Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
2 NAPLÓ 1904. JANIT AR HL Megkezdődött az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is feltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejleszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél. A cél az, hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költségigényesebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importálunk tőkés országokból. Ezért is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legésszerűbben használjuk fel. Mezőgazdasági irányító szerveink és a termelőszövetkezetek gondoskodjanak róla. hogy a heiyenkint tapasztalható pazarlást felszámolják és, hogy a gabonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak. A termelés természeti feltételeit javító beruházások támogatására a tervben kiemeltük azokat a körzeteket, amelyek komplex talajvédelemre szorulnak és a munkák költségeit államháztartásból biztosítjuk. Ennek keretében 40 ezer katasztrális hold komplex Javítását tervezzük első sorban Vas, Zala, Borsod megyék eróziónak kitett területein. D5nfő feladatok a mezőgazdaságban Dőntő Jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy gyen gén gazdálkodó szövetkezetben egy-két éven belül néhány vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jószándékát, milyen eredményeket tud elérni. A költségvetés traktoros és egyéb szakmunkásképzésre ke reken 230 millió forintot irány zott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsokra, gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató és nevelő munkát megszervezzék. A feladatok sikeres végrehajtásában nagy szerepe van a iárási, a megyei és a felsőbb irányító szervek segítségének. Erőforrásaink hatékony felhasználása azonban mindenek előtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemelosztás, a közös kiegészítő háztáji gazdálkodás. A jelenleg folyó zárszámadó, majd hamarosan következő tervjóváhaevó közgyűlések fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szettemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóföldeket sok helyen még hó borítja, a tavaszi mun kák Ideje azonban közeleg. A mezőgazdasági munka az őszszel megfelelő ütemben és minőségben folyt. Mindent jól elő kell készíteni, hogy az őszihez hasonló legyen a tavaszi munka és ennek nyomén jó legyen az aratás — mondotta a pénzügyminiszter. Az 1964. évi tervünk és költ-' ségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és Posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áru forgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértekben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügyi kiadások 6.5 százalékkal, a kulturális kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások 1 százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. így a gyógy intézeti ágyak száma 78 700- ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben résztvevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékeim annak a jelentőségét, hogy a tanulóletszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv vegére számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók szama 27 ezerrel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen felül — a költségvetés a kiadások általános növekedési ütemét meghaladó mértékben 10,9 százalékkal bővíti. A nagyvárosok fejleiz(rse Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése mintegy 4,7 milliárd forint. Legnagyobb vidéki városaink közül Miskolc 435, Debrecen 315, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos kerettel gazdálkodik. E nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre inkább környéküknek társadalmi és gazdasági centrumává válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények is, mint például a Győri Egyetem, a Debar ni Orvosi Műszergyár, továbbá a Pécsi Hőerőmű bővítése, a Szegedi Textil művek fejlesztése, stb. Több helyütt bővítik a csatornahálózatot és vízműveket építenek. Jelentős eszközöket irányoz elő a költségvetés e városokban is óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények hálózatának bővítésére. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt tantermek, orvoslakások, kls-víz- művek, út-, járdaépítésre, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat, Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást irt elő. Különösen az Állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével, fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfclada- tok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági m tézkedések következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb, Javítsuk a vezetés színvonalát Tímár Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan Ismertette a fontosabb gazdasági intézkedéseket, s többek között rámutatott: az árrendszer hiányosságainak áthidalására már széles körben alkalmazzuk az eredményszabályozó árkiegészítéseket. A cél az, hogy ott, ahol a vállalati és népgazdasági érdek egészségtelenül ütközik, biztosítsuk e kettő összhangját. Ha egy vállalat az árrendszer aránytalanságai folytán — amelyek máról holnapra nem küszö- bölhetők ki —, érdektelen az olyan termék termelésében, amely export, vagy korszerűségi szempontból az országnak fontos, az esetben árkiegészítéssel és ezen keresztül többletnyereség-részesedéssel ösztönözzük a termelés fokozására, vagy a minőség javítására. Meg kell említeni a január elsejével bevezetett eszközlekötési járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyonuk és forgóeszközeik után a költségvetésbe 5 százalék járulékot fizetnek. Ha egy vállalat termelését, gazdasági eredményét viszonylag kevesebb géppel, épülettel, készlettel éri el, kevesebb járulékot fizet, mint az, amelyik ugyanezt több állóeszközzel, készlettel állította elő. A járulékot a költségek között számolják el, ezért a lekötött eszközök viszonylagos csökkenésével a nyereség és a nyereségrészesedés fokozódik. Helyesnek látszik s továbbiakban a termelői árak megállapításánál az eszközlekötési járulékot már mint árképző tényezőt U figyelembe venni. így ez az intézkedés előmozdítja