Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

OM. JANUAR J1 AIAPLÖ Ismertessük a terveket minden dolgozóval! Ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa A termelési tervekből a szakszervezetre háruló felada­tokat vitatta meg kedden délelőtt első napirendi pont­ként a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa. Bogár József elvtárs, az SZMT ve­zető titkára ismertette a ta­valyi év eredményeit- Me­gyénk helyiipara — beleértve Pécs iparát is — 104 száza­lékra teljesítette elmúlt évi tervét. A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt széntermelésí ter­vét 106,7 százalékra teljesí­tette és 369 ezer tonnával több szenet adott a népgazdaság­nak. Villamosenergia-termelé- sünk 787 ezer megawattóra volt. ami 10,1 százalékkal har ladta meg a megelőző évit. Az építőanyagiparban a tég­lagyártással lemaradtunk és 15,7 százalékkal kevesebbet biztosítottunk az építkezések­hez. Megyénk helyiipara 627 millió forint értékű árut ál­lított elő az 1962. évi 548 mil­lióval szemben. Ezzel párhu­zamosan emelkedett a lét­szám is vállalatainknál. 521 szocialista brigád A jó eredmények elérésében jelentős szerepet töltöttek be a szocialista brigádok . és a szocialista címért versenyző dolgozók. Tavaly ebben a versenyben 15 380 munkás vett részt, a szocialista brigá­dok száma pedig 521 volt, amelyben 6611 dolgozó verse­nyezett. A versenyekben és a munkában elért eredmények jutalmazására tavaly 3121 ok­levelet és 1288 jelvényt kap­tak a kiváló dolgozók. Az újítási mozgalom Is elő­segítette a termelési tervek teljesítését, illetve túlteljesíté­sét. Tavaly csak a második félévben 3855 új tási javasla­tot nyújtottak be, amelyből 1711-et elfogadtak és 1426-ot már meg is valósítottak. A dolgozók általános mű­veltségi és szakmai tovább­képzését segítette elő a fel­nőttoktatás fokozása- A most folyó oktatási évben 2354 dolgozó tanul az általános is­kolákban, míg 4320 munkás és alkalmazott közép- és fel­sőfokú iskolában képezi ma­gát. I. Az év nagy feladatai Bogár elvtárs ezután ismer­tette azokat a feladatokat, amelyeket az egyes üzemek­nél kell megvalósítani a ter­melési tervek maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezek közül is kiemelte a Mecseki Szénbányászati Trösztöt, ahol a legfontosabb a termelési növekedés biztosítása, 4 025 000 tonna szén felszínre küldése, ebből 65 ezer tonna szén ki­termelése vasárnapi műszak­ban. Megemlítette, hogy mi­nél kevesebb vasárnapi mű­szakot vegyenek igénybe. Ezen felül biztosítani kell a korszerűtlen régi üzemek, Nagymányok és Máza fokoza­tos és minél kisebb szénvesz­teséggel járó felszámolását. A Pécsi Hőerőműnél további gépegységeket kell üzembe­állítani annak érdekében, hogy a tervezett villamosener- gia-növekedést elérjük. A So- piana Gépgyárban legfonto­sabb a minőségi termelés biz­tosítása és a határidő betar­tása. A Pécsi Vasútigazgató- ság feladatai között megemlí­tette az építőanyagok elő- és utószállítását. Ugyancsak a száll tási feladatok jobb meg­oldása a Pécsi Közlekedési Vállalatra. A földmunkák minél na­gyobb arányú gépesítése az egyik fő feladat a megye építőipari vállalatainál. Az önköltség csökkentése, építő­ipari gépek minél nagyobb szómban való alkalmazása, a