbe jutnának. A szocialista áilLaimok béke- szerető és háborúeüLenes poli­tikai irányvonala ugyanakkor biztosíték arra, hogy bármi­lyen területi viszály javunkra történő megoldása érdekében nem fogunk és nem is hasz­nálhatunk fegyvert. Mélyen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az erő. al­kalmazása a területi viták megoldásánál nem felel meg egyetlen nép, egyetlen ország valódi érdekeinek sem. A Szovjetunió miniszterel­nöke kijelenti: Egy nemzetközi megállapo­dás az államok között arról, hogy a területi viták megol­dásánál lemondanak az erő alkalmazásáról, a friss szellő­höz hasonlóan sokat seperne M a nemzetközi életben mind­abból. ami mesterségesen fel­fújt és akadályozza a feszült­ség enyhülését, és a béke szi- lárd olását- Egy ilyen megál­lapodás újabb jelentős enyhü­lést hozna a nemzetközi ég­hajlatban és kedvező talajt teremtene az államok közötti bizalom növekedéséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben „sok kai könnyebben meg lehetne találni más alapvető nemzet­közi problémák megoldásának lehetőségét”. A szovjet kormányfő látogatása Lengyelországban Varsó: Hegedűs Dániel, az MTI varsói tudósítója jelenti: A pénteki lengyel lapok az első oldalon számolnak be Hruscsov lengyelországi láto­gatásáról. Bár a szovjet kor­mányfő néhánynapos lengyel­országi tartózkodása nem hi­vatalos jellegű, valószínű, hogy ez alatt közvetlen esz­vezetőkkel a lengyel—szovjet barátság és a nemzetközi po­litika fontos kérdéseiről. A lengyel nép nagy érdek­lődéssel kíséri az utazást, amely a lengyel—szovjet ba­rátság fontos eseménye, s alig néhány nappal követte a „Ba­rátság” olajvezeték 675 kilo­méteres lengyel szakaszának ünnepélyes átadását, a két or­szág gazdasági kapcsolatai fej­I mecserére kerül sor a lengyel 1 lődésének jelentős állomását. KUBA BEKET AKAR Castro beszéde a havannai ünnepségen Moszkvai diploma’afeleségek ajándéka Tyereskovának Moszkva A Moszkvában akkreditált külföldi diplomaták feleségei pénteken különleges ajándé­kot nyújtottak át Tyereskova Nyikolajeva szovjet űrhajós­nőnek. Az ajándékokat — egy nyakláncot és egy karkö­tőt — 46 ország aranyozott pénzérmeiből állították össze. A svéd nagykövetség ez al­kalomból meghívott vendégei között jelen voltak Nyina Hruscsova, Viktoria Brezs- nyeva és Klavgyija Koszigina Havanna. A kubai forradalom győzel­mének évfordulója alkalmából rendezett havannai ünnepsé­geken, minit már jelentettük, nagyszabású katonai dísz­szemlét tartottak. A több minit egyórás kato­nai parádé befejezése után a nagygyűlés több százezer fő­nyi részvevőjének viharos tapsa közepette nyújtották át Castro rmniszterelnöknek a „technikai forradalom fáklyá­ját”. A fáklyát néhány nappal ezelőtt gyújtották meg Sam- tiagoban, az egykori Monca- da laktanya területén, ahol elkezdődött a kubai forrada­lom és a kommunista fiatalok stafétája hozta el a fővárosba. Ezután Castro miniszterel­nök lépett a mikrofonhoz. Több mint kétórás beszédét Kuba valamennyi rádió és televízió állomása közvetítet­te. Beszéde elején Castro mél­tatta azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyeket a kubai nép az utolsó öt évben ért el. