Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
RIAP1Ö 3 •• Ülést tortott a megyei pártbizottság f {folytatás az 1. oldalról.) korszerűsítésével, a választék bővítésével, kisebb tételek gyártásával. A minőségi mutatók javítását annál inkább äs fokozni kell, mert a belső Igényeik ’ kielégítésén túl a könnyűipar termelésének egy- harmada exportra kerül. Különös súllyal hívta fel a beszámoló a figyelmet az alap anyagokkal való takarékosságra, a takarékos készletgazdálkodás megszervezésére. Fontos feladatként jelölte meg a körültekintő, részletes műszaki és szervezési Intézkedések kidolgozását és a takarékos létszámgazdálkodás megszervezését. Ezek során biztosítani kell könnyűipari üzemeinkben a műszakiak lét- számarányának javításán túl az alkalmazotti létszám abszolút mértékű csökkentését is. Nőnek a feladatok a% építő- és építöunyagiparban Az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok számára is jelentős fejlődést, irányoz elő az idei terv. Mintegy 21— 22 százalékkal kell több lakást átadni az építőipari vállalatoknak, mint tavaly, és az éves tervnek legalább 18 százalékát az első negyedévben kell megvalósítaniuk. Az építőanyagipar termelése a múlt évihez képest 15.1 százalékkal növekszik. A termelési feladatokat oldják meg úgy, hogy a termelékenység az építőiparban 8 százalékkal, az építőanyagiparban 8.1 százalékkal növekedjen, az önköltség az építőiparban 2.7 százalékkal, az építőanyagiparban pedig 2.4 százalékkal csökkenjen. Megyénkben az átlagosnál nagyobb felfutással számolhatnak az építőipari vállalatok, ami nagyobb erőfeszítéseket is követel az egyes vállalatoktól. Segíti az építőipari vállalatok munkáját, hogy ez évben nagy mennyiségű gépet kapnak. főleg a földmunka, a vakolás és a betonozás gépesítésének a megoldására. Ezért különös gondot fordítanak a génkezelői létszám biztosítására. Az év folyamán mintegy 640 lakás befejezését és 450 lakás indítását kell biztosítani, amelyből folyamatos építésszervezéssel 270 lakást át kell adni és 240-et mint átmenőt, meg kell kezdeni. Biztosítani kell a Pécsi Hőerőmű bővítésének, a Pécsi Kokszművek, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Pécsi Tejüzem, a Komlói Kórház, a Harkányi Kórház, a pécsi klinikai tömb és a komlói munkásszállás megfelelő ütemű építését, illetve befejezését. A Komlói Állami Építőipari Vállalatnak biztosítania kell Tolna megye területén lévő feladatainak a megvalósítását is. Az építőipari feladatok tervellátottsága az elmúlt évinél kedvezőbb, de még további léoések szükségesek a javítására. A megnövekedett termelési feladatok ellátását a fennálló munkaerőhiány miatt elsősorban a törmelékenvség jelentős növelésével biztosítsuk. Nagy figyelmet kell fordítani az építkezések szervezésének gyökeres megjavítására. a korszserű építési módok tömeges alkalmazására, a mun kaidő és a gépek Jobb kihasználására, a nehéz fizikai munkák gépesítésének a fokozására. Tovább kell szélesíteni az egyösszegű munkautalványozás rendszerének az előírás szerinti alkalmazását. A szállításoknál gondoskodjanak a rendelkezésre álló szállítóeszközök tervszerűbb fel- használásáról, a keresztszállí- tások és az Ismétlődő szállítások kiküszöböléséről, a ki- és berakodása idő lényeges csökkentéséről. A téli és tavaszi hónapokat használják ki a fontos építőanyagok előszállítására. Az épftőanyagipari vállalatok közül a Pécsi Porcelán- gyárban jelentősen kell növelni a műszaki és háztartási porcelánok gyártását, a jelentkező belföldi és exportigények kielégítése érdekében. Meg kell oldani a Kőbányai I Porcelángyárból az edénygyártás letelepítését. A Beremendi Cementgyárnál az országos mészigények jobb kielégítése érdekében a II. számú klínker-égető forgókemencét állítsák át égetett mész termelésére. Ennek következtében mintegy 32 000 tonna égetett meszet kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalatnál a termelés műsza- j ki és szervezési feltételeinek jobb megteremtésével, a kotró gépek kihasználását kell növelni. A gépek kiih as zn áfása ugyanis a produktív üzemórák és a műszaki órák arányát tekintve alacsony. Fontos feladat a Dél-Dunántúli Kő bánya Vállalat naigyharsányi üzemének mészikóőrlő beruházásának tervek szerinti teljesítése. Az építőanyag! párban jelentő» erőfeszítéseket kell tenni a termelési tervek tű”teljesítésé re, mivel a termelés volumene és a szükségletek között feszültség jelentkezik. Jelentősek a feladatok a minőség és a minőségi mutatók áldandó javítása területén. — Törekedni kell az exoort minőségi termékek arányának növelésére az épflőanyagiparr- ban. csökkenteni kell az átadásra kerülő objektumok minőségi hiányosságait, a szaik- és szerelőipar munkájának megjavításával az építőiparban^ Ebben az évben 7000 holddal nő az öntözött területe« nagysága. Talajjavításra a múlt évi ráfordításnak több mint tízszeresét 21,6 millió forintot használunk fel. A me zőgazdaság gépparkja 150 új erőgéppel gyarapszik 236 traktoregységben, így az egy traktoregységre jutó szántóterület a múlt évi 137 kát. holdról 125 holdra csökken. Lehetővé válik, hogy a talajmunkákat, a kalászosok betakarítását 95 százalékban géppé, végezzük. Mezőgazdasági építkezésekre a tavalyi 50 millió forinttal szemben 63,2 millió forintot tervezünk. Ebből 1450 számosállat férőhely és 822 borjúnevelő, számos sertés- és baromfiférőhely énül. Felvásárlási tervünk 11—12 százalékos növekedéssel számol. Különösen kenyérgabonából szándékozunk jelentősen növelni a felvásárlást, a múlt évinél 84,3 százalékka; több kenyérgabona felvásárlását irányoztuk elő. Ennek i kapcsán fel kell hívni a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a nagymennyiségű kenyérgabona tárolására, már most meg kell kezdeni a tárolás előkészítését. A múlt évi 92 000 sertéssel szem ben idén 100 000 sertést kívánunk felvásárolni. A hízómarha felvásárlás a múlt évi szinten marad. Viszont feltéténül gyorsabb ütemben kívánjuk növelni á baromfitenyésztést. elsősorban a rendkívül exportképes pulyka és liba tenyésztését. Fontosnak tartjuk, hogy a háztáji gazdaságik baromfitenyésztése se csökkenjen. Így látjuk biztosítva, hogv a tavalyi 90 vagonnal szemben az idén 120 vagon baromfit vásárolhassunk feL A mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással szorosan összefügg az élelmiszeripar termelése is. Megyénket mindenekelőtt a konzervipar fejlesztése érinti, amelynek a terv szerinti fejlődési, üteme 11,1 százalékot éri el. Különös figyelmet fordítunk az exporttervek teljesítésére Megoldjuk a kenyérgabona-problémát A mezőgazdaságban 1964- ben a termelést mintegy 4—5 százalékkal. a felvásárlást 11—12 százalékkal fogjuk növelni. A mezőgazdaság ez évi terve tükrözi a népgazdasági igényeket és követelményeket. Legfőbb követelmény a kenyérgabona-probléma megoldása. Az eddig tett intézkedések (a kenyérgabona vetésterv határidőre történt túlteljesítése, jobb minőségben való elvégzése) már e cél meg valósítását szolgálják. A nagyhozamú búzafajták vetésterületi aránya (Fertőéivel együtt) az ossz vetésterület 91 százaléka. Ahhoz, hogy az 1964-re tervezett termelési eredményt a 13,7 mázsás holdanként! átlagot elérjük, szükség van az ápo’ási, fejtrágyázási munkák időben és jó minőségben való elvégzésére. Az 1964. évi mezőgazdasági tervfe’adatok másik fő követelménye a takarmánybázis biztosítása. Kukoricatermesz- tésünket tovább növeljük a terméshozamot növelő agrotechnikai, talajjavítási, táp- •oyageUátási és öntözési idények jobb kielégítésével. Igen fontos feltétele ennek az őszi mélyszántás, amit 95 százalékra sikerült elvégeznünk. A vegyszeres gyomirtást a kukoricaterület több mint 50 százalékán kívánjuk alkalmazni. A takarmánybázis meg alapozása érdekében több gondot kell fordítani a fehérjeellátás fokozására, ezért növelni ke’ll a lucerna vetésterületét és hozamait, javítani kell a betakarításának munkáját. Az eddigi 21 hideglevegős szénaszárítóvál szemben ezévben további 70 hideigleve- gős szénaszárítót kell beállítani. Ezenkívül az állványos szénaszárítást is nagyobb mér tőkben kell felhasználni. Az export szempontjaiból is fontos ipari növények közül a cukorrépa, a napraforgó termesztésének növelése érdemel külön figyelmet. A cukorrépa vetésterületet, — amely 6000' hold, mintegy 600 holddal már megemeltük, de érdemes megvizsgálni,, van-e lehetőség a vetésterület további növelésén». 