megkezdett lakásépítkezések befejezése vár az építőipari munkásokra. Az építőanyag­ipari vállalatok közül a Pécsi Porcelángyár növeli a műsza­ki és háztartási porcelánok gyártását, hogy fokozottabban kielégíthesse a jelentkező bel­földi igényeket és az export­lekötéseket. A Beremendi Ce­mentgyárnál fontos a II- sz. égető forgókemence átállítása mész termelésére, hogy 32 ezer tonna meszet biztosíthasson a népgazdaságnak. Foglalkozott Bogár elvtárs beszámolójában a mezőgazda­ság feladataival is, a nagy­hozamú búzafajták vetésterü­letének növelésével, a vegy­szeres gyomirtás fokozásával és a korszerű szénaszárítás növelésével. Ezért a jelenlegi 21 hideglevegős szénaszórító mellé további 70-et kell üzembeállítani. Elmondotta, hogy ebben az évben 7000 hóddal emelkedik az öntözött terület megyénkben. Talajja­vításra pedig több mint 21 millió forintot használunk feL Ismertessék a terveket! Mint mondotta Bogár elv­társ, a fokozott feladatok végrehajtása érdekében nagy feladat hárul a szakszerveze­tekre, az egyes bizottságokra és aktivistákra. A legfonto­sabb feladatok között emlí­tette meg, hogy a termelési terveket ismertessék minden­egyes dolgozóval, hogy tudja, mit kell végrehajtania saját munkaterületén ahhoz, hogy az üzem, a vállalat maradék­talanul teljesítse tervét A szakszervezeti bizottságok fo­kozzák a munkaversenyeket, az egyes célkitűzések kidol- gazásába vonják be az üzem, a vállalat néhány kiváló dol­gozóját, a szocialista brigádo­kat, a szakszervezeti bizal­miakat. Bízzák meg a szocia­lista brigádokat olyan felada­tok kidolgozásával, amelvek elősegítik az üzem gazdaságos termelését, a minőség javítá­sát. Gondosan készítsék elő a termelési tanácskozásokat. A szocialista munkaverseny szolgáljon alapul a tervek túlteljesítésére, az újítómoz­galmak pedig segítsék elő a műszaki feladatok jobb meg­oldását- A szakszervezeti bi­zottságok a gazdasági vezetők­kel együttesen úgy alkalmaz­zák az anyagi és erkölcsi el­ismerés különböző formáit, hogy azok eevöntetűen a leg­fontosabb célkitűzések meg­valósítására serkentsék a dol­gozókat As SZMT munkaterve A Szakszervezetek Baranya megvei Tanácsa ezután meg­vitatta még a szakszervezeti kulturális intézmények idei összesített költségvetését, maid foglalkozott az SZMT első fél­éves munkatervével, végezetül szervezeti kérdéseket vitatott meg. Azonnali felvételre kere­sünk gyors­és gépírónőt anyagkönyvelőt és segéd­munkásokat AGROKER. Vállalat Pécs, Megyeri út 90. szám alatt Megkezdődött a fejtrágyázás Turonyban A turonyi Tenkesalja Tsz ben már több nappal ezelőtt megkezdték az őszi vetésű gabonák fejtrágyázását. Eddig mintegy 150 holdnyi területen szórták ki a pétisót, holdan ként 70 kilogrammot adagol­va. A korai fej trágyázást az tette lehetővé, hogy az egyéb ként is sík gabonatáblákon a hó nagy része már elolvadt. A siklósi járás többi részé­ben, ahol a hó vastagság a fej- brágyázást még nem tette le­hetővé, minden előkészület megtörtént a munkák megin­dítására. Kijavították az ehhez szükséges gépeket, a kevés gépű tszekben pedig mű­trágyaszóró brigádokat jelöl­teik ki, amint tehát az Időjá­rási. illetve hóviszonyok le­hetővé teszik, azonnal meg­kezdhetik a fejtrágyázást. A sátorponyvák alapanyaga SAtorponyvAK »lapanvaKá- Hlr.len gyártják a Pécsi Kendéi fonóban. Ezek teszik az özem t- rmel^aének döntő többségét. A nnom en- derfonalat a vegyileg feltárt rostokból fon ák és továbbítják a feldolgozó gyárakhoz. R inhard Henrik a k ' eaztcsévélőb©» »-ál­lításra készíti elő a fonalat» Valami új k... FEBRUAR 12-EN tartja zár­számadó közgyű.