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében egész népünk teljes mértékben meggyőző­dött arról, hogy a múlt soha többé nem tér vissza* — mon­dotta. fordult a legutóbbi napokban, hogy a 'CIA ügynökei egy ku­bai toipedónaszád felrobban­tásával agresszív cselekményt hajtottak végre édene. „John­son elnökre hárul a felelősség matrózaink, véréért — mondta Castro. — Az ilyen tettek sem dicsőséget, sem tekintélyt nem szereznek az Egyesült ! Államoknak.” ! A miniszterelnök ezután í hangsúlyozta, hogy Kuba nor- ; malis kapcsolatokat óhajt I fenntartani a világ összes or- j szágával, köztük az Egyesült Államokkal is. — Ha az Egye­nlít Államok kereskedni fog Kubával, akkor sor kerülhet az államosított üzemekért va­ló kártalanítás kérdésének megvizsgálására. Ez számunk­ra, elvi probléma — jelentette ki. — Mi nem kényszerülünk kereskedni az Egyesült Álla­mokkal, mert korlátlan pia­iunk van. legfontosabb terme- teánk számára a szociálisba rrszágokbam. Baráti segítséget tápunk a Szovjetuniótól es a :öbbi szocialista országtól, s Kért a támogatásért mindig lálásak leszünk. Az amerikai imperialistáktól sohasem fő­jünk segítséget kérni. Beszédének befejező részé* >en Fidel Castro hangsúlyoz* a, hogy a világ többi orszá­gához hasonlóan Kuba békét ikair. A béke jólétet és hala­dást jelent minden ország, kü- önösen a szocialista országok számára. A népek jogainak isztélétbsn tartása alapján lékében tudunk élni bármely tormánnyal, függetlenül az llebö országban uralkodó tár- •adálmi rendszertől. Küba rész kereskedelmi feapasolato- rat kialakítani valamennyi «szaggal, Mi igen elégedettek lágyunk elért eredményeáník.- cel — mondotta befejezésül a tubái kormányfő. •— Forr a- !almunk dicsőséggel övezte /"/II Kiíé 1 f ó — — ovi 7 -----­4 pápai zarándoklat előtt Értekezletet tartanak Londonban a ciprusi problémáról Ciprus panaszt emelt Törökország ellen a Biztonsági Tanácsban London—Nicosia Hírügynökségi jelentések szerint Duncan Sandys, a brit nemzetközösségi ügyek mi­nisztere pénteken hajnalban repülőgépen Ciprusból haza­érkezett Londonba. Az angol kormáay pénteken tanácsko- ‘zásra ül össze és ezen a meg­beszélésen Sandys beszámol Nicosiában tartott tárgyalá­sairól. Röviddel Nicosiából történt elutazása előtt Sandys közle­ményben jelentette be, hogy a ciprusi török és görög la­kosság vezetői hozzájárultak egy Londonban tartandó érte­kezlet összehívásához. Nem sokkal később Makariosz el­nök és Kücsük alelnök hason­ló közleményt adott ki. A hivatalos nyilatkozatok elmondják, hogy még január­ban a ciprusi függetlenséget szavatoló hatalmak, Anglia, Törökország és Görögország részvételével értekezletet tar­tanak Londonban a ciprusi probléma rendezése céljából. Az értekezletre elküldik kép­viselőiket a ciprusi görög és török közösségek. A 2 értekez­let megnyitó ülése után a cip­rusi görögök és törökök kép­viselőiből munkabizottság ala­ttad, amely az angol kormány I által kijelölendő elnök irá- jebb nyitásával tart majd tanács­kozásokat. A munkabizottság időről időre jelentést tesz az értekezlet plenáris ülésén. A tanácskozásokon megvitatják a ciprusi alkotmány problé­máját és tárgyalnak a garan­ciális és szövetségi szerződé­sek jövőjéről. Barnett légimarsall, a kö­zel-keleti angol haderők pa­rancsnoka sajtóértekezletén kifejezte reményét, hogy az angol csapatokat visszavon­hatják Ciprusból jelenlegi fel­adatuk ellátása után. A nyugati hírügynökségek viszont újabb híreket közöl­nek a Cipruson tartózkodó angol csapatok megerősítésé­ről. Péntekre virradó éjszaka ejtőernyősök indultak útnak Angliából Ciprusra és még a pénteki napon további 800 főnyi egység hagyja el Ang­liát. Az UPI ankarai jelentése arról tájékoztat, hogy Török­ország is szeretné növelni a ciprusi erőinek