1964-ben jelentős összegeket fordítunk kulturális létesítményekre is. ötvenkét új tanteremmel bővülnek általános és középiskoláink, 460-nal nő az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma és 300-zal a kórháza ágyak száma. A népgazdasági terv szerint a reáljövedelem 3 százalékkal nő 1964-ben, ennek megfelelően nő a kereskedelmi árualap is. Terveink teljesítéséhez min denütt az országban, Baranya megyében is Jól szervezett, fegyelmezett munkára lesz szükség. A pártbizottságokra, alapszervezetekre, töme<*szer- vezeti és gazdasági vezetőinkre éooen ezért nagy felelős- sé* hárul.' Most az év elején a legfontosabb feladat a tervek megismerése és megismertedébe. Szükség van arra, hogy a termelés és gazdálkodás területén dolgozó pártszervezeteink az első negyedévben taggyűlésekén tárgyalják meg az éves terv végrehajtásával kap csolatoK ’ tennivalókat. Arra van szükség, hogy az egész párttagság ismerkedjen meg a terv feladataival, kapjanak a párttagok minél több olyan pártmegbizatást, amelynek végrehajtásával segíthetik a tervek teljesítését. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, a kommunisták meggyőző, mozgósító és ellenőrző munkájával segítsék a tervek végrehajtását. 1964-ben különös figyelmet kell fordítani az exporttervek teljesítésére. Ezért a Központi Bizottság határozatának megfelelően a megyei pártbizottság mellett export-bizottságot hozunk létre, amelynek feladata az üzemek export-feladatainak számbavétele, munkájuk ellenőrzése, segítése. Az exportterv teljesítése megköveteli, hogy fordulatot érjünk el a gyártmányfejlesztés, az új gyártmányok bevezetése terén, nagy fisrrelmet fordítva a technológiai fegvelem betartására, a műszaki ellenőrzési szervek munkájának megjavítására. Többet és jobban kel foglalkoznunk a beruházásokkal, több figyelmet fordítva a még nem teljesen kihasznált fontos termelési kapacitásokra, hogy azokat is maradéktalanul bekapcsolhassuk a termelésbe. Megfelelően nyújtsunk segítséget a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez Is. felhasználva az őszi kenyérgabonavetés idején szerzett tapasztalatokat. hogy biztosíthassuk minden vetésre alkalmas terület megművelését, a takarmány gazdaságos felhasználását, az állattenyésztés intenzív fejlesztését, valamennyi munka gondos elvégzését, a gyenge termelőszövetkezetek megkülönböztetett segítését. — mindezekkel együttesen biztosíthatjuk mezőgazdasági terveink megvalósítását. Az 1964. évi népgazdasági tervből megyénkre háruló feladatok reálisak, végrehajthatók, de csak akkor, ha e munka közénoontjában a dolgozókkal való szoros együttműködés áll. Ezért pártszervezeteink fordítsanak megkülönböztetett gondot arra, hogy az egyes tömegszervezetek, kü iönö'en a KISZ és a szak- szervezet munkája kapcsolódjon a pártszervezetek munkájához. hosv a dolgozókat mindenről időben tájékoztassák, s ahol naavobb akadályokat kell leküzdeni, bátran forduljanak az üz.em kommunistáihoz, szocialista brigád iáihoz, műszakiakhoz, az ifjúsághoz, akkor munkájukat siker koronázza, — fejezte be Rnpai Gyula elvtárs a pártbizottság beszámolóját A beszámoló elhangzása után vitára került sor. Hozzászólások A közlekedés gondjai Bakán József eüvtárs az AKÖV igazgatója a közlekedés gondjairól, problémáiról beszélt. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy a személyszállításban nehézségeket okozott a kocsihiány, de a meglevő kocsi parikból is nemegyszer hiányoztak autóbuszok, mivél nem tudták időben kijavítani alkatrészhiány miatt. Részletesebben foglalkozott Bakán elvtárs az áru- és teherszállítással. Érdekes adatokat sorolt fel a tehergépkocsik kihasználtságának fokáról, amely saját vállalatánál körülbelül 52—56 százalékos és a kocsik havonta átlag 3500 kilométert futnak. Ugyan álékor a vállalatok, üzemek, gyárak kezelésében levő teherautók kihasználtság! foka nagyon ingadozó, nem ritka a 15—30 százalékos kihasználtság és a havi 1400—2000 kilométer. A szállítás gondjairól többek között elmondta, hogy a gépkocsik rakodása nincs meg oldva, kevés a rakodómunkás, ugyanakkor a rakodás gépesítettsége alig haladit előre valamit az elmúlt esztendők során. A meglevő rakodógépek sem felélnek meg minden követelménynek. Felhívta a figyelmet a krónikus alkatrészhiányra, amely nemcsak a külföldi márkájú kocsiknál jelent leküzdhetetlen gondot, hanem a belföldi gyártmányoknál is. Tóth János divtára, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője ugyancsak a közlekedéssel és a szállítási problémákkal foglalkozott. Elmondta, hogy a vasút műszaki felkészültsége nem a legjobb, s különösebb változás egyelőre nem is várható. Beszélt a vasutas dolgozók helyzetéről, a vasútnál is előforduló fluktuációról. Kérte a megyei pártbizott ságot, hogy nyújtson a vasútnak továbbra is támogatást a szállítási feladatok megoldásában. A szállító vállalatok vezetőit arra kérte, hogy reális meggondolások alapján igényeljenek vasúti kocsikat, és tartsák be a rakodási határidőket. Példákat sorolt fel, hogy gyakran napokig állnak vagonok kirakatlanul A Termén yforgalmi Vállalatot kérte, hogy a közeljövőben érkező gabanaszállítmá- nyok fogadására készüljenek fel, hiszen azok külföldi vagonokban érkeznek és a kirakás késlekedése komoly ösz- szeggel növelné a költségeket Tóth elvtárs is hiányolta a rakodógépek elégtelenségét. A mezőgazdaság terve teljesíthető Czégény József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, hogy az idén hazai búzából kell biztosítani az ország kenyerét. A folyamat már az ősszel elkezdődött A vetések nagyon szépek, jól megerősödve mentek a télnek. 13,7 mázsás átlagtermést ír elő a terv. Ez nem reális. Az állami gazdaságok az elmúlt évben is 14,5 mázsa búzát takarítottak be holdanként. — Igaz, hogy ők már csak in- Umziv búzát termesztettek. műtrágyájuk is volt, de az is tény, hogy idén a termelő- szövetkezetekben is a búzák 91 százaléka intenzív. És műtrágya is van. Idén 19 000 tonna műtrágyát kapnak a megye termelőszövetkezetei. Ha ezt mind, vagy legalábbis nagyobb részét a kenyérgabonák kapják, akkor holdanként elérhetjük a 3,3 mázsás műtrágya felhasználóst. Ennyi műtrágyával pedig már szép eredményt lehet elérni. A mélyszántás 95 százalékát elvégeztük. Ilyen még nem i fordult elő Baranyában. Ez kedvező hatással lesz majd a kapásokra. Viszont vannak megoldandó feladatok is. — Ezek közé tartozik többek között a cukorrépa és a napraforgó termesztése. Mindegyik keresett cikk a világpiacon. Az eredeti tervünkben még hat ezer hold cukorrépa szerepelt, a termelőszövetkezetek előterveiben sajnos csak 5700 hold jött vissza. Pedig mi azt szeretnénk, a népgazdaság éfdeke úgy kívánja, a termelőszövetkezeteknek sem rossz üzlet, hogy legalább 7000 holdon termesszenek cukorrépát. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a 7000 hold meglegyen. A másik probléma: a szakmunkásképzés. Kevés a traktorosunk, de nem bővelkedünk más szakmunkásban sem. A második 5 éves terv időszakában összesen 7900 szakmunkást kell kiképeznünk. Eddig — azokat is beles zártiítva. akiket most iskoláztunk be — 3058 főt képeztünk ki. Kevés a traktorosunk. Több, mint ezer új traktorosra volna szükségünk ebben az évben és eddig csak 750-et sikerült beiskolázni. — Mindent meg kell tenniök a járásoknak is, a tsz-vezetőknek is, hogy a következő tanfolyamra biztosítsák a szükséges traktorost. Ha ezeket a feladatokat megoldjuk, akkor sem lesz könnyű, de teljesíthető az idei terv. Az összevonások tapasztalatai Stier József elvtárs, a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának titkára a szénmedence múlt évi sikeres munkájáról tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta, hogy a tröszt időben eleget tett az 1963-as évi termelési tervének, s a kormány által kért egymillió tonna többlethez. 200 ezer tonnán felüli szénmeny- nyiséggel járultak hozzá. Az idei terveikről szólva elmondotta, hogy 4 millió és 25 ezer tonna szenet kell termelniük, amire minden feltétel megvan, sőt, szeretnék tervüket vasárnapi műszakok nélkül teljesíteni. A komlói és a pécsi tröszt összevonásánál! tapasztalatairól szólva elmondta, hogy helyes volt az összevonás, annak rengeteg előnye van és az eredmények sem maradnak elismertette a négyneg.vedes munkabeosztás gazdasági eredményeit, s elmondta, hogy ebben az esztendőben a komlói bányaüzemekben is áttérnek e fejlettebb munkaszervezésre. Benedetti Tibor elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője az 1964. évi tervekről tájékoztatta a pártbizottság kibővített ülésének 'résztvevőit. Elmondta, hogy időben elkészültek az éves tervek, s ez előnyös az üzemek számára. Benedetti elvtárs elemezte az ipari üzemek összevonásának tapasztalatait, s az ennek kapcsán felmerült problémákat. Feltétlen pozitívnek értékelte a két széntröszt összevonását, de ugyanakkor a budapesti központtal rendelkező vállalatoknál csökkent a helyi kooperációs, kordinációs tevékenység lehetősége, a párt és tömegszervezetek, valamint a helyi funkcionális szervek tájékozottsága. Foglalkozott a megye munkaerő helyzetével, s elmondta, hogy nincs különösebb — pontos adatok alapján felmért — munkaerő mérlege Baranya megyének. A különböző iparágakkal kapcsolatban megemlítette, hogy a vállalati érdekek sok esetben ellentétben állnak a népgazdasági érdekekkel. Példákat sorolt fel a szénbányászat árbevételi tervétől kezdve a vállalatok készletgazdálkodásáig. A beruházások koncentráltságáról szólva elmondotta, hogy az építőipar téli felkészültsége nem teljesen megfelelő, mert a munkahelyek zömén csak mínusz öt foknál magasabb hőmérséklet esetén lehet dolgozni, ugyanakkor a kijelölt 96 munkahely egyrészénél el is maradt a télre való felkészülés. Felhívta a figyelmet, hogy az igények magasat*» bak, mint az építőipari vállalat kapacitása, s ezért gon do* előkészületek után megfelelő sorrendiséget kell megállapítani az induló beruházásokban. Helyiipar, munkaerőmérleg, munkaverseny Miseta László elvtára, a megyed pártbizottság ipari osztályának munkatársa a szövetkezeti iparral és a megye kereskedelmével foglalkozott fel szólalásában. Elmondta, hogy a helyiipar a múlt évben 99.1 százalékra teljesítette tervét és különösen a lakossági szolgáltatások terén volt nagyobb elmaradásuk. Elismerésre méltó viszont, hogy a szövetkezeti ipar jelentős exportfeladatokat old meg, s e téren eleget tettek kötelezettségeiknek. Laki András elvtárs, a Központi Statisztikád Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának vezetője a munkaerőkérdéssel foglalkozott és elmondta, hogy csak az 1960-as év adatai állnak rendelkezésükre. Különösen a női munkaerők elhelyezése okoz gondot, de arra sincsenek pontos adatok, hogy a megyében hány nő vállalna munkát és milyen azok képzettsége. Hosszú József elvtára, a Közlekedési Dolgozók Szak- szervezetének megyei titkára az idei esztendő gazdasági feladatainak segítéséről, az anyagi ösztönzésről, a dolgozók munkakörülményeiről és a szocialista mun ka versenyről szólt a pártbizottság kibővített ülésénAz elhangzott felszólalásokra Rapai Gyula elvtárs válaszolt. Felhívta a résztvevői» t