é ét a babarci Béke Termelőszövetkezet. A vezetőség már elkészítette a mérleget Az eredmény nem rossz, jobb mint két-három éw§I ezelőtt. Míg 1961-ben é> 62-ben 25 forint körül alakult a munkaegység értéke, addig 1963-ban elérték a tervezett 30 forintot. Akik régebben ismerik a babarci termelőszövetk zetet. azok bizonyára csodálkoznak ha ári írom, hogy a tag k örülnek az idei eredménynek Hiszen évekkel ezelőtt „minta’’ szövetkezet volt a megyében a babarci. Ha az ország más részéből szövetkezeti parasz­tok vagy külföldi vendégek érkeztek a megyébe, a babarci látogatás nem maradt ki a programból. Vonzotta a látó gatókat a több mint 70 fo­rintos munkaegység, no meg a jóhírű babarci bőr. 1958 körül minden „Jól ment” ebben a szövetkezet­ben. De később egymás után HALÁSZ NÉNI bukkanjak elő hibák, rosszab­bodtak a gazdasági eredmé­nyek. Papíron most is 450 körül van a szövetkezeti ta­gok száma, de ha jól körül­néznek, alig nyolcvan ember munkájára tudnak komolyan számítani. Sok az idős. főleg az asszony, az alacsony mun­kaegységet teljesítő nvugdíja- sok száma, kevés a fiatal a termelőszövetkezetben. Sok volt a vitatkozás, a veszeke­dés, a széthúzás is. Igv kö­vetkeztek be a rosszul záródó gazdasági évek. 1963 BAN azonban valami új kezdődött Babarcon A já­rási pártbizottság véleménye szerint megjavult a párt zer- vezet munkája és ez nagyban segítette a szövetkezet erisö- dését is. Ezért javasolták, hogy beszélgessünk el a párt- titkárral, aki el tudja monda­ni, mit tettek a szövetkeze' felemelkedése érdekében az elmúlt évben. Nehezen találtam meg Sza bados Lajost, a szövetkezet párttitkárát. Az irodában ári mondták, hogy talán a párt­helyiségben dolgozik, a tanács nál pedig néhány perccel előt­tem távozott ed. Végül Is a la­kásán. a napi posta rendezge­tése közben leltem meg. Itt kezdődött beszélgessünk. Amikor elmondta, hogy a babarci pártszervezetnek hu­szonhét tagja van. megj gye teno. hogy szerintem ez elég kevés. Vajon van elég erejük ahhoz, hogy segíteni tudják a szövetkezet vezetőségének munkáját, bíráljanak, felada­tokat jelöljenek meg? — Higgye el — mordotta, — ha ez a huszonhét ember min den ben összefogna, nemcsak Babarcon, de talán az egész járásban meg lehetne mo gat- ni az embereket! De évek óta baj van az egyetértéssel. Ezért nem tudtunk eredményesen dolgozni. Most már valamivel jobb a helyzet. Erélyesen fel­léptünk a széthúzok ellen, a felesleges viták helyét a mun­ka kezdi elfoglalni. A beszélgetés során kide­rült, hogyan azonosultak ta­valy a szövetkezet vezetőségé­nek gondjaival Ott akartak segíteni, ahol a vezetőség ee je kevésnek bizonyult, az el­kerülhetetlen rendcsináláshoz a munka jó megszervezéséhez. Egymás után születtek a párt­szervezet javaslatai. Erősíteni kellett a gazdaság vezetést. Közös erővel megol­dották. Olyan Jó szó kém’-erek kerültek az élre. mint Zsolt Ferenc főagronómus, Va^gi János