Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
mj&uw MM. JANUAR tf T „Sejtelmünk sem volt a gázkamrákról" — állítják az auschwitzi táborparancsnokok volt adjutánsai Bonn: Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: A frankfurti esküdtbíróság előtt folyó Auschwitz-perben megkezdődött a vádlottaknak a vád tárgyát képező cselekményekkel kapcsolatban való kihallgatása. A két elsőrendű vádlott — Robert Mulka és Kari Höcker, az auschwitzi táborparancsnokok volt adjutánsai — kihallgatásukon felháborító makacssággal és képmutatással tagadták, hogy bármi közük is lett volna az Auschwitzban lefolyt tömeg- gyilkossághoz. „Amikor 1944-ben Auschwitzba kerültem, sejtelmem sem volt a gázkamrákról és az SS megsemmisítő gépezetéről. Csak később hallottam valamit, es akkor kezdtem rosszat sejteni, amikor az elégett hullák penetráns szaga nyomasztóan ülte meg az egész tábort' — mondotta Höcker volt SS- százados, aki adjutánsa és jobbkeze volt Auschwitzban Richard Baernek, a rettegett táborparancsnokmak. Höcker a vádirat szerint maga is személyesen részt .vett a vasúti szerelvény ekikel érkező foglyoknak a gázkamrákba való irányításában, és teendői közé tartozott annak biztosítása is, hogy a gázkamrák „kifogástalanul" fennakadás nélkül működjenek. „Később undorral szereztem tudomást ezekről a rettenetes dolgokról — mondotta további kihallgatása során Höcker, — de nem tehettem semmit, teljesítenem kellett a parancsokat.” Höcker végül azt is elismerte, hogy tudomása volt a Magyarországról érkezett fogoly- szállítmányokról is, amelyek az úgynevezett magyarországi akció keretében érkeztek Auschwitzba. A másik adjutáns, Robert Mulka kihallgatásakor még ennyit sem volt hajlandó bevallani. „Nem hallottam, nem jelentettem, nem parancsoltam semmit" — hajtogatta. A háború után kivégzett Höss egykori adjutánsa egyébként állandóan azzal igyekezett kitérni az elnök kérdései elől,1 hogy azt állította, már nem í emlékszik jól az akkor történtekre. „Csak sejtettem, hog\ valami szörnyű dolog történú — mondotta —, hallottam hogy embereket elgázosítanal és alkonyaikor szobám ablaká< bői láttam, amint fellángolnál n m A rrlaiA W Súlyos incidens a panamaij csatorna-övezet ben Rendkívüli ülésre hívták össze az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsát Az amerikai megszállás alatt lévő panamai csatornaövezetben véres tüntetések voltak a péntekre virradó éjjel, amelyekbe beavatkoztak az amerikai egységek. A panamai kormány felfüggesztette diplomáciai kapcsolatát Washingtonnak A csatorna mentén fekvő amerikai zónában már kedd óta folytak a tüntetések. Az amerikai kormány 1963. januárjában elvben elismerte Panama felségjogiait a csatorna-övezetben is, s ekkor elrendelték, hogy a középüle tekre az amerikai zászló mellett a panamai zászlót is fel kell vonni. A Panamában tanuló amerikai diákok kedden megakadályozták, hogy az öve zetben lévő iskolaépületekre kitűzzék a panamai zászlót is. Panamai diáktársaik ez ellen hevesen tiltakoztak. Csütörtökön délután — magyar idő szerint éjfél tájban — 2—300 panamai diák, két nemzeti zászlóval a csatorna-övezetbe vonult Az amerikai diákolt megtámadták őket és verekedés tört ki — később jóval nagyobb, 2—3000-es tömeg hatolt be a zónába, gépkocsikat gyújtottak fel és betörték néhány amerikailakta ház ablakát. A tüntetőknek eredetileg az volt a szándéka, hogy érvényesítsék az övezetben is a panamai jogokat A tüntetés akkor fajult véres tragédiává, amikor a csatorna-övezetben állomásozó amerikai katonai alakulatok — állítólag a panamai kormányzó kérésére — lőfegyverrel támadtak a tüntetőkre, Később a panamai kormány cáfolta, hogy beavatkozásra kérte volna