árrend szerünk fejlődését, a felhasználók ösztönzését Is takarékosabb megoldásokra. A miniszter beszélt az ipar- irányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, mely a világon mindenütt tapasztalható, nagyobb termelési és gazdálkodási egységeket hozzunk létre, közvetlenebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben jelentős erőket kötött le. A termelés koncentrációja, a profilok kialakítása és tisztázása terén a munka nagyrésze, még az új nagyvállalatok előtt áll. Az alapvető szervezési kérdések megoldása után felszabaduló erőket most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell fordítani. ügy véljük, hogy a gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálkodási módszereink a legtökéletesebbek. — Úgy véljük, hogy e szervezeti és módszerben! formákat közgazdászainknak alaposan ele- mezniök kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnánk e formákat. Egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez hosz- szabb idő kell, mérlegelni kell eredményeit és h'VÍf. mielőtt a további változtatás szándékával nyúlnánk hozzá. Az iparirányítás átszervezésével, az új szervezeti formák következtében szükségessé vált a gazdaságirányítási módszerek felülvizsgálata. Harc a túlzások ellen Meg kell nézni az irányítást végző minisztériumoknál, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között a kötelező tervmutatók köre a valóságban hogyan alakult, hol vannak túlzások e tekintetben. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a tervezésnél fokozott mértékben érvényesíteni a felhasználók szerepét, akár belkereskedelmi, külkereskedelmi szervekről vagy beruházóról van szó. Valószínű, hogy régóta érvényben lévő tervszerződési rendszerünkön, egy és más változtatás válik szükségessé. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell feloldani anyaggazdálkodásunk egyes túlzott kötöttségeit. Elemzésre szorul beruházástervezési és bonyolítási rendszerünk is, hogy egyrészt a fokozott koncentrációt biztosítsuk, másfelől a létrejött nagyvállalatok hatáskörét szélesítsük — a tervszerűség sérelme nélkül. Az elmúlt években kialakult elveknek megfelelően kell hogy tovább fejlesszük termelői árrendszerünket. Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy a Baranya megyei Malomipari éa Terményforgalmi Vállalat elnevezése megváltozott A vállalat új elnevezése: Baranya megyei GabonafelvásárlA és Feldolgozó Vállalat A vállalat központjának, kirendeltségeinek, ma- lomüzemrinek és takarmánykeverő üzemeinek székhelye és telefon száma változatlan. Baranya megyei Gahona'clvásárló és Peldolgrad Vállalat. PÉCS. Hunyadi Masa «t X. mim Kozmikus rendszert lőttek fel a Szovjetunióban Moszkva: A TASZSZ i — kozmikus rendszert bocságyorshírben jelenti: A Szov- I .ottak fel egyetlen nagy tel- jetunióban csütörtökön kél jtsí tőképességű hordozórakéta tudományos űrállomásból álló segítségéve! két különböző — Elektron.—1 és Elektron—2 | öppályára. Olyan további intézkedésekre is szükség van, amelyek fokozzák az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. E célt szolgálja a bérrendszerünk tovább javítása, a legkiválóbb munkaerők kiemelt fizetési lehctősé-é- nek biztosítása útján, valamint nyereségrészesedés! rendszerűnk továbbfejlesztése. Ez utóbbi irányban hatnak a már említett árkiegészítések és az eszközlekötési járulék is. Szükséges, hogy a vállalatok és üzemek számolva nyereségrészesedési lehetőségeikkel, önköltségcsökkentő, termelékenységnövelő, műszaki fejlesztést előmozdító konkrét intézkedési tervet dolgozzanak ki. Igen fontos feladat az ipari termelés és a külkereskedelmi munka közelebb hozása, az ipar „piacérzékenységének” fokozása, az együttműködés szorosabbá válása ipari és külkereskedelmi vállalataink között — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. majd így fejezte be beszédét: Soronlévő feladatunk megoldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretiben folyó munkának, amely valamennyi résztvevő szocinlMa ország érdeke. Az 1963. év nozott eredményeket e téren, nem utolsósorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége elő fogja mozdítani a külkereskedelem bővítését, növeli a pénzügyi kapcsolatok szerepét a szociaVsta tábor méreteiben és remélhetőleg a kapcsolatok széloc’té- sét szolgálja majd a tőkés országokkal is. Népunli bízik pártunk politikajiibnn Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése a gazdaságosság fokozása mindannyiunk érdeke. Munkásosztályunk termelőszövetkezeti parasztságunk. értelmiségünk munka- lendiilete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt az életszínvonal, a kultúra és iskolázottság általános emelkedése, a képzettség az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöztetnünk a gyárakban, termelőszövetkezetekben, az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztelt országgyűlést, hoey a kormány 1964. évi állami költségveté'-ől szóló törvényjavaslatot fo- gadia el. Tímár Mátvás pénzügvmi- uiszter expozéja után megkezdődött a vita. Elkészült a megye legnagyobb silója Még tavaly márciusban kezdtek hozzá Pécsett a Fel- szabadulás úton a vasút mellett egv gabonasiló építéséhez, mely tavaly december 29-én készült el, majd megtartotta próbaüzemelését. A száz vagonos, 7 cellás, 32 méter magas építmény a megye legnagyobb és lenkor- szerűbb gabonatárolója lesz, ahova felvonó viszi a búzát. A beruházási költségek meg haladják a kétmillió forintot. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat úgy határozott, hogy jövőre egy ennél tízszer nagyobb, azaz ezer vagonos silót épít a mostani mellé. Eh hez az építkezéshez már elvégezték a talajfúrásokat, most a tervezés módosítása folyik. Az új. száz vagonos gabo nasiló a jövő héten kezdi meg a rendszeres munkát. A dia-kölcsönzőben Százhusz-száznegyven filmet kölcsönöznek ki naponta * Diafilm-kölcsönző Doktor Sándor utcai helyiségében. Felnőttek és gyerekek egyaránt kedvelik a szépirodalmi, a természettudományi és az ismeretterjesztő diafilmeket.' A kölcsönzők száma ebben az évben háromszáz új »-pjc? gazdagodott. A Á