létszámát. A török kormány kérte Angliát és Görögországot, járuljon hozzá a ciprusi török helyőr­ség megerősítéséhez. A cipru­si alkotmány értelmében ugyanis Törökország legfel­650 főnyi osztagot tart­hat a szigeten. New York. A hírügynökségi jelentések szerint Rosszidesz, Ciprus ENSZ-képviseiője csütörtökön kérte, hogy péntekre hívják össze a Biztonsági Tanácsot a ciprusi helyzet megvitatá­sára. Nem sokkal később azonban a ciprusi ENSZ-de- legátus bejelentette, nem ra­gaszkodik az ülés pénteki megtartásához. A TASZSZ hírügynökség nicosiai tudósí­tói már csütörtök délutáni je­lentésükben felhívták arra a figyelmet, hogy a ' NATO egy­re nagyobb nyomást gyakorol Ciprusra, el akarja tántorí­tani attól a szándékától, hogy kérje az ENSZ közbelépését. Az ENSZ szóvivője ezt kö­vetően közölte, hogy Rosszi­desz egyáltalán nem vonta vissza a Biztonsági Tanács összehívására vonatkozó ké­rését, hanem csupán a pén-i teki ülés megtartásától állt el, mert újabb utasításokat ka­pott Makariosz elnöktől. Rosszidesz levélben fordult a Biztonsági Tanács elnöké­hez és ebben panaszt emelt Törökország ellen. ( Vatikánváros. VI. Pál pápa, a katolikus egyház feje, szombaton útnak indul, hogy felkeresse azokat a helyeket, ahol a keresztény tanítások szerint Krisztus szü­letett, élt és meghalt. Az úgy­nevezett szentföldre teendő zarándokút példa nélkül áll a katolikus egyház történetében: VI. Pál az első az eddigi 262 katolikus egyházfő közül, aki Palesztinába látogat. Az uta­zás ezenkívül még több szem­pontból is érdekes: először fordul elő, hogy egy katolikus egyházfő repülőgépre ül, száz­ötven év óta ez az első példa arra, hogy a pápa elhagyja Olaszországot (1809-ben Napó­leon fogolyként szállította Grenoble-ba VII. Piust), s minden valószínűség szerint ez a leghosszabb távú pápai uta­zás a római katolikus egyház csaknem kétezer éves történe­tében. Róma Fiumicíno repülőterén az utolsó ellenőrző repülésre készítik elő a DC 8-típusú új sugárhajtású repülőgépet, amely a pápáit, Cicognani, Tis serant és Testa bíborosokat és a mintegy harminctagú kísé­ret többi tagját szombaton Ammaniba szállítja. Innen a pápa gépkocsival Jeruzsálem­be hajt, hogy imádkozzon ott, ahol Krisztust a biblia szerint megfeszítették. A pápa Jeru­zsálemben találkozik Athena- gorasz konstantinápolyi pát­riárkává!. Ez lesz a. két ke­resztény egyház vezetői közöt­ti első találkozó 1438 óta, amikór ÍV. Jenő pápa és II. József konstantinápolyi pát­riárka utoljára kísérelték meg áthidalni a XI. században be­következett egyházszakadást. Vasárnap VI. Pál pápa Naza- rethbe, hétfőn pedig Betle­hembe, Krisztus bibliai szülő­városába látogat. A pápa utazásával kapcso­latban rendkívüli intézkedése­ket léptetnek életibe Olaszor­szágban, Jordániában és Iz­raelben. A katolikus egyház­főt Segni olasz köztársasági elnök és Saragat külügymi­niszter búcsúztatja a repülő­téren. A Földközi-tenger fö­lött a pápai lökihajtásos gépet az olasz légierő vadászgépei kísérik. Jeruzsálemben csak­nem kétezer újságíró, rádió- és televízióriporter gyűlt mér össze a páratlan eseményre. Mind a jordániai, mind az iz­raeli , biztonsági szervek nagy­szabású biztonsági intézkedé­seket léphettek életbe a pápa személyi védelmére. A tervek szerint VT. Pál gépe szombaton 12,50 órakor érkezik az Arrunan-i repülő­térre, ahol Husszein jordániai király köszönti majd a kato­likus egyházfőt. Gyakorlattal rendelkező ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, illetve ÉPÍTÉSZTECHNIKUST felveszünk. 