fel Andrew O’Meara tábornokot, az amerikai hadsereg karibi főparancsnokát. Szemtanúk szerint az övezethatáron ösz- szevont gépesített katonai egységek tüzet nyitottak a tömegre, s a brutális támadásnak állítólag hat halálos és körülbelül 40 sebesült áldozata volt. Az amerikai hatóságok rögtöni télő bíráskodást vezettek be a csatornának ellenőrzésük alatt álló két oldalán. Az amerikai főparancsnok félszólította mindazokat, akiknek lakóhelye az övezeten kívül van, hagyják el a zónát, A 7. amerikai flotta terjeszkedése az Indiai-óceánon Moszfcm A Pentagon délkelet-ázsiai agresszív terveit kommentálva. J. Primakov a következőiket írja a Pravda pénteki számában: A 7. amerikai flotta működési területének kiterjesztése az indiai-óceánra a .globális” nukleáris veszély mellett komolyan fenyegeti e tér ség több államának függetlenségét. Ez a lépés komolyan aggasztja és elkeseríti az ázsiai és afrikai országok népeit. A Pentagon óriási térségbe tör be, amelyet Afrika és az Arab félsziget, valamint Burma és Indonézia partjai határolnak. A Pentagon jelenlegi támadó stratégiájában — folytatódik a cikk — óriási jelentőséget tulajdonít az atom- töltetű rakétákkal felszerelt atommeghajtású tengeralattjáróknak. A Csendes-óceán és a Földközi-tenger térségében már állomásoznak Polaris-rakétáMkal felszerelt amerikai tengeralattjárók. A Pentagon ezeket a tengeralattjárókat most az Indiai-óceánra is szeretné becsempészni. •A 7. amerikai flotta egységeinek átcsoportosítása nyílt kihívás e térség országai túlnyomó többségének (Tanganyika, Kenya, Szomáli, India, Ceylon, Burma, Indonézia, Kambodzsa) élkötelezettségi politikájával szemben. Látnunk kell — írja a cikk szerzője —, hogy az amerikai hadihajók szakadatlan cirkálása e térség partmenti vizein megsérti ezeknek az országoknak a semlegességét A panamai kormány, amely évek óta időről időre felvetette az övezethez fűződő jogainak kérdését Washingtonnak, de amely az elutasító válaszba mindig könnyen belenyugodott, most igen élesen reagált az eseményekre. Chia- ri köztársasági elnök hajnali rádióbeszédében bejelentette, hogy tanácskozásra visszarendelte a washingtoni nagykövetet, s egyidejűleg felfüggesztette az ország diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Közölte, hogy kormánya az Amerikai Államok Szervezetében az agresszió vádját emeli a washingtoni kormány ellen, s hasonló panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsában is. Az amerikai külügyminisztérium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem kapott hivatalos értesítést. Washingtonban közölték, hogy pénteken magyar idő szerint 22 órára rendkívüli ülésre hívták össze az Amerikai Államok Szervezetének Tanácsát. Az ülés összehívását Panama kérte a Rio de Janeiró-i egyezmény 6. és 9. pontja alapján, mert „az Egyesült Államoknak a csatorna-övezetben tartózkodó erői fegyveres támadást követtek el Panama területe és polgári lakossága ellen”. Mint az MTI washingtoni tudósítója megjegyzi, ez az első eset, hogy a riói egyezmény alkalmazását kérték az Egyesült Államok ellen. A washingtoni panamai nagykövetség pénteken délelőtt azt a tájékoztatást adta, hogy Panama városában 11, Colon városában 7 halálos áldozata volt a csütörtöki tüntetéseknek, a sebesültek száma pedig 350. A halálos áldozatok között 3 amerikai katona van. Miamiból érkezett jelentés szerint Aquilino Boyd, Pana- líía ENSZ-képviselője, aki New Yorkba indult, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesz- sze országa panaszát az amerikai agresszió miatt, útközben a miami repülőtéren nyilatkozatot adott az újságíróknak. Kijelentette, hogy az i amerikai csapatok „védtelen j emberekre lőttek” és az amerikai csapatok brutalitása „a birminghami rendőrségnek a négerekkel szemben tanúsí- I tott magatartásánál is rósz- j szabb volt.” Boyd szerint a panamai események „súlyos ' csapást jelentenek a deihok- ! ráciára Latin-Amerikában” és „csak a kommunisták propagandáját szolgálják”. A panamai küldött ugyanakkor éré- ' lyesen hangsúlyozta: a tűnte- j tések nem kommunista jellegűek és hiba lenne a kommunistákat vádolni miattuk. Boyd rámutatott, hogy a megmozdulások a panamaiak erős nemzeti érzelmével magyarázhatók, mivel az ország 50 éve „indokolatlan elnyomás áldozata”. Panama olyan j megállapodást követel az j Egyesült Államokkal, amely- j nek értelmében a csatorna i hasznából fele-fele arányban j részesedne. „Jelenleg — fűzte j hozzá — a csatorna évi átlag- jövedelme 100 millió dollár és Panama ebből évi 2 millió- j nál kevesebbet kap. Ez kevesebb, mint az Egyesült Államokban egyes vállalatok által fizetett adó”. 45 éve Ma van 45 esztendeje annak, hogy Károlyi Mihályt megválasztották Magyarország köztársasági elnökéve. Károlyi Mihály politikai tevékenységét 1901-ben a Szabadelvű Pártban kezdte meg. Mind határozottabban fordult szembe a Tisza István köré tömörülő uralkodó osztályok politikájával. 1912- ben a Függetlenségi Párthoz csatlakozott és egy ev múlva annak elnöke lett. Magáévá tette az általános választójog követeleset. Ellene .z Osztrák-Magyar Monai c.anes Németország szövetségei. Az első világháború ^nő- rése után a különbékt megkötésének, a polgári demokratikus reformok bevezetésének híve lett. Kivált a i: ag- getlenségi Pártból és önálló pártot szervezett, mely háborúellenes fellépésével jen népszerűvé tette az országban. Az 1918-as októberi - gári demokratikus forradalomban már mint vezető politikus vett részt. A Nemzeti Tanács vezetője lett, majd- október 31-től miniszterelnök- volt. Ilyen előzmények után választották meg 1919 január 11-én a köztársaság elnökének. Károlyi Mihály harcolt a polgári demokratikus célkitűzések megvalósításáért Mérsékelt földreformot készített elő, melynek megvalósítását a kálkápolnai hitbizományi birtokán megkezdte. 1919 március 20-án az antant új területi követeléseit tartalmazó Vya’.-jegyzék után a kormánnyal együtt lemondott köztársasági elnöki megbízatásáról. Tanácstagok fogadóórái Nemzetiségi kérdés Cipruson ÉPÍTŐ ANYAGIPARI TECHNIKUST keresünk sárospataki kályhacsempe- gy árunkba. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban; Épí- tőamyagipari VáHalLat Miskolc, Győri kapu 23. A Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik a 9 250 km*-nyi, tehát Fejér és Veszprém megye összesített területével mintegy azonos nagyságú •— Ciprus szigete. Lakói több évig tartó fegyveres partizánharc (melyben főleg a görög nemzetiségű ciprusiak vettek részt), továbbá hosszú jogi Gyalns-marós SZAKMUNKÁST felvesz a Pécsi Porcelángyár I. KERÜLET: Január 13-án, 6 árakor: Kardos Ferenc Pécsbányatelep, vájáriskola, Amreip Istvánná Sándor u. 18. Január 14-én, 6 órakor: Csánk Jenő Buzsáki Imre u. 23, Kárpáti József Feísővámház u. 43-, Lantos Mihály Vasas 11. falusi kultúr- ház, Schandl János öregmeszesi szakszervezet. Január 15-én, 5 órakor: Vertike István, Lóga Antal meszesi párt- szervezet, Gáspár József, Sasi János pécsbányatelep! tanácskirendeltség, 6 órakor.: Győző Jenő meszesi pártszervezet. Január 16-án, 5 órakor: Bakó János Vasas n. kultúrotthon. 6 órakor: Bátai Sándor Vasas n. kultúrotthon, fél 7 órakor: Lovas Lászlómé Budai H. pártszervezet. Január 17-én, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesi szakszervezet. 8 órakor: Kabar Ferenc és Gyenis József Vasas II. ált. iskola, Bérces Jánosné Baranyavár u. 1/1., Mislyenác Ferenc újmeszesi párt- ház. Pintér István Rigó u. 21. H. KERÜLET: Január 10-én, 6 órakor: Földvári Jánosiié Surányi M. út 43., Link János Budai I. pártszervezet, i Gömzsik Péterné Jókai u. 8. Január 12-én, 6 órakor: Balogh i Ferenc Nagypostavölgy 60 Ihász J Istvánná Nagypostavölgy 62., ifj. I Tóth József Málom, tanácskirendeltség. I Január 13-án, 7 órakor: Ritter j Mátyás Nagyárpád, tanáeskiren- I deltség. I Január 14-én. 5 órakor: Magyar I Ferenc Majláth u. 30., Lőcsei Ferenc Bock János u. 22. Január 15-én, G órákor: Damyi I József és Botos Károly kertvárosi 1 munkáskljib, dr. Sánta Jánosáé Leöwey Gimnázium. 7 órakor: Dékány Ilona kertvárosi iskola. Január 16-án, 6 órakor: Szirke» János Rákóczi út 56. Január 17-én, 5 órakor: iögee» Györgyné Ágoston téri iskola, fél 6 órakor: Deák László MTH Sállá! u. 35., 6 órakor: Réder Ferenc Jókai u. 30., Táborszky Istvánná Ágoston téri Iskola. ÜL KERÜLET: Január 13-án, I órakor: Kováén Imre Már' Írok útja 42., Szász An- talné Petőfi u. 64., Barabás Lajos Doktor Sándor u. 14., özv. Czön- dör Ferencné Alkotmány u. 38., Lovas Ferencné Rókus u. 5.. dr. Rugási Endre Pannonia Sörgyári özv. Farkas Lőrmcné Aranyhegy, Kertészeti Vállalat. 6 órakor: Bér náth Ferenc, Gaál Nagy Gáspárpó, Bácsalmási Mihály Petőfi utcai iskola, Barkó József Kts-Daindol 8. szám. Január 14-én, S órakor: Dancsó Klára Petőfi utcai Iskola, Szentest Flórián Hőgyes Endre u. 25—27- Szathmári Elemér Xavér u. 19. Január 15-én, 5 órakor: Árpád“ Józsefné Kisgyüd u. 4., Hadnagy Árpád és Kónya János S9-es dandár úti általános iskola, Czett László 39-es dandár út 5/a., Passa Pál Ságvári Kultúrotthon, Kuru- csai József Ifjúság u. 6. Január 16-án, 9 órakor: Sopo- nyal József Körösi Csorna S. u- 1/c. n. em. Január I7-én, 5 órakor: Kémén- di György Bálics u. 54., Szabó István Bánky D. u. 11., Hl. em., dr. Bojtor János 39-es dahdár úti átalános iskola, 6 órakor: Sós György 39-es dandár úti általános iskola. Herendi Ferenc és Balogh József patacsi kultúrház. wurmt TAtuuwr tárgyalások eredményeként, nyolc évtizedes brit gyarmati uralom után 1960 augusztusában nyerték el politikai függetlenségüket. Ciprus nemzeti szuverenitását azonban súlyosan sértette az a tény, hogy a sziget két körzetében (Dhekhelia és Ak- rotiri településeknél, valamint környékükön) brit katonai támaszpontok maradtak, melyek jelenleg is Nagy-Britannia szuverén területei. Ciprus tényleges függetlenségéért vívott küzdelmét, valamint belpolitikai helyzetét az utóbbi években igen megnehezítette a török nemzeti kisebbség kérdése. A kereken 580 000 lakosú Cipruson ugyan is mintegy 105 000 török él, azaz az összlakosság 189h-a. A ciprusi törököknek' az összlakossághoz viszonyított aránya a Lefka—Paphos—Limassol városok bezárta területen — azaz. a sziget nyugati partvidékén — is csupán egy-két tizeddel emelkedik a 209/t fölé. Ezen a területen, továbbá a sziget többi részein a görög és török lakta települések az évszázadok folyatnám területileg teljesen összekeveredtek. Még a nagyobb városokban sem (mint pl. az 52 ezer lakosú Nicosiában, az ország fővárosában, a 40 ezer fős Limassol- ban, a 30 ezer lakosú Fama- gvstaban, a 20 ezer lakosú Larnacaban) sem lehet a ciprusi görögök és törökök lakóhelyei közölt határozott vonalat meghúzni, annak ellenére, hogy egyes városokban töröklakta negyedek alakultak ki. A múlt év karácsonyán kirobbant véres összetűzések után a ciprusi török kisebbség vezetni a szigetnek etnográfiai alavokon nminvó görög-török területre való felosztását vetették. fel. A ciprusi Táltossá,ma.k 78%-át. azaz 450 000 görögöt kémiáéin kormány azonban e teliesen irreális követelmény elől elzárkózik.-5