állattenyésztő, akik kü lőnösen tavaly bebizonyítot­ták, hogy rászolgáltak az em berek és a vezetőség bizalmá­ra. Több helyen a pártszer­vezet Javaslatára kicseréltek brigádvezetőket, csapatvezető­ket, helyükre szorga’masabba kát, szakképzettebbeket tettek TÖRTÉNT más is. Mit mono1 erről Szabados elvtárs? — Sok gondot okozott ta- ■tar A megmib-yifft Nyolcvan holdas szőlőnk van. Ebből 50 hold új telepítés. A 30 hold régi szőlő megműve­lését elvégezték a tagok, azon­ban az új telepítéshez nem jutott erő Elhanyagolt, gazos lett a szőlő. Pedig a bank biztosította részünkre a pénzt a megműveléshez. A sző et- kezet vezetősége már lemon­dott arról hogy a nyári mun­kák idején tud embereket küldeni a szőlőbe is. Úgy gondolták, lesz, ahogy lesz. A pártszervezet nem tűrte ezt a helyzetet. Felhívással fordul­tunk a tagokhoz a község la­kosaihoz. kértük őket vállal- ják napszámbérbe a munkát a szőlőben. Az eredmény n°m maradt el. Első nap 60, ma’d 80. végül már 130—140 ember dolgozott a szőlőben. Időre elvégeztük a munkát! Az eredményeket forintok­ban lehetett lemérni. Több mázsa csemegeszőlőt és 350 hektoliter bort értékesítettek. Ez is hozzájárul a 30 forintos munkaegységhez De kerül majd egy-két hektó bor a zár­számadáskor is a vigalmi asz­talra. — Ahhoz, hogy a tervezeti munkaegységet biztosítsuk, rendet kellett teremteni az egyik legfontosabb gazdálko­dási águnkban, az állattenyész t és ben is. A pártvezetőség fel­lépett a gondatlan állattenyész lés, a hanyagság, az összefér­hetetlenség ellen az ott dolgo­zók köréből Javaslataink nyo­mán a vezetőség megkövetelte az utasítások szigorú betar­tását. Akik ezeket az intéz­kedéseket nem akartak meg­érteni, azok a szövetkezet ér­dekében más munkahelyekre kerültek eL Fiatalok, szorgal­masak, igyekvő emberek ke­rültek az állattenyésztéshez és így sikerült a termelési ered­ményeinket megjavítani. A termelőszövetkezet veze­tősége és tagsága saját tapasz­talatai alapján felismerhette, hogy lehet számítani a párt­szervezetre. Nemcsak beszél­nek, hanem Javasla aikkal ténylegesen ott segítenek aho! arra a legnagyobb szükség van. BAJ ÉS GOND még bőven aikad Babarcon De elindu' ak ismét azon az úton, hogy újra a megye kiváló szövetkeze e: közé kerüljenek. Valami új kezdődött Babarcon és ebben az újban nagy szerepe van & huszonhét kommunistának. Mltzki Ervin A B. m. Építőipari Vál felvesz vizsgázott KAZÁNFŰTŐKET. (Nyugdíjas is lehet.) Jelentkezni ’ehet » r* munkaügy, osztálya. Rákóczi út 56 szám. .1 így St a gyerekei amíg nem értették meg álláspontját: i nem óhajt semmifé­le előnyhöz jutni, be csüljék csak mostan munkája, emberség« alapján. — Mert ne felejtsé tek: mindig vannak akik érdekből, s méf többen, akik lélek­ből cselekszenek. — Úgy érzem, én ni utóbbiakhoz tarto­zom. S ha az embei korosnak érzi mái magát ahhoz, hogj részt vegyen a moz­galomban, miért di­csekedjék az emlé­keivel? Beszél, és közben szüntelenül dolgozik. Kezében fáradtan in­gának a dróttal erő­sített, fenyőkoszo­rúkba tűzött szeg­fűk, búsan hajladoz­nak a gyantás galy- lyak. — Pedig sokszor ki­kívánkozott ám be­lőlem a multam. Pél­dául amikor boltve­zetőként csak annyi fizetést kaptam a Kertészeti Vállalat­nál, mint a kifutó­lány, meg amikor egyik üzletből a má­sikba helyeztek... Vé­gül itt kötöttünk ki — mutat maga köré — és a virágok ma­radtak minden örö­möm. Ha vásárid lép a boltba, udvariasan köszön. Legtöbbjü­ket régi ismerősként fogadja. Haotayt Márta mene —• Roszuai sze­gődtem el Kött ker­tészékhez. S néha — szégyellem kimon­dani —, üres kenye­ret loptam a kony­hán. Otthon azért volt kolbászunk is, de csak mutatóba, egyetlen darab, amit apám vitt el minden­nap az ételcsomag­jában. De minden­nap csak a száraz kenyeret fogyasztotta el, a kolbászt haza­hozta, s másnap ugyanazt ismét be­csomagolta magá­nak. Már tizennégy éves korában felnőtt mód­ra dolgozott. Hajnali négykor kelt, mert reggel hét órára szál­lítani kellett a virá­gokat. Kötték még azt sem engedték meg neki, hogy a vá­rosba indulva egy perc alatt cipőbe bújjon — ha ez a perc, a saját pontos­ságukról kialakult véleményeket meg­változtatta volna. Fi­zetése? Jóformán csak az ennivaló és a karácsonyfa alá biggyesztett flanell- anyag, amit könnye­kig meghatva kö­szönt meg munka­adóinak. Emlékek és emlék­töredékek bukkan­nak fel agyában. — Anyám, miért nem mondod el va­lakinek, hogy ki vol­tál, és hogy nem vál­toztak az érzelmeid? — aolt mór korholták Amikor egyedül ma­radt, mégis megret­tent. a városi polgá­ri iskolában — ahol valamiféle iroda mű­ködött akkor —, és a rendőrségen, őt is megfélemlítették. Li- geti-Kabos ügyvéd minden találkozásuk kor újabb és újabb félelmet oltott belé: — Kommunista cé­da! Dolgaidért még meglakolsz! A múltkor idősebb házaspár járt a bolt­jában. Szempillan- tásnyi időbe telt csak, hogy felismer­jék egymást a régi barátok. — Nahát! A kis Ka­tát itt találom? Doktor Márta és férje, dr. Hajdú Gyu­la álltak a pult előtt. Ök ébresztették fel benne a 45 év előtti emlékeket Egészen pontosan csak személyes dol­gaira emlékszik. Ta­lán azért, mert sose fogta fel hőstettnek, amit a közösségért végzett. Leveleket vitt, de már nem tudja, hova. Bér­emelést követelt, azt is elfelejtette, hogy mennyit. És valami­vel nagyobb kenye­ret, több szabadsá­got, jobb életet a munkásnépnek. — Mai fogalmaink szerint elképzelhetet­len, milyen szegény­ségben éltünk. Én például — apámék ttzencfiyedlk gm* Éppen hatvannégy éves. Születésnapján piros szegfűvel kö­szöntötték fel. Egy szállal azok közül, amelyek ott viríta­nak a Boltív-közi kis műhely-üzlet ablaká­ban. És a csokorban, amit egy szemfény­vesztő ügyességével köt meg a kissé eset­len fiatalembernek. Ahogy hajlott hátá­val a gyantás ágak fölé hajol, a lángoló szívű, lobogú hajú leányt keresem ben­ne, aki zászlóval a kezében hömpölygő tömeget vezet végig a Király utcán. Azt a leányt, aki áldoza­tos szívvel akkor hordja szét dr. Haj­dú Gyula utasításait a városban, amikor a többiek már mind il­legalitásba vonultak. — Nem tudnak rád bizonyítani semmit. De azért ne mutat­kozz egy darabig az utcán! — így hang­zott az utolsó jó ta­nács, amit a nagyál­lomásról kigördülő vonat lépcsőjéről bú­csúzásképpen adtak Hajduék. Bizonyítékok nem voltak ellene, leg­alábbis olyanok nem, amelyekkel börtön- büntetést lehetett volna kiszabni rá. De ott volt minden munkásgyűlésen és tüntetésen, meghall­gatta Hajdú Gyula és a többi munkás­vezér Ízzé ivtiéifiL

Next

/
Oldalképek
Tartalom