26. Építőipari Vállalat, Hőerőmű építkezés. Gyalus-marós SZAKMUNKÁST felvess V% . ■. a. m , .-TE-- /' Tlt­Ereess ríMrCCSallgyar Háztartási és zeanegép-park: 3 291 230. Mambó magnetofon: 3 019 576. 3 226 528, 5 467 233, 5 486 092. Mosógép: 3 027 827, 3 446 607. Carmen televízió: 3 021 176, 3 075 188, 3 135 584, 3 142 628, 3 190 410, 3 248 125, 3 321 783, 3 431 022, 3 451 391, 3 459 837, 9 463 690. Orionton tranzisztoros táskará­dió: 339 921, 3 144 109, 3 309 997, 3 553 419, 5 333 863, 5 650 966. Cyma fém karóra: 3 023 124, 3 260 563, 3 361 137, 3 435 679. 2000 forintos vásárlási utavány: 305 855, 307 345, 337 465, 340 586, 3 027 200, 3 027 747, 3 038 165, 3 044 611, 3 045 211, 3 054 269, 3 106 872, 3 112 504, 3 112 516, 3 167 282, 3 179 898, 3 192 624, 3 212 393, 3 223 499, 3 245 345, 3 273 055, 3 296 860, 3 447 439, 3 461 552, 5 472 177, 9 504 361. 1000 forintos vásárlási utalvány: 311 361, 319 220, 340 995, 345 548, 345 549, 354 733. 356 041. 3 004 600, 3 011 600, 3 016 440. 3 018 026. 3 029 315. 3 031 540, 3 035 010, 3 044 706, 3 075 084, A kubai forradalom — foly­tatta a miniszterelnök — csak i kirobbanásának időpionfjáig világszerte kialakult új felté­telek között mehetett végbe, brradalmunk — hangoztatta — annak a diadalmas nemzet- íözi forradalmi mozgalomnak i része, amely az orosz mun­kások és parasztok töctónel- ni felkelésével vette kezde­tet. (A nagygyűlésen résztve­vő százezrek óriási tapsvihar­ral és a kubai-szovjet barát­iág éltetésével fogadták Cast­ro fenti szavait.) A miniszterelnök a továb­biakban megállapította, hogy Kuba jelenleg kitűnően fel ran fegyverezve és sikeresen veheti fel a harcot akár az Egyesült Államok fegyveres srőinek legkiválóbb egységei­vel szemben is. Az imperialis­ták azt is tudják — mondotta —, hogy Kuba népre nincs jgyedül. A kubai m inisZt erelmök negállapitotta, hogy Johnson ilnök legutóbbi nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Ál­amok beikében óhajt élni va- amennyi ország néprévei, igen irvendetes békemegnyilatfco- tás. Kuba azonban ugyancsak beletartozik a „valamennyi or­szág” fogalomba, mégis el 5­! 078 132, 3 080 629, 3 083 595 , 3 087 VII, ! 088 787, 3 093 385, 3 093 516, 3 109 7tt, í Í10 436, 3 120 141, 3 136 86Ö i 141 456, 3 141 457, 3 142127, 3 159 5:4, 3 170 765. 3 173 683 , 3 175 201, 3 181 539, ! 188 686, 3 194 404, 3 217 828, 3 222 621, 3 237 420, 3 247 490. 3 251 532. 3 264 502, 3 264 509, 3 275 342, 3 279 374, 3 284 217. 5 286 236, 3 292 979, 3 296 810, 3 307 910. 1 310 063, 3 344 730, 3 344 736, 3 357 323. 1 376 708, 3 405 295, 3 414 780 , 3 429 619. 3 435 383, 3 439 752, 3 461 533, 3 464 161. i 465 150, 3 467 488 , 3 503 910, 3 554 161. 3 563 496, 3 591 300 , 5 460 579 , 5 467 353. 5 482 653, 5 485 729 , 5 497 753 , 9 475 080. 4 476 935, 9 478 6®, 9 496 623, 9 504 686, 9 505 449. A gyorslista közvetlen a húzás után készült. Az esetleges szám- Hibáikért felelősséget nem válla­lunk. A nyertesnek a iutalonisorsolúsi szelvényrészt folyó évi januá- 16-ig kiéli a Sportfogadási és Lot- ,ó Igazgatósáig lebonyolítási osz­tályához (Budapest.. V.. Nádor u. 15.) személyesen vagy poétán él- I uttatni. Gf orslista * Készült az 1964. január 1-én megtartott rendkívüli jutalom­sorsoláson, melyen az 1963. évi 52. heti lottószelvényei» vettek részt. Csak a Baranyában vásárolt nyertes szét vé­nyek számát közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom