Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
XXI. ÉVFOLYAM ÄRA 50 FILLÉR 25. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés Napirenden as 1964* évi állami költségvetés As ülésem térni Tett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjak A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd javaslatot tett a napirendre. A napirend a következő: 1. Az 1954. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az interparlamentáris unió tevékenységéről szóló beszámoló; 3. Interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása. Dr* Tímár Mátyás expozéja Az 1964. évi állatná költségvetésről szóló törvényjavaslatot dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter terjesztette elő. A miniszter elmondotta, aogy 1963-ban a szocialista ipar termelése 7 százalékkal, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — 4—5 százalékkal magasabb volt az előző évinél — számos új nagy létesítménynyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakultak, azonban a kenyér- és takarmánygabona- termés kiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban általános volt a rossz termés, főleg tengerentúli, tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar export-teljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk amelyet a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarék- betétállomány kereken 3,5 milliárd forinttal 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízió-előfizetők száma egy év alatt csaknem másfél-, szeresére emelkedett és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste fel. Az elért eredmények alapján bővülitek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése, elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamos energia, a gépipar, valamint az épfWanyagSpar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie, A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki céluL A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazda- sági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többlet- kiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulitu rális célokra 1,9 milliárd forint jut. Fokozott takarékosságot Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben , nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ezért a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közületeknél a létszámnövelés mértékét re-, dukálni kell és a beruházásoknál a közületi kiadásoknál megtakarításokat kell elérni az eredetileg tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd így folytatta: Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára ju£melfük a lakosság reáljövedelmét tettunk el, amikor a munkaerőgazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével egyidejűleg számos dolgozó megy vissza a faluba a városi munkahelyről. A fiatalokból adódó utánpótlási le hetőségak szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosszabb ideig Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban alacsony a termelékenység színvonala. A termelékenység növelésében döntő szerepe van a beruházásoknak, a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas ösz- szegek, amelyeket az ipar és a mezőgazdaság beruházásaira fordítunk, éreztetik is hatásukat. Nem kisebbek azonban azok a tartalékok sem, amelyek a jobb üzem- és munka- szervezésben, a technológiai és munkafegyelem erősítésében rejlenek. Sokat tehetnénk például a termelékenység növeléséért a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jeletékeny férfi munkaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó, cipekedő munkára egyre kevesebben vállalkoznak. A gépesítés viszont mesz- sze van attól a színvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott: e gépek nem tartoznak a legbonyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatra a KGM területén nagyobb erőt összpontosítani. A közlekedésben e probléma talán még nagyobb jelentőségű. A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az összmunkaidő 25— 30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli az úgynevezett elkerülhető vesz t es égidő. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mellett a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Nagyobb figyelmet keTl fordítani az adminisztráció szervezésére, az ügyvitelgépesítésre, már csak azért is, mert az új szervezetben az adminisztratív dolgozók létszáma nem egy helyütt indokolatlanul megnövekedett. Uj, modem üzemeinknél az irodai munkát is korszerűen kell szervezni. Néhány szét a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek ön- maguktól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban olyanok is, akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal, ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottan kell eljárnia: Ha a nevelő munka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visszariadni. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szim mel a „lógósokat”. A szervezettség és a fegyelem javításában nagy szerepe van az „alsó parancsnoki karnak”, a részlegvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek, akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységükhöz. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapA szocialista munkabrigádok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen teljesítményeket lehet elérni a munka szervezettségében, a termelékenység növelésében. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a termékek jó minősége és korszerűsége fontos követelmény. Tervezési és tervszerződési rendszerünkben a jelenleginél nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók, általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt, hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges eleme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyek a készletek felduzzadásában itt-ott mutatkoznak, mielőbb megszüntessük. Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyet kell biztosítani az előkészítés, a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank az elmúlt év során széleskörűen megvizsgált néhány olyan jelentős beruházást, amelynek célja importanyagok termelése, illetőleg exportcikkek gyártása. A jó tapasztalatok mellett feltárták, hogy ezeknél a fontos beruházásoknál is gyakori Változatlanul fontos cél az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsó sorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa-, a gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeriparunk bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásaink «élesítését, ján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányzott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy kilencvenhatezer fővel nő. a kivitelezés nagymérvű elhúzódása. Ha csupán a vegyipar három nagy beruházását: a Borsodi PVC üzem bővítését, a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogén műtrágya- gyárát és a BVK bővítésének második ütemét nézzük, minden egyes hónap késedelem több tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. Szükséges, hogy valameny- nyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felmérje a lehetőségeket és a teendőket. Különösen fontos a kapcsolat szorosabbá tétele a kutatás és a termelés között. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolgozó átlagos létszám 13,8 fő, kevesebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építkezéseknél sem. Nem egy megyében 2—300 helyen folyik beruházás egyidőben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkarő gondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egyidőben folyó építkezések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújta- niok az építési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó építkezés. hogy állhassuk a versenyt a világpiacon és növeljük devizabevételeinket. E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, de a növekedés nem ellensúlyozta a kenyér- és takarmány gabona-importot. Lehetőségeink, természeti adottságaink folytán kedvezők és ezért szükséges az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. (Folytatás a 2. oldalon) Jobb minőséget Növeljük a devizabevételt * t k Az országgyűlés januári ülés szakának első napja. — Kép az ülésteremből
